Vörös Zászló, 1961. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-03 / 1. szám
A pártszervezeteit tapasztalataiból Hogyan készítik elő a faiparban az alapszervezeti közgyűléseket pirenden szereplő kérdéseket, az alapszervezet bürója javasolta, hogy beszéljék meg és hagyják jóvá a következő havi munkatervet. A tagok és tagjelöltek viszont tudva azt, hogy az önköltség csökkentését eredményező belső tartalékok hasznosítása meglehetősen nehézkesen történik, azt az ellenjavaslatot tették, hogy ez a kérdés legyen a fő napirendi pont a következő közgyűlésen. A büró javaslatára minden tag és tagjelölt feladatul kapta, hogy a pártonkívüli aktíva tagjainak segítségével munkahelyén tanulmányozza ezt a kérdést és írásban tájékoztassa a bürót a tapasztaltakról, hogy elkészíthessék a jelentést és a határozati javaslatot. A közgyűlés egy öttagú kollektívát bízott meg a jelentés és a határozati javaslat elkészítésével, amiket az alapszervezet bürója — szokás szerint — még a közgyű ésrT Élet és megtartása előtt átnézett és jóváhagyott. Ilyenformán a közgyűlés előkészítésében részt vettek az összes párttagok és tagjelöltek, hozzájárulva a vita színvonalassá tételéhez és a határozatokhoz, melyeket az önköltségi, ár szüntelen csökkentéséért hoztak. Az alapszervezet közgyűlése mindig megfelelő határozatokat hoz és intézkedéseket foganatosít azok gyakorlati megvalósításáért. Jó határozatot hozott az alapszervezet a belső tartalékok értékesítése helyzetének megvitatása után is. Az összes párttagok és tagjelöltek értékelik a nagyrakotyási vágtér kis komplex brigádja tevékenységét, eredményeit. Elhatározták, hogy tanulmányozni fogják a brigád tevékenységét és módszereik bevezetésének lehetőségeit a részleg összes vágteren, az új kitermelési évtől kezdődően. Az említett brigád előrehaladott módszereket alkalmazva a faanyag kihasználási mutatószámainak növeléséért és a termelési folyamat megrövidítéséért, ebben az évben a bükknél 76 százalékos kihasználást ért el a tervben előírt 52 százalék helyett és 12 hónap helyett 6 hónap alatt valósította meg a termelési folyamatot. A közgyűlés határozata előírta, hogy az összes párttagok és tagjelöltek, valamint a pártonkívüli aktíva tagjai tanulmányozzák és sajátítsák el ezeket a módszereket, és végezzenek meggyőző munkát a famunkások között, az előrehaladott módszerek alkalmazásáért. Szükség van erre, mert még vannak egyesek, akik megszokták, hogy tetszés szerint vágják az elA pártalapszervezetek közgyűléseinek eredményessége nagy- mértékben függ azok előkészítésétől. A faiparban — már most előre bocsátjuk — egyáltalán nem könnyű feladat e gyűlések előkészítése. A régeni Erdőgazdálkodási Vál-lalat laposnyai részlegén nem is olyan rég volt egy olyan időszak, mikor nem a legmegfelelőbben történt az alapszervezeti közgyűlések előkészítése. Emiatt az alapszervezetnek ezek a gyűlései egyes esetekben formálisak voltak, egyik napról a másikra halasztódtak. Hiányosságok voltak a párttagok és tagjelöltek összehívása és a közgyűlésen való megjelenésük, az előterjesztett jelentések készítése és a vitában való részvételük tekintetében. Hogy véget vessen ezeknek a hibáknak, a régeni Erdőgazdálkodási Vállalat pártbizottsága egés sor politikai és szervezési intézkedést foganatosított. A gyűlések előkészítésekor az alapszervezet bürója hasznosítja a kapott segítséget és mindig figyelembe veszi azokat a javaslatokat, melyeket a megvitatásra kerülő kérdésekre vonatkozóan tesznek a tagok. Az utóbbi időben minden hónapban megtartják a közgyűlést, s azon a tagok többsége részt vesz. A gyűlések színvonala is javult. A gyűlések szervezésében jelentős segítséget adtak Mátéi Dumitru és Petki János párttagok. Vajda Gáspár tagjelölt, a részleg vezetője feladatul kapta, hogy gondoskodjék szállítóeszközökről, melyek a tagokat elhozzák a gyűlésekre. A tagokat és jelölteket 5 nappal azelőtt értesítik a gyűlés időpontjáról, helyéről és napirendjéről. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezt ajánlatos a gyűlés előtti napon ellenőrizni, amit az alapszervezet titkára személyesen végez. Néhány évvel ezelőtt több kérdést tűztek a közgyűlés napirendjére, s azok meglehetősen általánosak voltak: beszámoló a termelésről, az IMSZ, a szakszervezet tevékenységének elemzése Ma viszont csak egy-két, jól meghatározott és időszerű kérdést vitatnak meg. Az utóbbi időben például megbeszélték az alapszervezeteknek a belső tartalékok felfedéséért és az önköltség csökkentéséért kifejtett tevékenységét, a szakszervezeti csoportoknak és a részlegnek a szocialista verse- nyek, valamint a termelési értekezletek szervezésében végzett munkáját és a részleg vezetőségének az új kitermelési idény előkészítéséért kifejtett tevékenységét íme, hogyan készítették elő azt a közgyűlést, amelyen megbeszélték, mit tett az alapszervezet a a rejtett tartalékok felfedéséért és ennek révén az önköltségi ár csökkentéséért. Az előző közgyűlésen, miután megvitatták a naot, anélkül, hogy számolnának azzal, mire fogják majd felhasználni a fát. Matei D. Filea párttag és Tudorán Ioan tagjelölt például sok mestert meggyőztek e módszerek előnyeiről, számításokkal mutatva ki, hogy azok növelik a famunkások és a vállalat jövedelmét egyaránt. A pártalapszervezet politikai munkája és a részleg vezetősége által foganatosított technikai-szervezési intézkedések megvalósítása fölött gyakorolt ellenőrzés biztosította, hogy az új kitermelési idénytől (október 1) az összes vágtereken a kis komplex brigád módszerével dolgozzanak. A laposnyai részlegen elért eredményeken meglátszik, hogy az alapszervezet mind érdemlegesebben foglalkozik a termelési kérdésekkel. Ezekhez az eredményekhez hozzájárultak a párttagok és tagjelöltek, valamint a pártonkívüli aktíva tagjai. Mátéi Dumitru például politikai felvilágosító munkával meggyőzte ezen új módszer előnyeiről a mesterifai vágtér dolgozóit, akik ezt követően 1000 köbméterrel több cellulózé hasábot adtak ugyanannyi faanyagból. A régeni Erdőgazdálkodási Vállalat pártbizottságához tartozó más alapszervezetekben is kellőképpen készítik elő az alapszervezeti közgyűléseket. LŐRINCZI SÁNDOR teszik a munkát. Az erédi November 7 kollektív gazdaság tagjainak szakmai nevelését szolgálják a pártalapszervezet kezdeményezésére beindított agro-zootechnikai körök. Ezek a tanfolyamok a mezőgazdaságban, állattenyésztésben és zöldségtermesztésben nyújtanak segítséget a kollektivistáknak. A beiratkozottak száma 100. Hetenként háromszor tartanak előadásokat a kollektív gazdaság mérnökének hozzáértő irányításával. A megnyi gó előadáson szép számmal vetttek részt, és a beiratkozottak vállalták, hogy továbbra is rendszexesen eljárnak az előadásokra —– írja Sántha Béla levelező. v . Antal Mihály széppataki le-velezőnk a maroshévizi kórház te-evékenységének kiszélesítéséről tá- jékoztat. újabban szemészeti rend? tollábak delést is végeznek itt, s így a betegeknek nem kell Marosvásárhelyre utazniok ilyenszerű panaszaikkal. A továbbiakban a kórház egészségügyi alkalmazottainak lelkiismeretes munkájáról ír. „Rendszerünkben igazán nagy gondot fordítanak az emberekre, amiért kimondhatatlan hálával tartozunk“ — fejezi be levelét Antal Mihály. Növelik pénzjövedelmüket ! Az újtusnádi kollektív gazdaság? vezető tanácsa, figyelembe véve a? tagság javaslatait, gondosan állí- totta össze a jövő évi termelési? tervet. Különös figyelmet fordíta- nak a kalászosok, búza, rozs ter- mesztésére, ugyanúgy fokozzák a? kapások, zöldségfélék, ipari és* takarmánynövények termesztését? is, Növelik az állatállományt, a szarvasmarhák számát 06-ra sza-A porítják, ebből 79 lesz a fejéste-6 hén, A pénzjövedelem növelése-? ért nagy mennyiségű terményt ér-x tékesítenek szerződéses alapon.* (Balogh Anna kollektivista) om zászló Marosvásárhelyen a Mesevárosban Bővítjük a választékot A gyergyószentmiklósi Partizán helyiipari vállalat 1961. évi tervfeladatai a termelés nagyméretű növekedését irányozzák elő. De nemcsak a meglévő választékokból állítunk elő többet, hanem új cikkek gyártását is megkezdjük. Az intézkedési terv olyan új műszaki eljárások bevezetését irányozza elő, amelyek lényegesen javítják majd a termékek minőségét nirvánákkor termelékenyebbé Vállalatunkban eddig is nagy hangsúlyt helyeztünk a konyhabútorok gyártására. Konyhabútoraink nagyon keresettek, jelenleg is számos megrendelésünk van. Munkaközösségünk felkészült az új évre s így január első napjaitól már ütemesen termelhetünk. Az előkészületeket az is megkönnyítette, hogy dolgozóink számos jó javaslatot tettek, mind a rági termékek minőségének javítására, mind pedig egyes új termékek bevezetésére vailalkozóan. Tervelőirányzatunk szerint 1961-ben iskolapadokat is gyártunk. A vállalat vezetősége kiadta a tervrajzokat és az asztalosok máris hozzákezdtek ennek az új terméknek a gyártásához. Az öntők is megkezdték a vízvezeték-csövek gyártását. Az öntők lelkesedéssel fogadták az új termék bevezetését, amely a vállalat jövedelmezőségének növeléséhez is hozzá fog járulni. DÁVID ISTVÁN levelező Képek__________ Dicsőszentmártonói Az 1960—61-es tanév kezdetén új épületbe költözött a dicsőszentmártoni középiskola. Tizenhat tágas, világos tanterem, több karszerűen felszerelt laboratórium, műhely biztosítja a legjobb tanulási feltételeket Dicsőszentmártonban, a Repupucu utcában az ez évuryumán átadott 16 lakrészes lakótömb Két fiatal festőművész útja . Szerények, szorgalmasak és a szeretetreméltóak voltak a főis Ykolán. Kedves báj volt szerelmük X egyszerűségében. Kezdettől fogva ötegy padban ültek, s nem váltak Xszét hat éven át. Elvégezték a főiskolát, s ott ál- Ottak oklevéllel a kezükben. Az egyyszerű juhász fia és a kollektivista távú lett falusi szabómester leánya. Az állam, a munkásosztály B állama, mindent megtett értük: lehetővé tette, hogy elvégezzék a B középiskolát, hogy bejussanak aj főiskolára, ösztöndíjat juttatott jó nekik, otthont, étkezdét, festéket, vásznat, ecsetet, kitűnő műtermekülben munkalehetőséget, a legjobb ? tanárok vezetése mellett. Ám a legnehezebb csak ezután követke- S zett: meg kellett állniok a maguk ? lábán. ? A ■ kolozsvári Ion Andreescu 5 Képzőművészeti Intézet oklevelével a kezükben, elsősorban arról kellett dönteniök: hol telepedjenek le? Néhány barátjuk, kollégájuk Marosvásárhelyen élt. Az utolsó napokban határozták el, hogy ide jönnek. * ’ › Senkit sem vettek igénybe, del sem levelezték előzetesen. Egy szép napon megérkeztek, kezükben könyvekkel tömött utazótáskával, egy hátizsákba bújtatott rádióval, zsebükben 200 tej készpénzzel, szívükben pedig azzal a hittel, hogy tárt karokkal várják őket, s elhalmozzák minden szükségessel. Persze nem történt minden éppen úgy, ahogy elképzelték. Az első hónapokban gondjaik voltak. Néhány hónapig az államunktól kapott ösztöndíj segítette ki őket, majd az asszony, a tevékenyebb, csomagolt össze egy harom rajzot, s elvitte a Vörös Zászló szerkesztőségébe. Megértésre, támogatásra talált, s ez a kapcsolat rendszeressé válott. Lakáshoz egy nyugdíjas vasutas segítette őket. Ifjúkori, korán elpusztult festőművész barátjára emlékezett Hencz bácsi, amikor melléjük állott: — Fiatalok és tehetségesek, legalább ezt a gondot vegyem le a vállukról. S Hencz bácsi házában rendes szobakonyhás lakáshoz jutottak. Műterem is került, a Szakszervezeti Művelődési Ház esti iskolájában, ahol Zolcsák Sándor — a férj — leckéket ad ennek fejében. Lassan-lassan kialakult művészi tevékenységük. Részt vettek az Építkezési tröszt pályázatán, s kisebb díjat nyertek mindketten. Porzsolt Borbála 1.500 lejt Költözködés, —■ Zolcsák Sándor pedig 2.000 lejt Építkezés, —< című képével. Az elmúlt évi tartományi tárlaton már magukra vonták a figyelmet. Vásároltak is tőlük kétkét képet. Porzsolttól az Éjjeliőrt s egy leányka arcképet, Zol Csáktól pedig a Munkába menőket vették meg. A kézhez kapott pénz egy részéből nyomban befizettek a Carpati turisztikai irodába kéthetes utazásra a Szovjetunióba. Ismerkedésük a Szovjetunió népeinek művészetével, a moszkvai Puskin, s a leningrádi Ermitage múzeum világviszonylatban kiváló gyűjteményeivel, lényeges szakasz művelődésük, látókörük fejlődésében. Ez évben a Zolcsák—Porzsolt művész-pár képei, a kiállítás legérdekesebb és legtöbbet ígérő alkotásai közé tartoznak. Porzsolt meghitt hangú arcképet festett édesanyjáról. Az érzelmek őszinteségén túl, műve a rajz egyszerűségével, a színek szépségével és erejével s főleg a kettős fényforrás, — a kívülről beszűrődő hideg fény és a lámpa meleg fénye között adódó ellentét bátor kiaknázásával tűnt ki. Hasonló — színben és rajzban* talán szabadabb felfokozások jellemzik Pihenés című kompozícvó-x ját. * Zolcsák Mosónők című kompo-x zíciójában bátran a jellemzés; szélsőséges lehetőségeit aknázza■ki, hol komoly, hol humoros.jj Szerkesztés szempontjából művé- nek balkézjelőli jele egységesebb,), s itt vannak a legkifejezőbb ala-x kok is: a kezeit csípőre tévő idő- sebb asszony, s a nézőnek háttal lehajtó. Zolcsák másik kompozícióján történelmi tárgyú s ennek megjelleiben felfogásában mérsékeltebb,a hagyománytisztelőbb. Az éj sötét-* jében keskeny, alákanyargó úton m árad, zúdul lefelé a hegyen felkelti népe. Sötétzöld és mély kék színek támasztják alá a drámai han- gulatot, kifejező alakok tolmá-'6 csői rák közvetlenül a mondani- valót. Itt is akad még néhány részlet, amelynek megoldását to-vább lehetett volna érlelni, de ez a teljesítmény egy fiatal, most induló művész részéről mégis kiváló. X Általában a többalakos kompo-5 zíció a festőművészet legkomo-olyabb, legnehezebb feladatai közé tartozik, s ezzel a feladattal a Zolcsák—Porzsolt művészpár igé- nyesen, bátran, korszerűen nézi szembe. Művészeti életünk kob moly ígéretei mindketten. X BORGHIDA ISTVÁN b 1 / Sóvárad kulturális életéből „Községünk dolgozóinak minden lehetőségük megvan a tanulásra“ — írja szerkesztőségünkhöz küldött levelében Bíró Dániel sóváradi levelezőnk, majd a továbbiakban ismerteti, hogy milyen lehetőségek nyíltak községükben a művelődésre. Elmondja, hogy Major Sándor, a művelődési ház igazgatója munkatervet készített és megszabta a hét minden napjának a programját. A programnak megfelelően működik az agrotechnikai kör, amelyre hatvanegyen iratkoztak be. Lukács Zoltán tanár hozzáértően népszerűsíti a tudományos mezőgazdálkodási módszereket. Az iskola és a család közti kapcsolatok szorosabbra fűzését szolgálja a szülők iskolája, amelyre több mint negyvenen járnak el rendszeresen. A román nyelvtanfolyam is hasonló létszámmal működik. Levelezőnk külön ír a könyvtár nevelő tevékenységéről. Elmondja, hogy olvasókörök is működnek, s itt felolvasásokat tartanak. A községben hét utcai könyvtár vann, azokban minden két hétben cserélik a könyveket, így a dolgozók mindig új olvasmányhoz juthatnak. Befejezésül pedig a művészeti körök tevékenységéről ír levelezőnk. Mindezek igazolják, hogy a dolgozók művelődési lehetősége élő valóság — fejezi be levelét. A fogyasztási szövetkezetek előtt álló feladatokról A fogyasztási szövetkezetek elé nagy feladatokat tűztek pártunk III. kongresszusának határozatai. Az eltelt időszakban a szövetkezetek tevékenysége érezhetően javult, erősödött tömegkapcsolatuk, anyagi alapjuk, bővült az üzlethálózat, az áruellátás s ezzel párhuzamosan növekedett a szerződéses alapon és szabadon felvásárolt mezőgazdasági termékek mennyisége. Mindezekkel kapcsolatosan néhány kérdést intéztünk KOCSIS ISTVÁNHOZ, a Fogyasztási Szövetkezetek Tartományi Szövetségének elnökéhez. — Melyek a fogyasztási szövetkezetek előtt álló, a 111. pártkongresszus előirányzataiból fakadó legfontosabb feladatok? — 1960-ban az RMP III. kongresszusa határozatának szellemében nagy fontosságú feladatok hárultak a fogyasztási szövetkezetekre, így például kereskedelmi tevékenységünkben legfőbb feladataink közé tartozott: a bő áruválaszték biztosítása falusi és városi szövetkezeteink részére, a kicsinybeni áruforgalom növelése, a kereskedelmi hálózat új eladási egységekkel való bővítése, a közélelmezési egységek tevékenységének megjavítása és az áruforgalmi költségek állandó csökkentése. A lakosság mezőgazdasági terményekkel való ellátásának egyik legfontosabb forrása a gabona és más termények szerződéses úton és szabadon történő felvásárlása. Ez egyik központi feladatunkat képezte. Hogy síinek eleget tehessünk, mindenekelőtt meg kellett erősíteni a szövetkezetek gazdasági alapjait és tevékenységét még szorosabban összekapcsolni a tömegnevelő munkával, érdekeltté kellett tennünk a tagságot a szövetkezet munkájában s ezáltal elmélyítenünk tömegszervezeti jellegét. — És mindez milyen eredménnyel járt? — A Fogyasztási Szövetkezet Tartományi Szövetsége Végrehajtó Bizottságának irányítása és ellenőrzése, valamint a hozott intézkedések folytán mind a rajoni szövetségek, mind a falusi szövetkezetek 1960-ban jobb gazdasági és pénzügyi eredményeket értek el, mint 1999-ben. Ezt a következő adatokkal szemléltethetem: 1960 január és október között 10,3 százalékkal több árut adtunk el, mint az 1959-es év hasonló időszakában. Élelmiszeriből például 12,8 százalékkal, ipari áruból 11,4 százalékkal vásárolt többet a lakosság, mint tavaly Ezzel párhuzamosan jelentős eredmények születtek a forgalmi költségek csökkentése terén. Az ipari áru forgalmi költségeinél több mint 700 ezer lejt takarítottunk meg. Ezt a megfontolt és kellően ellenőrzött intézkedések nyomán értük el. Az idén, a múlttól eltérően, különös gondot fordítottunk tartományunk szövetkezeti kereskedelmi hálózatának fejlesztésére 64 korszerű kereskedelmi egységet adatunk át a forgalomnak Részben új üzleteket építettünk, részben pedig régieket alakítottunk át és rendeztünk újra. Tartományunkban a fogyasztási szövetkezetek adták át a forgalomnak az első önkiszolgáló üzletet, s ma már három hasonló egységgel rendelkezünk: Gyergyószentmiklóson, Nyárádszeredán és a Gyulakután Ugyancsak ebben az évben 30 eladási egységet láttunkel új berendezéssel, más egységeiket pedig korszerű felszerelésekkel, hűtőszekrényekkel stb Természetesen, még nem állunk ott, hogy az-zal dicsekedhessünk: minden kereskedelmi egységünk megfelel a korszerű követelményeknek. Vanmég bőven tennivalónk itt is ésmás téren is. — Beszélne ajövő évi feladatokról? · — A Fogyasztási Szövetkezet »Tartományi Vezetősége archivaülésen elemezte az 1961. évi tervfeladatokat, s azokat teljesen megvalósíthatónak tartja. ^ Az ipari eladási terv — az 1 1960. évi előzetes számítások szerinti megvalósítással szemben — 10,5 százalékkal növekszik, ami azt jelenti, hogy 1961-ben a falusi és a városi lakosság a szövetkezetek útján több mint 90 millió lej értékű áruval kap többet, mint 1960-ban, így 6,6 százalékkal több élelmiszert, 13,8 százalékkal több ipari árut, s közétkeztetési egységeink útján 8,4 százalékkal több árut hozunk forgalomba, mint az idén. Hasonló növekedést mutat a mezőgazdasági termények felvásárlása is, ami 1960-hoz viszonyítva, 3,8 százalékkal növekszik Ez azt jelenti, hogy javul a lakosság zöldség és gyümölcs, valamint az ipar mezőgazdasági eredetű terményekkel való nyersanyagellátása. Az ipari árutermelés — beleértve a félkésztermékek előállítását is —, az 1960 évi imágiadósítással szemben 30,2 százalékkal növekszik. Figyelembe véve a forgalmi költségek csökkentése terén a fogyasztási szövetkezetek előtt álló feladatokat és az egységek anyagi helyzetének állandó javulását, 1961 -re az árueladásnál 0,30 százalékos és a felvásárlásnál 2,45 százalékos forgalmi költség-csökkentést irányoztunk elő az 1960 évi megvalósítással szemben. A megnövekedett feladatok természetesen különleges intézkedéseket tesznek szükségessé. Mit tettek eddig megvalósításuk érdekében? A tervek ütemes teljesítéséért azokat jóval az év megkezdése előtt felbontottuk rajonokra, szövetkezetekre, egységekre, és tartományi, rajoni, községi és falusi szinten, aktívaülésen vitattuk meg. Ezeken az üléseken mindenhol részt vett a felsőbb szerv képviselője, ami biztosította a megbeszélés eredményességét. A feldolgozások alkalmával értékes vállalások hangzottak el mind a tagság, mind a dolgozók, az ihtéves vezető szervek részéről, ami azt bizonyítja, hogy még igen sok, eddig fel nem tárt tartalékkal rendelkeznek. A Gyergyó rajoni ditrói szövetkezet az ipari áru-e adási terv 102 százalékos teljesítését vállalta. Hasonló vállalások hangzottak el a többi rajoni és községi megbeszéléseken is. Felmérhetetlenül nagy segítséget jelent az, hogy az 1961 évi terveket jóval az év megkezdése előtt vitattuk meg, ami lehetővé tette a széleskörű és alapos elemzést, a feladatok és lehetőségek felmérését, megfelelő intézkedések foganatosítását a terv ütemes és maradéktalan teljesítése, illetve túlszárnyalása érdekében. A tervek alapos megvitatására nagyszerű alkalmat szolgáltatnak a most megkezdődött tag- és közgyűlések, melyeket a körzetenkénti megbeszélések előznek meg, a széles tagság bevonásával. Meggyőződésem, hogy a hozott intézkedések és az elhangzott lelkes vállalások biztosítják a terv ütemes teljesítését, már az év első napjától kezdve.