Vörös Zászló, 1961. szeptember (13. évfolyam, 207-232. szám)

1961-09-01 / 207. szám

Világ ’proletárjai, ’egyesüljetek­] Az RMP Maros—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a tartományi Néptanács lapja X. évfolyam 207. (3035.) szám.­­ 1981. szeptember 1. péntek. |________Ara 20 báni. — , ---,------------------— ■ ■ ' - 'L ' --» ■—- ——^ Jó sicricics - crch­id­íjes monda Erdöszentgorgyán Az erdőszentgyörgyi szérűkön már napokkal ezelőtt elhallgattak a cséplőgépek. A község társult földművesei befejezték a gabona cséplését. Ebben a tagok szorgal­ma mellett nagy szerepe volt a községi néptanács jó szervező és irányító munkájának. A végrehajtó bizottság a két társulás vezető ta­nácsával idejében megtárgyalta a tennivalókat és jól átgondolt ter­vet készített a betakarítási kam­pányra. E terv magában foglal­ja az aratás, cséplés és más fon­tos munkák megkezdésének és be­fejezésének idejét, valamint azo­kat az intézkedéseket, amelyek hozzájárultak e fontos munkák gyors elvégzéséhez. A terv nem maradt üres papír­forma. A végrehajtó bizottság az alapszervezet irányításával állan­dóan ellenőrizte annak megvaló­sítását és mozgósította a dolgozó földműveseket a hordásra-cséplés­­re. Ennek érdekében az alapszer­vezet 30 agitátora munkába állí­­tása mellett eredményesen hasz­nálták fel a faliújságot is. A cik­kek, amelyeket 5—7 naponként cseréltek, az élenjárók módszerei­ről, a magas termések elérésének „titkáról“ tudósították a dolgozó­kat. De kivették részüket a munká­ból a társulások kommunistái és a községi néptanács képviselői is. Közülük többet felsorolhatnánk, a­­kik politikai felvilágosító munká­juk mellett személyes példamuta­tásukkal is mozgósították a tár­sulás tagjait a munkára. Dátuly Gyula a „Dr. Gróza Petra“ tár­sas gazdaság pártalapszervezeté­­nek titkára, Pop D. Victor párt­tagjelölt, képviselő és a többi kom­munisták az elsők között hordták szérűre és csépelték ki gabonáju­kat. Példájukat sokan követték. Már kora hajnalban felzúgtak a szérűn a cséplőgépek és sokszor még az éjfél is munkában találta a társulási tagokat. Szervezetten végezték a munkát. Amíg­­ az egyik gazdaság csépelt, a másik felkészült rá. A néptanács végre­hajtó bizottsága már egy nappal azelőtt értesítette őket, mikor ke­rül sor rájuk a cséplésben, így augusztus 22-én mindkét társulás végzett a gabona cséplésével. Az erdőszentgyörgyi társulások tagjai idejében teljesítették az ál­lammal szembeni szerződéses kö­telezettségüket is. A szérvről egye­nesen az átvevő központba szállí­tották a gabonát. 40.000 kiló jó minőségű gabonával járultak hoz­zá a központosított alaphoz. Sőt egyes társult földművesek nem­csak teljesítették, hanem jóval túl­haladták a szerződésben vállalt kötelezettségüket. Sokan a szer­ződésen felül 50—100, sőt 150 ki­ló kenyérgabonát adtak át az ál­lamnak, így csupán a szérükön több mint 16 mázsa búzát vásá­roltak fel a szövetkezet megbízot­tai. Az idén gazdag termést taka­rított be mindkét társas gazdaság tagsága, ami azt bizonyítja, hogy jól művelték meg a földet. A jö­vőben gyarapítani akarják ered­ményeiket. Ezért elhatározták, hogy az ősszel közösen vetik el a gabonájukat. Meggyőződtek ar­ról, hogy közösen nagyobb a mun­ka szaporája, gazdagabb a termés­hozam. A vetésre való előkészületeket már az aratás után megkezdték. Ahogy a területek felszabadultak, nekifogtak a nyári szántásnak. A gépállomás traktoraival és saját fogatjaikkal hasították a tarlót. S az elmúlt napokban, amikor számba vették eredményeiket, már 146 hektár nyári szántást írhat­tak a nyilvántartásukba. A vetőmaggal sem lesz baj. A társulás tagjai a cséplőgépről összegyűjtötték a vetőmagot, a községi néptanács végrehajtó bi­zottsága pedig megfelelő raktár­­helyiséget bocsátott rendelkezésük­re, ahol tárolják. A cséplés után egy-két nappal megkezdték a ve­tőmag-tisztítást. Eddig több mint 3 vagon búzát tisztítottak meg és készítettek elő vetésre. Már próbát is küldtek belőle a tartományi vetőmagvizsgáló laboratóriumba, hogy megállapítsák a csíraképes­ségét. De nemcsak jó vetőmagról, ha­nem jó magágy­ előkészítéséről is£ gondoskodtak a társulások tagjai. A nyári napokban több mint 540 tonna istállótrágyát hordtak ki a földekre, amelynek egy részét az őszi búza alá terítik el. A cséplés véget ért. A községi néptanács irányító és szervező munkájára azonban ezután is szükség van, mert az őszi növé­nyek betakarításában még hátra van a munka dandárja. Éppen ezért a községi néptanács végre­hajtó bizottsága a jövőben is min­dent tegyen meg azért, hogy a társulások tagjai idejében végez­zenek az őszi vetéssel és a kapás­növények betakarításával. NAGY FERENC Tartományunk egyik legkorszerűbben felszerelt vállalata, a ludasi cukorgyár. _____________________________ -----------------­Eredmények és tennivalók a csíkszentkirályi Donga- és Parkettagyárban A csíkszentkirályi Donga- és Parketta­gyár hét hónapra elké­szített mérlegének megteremtése után, azt a következtetést vonhat­juk le, hogy a munkaközösség ed­dig eleget tett vállalt kötelezett­ségének, s a tervfeladatait nem­csak teljesítette, hanem túl is szár­nyalta. A fenti időszakban össz­­termelési tervét 101 százalékban teljesítette. A dolgozók például csak ládából 361 köbmétert adtak terven felül. Hasonlóan szépen alakult a parkettet és dongát elő­állító részleg termelési eredménye is. Tovább elemezve a vállalat tevé­kenységét, azt látjuk, hogy a dol­gozók nagy gondot fordítanak a takarékossági mozgalom kiszélesí­tésére és a fajlagos anyagfogyasz­tás csökkentésére. Központi fela­datuknak tekintik a megtakarítá­sok értékének növelését, oly módon, hogy a termelés folyamán egyre gazdaságosabban használják fel a nyersanyagot és a segédanya­gokat. Például a donga részlegen egy hordó előállításához az elő­irányzat szerint 0,102 köbméter faanyagot kell felhasználni, de a dolgozók 0,101 köbméterből készí­tik el, s tegyük mindjárt hozzá, jó minőségben. Az év elejétől július végéig­­96 köbméter faanyagot ta­karítottak meg. A parkett részleg dolgozói pedig 118 köbmétert. Összegezve a megtakarítások érté­két, vállalati viszonylatban az 145.694 lejt tesz ki. A munkások, mesterek és tech­nikusok megkülönböztetett figyel­met fordítanak a termékek minő­ségének állandó javítására. A vállalat igazgatósága az év ele­jén hathatós intézkedéseket foga­natosított e fontos feladat mara­déktalan teljesítése érdekében, így például a három legjobb szak­embert bízta meg a minőség mun­­ka­mozzanatonkénti ellenőrzésével. Hasonlóan a dolgozók is felada­tul kapták, hogy a készülő termé­keket addig ne adják tovább, a­­doíg az nem tökéletes. Ez a ma­gyarázata annak, hogy míg az el­múlt évben a vállalathoz nemcsak számos panasz érkezett a meg­rendelőktől, hanem több termékü­ket is visszaküldték, addig ma a gyár kapuját csak szép és jó par­kett, láda, meg donga hagyja el. Ebben az évben a megrendelők csak megelégedésüket fejezték ki termékeik fölött. E kielégítőnek mondható tevé­kenység a jó munkaszervezésnek,­­ valamint a dolgozók növekvő ön­tudatának tulajdonítható. Ha a fentiek során számot ad­­j­­unk a munkaközösség eredmé-­­­nyes tevékenységéről, akkor szól­nunk kell azon hiányosságokról­ is, melyek akadályozzák a szebb­ termelési eredmények elérését.­­ Tudvalevő, hogy csak képzett és­­ a szakmunkában jártas dolgozók gyárthatnak kiváló tulajdonságok­kal rendelkező termékeket. A vál­lalat munkásainak is tehát szünte­­­­lenül arra kell törekedniük, hogy gyarapítsák szakismereteiket. De hogyan­ teszik fel — jogosan — a vállalat dolgozói a kérdést, mi­kor sem az elmúlt évben, sem az idén a vállalat vezetősége nem szervezett szakmai továbbképző tanfolyamot. Sürgős intézkedésre van szükség mind az alapszerve­zet, mind az igazgatóság részé­ről, hogy rövid időn belül bein­duljon a munkások szakmai tan­folyama, de ne úgy, mint a mes­tereké. Igaz ugyan, hogy a mes­terek szakmai oktatásának gyen­geségéért nemcsak a vállalat ve­zetősége a felelős, hanem a Csík­szeredai Erdőgazdálkodási Igaz­gatóság is — a csíkszentkirályi Parkett, és Dongagyár hozzátar­tozik — mely a felkészítőre rend­­szertelenül küldte el a továbbkép­ző tanfolyam előadásait tartó mér­nököket. Másik hiba, hogy a faanyagot nem a legmegfelelőbben máglyáz­­zák. Némi javulás észlelhető ugyan az elmúlt évhez viszonyítva, azon­ban nem kielégítő. Ugyanis a par­kettnek, a dongának és a ládának való faanyagot külön kellene rak­tározni, mert így az illető részle­gek mesterei a termékek méretei­nek és minőségének megfelelően tudnák beadni a feldolgozásra ke­rülő nyersanyagot. Ezzel elérnék azt, hogy mindig a legalkalma­sabb faanyag kerüljön a terme­lésbe, ami a minőség további ja­vulását eredményezné. Amint látjuk, még jócskán akad tennivaló. A vállalat vezetősége intézkedjen a hibák felszámolásá­ról, s akkor év végére az eddigi­nél is szebbek lesznek az eredmé­nyek. KELEMEN ALBERT A kiváló eredmények nyílta: a helyi erőforrások hasznosítása A tordai cementgyártók augusz­tusi tervjelentésében olvashatjuk: a gyáregységek dolgozói a terv minden mutatószámát túlteljesí­tették. Előirányzaton felül egy hó­nap alatt 700 tonna kankert, 550 tonna gipszet és 90 tonna meszet küldtek az építőtelepeknek. A ki­váló eredmények nyitja: a gyár valamennyi dolgozója munkahe­lyén állandóan kutatja és haszno­sítja a helyi erőforrásokat. A bün­­kerégetők például nemrég újabb módszert dolgoztak ki a kemencék teljesítő­képességének növelésére. Az új módszerrel a brigádok tag­jai augusztusban nem kevesebb mint hét százalékkal termeltek többet, mint az előző hónapokban. A cementmolnárok a tervfeladat túlteljesítésére, a minőség javítá­sára összpontosították minden törekvésüket. Körültekintőbb mun-KSXSOR­­ával elérték, hogy ebben a hónap­ban többszáz tonna elsőosztályú cementet őröltek terven felül. A cementgyáriak versenybeli sike­reit az is elősegítette, hogy az üzem legjobb szakemberei, s az újítók nagymértékben hozzájárul­tak a gépi felszerelés tökéletesíté­séhez, a termelőkapacitás növelé­séhez. Eddig az újítók 67 javas­latot dolgoztak ki, s ebből 27-et már alkalmaztak­ is a gyakorlat­ban. Javul a minőség, csökken az önk­öttség A régeni Sportcikkeket Gyártó Vállalat dolgozói szüntelenül azon fáradoznak, hogy újításaik és ész­­szerűsítéseik révén emeljék a ter­melés színvonalát, javítsák a ter­mékek minőségét, és csökkentsék az önköltséget. Az üzemben az el­múlt hónapok folyamán több újí­tást és ésszerűsítést alkalmaztak. A labdarúgó cipőket például mű­anyagból készült kéreggel állítják­­ elő, mely amellett, hogy kedvezően­­ befolyásolja az önköltséget, lénye­gesen javítja a minőséget is. A fajlagos anyagfogyasztás csökken­téséért vívott harc eredményekép­pen az eddig felhasznált 30 deka talp helyett—azáltal, hogy nitro­­cellulózé réteget helyeznek alá— csupán 27 dekát használnak fel egy pár cipőre. A talptöltésnél fa he­lyett szintén műanyagot használ­nak, melynek előnye, hogy a cipő hajlékonyabbá válik és ellenáll a szegek benyomódásának. Az alkal­mazott újítások és ésszerűsítések révén ez évben, előszámítások sze­rint, közel 150.000 lejt takarítanak meg. Elemz­i a Szakszerve­zetek Művelődési Házának tevékenységét Ma, Marosvásárhelyen a Tar­tományi Szaktanács székházá­ban elemzik a Szakszervezetek Művelődési Házának tevékeny­ségét. A gyűlésen részt vesznek a Tudomány és Kultúra Ter­jesztő­­Társaság, a Népi Alko­tások Háza, a könyvtárak, a Mérnökök és Technikusok Tudo­mányos Egyesülete, az IMSZ és más tömegszervezetek vala­mint kulturális intézmények képviselői. A jelentés elemzi az ez évben elért eredményeket és a kulturális munka hiányos­ságaik Orvosi rendelőt építenek Tegnap Toplica rajon Bilbor községében a lakosság önkén­tes hozzájárulásából orvosi ren­delő építéséhez kezdtek hozzá. Az új rendelőnek ötágyas fek­tetője, röntgen és más korsze­rű felszerelései lesznek. A 94.000 lej értékű egészségügyi létesítményt előreláthatóan év végéig átadják rendeltetésének. Malmot adnak át a használatnak Régen és a környező falvak lakói már régóta nélkülöznek egy jól felszerelt malmot. A közelmúltban sikerült a rajoni néptanácsnak beszereznie a szükséges felszereléseket, és holnap az abafáji körzetben korszerűsített malmot adnak át a használatnak­ Az újonnan fel­szerelt malom az eddigi 120.000 kilogramm helyett 150000 kilo­gramm gabonát fog őrölni évente.­ Megkezdődnek a beiratkozások Szeptember 1-én megkezdőd­nek a beiratkozások az elemi és középiskolákba. Ebben az évben Marosvásárhely 18 elemi és 4 középiskolájában mintegy 12.000 lesz a tanulók száma. A múlt évhez viszonyítva az elkövetke­ző iskolai évben 300-zal növek­szik a beiskolázott gyerekek száma. Ugyancsak elsejétől kezdődik az óvodákba is a be­kritkstás. Pop Olivia, a „Lázár Ödön" ipari vállalat élmunkása, aki amellett, hogy tervét rendszeresen túlteljesí­ti, jó minőségű terméket gyárt. D uÁOMtá számidetet svemrég nyitl meg a főváros­ban, a Várostörténeti Múzeum­ban a ,,Bukarest a szocializmus útján" című kiállítás, amely szinte összesűrítve tárja­ a lá­togató elé mindazt, amiről a nagyváros utcái, terei, gyárai a maguk sajátságos nyelvükön beszélnek. Az új életritmus, valamint a fővárosi ember új életstílusát meghatározó vívmá­nyok és változások elgondol­koztató panorámája előtt vonul el az érdeklődő. A régi Buka­rest zűrzavaros és erősen fa­kuló emléke mindinkább háttér­be szorul, hogy helyébe lépjen a lényeget áta­lakító, hatalmas áramlat merészen felvillanó képsora. Pontosan egy évet, rö­vid tizenkét hónap változásait követi nyomon a kiállítás, de ebben az aránylag szűk keret­ben is ott lüktet az egész or­szágra jellemző teremtő erő, a párt által lelkesített alkotó kedv, benne vannak a hatéves terv merészen kibontakozó kör­vonalai. Ipari központ A hűvös számok, itt, ebben a teremben, ahova valósággal be­tör a bukaresti bulvárok zson­gó ritmusa, élettel telnek meg és felvillantják a falakon túli valóság színeit, zamatát, han­gulatát. Bukarest, a múlttal ellentét­ben, ma már az ország legje­lentősebb ipari központja. A­­cél- és műanyag-holmit, szöve­tet és bútort, műszaki gépeket és csokoládét, trolibuszt és gyermekjátékokat, mozdonyt és gyógyszert ad az országnak. Jelentős szava van tehát a tervek teljesítésében. És Bukarest ezen a téren is élen jár. A múlt esz­­ooovve tendő első félévéhez viszonyít­va 14,1 százalékkal termel töb­bet és a m­inőség megjavítá­sáért folyó nagy, országos küzdelemben az első helyre tört fel. És ez az ipar állan­dóan bővül, fejlődik. Az idén üzembehelyezett, vagy épülő új gyárak, a militált automatizált tejfeldolgozó kombinát, a pipe­­rai modern bútorüzem, a Bum­­bacaria Romineasca új, hatal­mas gyárrészlege, a Car­men cipőgyár, a Flacara Ro­sie és a Donca Simo textilüze­mek kibővített és legmodernebb gépekkel korszerűsített csarno­kai segítik valóra váltani a hatéves terv előirányzatait. A bukaresti fejlődés lépést tart az országos üzemmel Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs mondot­ta ünnepi beszédében:• ,,A hat­éves terv végrehajtása során csupán a köztársasági érdekelt­ségű iparban eddig 72 új gyá­rat, üzemet és üzemosztályt helyeztünk üzembe, 179-et pe­dig kibővítettünk és korszerű felszereléssel, modern gépcso­portokkal és berendezésekkel láttunk el." Nos, ebbe a szám­ba illeszkedik bele a fővárosi ipar rohamos fejlődése. Érdekes számok Az embereket vonzzák az érdekes adatok, főleg ha azok a mindennapi élet változásait tükrözik. Például az, hogy az elmúlt tizenkét hónapban 10200 lakás épült Bukarestben, hogy az új tömbházak emeleteinek száma eléri az 1227 emeletet. Azaz, ha egymás fölé építették volna az új blokkházakat, nem kevesebb, mint 30700 méter magasságot értek volna el. Más: Bukarest villamosai és autóbuszai huszonnégy óra le­forgása alatt olyan távolságot futnak be, amennyi elegendő lenne ahhoz, hogy egy autó ti­zenháromszor megkerülje a föl­det az egyenlítőnél 226 villa­mos-szerelvénnyel, autóbu­sszal és trolibusszal jár több „­ idén a főváros utcáin, mint az elmúlt esztendő megfelelő idő­szakában. Vagy: a bukaresti könnyű­ipari üzemek 430 új árucikket készítettek és 5160 új textil­­modellt alkottak­ Egy lírai szám: 1961 ben közel százezer új rózsatővel dí­szítették Bukarest bulvárjait és parkjait. És egy, az új magatartást tükröző adat: ötmillió önkéntes munkaórán vettek részt a bu­karesti lakosok a városszépítés nagy akciójában. Egy statisztikus kiszámítot­­ta, hogy egy 68 kilométer hosz­­szú alagutat tenne ki a tizen­két hónap alatt lefektetett víz- és vízlefolyócsövek hossza. 40­ 000 új rádió- és televízió­­antenna került egy év leforgá­sa alatt a bukaresti házak te­tejére. Egy érdekes egészségügyi adat: a­z elmúlt évben 1,300­ 000 oltást végeztek a fővárosban; 858-722 gyermeket és felnőttet oltottak be gyermekparalízis ellen. És végül, ha nem is olyan harsogó, de igen jellemző adat: a­z általános halálozási index 1944-hez viszonyítva a 20 ez­relékről 6,8 ezrelékre csökkent Bukarestben. Hosszabb és jobb élet. Gond­talanabb hétköznapok, bősége­­sen megtérített asztal. íme, ezt tükrözi nemcsak a Várostörté­neti Múzeumban megnyílt kiál­lítás, hanem a körülötte zajló, lüktető bukaresti élet is. O DÁNOS MIKLÓS 8 yOOOOCOCOOCOOOCOOOOOOCOO^ FŐVÁROSI LÁTKÉP A Dimbovita partján Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs vezetésével elutazott Budapestre hazánk párt- és kormányküldöttsége Csütörtökön este elutazott Buda-e­döttségben továbbá Mihail Bud­a­­pestre a Román Munkáspárt Köz­­nti elvtárs, az RMP KB tagja, a ponti Bizottságának és a Román Népköztársaság kormányának kül­döttsége, amely a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány meghí­vására baráti látogatást tesz a Magyar Népköztársaságban. A küldöttség tagjai a következő elvtársak: Gheorghe Gheorghiu-Dej, az RMP KB első titkára, az Államtanács elnöke, a küldöttség vezetője; Ion Gheorghe Maurer, az RMP KB Politbürójának tag­ja, a Minisztertanács elnöke, Emi Román Népköztársaság budapesti nagykövete. A küldöttséggel együtt utazott el Budapestre Németh Béla, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete is. A baneasai pályaudvaron a kö­vetkező elvtársak búcsúztatták a küldöttség tagjait: Gheorghe Apos­tol, Petre Borila, Nicolae Ceau­­sescu, Chivu Stoica, Alexandra Draghici, Leonte Rautu, Stefan Voitec, Mihai Dalea, az RMP KB, az Államtanács és a kormány több tagja, párt- és állami aktivisták, Bodnárak és Alexandru Moghio- társadalmi szervezetek vezetői; I­ros, az RMP KB Politbürójának­­ tagjai, a Minisztertanács alelnö­­kei; Alexandru Bârládeanu, az RMP KB tagja, a Minisztertanács alelnöke; Corneliu Manescu kül­ügyminiszter. Részt vesz a kül­désén volt több Bukarestben akk­reditált diplomáciai kirendeltség vezetője, a Magyar Népköztársa­ság nagykövetségének számos tag­ja és a diplomáciai testület más tagja. (Agerpres) A hengerészek újabb sikerei A vajdahunyadi kombinát két idomhengerművének hengerészei újabb sikert értek el a resicai hen­gerészekkel folytatott szocialista versenyben: teljesítették augusztu­si termelési tervüket. Az augusz­tusi tervben előirányzott utolsó tonna acél hengerlésével az üzem hengerészei az év kezdete óta 35.000 tonna hengerelt árut gyár­tottak terven felül. Előkészületek az őszi vetésre Országszerte javában folynak az előkészületek az őszi vetésre, Iasi tartomány 12 központjába­n befejezték a vetőmag előkészíté­sét. Konstanca, Bukarest, Bánát és Krisana tartományok központ­jaiban ugyancsak elvégezték már ezt a műveletet. A na­gyhozamú őszi búza­fajtákból előirányzott mennyiség 95 százalékát már elő­készítették a vetésre- Jórészt befejezték a nyári mélyszántást Az ország állami gazdaságainak többsége az előirányzottnál rövidebb idő alatt elvégezte a nyári mélyszántást. Számos tarto­mányban, közöttük Bukarest, Máramaros és Arges tartományokban az előirányzottnál nagyobb területet szántottak fel. Országos vi­szonylatban az állami gazdaságok, mintegy 530.000 hektáron, a terv­ben előirányzott terület 90 százalékán elvégezték ezt a műveletet. A gép- és traktorállomások dolgozói ugyancsak legfőbb felada­tuknak tekintik a szántás mielőbbi gondos elvégzését. Ezt a mun­kálatot elsőknek a Máramaros tartományi traktorosok végezték el. Országos viszonylatban gép- és traktorállomásaink eddig, mintegy 70 százalékra teljesítették tervüket.­ ­ iOCOC^OOOOOOOOOOOOCOOOCOOOC oocxx>oooo<xxxxxx>coqo

Next