Vörös Zászló, 1961. október (13. évfolyam, 233-258. szám)

1961-10-18 / 247. szám

A jövő évi bőséges termésért coooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Használjuk ki jobban a traktorokat A marosszentannai határrészben szorgos kezek végzik a burgonya, cukorrépa, kukorica és a többi ter­mények betakarítását. Vemnek és javában folyik a területek előké­szítése is. A mezei utakon mind­egyre pótkocsis traktorok jelennek meg, hordják a cukorrépát. A mezőgazdasági iskola határ­részén egy traktor két pótkocsit vontat. A kocsik rakodó felületé­nek növeléséért az oldalakat is megemelték, így kilenc és tízezer kiló közti terhet visz egy fordu­lattal a traktor, vagyis kihasz­nálták a traktor teljesítő képessé­gét és az időt. Ezzel mentesült a gazdaságnak egy másik traktora, mely a vető­szántást végezhette. A marosszentannai kollektív gazdaságban látott traktorok csak egy-egy pótkocsit vontattak, így egyszeri fordulóval a legjobb eset­ben is mindössze 3—4.000 kilo­gramm terhet szállíthat egy trak­tor. S még csak az útviszonyok­ra sem lehet hivatkozni. A kollek­tív gazdaság és a mezőgazdasági iskola traktorai egyazon úton köz­lekednek. A hiba inkább ott van, hogy a gépállomás elsősorban a­ hantinterv teljesítésére törekszik, s a kollektív gazdaság vezetősége pedig nem sokat törődik a munka jobb megszervezésével. A gazdaságos az volna, ha a két pótkocsit csak egy traktor vontat­ná, a másik traktor pedig a szán­tást és a talajelőkészítést végezné. KOZMA ÖDÖN Gyors ütemű munka a határban A nyárádszeredai „Lenin Útja“ kollektív gazdaság tagsága az őszi munkálatokból is becsülettel kive­szi részét. Így a munkálatok üte­mesen haladnak. A talaj megfele­lő előkészítése után felszántották a vetésre előirányzott földterüle­tet, majd hozzákezdtek a vetéshez. Ez idáig 55 hektárt vetettek be búzával. Az őszi árpa vetését be­fejezték. A betakarítási munkála­­­tokkal sem maradtak le a kollek­tivisták. 25 hektár területről ki­szedték a cukorrépát és ez idáig 50 vagonnal hordtak be belőle. A tagság egy része a burgonya be­takarítását végzi. A gazdaság ve­zetősége arra törekszik, hogy to­vábbra is biztosítsa az ütemes és jó minőségű munkát. GYÖRGY VENCEL levelező Mint több más kollektív gazda­ságban, úgy a jeddiben is vol­tak kezdetben nehézségek. Azon­ban a jeddi kollektivisták, hozzá­értő vezetés hiányában, ezeket ké­­sőbb tudták leküzdeni. S bár a gazdaság terméseredménye min­den esztendőben 3—4 mázsával nagyobb volt, mint az egyéni gazdáké, majd a társulásé, mégis csak néhány új tag kérte felvéte­lét a kollektivisták soraiba. A kom­munisták, s a gazdaság legjobb­jai ebbe nem nyugodtak bele. A rajoni pártbizottság és a népta­nács segítségével kitartó munkát végeztek gazdaságuk szervezeti­gazdasági megerősítéséért. A pártalapszervezet, amely az eredmények gyarapításáért körül­tekintő intézkedési tervet készített, három fő területre összpontosítot­ta a figyelmet: a hektárhozam nö­velésére, az állattenyésztés fellen­dítésére és a mellékgazdaságok fejlesztésére. E három területen a párttagok, valamint a pártonkívüli aktíva legjobbjai pártfeladatot kaptak, amelyet valamennyien igyekeztek becsülettel teljesíteni. Az alapszervezet vezetősége azon­ban tudta, hogy a gazdaság fel­lendítése nem valósítható meg csak az alapszervezet és a pártonkívüli aktíva tagjainak jobb munkája ré­vén. Ehhez szükség van minden kollektivista erejére, tudására. Ezért az alapszervezet a legválto­zatosabb módszereket alkalmazta a mozgósító-szervező munkában. Feltárta a kollektivisták előtt a gazdaság fejlődési távlatait és az­­ eredmények elérésének útjait, eré­­­ lyesen bírálta azokat, akik hanyag-­ ságukkal akadályozták a gazdaság­ előrehaladását. Mindezek eredm­­é­­nyeként a kollektív gazdaság tag-­­sága egyre öntudatosabban vett­ részt a munkában. A JÓL VÉGZETT MUNKA SIKERE nem maradt el. A szántóföldi nö­vénytermesztésben tág teret ka­pott az agrotechnika, így a kol­lektivisták az idén minden hektár­ról 465 kilóval több búzát taka­rítottak be, mint a társulás tag­jai. De jó termést adott a kuko­rica és a cukorrépa is. Figyelemre méltó változások történtek az állattenyésztésben. Az állatállomány számbeli gyarapítá­sáért és minőségi feljavításáért az év elején tervet készítettek. Ezt a tervet már teljesítették. A szak­szerűbb gondozás és takarmányo­zás révén, a keddi kollektív gazda­ság Marosvásárhely vajon legjobb gazdaságai közé került a tejter­melés tekintetében. A hónap ele­jéig takarmányozott tehenenként 1.864­ liter tejet fejtek. Az eredmé­nyek láttán a gazdaság vezetősé­ge újabb 60 ezer liter tejet szer­ződött le az illetékes kereskedelmi szervekkel. Szépen fejlődött a ser­tésfarm is, ahonnan a jövő évben már közel 100 hízott sertést érté­kesítenek. A gazdasági tevékenységben el­ért eredmények tükröződnek a kol­lektivisták jövedelmében. Az ide­ előlegként minden munkaegységre 2 kiló búzát, 40 deka árpát, 3 kiló takarmányfélét, 2 kiló krumplit és 4 tej készpénzt osztottak ki. A TÁRSULÁS TAGJAI felfigyeltek a kollektív gazdaság­ban bekövetkezett változásokra. Ezzel egyidejűleg az agitátorok számos társult földműves és kol­lektivista idei jövedelmének mér­legét készítették el. Minél több ilyen mérleg készült el, annál több társult földműves ismerte fel, hogy jobb, bőségesebb a kollekti­visták élete. Salat Antal, György Mózes, id. Fogarasi Mihály, Nagy Tóth Károly, ifj. Magyari Sándor, három, négy, öt hektáros gazdák, a politikai felvilágosító munka eredményeként már az elmúlt na­pokban túljutottak a kollektív gazdálkodás előnyeinek egyszerű felismerésén: benyújtották felvételi kérvényüket. Példájukat még más társult földművesek is követték. Az eddig összegyűlt 88 felvételi kérvényt a kollektivisták közgyű­lése vasárnap hagyta jóvá. A kol­lektivisták örömmel fogadták ma­guk közé az új tagokat. " " ■■■ -----------------­Bővül, erősödik szocialista^mezőgazdaságunk! Gyarapodnak a kollektív gazdaság eredményei - új tagok kérik felvételüket "Világ proletárjai, egyesüljetek!. Az RMP Maros—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja X. évfolyam 247. (3075.) szám. Jj 1961. október 18. szerda. 11­ára 20 báni. A totgitai térfeldolgozá­s/áraink­át Fent: A toplicai Fafeldolgozó­­ Vállalat rönkterén dolgozik Bene 111 József gépesített brigádja. A bri-.­­­gád valamennyi tagja állandóan III bővíti szakismereteit, ami döntő­­ módon járul hozzá ahhoz, hogy 11­ kezük alól csak kifogástalan min I­­­nőségű termék kerül ki. A Baloldalt: Fulga Petru, a kiváló druzsba fűrészes arról ismert,­­ hogy gazdaságosan használja ki a faanyagot, s ugyanakkor tervét­­ átlag­os 15 százalékkal túlszár­­­­nyalja. •­ Megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. Kongresszusa MOSZKVA (Agerpres). TASZSZ: A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. Kongresszusát, amely október 17-én nyílt meg a Kremlben, a szovjet nép a kommu­nista társadalom építői kongresszusának nevezte el. A kongresszus megnyitásának napja nagy ünneppé változott. Jóval a kongresszus megnyitása előtt megkezdődött a küldöttek és a vendégek érkezése a Kreml Kongresszusi Palotájába. Ezek kü­lönböző korú és foglalkozású emberek, régi bolsevikok — a forra­dalmi harcok veteránjai — az ötéves tervek hősei, tudósok, akik a tudomány járatlan útjait ostromolják, az első űrhajósok. A Szov­jetunió kommunistáinak tízmilliós családja csaknem 5000 delegátust küldött a moszkvai kongresszusra. A Palota hatalmas termében jelen van számos meghívott vendég is: moszkvai vállalatok dolgozói, a szovjet főváros közéletének kép­viselői, ipari vezetők. Az ülésen jelen vannak: a diplomáciai testület számos tagja, a szovjet sajtónak és a szocialista országok sajtójának képviselői, a tőkés államok legnagyobb sajtóügynökségeinek és újságjainak tudó­sítói. Moszkvai idő szerint 10 órakor megérkeznek a terembe a Szov­jetunió Kommunista Pártjának vezetői, akiket viharos tapssal fo­gadnak. N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára megnyitja a kon­gresszust. N. Sz. Hruscsov bejelenti, hogy a kongresszuson 80 marxista­­leninista testvérpárt képviselői vesznek részt. N. Sz. Hruscsov javaslatára a küldöttek és a vendégek egy percnyi csönddel adóztak a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom azon kimagasló aktivistái emlékének, akik az SZKP XXI. Kongresszusa utáni években hunytak el. Az Elnökség, a titkárság, a szerkesztő és az igazoló bizottság megválasztása után egyhangúlag elfogadták a kongresszus napi­rendjét. Az SZKP XXII. Kongresszusa a következő kérdéseket vitatja meg: 1. Az SZKP Központi Bizottságának tevékenységéről szóló jelen­tés­t előadó Nyikita Hruscsov, az SZKP KB első titkára; 2. Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tevékenységéről szóló jelentés­t előadó Alekszandr Gorkin, a Revíziós Bizottság elnöke;­­ 3. Az SZKP Programtervezete­t előadó Nyikita Hruscsov; 4. Az SZKP Szervezeti Szabályzatának módosításáról a előadó Frol Kozlov, az SZKP KB titkára. 5. A párt központi szerveinek megválasztása. N. Sz. Hruscsov előterjeszti a Központi Bizottság tevékenysé­géről szóló jelentést. A küldöttek és a vendégek feszült figyelemmel hallgatják az SZKP Központi Bizottságának első titkára által előterjesztett jelen­tést. A teremben többször is felzúg a viharos taps a Szovjetunió Kommunista Pártja általános irányvonala helyeslésének jeléül. A Központi Revíziós Bizottság tevékenységéről szóló jelentést Alekszandr Gorkin, a bizottság elnöke terjesztette elő. A párt Köz­ponti Bizottsága a XX. Kongresszus Irányelvei értelmében széles­körű tevékenységet fejtett ki azért, hogy helyreállítsa a pártélet lenini normáit, amelyeket a sztálini személyi kultusz időszakában megszegtek. Rendszeresen összehívtuk az SZKP KB plenáris üléseit, aktíva­ gyűléseket és értekezleteket szerveztünk az ipari, mezőgazda­­sági és kulturális kérdések megtárgyalására. A legfontosabb törvény­­tervezeteket megvitatás végett az egész nép elé terjesztettük. A Központi Revíziós Bizottság — mondotta A. Gorkin — egy­öntetűen elítélte a pártellenes csoport szakadár tevékenységét. A párt egységének megerősítéséért folyó harc minden kommunista leg­főbb kötelessége volt és marad. A Központi Revíziós Bizottság elnöke beszámolt a kongresszus­nak az SZKP pénzügyei irányításáról és a párt költségvetésének teljesítéséről. A szovjet szocialista demokrácia szüntelen erősítésével és fej­lesztésével járó feladatok — mondotta A. Gorkin — megkövetelik a dolgozók leveleinek, panaszainak és kérvényeinek figyelmesebb megvizsgálását. Hangsúlyozta továbbá, hogy a párt Központi Bizott­sága és N. Sz. Hruscsov személyesen is megkülönböztetett figyelmet szentel ennek a kérdésnek. MOSZKVA (Agerpres) TASZSZ: N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXII. kongresz­­szusa elé terjesztette a Központi Bizottság tevékenységéről szóló jelentést. N. Sz. Hruscsov kijelen­tette, hogy az élet mindenben iga­zolta a párt elméleti következteté­seinek és politikai irányzatának, a XX. pártkongresszuson kijelölt általános irányvonalának helyes­ségét. N. Sz. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a jelenlegi történelmi sza­kaszban a világ fejlődésének alap­ja, e fejlődés pillére a két társa­dalmi világrendszer — a szocia­lista és a kapitalista világrend­­szer — közötti verseny. Ma a vi­lág fejlődésének döntő tényezője nem az imperializmus, hanem a szocializmus. Beigazolódott az a következte­tés, hogy korunkban az államok közötti háborúk nem elkerülhetet­lenek, hogy a háborút meg lehet előzni. Továbbra is kérlelhetetlen erő­vel hat a kapitalizmus rothadásá­nak általános irányzata — mutatott rá a továbbiakban N. Sz. Hruscsov. A kapitalizmus nem képes többé megoldani az emberiség egyetlen időszerű problémáját sem. Az Ame­rikai Egyesült Államok elvesztette abszolút fölényét a kapitalista vi­lágtermelésben és kereskedelem­ben. A jelenlegi körülmények között — mondotta N. Sz. Hruscsov — létrejött a lehetősége annak, hogy megvalósítsuk a békés egymás mel­lett élést arra az egész időszakra, amelynek folyamán meg kell ol­dódniuk a világot jelenleg elvá­lasztó társadalmi és politikai kér­déseknek. A jelenlegi világhelyzetet és a Szovjetunió nemzetközi helyzetét jellemezve N. Sz. Hruscsov kije­lentette a küldötteknek, hogy az SZKP XX. kongresszusa óta el­telt évek kivételes, világtörténel­mi jelentőségűek voltak az egész emberiség számára. A Szovjetunió a kommunizmus általánosan kibontakozó építésé­nek időszakába lépett. A szocia­lizmus megszilárdult az egész szocialista világközösség kereté­ben. „Az utóbbi évek legfonto­sabb eseményei korunk legfőbb törvényszerűségeit juttatták kife­jezésre: feltartóztathatatlanul ki­bontakozott a szocialista világrend­­szer létfontosságú erős növekedésé­nek és megszilárdulásának folya­mata.“ Pártunk orientációjának — hang­súlyozta N. Sz. Hruscsov — óriá­si jelentősége volt a szocialista országok egységének megerősítése, a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom egységének megerő­sítése, az egyetemes béke fenn­tartása és­­az új világháború meg­előzése szempontjából. A társadalmi fejlődésben — je­lentette ki N. Sz. Hruscsov — egyre erőteljesebben kidomboro­dott két irányvonal, két történel­mi irányzat. Az egyik a társadal­mi haladás, a béke és az alkotás vonala, a másik a reakció, az el­nyomás és a háború vonala. A szocializmus arra kényszerí­­tette a tőkés­­világot, hogy még-A kongresszus október 18-án folytatja munkálatait. Jelentés az SZKP Központi Bizottságának tevékenységére! Előterjesztette N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára RÖVIDÍTETT SZÖVEG — hátráljon a tevékenység döntő­ világháború szakadékéba taszító­szféráj­ában, az anyagi termelés szférájában.. ,,Országunk, az egész szocia­lista tábor, ma olyan hatalmas erővel rendelkezik, amely teljes­séggel elegendő ahhoz, hogy biz­tosan megvédje a szocializmus nagy vívmányait az imperialista agresszorok merényleteivel szem­ben“ — tette hozzá N. Sz. Hruscsov. „Az a tény, hogy a háborút el lehetett kerülni, hogy a szovjet emberek, valamint a többi ország népei a békés élet jótéteményei­ben részesülhettek — mondotta N. Sz. Hruscsov —, a legfőbb eredménye annak a tevékenység­nek, amelyet a párt és Központi Bizottsága, a szovjet állam ere­jének növelése, a lenini külpoli­tika érvényesítése terén végzett, eredménye ez továbbá a szocia­lista országokban működő test­vérpártok tevékenységének, az egész világ békeszerető erői ak­tivizálásának“. Az utóbbi években az imperia­listák nem egyszer megkísérelték, hogy új háborús tűzvészt idézze­nek elő, próbára tegyék a szocia­lista rendszer szilárdságát, de a Szovjetunió, az összes szocialista országok minden esetben idejében megállították az agresszorokat. N. Sz. Hruscsov megállapította, hogy az elmúlt időszakban le­zárult a szocialista világrendszer történelmi fejlődésének egyik fon­tos szakasza. Ez a rendszer a társadalom fejlődésének döntő té­nyezőjévé válik. A szocialista vi­lágrendszer gazdasága továbbra is összehasonlíthatatlanul gyor­sabb ütemben fejlődik a kapita­lizmus gazdaságánál. 1960-ban a szocialista országok ipari terme­lésének volumene 6,8-szeresen felülmúlta az 1937. évit, míg a kapitalista országokban a növe­kedés nem egészen 2,5-szeres volt. A világ ipari termelésében a szo­cializmus országainak részaránya, amely 1955-ben 27 százalék volt, 1960-ban mintegy 36 százalékra növekedett. A szocialista világ­­rendszer gazdaságának fejlődése ipari irányzatú. „Teljes megalapozottsággal ál­líthatjuk, hogy a nemzetközi küz­dőtéren létrejött a szabad népek szilárd szocialista közössége.“ Amint Nyikita Hruscsov hang­súlyozta, a szocialista „ államok erejének növekedése a béke anya­gi és erkölcsi tényezőinek meg­erősödését jelenti. Ma a jelenkor döntő fontosságú problémáit, mint például a háború és a béke kér­dését, nem lehet csupán a kapi­talizmus törvényes érvényességé­nek szemszögéből vizsgálni. „A világ fejlődésének döntő tényező­je ma már nem az imperializmus a maga vadállatiasságával, ha­nem a szocializmus, amelynek eszménye a béke és a haladás.“ A szocialista világ nem tart semmilyen viszontagságtól, sem­miféle megrázkódtatástól — jelen­tette ki N. Sz. Hruscsov. Ugyan­akkor hangsúlyozta: a világreak­ció mindinkább arra orientálódik, hogy kívülről mérjen csapást a szocialista államokra. ,,Az imperialisták természetesen nekivághatnak veszélyes kalan­doknak, de nincs esélyük a si­kerre.“ Ha azonban­­az imperialisták — jelentette ki N. Sz. Hruscsov — a józan ész ellenére mégis meg mernék támadni a szocialista or­,­szágokat és egy megsemmisítő­­nek az emberiséget, akkor ez az őrült lépés egyben az utolsó lé­pésük lesz, ez az­­ egész kapita­lista rendszer, a végét fogja jelen­teni N. Sz. Hruscsov kijelentette: „Meg vagyunk győződve arról, hogy jó kapitalizmussal folytatott versenyben a szocializmus fog győzni. Meggyőződésünk, hogy ez a győzelem békés versenyben szü­letik majd meg, nem pedig hábo­rú kirobbantása útján. Mi min­denkor a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének álláspontján vol­tunk, vagyunk és maradunk, min­dent meg fogunk tenni a világbé­ke megszilárdításáért.“ Az SZKP KB első titkára meg­állapította: beigazolódott a párt XX. kongresszusának az a követ­keztetése, hogy a kapitalista or­szágok feltartóztathatatlanul alapú gazdasági és társadalmi megráz­kódtatások felé tartanak. Az el­múlt években — mondotta — to­vább éleződtek a kapitalista or­szágok belső és egymás közötti ellentmondásai, széthullottak a gyarmatbirodalmak, óriási mére­teket öltött a munkásosztály har­ca és a népek nemzeti felszabadító mozgalma. A kapitalizmus rothadásának általános tendenciája feltartóztat­hatatlan erővel hat tovább. A leg­főbb kapitalista országot —­­az USA-t — 5 esztendő leforgása alatt kétszer sújtotta válságjelle­­gű termelés-csökkenés, a háború utáni időszakban pedig összesen négy ízben volt ilyen depresszió ebben az országban. Az USA elvesztette abszolút fölényét a kapitalista világterme­lésben és kereskedelemben, s je­lenleg a többi kapitalista hatalom között körülbelül ugyanarra a helyre jutott, ahol a háború előtt volt. Szemmel láthatólag gyengült Anglia és Franciaország pozíció­ja. Jelentősen előretörtek a legyő­zött országok, főleg Nyugat-Né­­metország és Japán. Az imperialista államok között újjáéledtek a háború előtti ellent­mondások és újabbak is jelent­keztek — mondotta N. Sz. Hruscsov. Egyre ádázabbá válik az angol és a nyugat-német im­perialisták harca a nyugat-euró­pai uralkodó helyzetért. Az angol imperializmus elleni harcban a francia imperializmus a tegnapi ellenségre — a nyugat-német mo­nopóliumokra — igyekszik tá­maszkodni. De ez az érdekházas­sághoz hasonló természetellenes szövetség egyre gyakrabban Fran­ciaország ellen fordul. Erős ellen­tétek választják el az Amerikai Egyesült Államokat Angliától és más imperialista államoktól; ezek az ellentétek megmutatkoznak a NATO-ban és s a többi agresszív tömbben is. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az imperialista államok és vezetőik félnek a nemzetközi fe­szültség enyhülésétől, mert a fe­szültség feltételei között könnyebb katonai tömböket összeeszkábál­­niuk, könnyebben rémítgethetik a népeket a szocialista országok ré­széről jövő állítólagos fenyegetés­sel Ma — mondotta N. Sz. Hrus­csov — a legfőbb agressziós góc szerepét az Amerikai Egyesült Ál­lamok játsza, amely a világreakció középpontjává lett. Az USA impe­rialistái a nyugat-német militaris­tákkal és revansistákkal szövet­ségben cselekszenek és veszélyez­tetik a népek békéjét és biztonsá­gát. N. Sz. Hruscsov azt mondotta, hogy az 1965—1970 közötti évek­ben teljesen széthull az imperia­lista gyarmati rendszer. Egyre ingatagabbakká válnak az impe­rializmus pozíciói Ázsiában, Afri­kában és Latin-Amerikában. Az utóbbi hat évben 28 állam vívta ki politikai függetlenségét. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy jóllehet a gyarmati rend­szer összeomlott, maradványait még nem számolták fel — mon­dotta N. Sz. Hruscsov. Mindezek­ben az években — fűzte hozzá — a Szovjetunió tántoríthatatlanul teljesítette internacionalista köte­lességét, segítséget nyújtott az imperializmus és a kolonializmus ellen harcoló népeknek. „Egyesek­nek nem tetszik ez az álláspon­tunk. Nincs mit tenni. Ez a mi meggyőződésünk.“ Szívből sikert kívánunk mind­azoknak, akik most az imperializ­mus ellen, szabadságukért és bol­dogságukért harcolnak — mon­dotta N. Sz. Hruscsov. A népek vitathatatlan jogának tartjuk, hogy véget vessenek az idegen el­nyomásnak és támogatni fogják igazságos harcukat. A kolonializ­mus halálra van ítélve, és sírjára fejfát állítanak. Ez a népek aka­rata, a történelem menete. N. Sz. Hruscsov egyben kiemel­te, hogy a gyarmati rendszer fel­bomlása nyomán létrejött államok felét súlyos feltételekhez kötött, egyenlőtlen szerződések tartják bilincsekben.­ „A megújult, de nem kevésbé szégyenletes gyarmati rendszer középpontjában az Ame­rikai Egyesült Államok áll. A leg­közelebbi szövetségesek, s egyben versenytársak szerepét az angol kolonializmus és a nyugatnémet imperializmus tölti be; az utóbbi minden gátlás nélkül kiszorítja az angol és francia monopóliumokat Afrikából, Közel- és Közép-Kelet­ről.“ Kidomborítva, hogy a gyarmati iga alól felszabadult országok fej­lődésük újabb szakaszába értese, N. Sz. Hruscsov kijelentette, hogy ezen országok vezető köreiben olyan erők vannak, amelyek félnek továbbra is együttműködni a nem­zet demokratikus, haladó köreivel. Ezek az erők a külső imperializ­mussal és a belső feudalizmussal való megegyezés vonalára helyez­kednek, diktatórikus módszerekhez folyamodnak. N. Sz. Hruscsov egyben rámuta­tott, hogy minél tartósabb a nem­zeti demokratikus erők egysége, minél alaposabban hajtják végre a sürgős társadalmi-gazdasági átalakításokat, annál erősebb a fiatal állam. N. Sz. Hruscsov ez­zel kapcsolatban Kuba példájára utalt. Az imperialisták ügynöksége — mutatott rá N. Sz. Hruscsov — mind gyakrabban tanácsolja a fel­szabadult országok népeinek, hogy ne siessenek az átalakításokkal, azt az elgondolást igyekszik sugal­mazni nekik, hogy úgy sem tud­ják elkerülni azt a hosszú utat, amelyet az európai és amerikai kapitalista országok jártak be. A kommunisták azt tartják, hogy a szocializmus útj­án halad­va a népek megszüntethetik az évszázados elmaradottságot. De mi senkire sem kényszerítjük rá eszméinket, és őszinte meggyőző­désünk, hogy előbb vagy utóbb az összes népek megértik: nincs más út a boldogság és a jólét felé. (Folytatás a 1. oldalon)

Next