Vörös Zászló, 1961. október (13. évfolyam, 233-258. szám)
1961-10-18 / 247. szám
A jövő évi bőséges termésért coooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Használjuk ki jobban a traktorokat A marosszentannai határrészben szorgos kezek végzik a burgonya, cukorrépa, kukorica és a többi termények betakarítását. Vemnek és javában folyik a területek előkészítése is. A mezei utakon mindegyre pótkocsis traktorok jelennek meg, hordják a cukorrépát. A mezőgazdasági iskola határrészén egy traktor két pótkocsit vontat. A kocsik rakodó felületének növeléséért az oldalakat is megemelték, így kilenc és tízezer kiló közti terhet visz egy fordulattal a traktor, vagyis kihasználták a traktor teljesítő képességét és az időt. Ezzel mentesült a gazdaságnak egy másik traktora, mely a vetőszántást végezhette. A marosszentannai kollektív gazdaságban látott traktorok csak egy-egy pótkocsit vontattak, így egyszeri fordulóval a legjobb esetben is mindössze 3—4.000 kilogramm terhet szállíthat egy traktor. S még csak az útviszonyokra sem lehet hivatkozni. A kollektív gazdaság és a mezőgazdasági iskola traktorai egyazon úton közlekednek. A hiba inkább ott van, hogy a gépállomás elsősorban a hantinterv teljesítésére törekszik, s a kollektív gazdaság vezetősége pedig nem sokat törődik a munka jobb megszervezésével. A gazdaságos az volna, ha a két pótkocsit csak egy traktor vontatná, a másik traktor pedig a szántást és a talajelőkészítést végezné. KOZMA ÖDÖN Gyors ütemű munka a határban A nyárádszeredai „Lenin Útja“ kollektív gazdaság tagsága az őszi munkálatokból is becsülettel kiveszi részét. Így a munkálatok ütemesen haladnak. A talaj megfelelő előkészítése után felszántották a vetésre előirányzott földterületet, majd hozzákezdtek a vetéshez. Ez idáig 55 hektárt vetettek be búzával. Az őszi árpa vetését befejezték. A betakarítási munkálatokkal sem maradtak le a kollektivisták. 25 hektár területről kiszedték a cukorrépát és ez idáig 50 vagonnal hordtak be belőle. A tagság egy része a burgonya betakarítását végzi. A gazdaság vezetősége arra törekszik, hogy továbbra is biztosítsa az ütemes és jó minőségű munkát. GYÖRGY VENCEL levelező Mint több más kollektív gazdaságban, úgy a jeddiben is voltak kezdetben nehézségek. Azonban a jeddi kollektivisták, hozzáértő vezetés hiányában, ezeket később tudták leküzdeni. S bár a gazdaság terméseredménye minden esztendőben 3—4 mázsával nagyobb volt, mint az egyéni gazdáké, majd a társulásé, mégis csak néhány új tag kérte felvételét a kollektivisták soraiba. A kommunisták, s a gazdaság legjobbjai ebbe nem nyugodtak bele. A rajoni pártbizottság és a néptanács segítségével kitartó munkát végeztek gazdaságuk szervezetigazdasági megerősítéséért. A pártalapszervezet, amely az eredmények gyarapításáért körültekintő intézkedési tervet készített, három fő területre összpontosította a figyelmet: a hektárhozam növelésére, az állattenyésztés fellendítésére és a mellékgazdaságok fejlesztésére. E három területen a párttagok, valamint a pártonkívüli aktíva legjobbjai pártfeladatot kaptak, amelyet valamennyien igyekeztek becsülettel teljesíteni. Az alapszervezet vezetősége azonban tudta, hogy a gazdaság fellendítése nem valósítható meg csak az alapszervezet és a pártonkívüli aktíva tagjainak jobb munkája révén. Ehhez szükség van minden kollektivista erejére, tudására. Ezért az alapszervezet a legváltozatosabb módszereket alkalmazta a mozgósító-szervező munkában. Feltárta a kollektivisták előtt a gazdaság fejlődési távlatait és az eredmények elérésének útjait, eré lyesen bírálta azokat, akik hanyag- ságukkal akadályozták a gazdaság előrehaladását. Mindezek eredményeként a kollektív gazdaság tag-sága egyre öntudatosabban vett részt a munkában. A JÓL VÉGZETT MUNKA SIKERE nem maradt el. A szántóföldi növénytermesztésben tág teret kapott az agrotechnika, így a kollektivisták az idén minden hektárról 465 kilóval több búzát takarítottak be, mint a társulás tagjai. De jó termést adott a kukorica és a cukorrépa is. Figyelemre méltó változások történtek az állattenyésztésben. Az állatállomány számbeli gyarapításáért és minőségi feljavításáért az év elején tervet készítettek. Ezt a tervet már teljesítették. A szakszerűbb gondozás és takarmányozás révén, a keddi kollektív gazdaság Marosvásárhely vajon legjobb gazdaságai közé került a tejtermelés tekintetében. A hónap elejéig takarmányozott tehenenként 1.864 liter tejet fejtek. Az eredmények láttán a gazdaság vezetősége újabb 60 ezer liter tejet szerződött le az illetékes kereskedelmi szervekkel. Szépen fejlődött a sertésfarm is, ahonnan a jövő évben már közel 100 hízott sertést értékesítenek. A gazdasági tevékenységben elért eredmények tükröződnek a kollektivisták jövedelmében. Az ide előlegként minden munkaegységre 2 kiló búzát, 40 deka árpát, 3 kiló takarmányfélét, 2 kiló krumplit és 4 tej készpénzt osztottak ki. A TÁRSULÁS TAGJAI felfigyeltek a kollektív gazdaságban bekövetkezett változásokra. Ezzel egyidejűleg az agitátorok számos társult földműves és kollektivista idei jövedelmének mérlegét készítették el. Minél több ilyen mérleg készült el, annál több társult földműves ismerte fel, hogy jobb, bőségesebb a kollektivisták élete. Salat Antal, György Mózes, id. Fogarasi Mihály, Nagy Tóth Károly, ifj. Magyari Sándor, három, négy, öt hektáros gazdák, a politikai felvilágosító munka eredményeként már az elmúlt napokban túljutottak a kollektív gazdálkodás előnyeinek egyszerű felismerésén: benyújtották felvételi kérvényüket. Példájukat még más társult földművesek is követték. Az eddig összegyűlt 88 felvételi kérvényt a kollektivisták közgyűlése vasárnap hagyta jóvá. A kollektivisták örömmel fogadták maguk közé az új tagokat. " " ■■■ -----------------Bővül, erősödik szocialista^mezőgazdaságunk! Gyarapodnak a kollektív gazdaság eredményei - új tagok kérik felvételüket "Világ proletárjai, egyesüljetek!. Az RMP Maros—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja X. évfolyam 247. (3075.) szám. Jj 1961. október 18. szerda. 11ára 20 báni. A totgitai térfeldolgozás/árainkát Fent: A toplicai Fafeldolgozó Vállalat rönkterén dolgozik Bene 111 József gépesített brigádja. A bri-.gád valamennyi tagja állandóan III bővíti szakismereteit, ami döntő módon járul hozzá ahhoz, hogy 11 kezük alól csak kifogástalan min Inőségű termék kerül ki. A Baloldalt: Fulga Petru, a kiváló druzsba fűrészes arról ismert, hogy gazdaságosan használja ki a faanyagot, s ugyanakkor tervét átlagos 15 százalékkal túlszárnyalja. • Megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. Kongresszusa MOSZKVA (Agerpres). TASZSZ: A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. Kongresszusát, amely október 17-én nyílt meg a Kremlben, a szovjet nép a kommunista társadalom építői kongresszusának nevezte el. A kongresszus megnyitásának napja nagy ünneppé változott. Jóval a kongresszus megnyitása előtt megkezdődött a küldöttek és a vendégek érkezése a Kreml Kongresszusi Palotájába. Ezek különböző korú és foglalkozású emberek, régi bolsevikok — a forradalmi harcok veteránjai — az ötéves tervek hősei, tudósok, akik a tudomány járatlan útjait ostromolják, az első űrhajósok. A Szovjetunió kommunistáinak tízmilliós családja csaknem 5000 delegátust küldött a moszkvai kongresszusra. A Palota hatalmas termében jelen van számos meghívott vendég is: moszkvai vállalatok dolgozói, a szovjet főváros közéletének képviselői, ipari vezetők. Az ülésen jelen vannak: a diplomáciai testület számos tagja, a szovjet sajtónak és a szocialista országok sajtójának képviselői, a tőkés államok legnagyobb sajtóügynökségeinek és újságjainak tudósítói. Moszkvai idő szerint 10 órakor megérkeznek a terembe a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetői, akiket viharos tapssal fogadnak. N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára megnyitja a kongresszust. N. Sz. Hruscsov bejelenti, hogy a kongresszuson 80 marxistaleninista testvérpárt képviselői vesznek részt. N. Sz. Hruscsov javaslatára a küldöttek és a vendégek egy percnyi csönddel adóztak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom azon kimagasló aktivistái emlékének, akik az SZKP XXI. Kongresszusa utáni években hunytak el. Az Elnökség, a titkárság, a szerkesztő és az igazoló bizottság megválasztása után egyhangúlag elfogadták a kongresszus napirendjét. Az SZKP XXII. Kongresszusa a következő kérdéseket vitatja meg: 1. Az SZKP Központi Bizottságának tevékenységéről szóló jelentést előadó Nyikita Hruscsov, az SZKP KB első titkára; 2. Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tevékenységéről szóló jelentést előadó Alekszandr Gorkin, a Revíziós Bizottság elnöke; 3. Az SZKP Programtervezetet előadó Nyikita Hruscsov; 4. Az SZKP Szervezeti Szabályzatának módosításáról a előadó Frol Kozlov, az SZKP KB titkára. 5. A párt központi szerveinek megválasztása. N. Sz. Hruscsov előterjeszti a Központi Bizottság tevékenységéről szóló jelentést. A küldöttek és a vendégek feszült figyelemmel hallgatják az SZKP Központi Bizottságának első titkára által előterjesztett jelentést. A teremben többször is felzúg a viharos taps a Szovjetunió Kommunista Pártja általános irányvonala helyeslésének jeléül. A Központi Revíziós Bizottság tevékenységéről szóló jelentést Alekszandr Gorkin, a bizottság elnöke terjesztette elő. A párt Központi Bizottsága a XX. Kongresszus Irányelvei értelmében széleskörű tevékenységet fejtett ki azért, hogy helyreállítsa a pártélet lenini normáit, amelyeket a sztálini személyi kultusz időszakában megszegtek. Rendszeresen összehívtuk az SZKP KB plenáris üléseit, aktíva gyűléseket és értekezleteket szerveztünk az ipari, mezőgazdasági és kulturális kérdések megtárgyalására. A legfontosabb törvénytervezeteket megvitatás végett az egész nép elé terjesztettük. A Központi Revíziós Bizottság — mondotta A. Gorkin — egyöntetűen elítélte a pártellenes csoport szakadár tevékenységét. A párt egységének megerősítéséért folyó harc minden kommunista legfőbb kötelessége volt és marad. A Központi Revíziós Bizottság elnöke beszámolt a kongresszusnak az SZKP pénzügyei irányításáról és a párt költségvetésének teljesítéséről. A szovjet szocialista demokrácia szüntelen erősítésével és fejlesztésével járó feladatok — mondotta A. Gorkin — megkövetelik a dolgozók leveleinek, panaszainak és kérvényeinek figyelmesebb megvizsgálását. Hangsúlyozta továbbá, hogy a párt Központi Bizottsága és N. Sz. Hruscsov személyesen is megkülönböztetett figyelmet szentel ennek a kérdésnek. MOSZKVA (Agerpres) TASZSZ: N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongreszszusa elé terjesztette a Központi Bizottság tevékenységéről szóló jelentést. N. Sz. Hruscsov kijelentette, hogy az élet mindenben igazolta a párt elméleti következtetéseinek és politikai irányzatának, a XX. pártkongresszuson kijelölt általános irányvonalának helyességét. N. Sz. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a jelenlegi történelmi szakaszban a világ fejlődésének alapja, e fejlődés pillére a két társadalmi világrendszer — a szocialista és a kapitalista világrendszer — közötti verseny. Ma a világ fejlődésének döntő tényezője nem az imperializmus, hanem a szocializmus. Beigazolódott az a következtetés, hogy korunkban az államok közötti háborúk nem elkerülhetetlenek, hogy a háborút meg lehet előzni. Továbbra is kérlelhetetlen erővel hat a kapitalizmus rothadásának általános irányzata — mutatott rá a továbbiakban N. Sz. Hruscsov. A kapitalizmus nem képes többé megoldani az emberiség egyetlen időszerű problémáját sem. Az Amerikai Egyesült Államok elvesztette abszolút fölényét a kapitalista világtermelésben és kereskedelemben. A jelenlegi körülmények között — mondotta N. Sz. Hruscsov — létrejött a lehetősége annak, hogy megvalósítsuk a békés egymás mellett élést arra az egész időszakra, amelynek folyamán meg kell oldódniuk a világot jelenleg elválasztó társadalmi és politikai kérdéseknek. A jelenlegi világhelyzetet és a Szovjetunió nemzetközi helyzetét jellemezve N. Sz. Hruscsov kijelentette a küldötteknek, hogy az SZKP XX. kongresszusa óta eltelt évek kivételes, világtörténelmi jelentőségűek voltak az egész emberiség számára. A Szovjetunió a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének időszakába lépett. A szocializmus megszilárdult az egész szocialista világközösség keretében. „Az utóbbi évek legfontosabb eseményei korunk legfőbb törvényszerűségeit juttatták kifejezésre: feltartóztathatatlanul kibontakozott a szocialista világrendszer létfontosságú erős növekedésének és megszilárdulásának folyamata.“ Pártunk orientációjának — hangsúlyozta N. Sz. Hruscsov — óriási jelentősége volt a szocialista országok egységének megerősítése, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megerősítése, az egyetemes béke fenntartása ésaz új világháború megelőzése szempontjából. A társadalmi fejlődésben — jelentette ki N. Sz. Hruscsov — egyre erőteljesebben kidomborodott két irányvonal, két történelmi irányzat. Az egyik a társadalmi haladás, a béke és az alkotás vonala, a másik a reakció, az elnyomás és a háború vonala. A szocializmus arra kényszerítette a tőkésvilágot, hogy még-A kongresszus október 18-án folytatja munkálatait. Jelentés az SZKP Központi Bizottságának tevékenységére! Előterjesztette N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára RÖVIDÍTETT SZÖVEG — hátráljon a tevékenység döntő világháború szakadékéba taszítószférájában, az anyagi termelés szférájában.. ,,Országunk, az egész szocialista tábor, ma olyan hatalmas erővel rendelkezik, amely teljességgel elegendő ahhoz, hogy biztosan megvédje a szocializmus nagy vívmányait az imperialista agresszorok merényleteivel szemben“ — tette hozzá N. Sz. Hruscsov. „Az a tény, hogy a háborút el lehetett kerülni, hogy a szovjet emberek, valamint a többi ország népei a békés élet jótéteményeiben részesülhettek — mondotta N. Sz. Hruscsov —, a legfőbb eredménye annak a tevékenységnek, amelyet a párt és Központi Bizottsága, a szovjet állam erejének növelése, a lenini külpolitika érvényesítése terén végzett, eredménye ez továbbá a szocialista országokban működő testvérpártok tevékenységének, az egész világ békeszerető erői aktivizálásának“. Az utóbbi években az imperialisták nem egyszer megkísérelték, hogy új háborús tűzvészt idézzenek elő, próbára tegyék a szocialista rendszer szilárdságát, de a Szovjetunió, az összes szocialista országok minden esetben idejében megállították az agresszorokat. N. Sz. Hruscsov megállapította, hogy az elmúlt időszakban lezárult a szocialista világrendszer történelmi fejlődésének egyik fontos szakasza. Ez a rendszer a társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik. A szocialista világrendszer gazdasága továbbra is összehasonlíthatatlanul gyorsabb ütemben fejlődik a kapitalizmus gazdaságánál. 1960-ban a szocialista országok ipari termelésének volumene 6,8-szeresen felülmúlta az 1937. évit, míg a kapitalista országokban a növekedés nem egészen 2,5-szeres volt. A világ ipari termelésében a szocializmus országainak részaránya, amely 1955-ben 27 százalék volt, 1960-ban mintegy 36 százalékra növekedett. A szocialista világrendszer gazdaságának fejlődése ipari irányzatú. „Teljes megalapozottsággal állíthatjuk, hogy a nemzetközi küzdőtéren létrejött a szabad népek szilárd szocialista közössége.“ Amint Nyikita Hruscsov hangsúlyozta, a szocialista „ államok erejének növekedése a béke anyagi és erkölcsi tényezőinek megerősödését jelenti. Ma a jelenkor döntő fontosságú problémáit, mint például a háború és a béke kérdését, nem lehet csupán a kapitalizmus törvényes érvényességének szemszögéből vizsgálni. „A világ fejlődésének döntő tényezője ma már nem az imperializmus a maga vadállatiasságával, hanem a szocializmus, amelynek eszménye a béke és a haladás.“ A szocialista világ nem tart semmilyen viszontagságtól, semmiféle megrázkódtatástól — jelentette ki N. Sz. Hruscsov. Ugyanakkor hangsúlyozta: a világreakció mindinkább arra orientálódik, hogy kívülről mérjen csapást a szocialista államokra. ,,Az imperialisták természetesen nekivághatnak veszélyes kalandoknak, de nincs esélyük a sikerre.“ Ha azonbanaz imperialisták — jelentette ki N. Sz. Hruscsov — a józan ész ellenére mégis meg mernék támadni a szocialista or,szágokat és egy megsemmisítőnek az emberiséget, akkor ez az őrült lépés egyben az utolsó lépésük lesz, ez az egész kapitalista rendszer, a végét fogja jelenteni N. Sz. Hruscsov kijelentette: „Meg vagyunk győződve arról, hogy jó kapitalizmussal folytatott versenyben a szocializmus fog győzni. Meggyőződésünk, hogy ez a győzelem békés versenyben születik majd meg, nem pedig háború kirobbantása útján. Mi mindenkor a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének álláspontján voltunk, vagyunk és maradunk, mindent meg fogunk tenni a világbéke megszilárdításáért.“ Az SZKP KB első titkára megállapította: beigazolódott a párt XX. kongresszusának az a következtetése, hogy a kapitalista országok feltartóztathatatlanul alapú gazdasági és társadalmi megrázkódtatások felé tartanak. Az elmúlt években — mondotta — tovább éleződtek a kapitalista országok belső és egymás közötti ellentmondásai, széthullottak a gyarmatbirodalmak, óriási méreteket öltött a munkásosztály harca és a népek nemzeti felszabadító mozgalma. A kapitalizmus rothadásának általános tendenciája feltartóztathatatlan erővel hat tovább. A legfőbb kapitalista országot —az USA-t — 5 esztendő leforgása alatt kétszer sújtotta válságjellegű termelés-csökkenés, a háború utáni időszakban pedig összesen négy ízben volt ilyen depresszió ebben az országban. Az USA elvesztette abszolút fölényét a kapitalista világtermelésben és kereskedelemben, s jelenleg a többi kapitalista hatalom között körülbelül ugyanarra a helyre jutott, ahol a háború előtt volt. Szemmel láthatólag gyengült Anglia és Franciaország pozíciója. Jelentősen előretörtek a legyőzött országok, főleg Nyugat-Németország és Japán. Az imperialista államok között újjáéledtek a háború előtti ellentmondások és újabbak is jelentkeztek — mondotta N. Sz. Hruscsov. Egyre ádázabbá válik az angol és a nyugat-német imperialisták harca a nyugat-európai uralkodó helyzetért. Az angol imperializmus elleni harcban a francia imperializmus a tegnapi ellenségre — a nyugat-német monopóliumokra — igyekszik támaszkodni. De ez az érdekházassághoz hasonló természetellenes szövetség egyre gyakrabban Franciaország ellen fordul. Erős ellentétek választják el az Amerikai Egyesült Államokat Angliától és más imperialista államoktól; ezek az ellentétek megmutatkoznak a NATO-ban és s a többi agresszív tömbben is. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az imperialista államok és vezetőik félnek a nemzetközi feszültség enyhülésétől, mert a feszültség feltételei között könnyebb katonai tömböket összeeszkábálniuk, könnyebben rémítgethetik a népeket a szocialista országok részéről jövő állítólagos fenyegetéssel Ma — mondotta N. Sz. Hruscsov — a legfőbb agressziós góc szerepét az Amerikai Egyesült Államok játsza, amely a világreakció középpontjává lett. Az USA imperialistái a nyugat-német militaristákkal és revansistákkal szövetségben cselekszenek és veszélyeztetik a népek békéjét és biztonságát. N. Sz. Hruscsov azt mondotta, hogy az 1965—1970 közötti években teljesen széthull az imperialista gyarmati rendszer. Egyre ingatagabbakká válnak az imperializmus pozíciói Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. Az utóbbi hat évben 28 állam vívta ki politikai függetlenségét. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy jóllehet a gyarmati rendszer összeomlott, maradványait még nem számolták fel — mondotta N. Sz. Hruscsov. Mindezekben az években — fűzte hozzá — a Szovjetunió tántoríthatatlanul teljesítette internacionalista kötelességét, segítséget nyújtott az imperializmus és a kolonializmus ellen harcoló népeknek. „Egyeseknek nem tetszik ez az álláspontunk. Nincs mit tenni. Ez a mi meggyőződésünk.“ Szívből sikert kívánunk mindazoknak, akik most az imperializmus ellen, szabadságukért és boldogságukért harcolnak — mondotta N. Sz. Hruscsov. A népek vitathatatlan jogának tartjuk, hogy véget vessenek az idegen elnyomásnak és támogatni fogják igazságos harcukat. A kolonializmus halálra van ítélve, és sírjára fejfát állítanak. Ez a népek akarata, a történelem menete. N. Sz. Hruscsov egyben kiemelte, hogy a gyarmati rendszer felbomlása nyomán létrejött államok felét súlyos feltételekhez kötött, egyenlőtlen szerződések tartják bilincsekben. „A megújult, de nem kevésbé szégyenletes gyarmati rendszer középpontjában az Amerikai Egyesült Államok áll. A legközelebbi szövetségesek, s egyben versenytársak szerepét az angol kolonializmus és a nyugatnémet imperializmus tölti be; az utóbbi minden gátlás nélkül kiszorítja az angol és francia monopóliumokat Afrikából, Közel- és Közép-Keletről.“ Kidomborítva, hogy a gyarmati iga alól felszabadult országok fejlődésük újabb szakaszába értese, N. Sz. Hruscsov kijelentette, hogy ezen országok vezető köreiben olyan erők vannak, amelyek félnek továbbra is együttműködni a nemzet demokratikus, haladó köreivel. Ezek az erők a külső imperializmussal és a belső feudalizmussal való megegyezés vonalára helyezkednek, diktatórikus módszerekhez folyamodnak. N. Sz. Hruscsov egyben rámutatott, hogy minél tartósabb a nemzeti demokratikus erők egysége, minél alaposabban hajtják végre a sürgős társadalmi-gazdasági átalakításokat, annál erősebb a fiatal állam. N. Sz. Hruscsov ezzel kapcsolatban Kuba példájára utalt. Az imperialisták ügynöksége — mutatott rá N. Sz. Hruscsov — mind gyakrabban tanácsolja a felszabadult országok népeinek, hogy ne siessenek az átalakításokkal, azt az elgondolást igyekszik sugalmazni nekik, hogy úgy sem tudják elkerülni azt a hosszú utat, amelyet az európai és amerikai kapitalista országok jártak be. A kommunisták azt tartják, hogy a szocializmus útján haladva a népek megszüntethetik az évszázados elmaradottságot. De mi senkire sem kényszerítjük rá eszméinket, és őszinte meggyőződésünk, hogy előbb vagy utóbb az összes népek megértik: nincs más út a boldogság és a jólét felé. (Folytatás a 1. oldalon)