Vörös Zászló, 1961. december (13. évfolyam, 285-311. szám)
1961-12-01 / 285. szám
Az RMP Maros—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja X. évfolyam 285. (3113.) szám. – 1961. december 1. péntek 1 óra 20 irám. Az újítási tématerv összeállítása Egy hónap választ el az 1962-es évtől. Ipari egységeinkben az 1961 -es évi terv sikeres teljesítésén,, némelyekben a túlszárnyalásán fáradoznak és előkészülnek a jövő évi termelésre. , A tíz hónapi tevékenység mérlege, valamint a novemberi előszámított termelési eredmények azt igazolják, hogy ez évben tartományunk valamennyi ipari vállalatában kiváló eredményeket értek el a dolgozók. November 28-ig már 15 vállalat teljesítette évi termelési előirányzatát, de szinte valamennyi túlszárnyalta az 1961-re tett terven felüli vállalását. Ez nagyrészt annak tulajdonítható, hogy a dolgozók három hónappal az°év megkezdése előtt ismerték a tervmutatókat és e három hónapot ésszerűen használták fel a termelés feltételeinek alapos előkészítésére. A napokban véglegesített 1962- es terv megvalósítására való felkészüléssel párhuzamosan kell haladjon a jövő évi újítási mozgalom tervének elkészítése is. A múlt évben egyes vállalatok jó módszereket alkalmaztak az újítási tématerv összeállítására. A Minszki Lajos Állami Ipari Vállalatnál a szakszervezeti csoportüléseken elhangzott javaslatokat a műszaki kabinet tagjai megvitatták és azok alapján állították össze az 1961 évi tématervet. A már véglegesített tervet sokszorosították s minden dolgozónak juttattak f belőle egy-egy példányt. Egyes nehezebb témák megoldására versenyt hirdettek, s a beérkezett javaslatok közül választották ki a legjobbat. A műszaki kabinet rendszeresen ellenőrizte a műszaki tématerv megvalósítását és állandóan erre mozgósította, ösztönözte a dolgozókat. Sikerült is a tervekben előirányzott témák nagy részét megoldani. Hasonló jó módszert alkalmaztak a marosvásárhelyi Encsel Mór, a régeni Faipari Komplexum és a dicsői Kari Marx Vegyiipari Kombinátban. De ennek az ellenkezőjére is van, példa. Noha a gyakorlat bebizonyította, hogy ott ahol gondosan állítják össze a tématervet, s rendszeres munkát végeznek annak gyakorlatba ültetéséért, szép eredményeket lehet elérni a termelés műszaki színvonalának az emelése terén. Még igen sok üzemben nem tulajdonítanak kellő fontosságot az újítási tématervnek. Az üzemek egy részében felületesen, csak éppen, a felsőbb szervek utasítására állítják össze a tervet, anélkül, hogy tanulmányoznák mi is az, ami a termelési folyamatban javításra, tökéletesítésre vár. A régeni Köztársaság Helyiipari Vállalatnál például amikor az 1961-es tématervet készítették, figyelmen kívül hagyták, hogy az üzem profilja megváltozott , s anélkül, hogy valamit is javítottak volna rajta, mégegyszer legépelték azzal a különbséggel, hogy ezúttal 1961-et írtak rá. Más üzemekben az újítási tématerv megegyezik a vállalat műszaki tervével, vagyis olyan munkálatokat irányoznak elő, amelyeket a vállalat műszaki kollektívája amúgyis el kell végezzen a szolgálati kötelezettségéhez tartozó munkák keretében. A Csíkszeredai Bányaipari Vállalatnál (IREM) a 29 pontból álló tervből mindöszsze egyet oldottak meg — a márványlap összeállításának képesítését — de erre a javaslatot még 1960 novemberében előterjesztették. Előirányozták a tervben vagy nyolcféle ásvány feltárását, bár jól tudták, hogy erre csak alapos geológiai kutatás alapján, kerülhet sor. Nem is nyújtottak be a dolgozók csupán egyetlen egy javaslatot, amelyet a kollektíva megtárgyalt és úgy döntött, hogy a tartományi néptanács helyi ipari ügyosztálya elé terjeszti, azzal a kéréssel, hogy adjanak 10.000 lejt a geológiai kutatásokra. A 30 nap rég lejárt, de az átirat még mindig a fiókban hever. Mikor ennek oka felől érdeklődtünk, a következő választ kaptuk: úgysem adnak pénzt az idén, akkor miért siessünk az elküldésével. Végül pedig a legáltalánosabb hiba, hogy a tervet úgy ahogy összeállítják, de a következő év végéig elő sem veszik. A Tartományi Szakszervezeti Tanács nemrég elemezte az újítóknak ez évben végzett tevékenységét. Kitűnt, hogy az alkalmazott javaslatok révén körülbelül 5 millió lej értékű megtakarítást érnek el az üzemek. Ez így szép összegnek tűnhet, de távolról sincs arányban a lehetőségekkel. Az újítások nagy része csak a termékek gyártása közben születik, ahelyett, hogy tervszerűsített munkával a dolgozók már a munkafolyamat megkezdése előtt kidolgoznák javaslataikat a termék olcsóbbá, jobbá tételére. A napokban, véglegesítették a jövő évi tervmutatókat. Minden üzem dolgozói megismerve a jövőben gyártandó termékeket, az alkalmazandó gyártási eljárásokat, már most arra törekedjenek, hogy tanulmányozzák azok tökéletesítésének a lehetőségét. A műszaki kabinetek és az újítókollektívák a dolgozók javaslatait figyelembe véve állítsák össze az újítási tématervet. Olyan témákat javasoljanak megoldásra, amelyek hozzájárulnak a termelés műszaki színvonalának az emeléséhez, a termékek minőségének a javításához. Tegyenek különbséget az újítási tématerv és a vállalat, vagy üzem műszaki terve között. Nem lehet eredményes az újító kollektíva munkája, ha túlzottan magasigényű tervet állít össze, amelynek megvalósítása lehetetlen. A tervek népszerűsítése, a dolgozók ösztönzése, az eredmények legalább negyedévenkénti értékelése képezi a siker kulcsát. A dolgozók ösztönzésére és a nehezebb témák megoldására jól bevált módszer a verseny szervezése. Éppen ezért helyes, ha már most, az év megkezdése előtt, a nehezebben megoldható témák kidolgozására határidőhöz kötött versenyeket szervezünk. A versenyhelyzetéről faliújságon, vagy a rádiósítási állomás útján értesítsék a dolgozókat. Az idén még észlelt hibák fölszámolása fontos feladata kell hogy legyen az üzemek alapszervezeteinek és szakszervezeti bizottságainak. Rendszeresen kell elemezni az újítási bizottságok és műszaki kabinetek munkáját, mert csak így lehet kiváló eredményeket elérni. Az 1962-es év újabb, nagyobb feladatok elé állítja országunk dolgozóit. E feladatok megoldásában az üzemek újítói és ésszerűsítői is vegyék ki részüket. PETELEI ISTVÁN Újraszervezték a szocialista versenyt A marosvásárhelyi Maros Állami Készruhagyárban a szakszervezeti bizottság kezdeményezésére nemrég átszervezték a szocialista versenyt. A versenyben elért eredmények ellenőrzését, nyilvántartását és népszerűsítését is új alapokra helyezték. A verseny célkitűzéseinek ismertetésekor a dolgozók számos vállalást tettek, így például Mezei István vállalta, hogy azokat a hulladékanyagokat, amelyeket eddig nem használtak fel, ezután értékesítik és így 12.000 lej értékű megtakarítást valósítanak meg- Tóth Károly a karbantartók nevében vállalta, hogy a karbantartáshoz szükségesanyagok takarékos felhasználásával 15 000 lejt takarítanak meg az év végéig. SZENTE PÉTER levelező yilfig proletárjai, egyesüljétek! MAI SZAMBAN: — Hogyan készültek fel az agro-zootechnikai oktatásra? (Ankéta-( 2.oldal). -- HUBESZ VALTER: Hangversenyek (2. oldal). *- Ifjúsági oldal (3. oldal).— Legújabb külpolitika (4. oldal). Mija Joan, a dicsői Vegyiipari Kombinát élmunkása új módszert alkalmaz a laboratóriumi kagylók gyártásában. Ezáltal lényegesen lecsökkentette a selejtarányt. Teljesítették évi tervüket A dicsői Hercules Téglagyárnál. Az év tíz hónapjában sikerült dolgozói jelentik pártunknak, hogy emelniük a termelékenységet, ki 1961-es évi össztermelési, áru- és szélesíteniük a takarékossági mozválasztéktervüket 33 nappal határ- galmat s így 346.000 lejjel csökidő előtt, november 28-án teljes!e jkentették az önköltséget és 350.000 tették. Az év hátralevő részében 1 lej terven felüli jövedelmet értek még több mint egymillió lej értékiel. A gyár minden egyes dolgoka terméket gyártanak és adnak rója kivette részét a Háti sikereket az építőknek előirányzaton feli megvalósításából. . --------------reHUXUjiaii - Az élrészleg dm további megtartásáért A dicsői Karl Marx vegyipari kombinát karbid-részlegének dolgozói között széleskörű szocialista verseny folyik, melynek egyik célja, hogy novemberben, illetve a jövőben is megőrizzék az élrészleg címet. És az egység eredményeiből azt a következtetést lehet levonni, hogy céljukat el is érik, mert november 20-ig már 265 tonna karbidot termeltek előirányzaton felül. Ami a minőség állandó javítását illeti, a részlegen a legszebb sikert Hanca Gheorghe, az egy tonna termék előállításához szükséges villamosenergia csökkentése terén piedig Chinciuan Octavian csoportja érte el a legszebb eredményt. HASASIU 10AN levelező Aki szorgalmasan dolgozik, bőségben él Az utóbbi hónapokban több kelményesebb Sárdon éppen előreglektív gazdaságot látogattam osztáskor jártam. A kollektivisták meg s mindegyikben sok olyan elégedettek voltak az osztalékkaldolgot Láttam, hallottam, ami na- Illyés István pédául, aki másodgyon meggondolkoztatott. Nyá magával dolgozott a kollektív rádszeredában és Koronkán is gazdaságban, csak előlegként 1250 azt tapasztaltam, hogy az olyan kiló búzát kapott, vagyis többet, szerű gazdák, mint én, a kollek- mint amennyit én az idén termeltív gazdaságban sokkal nagyobb nem. Nekem azonbana termésből jövedelemre tesznek szert, sokkal cséplési vámot is kellett fizetnem, bőségesebben élnek. Beszélgettem vetőmagra is félre kellett tennem galambodi és más falubeli kollek- s így végeredményben csak 10 tivistákkal s ők is azt mondják: mázsa maradt. De még ebből is él aki szorgalmasan dolgozik, bőség- kell adnom egy keveset, mert más ben és pénzforrásom nem igen van. A látogatások közül a székely kollektivisták azonban, ha jól sárdi volt számomra a legered- gazdálkodnak, pénzből is jócskán kapnak- A kollektivisták, akikkel beszélgettem, elmondották, hogy az idén már ők is alkalmazták a többletjavadalmazás módszerét, s ez sokunknak nagyon tetszett. Nem tagadom, eddig bizony úgy gondoltam, hogy mindenkit egy mércével mérnek. De nem. Aki ,a kollektív gazdaságban többet termel,'több terményt és pénzt kap." Az, amit a sárdi kollektív gazdaságban láttam, eloszlattam minden kételyemet- Hazatérve, a feleségemnek is elmondottam, mit' láttam, mit hallottam s ennek alapján, egységes elhatározással benyújtottuk a felvételi kérvényt. Azok, akikkel együtt voltam, látogatóban — Dósafi Péter, Fekete Sz. Gyula és Bustya Mihály — szintén megírták a belépési nyilatkozatukat. A kollektív gazdaság felavatása még hátra van, de már kollek- tivistának érzem magam s gyakran gondolok arra, hogy miként kellene gazdálkodni. • Véleményem szerintannál nagyobb lesz a jö-. védelmünk, minél több haszonál-, latot tartunk, ezért erre kell nagy gondot fordítanunk. Ezenkívül fel, kell kutatni az összes pénzforrássokat, mint amilyen az ipari nö-.j vénytermesztés, kertészkedés, gyű-,mölcsészet, baromfitenyésztés stb v így aztán nemcsak gabonából,’ hanem pénzből is egyre nagyobb összeget lehet osztani«a munka-,, egységekre. uj CSIKT SÁMUEL ( nyárádgálfalvi földműves) Nem kell félnem az öregségtől Amióta nálunk, Somosdon is szó húzódott a kollektív gazdaság megalakításáról, több szomszédos gazdaságot látogattam meg, hogy lássam, miként élnek, dolgoznak ott az emberek. Jártam a folyfalvi, karácsonfalvi és az ákosfalvi kollektív gazdaságokban is. E gazdaságok eredményeiről sokat olvastam, hallottam és nagyon örvendek, hogy saját szememmel is láthattam mindent. Nemrég újabb tanulságos látogatásra nyílt alkalmam: a csibaszentmiklósi kollektivisták elküldték értünk a kocsit, hogy menjünk el és nézzük megaz ő gazdaságukat is- Még be sem érkeztünk a gazdaságba s máris kellemes meglepetés ért: alig ismertünk rá a falura, annyira megváltozott- Egészen új utcasorok, talán száznál is több új ház épült- S ezek már nem olyan házak, mint a régiek, hanem tágasak, nagy ablakosak. Bent a gazdaságban is sok szépet láttunk- Megcsodáltuk a szép állatállományt, amely mind több jövedelmet hoz a kollektivisták kasszájába. Leginkább azonban az emberek élete érdekelt valamennyiünket. Ez alkalommal én is felkerestem Tróznai Sándor katonacimborámat. Ő szintén a hetvenedik életévét tapossa s ezért arról érdeklődtem, hogy s mint élnek itt az öregek, hogyan lehet megoldani a segélyezést nálunk is- Tróznai barátom jól él, elégedett. Másoktól is érdeklődtem munkájuk, jövedelmük felől. Az,amit hallottam, arról győzött meg, hogy jobb a kollektív gazdaság. A látogatásról hazatérve, azonnal megírtam a belépési nyilatkozatot s másokkal is elbeszélgettem arról, hogy miért jobb és előnyösebb a kollektív gazdaság. Egy kis számítást is végeztem magamban. Véleményem szerint már az első évben legalább 300 kilóval növelhetjük a búza hektárhozamát, ez pedig 73 500 kiló többletet jelent. Tehát több lesz a kenyér, bőségesebben élhet minden szorgalmasan dolgozó tag. Az újságok már beszámoltak arról, hogy november 26-án Somosdon is megalakulta kollektív gazdaság. A látogatások alkalmával tanult jó módszerek felhasz-' nálásával, nagy lelkesedéssel láttunk hozzá új életünk kialakításához. SZÉKELY J. FERENC somosdi kollektivista új kollektív gazdaságot alakítanak A mezőújlaki (Ludas rajon) társult földművesek eddig is sokat hallottak a környékbeli kollektív gazdaságok kiváló eredményeiről. Nemrég aztán ellátogattak a Papiu Ilarian községi és a báldi kollektív gazdaságokba, ahol közelebbről is megismerkedhettek a nagyüzemi munka eredményességével, a tagok bőséges életével. Hazatérve sokat számolgattak, tervezgettek, hogy mit is jelentene a falu dolgozói számára a kollektív gazdaság megalakítása. Bőségesebb élet költözne a mezőújlaki házakba is — állapították meg. Éppen ezért Ajtai Géza, Negrusa Ilie, Ajtai Kálmán és más társult földművesek elhatározták, hogy kollektív gazdaság megalakítását kezdeményezik. Meg is írták felvételi kérvényüket és megalakították a kezdeményező bizottságot. Példájukat Archudan Teodor, Albusi Onisie és mások is követték. DEMÉNY ANDRÁS A falu ujjágy Emyei Emmilnt az ideiglenes irodában, melyet a néptanács adott a * * kollektív gazdaságnak, többen beszélgetnek. Vecserdi András, a gazdaság fiatal elnöke az imént az állatállomány elhelyezéséről, szarvasmarhák vásárlásáról, új istállók építésének szükségességéről szólott. Az emberek most egymás után mondják el véleményüket, javaslatukat, új gondok, új feladatok ezek Sárpatakon, ahol néhány nappal ezelőtt avatták fel a kollektív gazdaságot. Jóformán ki se merítik az egyik témát, s máris újabb merül fel. — Beszerveztétek az agrotechnikai tanfolyam hallgatóit? December elsején meg kell tartani az első előadást? Vecserdi András bólint. — Az idén elmélyültebb, alaposabb lesz a szakoktatás, mint a tavaly. — Igen, s a hallgatók örülnek neki. Mert aki elvégzi ezt a tanfolyamot, alapos szakismeretekre tesz szert. Szakképzett emberekre pedig nagy szükség van a kollektív gazdaságban. Nemsokára betoppan Kilyén ll elvtárs, a rajoni pártbizottság területi instruktora és Szántó István, az iskola igazgatója. A szakoktatásról folyó beszélgetés kiterjed az egész művelődési tevékenységre. Szántó István elmondja, hogy az új tennivalókról még nem készítettek tervet, de nagyvonalakban tudják, hogy mi a tennivaló. ,,Az egész kulturális nevelőmunkát a kollektív gazdaság megerősítésének szolgálatába állítjuk." — "S ha ez a tevékenység olyan változatos, életerős és konkrét lesz, mint a kollektív gazdaság szervezésének idején, akkor az eredménye sem marad el — szólal meg a területi instruktor. Tanulságosnak ígérkezik a folytatás. — Ami igaz, az igaz. A kulturális nevelőmunka sokat segítül meg Vecserdi András. — Az elején azért még bajok voltak. A kulturális munka általános jellegű volt, nem kapcsolódott szorosan a falu előtt álló feladatokhoz. Az RMP Központi Bizottságának június 30—július 1-i plenáris ülése után azonban megváltozott a helyzet — folytatja a területi instruktor. — Az alapszervezet elemezte a művelődési otthon tevékenységét. Az eredmény: konkrétabbá, rendszeresebbé és tartalmasabbá vált a politikai és kulturális nevelőmunka. Sárpatakon megértek a feltételek arra, hogy a társulás kollektív gazdasággá alakuljon. Nyilvánvaló, hogy az egész politikai és kulturális tevékenységet közvetlenül is a cél szolgálatába állítottuk. Egymás szavait kiegészítve emlékeznek vissza az elmúlt hónapokban végzett nevelő- és szervező munkára Az előadó kollektíva tagjai hat előadást tartottak a kollektív gazdálkodás felsőbbrendűségéről. Felhasználták a tartományi pártbizottság gondozásában megjelent brosúrákat, melyek sokoldalúan tükrözték tar- tományunk öt élenjáró kollektív gazdaságának szép eredményeit. A falu kommunistái és a tans ,tők megjavították a társult föld- , művesek tájékoztatását. Faliújságcikkekben, gyűléseken és egyéni megbeszéléseken hívták fel a figyelmet a napilapokban megjelent fontosabb cikkekre, melyek egy-egy kollektív gazdaságról, a kollektivisták életéről és új kol ' lektív gazdaságok alakulásáról szóltak. Több rövid, de tartalmas kül- , politikai beszámolót is tartottak. , — S a műkedvelők? ! — A színjátszó csoport négy olyan egyfelvonásos színdarabot mutatott be, melyek segítettek a kollektivizálásban — válaszolja * Szántó István iskolaigazgató. * I — N hogy a csoport' mennyire ■operatív volt, bizonyítja az is, hogy Sütő András nemrég megjelent ,,Szerelem, ne siess“ című színdarabját is bemutatták — szót dicsérően a pártinstruktor. — Az agitációs művészbrigád is, többször szerepelt. A pártalapszervezet kezdeményezésére a társulás tagjai csoportosan látogatták meg a kollektív gazdaságokat. Voltak Udvarfalván, Nagyárnyén,, Nyárádszentmártonban, s az asszonyok . Kickenden., Mindig elkísérte őket egy-egy tanító, aki a tapasztaltakról részletes jegyzetet készített. Sokat segített ez az agitációs művészbrigád műsorának összeállításakor. A brigád a kollektív gazdaságok eredményeinek népszerűsítésén kívül megdicsérte azokat a társult földműveseket, akik nálunk elsők között kérték a kollektív gazdaság megalakítását. A tanítók részt vettek az embertől emberig tartó felvilágosító, meggyőző munkában is — mondja a kollektív gazdaság elnöke, — de a legnagyobb segítséget talán a szemléltető agitáció anyagainak elkészítésében nyújtották. — Most győződtünk meg igazán arról folytatja a pártinstruktor, hogy milyen nagy hatásuk van a konkrét jelmondatoknak, az összehasonlító táblázatoknak s különösen az ügyesen szerkesztett faliújságnak. A faliújság amellett, hogy rendszeresen népszerűsítette a kollektív gazdaságok eredményeit, számítások alapján felvázolta Sárpatak fejlődésének lehetőségeit a kollektív gazdálkodás útján. Napnap után közöltük azoknak a nevét, akik a kollektív gazdálkodás mellett döntöttek s helyet adtunk olyan cikkeknek, melyekben a volt társult földművesek elmondták, hogy miért kérik a kollektív gazdaság megalakítását. Az összehasonlító táblázatokban a kollektív gazdaságok és falunk társulásának eredményeit tükröztük. A mérleg a kollektívek javára billent. A legjobb társult földművesek, Székely Sándor, Simon Péter, Simon István, Nagy Sándor és mások jövedelmét öszszehasonlítottuk olyan ernyei és más kollektivisták eredményeivel, akik azonos gazdasági feltételek között lettek kollektivisták. Az összehasonlítás eredménye elgondolkoztatta a sárpatakiakat. Az említett elvtársak elsők között kérték a kollektív gazdaság megalakítását. Ezenkívül sokat segített az udvarfalvi, nyárádszentmártoni és más kollektív gazdaságok eredményeit bemutató képes híradók kifüggesztése is. — Igaz, akadtak olyanok is, mint Kovács Jóska bácsi... Az emberek elmosolyodnak. Az elnök folytatja: Kovács bácsi nem hitt az agitátoroknak. ,,Mesebeszéd" — mondta, amikor a kollektivisták eredményeiről beszéltünk. Aztán néhány napig nyoma veszett az öregnek. Két hét múlva azonban betoppant a néptanácshoz s hozta az aláírt belépési nyilatkozatot. Elmondta, hogy neve tudott nyugodni és „saját szakállára" ellátogatott egy-két kollektívizált faluba. ,,Saját szememmel győződtem meg, hogy igazatok van“ — mondta s ő lett a falu egyik legjobb agitátora. Jaz emberek újabb és újabb részleteket mondanak el * * az Aranykalász kollektív gazdaság megszületéséről. Tele vannak tervekkel. Bíznak, erősen bíznak a jövendőben, fiatal kollektív gazdaságuk megerősödésében. Ezt az optimizmust erősíti meg bennük még jobban a művelődési otthonban folyó élénk kulturális tevékenység, mely a jövőben, a falu igényei szerint, a kollektív gazdaság megerősödését szolgálja. A jövő évi terv teljesítéséért tegnap a Kisipari Termelőszövetkezetek Tartományi Szövetségének több aktivistája vidékre utazott, segíteni az ottani egységeknek a jövő évi tervek teljesítését szolgáló szervezési, műszaki intézkedések kidolgozásában. 1962-ben kisipari termelőszövetkezeteink össztervének 67 százalékát képezi a közszolgáltatás. Ennek megfelelően az eddigieknél nagyobb gondot fordítanak a felek jobb és gyorsabb kiszolgálására. Ezért tartományszerte növelik a kiszolgáló egységek számát. Marosvásárhelyen és Toplicán a korszerű követelményeknek megfelelő kisipari termelőszövetkezeti komplexumokat építenek. Marosvásárhelyen egy nagy asztalosműhely létesül, ahol kizárólag megrendelésre készítenek majd bútort. A Fogyasztási Szövetkezetek Tartományi Szövetségénél ma a rajoni szövetkezetek elnökei veszik át az 1962-es évi tervet. Ez alkalommal megbeszélik az azok teljesítésével kapcsolatos feladatokat is. A télifára A marosvásárhelyi Lázár Ödön Helyiipari Vállalat üvegrészlegéről egyre nagyobb mennyiségű télifadíszt küldenek az ország különböző részeibe. Az utóbbi időben jelentősebb mennyiséget postáztak Nagyváradnak és Nagybányának. Temesvárra mintegy 40.000 darabot szállítanak. Ebből tegnap már elküldtek egy tekintélyes mennyiséget. Ugyanakkor intézkedéseket foganatosítottak a marosvásárhelyi üzletek télifadísszel történő ellátására is. Jelentősen bővítették az üveg-ből készült télifadíszek választékát. Képviselők tanácskozása Csütörtökön este a csíkszenti királyi néptanácsi képviselők ülésszakon elemezték az 1961- es évi tervfeladatok teljesítését. Mint az ülésszak munkálatain is kitűnt, a néptanácsnak a terv teljesítése terén elért eredmé-, nyei azzal magyarázhatók, hogy a képviselők nagy része sikeresen bevonta e munkába a választópolgárokat. Találko-zókon beszélték meg a dolgozókkal az állami terv teljesítését. Vezetőség választás a vöröskeresztes tagozatoknál Nemrég kezdődtek meg tartományunk vöröskeresztes tagozataiban a választások. Mintegy 940 tagozatból eddig 350- nél lezajlottak a választások. A legtöbb helyen jól szervezett üléseken vették számba az elvégzett munkát. Elismeréssel beszéltek a bátosi, karcfalvi, dánfalvi tagozat eredményes munkájáról. Itt a vöröskeresztes tagok, a nőbizottsággal karöltve, többek között hozzájárultak az orvosi rendelők berendezéséhez is. Az eddig lezajlott választásokon számos hasznos javaslat hangzott el a közegészségügyi munka megjavítására vonatkozóan. December 20-ig tartományszerte lezajlanak a választások. Ezt követően sor kerül a vöröskereszt rajoni értekezleteinek az előkészítésére. a »»mV.» *-r , t . M. GANKIN (Szovjetunió) ÉRDEKES (Az RNK III. nemzetközi fotóművészeti tárlatán kiállított fénykép.,).