Vörös Zászló, 1961. december (13. évfolyam, 285-311. szám)

1961-12-01 / 285. szám

-­1961. december 1. Nagykorúvá avatás előtt lágy­korúvá Tartományunkban is hagyo­mánnyá, szocialista tartalmú népszokássá vált a tizennyolc éve­sek nagykorúvá avatása. Ez az­­alkalom a haza és a párt iránti­­szeretet szép megnyilvánulása, a hazafias nevelés iskolája kell hogy legyen. Az IMSZ Tartományi Bizott­sága, a Tartományi Pártbizott­ság állandó irányításával, ebben az évben is idejében hozzákezdett­­ a tizennyolc éves fiatalok felké­szítéséhez a nagykorúvá avatási ünnepségekre. Elő­adásokat készí­tettünk, melyekből az ifjak még alaposabban megismerkedhetnek azokkal a nagyszerű feladatokkal,­­ amelyeket a Román Munkáspárt XIII. Kongresszusa tűzött egész­­dolgozó népünk, s így ifjúságunk elé, a szocializmus építésének ki­teljesítése érdekében. Az előadá­sokból megismerkednek hazánk állampolgárainak jogaival és kö­telességeivel, az új típusú, szo­­­cialista ember erkölcsi jellemvo­násaival, a szocialista hazafiság ,­és a proletár nemzetköziség ma­gasztos eszméjével. Külön elő­adás összeállításával gondoskod­tunk arról, hogy jobban megis­merhessék a nemzetközi helyzet legidőszerűbb kérdéseit, a szoci­alista világrendszer békés külpo­litikáját. Az IMSZ Tartományi Bizott­sága arra törekedett, hogy ne alkalomszerű összejövetel, hanem életre szóló élmény legyen a fel­nőtté avatás. Az előkészítési sza­kaszban felhasználjuk mindazokat a nevelési formákat, amelyek al­kalmazása eredményesnek bizo­nyult. Az előadások tartalmának alaposabb megértéséért két sza­kaszban „Aki tud, az felel“ ver­senyeket szerveznek, az első sza­kaszban az alapszervezetekben, míg a második szakaszban köz­ségi és városi szinten. Forradal­mi és tömegdalokat, verseket ta­nulnak meg a pártról és a hazá­ról. Az „Ifjúsági csütörtökön“ versenyeket is szervezhetnek „Ki tud több és szebb forradalmi dalt és verset“ témákkal. Irodalmi es­teket, lemezről hangversenyeket, közös filmvitákat is lehet szervez­­­­ni. Külön meg lehet szervezni a­­ tizennyolc évesek ifjúsági csü­törtökét, műsoros elvtársias esz­­szejövetelekkel egybekötve. Ta­­l­­álkozókat lehet és kell szervezni volt illegális pártharcosokkal, a párk,JH,lami és tömegszervezetek,­­vezetőivel, képviselőkkel, akik is­mertetik a dolgozó nép dicsőséges harcát, amelyet a burzsoá­ földes­­séri rendszer idején a kizsákmá­nyolás megszüntetéséért folytatott a kommunisták pártja vezetésé­vel; népi demokratikus rendsze­rünk megvalósításait, életünk ra­gyogó távlatait, stb. IMSZ alap­szervezeteink, a pártszervezetek irányításával szervezzenek látoga­tásokat kollektív gazdaságokba, hogy még jobban meggyőződve a nagyüzemi gazdaságok felsőbb­rendűségéről, szüleikkel együtt felvételüket kérjék a kollektív gazdaságba. , Népünk dicsőséges harci múlt­jának, valamint­­a szocializmus építésében elért eredmények jobb megismeréséért, az IMSZ rajoni bizottságai szervezzenek kirándu­lásokat mostanára, hazánk fővá­rosába, a békási vízierőműhöz, Resicára és más helyekre. Mind városon, mind pedig fa­lun, IMSZ alapszervezeteink gazdag műsorral készülnek kö­szönteni a 18 évesek nagykorúvá avatási ünnepségeit. Ezt tapasz­taltuk az udvarhelyi „Gábor Áron“, a Ludas rajoni Kutyfalva, Méhes és más községekben. Itt meg kell jegyeznünk azt is, hogy egyes he­lyeken a kulturális intézmények­től több segítséget várunk, hogy mindenhol gazdag műsorral ké­szülhessenek az ünnepségekre. A legifjabb állampolgárok ün­nepségeit szebbé tehetik azáltal, hogy munkatársaik, szüleik, bará­taik, a pionírok virággal ajándé­kozzák meg nagykorúvá avatásuk napján. Tartományunkban a tizennyolc éves ifjak nagykorúvá avatási ün­nepségeit ebben az évben decem­ber 23-án tartjuk, amikoris közel tízezer ifjú lép a „törvényhozó és törvényttevő teljes jogú állampol­gárok“ sorába. Azért, hogy az ünnepségek mindenhol elérjék céljukat, az IMSZ rajoni bizottságai, az alap­szervezetek kérjék a pártalapszer­­vezetek, a néptanácsok segítségét. Idejében kell gondoskodni arról, hogy az ünnepségek színhelyét szépen feldíszítsék, az ünnepség napján szervezzenek kultúrmű­­­sorral egybekötött elvtársias ösz­­szejövetelt, az ünnepeltek készít­senek csoportfényképet. Kívánjuk, hogy az ez évben tizennyolcadik életévüket betöltő ifjak még jobban érezzék azt a szeretetet és figyelmet, amellyel dolgozó népünk, pártunk őket kö­rülveszi, hogy megértsék milyen felelősség hárul szocialista társa­dalmunk építésében minden ál­lampolgárra. Állandóan segítsük őket, hogy munkájukban és a ta­nulásban­­ élenjár­jana­k. Járul­nak hozzá , ahhoz, hogy ez a nap felejthetetlen maradjon egész éle­tükre. BALÁZS ALBERT, az IMSZ tartományi bizottságának titkára Az iskolacsengő nap mint nap déli két órakor pontosan jelzi az órák végét. A sármási középisko­la kijáratain élő áradatként özön­lenek ki a diákok. Szétszélednek az utcákon, ki-ki hazafelé. Haza­térnek a tanárok is. Csak a laboratóriumban marad még valaki: Paszler Cristina ta­nárnő. Egy kémcső fölé hajol, melyből vékony, könnyű pára te­­kerődzik. Ő nem siet. — Nem jössz haza, Cristi? — Azonnal! — «... Egy szó sem hallatszik több. A vegyületek keveredtek, vagy szétvágnak a kémcsőben és .... csendre van szükség. Figyelmesen nézem a tanárnő mozdulatait. Egyszer-egyszer még lélegzetét is visszatartja, mintha azzal sem akarná zavarni a kém­csövek, vegyszerek titokzatos „életét“. Máskor apró ráncocska jelenik meg pillanatra homlokán. .Valami nem sikerül. Biztos moz­dulatokkal, türelmesen választja ki ismét a szükséges anyagokat, vegyszereket, kémcsöveket, lombi­kokat. Gyufa lobban és ahogy a szeszlámpát odatartja, kékszintű láng villan a kémcsőben. A ta­nárnő arcán alig kivehető mosoly jelenik meg. — Mehetünk ebédelni! A kí­sérlet sikerült. De „harca“ a vegyi elemekkel nem ért véget. Néha késő estig is világosak a laboratórium ablakai. Cristi dolgozik. Holnap a kém­csövek „titkaiba“ kell beavatnia az iskola tanulóit. És kísérletezés közben nekik is érezniök kell a megismerés izgalmas örömét. A tanárnő tudja, hogy a nagy lelki kielégülés forrása a megismerés, a munka, melynek segítségével az ember szétrombol minden előtte tornyosuló akadályt. Ezt a diá­koknak is meg kell tanulniok, mert akik ma feszülten figyelik a ta­nárnő mozdulatait, szavait, lehet, hogy holnap kozmikus repüléseket­­ folytatnak, vagy felfedik az atom még rejtett titkait. .... Az osztályban teljes a csend. A tanulók arcán várakozás pírja ég. Két diákja segítségével a fehér köpenyes tanárnő új kí­sérletet készít elő. — Gyerekek, a kísérlet során egy újabb érdekes vegyi folyama­tot ismerhetünk meg... S a táblán egyenes, fehér sorokban sorakoz­nak a képletek. A lecke véget ért. A gyerekek a kijárat felé zs­d­nak. Paszler elvtársnő is siet, de nem a tanári szoba felé, se nem az udvarra. Számára még nem érkezett el a szünet ideje. A pionírok szobájá­ban összegyűl néhány csoport­elnök. Őt várják. Mert a vegytan tanárnő pionír főinstruktor is... — Vegyétek elő a csoportnap­lókat és írjátok be a tegnapi ha­zafias munka eredményét, írjatok szépen és helyesen... S az ezüs­tösen csillogó tollhegyek halk sercenéssel, gyorsan szántják a papirost. Szenvedély és türelem, magas felelősségérzet és szerénység — íme a párttagjelölt Paszler Cris­tina néhány kifejező jellemvoná­sa. S még csak annyit tegyünk hozzá: öt éve végzi becsülettel felelősségteljes oktató és társa­dalmi munkáját.. . IULIU MOLDOVAN C 8­­5 ? ! • A vegytan tanámnő Levél az iskolából A Csíkszeredai Erdészeti Szakiskola tanulói minden ter­melési gyakorlatról tapaszta­latokkal gyarapodva térnek haza. Mindnyájan megértettük, milyen nagy fontosságú a gyakorlat és az elmélet egybe­hangolása. A tanulók különböző korúak és iskolai végzettségűek, en­nek ellenére elvtársias egyet­értésben és barátságban élünk. A felsőbb osztályosok példá­ja serkentőleg hat ránk. Ők győztek meg arról, hogy a ta­nulás mellett szervezeti életet is kell élnünk, s emellett sport­ra és szórakozásra is­ jut időnk. Iskolánk tanulói között vannak olyanok, akik a ter­melés különböző ágaiban dol­goznak, ők is példaképeink, hiszen két helyen is sikerrel megállják helyüket. Mi, akik a legmesszebbmenő támogatást élvezzük, minden erőnkkel arra törekszünk, hogy szakmai tudásunkat a lehető legmagasabb színvonalra emel­jük, hogy majd mint jó szak­emberek vegyük ki részünket a párt által kitűzött felada­tok valóraváltásában. BORSOS JÓZSEF tanuló Fiatalos lelkesedéssel Életünk minden területén azt tapasztalju­k, hogy az IMSZ szervezet irányította ifjak öntudatosan s határtalan lelkesedés­sel kapcsolódnak be a különböző munkákba. Lelkesedésük si­kerekben gyümölcsözik. Számos, a szerkesztőségünkbe érkezett levélben olvashatunk erről, amelyekből alább közlünk néhány szemelvényt. RAVEL MIKSA például a ma­rosvásárhelyi Vasas kisipari ter­melőszövetkezetből azt írja, hogy a tagság mintegy 40 százalékát képviselő ifjak magatartása és munkája döntő módon befolyásol­ja a szövetkezet általános tevé­kenységét. Az is tény, hogy a szövetkezetben hónapról hónapra szebb a tervteljesítés eredménye, hogy lényegesen javult a termel­­vények­ minősége, nagymértékben annak tulajdonítható, hogy az if­jak többsége igyekszik emelni szakmai felkészültségét. A párt­­alapszervezet irányításával, az IMSZ szervezet által kezdemé­nyezett szakmai tanfolyamot szá­mos ifjú látogatja az ott tanul­takat eredményesen alkalmazzák a gyakorlatban. Hozzáértő, jó munkájával a szövetkezetben eb­ben az évben 24 ifjú nyerte el a megtisztelő élmunkás címet­ A SÓLYMOS községi fiatalok becsülettel részt vállalnak a kol­lektív gazdaság munkájában. Az utóbbi időben például 350 tonna takarmányt silóztak be az álla­tok téli takarmányának biztosí­tásáért. Kitűntek munkájukkal Máthé József, Palkó Ferenc és Buzogány Gábor. A HIDEGKÚTI IMSZ tagok az erdősítés terén végeztek értékes munkát­ Több mint 4 hektár területet ültettek be cseremakkal. E munkában példát mutatott Nyárádi Albert, Diac Eugenia, Diac Ioan, Kin­cses Elemér, Minzea Teofil ,és több más ifjú, — írja levelében NAGY FERENC. BACKAMADARASON az ifjak ebben az évben sok hazafias munkaórát teljesítettek a külön­böző közérdekű munkákban (kö­zel 2000), melynek értéke jó né­hány ezer lej. Szorgalma jutal­mául 25 ifjú kapott brigádjel­vényt — tudatja ifjú ZAJZON KÁROLY levelében szerkesztősé­günkkel. VÖRÖS ZÁSZI­Ó M­unka és nevelés Az ifjúság új társadalmunk építőinek holnapi váltása. Hogy méltó váltás legyen, már most olyanná kell nevelnünk. Az ifjú nemzedék nevelésének ezernyi módját ismerjük hazánkban. Vi­tathatatlan, hogy az ifjak szocia­lista öntudatának, jellemének ki­alakításában i a legfontosabb té­nyező a munka. Ha egy ifjú meg­állja a helyét a munkában, eleget tesz termelési feladatainak, úgy teljesíti alapvető kötelességét. A munkának az ifjúság neve­lésében betöltött hatásáról köny­­nyen meggyőződhetünk bármelyik gyárban, üzemben, építőtelepen, mezőgazdasági termelő egység­ben. Ezúttal arról szólunk, hogy milyen módszereket alkalmaznak az Augusztus 23 Bútorgyárban az ifjúság munkára való nevelé­sében. A bútorgyárban sok száz ifjú dolgozik. Hogy a napi termelési feladatok teljesítésén túlmenően felszínre hozza az ifjúságban szunnyadó erőt, tettvágyat, a gyár párta­lapszervezetének irányításá­val az IMSZ bizottság ifjúsági termelési brigádokat szervezett. Jelenleg a gyárban 38 ifjúsági ter­melési brigád dolgozik. Mi a je­lentősége ezeknek a brigádoknak az ifjak nevelésében? A terv vala­mennyi mutatószámának teljesí­tése mellett a brigád tervszerűsí­­tett munkája, a teljesítmények grafikonon való nyilvántartása, tervszerűségre, pontosságra ne­veli az ifjúságot. Az ifjak meg­tanulják a munkaszervezést, el­lenőrzést. Jelentős vonása e brigádoknak, hogy a munka értékelése mellett és vele párhuzamosan tudásuk gyarapítására, művelődésre, kép­zettségük fokozására ösztönzi az ifjúságot. Így például a Jánosi Gellért vezette ifjúsági brigád ti­zenkét ifjúmunkása munkaprog­ram szerint dolgozik, s napi tel­jesítményeiket grafikonon tartják nyilván. Átlagosan 44 százalékos tervtúlszárnyalás mellett jó mi­nőségű munkát adnak ki a ke­zükből s jelentős megtakarítást valósítanak meg. A brigád tagjai az esti líceum tanulói, illetve a továbbképző tanfolyam hallgatói. Munka és tanulás — ez az ifjú­sági brigádok jelszava. Ezt vall­ja a Pásztor Sándor, Burszán Ilona, Benedek Zsuzsa vezette, valamint a többi 38 ifjúsági bri­gád 380 tagja is. Az út, amelyen a brigád ifjai járnak, a magasabb szakképzettséghez vezet. Minden bizonnyal ezén­ az úton sok ifjú jut el *» mesteri, technikusi­, vagy akár a mérnöki szaktudáshoz. Ehhez minden feltétel adva van társadalmunkban, csak az ifjak kitartó munkájára, tanulására van szükség. Az ifjúság öntudatos munkára való nevelésének egy másik ha­tásos formája az IMSZ ellenőrző őrs. Az Augusztus 23 Bútorgyár­ban Tarcsafalvi Dénes vezetésével tevékenykedő őrs, valamint a má­sik öt őrs, jelentős tevékenységet fejt ki a munkafegyelem további megszilárdításáért, a minőség ja­vításáért. Az őrs tagjai mint jó gazdák kutatják és felfedik a belső tartalékokat, a termelési folyamat zavartalanságát gátló hibákat és javaslatokat tesznek azok kijavítására. Az őrs faliúj­ságján pedig a szatíra fegyveré­vel küzdenek az olyan hibák ellen, mint a selejtes termelés, későnlö­­vés stb. Az IMSZ ellenőrző őrsök nem egy ízben segítettek a gyár vezetőségének a termelési folya­mat tökéletesítésében. Az ifjúsági brigádok és IMSZ ellenőrző őrsöknek az ifjúság ne­velésében betöltött szerepét mindössze egy termelő egységben példáztuk. Ugyanezeket a meg­állapításokat tehetjük azonban az Encsel Mór gyár, az Ilefor, a ré­geni és toplicai Fagazdálkodási Vállalat, a dicsői Vegyikombinát — a tartományunk termelő egy­ségeiben működő közel 800 ifjú­sági brigádnak és a 222 ellenőrző őrsnek a nagy többségéről is. Nyilvánvaló, az ifjúság munká­ra való nevelésének még sok más módja, eszköze van, mint az újító­­mozgalom, — amelyben tartomá­nyunk ipari egységeinek mintegy 1.000 ifjúmunkása vesz részt te­vékenyen — a hazafias brigádok és más formák. Ezek jelentőségé­ről, hatékonyságáról, az ifjúság nevelésében betöltött szerepükről külön szólunk. CSERNOVITS SAMU IRODALMI KÖR — Biztató - Immár hetek óta minden va­sárnap megtartja összejöveteleit a Szakszervezetek Művelődési Házában az irodalmi kör. Tagjai munkás fiatalok és diákok, iroda­lombarátok, akik az irodalom megismerésén kívül írni is akar­nak, írni egyre gazdagodó, egy­re szebbé váló életünkről, szocia­lista valóságunkról. Hírt adni a kortárs munkásokról, kollektivis­tákról és értelmiségiekről, akik­nek immár örömöt jelent a min­ka, akik a munkás hétköznapok­ban megtalálták a szocializmus építésének költészetét. Első próbálkozásaikon még ér­zik az írói-költői szakavatottság, a mesterségbeli tudás hiánya. S az is igaz, hogy gazdag szocia­lista életünkből nem mindig a legjellemzőbbet választják ki meg­írásra. Ahhoz, hogy ezt tehessék, benne kell élniök valóságunkban, fejleszteniük kell nemcsak irodal­mi, de ideológiai és politikai tu­dásukat is. Mert az adottság csak akkor válik tehetséggé, ha helyes valóságszemlélettel és mű­veltséggel párosul. Az irodami kör tagjai hozzá­értő útmutatást, tanácsot, segít­séget kapnak Kocziány László ta­nártól, aki fáradságot nem ismer­ve, minden vasárnap délelőtt el­megy a kör összejöveteleire. Nem egyszer élénk vita bontakozik ki a kör hallgatói között egy-egy irodalomelméleti kérdésről, egy­­egy benyújtott írásról. Kocziány elvtárs mindig ügyel arra, hogy e viták termékenyek, hasznosak legyenek. A kör hallgatói szorgalmasan tanulnak. Ezt bizonyítják az alább bíztatásként közölt írások is, me­lyek még magukon viselik a kez­dés jegyeit, de már érdemesek arra, hogy a nyilvánosság elé kerüljenek. Munkásosztály­ on tetteimben létezem, millió harcos művében. Agyamban minden szó és minden számítás életformáló értelem. A szívem mind forróbb ritmust dobol, és a kezem feltörő terveimből szinte rohanva épít valóságot a biztos alapra. GULYÁS FERENC szakiskolás A mi utcánk Máig a holdfény mosogatta az asztalon a teáscsészét, és hűvös mosolyra bírta szobámnak lomjait, valahányszor az ej­re tártam az ablakot. Néha siető léptek kopogtak, hogy aztán ismét vasmarokba fogjon mindent a csend. Ma életet szült a csend, az utca megelevenedett. Pufajkás emberek dacoltak az éjjel, dolgoztam.­. Drótok és burák hevertek az aszfalton. És kora reggel (a napnál hamarabb) freonfény nevetett be hozzám az ablakon. ANGHI GYULA asztalos Nevetés harsant. Kisvártatva kiugrott az ajtón egy hét év körüli gyerek. Szétnézett, az­tán terepszemlére indult a tá­gas füves játszótér végére. Még ott sorakoztak az épít­kezésről visszamaradt geren­dák és deszkák. Egy ugrással fenn termett a gerendákon és harciasan forgat­ta fakardját. Ismerkedésünk pillanatok alatt történt. Ezt el­mélyítette egy rögtönzött fa­­■ ház, amelyet közösen építettünk. Pityunak­­ hívják újdonsült barátomat.­­ Vörös haja virított fehér hom­­l­­oka fölött. A fiú percig sem tudott nyugodtan ülni. Elsza­­­­ladt. Deszkahulladékot hozott­­ — kerítésnek az „a­ ház“ kö­­­­rül. Végül megállt és fesztelenül I mondta el, hogy kis húga miatt | költöztek az új blokk lakásba, s kinek ártalmas volt a régi, | nedves lakás. Kételkedést vélt I kiolvasni hallgatásomból­ I — nem hiszed? Gyere, nézd [ meg — ugrott fel és megfog­­t­­a a kezem, hogy magával­­ húzzon.­­ — Hiszem, hiszem! — nyug­­­tattam meg, mire visszaült mellém a gerendára, úgy váltunk el, mint régi jóbarátok. Megígért­ette velem, hogy másnap újra találkozunk. Tetszett a gyerek. Okos, ér­telmes, virgonc. Másnap repülőgép propellert kellett faragnom neki. Aztán sárkányt és papírhajót kellett szerkesztenem. Szereti a gépeket. Ha gép­kocsit látott megállani az ut­cán, ott termelt. Amikor visz­­szatért hozzám, bejelentette: — Gépkocsivezető teszek. Nyugtalan, kíváncsi gyerek. Szürkületkor megfigyelte, hogy a közeli toronyba be-besurran egy-egy denevér. Szárnyuk vé­gével meg sem érintik az ab­lakot, nehogy nekimenjenek a falnak. — Miért? — szegezte nekem a kérdést. Részletesen elmagyaráztam a denevér „titkát". — Érdekes — mondta. Másnap újra találkoztunk. Már esteledett. Nézte a bárso­nyos égen ragyogó csillagokat. — Miből vannak a csilla­gok? Mi lehet rajtuk? Nagyot nyeltem. Összeszed­tem kevés csillagászati tudo­mányomat és elég homályosan magyarázni kezdtem a csilla­gokról Semmit sem szólt. Mintha nem is hallotta volna szavaimat. Zavarba jöttem és elköszöntem tőle. Másnap nagy esemény hoz­ta lázba az egész világot. Ju­ri­j Gagarin, az első űrhajós kirepült a világűrbe. Siettem a találkozó helyre, hogy elúj­ságoljam a szovjet ember vi­lágra szóló győzelmét. Pityu már ott volt. Hanyatt feküdt a fűben s nézte a végtelen csil­lagos eget. Nem állt fel, amikor meg­látott. Szólni sem volt időm, mert váratlanul bejelentette: k­árrepü­lős leszek. A hangja remegett. Sokáig és szótlanul nézte az eget, mi­b­en a csillagok milliárdjai ragyogtak. SZÁSZ TIBOR öntőmunkás 90 ezer lej értékű hazafias munka ,45.000 önkéntes munkaórát dol­goztak. A tavasz folyamán részt vettek a legelőtisztításban, ké­sőbb az utak kijavításában, se­­e­gédkeztek az építkezéseknél. A keresztúri fiatalok munkája nagy­­jelentőségű, értéke megközelíti a 90.000 lejt. A hazafias munkák­ban élen jártak a Mezőgazdasá­gi Iskolaközpont és a Vegyes Kö­zépiskola tanulói. A hazafias IMSZ brigádok tagjai fontos feladatuk­nak tartották az ócskavasgyűj­tést. A város területén egy év alatt több mint 15.000 kiló ócska­vasat gyűjtöttek. Ebben a mun­kában kitűntek a Vegyes Közép­iskola tanulói, akik 10.000 kiló ócskavasat adtak át. A keresztúri fiatalok a művelő­dési tevékenységbe is igyekeztek bekapcsolódni. Több mint 400 ifjú iratkozott be a Szeresd a könyvet versenybe, 120-an vettek részt a záróbeszélgetésen és sze­rezték meg a jelvényt. Remélhe­tőleg a tél folyamán a többi if­jak is követik példájukat, sokat olvasnak és tanulnak, hiszen gazdag könyvállománya van a városi könyvtárnak, s ezenn kívül rendelkezésükre állanak az üzemi és intézményi, illetve iskoli könyvtárak is. A művelődési ház keretében több ifjú tevékenykedik, emellett számosan tagjai az üzemi művé­szeti csoportoknak, amelyek nem­csak a városban tartanak értékes előadásokat, hanem a környező falvakban is. PÉTER ILONA * levelező A keresztúri ifjak a termelő munka és a tanulás mellett szíve­sen kapcsolódnak be minden ha­zafias akcióba és számot­tevő eredményeket mutatnak fel. A vá­rosban 25 IMSZ hazafias brigád tevékenykedik. Tagjai több mint 3 kikészídettek kázü. A MAROSVÁSÁRHELYI SZÍNMŰVÉSZETI FŐISKOLÁN . A Liliomfr előadására készülnek a negyedévesek. A képen: Kisfalussy Bálint, Kakassy Klári és Kakuts Ágnes ! Egy kis kollegiális segítség „drámai jelenet“ előtt... Maszk­ órán Kocsis Antal és Nagy Réka harmadéves hallgatók Rub­ika-éra. Színpadi mozgás­gyakorlatokat végeznek a II. évfo­lyam diákjai. Beszédtechnika és a hangképzés fontos eszköze az énekóra. Ének­­­­számokat tanul négy IV. éves hallgató. HARAGOS ZOLTÁN felvételei

Next