Vörös Zászló, 1962. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-14 / 37. szám
Világ proletárjai,egyesüljetek Az RMP Maros—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja XI. évfolyam 37. (3176.) szám. ] 1962. február 14. szerda. Ara 20 bámi. f az 1962-es évi tervfeladatok példás teljesítéséért Újabb és újabb vállalatok munkaközösségei tesznek lelkes vállalásokat a szocialista versenyben Az üzemek és gyárak dolgozói ismételten áttanulmányozták az RMP Központi Bizottságának Irányelveit a szocialista verseny fő szempontjaira vonatkozóan. Ezen értékes útmutatások alapján újabb és újabb munkaközösségek tesznek vállalásokat az 1962-es évi terv maradéktalan teljesítése érdekében. A vállalásokat a dolgozók képviselőinek nagygyűlésein vitatják meg. A vállalások az üzemek munkásainak, mérnökeinek és technikusainak határtalan lelkesedését tükrözik és azt a szilárd elhatározásukat, hogy maradéktalanul teljesítik a tervet, csökkentik a fajlagos anyagfogyasztást, növelik a munka termelékenységét, javítják a termékek minőségét. Ezúttal a toplicai Erdőgazdálkodási Vállalat, a dicsői üveggyár és a régeni Faipari Komplexum dolgozóinak vállalásait közöljük. A toplicai famunkások vállalása A múlt évben szerzett tapasztalatokra alapozva és figyelembe véve az RMP Központi Bizottságának a szocialista verseny fő szempontjaira vonatkozó Irányelveit, vállalatunk munkaközössége 1962- re a következő vállalásokat teszi: 1. Az erdősítési terv teljesítése, illetve 50 hektárral való túlszárnyalása. Legkevesebb 150 000 lej megtakarítást érünk el a hazafias munkával végzett csemeteültetés révén 2. A kitermelésnél és a szállításnál, az alábbiak szerint csökkentjük a veszteséget: a fenyőfánál 0,5 százalékkal, a bükkfánál 1,2 százalékkal; — a szél döntötte fák értékesítése, a rakodó rámpák és más felszerelések hasznosítása, továbbá az út mentén maradt rönkök értékesítése révén 4-500 köbméter faanyagot takarítunk meg. 3. A bükkfa jobb osztályozásával az 1961. évi megvalósításhoz viszonyítva 5000 köbméterrel több hámozásra alkalmas, első osztályú rönköt adunk a galócási Faipari Komplexumnak. 500 tonna faszenet állítunk elő a kitermelési hulladékból és terven felül 1 800 köbméter csomagolásra alkalmas donga nyersanyagot biztosítunk. 4. Kiterjesztjük a gépesítést a kitermelési részlegeken. A döntésnél és szakaszolásnál a munkafolyamatok 50 százalékát, a megközelítésnél 32 százalékát, a rakodásnál 20 százalékát végezzük géppel. 5.1962 folyamán az előirányzott famennyiség 80 százalékát összakkordban dolgozó kis és nagy komplex brigádok fogják kitermelni. 6. A gátér teljes kapacitásának kihasználása révén növeljük a fűrészüzemek felszerelésének termelékenységét, a fenyőfánál 4,35 köbmétert dolgozunk fel gáterenként egy óra alatt, a bükknél pedig 3,80 köbmétert. 7. A fajlagos anyagfogyasztás csökkentése érdekében növeljük a szalagfűrészek termelékenységét. A fenyődeszkánál 1,484 köbméterre csökkentjük a fajlagos anyagfogyasztást s ennek eredményeként 1-200 köbméter fenyődeszkát takarítunk meg. 8. A fentiek megvalósítása révén 2,000 000 lej értékű terméket állítunk elő terven felül, 100 000 lejjel csökkentjük az előirányzott önköltséget és 800.000 lejjel növeljük jövedelmünket a tervezetten felül. A dicsői üveggyár munkaközösségének vállalása A dicsői Üveggyár munkaközössége, felhasználva az 1961-es év folyamán a szocialista verseny szervezése terén szerzett tapasztalatokat és az RMP Központi Bizottságának a szocialista verseny fő szempontjaira vonatkozó Irányelvei alapján, 1962-re a következőket vállalta: 1. A termékek minőségének javításáért, új termékek gyártásának bevezetéséért és a technológiai folyamat tökéletesítéséért a következőket tesszük: — A húzott üvegnél az első osztályú termékek részaránya az előirányzatnál 2 százalékkal lesz magasabb. 10 százalékkal csökkentjük a termelési veszteségeket a fúvott üveg részlegen. — Csiszolt üveget, kristály Üveget és tükröt gyártunk, melyek új termékek vállalatunkban. — A palackkészítésnél bevezetjük az agyagos homok használatát, s így ennek részaránya 50 százalékos lesz, a minimumra csökkentjük a pirithamu használatát. 2. A termelés növeléséért vállaljuk: — 1.550.000 lej értékű öntött és fúvott üveggel készítünk többet, mint tavaly. 3. Növeljük a 2-es számú hőkezelő kemence intenzív kihasználási mutatóját az öntött üveg részlegen. 24 óra alatt 21,8-ról 25 négyzetméterre emeljük a díszítő üveg termelését a kemence minden folyóméterén. 4.2,7 százalékkal emeljük az egy alkalmazottra jutó termelékenységet. 5. Az önköltség csökkentése révén 267.000 lej megtakarítást érünk el és 483.000 lej terven felüli jövedelmet. 6. A fajlagos anyagfogyasztás csökkentéséért a következőket vállaljuk: az ezüstnitrát fajlagos fogyasztását 9 kilogrammról 6-ra csökkentjük minden ezer négyzetméter tükörnél; 0,568-ról 0,552 tonnára csökkentjük az 1 tonna fúvott üveg előállításához szükséges Valeni-homok szükségletet. A régeni Faipari Komplexum munkaközösségének vállalása irányozták minden munkahelyen a belső tartalékok feltárásának és hasznosításának lehetőségeit s azok alapján a vállalat mérnökei, technikusai és munkásai számos javaslatot tettek az 1962-es évi terv maradéktalan teljesítése érdekében. A komplexum munkaközössége az alábbi vállalásokat teszi: — Állandóan javítjuk a fatermékek minőségét. — Terven felül 2.872.000 lej értékű terméket készítünk. — A tervezett munkatermelékenységi mutatót 0,5 százalékkal haladjuk túl. ,_ Csökkentjük termékeink önköltségét 382 000 lejjel. Ezt acélkitűzést a faanyag magasabb fokú értékesítése és a fajlagos anyagfogyasztás csökkentése révén valósítjuk meg. — Terven felül 165 000 lej jövedelmet valósítunk meg.________ Felhasználva az elmúlt év során a szocialista verseny szervezése eredményeinek nyilvántartása és ösztönzése terén szerzett tapasztalatokat, a régeni komplexum dolgozói újabb vállalást tettek az RMP Központi Bizottságának a szocialista verseny fő szempontjaira vonatkozó Irányelvei szellemében. Figyelmesen tanul MAI SZAMBAN:/ HÉVÍZI JÓZSEF. Hasznosítsük a gyakorlatban a művelődési szemináriumok tanulságait (2. oldal). A burgonya termesztéséről (3. oldal). Külföldi hírek (4. oldal). Moldovan Remus IMSZ-tag az Encsel Mór Állami Ipar Vállalat többszörös élmunkása. Amellett, hogy jó minőségű munkát végez, tervét átlag 130 százalékban teljesíti. A készruhagyáriak versenye Az udvarhelyi készruhagyár dolgozói versenyt kezdeményeztek a tartomány konfekciós üzemei között. A versenyfelhívásra nem késett a válasz. Egymás után jelentették be csatlakozásukat a Csíki Textil és a Maros Készruhagyár dolgozói. A verseny most kezdődött, s negyedévenként értékelik az eredményeket. Az az üzem, amely a legjobb eredményt éri el, elnyeri a Tartomány Legjobb Készruhagyára megtisztelő címet és az ezzel járó versenyzászlót. A készruhagyáriak egy emberként harcolnak az RMP Irányelveinek valóra váltásáért, azért, hogy mindaz, ami a gyárak kapuján kikerül, kiváló minőségű legyen. A minőség javításáért vívott harc már eddig is szép eredménnyel járt A legfőbb minőségi ellenőrök — a vásárlók — egyre kevesebb hibát fedeznek fel a késztermékeken. Mindez annak a következetes szervező munkának az eredménye, amely a készruhagyárakban folyik. S nem utolsó sorban összefügg azzal, hogy az új technika mind nagyobb teret hódít. A Csíki-Textil gépparkját szinte teljesen kicserélik, Udvarhelyen sok gépet alakítottak át, korszerűsítettek saját elgondolásaik, az üzem szükséglete alapján, a Maros Készruhagyárban pedig megjavították a minőségi ellenőrzést. A műszaki-szervezési intézkedésnek meg is van a gyakorlati eredménye. Az üzletekben megjelentek a Maros Készruhagyárban készült szép férfiingek. Szabásuk, színük, varrásuk mindenben megfelel az igényeknek. Ugyanezt mondhatjuk a többi készruhagyárak termékeiről is- Nagy részük teljesen megfelel az igényeknek. És mégis sok a tennivaló, a verseny folyamán sokat lehet még javítani a termékeken, a munka megszervezésén, sokat lehet tenni az új technika széleskörű elterjesztéséért. A konfekciós üzemekben tartott kerekasztal-értekezleteken számos hasznos javaslat hangzott el. Kitűnő alkalom nyílt arra, hogy kicseréljék tapasztalataikat, átadják egymásnak a legjobban bevált munkamódszereiket. Az elvtársi segíteniakarás szándéka hatja át a versenyzőket, s így a kölcsönös segítség révén a gyengébbeket a legjobbak színvonalára lehet emelni. Egyik régi levelezőnk, Albert Júlia Csíkból arról tudósít, hogy a készen vásárolt férfiing nyaka mosás után olyan lett, mint a „ráncos szoknya“. Az inget a Maros Készruhagyárban készítették. Régi hiba ez, s még nem sikerült megoldást találni arra, hogy a gallérkeménységet beáztassák szabás előtt. Így a sok fáradság, a jó minőségre való törekvés kárba vész. A verseny egyik pontja a minőségi panaszok felszámolása s a rejtett hibák kiküszöbölése. Vajon az új, ezután készülő ingekkel is így járnak a vásárlók, mint ahogy levelezőnk járt? Kár lennél Arról is kaptunk hírt, hogy a Csíki Textilben készült nadrágok nem elég tartósak, nagyon hamar kibomlik rajtuk a varrás. Ez a két kis példa is azt igazolja, hogy még van bőven tennivaló a készruhagyárakban, a verseny folyamán sokat javíthatnak a konfekciós termékek minőségén. Terv szerint a verseny folyamán a készruhagyárak és a kereskedelmi egységek képviselőivel is tartunk kerekasztal-értekezletet, erre meghívjuk a vásárlókat is. Az a vélemény, hogy ez jelentős mértékben elősegíti majd a gyárak munkáját, jobban megismerik a vásárlók igényeit. Az üzemekben most folynak a vállalások az évi feladatok teljesítésére és túlszárnyalására. A készruhagyárakban sok még a belső tartalék. Minden bizonnyal az itt dolgozók arra fognak törekedni, hogy vállalásuk tükrözze azt az elhatározásukat, hogy maradéktalanul valóra váltják az RMP Központi Bizottságának Irányelveit a szocialista verseny legfőbb célkitűzéseire vonatkozóan. SIMON ERVIN Teljes bizalommal a kollektív gazdálkodás útján• . jóé* Három társulásból egy kollektív gazdaság Szépmező olyan, mint a Kü-, küllő-mente többi más községe. Nevét azonban a biai (Dicső rajon) társas gazdaság tagjai beszélgetéseik során sokszor említették. S ilyenkor nemcsak arról a 40 új házról esett szó, mely az utóbbi időben épült a faluban. Legalább annyit beszéltek arról, amit ezekben a házakban és magában a kollektív gazdaságban látogatásuk során láttak. A biai társas gazdaság minden csoportja külön látogatott el a szépmezői kollektivistákhoz. A kollektív gazdaság elnöke számításokban mutatta ki, hogy míg a kollektív gazdaság búzából 2.100, kukoricából 2.560 kilogrammos hektárhozamot ért el, addig a társas gazdaság búzából csak 1.400, kukoricából pedig 1.700 kilogrammos termést takarított be. A cukorrépánál még nagyobb volt a terméskülönbség, több mint 18.000 kilogramm hektáronként. A társas gazdaság tagjai elismeréssel nézegették a kollektív gazdaság több mint 300 darabból álló szarvasmarha állományát, de tetszett nekik a sertésfarm is, ahol közel 300 sertésből 230-at hizlalnak. A kollektivisták büszkén mondták, hogy az állattenyésztés a múlt évben közel 400.000 lej bevételt hozott. — Látogassunk meg néhány kollektivistát — indítványozták a társulásbeliek, — hadd lássuk azt a bőséget, amelyről annyit hallunk. S hogy kihez menjünk, annak eldöntését bízzuk a véletlenre, így került Cristea Iustin, Fodor Ioan, Suciu Alexandra és más társasag Popa Partenie kollektivista házába. A vendégeknek volt mit látniok, mert több mint 4.800 kilogramm búzát, 120 kilogramm cukrot és 8.078 lej készpénzt, valamint egyebeket kapott a múlt évben a Popa család. Nem is beszélve az új házról, melyet mint kollektivista épített és az új bútorról. Ezután Reketh Máté és más kollektivistákhoz kopogtattak be. — Mi a véleményetek? — kérdezte társait Dalan Vasile társas gazda. — Dicséret az ilyen gazdáknak! Igazi bőséget teremtettek — volt néhány társas gazda felelete. — Jól van, jól van, de mi mit tegyünk, még várjunk, vagy cselekedjünk? Úgy számították, hogy amint hazaérnek, megtárgyalják a kérdést a többiekkel és bebizonyítják, hogy amit a szépmezői kollektivisták elértek, azt ők is megvalósíthatják. Minden napi késedelemből, csak nekünk származik kárunk — mondották. Megkezdődött a számítgatás időszaka. A számítások felszínre hozták, hogy ha a biai társasagok földjeiket a kollektív gazdálkodás viszonyai között művelték volna meg, 47 vagon búzával takaríthattak volna be többet róluk. Ez a gabonamennyiség — egy kiló napi kenyérfejadagot véve — a biai dolgozók háromhavi kenyérszükségletét fedezné. Továbbá a számítások kimutatták, hogy a kollektív gazdaság keretében lehetőség van mintegy 100 hektár szőlős és 100 hektár gyümölcsös telepítésére. A 650 hektárt kitevő kaszáló és legelős terület pedig jó alapot képez az állati tenyésztés fejlesztésére. — Lehetőségeinket tekintve nem állunk semmivel sem rosszabbul a szépmezeieknél — állapították meg a társas gazdaság tagjai. Csak lemaradtunk az események* től, nem volt bátorságunk az új* jal megpróbálkozni. A falu kommunistái, a látogatókban járt dolgozó földművesek, esetenként ott voltak a rokonoknál, szomszédoknál, barátoknál és a Szépmezőn látottakról, a kollektív gazdálkodással megnyíló lehetőségekről beszéltek. A meggyőző munka hatására egyik napról a másikra növekedett a kollektív gazdaság megalakítását kérvényezők száma. Szombaton, február 10-én a biai művelődési otthon zsúfolásig megtelt az ünneplőbe öltözött dolgozókkal. A három társas gazdaság 478 családja egyetlen kollektív gazdaságba tömörült. Az Egyesülés nevet viselő kollektív gazdaság közel 1.800 hektár földterülettel rendelkezik. Megalakulásával az, egész falu kollektívig zárttá vált. Az újdonsült kollektivisták már most tervezik jövőjüket: ott. ..a hegyoldalon gazdagon termő szőlőst, gyümölcsöst létesítenek, lent, a Küküllő mellett pedig zöldséges kertet és rövidesen építkeznek, nagy állattenyésztési farmot szerveznek, így válnak gazdag kol lektivistákká. GABOR TRAIAN Két társulásból újabb kollektív gazdaság alakul Marosvásárhelyen A marosvásárhelyi Új Élet és a Béke Útja elnevezésű mezőgazdasági társulásokban dolgozó kommunisták az RMP KB 1961 június 30—július 1-i plenáris ülése dokumentumainak megjelenése után, új kollektív gazdaság megalakítását kezdeményezték. Miután Lukács József alapszervezeti titkárral az élen, az összes párttagok és tagjelöltek megírták a belépési nyilatkozatot, a városnak ebben a negyedében széleskörű politikai-szervező munka bontakozott ki, amelyet hatékonyan segített és irányított a városi pártbizottság. Az elmúlt év őszén a Marosvásárhely városi pártbizottság és a néptanács megszervezte a verebes kollektív gazdaság meglátogatását. Az, amit a földművesek ott láttak, újabb lendületet adott a politikai szervező munkának. Szentkirályon és Remeteszegen új kollektív gazdaságok alakultak, rövidesen felavatásra kerül a megygyesfalvi gazdaság és szüntelenül gyarapodnak a belépési nyilatkozatok a Koronka úti és a bodoni negyedben is- Az említett két társulás tagjai az elmúlt években közösen dolgozva, sok szép eredményt értek el a földek hektárhozamának növelésében, a kedvező lehetőségek kihasználásában. Ezeket a sikereket, a kollektív gazdaság megalakításával, a sokkal jobb lehetőségeket kihasználva, tovább akarják gyarapítani. Éppen ezért már hetekkel ezelőtt egy bizottságot alakítottak, amelynek az a feladata, hogy kidolgozza az új gazdaság gazdasági-szervezési programját. BÍRÓ SÁNDOR Február 10-én este a jenőfalvi földművesek zsúfolásig megtöltötték a művelődési otthon hatalmas termét. Több mint 500-an gyűltek össze, hogy megvitassák a falu fejlesztésében elért eredményeiket, fejlődési távlataikat, a mezőgazdaság kollektivizálásának legtöbb kérdéseit. A jenőfalviak nagygyűlésén részt vett JAKAB ISTVÁN elvtárs, az RMP Maros-Magyar Autonóm Tartományi Bizottságának titkára, BÁLINT JÓZSEF, a Csík rajoni pártbizottság titkára, CSÁKI DÉNES nagy nemzetgyűlési képviselő s a karcfalvi kollektív gazdaság képviselői. A nagygyűlésen a községi néptanács végrehajtó bizottsága megbízásából Salamon Lajos képviselő jelentést terjesztett elő a község fejlesztésében az utóbbi években elért eredményekről, a földművesek anyagi és kulturális színvonalának emelése, terén elért sikerekről, az előttük álló nagyszerű fejlődési távlatokról. A jelentésből kitűnt, hogy a népi hatalom éveiben megváltozott, boldogabb lett Karcfalva s a hozzátartozó Jenőfalva földműveseinek élete. Különösen vonatkozik ez azokra a karcfalvi gazdákra, akik ezelőtt több mint tíz esztendővel kollektív gazdaságba tömörültek, mely évről évre fejlődött, erősödött s bőséget, boldogságot, jólétet biztosított tagjai számára. A gazdaság megalakulásától napjainkig az állóalap a 18-szorosára emelkedett, jelentősen fejlődött az állatállományuk, 100 hektárra 56 szarvasmarha, (melyből 25 tehén) jut Meggyőzően igazolja a kollektív gazdálkodás előnyeit az a tény is, hogy míg a múltban még átlag 1000 kg-os gabonatermést sem értek el hektáronként, addig a karcfalvi kollektivisták az elmúlt évben több mint 2500 kg búzát, 2400 kg rozsot, 1900 kg árpát takarítottak be hektáronként. Ugyanakkor a társulásba tömörült karcfalvi és jenőfalvi földművesek több , száz kg gabonával takarítottak be kevesebbet hektáronként. A kollektív gazdaság múlt évi pénzbevétele mintegy 500.000 lejt tett ki, s egy munkanapegység értéke 22 lej volt. A karcfalvi és a jenőfalvi dolgozó földművesek életszínvonalának emelkedését meggyőzően bizonyítja vásárlóerejük évről-évre való növekedése. A községben a szövetkezet útján 1959-ben 4.200-000 lej, 1960-ban mintegy 5 000-000, míg 1961-ben közel 6.000 000 lej értékű árut hoztak forgalomba. Mindehhez hozzá kell adnunk azt a jelentős értékű árumennyiséget, amit a község földművesei nem a helyi szövetkezetből vásároltak. A dolgozó földművesek bőséges áruellátására való törekvést bizonyítja a jenőfalvi új szövetkezeti üzlet, valamint a közeljövőben Karcfalván létesülő korszerű önkiszolgáló bolt. A jelentés megemlítette azokat a sikereket, is, melyeket a község kulturális életében, az oktatás, az egészségvédelem terén értek el: két művelődési otthon, mintegy 10 000 könyv áll a földművesek rendelkezésére. A múlt rendszer idején a községben 213 tanerő tevékenykedett, most pedig húsz tanügyi kárter neveli a tanuló ifjúságot a szocialista hazafiság szellemében, a párt iránti forró szeretetre, mely biztosította számukra az ingyenes oktatást, s csak ez évben a több mint 18.000 lej értékű ingyenes tankönyvet. Felszabadulás előtt a községben egy orvos és egy bábaasszony tevékenykedett. Jelenleg huszonnégy egészségügyi káder, köztük négy orvos őrködik a földművesek egészsége felett, 30 ágyas kórház, korszerűen felszerelt szülőotthon áll a dolgozók szolgálatában. A jelentést élénk vita követte Többen szólaltak fel, olyanok, akik már aláírták a kollektív gazdaság megalakítását sürgető kérvényüket— Négy hektáron gazdálkod- tam — mondotta Both Árpád (Ferencé) s bármilyen kövér esztendő volt is, sohase ütötte a széle a hosszát. Nem egyszer voltam ráutalva, hogy máshol, a községtől távol keressek munkát. Erre nemsokára, miután megalakul a falunkban is a kollektív gazdaság, nem lesz szükség, mert az bőséges megélhetést biztosít valamennyiünk számára. Ezért döntöttem a kollektív gazdálkodás mellett, ezért írtam alá belépési nyilatkozatomat, s őszinte szívvel fordulok valamennyi gazdatársamhoz azzal a felhívással, hogy kövesse példámat: lépjetek bátran a kollektív gazdálkodás útjára, mert az bőséget, jólétet, gondtalan életet biztosít számunkra. Gyenge János és Both István, akik ugyancsak aláírták belépési nyilatkozatukat, a kollektív gazdálkodás nyújtotta előnyökről beszéltek, s hangsúlyozták, hogy a gépi munka felhasználásával, az előrehaladott agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazásával Jenőfalván is nagyszerű lehetőségek vannak a hektárhozam növelésére, hasonlóan kiváló feltételekkel rendelkeznek az állattenyésztés nagyarányú fejlesztésére. Felszólaltak néhányan azok közül is, akik nemrég látogattak el a verebesi kollektív gazdaságba, beszámoltak személyes tapasztalataikról, felejthetetlen élményeikről. — Valamennyiünket ámulatba ejtették a verebesi kollektivisták nagyszerű terméseredményei, gyönyörű állatállományuk — " ttotta felszólalásában Nagit. Tetszésünk szerint eztünk sok kollektivista háza . Négy családnál voltam- Az egyik helyen elmondották, hogy két 160 kilós disznót vágtak az idén, s ezenkívül az ólba négy csüldőt és egy anyakocát láttam, a másik kollektivista házában pedig rádiót, kerékpárt, varrógépet, rengeteg gabonát, minden jóval zsúfolásig tömött kamrát. (Folytatás a 3- oldalQuX ............1 1 H v V' W ■ ............... Á csíkjenőfalvi földművesek nagygyűlése .Mamaran. A tengerpart legszebb üdülőhelyén, még eseben az átadásra kerülő új épületek egy céljaa Levelezőink írják Kollektív gazdaságot alakítottak A jövedelmezőbb gazdálkodás, a bőségesebb élet megteremtése érdekében, február 11-én a csehéteffelvi dolgozó földművesek is kollektív gazdaságot alakítottak. A 108 család, a falu valamennyi dolgozója 642 hektár földterülettel lépett a szocialista gazdálkodás útjára. Még a megalakulás előtti napokban kijavították azokat az istállókat, ahol a közös állatállományt fogják elhelyezni. KOVÁCS MARGIT levelező Befejeződött a falu kollektivizálása A Hármasközséghez tartozó Cseje falu dolgozó földművesei is megértették pártunk tanítását, kérték a kollektív gazdaságba való felvételüket. Február 3-án ,Cseje 50 földművese lépett be ahármasközségi kollektív gazdaságba. A politikai-felvilágosító munkában fáradhatatlanok voltak Samai Árpád tanító és Molnár Imre-KISS LIDI levelező