Vörös Zászló, 1962. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-14 / 37. szám

Világ proletárjai,­­egyesüljetek Az RMP Maros—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja XI. évfolyam 37. (3176.) szám. ] 1962. február 14. szerda.­­ Ara 20 bámi. f az 1962-es évi tervfeladatok példás teljesítéséért Újabb és újabb vállalatok munkaközösségei tesznek lelkes vállalásokat a szocialista versenyben Az üzemek és gyárak dolgozói ismételten áttanulmányozták az RMP Központi Bizottságának Irányelveit a szocialista verseny fő szempontjaira vonatkozóan. Ezen értékes útmutatások alapján újabb és újabb munkaközösségek tesznek vállalásokat az 1962-es évi terv maradéktalan teljesí­tése érdekében. A vállalásokat a dolgozók képviselőinek nagygyűlésein vitatják meg. A vállalások az üzemek munkásainak, mérnökeinek és technikusainak határtalan lelkesedését tükrözik és azt a szilárd elhatározásukat, hogy maradéktalanul teljesítik a tervet, csökkentik a fajlagos anyagfogyasztást, növelik a munka termelékenységét, javítják a termékek minőségét. Ezúttal a toplicai Erdőgazdálkodási Vállalat, a dicsői üveggyár és a régeni Faipari Komple­xum dolgozóinak vállalásait közö­ljük. A toplicai famunkások vállalása A múlt évben szerzett tapaszta­latokra alapozva és figyelembe vé­ve az RMP Központi Bizottságá­nak a szocialista verseny fő szem­pontjaira vonatkozó Irányelveit, vállalatunk munkaközössége 1962- re a következő vállalásokat teszi: 1. Az erdősítési terv teljesí­tése, illetve 50 hektárral való túlszárnyalása. Legkevesebb 150­ 000 lej megtakarítást érünk el a hazafias munkával végzett csemeteültetés révén­ 2. A kitermelésnél és a szál­lításnál, az alábbiak szerint csökkentjük a veszteséget:­­ a fenyőfánál 0,5 százalék­kal, a bükkfánál 1,2 szá­zalékkal; — a szél döntötte fák értéke­sítése, a rakodó rámpák és más felszerelések hasz­nosítása, továbbá az út mentén maradt rönkök ér­tékesítése révén 4-500 köb­méter faanyagot takarí­tunk meg. 3. A bükkfa jobb osztályozá­sával az 1961. évi megvalósí­táshoz viszonyítva 5­000 köb­méterrel több hámozásra alkal­mas, első osztályú rönköt adunk a galócási Faipari Komplexumnak. 500 tonna fa­szenet állítunk elő a kiterme­lési hulladékból és terven felül 1­ 800 köbméter csomagolásra alkalmas donga nyersanyagot biztosítunk. 4. Kiterjesztjük a gépesítést a kitermelési részlegeken. A döntésnél és szakaszolásnál a munkafolyamatok 50 százalékát, a megközelítésnél 32 százalé­kát, a rakodásnál 20 százalékát végezzük géppel. 5.1962 folyamán az előirány­zott famennyiség 80 százalékát összakkordban dolgozó kis és nagy komplex brigádok fogják kitermelni. 6. A gátér teljes kapacitásá­nak kihasználása révén növel­jük a fűrészüzemek felszerelé­sének termelékenységét, a fe­nyőfánál 4,35 köbmétert dolgo­zunk fel gáterenként egy óra alatt, a bükknél pedig 3,80 köb­métert. 7. A fajlagos anyagfogyasz­tás csökkentése érdekében nö­veljük a szalagfűrészek terme­lékenységét. A fenyődeszkánál 1,484 köbméterre csökkentjük a fajlagos anyagfogyasztást s ennek eredményeként 1-200 köb­méter fenyődeszkát takarítunk meg. 8. A fentiek megvalósítása révén 2,000­ 000 lej értékű ter­méket állítunk elő terven fe­lül, 100­ 000 lejjel csökkentjük az előirányzott önköltséget és 800.000 lejjel növeljük jövedel­münket a tervezetten felül. A­ dicsői üveggyár munkaközösségének vállalása A dicsői Üveggyár munkaközös­sége, felhasználva az 1961-es év folyamán a szocialista­ verseny szervezése terén szerzett tapasz­talatokat és az RMP Központi Bi­zottságának a szocialista verseny fő szempontjaira vonatkozó Irány­elvei alapján, 1962-re a követke­zőket vállalta: 1. A termékek minőségének javításáért, új termékek gyár­tásának bevezetéséért és a tech­nológiai folyamat tökéletesíté­séért a következőket tesszük: — A húzott üvegnél az első osztályú termékek részaránya az előirányzatnál 2 százalékkal lesz magasabb. 10 százalékkal csökkentjük a termelési veszteségeket a fú­­vott­ üveg részlegen. — Csiszolt üveget, kristály Üveget és tükröt gyártunk, me­lyek új termékek vállalatunk­ban. — A palackkészítésnél beve­zetjük az agyagos homok hasz­nálatát, s így ennek részaránya 50 százalékos lesz, a minimum­ra csökkentjük a pirithamu hasz­nálatát. 2. A termelés növeléséért vál­laljuk: — 1.550.000 lej értékű öntött és fúvott üveggel készítünk töb­bet, mint tavaly. 3. Növeljük a 2-es számú hő­kezelő kemence intenzív kihasz­nálási mutatóját az öntött üveg részlegen. 24 óra alatt 21,8-ról 25 négyzetméterre emeljük a dí­szítő üveg termelését a kemen­ce minden folyóméterén. 4.­2,7 százalékkal emeljük az egy alkalmazottra jutó terme­lékenységet. 5. Az önköltség csökkentése révén 267.000 lej megtakarítást érünk el és 483.000 lej terven felüli jövedelmet. 6. A fajlagos anyagfogyasz­tás csökkentéséért a következő­ket vállaljuk: az ezüstnitrát faj­lagos fogyasztását 9 kilogramm­ról 6-ra csökkentjük minden ezer négyzetméter tükörnél; 0,568-ról 0,552 tonnára csökkent­jük az 1 tonna fúvott üveg elő­állításához szükséges Valeni-ho­­mok szükségletet. A régeni Faipari Komplexum munkaközösségének vállalása irányozták minden munkahelyen a belső tartalékok feltárásának és hasznosításának lehetőségeit s azok alapján a vállalat mérnökei, technikusai és munkásai számos javaslatot tettek az 1962-es évi terv maradéktalan teljesítése érde­kében. A komplexum munkaközössége az alábbi vállalásokat teszi: — Állandóan javítjuk a fatermékek minőségét. — Terven felül 2.872.000 lej értékű terméket készítünk. — A tervezett munkatermelékenységi mutatót 0,5 százalékkal haladjuk túl. ,_ Csökkentjük termékeink önköltségét 382­ 000 lejjel. Ezt a­­cél­kitűzést a fa­anyag magasabb fokú értékesítése és a fajla­gos anyagfogyasztás csökkentése révén valósítjuk meg. — Terven felül 165­ 000 lej jö­vedelmet valósítunk meg.________ Felhasználva az elmúlt év so­rán a szocialista verseny szerve­zése eredményeinek nyilvántartása és ösztönzése terén szerzett ta­pasztalatokat, a régeni komple­xum dolgozói újabb vállalást tet­tek az RMP Központi Bizottságá­nak a szocialista verseny fő szem­pontjaira vonatkozó Irányelvei szellemében. Figyelmesen tanul­ MAI SZAMBAN:/ HÉVÍZI JÓZSEF. Hasz­­nosítsük a gyakorlatban a művelődési szemináriumok tanulságait (2. oldal). A burgonya termesztésé­­ről (3. oldal). Külföldi hírek (4. oldal)­. Moldovan Remus IMSZ-tag az Encsel Mór Állami Ipar Válla­lat többszörös élm­unkása. Amel­lett, hogy jó minőségű munkát végez, tervét átlag 130 száza­lékban teljesíti. A készruhagyáriak versenye Az udvarhelyi készruhagyár dol­gozói versenyt kezdeményeztek a tartomány konfekciós üzemei kö­zött. A versenyfelhívásra nem ké­sett a válasz. Egymás után je­lentették be csatlakozásukat a Csíki­ Textil és a Maros Kés­zruha­­gyár dolgozói. A verseny most kezdődött, s negyedévenként érté­kelik az eredményeket. Az az üzem, amely a legjobb eredményt éri el, elnyeri a Tartomány Leg­jobb Készruhagyára megtisztelő címet és az ezzel járó verseny­­zászlót. A készruhagyáriak egy ember­ként harcolnak az RMP Irányel­veinek valóra váltásáért, azért, hogy mindaz, ami a gyárak ka­puján kikerül, kiváló minőségű legyen. A minőség javításáért ví­vott harc már eddig is szép ered­ménnyel járt­ A legfőbb minősé­gi ellenőrök — a vásárlók — egy­re kevesebb hibát fedeznek fel a késztermékeken. Mindez annak a következetes szervező munkának az eredménye, amely a készruha­gyárakban folyik. S nem utolsó sorban összefügg azzal, hogy az új technika mind nagyobb teret hódít. A Csíki-Textil gépparkját szinte teljesen kicserélik, Udvar­helyen sok gépet alakítottak át, korszerűsítettek saját elgondolá­saik, az üzem szükséglete alap­ján, a Maros Készruhagyárban pedig megjavították a minőségi ellenőrzést. A műszaki-szervezési intézkedésnek meg is van a gya­korlati eredménye. Az üzletekben megjelentek a Maros Készruha­gyárban készült szép férfiingek. Szabásuk, színük, varrásuk min­denben megfelel az igényeknek. Ugyanezt mondhatjuk a többi készruhagyárak termékeiről is- Nagy részük teljesen megfelel az igényeknek. És mégis sok a ten­nivaló, a verseny folyamán sokat lehet még javítani a termékeken, a munka megszervezésén, sokat lehet tenni az új technika széles­körű elterjesztéséért. A konfekciós üzemekben tartott kerekasztal-értekezleteken számos hasznos javaslat hangzott el. Ki­tűnő alkalom nyílt arra, hogy ki­cseréljék tapasztalataikat, átadják egymásnak a legjobban bevált munkamódszereiket. Az elvtársi segíteniakarás szándéka hatja át a versenyzőket, s így a kölcsönös segítség révén a gyengébbeket a legjobbak színvonalára lehet emel­ni. Egyik régi levelezőnk, Albert Júlia Csíkból arról tudósít, hogy a készen vásárolt férfiing nyaka mosás után olyan lett, mint a „ráncos szoknya“. Az inget a Ma­ros Készruhagyárban készítették. Régi hiba ez, s még nem sikerült megoldást találni arra, hogy a gallérkeménységet beáztassák sza­bás előtt. Így a sok fáradság, a jó minőségre való törekvés kárba vész. A verseny egyik pontja a minőségi panaszok felszámolása s a rejtett hibák kiküszöbölése. Va­jon az új, ezután készülő ingek­kel is így járnak a vásárlók, mint ahogy levelezőnk járt? Kár lennél Arról is kaptunk hírt, hogy a Csíki­ Textilben készült nadrágok nem elég tartósak, nagyon hamar kibomlik rajtuk a varrás. Ez a két kis példa is azt iga­zolja, hogy még van bőven tenni­való a készruhagyárakban, a ver­seny folyamán sokat javíthatnak a konfekciós termékek minőségén. Terv szerint a verseny folya­mán a készruhagyárak és a keres­kedelmi egységek képviselőivel is tartunk kerekasztal-értekezletet, er­re meghívjuk a vásárlókat is. Az a vélemény, hogy ez jelentős mér­tékben elősegíti majd a gyárak munkáját, jobban megismerik a vásárlók igényeit. Az üzemekben most folynak a vállalások az évi feladatok telje­sítésére és túlszárnyalására. A készruhagyárakban sok még a belső tartalék. Minden bizonnyal az itt dolgozók arra fognak töre­kedni, hogy vállalásuk tükrözze azt az elhatározásukat, hogy ma­radéktalanul valóra váltják az RMP Központi Bizottságának Irányelveit a szocialista verseny legfőbb célkitűzéseire vonatkozóan. SIMON ERVIN Teljes bizalommal a kollektív gazdálkodás útján­­• . jóé* Három társulásból egy kollektív gazdaság Szépmező olyan, mint a Kü-, küllő-mente többi más községe. Nevét azonban a biai (Dicső ra­jon) társas gazdaság tagjai be­szélgetéseik során sokszor emlí­tették. S ilyenkor nemcsak arról a 40 új házról esett szó, mely az utóbbi időben épült a faluban. Legalább annyit beszéltek arról, amit ezekben a házakban és ma­gában a kollektív gazdaságban lá­togatásuk során látt­ak. A biai társas gazdaság minden csoportja külön látogatott el a szépmezői kollektivistákhoz. A kollektív gazdaság elnöke számí­tásokban mutatta ki, hogy míg a kollektív gazdaság búzából 2.100, kukoricából 2.560 kilogrammos hektárhozamot ért el, addig a tár­sas gazdaság búzából csak 1.400, kukoricából pedig 1.700 kilogram­mos termést takarított be. A cu­korrépánál még nagyobb volt a terméskülönbség, több mint 18.000 kilogramm hektáronként. A tár­sas gazdaság tagjai elismeréssel nézegették a kollektív gazdaság több mint 300 darabból álló szarvasmarha állományát, de tet­szett nekik a sertésfarm is, ahol közel 300 sertésből 230-at hizlal­nak. A kollektivisták büszkén mondták, hogy az állattenyésztés a múlt évben közel 400.000 lej be­vételt hozott. — Látogassunk meg néhány kollektivistát — indítványozták a társulásbeliek, — hadd lássuk azt a bőséget, amelyről annyit hal­lunk. S hogy kihez menjünk, an­nak eldöntését bízzuk a véletlen­re, így került Cristea Iustin, Fodor Ioan, Suciu Alexandra és más tár­sas­­ag Popa Partenie kollektivis­ta házába. A vendégeknek volt mit látniok, mert több mint 4.800 kilo­gramm búzát, 120 kilogramm cuk­rot és 8.078 lej készpénzt, valamint egyebeket kapott a múlt évben a Popa család. Nem is be­szélve az új házról, melyet mint kollektivista épített és az új bú­torról. Ezután Reketh Máté és más kollektivistákhoz kopogtat­tak be. — Mi a véleményetek? — kér­dezte társait Dalan Vasile társas gazda. — Dicséret az ilyen gazdáknak! Igazi bőséget teremtettek — volt néhány társas gazda felelete. — Jól van, jól van, de mi mit tegyünk, még várjunk, vagy cse­lekedjünk? Úgy számították, hogy amint hazaérnek, megtárgyalják a kér­dést a többiekkel és bebizonyítják, hogy amit a szépmezői kollekti­visták elértek, azt ők is megvaló­síthatják. Minden napi késedelem­ből, csak nekünk származik ká­runk — mondották. Megkezdődött a számítgatás időszaka. A számítások felszínre hozták, hogy ha a biai társas­­a­gok földjeiket a kollektív gazdál­kodás viszonyai között művelték volna meg, 47 vagon búzával ta­karíthattak volna be többet róluk. Ez a gabonamennyiség — egy kiló napi kenyérfejadagot véve — a biai dolgozók háromhavi ke­nyérszükségletét fedezné. Továb­bá a számítások kimutatták, hogy a kollektív gazdaság keretében lehetőség van mintegy 100 hek­tár szőlős és 100 hektár gyümöl­csös telepítésére. A 650 hektárt kitevő kaszáló és legelős terület pedig jó alapot képez az állati tenyésztés fejlesztésére. — Lehetőségeinket tekintve nem állunk semmivel sem rosszabbul a szépmezeieknél — állapították meg a társas gazdaság tagjai. Csak lemaradtunk az események* től, nem volt bátorságunk az új* jal megpróbálkozni. A falu kommunistái, a látogatók­ban járt dolgozó földművesek, ese­tenként ott voltak a rokonoknál, szomszédoknál,­­ barátoknál és a Szépmezőn látottakról, a kollektív gazdálkodással megnyíló lehető­ségekről beszéltek. A meggyőző munka hatására egyik napról a másikra növekedett a kollektív gazdaság megalakítását kérvénye­­zők száma. Szombaton, február­ 10-én a biai művelődési otthon zsúfolásig megtelt az ünneplőbe öltözött dol­­gozókkal. A három társas gazda­ság 478 családja egyetlen kollek­tív gazdaságba tömörült. Az Egyesülés nevet viselő kollektív gazdaság közel 1.800 hektár föld­területtel rendelkezik. Megalaku­­lásával az­, egész falu kollektívig zárttá vált. Az újdonsült kollektivisták már most tervezik jövőjüket: ott. ..a hegyoldalon gazdagon termő sző­lőst, gyümölcsöst létesítenek, lent, a Küküllő mellett pedig zöldséges kertet és rövidesen építkeznek, nagy állattenyésztési farmot szer­­veznek, így válnak gazdag kol­ lekti­vistákká. GABOR TRAIAN Két társulásból újabb kollektív gazdaság alakul Marosvásárhelyen A marosvásárhelyi Új Élet és a Béke Útja elnevezésű mező­­gazdasági társulásokban dolgozó kommunisták az RMP KB 1961­ június 30—július 1-i plenáris ülé­se dokumentumainak megjelenése után, új kollektív gazdaság meg­alakítását kezdeményezték. Miután Lukács József alapszervezeti tit­kárral az élen, az összes pártta­gok és tagjelöltek megírták a be­lépési nyilatkozatot, a városnak ebben a negyedében széleskörű politikai-szervező munka bonta­kozott ki, amelyet hatékonyan se­gített és irányított a városi párt­­bizottság. Az elmúlt év őszén a Marosvá­sárhely városi pártbizottság és a néptanács megszervezte a verebes­ kollektív gazdaság meglátogatá­sát. Az, amit a földművesek ott láttak, újabb lendületet adott a politikai szervező munkának. Szent­királyon és Remeteszegen új kol­lektív gazdaságok alakultak, rö­videsen felavatásra kerül a megy­­gyesfalvi gazdaság és szüntele­nül gyarapodnak a belépési nyi­latkozatok a Koronka­ úti és a bo­­doni negyedben is- Az említett két­ társulás tagjai az elmúlt években közösen dol­­gozva, sok szép eredményt értek el a földek hektárhozamának nö­velésében, a kedvező lehetőségek kihasználásában. Ezeket a sike­reket, a kollektív gazdaság meg­alakításával, a sokkal jobb lehe­tőségeket kihasználva, tovább akarják gyarapítani. Éppen ezért már hetekkel ezelőtt egy bizott­ságot alakítottak, amelynek az a feladata, hogy kidolgozza az új gazdaság gazdasági-szervezési programját. BÍRÓ SÁNDOR Február 10-én este a jenőfalvi földművesek zsúfolásig megtöltöt­ték a művelődési otthon hatalmas termét. Több mint 500-an gyűltek össze, hogy megvitassák a falu fejlesztésében elért eredményeiket, fejlődési távlataikat, a mező­gazdaság kollektivizálásának leg­több kérdéseit. A jenőfalviak nagy­gyűlésén részt vett JAKAB IST­VÁN elvtárs, az RMP Maros-Ma­gyar Autonóm Tartományi Bizott­ságának titkára, BÁLINT JÓ­ZSEF, a Csík rajoni pártbizottság titkára, CSÁKI DÉNES nagy ne­m­­zetgyűlési képviselő s a karcfalvi kollektív gazdaság képviselői. A nagygyűlésen a községi nép­­tanács végrehajtó bizottsága meg­bízásából Salamon Lajos képvi­selő jelentést terjesztett elő a község fejlesztésében az utóbbi években elért eredményekről, a földművesek anyagi és kulturális színvonalának emelése, terén elért sikerekről, az előttük álló nagy­szerű fejlődési távlatokról. A jelentésből kitűnt, hogy a népi hatalom éveiben megválto­zott, boldogabb lett Karcfalva s a hozzátartozó Jenőfalva földmű­veseinek élete. Különösen vonat­kozik ez azokra a karcfalvi gazdákra, akik ezelőtt több mint tíz esztendővel kollektív gazda­ságba tömörültek, mely évről évre fejlődött, erősödött s bőséget, bol­dogságot, jólétet biztosított tag­jai számára. A gazdaság meg­alakulásától napjainkig az álló­alap a 18-szorosára emelkedett­, jelentősen fejlődött az állatállo­­­­mányuk, 100 hektárra 56 szarvas­­marha, (melyből 25 tehén) jut­ Meggyőzően igazolja a kollektív gazdálkodás előnyeit az a tény is, hogy míg a múltban még átlag 1000 kg-os gabonatermést sem ér­tek el hektáronként, addig a karc­falvi kollektivisták az elmúlt év­ben több mint 2500 kg búzát, 2400 kg rozsot, 1900 kg árpát ta­karítottak be hektáronként. Ugyanakkor a társulásba tömö­rült karcfalvi és jenőfalvi földmű­vesek több , száz kg gabonával ta­karítottak be kevesebbet hektáron­ként. A kollektív gazdaság múlt évi pénzbevétele mintegy 500.000 lejt tett ki, s egy munkanapegy­ség értéke 22 lej volt. A karcfalvi és a jenőfalvi dol­gozó földművesek életszínvonalá­nak emelkedését meggyőzően bi­zonyítja vásárló­erejük évről-évre való növekedése. A községben a szövetkezet útján 1959-ben 4.200-000 lej, 1960-ban mintegy 5 000-000, míg 1961-ben közel 6.000­ 000 lej értékű árut hoztak forgalomba. Mindehhez hozzá kell adnunk azt a jelentős értékű árumennyiséget, amit a község földművesei nem a helyi szövet­kezetből vásároltak. A dolgozó földművesek bőséges áruellátásá­ra való törekvést bizonyítja a je­nőfalvi új szövetkezeti üzlet, va­lamint a közeljövőben Karcfalván létesülő korszerű önkiszolgáló­ bolt. A jelentés megemlítette azokat a sikereket, is, melyeket a község kulturális életében, az oktatás, az egészségvédelem terén értek el: két művelődési otthon, mintegy 10­ 000 könyv áll a földművesek rendelkezésére. A múlt rendszer idején a községben 213 tanerő tevékenykedett, most pedig húsz tanügyi kárter neveli a tanuló if­júságot a szocialista hazafiság szellemében, a párt iránti forró szeretetre, mely biztosította szá­mukra az ingyenes oktatást, s csak ez évben a több mint 18.000 lej értékű ingyenes tankönyvet. Felszabadulás előtt a község­ben egy orvos és egy bábaasszony tevékenykedett. Jelenleg huszon­négy egészségügyi káder, köztük négy orvos őrködik a földművesek egészsége felett, 30 ágyas kórház, korszerűen felszerelt szülőotthon áll a dolgozók szolgálatában. A jelentést élénk vita követte­ Többen szólaltak fel, olyanok, akik már aláírták a kollektív gazdaság megalakítását sürgető kérvényüket­— Négy hektáron gazdálkod-­ tam — mondotta Both Árpád (Fe­rencé) s bármilyen kövér eszten­dő volt is, sohase ütötte a széle a hosszát. Nem egyszer voltam ráutalva, hogy máshol, a község­től távol keressek munkát. Erre nemsokára, miután megalakul a falunkban is a kollektív gazda­ság, nem lesz szükség, mert az bőséges megélhetést biztosít vala­mennyiünk számára. Ezért dön­töttem a kollektív gazdálkodás mellett, ezért írtam alá belépési nyilatkozatomat, s őszinte szívvel fordulok valamennyi gazdatár­samhoz azzal a felhívással, hogy kövesse példámat: lépjetek bátran a kollektív gazdálkodás útjára,­ mert az bőséget, jólétet, gondta­lan életet biztosít számunkra. Gyenge János és Both István, akik ugyancsak aláírták belépési nyilatkozatukat, a kollektív gazdál­kodás nyújtotta­ előnyökről beszél­tek, s hangsúlyozták, hogy a gépi munka felhasználásával, az elő­rehaladott agrotechnikai módsze­rek széleskörű alkalmazásával Je­­nőfalván is nagyszerű lehetősé­gek vannak a hektárhozam növe­lésére, hasonlóan kiváló­ feltéte­lekkel rendelkeznek az állatte­nyésztés nagyarányú fejlesztésére. Felszólaltak néhányan azok kö­zül is, akik nemrég látogattak el a verebesi kollektív gazdaságba, beszámoltak személyes tapaszta­lataikról, felejthetetlen élményeik­ről. — Valamennyiünket ámulatba ejtették a verebesi kollektivisták nagyszerű terméseredményei, gyö­nyörű állatállományuk — " ttotta felszólalásában Na­­­git. Tetszésünk szerint ez­tünk sok kollektivista ház­­a . Négy családnál voltam- Az egyik helyen elmondották, hogy két 160 kilós disznót vágtak az idén, s ezenkívül az ólba négy c­süldőt és egy anyakocát láttam, a másik kollektivista házában pedig rádiót, kerékpárt, varrógépet, rengeteg gabonát, minden jóval zsúfolásig tömött kamrát. (Folytatás a 3- oldalQu­X ............1 1 H v V' W ■ ............... Á csíkjenőfalvi földművesek nagygyűlése .Mamaran. A­ tengerpart legszebb üdülőhelyén, még eseben az átadásra kerülő új épületek egy céljaa Levelezőink írják Kollektív gazdaságot alakítottak A jövedelmezőbb gazdálkodás, a bőségesebb élet megteremtése érdekében, február 11-én a csehéte­ffelvi dolgozó földművesek is kol­lektív gazdaságot alakítottak. A­ 108 család, a falu valamennyi dolgozója 642 hektár földterület­tel lépett a szocialista gazdálko­dás útjára. Még a megalakulás előtti na­pokban kijavították azokat az is­tállókat, ahol a közös állatállo­­mányt fogják elhelyezni. KOVÁCS MARGIT levelező Befejeződött a falu kollektivizálása A Hármasközséghez tartozó Cseje falu dolgozó földművesei is megértették pártunk tanítását, kér­ték a kollektív gazdaságba való felvételüket. Február 3-án ,Cseje 50 földművese lépett be a­­hár­masközségi kollektív gazdaságba. A politikai-felvilágosító munká­ban fáradhatatlanok voltak Samai Árpád tanító és Molnár Imre-KISS LIDI levelező

Next