Vörös Zászló, 1962. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

*) ---------­--------------­--------------­PARTELET A kollektív gazdaság megszilárdítása­­ a pártmunka központjában Az utóbbi időben egyre többet hallunk a ditrói kollektív gazda­ság eredményeiről. Egyike azok­nak a kollektív gazdaságoknak, amelyek a földterülethez viszo­nyítva, a legnagyobb állatsűrűség­­gel rendelkeznek. Minden 100 hektárra 66 szarvasmarha és 111 darab juh jut. A hektáronkénti át­lagtermés a gabonaneműeknél az utóbbi négy évben 790 kilogram­mal növekedett, míg az állóalap értéke ugyanebben az időszakban több mint két és félszeresére nőtt s elérte az 1.255.000 lejt. A fenti sikerek egyrészt a kol­lektivisták szorgalmas munkájá­ról, másrészt az alapszervezet rendszeres politikai irányításáról, a kommunisták példaadó magatar­tásáról tanúskodnak. Az alap­szervezet már a kollektív gazda­ság megalakulásától a pártmun­ka legfontosabb célkitűzésének tekintette a gazdaság megszilár­dítását. Az alapszervezet tudatában van annak, hogy a kollektív gazdaság megszilárdítása mindenekelőtt a munka jó megszervezésétől és a kollektivistáknak a munkában való öntudatos részvételétől függ. Éppen ezért a munkálatok meg­szervezésekor minden alkalom­mal felhívta a vezető tanács fi­gyelmét az erők ésszerű elosztá­sára, hogy minden kollektivista erejének és képességének megfe­lelően járuljon hozzá a különbö­ző gazdasági munkák idejében való elvégzéséhez. A vezető tanáccsal egyetértés­ben, a párttagokat a termelés szempontjából legfontosabb he­lyekre osztották be és pártfela­datként kapták, hogy munkahelyü­kön feleljenek a különböző gazda­sági kérdések megoldásáért. Így például Simon Péter Ádám Antal és Bajkó Ferenc párttagokat az állattenyésztő csoportba osztották be s feladatul az állatállomány fejlesztését és az állati eredetű ter­mékek hozamának növelését kap­ták. Munkájaik eredményességéről sokat lehetne írni, helyszűke miatt azonban csak egy-két pél­dát említünk. Régebb nyáron a teheneket mindennap reggel ki­hajtották a legelőre és este behaj­tották. A párttagok felfigyeltek arra, hogy ez károsan befolyásol­ja a tejhozamot. Az alapszervezet bürójához és a vezető tanácshoz fordultak és bebizonyították, hogy ha a teheneket tavass­zal­­vi­szik ki a legelőre és csak ősszel hozzák haza, tehenenként­­ évente közel 300 literrel több tejet nyer­hetnek és 50-60 százalékkal ol­csóbb előállítási áron. A vezető tanács elfogadta a javaslatot s a számítások is beváltak. Egy má­sik példa. Régebb, szokás szerint, ősszel a juhokat behajtották a le­gelőről a faluba, s így a téli ta­karmányozáshoz szükséges szénát is be kellett fuvarozni, ami a­­ nagy távolságok miatt igen költ­­­­séges volt. Az alapszervezet bü­­rójának javaslatára a vezető ta­nács tanulmányozta és a köz­gyűlés elé terjesztette egy juh­­akot építésének tervét. Azóta a juhok állandóan l­ kint vannak, ott, ahol a takarmány is van. Ez nemcsak csökkenti a kiadásokat, hanem hozzájárul a kaszálók fel­javításához is, mivel az igen ér­tékes juhtrágyát a helyszínen ér­tékesítik Az állatállomány fejlesztése mellett az alap­szervezet nagy gondot fordít a t­ektárhozam nö­velésére is. A fontosabb mező­­gazdasági munkálatok megkezdé­se előtt intézkedési tervet készít s abban minden, a mezei brigád­ban dolgozó párttagnak konkrét feladatot jelöl ki, úgy osztva be őket, hogy a hekctárhozam növe­lése szempontjából a legdöntőbb munkahelyeken dolgozzanak. A párttagok, mint Szabó Tamás, Csíki Imre, Károly Mária, Bíró Anna, Csíki Anna és Szász G. Ju­liánna­­MSZ tagjuk, valamint a pártonkívül aktíva tagjainak példaadó és mozg­ósító munkája lehetővé tette, h­ogy az összes mezőgazdasági munkákat idejé­ben elvégezzék. A kollektivisták szorgalmát dicsér­i az is, hogy a gabonaneműeknél hektáronként 551, míg a lenné­l 2367 kilogram­mal termeltek töb­­­bet, mint a nem kollektivisták. Jelentős eredményeket értek el a gazdasági építkezéseknél is­ A helyi erőforrások messzemenő fel­­használásával ed­dig három istál­lót építettek, amelyek befogadó képessége közel 200 állat. Az összes építkezések értéke több mint 840.000 lejt tesz ki. A gazdaság fejlődésével párhu­zamosan, állandóan növekedett a kollektivisták jóléte is. Igazolás­ként álljon itt Puskás Gyula 1961 évi jövedelme: 5­ 464 kiló szemes­gabonát, 5740 ki­ló szénát, 1372 kiló burgonyát, 10 kilogramm saj­tot, 6888 lej kész­pénzt és más ter­mékeket kapott, amelyeknek összértéke megha­­ladja a 22.523 lejt. Hozzá h­­asonlóan részese­dett minden k­ollektivista, aki szorgalmasan dolgozott. A kollektív ga­­zdaság eredmé­nyei és a kolldcktivisták jólétének szüntelen növeke- -dése láttán, egy­re több ditrói f­öldműves dönt a kollektív gazdaság mellett. A fenti eredmények azt bizonyít­ják,­ hogy a d­itrói kollektív gaz­da­­ság alapszervezete betölti politi­kai irányító szere­pét s ,aviganda-" Ság megszilárdítását a pártminn­­ka középpontjába helyezte. Ne­m kétséges, hogy ezt teszi ere tár­­is, mikor az egész község a kol­lektivisták nagy családjában egye­sül. S ez biztos­íték arra, hogy a ditrói kollektív nemcsak tartomá­nyunk egyik legnagyobb, hanem­­ egyik legszilárd­abb gazdasága lesz. JANI ANDRAS ­VÖRÖS ZÁSZLÓ A Ploiesti-i népi művészeti isk­olát több mint 240 munkás és m­­ás dolgozó látogatja. A képen: • Énekórán a tehetséges növendékek. Kollektív gazdaságok hírei RAVÁBAN a kollektív gazda­ság tagjai szorgalmasan látogat­ták a tél folyamán az agrotech­nikai kör előadásait. Az ott tanul­takat a most kezdődő tavaszi munkákban alkalmazzák is. Az öt hektárra bővített zöldséges terü­letre például nagy mennyiségű istállótrágyát hordák ki, s ez a munka tovább folyik. Megkezdték az előkészületeket a 100.000 darab új szőlőoltvány ültetéséhez, a gyü­mölcsfatelepítéshez pedig 10 hek­táron kiásták a gödröket é S a leg­nemesebb fajta gyümölcsfacseme­­téket ültetik el. A munka meg­szervezésében ifjú Kecskés Árpád brigádvezetőnek nagy segítséget ad Györfi Péter s a brigád tag­jai közül élenjárók, Fülöp Pál és Izsák Vilmos. (SÁNDOR GÁBOR levelező). NAGYTUSNÁDON még fiatal a kollektív gazdaság (1 és fél hó­napos), de máris élénk tevékeny­ség indult be­ A közgyűlés által jóváhagyott termelési tervet­ — alapos hozzáértéssel — felosztot­ták brigádokra. A pártalapszerve­­zet­­ irányításával­ , a­z RMP KB irányelvei alapján megszervezték m,szocialista versenyt a három növénytermesztő brigád között. A verseny első eredményei máris mutatkoznak. Hogy a termelési terven felül vállalt hektáronkénti 3000 kg többlettermést biztosítani tudják, több mint 3000 tonna jó minőségű istállótrágyát hordtak ki a burgonyával beültetendő te­rületekre. A tavaszi vetéshez szük­séges magvakat megtisztították s a próbák eredményét már meg is kapták a marosvásárhelyi vető­magvizsgáló laboratóriumtól. A tervbe vett építkezésekhez előké­szítettek 400 köbméter fa- és 200 köbméter kőanyagot s a fát, va­lamint a kő egy részét a hely­színre szállították- Kitűntek e munkában Ábrahám Ambrus, Er­dős József, Domokos Dénes, Páll Ferenc és Szennyes György ifjú. Az állattenyésztésben is szépek az eredmények. Az állattenyésztési brigádos, Molnár Imre rendsze­resen kiképezi a brigád tagjait- rátértek a szakszerű takarmányo­zásra és a borjak itatásos nevelé­sére. Ennek eredménye, hogy há­rom hét alatt a közös állomány­ba került tehenek tejhozama több mint kétszeresére növekedett. Jó munkát végez Betegh Dénes, Fe­renc Péter és Domokos Dezső­ A nagytusnádi kollektivisták kezde­ti eredményei feljogosítanak arra a reményre, hogy az alakuló köz­gyűlés vállalása, miszerint két év alatt utolérik a szomszédos újtus­­nádiakat, határidő előtt valóra­­válik. (KISS LAJOS levelező). EHEDEN a falu minden dol­gozó földművescsaládja (összesen 121) elhatározta, hogy elindul a bőséges életet biztosító pártmu­tatta úton. Kollektív gazdaságot alakítottak s meg is választották a vezető tanácsot közösségük irá­nyítására. A tagok bizalommal választották meg elnöknek Győri Gyárfást, akinek hozzáértése és jó szervező képessége biztosíték a jó vezetésre, szép eredmények el­érésére. A gazdaság szervezésé­ben dicséretre méltó munkát vé­geztek Demeter Lajos alapszerve­zeti titkár és Olasz Ferenc népta­nácsi elnök. (SÁROSI JÓZSEF kollektivista). CSITTSZENTIVÁNON a napok­ban új tagokat vettek fel a kol­lektív gazdaságba. Nem véletlen ez, mert a fiatal gazdaság máris szép eredményeket tarthat nyil­ván. Kovács- és kerekesm­rhelyt rendeztek be, ahol jó ütemben végzik a szerszámok javítását, a földekre szorgalmasan hordják a trágyát a föld feljavítása céljá­ból, előkészítették 20 hektáron a kukorica földterületét is. A négy növénytermesztő brigád tagjai fel­készültek a tavaszi munkák meg­kezdésére, a vezető tanács meg­szervezte az állatok felvásárlá­sát,­ szállítják az építkezéshez szükséges anyagokat, stb. (SZÉ­KELY JÓZSEF levelező). M­arosminti emberek 555›··555S›S.·SS.······5S‹·5¡·3¡SS A m Maros jobboldalán, mi­lj. előtt éles kanyarral el-ra fordulna délnek, Maros­~A tgra irányába, a Garamnak ne­­jjét vezeti hegy lábánál, melynek itt déli oldalai nagy kiterjedésű K szőlős tarkítja, ott fekszik Új­­lá dellő­t­t Szorgalmas, vendégszerető ja nép lakja. Bárkihez nyitott be jjft régebb is az ember, csaknem jft mindenhol bor került a kenyér jA mellé az abroszra, ti a nem is já saját term­ésű, hát a napszá­­­ft mért kapott, vagy pénzért vá­­rA sár­olt bor. Amióta viszont Jft megalakult a kollektív gazda­­­­ság­üldetlen, s annak az egész JA falu tagja­i saját termésű tá­bort tesznek minden asztalra. Ja A szentpáli állomástól és az itt országúitól távoleső faluba ré­­te­gebb ritkán tévedt idegen. |A i­­ég a hivatalos szervek küldöt­­tj­­ei is messze elkerülték■ De a íja falu lakói sem szívesen mos rá dúltak ki s ritkán vették útju­­jjft­kát a város felé. Nyáron, mert jjft sok volt a mezei munka, az­­ őszi és a téli hónapokban pe­­­a­dig a sár és a hó miatt. Csak­va azok keltek át a Maroson, akik ma a szentpáli gróf kiterjedt birto­­sjft­kára mentek dolgozni. Őket itt hordta lassú imbolygással a fa komp, amely mindenestől alá­­já merült volna, ha az emberek fa gondja testet ölt. De ilyen cso­­­ft ha nem történt s az öreg Ma­­­ft­ros mély vize fölött elszállt !A sóhajuk még hullámot sem ia vert■ Pedig egymás között be ist gyakran álmodoztak arról, ha fa egyszer nagy zajlás jönne s ki­­ft csapna medréből a víztömeg s ft hullámai eljutnának a közeli a grófi kastély hűvös és fényűző A termeiig,­hej, hogy összerop­­a­pannának a vastag falak... ft Hogy elsodorná az ár a hét ágú ft koronát tartó oszlopokat, a JÉGZAJLÁS megnehezíti a a révnél a munkát. Ne­ta héz a csónakot kezelni, itt még nehezebb a kompot. Az Ia utasok pedig szüntelenül jön­­itt­nek-mennek. Néha még szeke­­ríí­nek és autók is átkelnek. Ilyen­­si­kor az utasok is meghúzzák a drótkötelet, hog­y a komp part­hoz érjen. Teszik ezt anélkül, hogy kérné öleset valaki. Teret hódított a segíteniakarás, a kollektív érzés uralkodó vonás­sá vált­ja JS SZ0£3ABA nyitottunk 1­. be. Az ágyon idős néni ült és font. Körülötte két három gyermek: az unokák. A kályha melletti lábán közép­korú férfi melegedett. Kovács János alapszervezeti titkárral, aki készséggel ajánlkozott kí­sérőnek, meg is töltöttük a szobácskát. Míg a szomszédból hazake­rült a háziasszony, megtud­tuk, hogy Szász elvtárs szőke­­falvi születésű és szenvedélyes vadász. Dicsőben a rendőrségi komiszárnál kapott hozzá ked­vet, akinél ézrekig szolgált s akinél mindig sóvárogva gon­dolt erre az ,,úri" szórakozás­ra. Akkor úg­­ tudta, csak ne­kik terem a vad az erdőben és a hal a folyóban. El nem kép­zelhette, mib­­en lehet a nyúl­­pástétom íze■ Most aztán az asszony olyant készít, hogy akárki megnyalhatja utána a száját. Elmondták, hogy nemsokára új lakásba költöznek. — Addig itt szorulunk. Ha eddig kibírtuk, abba a kevésbe, ami az új lakásig hátra van még, nem halunk bele, így f°tyt a csendes beszélge­tés, míg a fiatalasszony seré­nyen térült-fordult. Egyszer hi­deg bort hozott a kannába, másszor kolbászt, s azután hó­fehér lágykenyeret tett az asz­talra. Ja STEFELE kopogtattunk itt be a Szakács-családhoz. A házigazda a kanapén ült. Előtte, a­z asztalon kiterí­tett újság. Az Előre legfris­sebb száma. A világos, nagy szobát elöntötte a lenyugvó téli nap vöröses fénye. Kívül még vakolatlan a lakás, de be­lül már szép és kifestve. Min­denütt rend és tisztaság, Sza­kács Ibolyának, a fiatal házi­asszonynak mégsincs nyugta. Mindent újr­atöröl, rendez, s mi alig győzzük rábeszélni, hogy maradjon velünk néhány per- Mi­cet. M­i nevetve tiltakozik, de azért vi helyet foglal az asztal mellett vi­s ölébe ejtett kézzel várja a v­ pillanatot, hogy bekapcsolódjék vj beszélgetésünkbe. vl Az ember nem is gondolná, hogy az élettől duzzadó, ino- vj bolygós fiatalasszony milyen vj sokra képes, milyen józanul és vj értelmesen gondolkozik. Szá­­vs­zadok óta szunnyadó erők sza-­­jji badultak fel benne. Nemcsak a újj munkabírásban és a munkaegy- ni­ségek számában, a házi teen- vi­zők elvégzésében, hanem gon­­v­­dolkodásában is. Fogékony hel­­y­ fogású ember, aki örömmel­­ szívja magába mindazt, amit hall az agrotechnikai körön és­­ más előadásokon s lelkesen vs kapcsolódik be a nőbizottság j) munkájába. Az volt az érzésem: örökös, v lázas munkálkodásával siettet­­v­ni szeretné a fejlődést, hogy­­ minél több jóban legyen része, g Pótolni szeretné ősei sok nél­­külözését. Szinte türelmetlen­ v­­ég csengett hangjában, ami­ úi­kor szóba került a villany be-­vi vezetése. Szeme csak akkor ft­j húzódott össze huncutul, ami­ vj­kor szóba került a rádió. vl — Igen ám, de akkor az vj uram még annyit sem segít el jtt házi munkában, mint most. Itt ideje pedig bőven van, hiszen­­ ma már tüzelőt sem kell aprí­­v­­ania... Hát ez az egyenjo­­r­gúság? v úgy mondta ezt, hogy mu- j) száj volt nevetni- A férje ta­­j( fáivá érezte magát, mert hírte­­v­­en felemelte borospoharát s v­ mintha e pillanatban legfonto­ vl­sabb feladata az lenne, hogy yj megvizsgálja annak tartalmát, maga elé emelte. Pedig jól tudta, hogy meg- ij szállt, aranysárga bor csillog vi a pohárban, józamatú, mint a ve­szőlő, ami összeg a szüretelő g­­újved­ői kollektivisták putto­­nyáiba került. 4 VIRÁG ISTVÁN 4VI _____ V. A jó példa ereje ... Székelykeresztúron 12 éve ala­­kult az Új Barázda nevű kollek­tív gazdaság. Az azóta eltelt i­íz alatt a kollektivisták bebizonyí­tották, hogy mennyire előnyös és jövedelmező­ a közös, nagyüzemi gazdálkodás. A mezsgyétlen ha­tárban nem volt akadálya a gé­pi munkának, s a tagok szorgal­mában se volt hiány, így évről évre növekedett a terméshozam, erősödött a gazdaság és ahogy mondani szokás, módosodtak a székelykeresztúri kollektivisták. Elinduláskor 7 tehén és 6 ló képezte állatállományukat s ma két új, 120 állat befogadó képes­ségű istálló biztosít szálláshelyet a nagyszámú szarvasmarhának. Ezenkívül sertésólak és juhaklok is épültek. No meg nagy gabona­raktárt is kellett építeni a ter­més tárolására. Allóalapjuk az idénig több mint 1 és félmillió lejre emelkedett. A közösség erő­södése természetszerűen magával hozta a tagok jólétének növeke­dését. új lakóházak, modern bútorok, kerékpárok, rádiók s ki tudná felsorolni, mi minden bizo­nyítja ezt a kollektivisták háza táján. Volt és van miből vásárol­ni, mert a bőséges természetbeni részesedés mellett, rendszeresen pénzosztalékot is kapnak. A múlt gazdasági évre is 10 lej jutott munkaegységenként. Mindezt látták a még kívülálló társult tagok és egyénileg gazdál­kodók, akik bármennyire is igye­keztek, közel sem tudtak olyan eredményt felmutatni jövedelem szempontjából, mint a kollektivis­ták. Az évek folyamán egyre töb­ben csatlakoztak a nagy család­hoz, míg most néhány napja a város minden dolgozó földműves­­családja a kollektív gazdálkodás útjára lépett. PÉTER ILONA és VAJDA ANNA levelezők A pénzjövedelem fokozása céljából Még az év elején vagyunk, de a szentpáli (Ludas rajon) kollekti­visták már tudják a gazdaság termelési tervéből, hogy körülbelül mennyi terményt értékesíthetnek ez évben közös gazdaságuk ter­­rm­ényfölöslegéből. 39 tonna búza, 6 tonna kukorica, nagy mennyi­ségű bab- ,és zöldségféle, valamint más termények értékesítésére kö­töttek szerződést a felvásárló szer­vekkel. Ezenkívül 32 szarvasmar­hát, 200 sertést, 52 juhot és 600 szárnyast nevelnek, hizlalnak és értékesítenek szerződéses alapon. A sertéseket 90—100 kilós súly­ban adják át. A gazdaság vezetősége megkü­lönböztetett figyelemmel foglalko­zik a szárnyasállomány gyarapí­tásával, mert tudja, hogy az jól jövedelmező mellékgazdasági ág. PATAKI JÁNOS levelező CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 1. 500—5.30: román nyelven: Né­pi muzsika. Az állattenyésztés a mezőgazdaság fontos ága. Fúvós­­zenekari indulók. Időjárásjelentés. 5-30—6­00: magyar nyelven: Ze­nés levelesláda. Az 5000 kilós szemeskukorica-termésért a bándi állami gazdaságban. Időjárásje­lentés. 14­ 30—15.00: magyar nyelven: Hírek. Szórakoztató zene. Hétközi sportjegyzet. 17—17.30: ro­mán nyelven: Hírek. Kollektivisták között. Román könnyűzene. 17.30— 18 30: magyar nyelven: Hírek. Néptanácsaink munkájából. Nép­dalok és csárdások. Ifjúsági kró­nika. Töme­gdilok. N. Balcescu szélesvásznú film­színház: Milliók keringője Haladás filmszínház: Dicsőség Vörös Lobogó filmszínház: Em­berek a hídon Ifjúsági filmszínház: Csíkos Útitársak, Táviratok Munkás filmszínház: Hajnali ugrás frázsa György filmszínház: Túl a láthatáron Szakszervezetek Művelődési Há­za: Légy jó mindhalálig * A Szakszervezetek Művelődési Házában március 1-én, 18 órakor a II. emeleti előadóteremben az IMSZ városi bizottságával közös rendezésben­­,hazánk térképe előtt: UTAZÁS A JÖVŐBEN MILYEN LESZ HAZÁNK 1965-BEN. Elő­adó Kovács István: Az előadás isztán.- ttkne) - ve­t­í­t­en­ek. 1962. március 1 Több figyelmet a mozijegyek eladásánál Február 22-én a 18.30 órai előadáson a marosvásárhelyi Ifjúsági filmszínházban több látogatónak volt kellemetlensége a pénztáros figyelmetlenségéb­ől kifolyólag. Az történt ugyanis, hogy több mozilátogató ülőhely nélkül maradt, mert egy és ugyanazon helyre két jegyet is eladtak Hogy eldöntsék, ket­tőjük közül, ki legyen kénytelen lábon állva, ülőhely jeggyel a zsebében végignézni az előad­ást, nem ment simán. A vitatkozók mindegyikének igaza volt, de igazságot tenni kettőjük között még sem lehetett. úgy vélem, nem fordulok teljesíthetetlen kéréssel a film­színház vezetőségéhez, amikor arra kérem, tegye lehetővé min­den jegytulajdonosnak, hogy ülve nézhesse végig az előadást. NAGY KÁROLY levelező HAZÁNKBAN E NAPOKBAN BEFEJEZŐDÖTT az idei cukorré­pa gyártási idény. Ebben, a ta­valyinál rövidebb idényben a cu­korgyárak 30.000 tonna cukorral túlteljesítették termelési tervüket. Most a gépek általános javítása folyik. A gyárak szerződéseket kötnek a szocialista mezőgazda­­sági egységekkel cukorrépa ter­melésre. ARAB IPARMŰVÉSZETI KI­ÁLLÍTÁS nyílt meg Moszkvában. Acélból, alabástromból, elefánt­csontból és más anyagokból ké­szült műveiket mutatják be az arab művészek a moszkvai tár­laton. TÖBB MINT 200 MŰVÉSZETI, természettudományi, történelmi, néprajzi, műszaki emlékmúzeum működik hazánkban. A múzeumo­kat nagyszámú közönség látogat­ja, tavaly például 8 millió ember tekintette meg ezeket. AZ ELMÚLT NAPOKBAN ZAJLOTT LE Csikszentimrén a községi nőbizottság választása. A kollektivista község asszonyai Kurta Erzsébetet választották meg a nőbizottság elnökévé. (KO­VÁCS ÁGNES levelező.) A PLOIESTI TARTOMÁNYI NYUGDÍJASOK közül sokan pi­hennek vagy gyógykezeltetik ma­gukat a Prahova-völgyi és az or­­szág más vidékein lévő fürdő és üdülőhelyeken. Ez év első két hó­napjában több mint 500 nyugdí­jast utaltak be üdülésre vagy gyógykezeltetésre. A SZOVJETUNIÓ POSTA­ÜGYI MINISZTÉRIUMA a Moj­szejev Állami Népi Együttes meg­alakulásának 25. évfordulója al­kalmából 4 kopejkás névértékű emlékbélyeget adott ki. A bélyeg egy jellegzetes táncmozzanatot ábrázol az együttes műsorából. A ROMÁN OPTIKAI MŰVEK­BEN most olyan vetítőgépet ké­szítenek, mely sztereofonikus hangberendezésű­ és széles vá­szonra is vetíti a 35 milliméteres filmet. GÉPESÍTIK A LENGYEL ME­ZŐGAZDASÁGOT. A mezőgazda­­sági gépeket gyártó üzemek 12 százalékkal növelik termelésüket. 17 új típusú mezőgazdasági gép gyártását kezdik meg 1962-ben. Újdonságnak szánják a modern tetőgépeket, valamint a kombáj­nokat. HAZÁNKBAN EDDIG TÖBB MINt négymillió nő vett részt a nőbizottságok választógyűlésein. A gyűléseken csaknem félmillión szólaltak fel és tettek hasznos ja­vaslatokat. A KASPI-TENGER mélyéről történő távirányítású kőolajfejtést már az egész Dagesztáni SZSZK- ban ismerik. Egyes olajkutak a központi irányítótól 10 kilométer távolságban dolgoznak. BUKARESTBEN megnyílt a magyarországi Kultúra külkeres­kedelmi könyv- és lapterjesztő vállalat kiállítása. AZ ARGESI VIZIERŐMŰ Jö­i Vő építői részére hozzákezdtek egy szociális komplexum építésé­­­hez, mely kórházat, poliklinikát, éttermet foglal magában, s az emeleten egy 18 szobából álló szállodát. ÉRMEKIÁLLÍTÁS NYÍLT az RNK Akadémiája könyvtárában. Az ógörög és római érméktől nap­jainkban kiadott érmékig számos érdekes példány szerepel a kiállí­táson, köztük a világszerte egye­dülálló, 175/136 milliméteres Ca­­mea Orghidan érme. A FŐVÁROSI PATRIA MOZI­BAN hétfőn este díszbemutató ke­­­retében előadták az „Emlékeznek az utcák“ című filmet, a Bukares­ti filmstúdió alkotását. A BÁNYAKUTATÓ VÁLLALAT (ISEM) munkaközössége gyémánt fúróval több szondát fúrt és több mint kétszer akkora fúrási sebes­séget ért el, mint bármely más módszerrel. A fúrás méretének önköltsége körülbelül 30 száza­­lékkal olcsóbb, mint a többi fú­­rási módszer alkalmazásával. Várható idő csütörtökre és péntekre: lassú felmelegedés, csapadék. Az éjszakai hőmér­séklet mínusz 6 és plusz 1, a nappali 0 és plusz 6 fok. A mér­­sékelt déli, délnyugati szél. Vásárolja bizalommal a csik­szeredai IREM új termékeit ! — Izem-por — Habkő szappan kapható az állami és szövetkezeti hálózat szaküzleteiben, jótállással mindenfajta motorkerékpár, mosógép, stb. javítását.

Next