Vörös Zászló, 1962. augusztus (14. évfolyam, 181-206. szám)

1962-08-01 / 181. szám

/V -V rX-V /V rv -V­ rv rv CIZEMI HÍRADÓ A marosvásárhelyi vagonjavítók sikerei Július 28-án a marosvásár­helyi vagonjavítók teljesítették havi tervüket. 12 teher- és sze­mélyvagont javítottak ki terven felül. Az év elejétől több mint 100 vagont javítottak meg elő­irányzaton felül. A pártalapszervezet irányí­tásával a műhely dolgozói so­kat javítottak a minőségen és megrövidítették a vagonok ja­vításának idejét. A vagonjaví­tó műhely munkaközössége ál­tal kibontakoztatott lelkes szo­cialista versenynek tulajdonít­ható, hogy a vagonok veszteg­­lési idejét mintegy 34 százalék­kal csökkentették, ami közel 20 százalékos termelékenység-nö­vekedést jelent. A műhely kommunistáinak kezdeményezésére széleskörű takarékossági mozgalom bonta­kozott ki, melybe bekapcsoló­dott valamennyi dolgozó. E mozgalom eredménye, hogy az önköltség csökkentése révén a javításoknál 85.000 lej m­gta­karítást értek el. A vagonjaví­tók munkasikeréhez a műhely valamennyi dolgozója hozzá­járult, de mindvégig a kommu­nisták jártak az élen, mint pél­ év, • 'V. V. rV/ <~X< '"V/ ''X/ '“V/ dául Kezel Rezső esztergályos, Gheorghe Cisman és Vicentiu Gros lakatosok, Asztalos Sán­dor asztalos, valamint Julius Popovici csoportja és mások.­ ­ Szép eredmények a mésztermelésben A marosvásárhelyi Építkezé­si Anyagokat Gyártó Helyiipa­ri Vállalat (ILMC) 6-os számú mészégető egysége dolgozói­nak egyik legfőbb törekvése a növekvő mész­szükséglet egyre tökéletesebb kielégítése. Ennek érdekében lényegesen növelik az égetett mész termelését. Így ez év júniusában 117 ton­nával több égetett meszet gyár­tottak, mint 1961 hasonló idő­szakában. Szép eredményeket értek el az égetett mész önköltségi árá­nak csökkentése terén is. Szakmai továbbképző tanfolyam A régeni Faipari Kombinát (CIL) dolgozói szakismereteik állandó gyarapítása érdekében, három szakmai tanfolyamot in­dítottak be az osztályozó, a szalagfűrész-kezelő és a kör-, illetve lengőfűrész-gépészek számára. Ezenkívül a vállalat különbö-­­­ző részlegein még hét szakmai­­ továbbképző tanfolyam műkö­­­­dik, összesen 1.060 hallgatóval, a kiknek eddig 32 előadást tart ^­tottak.­­ Jól dolgozik a mérnökök­­ és technikusok tanácsa * A marosvásárhelyi Minszki­­ Lajos vállalatnál sikeres tevé- ^ kenységet fejt ki a mérnökök­­ és technikusok tanácsa — írja­­ Wittner Arthur levelezőnk. Tag-­­­ja 6 mérnök, 10 technikus, 6­­ mester, 3 újító, 2 élmunkás és­­ 2 gazdasági szakember. Az év ^ első felében 7 előadást szer-­­­veztek, amelyeken számos dolgo­­­­zó vett részt. Megvitattak­­ több, a technikai újdonságokkal­­ kapcsolatos kérdést. Ugyanak-­­­kor szakképesítő tanfolyamokat szerveztek, melyeken 600 dol­gozó vett részt. A tanács hoz­zájárult egyes munkafolyama­toknál a munkatermelékenység növeléséhez, különböző kis­gépesítési munkálatok elvég­zéséhez, technikai segítségben részesítette a Csíkszeredái No­vember 7, a marosvásárhelyi „Lázár Ödön“, az udvarhelyi „József Attila“ és a gyergyói Partizánus helyiipari vállalato­kat. „ '■'w ''X/ <”V/ Békegyűlés Marosvásárhelyen Ezekben a napokban országszer­te gyűlések zajlanak le. A Moszk­vában megtartott általános lesze­relési és béke-világkongresszus munkálatain részt vett román kül­döttség tagjai számolnak be. Marosvásárhely békeharcosai előtt a Szakszervezetek Művelő­dési Házának dísztermében au­gusztus 3-án este 7 órakor Ko­vács György, a nép művésze, a Román Népköztársaság békemoz­galmát képviselő küldöttség tagja, számol be az általános leszerelési és béke-világkongresszus munkála­tairól. —o—A (új ultrarövid hullámú rádióállomás A fővárosban nemrég új ultra­­rövidhullámú rádióadóállomás kezdte meg működését. A korsze­rű berendezéssel és készülékekkel felszerelt állomás egy időben két adást sugározhat, hatóköre pedig a fővárosra, valamint Bukarest, Ploiesti és Arges tartományok egy részére terjed ki. Az új adóállomást a rádiósítás fejlesztését szolgáló program ke­retében létesítették. E program célja olyan adóhálózat kiépítése, amely az ország egész területére kiváló műszaki körülmények kö­zött sugározza az adásokat. (Agerpres) 'Világ proletárjai, egyesüljetek! Az RMP Maros—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja Ara 20 báni II. évfolyam 181. (3320.) szám. J 1962. augusztus 1. szerda. } rx/ /X/ ^X/ rx/ ^X/ ^ Megkezdődött a propagandisták nyári felkészítő tanfolyama A napokban kezdődött meg az RMP Maros-Magyar Autonóm tar­tományi bizottsága által szerve­zett propagandista felkészítő tan­folyam. A tanfolyamon a városi pártoktatási formák, az OMSZ és tanügyi káderek politikai oktatási köreinek egyes propagandistái vesznek részt. A 15 napos felkészítőn számos, a gazdasági ismeretek elmélyíté­sét, a pártalapszervezetek előtt álló feladatok megismerését és az általános műveltség gyarapítá­sát célzó előadásokat tartanak, amelyeket vita követ. A tanfo­lyam résztvevői látogatást tesz­nek egyes ipari vállalatokban és kollektív gazdaságokban. A tanfolyam előadásait részben az RMP KB mellett, részben a tartományi bizottság mellett mű­ködő lektor-kollektíva tagjai tart­ják. A szemináriumok vezetésével a rajoni pártkabinetek igazgatóit és konzultásait bízták meg. Tekintettel a CEC szolgálatait igénybe vevő dolgozók egyre na­gyobb számára, ez év első felében az országban újabb 524 ügynök­ség és pénztár létesült. Ezeknek többsége a vállalatokban, intézmé­nyekben és szocialista mezőgazda­sági egységekben működik, hogy a dolgozók munkahelyén álljon a betétesek rendelkezésére. Így Bu­karestben az idén megnyílt 50 újabb egység csaknem mindegyike vállalatokban és intézményekben működik. Jocu---------- 500-nál több újabb CEC-ügynökség és pénztár létesült ­ni—ii—ii—i- Az éjfélt már rég elkongatta a toronyóra. Csöndes a város. Mi­­licistákkal járjuk az utcákat és figyeljük, kik zavarják az éjszaka csendjét. Nagyon sokan járnak, de a többség vigyáz arra, hogy ne háborgassa azokat, akik alusz­nak. Mindjárt szóba is hozzuk ezt a szolgálatos milicistának. — Igaz, így van — bólint he­lyeslően — de nem mindenki tart­ja tiszteletbe a csend­rendeletet. Tegnap történt. A Külső Kutas utca 2 szám alatt lakó Kovács Árpád betörte a lakása ablakát. No nem véletlenül, hanem dühében. Éjfél után a csendes mellékutcá­ban nagy zajt csapott a földre hulló üvegcserép, mely szerencsé­re senkit sem sebesített meg. De a milicista jegyzőkönyvelte az esetet és Kovács 150 lej pénz­bírságot fizet a csendrendelet megszegéséért. Megérdemli. A Bolyaiak terén jártunk, mikor egyszer csak arra lettünk figyel­mesek, hogy igen hamisan furu­lyáznak a­­vendéglő kapujában.. Vajon kik a késői rendzavarok? Megismerkedtünk. Az egyik Kul­­csár Julika öt éves, a másik Ma­rika hat éves. Mindjárt el is mond­ják, hogy szüleik bent szórakoz­nak, ők meg kijöttek a levegőre, mert bent nagy a füst. A furu­lyákat most kapták. Talán kár­pótlásul vették nekik, mert éjfél után két órakor nem aludhattak. A legifjabb csendzavarókat menni hagytuk, de szüleikről nem alkot­hattunk valami hízelgő véleményt. Később, mikor hazafelé tartottak, megismerkedtünk velük is.-Az apa­ az egyik építőtelepen­ dolgozik. Nemrég tette le a munkát, s el­jött szórakozni. Lehet, hogy jó munkás, de elfelejtkezett arról, hogy éjfél után nem helyes gyer­mekeket a vendéglőbe vinni. Lesétáltunk a főtérre. Éppen akkor jött ki a Hargita vendéglő­ből Osváth József és két barát­ja, akik a cukorgyári építőtelepen dolgoznak. 1960-ban Mamaian is­merkedtek össze, s most ennek örömére görbe napot rendeztek. Osváth Jóska jókedvének úgy adott kifejezést, hogy megnyíltak a főtéri ablakok. Jó, ha az em­ber megosztja örömét mással is, de ne a kései órákban s ilyen za­josan. A Szakszervezetek Művelődési Házában sok ifjú táncolt, szóra­kozott aznap este. Jólesett elnézni a táncoló párokat, munkás ifjakat. Miközben bent ilyen szépen szó­rakoztak, a­­Művelő­dési Ház előt­ti utcában, nagy kavarodás tá­madt. Manta Traian Móricz Zsig­­mond utcai és Pol­loan Doftana utcai lakosok „túlfűtött“ állapot­ban verekedésre adták a fejüket. A két magáról megfeledkezett if­jút társaik s a környék álmukból felvert lakói mélyen elitélték. A milicista jegyzőkönyvelte az ese­tet. Jogosan. Tovább jártuk a várost. Csend, rend minden utcában. Az Iskola utca sarkán állunk, amikor fülün­ket valami rekedt, rossz magne­tofon hangja üti meg. A Kossuth Lajos utca 19 szám alatt az eme­leten három ablak nyitva. Bent nagy lárma, ének, zsivaj. E köz­ben, a magnetofon, is­ végzi a ma­gáét. Nem tudjuk, kik laknak itt s milyen alkalomból szervezték a mulatságot. Nem is érdekelt. El­lenben nem hagyhatjuk szó nélkül eljárásukat. Ha már mulatnak s ilyen, későig, akkor gondolni kellene a szomszédokra, az utcá­ban lakókra, akik egy heti munka után pihenni, aludni akarnak. — Sajnos, ilyen, eset még sok for­dul elő — tájékoztatott a milicis­­­­ta. Gyakran még zajosabban, tár­­másabbak az ilyen házimulatságok. Ismét a Trandafiri­or téren va­gyunk. A Mure­us vendéglő fe­löl dzsessz dallam száll felénk, erősen, zajosan. Jó volna, ha a vendéglő felelőse gondoskodna, hogy éjfél után a bejáratnál el­helyezett mikrofont lezárják, mert zavarja a főtér csendjét, az ott lakó dolgozók nyugalmát. ... Hajn­alodik. Nemsokára rá­köszönt a vasárnap a városra. A dolgozók ezrei mennek strandra, kirándulni, szórakozni. SIMON ERVIN, DÉZSI ÖDÖN CSENDHÁBORÍTÓK -□írücu- Gyarapodik a zsögödi kollektív gazdaság állatálománya A zsögödi kollektív gazdaság, terve szerint, az idén 180 tehenet és 130 növendéket vásárol. Eddig már száz tehenet megvásároltak, amelyből 59 megborjúzott. Vásá­roltak továbbá 120 anyajuhot és növelték a gazdaság sertésállomá­nyát. Az állandóan fejlődő állat­­állomány részére gondoskodtak megfelelő mennyiségű és minősé­gű takarmányról is. Az elsőosz­tályú szénát fedél alatt helyezték, el, míg a másodosztályút kazalba rakják. A takarmány veszteség nélkül, betakarításában a szentimrei kol­lektív gazdaság 80 tagú kaszáló­brigádja is segített a zsögödi kollektivistáknak. A kaszásoknak munkanapegységenként a termé­szetbeni juttatásokon kívül 6 lej előleget osztottak. ­mi hír A mezőgazdasági munkában élenjárók tiszteletére A Bukarest tartományi Alexan­dria, Draganesti-Vlasca, Giurgiu, Olteni­a, Rosiori de Vede, Turnu Magurele és Zimn­icea rajonok kollektív gazdaságainak számos, kollektivistákat szállító tehergép­kocsija vasárnap reggel már a korai órákban elindult Cerverita község felé. Az ottani kollektivis­tákkal együtt, a sok ezer vendég ■észt vett a mezőgazdasági kam­pány élenjáróinak tiszteletére ren­dezett kollektív pihenő napon. Az egybegyűlteknek a község határában lévő erdőben művészi műsort mutattak be. Ezenkívül kerékpár- és lóversenyt, szórakoz­tató játékokat és labdarúgó ver­senyt is rendeztek. A Cervenian rendezett mező­­gazdasági kiállításon a vendégek bemutatták több község kollekti­vistáinak jó terméseredményét. (Agerpres) Minden erővel a mezőgazdasági munkálatok gyors elvégzéséért! K­ollektivistái­k ! Aratás után gyorsan kezdjétek meg a gabona szerűre hordását és cséplését, így megóvhatjá­tok a termést a verebek és rágcsálók kártevé­sétől. Csupán a mezei pockok, ha elszaporod­nak, 40, sőt 50 százalékos kárt is okozhatnak. Udvarhely rajonban Az aratást kövesse a cséplés Udvarhely rajonban az utóbbi két nap alatt közel 800 hektárral növekedett a learatott terület. Az újszékesi, alsóboldogfalvi határban már kalangyákban van a termés több mint háromnegyed része. De gyorsan növekedik a learatott terü­let a szentpáli, szentábrahámi, ke­resztúri és más kollektív gazda­ságokban is. Az utóbbi napok kedvező időjá­rása ebben a rajonban is meg­gyorsította a gabona érését. Amint a rajoni mezőgazdasági tanács is megállapította, minden feltétel megvan ahhoz, hogy a legrövidebb időn belül raktárba kerüljön a ga­bona. Sajnos, az aratás nem tart lépést a gabona érésével. Sok kol­lektív gazdaságban, így az udvar­helyiben, kadicsfalviban, bögözi­­ben, muzsnaiban és másokban kés­lekednek az aratással. A kalászo­sokkal bevetett területüknek alig néhány százalékát vágták le. Sőt, a décsfalvi, agyagfalvi, mátisfalvi, nagysolymosi kollektív gazdasá­gok még meg sem kezdték az ara­tást. Ugyancsak meg kell sürgetni a gabona szerűre hordását és cséplé­sét. Az aratás és a cséplés között máris nagy az aránytalanság. A learatott 2.019 hektár kalászosból mindössze 64 hektár termését csépelték ki a rajon kollektivistái. A cséplés meggyorsítására főleg az újszékesi, alsóboldogfalvi és más olyan kollektív gazdaságban van szükség, ahol már learatták a ga­bona nagy részét. Amint a rajoni mezőgazdasági tanács is megállapította, minden egyes napi késés az aratásnál és a cséplésnél, veszteséget okoz a kollektivistáknak. A szakemberek azt is kiszámították, hogy ha a vajonban a gabonával bevetett te­rületről minden kalászból csak egy szem vesz is kárba, az több, mint 320 vagon gabonát jelent, amely körülbelül 24.000 ember évi ke­nyerét teszi ki. Mozgósítani kell tehát minden erőt, minden eszközt e veszteség elkerülésére. A kollek­tív gazdaságok vezető tanácsai állítsanak munkába minden kol­lektivistát, minden gépet, hogy a legrövidebb időn belül fejezzék be az aratást és a cséplést. Nagyobb gondot a silózásra A ditrói kollektív gazdaságban az elmúlt év hasonló időszakában már 90.000 kiló silótakarmány volt a gödrökben. A gazdaság azóta ki­bővült, állatállománya megnöveke­dett. Ma már több mint 800 szarvasmarhát mondhatnak a ma­gukénak. Ennek ellenére a gazda­ságban még egy kiló silótakar­mányt sem készítettek. Pedig lett volna lehetőség rá. Nagyszerűen be lehetett volna például silózni azt a nyolc hektár herét, amelyet napokig vert az eső, sütött a nap, tollat awikát vn.a„j.,t v. taper teke bő 1. 570.000 lej jutalom újításokért A fafeldolgozó-ipari munkások, mérnökök és technikusok ebben az évben több mint 2.200 újítási ja­vaslatot nyújtottak be, körülbelül 500-zal többet, mint tavaly a meg­felelő időszakban. Az újításoknak több mint 50 százalékát már be is vezették a termelésbe, miáltal előzetes számítások szerint, csak­nem 5 millió lej megtakarítást ér­tek el. Az újítók több mint 570.000 lej jutalmat kaptak alkotó tevékeny­ségükért. (Agerpres) . Filmszimpozion Az Ifjúmunkás Szövetség Ma­rosvásárhely. Városi Bizottsága a Vili. világifjúsági fesztivál al­kalmából hétfőn, este filmszimpo­­ziont szervezett a Haladás film­színházban. Az ifjú nézők előtt az Útkeresés című szovjet filmet mutatták be. A szimpozionon részt vettek az Augusztus 23 Bú­torgyár, az „Encsel Mór“, a Lá­zár Ödön üzem és más vállalatok IMSZ alapszervezetein­ek tagjai. Az 1-es számú nyugta tulajdonosai A zsidvei álami gazdaság dol­gozói Dicső rajonban elsőnek kezdték meg a kalászosok betaka­rítását s az elmúlt napokban ugyancsak elsőnek jelentek meg a rajoni gabonaátvevő központnál. Harmincezer kiló búzát adtak át az államnak, ők kapták meg az 1-es számú nyugtát. Az eladott gabona „jó“ minősítést kapott az átvevő központ laborán­saitól: hektolitersúlya 77,7, idegen­­magtartalma pedig mindössze 3 százalékos volt. A zsidvei állami gazdaság dolgozói az idén össze­sen 500 tonna gabonát adnak át az államnak. A szőkefalvi állami gazdaság dolgozói is ugyanazon a napon (július 27-én) szállították be az első 30­ 000 kiló gabonát a rajoni gabonaátvevő központba. □□C A mezősályi kollektív gazdaságban az aratással párhuzamosan négy traktor végzi a nyári m­élyszántást. Képünkön: Duma Gheorghe, a gazdaság elnöke, Béres János bri­­gádos és Duma Vasile traktoros a szántás minőségét ellenőrzik. ! « Szalmagyírjtőt minden kombájnra ! Ma már mindenki előtt nyil­vánvaló a kombájn előnye: nem­csak gyorsabban, de olcsóbban le­het vele végezni a gabona beta­karítását; a gyors és kifogástalan munkával más, soron következő feladat korábbi megkezdését se­gítjük elő; a felszabadult munka­erőket más feladattal bízhatjuk meg, stb. A legtöbb kollektív gazdaságban tudják ezt a gya­korlatból is, s ezért a kollektivis­ták már nem idegenkednek a ki­tűnő kombájnoktól. Ahol csak megengedi a terep, kombájnokkal végzik az aratást, illetve a csép­lést. Egy dolgot azonban nem oldot­tak meg a kombájnok tervezői: a kombájn a polyvát és a szalmát nem gyűjti össze s így a kollekti­visták nem tudnak azonnal hozzá­kezdeni a nyári mélyszántáshoz. Nos, ez a kérdés is megoldódott egy értékes újítással, melyet a karácsonfalvi kollektív gazdaság­ban már kipróbáltak és sikerrel al­kalmaznak. A kombájnra újfajta szalmagyűjtőt szereltek. Minden kollektív gazdaság könnyűszerrel és olcsón állíthat elő és szerelhet a kombájnokra szalmagyűjtőket. Egy szalmagyűj­­tő előállításához a következő anyagok szükségesek: 3 méter hosszú és 1,80 méter széles szal­mazsákvászon, 2 darab, 2,500x40 mm-es és 1 darab, 1,800X40X30 mm-es, keményfából készült léc, 2 darab 5 méter hosszú és 8—10 mm vastag zsineg, 14 darab 8X60—70-es csavar és 60 cm hosszú, 3 cm széles léc. Értékben az egész nem több, mint 100 lej­ A kombájnra való felszerelés a következőképpen történik: Amint az alábbi képen látható, a (1) léce­ket 2—3 csavarral hozzácsavaroz­zuk a kombájn szalmakiömlő nyi­lasához. A (2) léccel összekötjük a (1) léc szabadon lévő részét, ehhez erősítjük kis szegekkel a zsákvászon egyik végét. A vászon másik végére erősítjük az 5 méte­res zsineget és zsineg végét fel­vezetjük a kombájn zsákoló áll­ványához, ahonnan az egyik zsák­kezelő a szalmagyűjtő munkáját is irányítja. Hogyan ? A zsinegekkel a kombájn szal­­marázója alá szorítja a vászon végét, amíg az megtelik szalmá­val (ez 30—40 méter hosszú út), ekkor gyorsan meglazítja a zsi­negeket, amíg a szalma kiürül és a vászon az összegyűjtött szalma fölé kerül. Ebben­ a pillanatban gyorsan újra visszahúzza a zsine­geket és a vásznat a szalmarázó alá szorítja. Ezt az egész könnyű műveletet megismételve, egy 200 méteres búzatábla hosszában csak 5—6 szalmacsomó marad sorban. Az így összegyűjtött területen sem szalma, sem polyva nem marad szétszórva. A szalmacsomók lehagyása me­net közben történik, anélkül, hogy megállna a kombájn, s külön munkaerőt sem kell alkalmazni. A szalmának ily módon történő összegyűjtésével, azonkívül, hogy több mint 2—3 munkaerőt takarí­tunk meg hektáronként, lehetővé válik az is, hogy a 30—40 méter szélességben lerakott szalmacso­­mók között azonnal elvégezzük a nyári mélyszántást. KEDVES DOMOKOS Nagy mennyiségű ócskavas az acélgyártóknak A marosvásárhelyi Fém­begyűjtő Vállalat (ICM) dolgozói év ele­jétől 7.482 tonna vasat, 1.700 ton­na öntvényt és 265 tonna külön­böző színesfémet küldtek a kohá­szoknak. E nagy mennyiségű hulladék összegyűjtéséhez hozzájárultak a rajoni fémbegyűjtő központok dolgozói, gyárak, üzemek, intéz­mények munkaközösségei. Száz hektár termővé változott A nagy kiterjedésű kaszálás terület közepén húzódott meg a „mocsárvilág “. Már sok-sok évvel ez­előtt szerették volna lecsapolni a vizeket, termővé változtatni a „ mocsárvilágot“, de nem akadt támogatójuk a nagytusnádiaknak­ Akkor még mindenki csak a maga bajával törődött s nem látott to­vább a mezsgyéjénél. Az újtusná­diak sem sokat törődtek vele, pe­dig a mocsárvilágnak mintegy fele az ő határukat rövidítette meg. Történt aztán a tavaly, a kol­lektív gazdálkodás első évében, hogy mérnökök, kollektivisták je­lentek meg a mocsaras területen, méréseket végeztek s néhány nap múlva már papírra vetették a víz­levezető csatornák tervét. Nemso­kára az új- és nagytusnádi ré­szen munkához láttak az emberek. A nagytusnádiak 4­000 köbméter földet mozgattak meg, amíg el­készült a­ másfél kilométeres, 3—4 méter széles csatorna. A „Benes­­tó“-nál még egy csatornát ástak, s így a „mocsárvilág“ mintegy 100 hektár területet „átengedett“ a nagy tusnádiaknak, örökös hasz­nálatra. E­ területen az idén már kaszálni lehetett. A „mocsárvilág“ egy része azonban még tartja magát. Ezért az idén, mihelyt el­végzik a gabona betakarítását, a kollektivisták újabb rohamra in­dulnak, hogy az utolsó talpalat­nyi földet is véglegesen visszahó­dítsák. S tegyük hozzá mindjárt, nem munkaegységért, a társa­dalmi munka fejében végzik mind­ezt. A gazdaság tagjai vállalták, hogy egyenként 4—5 munkanapot teljesítenek a csatornázásnál. Ez összesen 3.487,5 munkanapnak felel meg Nagytusnádon, melynek értéke meghaladja a 100­ 000 lejt. Három munkanapot már minden kollektivista teljesített. Ha véget érnek a lecsapolási műveletek, 150 hektár, terület válik, rétté. Egyelő­re még gyenge minőségű, sásos szénát terem­, de már az idén hoz­zákezdenek a javításához. Jó né­hány hektáron feltörik a gyepet s újravetik.. Egy-két esztendő múl­va már annyira feljavul a talaj, hogy hektáronként megtermi a 4—5 ezer kiló szénát. Ez pedig összesen 500­ 000 kiló szénatöbble­tet jelent, melyre nagy szüksége van a nagytusnádi kol­ekív gazdaságnak, mert ez év végéig a szarvasmarhák számát 355-r­e, a juhokét pedig 676-ra növelik. S ez csak a kezdet. 1965-ben már több mint 500 szarvasmarhája, 1.500-nál több juha stb. lesz a gazdaságnak. Az idén Nagy- és újtusnád ha­tárából véglegesen eltűnik a mo­csaras terület. A kollektív gazda­ságokban egyesült, közös célokat követő emberek nagy ereje tün­teti el. DOMAHIDI­ GYULA

Next