Vörös Zászló, 1963. február (15. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-01 / 26. szám
1983. február 1. Tartományunk ipari vállalatainak nagy többségében sikerrel valósultak meg az elmúlt évben a munkatermelékenység növelésére kitűzött feladatok. A gyártás műszaki színvonalának emeléséhez a gépesítéssel párhuzamosan tökéletesebb eljárások, előrehaladottabb munkamódszerek bevezetése, a dolgozók hozzáértésének emelése és még sok más tényező járult hozzá. Egyes vállalatok pártszervezete és adminisztratív vezetősége azonban nem harcolt kellő hatékonysággal a műszaki színvonal emeléséért, a gyártási folyamat ésszerű megszervezéséért. Más vállalatoknál még mindig mutatkoznak fogyatékosságok a termelés ütemességében, vagy laza a munkafegyelem. Főként a fagazdálkodási vállalatokban kiaknázatlanul maradt az akkord fizetési rendszer ösztönző erejében rejlő sok tartalék. SzímzzMRilSHHiKZMrAiS mű mrömoi A vállalatoknak és a munkásoknak egyaránt érdekük, hogy a vágtereken összakkordban dolgozó komplex brigádok működjenek. Ennek az előrehaladott munkaszervezési formának az alkalmazása kezesség arra, hogy a kitermelés összes fázisainak előirányzatai megvalósulnak. A kitakarított vágtereken tavasszal már meg lehet kezdeni a talajjavítási előkészületeket. Termelékenyebb munkára, a faanyag minél gyorsabb és értékesebb kihozatalára ösztönzik egymást a kitermelésben dolgozók, hiszen ettől függ anyagi javadalmazásuk. Körülbelül így foglalta össze véleményét az udvarhelyi Fagazdálkodási Vállalat vezetősége az akkordmunkának az erdőkitermelésben való alkalmazásáról. Hogy mennyire helytálló az a megállapítás, miszerint a fenti munkamódszer a dolgozók számára is előnyös, azt egy példával is igazolták. Máramarosi erdőmunkások jelentkeztek a vállalatnál, akik soha nem dolgoztak ilyen komplexbrigádokban. Kezdetben idegenkedtek a vezetőség javaslatától. Mikor azonban véget ért a kiterelés és sor került az elszámolásra, megfogadták: bármerre mennének is ezután, csak összakkord fizetésért, komplex brigádban dolgoznak. Nos, ha mind a kitermelésnél dolgozó munkások, mind az erdőkincs értékesítése szempontjából előnyös a fenti módszer, miként törekszenek ennek széleskörű elterjesztésére? Az elmúlt évben az összfamennyiség 74,7 százalékát ezen az után termelték ki az udvarhelyi Fagazdálkodási Vállalat vágterein. Átlag 5 kis és 6 nagy komplexbrigád működött a kitermelési idény folyamán. Voltak azonban olyan hónapok ia, amikor 16, sőt 21 brigád dolgozott, a termelés volumenétől függően. Az 1963-as évben mozgósító feladatokat kell megvalósítaniuk a vállalat dolgozóinak. Legkevesebb 75, de lehetőleg 80 százalékban összakkordban dolgozó komplex brigádokkal kell kitermelniük az erre kijelölt faanyagot. Kétségtelen, hogy ez a gyakorlatiban számtalanszor ellenőrzött és bevált módszer még fokozottabb alkalmazásához fűződik. Annál meglepőbb, hogy a vállalat első negyedévi ilyen irányú intézkedései nem biztosítják a tervezett arányszám elérését. Ott jártunkig mindössze hat komplex brigádot szerveztek és két újabb brigád alakítását tervezték. Ha tehát januárban valamivel túl is haladja a megvalósítás az előirányzatot, február és márciusban már lényegesen kisebb a komplex brigádok által kitermelt fa mennyisége, a tervezett évi átlagnál. És mindez az egyik legkedvezőbb kitermelési időszakban. Elismerjük, hogy az ez évre kijelölt területek nagy részén (54 végtéren) a kihozandó faanyag kis mennyisége miatt nem lehetséges komplex brigádot alakítani. Éppen ezért egyetlen alkalmat sem szabad kihasználatlanul hagyniuk, ahol csak lehetséges és előnyös (körülbelül 31 végtéren) e munka és bérelszámolási forma bevezetése. Feladat hárul e tekintetben a szocialista versenyt szervező bizottságra: ismertesse termelési értekezleteken a kérdés fontosságát, végezzen meggyőző, felvilágosító munkát az erdőmunkások soraiban. A brigádok idejében megszervezése "HiUrdeif"bizonnyal hatalmas segítséget ad a vállalat termelési feladatainak teljesítésében. Legalább olyan fontos a műszaki-szervezési intézkedési terv erre vonatkozó célkitűzését valóra váltani, mint a fakitermelés és feldolgozás gépesítését szolgáló intézkedéseket. AJTAY LÁSZLÓ Fontos, nagy termelékenységű köszörűvel élezik a forgácsoló szerszámokat a Minszki Lajos Állami Ipari Vállalat műhelyében. Sclanzean Gheorghe munkás szerint öröm dolgozni ilyen gépen Az új technika bevezetése a termelékenység emelésének egyik legfontosabb eszköze Az üzem távlati fejlesztési programjának új szakaszához érkeztek az Electro-Murex Állami Ipari Vállalat dolgozói Az elmúlt évben megkezdett termelőfelület-bővítési munkálatokat az idén befejezik az építők. (Mint már arról hírt adtunk az elmúlt évben az adminisztratív épületre húztak egy emeletet, pillanatnyilag pedig a nagyobbik termelőcsarnok bővítésén dolgoznak). A megnövekedett termelőfelületen lehetőség nyílik a termelés jelentős méretű növelésére. Az idén 54 százalékkal nagyobb termelési tervet kell megvalósítaniuk, mint az elmúlt évben. 35,4 százalékkal fokozódik a termelékenység, s így a termelés növelésének 70 százalékát éppen ezen az úton érik el. A termelékenység ilyen arányú növelése természetesen nagy feladatok elé állítja a vállalat minden egyes dolgozóját. Az elképzelések szerint azonban minden feltétel biztosított azok teljesítésére. A vállalat műszaki kollektívája ennek érdekében a műszaki és szervezési intézkedéseket előirányzó ütemtervet készített. Legfontosabb törekvésük több munkafolyamat részleges, vagyteljes gépesítése. Egy olyan gépet terveznek, mely egy időben végzi majd a vasalótalpak marását és esztergálását. A vasalókat a galvanizálási munkafolyamat előtt most még kézi hozzájárulással csiszolják a gépeken. Az új gép e műveletet automatikusan fogja végezni. A folyamatos adagolást futószalaggal oldják meg. A présműhelyben korszerű gépeket és szerszámokat használnak a termeléshez. A termelékenység további emelése érdekében tíz alkatrész kisajtolását automatikusan oldják meg. E módszer lényegében nem új, de bevezetésére csak most kerülhetett sor, mivel ebben az évben egyes alkatrészekből már nagy sorozatgyártásra rendezkedtek be. Ugyancsak a sajtosok termelőképességét emeli a komplex szerszámok használata, mert lehetővé válik, hogy egy nyomásra több műveletet is elvégezzen a gép. A szerelési szalagokban is a munkaigényes gyártási szakaszok gyorsítására törekednek. A villanyvasalók és melegítőkhöz szükséges csavarok és anyák összeszerelésére készítenek különleges gé peket. A fémforgácsoló műhelyben több esztergapadnál bevezetik a sűrített levegővel történő anyagbefogást. Mint az a fenti példákból is kitűnik, egyrészt a szakosítás, másrészt a termelés növekedése révén mind nagyobb lehetőség nyílik a nagyipari termelési formák és megoldások bevezetésére. Kétségtelen azonban, hogy ez új termelési és szervezési formát is igényel, olyant, amely biztosítja a gyorsan elkészült, nagy mennyiségű félkésztermék mielőbbi eljutását az egyik munkahelytől a másikig. De ha alaposan átnézzük a terveket, kitűnik, hogy az Electro- Muresnél e téren sem lesz hiba. A présműhelyben például teljesen átcsoportosítják a gépeket. Az új termelési folyamatnak megfelelően elhelyezett gépek között ipari vágányt fektetnek le, s így a nagysúlyú szerszámok és a kipréselt alkatrészek szállítása is megoldódik. Hasonló megoldást terveznek a villamos melegítőket gyártó részlegen is, új gyártási folyamatot dolgoznak ki minden termékféleség előállítására, és ennek megfelelően helyezik el a már meglévő, vagy elkészítésre, illetve beszerzésre váró gépeket és felszereléseket. Ezek után az következne, hogy beszámoljunk arról, mi valósult meg mindebből az év első hónapjában. Sajnos, erről még keveset írhatunk, mivel a fontosabb intézkedések — márpedig itt csak arról lehet szó — gyakorlatba ültetésére csak az építkezési munkálatok befejezése után kerülhet sor. Elmondhatjuk azonban, hogy az új technológia kidolgozása, az új gépek és felszerelések tervezése, egyesek gyártása, mások beszerzése folyamatban van. Minden jel arra vall, hogy az ütemtervet, s végső fokon az 1963 évi terv minden mutatóját határidő előtt teljesíthetik. ZJCDC Átfogó iskoláztatási program A régeni Gép- és Felszereléseket javító Vállalatnál egy esztergályosnak sokkal többféle alkatrészt kell elkészítenie, mint például az Electro-Muresnél annak az esztergályosnak, aki a vasalótalpakat készíti. Az Electro-MUresnél, a vasalótalpakat esztergáló dolgozók állandóan ugyanazzal a szerszámmal, fordulatszámmal dolgoznak, ismétlődő, azonos megmunkálási műveleteket végeznek. A másik vállalatnál viszont tengelyeket, perselyeket, dugattyúkat és egyebeket kell készítenie az esztergályosnak, tehát nagyobb szakismerettel kell rendelkeznie. Bizonyára ezért is helyeznek olyan nagy hangsúlyt a régeni Gép- és Felszereléseket Javító Vállalatnál a dolgozók szakismereteinek állandó gyarapítására. A múlt évben a vezetőség, a szakszervezeti bizottsággal széleskörű, valamennyi szakmát átfogó iskoláztatási programot dolgozott ki. A vállalat összmunkássága, mintegy 300 dolgozó kapcsolódott be a szakmai továbbképző tanfolyamokba. Összesen 12 csoportra osztották fel a szakmai továbbképzést, a lakatos, szerelő, hegesztő, öntő és a többi mesterségnek megfelelően. Az előadások megtartásával a szakmailag legfelkészültebb mérnököket és technikusokat bízták meg. Az első előadások a munkások általános matematikai tudását gyarapították. Ezeket az előadásokat a szakmánkénti felkészítők követték. Előadások hangzottak el a minőség javításának útjairól, arról, hogy miként lehet csökkenteni a selejtet az öntödében, továbbá a termelékenység növelésének fontosságáról, különböző technológiai eljárásokról és más egyebekről. A tanfolyam elvégzése után minden munkásnak jogában áll majd, vizsga alapján, kérni a felsőbb fizetési osztályba való besorolást. A vállalat műszaki dolgozói számára is előadásokat tartottak. Első esetben az anyagok szerkezeti felépítéséről, a természetes és mesterséges bolygókról frissítették fel ismereteiket, majd kimondottan technikai jellegű felkészítők következnek. A gondosan előkészített iskoláztatási program nagymértékben , hozzájárult a vállalat dolgozóinak termelési sikereihez. 1962-ben, az egy főre eső termelékenységi előirányzatot 106 százalékra teljesítették, jelentősen csökkentették a gépek és felszerelések javítási idejét. A múlt évben 35 százalékkal kevesebb időt használtak fel egy mozdony javítására, mint 1959-ben. A kisgépesítés útján A parajdi Sóbánya dolgozói szép termelési eredményekkel zárták az elmúlt esztendőt Össztermelési tervüket november első feléig teljesítették, december 31-ig pedig több, mint 1.500.000 lejjel meghaladták a többtermelésre vonatkozó évi vállalásukat. A kimagasló munkasiker a munkatermelékenység növelésének tulajdonítható. A termelékenységi előrányzatot 106,7 százalékra teljesítették. Az 1963-as terv megvitatásakor a dolgozóik egyöntetűen vállalták, hogy becsülettel teljesítik a megnövekedett feladatokat. Jobb munkaszervezéssel, a belső erőtartalékok feltárásával és hasznosításával, továbbá a kitemelés és feldolgozás műveletének gépesítésével biztosítják a termelés volumenének növekedését. A műszaki színvonal emelése annál is inkább szükséges, mivel a több termelést főleg a termelékenység növelésének útján kell megvalósítani. A munkatermelékenységi mutató az idén 1,2 százalékkal nagyobb a tavalyinál. Egy emberre számítva ez havonta 545 lej növekedést jelent. Ott jártunkkor a vállalat igazgatósága úgy tájékoztatott, hogy a műszaki színvonalat főleg a kisgépesítésre fordított bankhitel gazdaságos felhasználásával emelik. Az elmúlt években megnehezítette a dogozók munkáját a kitermelt sómennyiség elszállítása a bányából. A megrakott csilléket a felvonóig a munkások taszították ki, ami fizikai erőkifejtést igényelt, s amellett lassan is ment a munka. A kommunisták javaslatára gépesítették ezt a munkafolyamatot. A kitermelés gépesítésével párhuzamosan tökéletesítik a feldolgozó részleg technológiai folyamatát is. Az elmúlt évben nem volt megfelelő arány a kitermelés és a feldolgozás között. A két váltásban kitermelt sómennyiséget a malmok csak három műszakban tudták feldolgozni, ami az önköltségi ár növeléséhez vezetett. Ezért vált szükségessé a malmok korszerűsítése. A szakemberekből álló kollektíva még az év elején hozzákezdett e munkálat elvégzéséhez. A terv szerint az egyik újjászerelt malom május 1-re megkezdi a termelést. Előszámítások szerint ezzel a feldolgozó részleg munkatermelékenysége jelentősen megnövekszik. A malom óránként 240 kilogrammal több sót őröl meg mint a régi eljárással. Emellett számos munkamozzanat válik fölöslegessé. A malom üzembehelyezése után megteremtődik a kellő összhang a kitermelő és a feldolgozó részleg között, tehát már nem lesz szükség a harmadik váltásra. A vállalatnak ez évente 36.000 lej megtakarítást jelent, nem beszélve arról, hogy az itt felszabadult munkaerő — melyet a kitermelésnél használnak fel — az eddiginél nagyobb értéket hoz létre. A műszaki intézkedési tervből mindössze két adatot ragadtunk ki annak bizonyítására, hogy a parajdi bányászok a műszaki színvonal emelésére törekednek, mely jelentős tényezője a munkatermelékenység további növekedésének. ------——CJC A galócási Fafeldolgozó Komplexum munkaközössége gazdag tapasztalatra tett szert az évek folyamán. Ma már sokkal rövidebb idő alatt állítja elő a préselt, a cellás, valamint a rétegelt lemezt. A dolgozók tökéletesen elsajátították a gépek kezelését, gazdaságosan használják fel a hámozásra alkalmas rönköket. A termelés tökéletes megszervezése révén a hámozóban, a szárítóban, a javító és prés részlegen jelentősen növelték a gépek kihasználási mutatóit. Ily módon a hámozógépek és a présgépek termelése kettő, illetve három százalékkal emelkedett az utóbbi hónapokban. A szocialista verseny egyik fő célkitűzését, a termelékenység növelését, sikerrel valósítják meg minden egyes részleget. A gépek kapacitását teljesen kihasználják. Ennek eredményeképpen a gyár munkaközösége az 1 köbméter rétegel lenne előállításánál több mint 2 százalékkal növelte a munka termelékenységét. Ezzel az eredménnyé a galócásiak e e tekintetben maga mögött hagyták az ország többfeldolgozó komplexumait. S arr ugyancsak jelentős, 1960-hoz viszonyítva a gyár munkaközösség 1 órával csökkentette 1 köbméte ■étegeit lemez előállításának ide ét. ■or.---------- Négy órával hamarabb ásni Indul a sodronypálya új rakománya. A szovátai Fagazdálkodási Vállalat vágterein is számos drótkötélpálya könnyíti meg a faanyagnak a vágterekről való kihozatalát. VÖRÖS ZÁSZLÓ Eltérően sok más iparágtól, a hangszergyártásnál a termelékenység emelését nem minden esetben lehet megoldani gépesítéssel. A hegedű, gitár és a többi húros hangszerek előállítása kitűnő szaktudást és különösen nagy kézügyességet igényel Luciu Maria kommunista a régeni Faipari Komplexum hegedűkészítő részlegének fényezője. Normájának rendszeres túlszárnyalásával és kiváló minőségű munkával igyekszik emelni a fényezés termelékenységét. ■ like mi ■■■A MIM —É—NIIMI I ■ mié— — mi ■■ I ■■■■| ____________ l^oai-ji-jaDcziaacpfmarirrnu'irririrni-ir-ir-ir-ir-ir-i m-nmem l KÖZLEMÉNY \ . A marosvásárhelyi rajoni és városiméhtenyésztők fiókja, [ , ] új méhész káderek képzése céljából 1963 február 4—22 között , méhészeti szaktanfolyamot szervez, kezdő méhészek részére, 3 román és magyar nyelven „ Beiratkozni és érdeklődni mindennap d. e. 9—12 és d. u- j ] 18—20 óra között lehet, az egyesület székházénál, Lenin utca 0 - 15 szám, Telefon 3183 j. gr—;—;—;—|—j—}—j—|—J—;—J——J——- -—;—j—jj-£• □□□m~inr~ii—ír-ii—ii—1[— nnoacaaaaoaaaaaaaocnczocncna I ...........................................■-■_ - { A* ep*l©szení«sy©p^gi Jzülliis | Kisipari Termelőszövetkezet ! Vadász utca 9 szám i .; I MEGRENDELÉSRE KÉSZÍT: ( konyha- t és szobabútorokat | f -I T t | A megrendelő anyagából végez épületasztalos mun- $ I kát szavatolás mellett, előnyös fizetési feltételekkel. .. A ttpacasi 'Mint adataikat fészító íz Vcc^^i&eccndczézeUU jmná Vállalat «üsoiiaiai «a I ÜL ss ! es» s* ac — gépész- és kohászati ipari mérnököket, technikusokat, gépész- és öntőmestereket. Továbbá alkalmaz magas szakképzettségű — villany- és autogén-hegesztőket; — kazánkovács,c kát; — géplakatosokat;— motortekercse löket. Felvilágosítással a vállalat személyzeti osztálya szolgál. Telefon: 819. 3 |jj A Vörös Zászló !! levelezői versenypályázata A VÖRÖS ZÁSZLÓ szerkesztősége levél-versenypályázatot hirdet az 1963. február 1, 1963. augusztus 15. a Román Sajtó ír Napja közötti időszakra. A verseny célja minél több olvasót, munkást, mérnököt, technikust, kollektivistát, értelmiségit bevonni a f lap szerkesztésébe, a témakör gazdagítása, változatossá tétele, a Íj lap színvonalának emelése és hatékonyságának fokozása céljából. A versenyben részt vehet minden önkéntes sajtólevelezőnk, az új üzemekben, vállalatokban és kollektív gazdaságokban működő lelvelező őrsünk, a lap olvasói, általában minden dolgozó ember, aki , ezúton is hozzá akar járulni feladatunk, a szocializmus építése kiteljesítésének nagy művéhez. A versenyzők tájékoztatása céljából az alábbi témaköröket is ajánljuk: AZ IPAR TERÜLETÉN. Tükrözzük a dolgozók harcát pártunk || és kormányunk határozatainak valóraváltásáért, a termelési térsevek választék szerinti ütemes teljesítése és túlszárnyalása, a térímékek minőségének szüntelen javítása, a munkatermelékenység || állandó emelése érdekében. Írjunk az e feladatok szolgálatába állíított szocialista versenyről, a szakmai tanfolyamokról, az újítómozgalomról stb. Népszerűsítsük az eredményeket, de bíráljuk a hanyagságot, pazarlást, nemtörődömséget. A MEZŐGAZDASÁGBAN központi feladat a kollektív gazdaságok szervezeti-gazdasági megerősítése, a közös vagyon szünte- II len gyarapítása, a munkafegyelem erősítése, a brigád- és csoport || rendszerű munkamódszer megszilárdítása, a szocialista verseny || kiszélesítése stb. Lehet írni továbbá a mezőgazdasági munkák gépesítéséről, a fej- és lett agrotechnikai módszerek alkalmazásáról, s az ennek eredményeképpen elért terméshozamnövekedésről, valamint a termőterületek maximális kihasználásáról, újabb területek termővé tételéiről stb. Továbbá arról, hogy a kollektív gazdaságok a termékek is szerződéses értékesítése útján mennyiben járulnak hozzá az állami , központosított alap biztosításához, s ezzel egyúttal a közös pénz■ jövedelem gyarapításához, amely egyúttal a kollektivisták egyéni jövedelmének fokozását is jelenti. TÁRSADALMI KULTURÁLIS téren témául szolgálhat a kulturális nevelőmunka, a munkások és kollektivisták szakmai ismereteinek gyarapítására, politikai, kulturális színvonaluk emelése stb. Lehet továbbá írni az állami és szövetkezeti kereskedelem kérdéseiről, valamint a néptanácsok gazdasági szervező és nevelő tevékenységéről. Egyszóval mindenről írtunk, ami bizonyítja tartományunk dolgozóinak hazafias lelkesedését, mellyel drága hazánk felvirágoztatásáért küzdenek. A versenyben résztvevők mondanivalójukat az általuk legmegfelelőbbnek vélt formában írhatják meg: hír, tudósítás, beszámoló vagy elemző-bíráló cikk, riport, portré vagy jegyzet formájában. A lényeg az, hogy csak alaposan ellenőrzött adatokat használjunk fel és mutassuk be az adatok mögött az alkotó embert is. A versenyre beküldhetők fényképek, karikatúrák, rajzok is. Lapunk szerkesztő bizottsága az alábbi díjakat állapította meg: EGY I. DÍJ: UTAZÁS A SZOVJETUNIÓBA (10 NAPOS) KÉT II. DÍJ: EGY-EGY ELECTRONICA TÁSKARÁDIÓ HÁROM III. DÍJ: TÁRGYJUTALOM, EGYENKÉNT 600 LEJ ÉRTÉKBEN A díjat nem nyert, de a versenyben jó eredményt elért versenyzők között 30 tárgyjutalmat osztunk ki, egyenként 200 lej értékben. A VÖRÖS ZÁSZLÓ szerkesztősége felhív minden egyes sajáttólevelezőt, levelező őrsöt, minden olvasót és dolgozót, hogy kapcsolódjék be tevékenyen a versenybe, hozzájárulva annak sikeréhez. , A pályázatra küldött leveleket kérjük a VERSENYRE jelzéslvel ellátni! I Az „ELECTRO MURES“ | § ÁLLAMI IPARI VÁLLALAT ’ ^ A VI ft Marosvásárhely, Kossuth L. u. 114. Tel. 2486. M ft VI A vi 5 Kiutalás nélkül szállít: vi ft V ft v! ft 'i T ' ' gt a 1 “ « ft 9 kézi számológépet M ^ 9 23 mm kézi villamos fúrógépet ft 9' villamos mozaik csiszolót ft ,# felületi villamos beton vibrátort és \/| A VI ft 9 villamos krampacsoló kalapácsot. vi I =========-- 8 $ _____