Vörös Zászló, 1963. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1963-04-02 / 77. szám

Eredményesebb politikai tömegmunkát a fa magasabb fokú kihasználásáért A gyergyói Fagazdálkodási Vál­lalat pártbizottsága elsődleges feladatának tekinti a gazdasági kérdések megoldásával, irányítá­sával, valamint a politikai nevelő és mozgósító munka minden esz­köze igénybevételével harcolni a fa minél komplexebb kihasználá­sáért. A gyergyói Fagazdálkodási Vállalatnál erre annál is inkább szükség van, mivel az elmúlt év­ben nem sikerült teljesíteni a tervben előirányzott rönk kihasz­nálási mutatót. A vállalat pártbizottsága célul tűzte ki, hogy az 1963-as termelési évben ne csak teljesítsék az előirány­zott mutatókat, hanem szárnyal­ják is túl azokat. Az első két hó­nap eredményei azonban nem túl­ságosan biztatóak, mert míg a terv 67,84 százalékos fenyőrönk kihasználást irányoz elő, addig januárban csak 67,39, februárban pedig 67,45 százalékot értek el. Ezzel már az év első negyedének eredménye is az előirányzat alatt marad. Ezek után feltehető a kérdés: vajon mennyire tanultak a múlt évi hibákból, ha már az első hó­napokban lemaradtak e mutató teljesítésével? A fenti kérdésre a választ csak a pártbizottság ez évi tevékeny­ségének alapos tanulmányozása­­ után kapjuk meg. A pártbizottság­­ konferenciájától napjainkig eltelt­­ időszakban értek el eredményeket,­­ de a döntő kérdésben, a fenyő­rönk kihasználásban érdemleges javulás nem mutatkozott. Miért? Azért, mert a pártbizottság csak az elmúlt évi lemaradás tudatá­val s nem annak alapos elemzé­sével kezdte az 1963-as gazda­sági évet. Emiatt nem sikerült le­vonni a kellő tanulságokat, ame­lyek segítettek volna az 1963 as terv teljesítésének előkészítésé­ben. Ahelyett, hogy az egyes egy­ségeknél jól bevált módszerek el­terjesztésére törekedtek volna, ré­gi, elavult módszerrel kezdték az új évet is, így az olyan jó ered­ménnyel járó módszert, mint a­­ gyergyói egység körfűrészeseinek anyagtéri tapasztalatcseréjét nem sikerült általánosítani, pedig an­nak nyomán 1962 második felé­ben több mint 300 köbméterrel több fűrészárut­­­adtak­ a­­körfűré­­­szesek. Hasonlóan eredményes módszert alkalmaztak a tölgyesi h.­egységnél is, ahol a tűzifának szánt hulladék alaposabb átválo­gatásával jelentős mennyiségű lá­dát készítettek, s ezzel fokozták a fa kihasználását, de ezt a mód­szert sem karolták fel. Ezeket, a gyakorlat által igazolt módszere­ket nem értékelik, s munkájuk eredménytelenségét csupán annak róják fel, hogy széldöntötte fával kell dolgozniuk, ami nagyon ront­ja a fa kihasználási mutatót. Ezen állításukat, amint látjuk, saját eredményeik cáfolják. Nem mondható, hogy a pártbi­zottság nem foganatosított intéz­kedéseket a fa jobb kihasználása érdekében, de sajnos, nem a kel­­­­lő fontossági sorrendben. Így pél­dául ahelyett, hogy mind a vál­lalat, mind az egységek szintjén alaposan megvitatták volna a kommunisták a rönkkihasználási mutató nem teljesítésének okait, s ott, ahol szükségesnek mutat­kozott, kellő politikai és gazda­sági intézkedéseket foganatosí­tottak volna a szakképesítési igazolványokkal nem rendelkező dolgozók szaktanfolyamba való összeírásával is, de erre a jóvá­hagyás még máig sem érkezett meg a felsőbb szervektől. Megje­gyezzük, hogy a vállalat sem —I-----­-----­PARTELET megfelelő szakkáderrel, sem kellő technikai felszereléssel nem ren­delkezik e tanfolyam megszerve­zéséhez. A szakmai továbbképző tanfo­lyamok szervezésében máig sem értek el kézzelfogható eredményt. Még csak az előadások témáját si­került megállapítani s kiosztani egy technikusokból és politikailag fejlettebb dolgozókból szervezett kollektívának, kidolgozás végett. Huszonhat előadást irányoztak elő az első félévben. De vajon szán­dékoznak azokat megtartani, hisz már a második negyedévben va­gyunk? Amíg elkészülnek az első előadások és azokat a pártbizott­ság jóváhagyja, biztos eltelik még két-három hónap. Ekkor már készül­hetnek is a következő félévi elő­adások címeinek a megszerkeszté­sére, hogy a második félévben is legyen mivel foglalkozniuk. Ugyanitt kell kitérnünk arra a hibás módszerre is, amellyel ezek az előadások készülnek. A párt­­bizottság irányításával csak a cí­meket készítette el a szakszerveze­ti bizottság, tématervek nélkül. Ezeket a címeket kiosztották az előadókollektíva tagjainak, akik saját belátásuk szerint készítik el az előadásokat. A pártbizottság majd azok elkészítése után szán­dékszik megmagyarázni, hogy mit is kellene tartalmazniok. Így a félév vége idő, ha úgy látja jónak, újat készíttet, hogy ezzel is „ope­ratívabbá“ tegye munkáját. Ezeknek az előadás-sorozatok­nak a múlt évi tapasztalataiból csak annyit sikerült hasznosítania­­a pártbizottságnak­,hogy nemeid­­hét azok elkészítését és megtar­­­tását csak az egységek pártalap­­szervezeteire bízni, mert akkor nem elég hatékonyak és rendsze­resek. Arra már nem terjedt ki még Nagy János pártbizottsági titkárnak sem a figyelme, hogy a fakihasználás növelésében alkal­mazott jó módszereknek előadás-so­rozatok útján való terjesztése is jelentősen segítheti az egységek munkáját. Kern is beszélve arról, hogy egy-egy ilyen előadást ta­pasztalatcserével is egybe le­hetne kötni. A politikai tömegmunka főbb formáira kitérve azt is el kell mondanunk, hogy csak március­ 18-án vitatta meg a pártbizottság a szemléltető agitáció megszerve­zését. Most, egy negyedév után tűzi napirendre a szemléltető agi­táció konkréttá tételét. Az agitá­torokat a fakihasználás növelésé­vel kapcsolatos tennivalókról csak az egységek pártalapszervezetei­­nek kezdeményezésére tájékoztat­ták itt-ott, de egységes intézke­dést nem foganatosítottak. A vál­lalat vezetőségét sem számoltatta be a pártbizottság arról, hogy miért nem sikerült teljesíteni a gömbfa kihasználási mutatóját. Mindezek után nem kétséges, hogy a fakihasználási mutató nem tel­jesítésének egyik fő oka, hogy a pártbizottság nem fordít kellő fi­gyelmet a gazdasági kérdések irányítására. A fentiekből következik, hogy a gyergyói Fagazdálkodási Vállalat pártbizottsága minden egyes tag­jának feladata az, hogy ismételten­­ és minél alaposabban tanulmá­nyozza át az RMP III. Kongresz­­szusának dokumentumait, s azok­­ szellemében javítsanak munka­módszereiken. VARGANCSIK G. ISTVÁN WEISZ SÁNDOR fordítása Asker szemügyre vette a házat. Megvan a keresett cím: Berlinerplatz 15. Egy óra múlva Tedder kijött a Villából, s kezé­ben kis utazótáskával, az állomásra ment. Asker mindaddig a nyomában volt, míg fel nem­ szállt a vonatra. ... Az elkövetkező két nap alatt a szovjet hír­szerzők kidolgozták a levéltár megszerzésének konkrét tervét. A tervet jóváhagyás végett sürgősen továb­bítani kellett Moszkvába. Bár igyekeztek a terv rész­leteit nagyon tömören megfogalmazni, mégis a rá­diógramm nagyon hosszú volt. Éppen ezért szó sem lehetett arról, hogy a város területéről továbbítsák, mert ez azonnal felkeltette volna a fasiszták figyel­mét, s minden valószínűség szerint sikerült volna betájolniuk. Mit tegyenek? Egyetlen választásuk volt: elszállítják a rádiót vagy kétszáz kilomé­terre Karlslusztól, s onnan továbbítják az akció tervét Moszkvába, íme, ezért került sor Percev és Tamara Stir­­­ova „kirándulására“. A vonat sebesen száguldott, szinte észrevét­lenül nyelte a kilométereket. Percev kinéz az ab­lakon. A távolban villaszerű házak tűnnek fel, mögöttük nagy kiterjedésű tó. — Megérkeztünk — jelenti be Percev. A vonat megáll. Csak néhányan szállnak le. Percev a nagyobbik bőröndöt odaadja egy hordár­nak, ő pedig a hölgy csomagját veszi el. Nemsoká­ra beérnek a vendéglőhöz. Percev és Tamara helyet foglalnak az egyik asztalnál. — Bocsánatot kérek, de csak kávénk és szendvi­csünk van — mentegetőzik a pincér. — Nem baj. Van nekünk is valami hideg éte­lünk. A pincér elmegy evőeszközért. Mikor visszajön, Percev megkéri,, szerezzen egy csónakot. — Kísérőre nin­cs szükségük? — kérdi a pin-161 REJTEKHELY AZ­ ELEÁN­Yér. — Az egyik emberünk, aki nagyszerűen ismeri a tavát, tudja hol van a legtöbb hal. — Köszönöm. Magam is jól ismerem itt a helyet, már jártam erre. Percev gyakorlott evezősnek bizonyul. A csó­nak gyorsan siklik a tavon. — Milyen kellemes. Szívesen eltöltenek itt más körülmények közt egy hetet. Mit szólsz, Tamara? A lány nem válaszol. Gondolataiba merülve nézi a szép környéket. ... Percev egy kis öbölbe irányítja a csónakot, melyet sűrű bozót vesz körül. Kiugrik egy kőre, s kiköti a csónakot. Felmászik egy sziklára, s alapo­san szemügyre veszi a tájat. Minden csendes, ki­halt. Visszamegy Tamarához,­­s hozzákezd felszerel­ni a rádióadót és az antennát, aztán előveszi a halász­felszerelést, felteszi a horogra a csalit s bedobja a vízbe. Közben Tamara a rádió mellett foglalatoskodik. Percey odanéz, a lány int, hogy sikerült kapcso­latot teremtenie. Tamara az előtte lévő papírra néz, miközben ujjai sebesen mozognak. Adja a jelzéseket. Percev figyelmesen kémleli a tájat.­ Nincs mi­től tartaniuk. Senki sincs a közelben, Tamara nyugodtan folytathatja a közvetítést. Nemsokára odajön a lány, s közli, hogy be­fejezte. Percev mindent összecsomagol, még néhány órát halásznak, s aztán kimennek az állomásra. Feladatukat teljesítették. HUSZONNEGYEDIK FEJEZET Miután Moszkvában megkapták a Karlszusz­­ból továbbított rádiogrammot, Likov tábornok magához hívatta Ribin ezredest. Az ezredes elol­vasta a táviratot, aztán hosszasan elgondolkodott­— Mit szólsz? — kérdezte Likov — elfogadhat­juk a javaslatukat? — Egy ekkora rakományt repülővel szállít­sunk? Közel háromszáz láda, mindegyik tizenöt pad, vagy még annál is több! — Igen, Oreszt Ivánovics. Közel száz tonna. — S ezt repülővel szállítsuk. — Van valami más javaslatod? — Hm ... Nem könnyű feladat. — Nézd,* Kerimov felvet egy másik lehetőséget is. Szerezzük meg a levéltár anyagát s rejtsük el. VÖRÖS ZÁSZLÓ újabb építkezések a tengerparton. A Siutghiol-tó partján evezős klubot építenek, amelynek külön kikötője lesz a sportcsónakok és a sétahajók részére. Képünk az ott folyó építkezést ábrázolja. Véget ért az agro-zootechnikai tömegoktatás első éve Ezekben a napokban az össze­foglaló szemináriumokkal bezárult­­ a 3 éves mezőgazdasági tömeg­­­­oktatás első éve. Több hónapi szorgalmas tanulás eredményéről adtak számot kollektivistáink. Az igazi vizsga azonban csak ezután következik. Kollektivistáinknak a szántóföldeken kell bebizonyíta­­niok, hogy nem töltötték hiába a téli napokat. Sok új módszerrel ismerkedtek meg, jobban uralják a mezőgazdasági tudományt. A télen tartományunk kollektív gazdaságaiban szervezett 701 tan­folyamon több mint 32.000 kollek­tivista gazdagította tudását. S bátran elmondhatjuk, jó körülmé­nyek között. A néptanácsok, a me­zőgazdasági tanácsok gondoskod­tak jól felkészült előadókról, szemléltető anyagokról stb. Csu­pán diafilmet több mint 10.000-et bocsátottak rendelkezésükre. Ezen­kívül a tartomány filmszínházai­ban 1.800 mezőgazdasági témájú­­előadáson vettek részt a tanfolya­mok hallgatói. Az előadók nagy többsége is igyekezett tudása legjavát adni. Nem szorítkoztak csak a könyvek­ből tanultakra, hanem előadásai­kat összekötötték a gazdaság előtt álló feladatokkal, a gyakorlati kérdésekkel. Radnóton minden lec­két gyakorlati bemutató követett. A szakszerű takarmányozásról szóló előadás alkalmával például számításokat végeztek a különbö­ző növények takarmányértékéről és gazdaságosságáról. S a számí­tások a jó minőségű silótakar­mány mellett tanúskodtak. Utána pedig közösen felbontottak egy silógödröt, hogy gyakorlatban is láthassák, hogyan kell jó minősé­gű takarmányt előállítani. Egy másik előadás alkalmával Okos­­ Mihály állatgondozó számolt be ,­j módszeréről, amellyel az elmúlt évben a rábízott 12 tehénnel át­lagosan 2.800 literes tejhozamot ért el. Eredményes munkát végzett e­­zen a téren Ologu Gheorghe, a báldi kollektív gazdaság mérnöke is. Sikeresen használta fel a tan­folyamokon a hosszú évek során szerzett tapasztalatait. Előadásait szemléltető anyagokkal, gyakor­lati példákkal tette érdekessé. Ilea Vasile, a ludasi kollektív gazdaság mérnöke a gyakorlat­ban mutatta be a zöldségtermesz­tő kör hallgatóinak, hogyan kell f­elkészíteni a melegágyakat és ápolni a palántákat. S így sorol­hatnánk tovább Ardeleanu Teo­­dort, a rácsi, Kósa Barnát, a marosvécsi, Ardeleanu Ioant, a gerebenesi, Czimbalmos Jenőt, a­­ szárhegyi és más kollektív gazda­ságok mérnökeit, akiknek előadá­saiból sokat tanulhattak a kollek­tivisták. Annak ellenére, hogy kollektív gazdaságaink nagy részében kel­lő időben és magas minőségi szín­vonalon tartották meg az előadá­sokat, nem lehetünk teljes mér­tékben elégedettek a téli agro­­zootechnikai tömegoktatás ered­ményeivel. Akadtak olyan gazda­ságok is, ahol késve, vagy egy­általán nem tartották meg a lec­kéket. Egyes szakemberek csak felolvasták a tankönyvből az elő­írt anyagot, anélkül, hogy egy szót is szóltak volna annak gya­korlati alkalmazásáról. Felülete­­i­sen végezték munkájukat Radu­­lescu Eugen, a mezőszengyeli, Kertész István, a gerendi, Bucin Lucian, a Papiu Ilarian-i, Sikó Antal, a székelykáli és más kol­lektív gazdaságok mérnökei. Rusu I Iosif, a magyarós kollektív gazda- s­­ág mérnöke számtalanszor hiányzott nemcsak az előadások­ról, hanem a munkahelyéről is. Természetesen, az agro-zootech­­nikai oktatásban észlelhető hiá­nyosságokért nemcsak a szakem­berek a hibásak. Sok helyen, mint például Nagyernyében, Vajában, Nyárádgálfalván, Gyergyóreme­­tén, Etéden, Zsidvén és máshol a kollektív gazdaságok alapszerve­zetei, vezető tanácsai sem fordí­tottak kellő gondot erre a munká­ra. Nem ellenőrizték a tanfolya­mok menetét, nem mozgósították a tagságot az előadásokra. Ezek­nek a hibáknak a jövőben nem szabad megismétlődniük. Éppen ezért a kollektív gazdaságok ve­zető tanácsai alaposan elemez­zék azokat a hibákat, amelyek a télen akadályozták az oktatás menetét és foganatosítsanak megfelelő intézkedéseket azoknak kiküszöbölésére. A tavaszi és­­ nyári napokat n^gysz^ijpn. ffl.Jehe| ^.haszpájru.. az idén tanultak elmélyítésére, a második évfolyam előkészítésére. Számos kollektív gazdaság mér­nöke és vezető tanácsa el is ha­tározta, hogy minden fontosabb mezőgazdasági munka előtt gya­korlati bemutatót, vitát rendeznek az itt alkalmazott és a legjobban bevált módszerekről. Ugyanakkor már most megkezdik a szemlél­tető képek, rovarok, növényfélék összegyűjtését. A vezető tanács pedig gondoskodik a szükséges laboratóriumi felszerelésekről. E­­zeket a jó példákat kövesse min­den egyes kollektív gazdaság ve­zető tanácsa, szakembere, hogy a jövő évben még magasabb szintre emelhessük az agro-zoo­­technikai tömegoktatást. OLTEAN VASILE REJTEKHELY AZ ELBÁN süllyesszük az Elbába. A csomagolás ezt lehetővé teszi. Egyetértesz ezzel a variánssal? Aha, szóval nem nagyon. Ezt meghiszem. Ki tudja, mi történ­het az anyaggal. — Rendben van, de nagyon körülményes had­művelet... A repülők tízeit kell bevetnünk. Likov behivatta Csisztov ezredes. Miután az elolvasta a rádiogrammot, felkiáltott: — Jóeszű fiú, tábornok elvtárs. Véleményem szerint a terv elfogadható. Egy tiszt lépett a szobába s jelentette: értesí­tés jött Berlinből, hogy Seiffert tábornok vissza­érkezett a fővárosba, s Fred Tedder egy személy­­szállító gépel az óceánon túlra repült. Likov tábornok a belső telefonon felhívta főnö­két, s engedélyt kért, hogy jelentést tegyen. Az igazgatóság főnöke alaposan tanulmányozta Kerimovék rádió-grammját. — Merész elképzelés — jegyezte meg. — Me­rész és kockázatos. De más megoldást nem látok. Igazuk van. Elvileg egyetértek velük. Figyelembe véve azonban az akció rendkívüli jelentőségét, külön jóváhagyást kell kérnünk. Készülj fel Szer­­gej Szergejevics. Te felelsz az akcióért, te fogod a jelentést előterjeszteni a vezetőségnek. — Még ma meg kell ezt csinálnunk. Kevés az idő s nagyon sok a tennivaló. — Igen, még ma. Likov tábornok és főnöke késő éjszaka érkez­tek vissza a vezetőségtől. A terveket jóváhagyták. — Még ma felveszed a kapcsolatot a fiukkal? — kérdezte az igazgatóság­­főnöke. — Igen. Ötven perc múlva. — Szólj nekik Tedderről is, s lelkesítsd őket, hisz nagyon nehéz helyzetben vannak. — Az biztos. — Tiltsd meg nekik, hogy bármit tegyenek, amíg itt jól elő nem készítjük a dolgot. Addig ki­­ mozduljanak a házból, pihenjenek s gyűjtsenek erőt az akcióra. — Megértettem. — Közölni akarok valamit. Neked is tudnod kell a dologr­ól. Véglegesen eldöntötték, hogy a há­ború után a legfőbb fasiszta háborús bűnösöket, Hitlert, Göringet, Himittlert, Göbelst, Ribbentro­p­­pot, Kruppot, Schachtot és a többieket törvény elé állítják. — Nagyon jó. (Folytatjuk.)1 162 A hét Ifgi W~d M 'Si® w? 1 1963 ——— Áprili— 1929. április 2—5 között tartották meg Temesvá­ron az Egységes Szakszervezetek Kongresszusát. Kedd , 1888-ban ezen a napon kezdődött el a Prahova Szerda *a*om’ra völgyi parasztok felkelése. 4 1945. április 4-én szabadult fel Magyarország a , . „ „ fasiszta elnyomók igája alól. A felszabadító csytörtöri harcokban a szovjet katonák oldalán a román nép hős fiai is részt vettek. ----------------- —————----------—' ' 5 316 éve halt meg (1647-ben) Grigore Ureche, az Péntek első román krónikások egyike. 1483-ban, 480 évvel ezelőtt született az olasz­­ reneszánsz egyik ismert egyénisége, Rafael San­­­zio kiváló festőművész, szobrász és építész, szomn­at 43 é éve fjait meg (1528) Albrecht Dürer nagy német festőművész,­ ­ költő. Hétfő A ROMÁN BÉLYEGGYŰJTŐK EGYESÜLETE országos értekez­letet tartott a fővárosi Postapalo­tában, amelyen megvitatták a fila­­télia fejlesztésének kérdéseit, jó­váhagyták a Román Bélyeggyűj­tők Egyesületének új szervezeti szabályzatát és megválasztották az egyesület új vezető tanácsát. JELENLEG TÖBB MINT 60.000 szakember dolgozik Tádzsikisztán népgazdaságának különböző ágai­ban. A köztársaságban — tízezer lakosra számítva — a főiskolai hallgatók száma 2,5-szerese a franciaországi, kétszerese az olasz­­országi, nyolcszorosa a törökor­szági és tízszerese a pakisztáni főiskolások számának. MÁRAMAROS TARTOMÁNY­BAN megkezdődött a gyümölcsfák ültetése. Ezzel párhuzamosan foly­tatják a régi gyümölcsösök per­metezését, gondozását. Ezt a fon­tos munkálatot eddig mintegy 1 millió gyümölcsfán végezték el. 19­63 októberében buda-P­EST*Est~'Első ízben rendezik meg a Pablo Casals nemzetközi gor­donkaversenyt, amely a magyaror­szági zenei élet kiemelkedő ese­ménye lesz. A versenyen részt vesznek tehetséges fiatal előadó­­művészek az egész világból. A szervező bizottság meghívta Pab­lo Casals világhírű gordonkamű­vészt is. ------------------□□-------------------­N. Balcescu szélesvásznú film­színház: Az utolsó vacsora. Progresul filmszínház: A szűz. Vörös Lobogó filmszínház: A foglyul ejtett zaj. Munkás filmszínház: Záró ak­kord. Dózsa György filmszínház: A vígjáték fénykora. Szakszervezetek Művelődési Há­za: Feltámadás. + A Művelődési Palota nagyter­mében április 2-án, kedden 20 órakor az ÁLLAMI ÉNEK- ÉS TÁNCEGYÜTTES PIONÍR CSO­PORTJÁNAK ELŐADÁSA. 50 éve halt meg (1913) Panait Cernea román KRIVANA TARTOMÁNYBAN A CRI$ és INEU rajoni kollektív gazdaságokban megkezdték a ja­­rovizált burgonya ültetését. AZ ODESSZAI (Ukrán SZSZK) Agronómiai Intézetben meg­kezdte működését az első szovjet laboratórium, amely a matematika mezőgazdasági alkalmazásával foglalkozik. A laboratórium többek között Minszk típusú univerzális elektronikus számítógépet kapott. A laboratórium oldja meg a Szov­jetunió déli vidékeinek állatte­nyésztésével és az Ukrán SZSZK gép- és traktorparkjának kihasz­nálásával kapcsolatos kérdéseket. EZ ÉV ELSŐ HÓNAPJAIBAN az ország egészségügyi egységei nagyszámú hazai gyártmányú, korszerű orvosi készüléket és fel­szerelést kaptak és kapnak a to­vábbiakban is. A kórházakat pél­dául plasztikai műtétekhez hasz­nált, IOR gyártmányú elektroder­­maton nevű készülékkel, a gyógy­szertári laboratóriumokat pedig új vízdesztilláló készülékekkel lát­ták el. A NAGYVÁRADI PIONÍROK* HÁZA a szünidő idejére változat­­os programot szervezett a pioní­rok részére. A kisebbek részére mesedélutánokat szervezett, ezen­kívül kirándulásokat különböző ipari egységekbe és kollektív­­gazdaságokba. MÁRCIUS 26-ÁN TELJESE TETTE első negyedévi tervét a fővárosi „Delicia“ édesipari termé­keket előállító vállalat. Március 31-ig terven felül 120 tonna édes­ipari terméket állított elő. 1 I­7 115 éve (1848) halt meg Gaetano Donizetti Vasárnap (született 1797) olasz zeneszerző. 1963. április 2. Kedden és szerdán változé­kony idő várható, helyenként csapadék. A hőmérséklet kez­detben állandó, majd csökken. Éjszaka 2—7, nappal 8—15 fok. Mérsékelt nyugati szél. □□□□□LmmaoaxDi Az „Ifadó-MiMts Állami Ipari Vállalat Marosvásárhely Kossuth L. u. 114. *— Tel.: 24—86.­­ Kiutalás nélkül szállít; ■ I Bolyai-típusú kézi számológépet; 1 23 mm-es kézi villamos fúrógépet; 1­­ villamos mozaikcsiszolót; % felületi villamos betonvibrátort f és villamos kalapácsot, # \ aV.V.,.V.\>rt-1v,v,w.V.V,V.,,^V.,.,,V.WV.NW A szebeni Városi Ipari Vállalat M. Kogálniceanu utca 1. Tel. 3931 ! I mr. szállít i — fémtalicskákat 1 — székeket filmszínházak, gyűléstermek és kultúrott-­­­honok részére 1 — STAS méretű iskolapadokat • — kétkerekű szemétszállító kocsikat ) — 100 és 50 liter űrtartalmú szemeteskosarat * — 25 literes, alumíniumból készült tejesbödönöket £ — alumínium kilincseket « — alumínium félfordítókat (ablakokhoz) £ — féligsüllyesztett alumínium tripzárakat ■ ■ PT. Vállalja a különböző típusú hűtőszekrények javítását «!

Next