Vörös Zászló, 1963. július (15. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-02 / 153. szám

1883. július 7. J Udvarhely is évről évre szé­­•I- pül. Néhány évvel ezelőtt az I' új, impozáns rajoni művelődési •I- ház, aztán a város főterén I' szobrokkal díszített szökőkút, a •I- rendezett utcák nyerték meg a ;I; helybeliek után az idegenek tet­­szését is. S az udvarhelyiek ;[; városszépítési kedve nem lan­­•I- kad. Ezt tapasztaltuk a minap I is, amikor rövid sétát tettünk •I- a város utcáin. Udvarhely új ,I: színfoltja az egyre több, kor­­•I- szerűen berendezett üzlet. A vevőt valósággal kíváncsivá •I- teszik az átalakított, korszerű­­­sített elárusító egységek. Ilyen •I- üzlet a tejtermékeket árusító­­ bolt is. Néhány méterrel tovább •I- más üzleteket is átalakítottak, íj, újra bútoroztak. A nikkelezett ■­- szegélyű polcok, a színes mű­­­­anyag felhasználásával készült­­ üzleti berendezések tetszető­­s|­ sek, akárcsak az épület hom- H­­lokzata, melyen még érezni a­­ friss mész szagát. A város ke­­re­reskedelmi hálózatának csino­­­­­sítására ez évben mintegy fél­­millió lejt költenek. Természe­­te­tesen, amikor ilyen nagy ösz­szegeket fordítanak üzletcsino­sításra, a tervezők nem feled­keznek meg arról sem, hogy annak párosulnia kell a mun­kakörülmények, az elárusítási feltételek javításával. Mint minden városban, így Udvarhelyen is eltűnőfélben a sok foghíjas, üres telek. A Ke­resztúr felől Udvarhelyre érke­­ző már a város végén felfigyel arra a többemeletes, színes homlokzatú lakótömbre, amely egy ilyen üres telken épült. Az elmúlt napokban a kőművesek már az utolsó simításokat vé­gezték itt. De a városban nem ez az egyedüli új tömblakás, amit még ebben a hónapban birtokukba vesznek a lakók. A Hargita téren is elkészült a háromemeletes tömb­ház, mely­nek földszintjén kereskedelmi egységet nyitnak. S miközben új, emeletes há­zakkal gyarapodik a város, a rajoni gazdálkodási vállalat gondoskodik a régi épületek csinosításáról, gondozásáról is. Így teljesen új külsőt kapott a Szabadság tér 6 szám alatti K^++Tf++++-H-+++++-i-+++­ emeletes épület. Nemrég még az épületnek a város központja felé néző fala kopár volt, most ízléses, gondosan képzett erké­lyek, ablakok díszítik. A mint­egy 200.000 lejes kiadással azonban nemcsak megfiatalí­tották ezt az épületet, hanem újabb 7 családnak egészséges lakást is biztosítottak benne. Lakosai jó gazda módjára gondozzák Udvarhelyt. Ezt bi­zonyítja többek között a szé­pülő Küküllő-part is. Az új híd szomszédságában, az egy­kor bozótos, gondozatlan terü­letet hazafias munkával való­ságos kis pihenő parkká vará­zsolták. Nem hiányoznak innen a színes virágok, a kavicsozott sétány és a padok sem. S ha az embernek éppen csónakázni támad kedve, azt is megteheti, hiszen csónak kölcsönzőt is lé­tesítettek. íme, csak egy rövid séta so­rán, mi minden újat lát még az is, aki elég gyakori ven­dége a városnak. M. B. ItC'jft'C'S ^(1 cLp’S4'fsGl'&) Nemsokára beköltöznek a lakók a Hargita téri új, emeletes tömbházba. A Szabadság téren „megfiatalított“ ház A hazafias munkával széppé tett Küküllő-part CEC hírek A tartományunk üdülő- és für­dőhelyein lévő CEC- és egyes pos­tahivataloknál növelték a személy­zet számát a nyári csúcsforgalom idejére, így meggyorsult a betét­könyvesek kiszolgálása. Tekintettel a megnövekedett for­galomra, Marosvásárhelyen ,a Pia­­ta Trandafirilor 42 szám alatt lé­vő CEC-hivatalnál az eddigi két pénztár helyett három áll a betét­könyvesek rendelkezésére. Értékelték az iskolások körében az 1262—63-as tanév idejére szer­vezett CEC takarékossági versenyt. Az első helyre a régeni 3-as szá­mú nyolcosztályos iskola került. Itt az összes tanulók rendszeresen takarékoskodnak. Az iskola 2.190 lej értékű sportfelszerelést kap. Második helyre a galócási iskolá­sok kerültek, akik valamennyien CEC-betétesek. 1.500 lej értékű sportfelszerelést nyertek. A har­m­adik helyezett a marosvásárhelyi Il-es számú iskola. Ebben az is­kolában a tanulók 98 százaléka takarékoskodik rendszeresen. 1­ 00.) lej értékű sportfelszerelést kap az iskola. Az említett iskolák CEC- felelősei, akik hatékonyan hozzá­járultak ahhoz, hogy minél több tanuló kapcsolódjék be a takaré­kossági mozgalomba­n különle­ges jutalomban részesültek. ®+ -r+-í—r-r+-i~i—r-7—r--í~i--í"i~i~!"í~r-?~i~i~i-.i~r-i"T“S—e-e-r-e-r-e-r- Időszakos orvosi vizsgálatot tartott a CFR Poliklinika A marosvásárhelyi CFR Polikli­nika egészségügyi dolgozói minden évben felülvizsgálják a szállítás­ban dolgozókat. Legutóbb, június 22—26 között az Autószállítási Vállalat udvarhelyi és régens egy­ségeinek dolgozóit vizsgálták meg. Az orvosi vizsgálatot a színhelyen tartották, amivel nemcsak a ter­melőmunka ütemét biztosították, hanem megismerkedtek a dolgozók munkahelyével s a szakorvosok megfigyelhették a szervezetre ká­ros munkakörülményeket. Az ész­revételek nyomán javaslatokat tet­tek azok megjavítására, mint vé­dőberendezések létesítésére, szellőz­­tetők felszerelésére stb. Összesen mintegy 250 személyt vizsgáltak meg. Ebben a hónapban a Csík­szeredai és toplicai egységekhez látogatnak el. VASS IBOLYA levelező + Március elsején délben a gyer­■| gyái fűrészüzem egyik termében ,+ népes csoport gyűlt össze. Idő­­,é jsek és fiatalok, férfiak és nők — •­•valamennyien a gyár dolgozói­ér. t jöttek el az elvtársias bírói ta­­'•tanács által meghirdetett tárgya­lásra. Mindenkit érdekelt, hogy -l­ mi lesz Balogh Tibor vádlottal. .],aki február 25-én este ittas álla­­.+ pótban belopódzott a gyárba, s a •jládaszegző részlegen bántalmazta ■('Bálint Jenőt. Majd mikor felszó­lították, hogy hagyja el az üzem ^•területét, letépte Bálint Mihály j. szvetterét. 4 — Az ilyen embernek nincs he­­.|.Tye közöttünk... Ki kell tenni az •j üzemből, hangoztatták többen is I a tárgyalás megkezdése előtt. |Mások meg éppen az ellenkező ~.véleményen voltak. A vitának az -j elvtársias bírói tanács elnöke ve­­||.tett véget. — Miután bejelentette ja tárgyalás napirendjét, megadta ![.a szót a felperesnek. Bálint Mi­­Mi­hály a legapróbb részletekig el­­is mondta a történteket.­­ Balogh Tibor lesütött szemmel :■ hallgatta a vádló szavait. Lát­­tszott rajta, hogy megbánta tettét, is szégyelli magát munkatársai­­felőtt. A tárgyalás előtt eibeszél­­■í gettem vele. S akkor, amikor ott ■állt munkatársai előtt, hogy szá­­­­mot adjon cselekedetéről, önkény­­e­­telenül is a tőle hallottak jutot­tak eszembe. " Mint vagonlakó dolgozik az füzemben, Nyárádremetéről került ■ ide, azelőtt napszámosként keres­te meg kenyerét. Eleinte nehezen "barátkozott meg új munkakörével, és tehernek érezte a szigorú mun­kafegyelmet. Már arra gondolt, hogy elmegy a gyárból és tovább folytatja a napszámos életet. Egyik este aztán végképp elha­tározta magát. Lefekvés után a­­zonban nem ju­t álom a szemére. Furdalta a lelkiismeret, hogy se szó, se beszéd, csak úgy otthagy­ja az üzemet s munkatársait, akik olyan jók hozzá, s akik min­denben segítik, csakhogy becsüle­tes ember váljék belőle. Elhatá­rozását sutba dobta. Úgy döntött, hogy még vár. Másnap reggel a­­lig pirkadt, de ő már talpon volt. Fürgén öltözködött. Kabátját az úton vette magára. Ezen a ködös reggelen gyorsan szedte lábait az üzem felé. Úgy érezte, mintha valami belső erő hajtaná, hogy minél előbb beérjen a gyárba. — Jó reggelt — szólt oda a kapus­nak, és sietős léptekkel máris ha­ladt tovább. Jó félórát ülhetett a melegedőben, amikor nyikorogva megnyílt az ajtó. A brigádvezető lépett be. — Na mi van komám, nem tud­tál aludni?! — szólt oda tréfál­kozva. -T-7. Talán nincs valami baj? kérdezte most már óvatosan, s közben fürkésző pillantásokat ve­tett Balogh felé. Itt az alkalom, hogy elmondjam, villant át Ba­logh agyán. Mégis letett szándé­káról, s csak ennyit mondott. -­­Nincs semmi. Egész nap kedvetlenül dolgo­zott. Munkatársaival sem igen váltott szót. Bánta, hogy bejött az üzembe. Mégis jobb lett volna otthon maradni, még délelőtt vo­natra ülni és visszamenni Nyárád­­remetére. A munkaidő letelte után a bri­gádvezetővel hagyta el az üzemet- Az úton úgy döntött, hogy szól elhatározásáról. Amikor előhoza­kodott ez­el, a brigádvezető hirte­len elvörösödött. — Megőrültél, most, amikor minden megy, mint a karikacsapás... Hát ezért segí­tettünk, hogy csak úgy hátat for­díts nekünk ... Máskülönben a te dolgod, de jól gondold meg, hogy mit csinálsz. Késő estig a fülébe csengtek ezek a szavak. Mégis csak igaza van a brigádvezetőnek. Azzal a tu­dattal aludt el, hogy nem hagyja cserben a munkatársait s az üze­met. ... Azóta három év telt el. Meg­becsült, jó munkássá vált. Közben felvették IMSZ-tagnak. 1961-ben­­ megnősült, családot alapított. Be­­­csületes ember módjára élt, s az üzemben is megkedvelték, megsze­rették munkatársai s felettesei. Nem volt olyan feladat, amit kész­séggel ne teljesített volna. Egyet­len hibája az volt, hogy szenve­délyesen fogyasztotta az alkoholt. Ezért kellett ott állnia a vádlottak padján. A mértéken felül elfo­gyasztott ital meggondolatlanság­ra ragadtatta. Megsértette az üzem belső rendszabályát. Sőt mi több, egy olyan embert, aki készséggel segíti és tanítja a fiatalokat, hogy minél jobb szakemberekké, társa­dalmunk hasznos tagjává válja­nak. ★ Megtörtént a tanuk kihallgatása is. Sokan kérték, hogy az üzem vezetősége bontsa fel Balogh Ti­borral a munkaszerződést. Mielőtt az elvtársias bírói tanács határo­zatot hozott volna, megadta az utolsó szót Bálint Mihálynak. E­­zen a deresedő hajú mesteren mú­ 1­s lőtt, hogy Balogh Tibor­­dolgoz­hat-e tovább az üzemben, vagy sem. Bálint Mihály kommunista azonban vállalta, hogy tovább­­ egyengeti Balogh­ Tibor útját, hogy leszokjon káros szenvedély­éről, az italról, s társadalmunk megbe­csült emberévé váljon-Több mint három hónap telt el­­ a tárgyalás óta. Balogh Tibor az­­­­óta gyökeresen megváltozott. Áp­rilisban felelősebb munkabeosztást kapott. Az anyagtérre került mint büd­ős. Kémenes Sándor, a szak­­szervezet osztálybizottságának el­­­­nöke, Fórika Mária, a pártalap­­­­szervezet bürójának tagja és mun­katársai csak jót mondtak róla. — A múlt hónap egyik vasárnap reg­gelén több vagon érkezett be, mint amennyi készáruval rendelkeztünk — mondotta Balogh Tibor brigád­vezetője. Azért, hogy az üzem ne fizessen lekbért, még szükségem volt egy emberre, akivel az anya­got szállításra előkészítsem. El­küldtem Tibi után, hogy segítsen, ő szó nélkül jött. Reggeltől késő délutánig dolgoztunk, megállás nélkül, így sikerült a szükséges mennyiségű anyagot előállítani. Amint Sinkovics Béla IMSZ-tit-­s­kár is elmondta, Balogh Tibor ma már rendszeresen részt vesz az IMSZ alapszervezet ülésein, s ál­landó előfizetője az Ifjúmunkás hetilapnak. Fórika Mária és a töb­biek pedig arról beszéltek, hogy az elvtársias bírói tanács tárgya­lása óta nagyon megváltozott. Balogh Tibor megváltozásában az egész munkaközösségnek része­­van. Főleg Bálint Mihálynak, aki idejében megakadályozta Tibit ab­­ban, hogy letérjen az egyenes út­ról. KELEMEN ALBERT VÖRÖS ZÁSZLÓ Növényápolás Szenttamáson és Dániai­ván Két község, különböző módsze­rek, de bíztató eredmények. Ezt tapasztaltuk az elmúlt héten, Csík rajoni körútunk során. S mindjárt elöljáróban el kell mondanunk, hogy számos csíki gazdaságban sikeresen birkóz­nak meg a növényápolással és a takarmányok betakarításával. A csíki kollektivistáknak ez a jel­szavuk: „Az aratás kezdetéig fe­jezzük be a kaszálást és a kapá­lást!“ S e célkitűzés megvalósí­tásáért — bátran elmondhatjuk — a kollektivisták a legnagyobb oda­adással dolgoznak. Szopós József, a szenttamási kollektív elnöke azzal fogadott, hogy bizony a tavaly ilyenkor nem ülhettünk volna le ilyen „bátran“ elbeszélgetni a munkála­tok helyzetéről. Akkor igen-igen lemaradtak, különösen a kapálás­sal. Most pedig már befejezték a burgonya második kapálását, sőt közel 20 hektáron harmadszor is megkapálták. S mindezekkel egy időben a 13 ha-os cukorrépásban is elvégezték a szükséges növény­­ápolást. Ezenkívül a takarmány betakarítására is jut elegendő idő és munkaerő. Tavaly ilyenkor még jóval ke­vesebb szénát tároltunk, mint most, mert a kapálás lekötötte a mun­kaerőnk nagy részét — mondta az elnök. — Az idén azonban, ép­pen a tavalyi tapasztalatokból ta­nulva, gyökeresen változtattunk munkamódszereinken. Miben áll ez? Még az elmúlt év végén szorosabb kapcsolatot teremtettek a gép-, és traktorál­lomással, és a felsőbb szervek ajánlásai alapján, a téli agrotech­nikai köröket is felhasználták ar­ra, hogy többek között a munka­­szervezés terén elkövetett hibákat a kollektivistákkal közösen vitas­sák meg, Így született meg az az elhatározás, hogy növeljék a gé­pesítés fokát. S mert hegyvidéki gazdaságról van szó, alaposan fel kellett, hogy mérjék a gépesítés lehetőségeit. Ebben nagy segítsé­gükre voltak a gazdaság mérnö­ke és a gépállomás szakemberei. Tavasszal pedig már meg is kö­tötték a szerződést a gép- és trak­torállomással. 89 ha burgonya­ ter­mesztésének teljes gépesítésében állapodtak meg. Vagyis az össz­burgonyavetés 42 százalékán min­den egyes munkálatot géppel vé­geznek, beleértve az ültetést és a szedést is. Nyilvánvaló, hogy a jobb mun­kaszervezés és a kollektivisták megnövekedett felelősségérzete mellett, a gépek széleskörű alkal­mazásának döntő szerepe volt ab­ban, hogy a szenttamásiak mél­tán lehetnek büszkék eredmé­nyeikre. ★ Megkönnyebbülten léptünk be a dánfalvi kollektív gazdaság székházának hűvös előcsarnoká­ba. Néhány perccel múlt déli 12 óra, de most még Csíkban is tik­kasztó a hőség. Az elnök irodá­jából hangos beszélgetés, mond­hatni parázs szóváltás hallatszott ki. A könyvelőtől tudtuk meg, hogy odabent gyűlést tartottak. Kissé meghökkentünk, hogy most, a legnagyobb dologidőben gyűlé­­seznek. Akkor még nem gondol­tunk arra, hogy egy óra múlva mi is igazat adunk a dánfalviaknak. De vegyük csak sorba a dolgo­kat. Az elnöki szobában, az asztal mellett Márton József elnök és Imreh Károly mérnök ültek. Ve­lük szemben a hat mezei brigá­­dos. Hellyet kínáltak, majd az el­nök megszólalt: •Mi Folytassa csak, Jóska bácsi. S a 64 éves brigádos, Gáli Jó­zsef zavartalanul folytatja. — Szóval, én megértek mindent, de ti is be kell lássátok, hogy iga­zam van. A legutóbbi eső úgy le­verte a pityóka kompokat, hogy mégegyszer utána kell töltessem, mert ha így hagyjuk, soha sem lesz abból hektáronként 18.000 kiló. — Jól van, Jóska bácsi — hagy­ta helyben az elnök, — csak az­tán, amint mondtam, vigyázni kell a munkaegységekre, s csak ott végezzünk negyedik kapálást, ahol feltétlenül szükséges.. Most pedig halljuk a jelentéseket. Egyes számú brigád ... Ezzel a vita le is zárult, úgy látszik, hogy az őszhajú brigádos került ki győztesen a vitából, mert megelégedéssel tekintett társaira s aztán előkészítette papírjait. Mindjárt ő következett a jelentés­sel, a III. brigád munkájáról. A jelentések alapján gyorsan összesítettünk. Eredmény: Ma van a burgonya harmadszori kapálásának utolsó napja (június 28). De a III. számú brigád már 20-án befejezte, s azó­ta az V. és VI. brigádnak segített, amelyek a délutáni órákban szin­tén végeznek. 250 ha. burgonya ápolásáról volt szó. A cukorrépa harmadszori kapálását még 20-án befejezték. Közben a brigádosok a takar­mánybetakarítás és a silózás ered­ményét is bejelentették. A mérnök még ismertette a másnapi tenni­valókat, s pontosan 12 óra 45 perckor a brigádosok elhagyták a termet. Az elnök mosolyogva fordult fe­lénk: — Meglepődtek ugye, hogy dél­ben tartjuk a brigádülést? De vá­laszt sem várva, folytatja: — A tavaly este tartottak, de a tapasztalat mutatja, hogy ez nem helyes időpont, mert a brigádos este későn nem tudja megszervez­ni a másnapi munkát, így pedig a kollektivisták már délután tudo­mást szerezhetnek arról, hogy mi a másnapi feladatuk. A tapaszta­lat igazolja, hogy a pártalapszer­­vezet és a vezető tanács határo­zata helyes volt, mert például az­nap körülbelül 700 kollektivista dolgozott kint a mezőn, akik esté­re be is fejezték a harmadik ka­pálást. PÉTER JÁNOS Kirándultak a Csíki Textil dolgozói A Csíki Textil Állami Vállalat dolgozói az idén már kétszer vol­tak­ kirándulni. A két alkalom­mal több mint kétszázan látogat­tak el Doftanára, Sinaiára, ahol a Peles kastélyt is megtekintették. A résztvevők megcsodálták Bras­só új állomását is, úgy tervezik, hogy legközelebb Szovátára láto­gatnak el. SZAKÁCS ZOLTÁN levelező : 3 Műsorban gazdag pihenőnapok Szombat este sok-sok erdőmun­­kás jelent meg családostól a top­licai Művelődési Ház klubjában. Az első sorokban ott láttuk a ter­melésben élenjárókat. Az ő tiszte­letükre szervezték az ünnepi mű­sort, melyet a marosvásárhelyi Szakszervezetek Háza és a vlahi­­caiak műkedvelő együttesei szol­gáltattak. Az ünnepi műsor Mihai Beniuc „Partidul“ című versével kezdődött, melyet Alexandru Ciu­­lea, a marosvásárhelyi Augusztus 23 Bútorgyár munkása tolmácsolt . Majd a Szakszervezetek Háza és a vlahicai üzemek műkedvelő csoport*,­jai — melyek­ a VII. országos ver­seny tartományi szakaszán is részt vesznek — szerepeltek nagy siker­rel. Hosszasan tapsolták Madaras Gábor, Elena Nitu, Mátyás Judit, Molnár Mária és Alexandru Ciulea szólóénekeseket is. Vasárnap reggel ugyancsak a fenti helyiségben a Tanítók Napja alkalmával tartottak színvonalas előadást a műkedvelő csoportok. Vasárnap délután Galócás és Hodos munkásai tiszteletére is­­mételték meg műsorukat a maros­i vásárhelyi és a vlahicai kulturcso­portok. Szombat és vasárnap folyamán tartományunk több helységében, Palotailván, Ratosnyán, Dedrádon, Cucerdean és máshol szervezték meg a munkások, illetve a kollek-­­tivisták pihenőnapját. CONSTANTIN CROITORU Felkészültek a gabona átvételére Még néhány nap, és kibontako­zik az aratás. S a gabona betaka­rításának megkezdése után, mint az már szokás, az állami és a kol­lektív gazdaságok szállítani kez­dik az államnak a gabonát az át­vevő központokba. A jelszó most is ez: ,,A legjobb minőségű gabo­nát adjuk a központosított alapra.! Az átvevő központokban úgy kell gondozzák a gabonát, hogy egyetlen szem se vesszen kárba. Az idén az átvevő központok na­gyobb forgalmat bonyolítanak le, mint a tavaly. Nyilvánvaló, hogy az átvételi munka jobb szervezésű gyorsabb ütemet igényel, mint az előző években. A tavaly elég gyakran torlódást tapasztaltunk egyes átvevő központoknál. Ezt részben a gyenge szervezésnek és a kisgépesítés hiányának tulajdo­nítottuk. Milyen változások történtek az idén?’ A kérdésre’ Molnár János, a Tartományi Gabonaátvevő Köz­pont igazgatója válaszolt. Elmon­­dotta, hogy a legfontosabb feladat­nak a meglévő raktárak tisztítását, fertőtlenítését, a felszerelések és berendezések megjavítását és kor­szerűsítését tekintették. Mindezt tervszerűen, a helyi kisipari szö­vetkezetek segítségével és saját erejükből végezték. A gabonaátve­vő központok szinte teljesen ké­szen állanak a gabona átvételére. Az átvétel meggyorsítása és az emberek erejének kímélése érdeké­ben növelték az átvevő központok­ban a gépesítés fokát. Tizennégy átvevő központban új elevátoro­kat, kowokat (sűrített levegővel dolgozó gépeket), gabonaszállító szalagokat, stb. szereltek fel a rak­­tárakban. Ennek jelentőségét meg­érthetjük egyetlen számadatból is. A kowo 40—50 ember munkáját helyettesíti. Ilyen géppel szállít­ják fel a székelykeresztúri gabo­naátvevő központban az emeletre a gabonát, ahol a tavaly még a kol­lektivisták a vállukon cipelték a gabonával tömött, nehéz zsákokat. Hasonló változás történik a gyer­­gyói átvevő központban, az egyik marosvásárhelyi raktárban és más helyeken. Ezenkívül kijavítottak 50 más, nagy teljesítő képességű gépet, 24 szelektort, melyek nagy mennyi­ségű gabona szállítására és tisz­títására alkalmasak. A hídmérle­geket is kijavították, egyes helye­ken újat építettek, mint például Bajavásáron. Ezzel is az embere­ket kimúlik, ugyanakkor meggyor­sítják a gabona átvételét. Ahol nem volt hídmérleg, zsákolni kel­­lett a gabonát. Most a szekérrel rámenek a hídmérlegre, s egy­szerre végzik el a mérést. A Tartományi Gabonaátvevő Központ Igazgatósága intézkedett, hogy mindenik átvevő központban szárító telepet is készítsenek, le­­galább 150—200 négyzetméteres területen. Ajánlja ezt az állami és a kollektív gazdaságoknak is, hi­szen az idén megnövekedett a kombájnok részvétele a betakarí­tásban, s ez szükségeli a gabona gyors szárítását. Ha nincs lehető­ség betonalap készítésére, a cél­nak megfelel az egyenletesen dön­gölt, tömített talaj is, melyet kát­ránypapírral letakarnak. Jó azon­ban kátránypapír nélkül is, hiszen a gabona így is óránként 2—3 százalékot szárad. A tartományban az átvevő köz­pontok közül a legjobb és legkor­szerűbb a székelykeresztúri, a bán­­di, a nyárádszeredai, az erdőszent­­györgyi és a szentsimoni. Ezek munkaközössége mindent elköve­tett, hogy a javításokat, a tisztí­tást és fertőtlenítést idejében és a legjobb minőségben végezze el. Megkésett ezzel a munkával a ré­geni és a marosvásárhelyi átvevő központ. Ebben ludas a marosvá­sárhelyi Métárus kisipari termelő­­szövetkezet vezetősége is, mely szerződési kötelezettsége és a több­szöri felszólítás ellenére sem in­tézkedett, hogy a marosvásárhelyi átvevő központban a javítások ide­jében véget érjenek. A javítások befejezése még nem elég a gabona átvételének zavar­talan lebonyolításához. A Tartomá­nyi Gabonaátvevő Központ Igaz­gatósága tegnap felkészítőt tar­tott az összes átvevő központok felelőseivel, július 5—10 között pedig a laboránsokkal, és az álla­mi és kollektív gazdaságokból meghívott­ elvtársakkal ismerteti a gabona átvételében fontos eljá­rásokat, utasításokat, így a kol­lektív és állami gazdaságok kül­döttei is alaposan megismerked­nek ezzel a kérdéssel, s eleve úgy készítik elő a gabonát, hogy az megfeleljen a követelményeknek. UDVARFALVI ZOLTÁN Brailában a Kisekff-úton­ épült síj étterem

Next