Vörös Zászló, 1963. augusztus (15. évfolyam, 179-204. szám)

1963-08-01 / 179. szám

Szorgalmas munkával Régenben is a kollektivisták minden erőt a szalmásgabonák mielőbbi betakarítására összponto­sítanak. Nagy segítséget jelent számukra a gépállomástól kapott kombájn, mellyel az árpát 8, a búzát pedig 48 hektárról aratták be. A napokban be is fejezik a 247 hektár búza aratását. A gabonától felszabadult területen végzik a nyári mélyszántást. Nyolc hektáron másodnövényként silókukoricát ve­tettek. ALEXANDRU BACIU levelező Szép a termés A székelykeresztúri Győzelem kollektív gazdaság vezető tanácsa a pártbizottság irányításával ész­szerűen szervezte meg a gabona betakarítását, s így 7 nap alatt végeztek az árpa és 382 hektáron a búza aratásával. Több mint 25 hektáron kombájn aratta s egyben csépelte is a búzát és árpát. Erről a területről a termésátlag búzából 381, míg árpából 900 kilogrammal több az elirányzottnál. A termés­­eredmény azt bizonyítja, hogy a munkálatok során tiszteletben tar­tották az agrotechnikai előíráso­kat. A kombájnnal kicsépelt gabo­nából azonnal eleget tettek szer­ződéses kötelezettségeiknek. Július 29-én megkezdték a többi gabona cséplését s most minden erőt erre összpontosítanak. MARTON FERENC levelező Lentermesztés 900 méter magasságban Jókora utat kell­ megtenni, 1­ míg a farkaslaki kollektiv­­ gazdaság székházától kiér az ember a Kalandatető nevezetű •• dűlőbe. De a táj szépsége feled­­ít teti a fáradtságot. A végelát­­;• hatatlan gabonaföldeken, itt, a .; Nyikó mentén is megkezdődött a betakarítás. De mi most nem " azzal a céllal kapaszkodtunk fel ide, a tengerszinttől számí­tott 900 méteres magasságú",­­­­ hogy a természet szépségeiben gyönyörködjünk, hanem hogy megtekintsük a kollektív gazda­­­­ság mintegy 60 hektáros lenye­­­­tését, amelyről előzőleg, bent a székházban, a mérnökkel sokat­­ beszélgettünk. Sőt, kiteregettük + a termelési tervet is, amelyből !! megtudtuk, h­ogy az alig egy­­•• éves kollektív gazdaság nagy­­ reményeket fűz ennek az ipari + növénynek a termesztéséhez.­­ Az igazat megvallva, kissé me­­+­résznek tartottuk az előirány­­z­zott számokat, különösen, ami­­kor megtudtuk, hogy kint,­­ a­­ hegytetőn termesztik ezt a n°. I vényt. Igaz, hogy a hegyvidéki­­ viszonyok kedveznek a lenter­­­­mesztésnek, de a 900 méte­t­­ mégis igen magasnak találtuk.­­ A látottak azonban éppen az­­ ellenkezőről győztek meg. Min­­­ den túlzás nélkül elmondhat­­j­juk, hogy ritkán lehet ilyen I izén lentermést látni, meg az í alacsonyabb fekvésű kollektív •)■ gazdaságokban is Nem hiába : fordítottak annyi gondot a far­­­kaslakiak erre a parcella - ról : választották meg az előgete -t- ményt, és a burgonya után | csaknem teljesen gyommentes talajba vetették a lengyártól -1- kapott, kipróbált vetőmagot. | jy még a vetés előtt hektáronként | 100 kiló szuperfoszfátot juttat­ot­­tak a talajba. Ezzel elérték azt, | hogy gyomirtásra már nem volt | szükség, mert a gyorsan fej­le­tt-' dő­ben teljesen elnyomta a­­ gyomnövényeket. Egyes parcellarészeken már beállt az érési időszak. Ezt is a kollektivisták irányították gon­dos előrelátással. Ugyanis még a vetéskor gondoltak arra, hogy a betakarítás idején ne torlód­janak össze a munkálatok, s éppen ezért a 60 hektárt nem egyszerre, hanem 20 hektáron­ként egy-egy hét különbséggel vetették be, így az érés sem történik egyszerre, ami lényege­sen megkönnyíti a kollektivis­ták munkáját a nyűvés idején. A brigádok úgy szervezték meg munkájukat, hogy a len beta­karítását 2—3 nap alatt befeje­zik. Természetesen, ebbe bele­számít az osztályozás is, ame­lyet a tavalyi tapasztalatok alapján végeznek. Köztudomá­sú, hogy a helytelen osztályo­zás a pénzjövedelem csökkené­séhez vezet. Ugyanis azt a len­csomót, vagy kévét, amelyben több osztályba tartozó szálak vannak, az átvevő központban a legalacsonyabb osztályba so­rolják. Éppen ezért az átvevő központból hozott minták alap­ján, már a nyűvés alkalmával elvégzik a minőségi osztályo­zást. Mindezek után feltevődik a kérdés: Érdemes-e foglalkozni Farkaslakán a lentermesztés­­sel? A gyakorlat igazolta már, hogy igen. Hiszen a tavaly is megtalálták a számításukat. Szépen fizetett a 48 hektáros lenvetés,­­ éppen ezért ebben az évben 12 hektárral növelték a vetésterületét. S amikor év elején megkötötték a gyárral a szerződést, előlegképpen 64.250 lejt kaptak, amiből munkaegy­ségenként 3 lejes pénzelőleget osztottak. Év végén pedig, mi­nimális terméseredmény után is, mintegy 159.000 lejes pénz­bevétele lesz a gazdaságnak csak a lentermesztésből, ami az összjövedelemnek több mint 20 százalékát teszi ki. De ennél jóval többre számítanak. VAJNA JÁNOS Új babfajtákat kísérleteztek ki A Központi Mezőgazdasági Ku­tatóintézet kísérleti állomásai eb­ben az évben szaporították az utóbbi években kinevelt Ica—332 és Ica—416 új babfajtákat. A bio­lógusok az új fajtákat egyéni sze­lekcióval bánáti fajtákból nevelték ki. Ezek 10—12 nappal hama­rabb teremnek, mint a rajonált fajták, jobban ellenállnak a beteg­ségeknek és a szárazságnak, egy­ben hozam­uk is nagyobb. Az új babfajták fehérszeműek, gyorsan főnek és jóízűek. Átlaghozamuk 20—30 százalékkal volt nagyobb, mint az ismert fajtáké. Kedvező időjárási viszonyok mellett a ho­zam meghaladta a hektáronkénti 2.000 kilót. A kísérleti állomásokon a jövő évre 600 hektár bevetésére szüksé­ges vetőmagot állítottak elő, ami azt jelenti, hogy országos v­iszony­­latban a babtermesztésre szánt te­rületek legkevesebb 25 százalékán ilyen fajtákat lehet termeszteni. Most próbálnak ki nyolc másik babfajtát, amelyek közül a leg­jobb hozamúakat a következő évek­ben kezdik termeszteni. (Agerpro) i Világ proletárjai, egyesüljétek!, Az RMP Maros—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja XII. évfolyam 179. (3629.) szám. 1963. augusztus 1. csütörtök.i Ára 20 bámi. Gyorsan, szemveszt­eség nélkül! A radnóti kollektív gazdaságban a betakarí­tás, hordás és a cséplés mellett igyekeznek minél előbb elvégezni a tarlószántást is. A gazdaság szántóterületén, közvetlenül az aratás után már az eke vasa forgatja a földet az új termés szá­mára. A képen: Gheorghe Voda traktorista a nyári szántást végzi a gazdaság tarlóin. Ludas rajonban befejezték a búza betakarítását Ludas rajon kollektív gazdaságai az idén jóval rövidebb idő alatt végezték el a termény­­betakarítást, mint az előző éveikben. A rajon kol­lektivistáinak, a pártszervezetek irányításával minden erőt és minden eszközt mozgósítva, sike­rült július 30-ig betakarítanin­ok a gabonát az egész, búzával bevetett 22.603 hektárról és az árpával bevetett 1.323 hektárról. Most a kollektivisták arra törekednek, hogy meggyorsítsák a szérűre hordást és a cséplést, ugyanakkor minél előbb elvégezzék a nyári szán­tást is. Július 30-a estig Ludas rajonban kicsé­pelték a búzatermés 15,8 százalékát, s az árpa 57,8 százalékát. Ezzel egy időben felszántottak 4.236 hektárt, ami az előirányzott területnek 32,5 százalékát képezi. A szalmásgabonák betakarítása befejezéshez közeledik tartományunk több más rajonjában is. Marosvásárhely rajonban — a július 30-án estig beérkezett jelentések szerint — learatták a búza 96,8 százalékát, Dicső rajonban pedig a 92,8 százalékát. Tartományi viszonylatban 79.408 hek­tárról takarították be a búzát. Az állami gazda­ságok a gabonaföldek 97,3 százalékán végezték el az aratást, a kollektív gazdaságok pedig a gabona 80,6 százalékát aratták le. Az elkövetkező napokban igen fontos, hogy a betakarítási munkálatok ütemének meggyorsí­tásával egyidejűleg tartományszerte mozgósítsa­nak minden erőt a cséplés, a tarlószántás­ és ve­tés elvégzésére, e munkálatok terén ugyanis még valamennyi rajonban lemaradás tapasztalható. Kászonújfaluban is aratnak Az éghajlat nálunk sokkal hűvö­sebb, mint másutt, így most van viaszérésben a gabona. A kászon­­újfalusi kollektív gazdaság vezető tanácsa a pártalapszervezet irá­nyításával jó előre alaposan meg­szervezte a tennivalókat, úgy, hogy amint a gabona annyira érett, meg is kezdtük az aratást. Július 26 és 27-én 20 hektárról vágtuk le a búzát s hétfőn, ked­den, meg szerdán ismét nagy te­rületről. Ilyen ütemben dolgozva 10 nap alatt végzünk is az ara­­tással BODÓ JÓZSEF levelező iíV 'N/A; A/AiAiA^/'V AiA, | A MAI LAPSZÁM g TARTALMÁBÓL» g mm Az élet nevében (2. oldal). f «— Vakáción a vásárhelyi is­­­­kolások (2. oldal). i *»* Gyors és olcsó mezőgazda-­­­sági építkezéseket (3. ol­­­­dal). y ■·- Az állatállomány fejleszté­­­­se — elsőrendű feladat (3.­­ oldal). ? »- Képes krónika (3. oldal), 2 “ Külföldi hírek (4. oldal), 2erVíV.'No-~rvrw Tapasztalatcsere Alfáiéban Az IMSZ Gyergyó rajon­­bizott­sága a rajoni mezőgazdasági ta­náccsal karöltve, tapasztalatcse­rét szervezett a rajon kollektív gazdaságainak fiatal állattenyész­tőivel. A tapasztalatcserén részt vet­tek Marian Nicolae, az IMSZ tartományi bizottsága részéről, Cseresznyés Sándor, az IMSZ Gyergyó rajoni bizottságának el­ső titkára, Gyarmati Gábor, a ra­joni mezőgazdasági tanács alel­­nöke, mérnökök, technikusok, ál­latorvosok, brigádorok és állatte­nyésztők. Cseresznyés Sándor a kollektív gazdaságok IMSZ alapszervezetei előtt álló feladatokról, a fiatal ál­lattenyésztők munkájáról beszélt, arról hogy miként alkalmazzák az állattenyésztésben a haladott mód­szereket. A hozzászólók elmondották, hogy milyen módszereket alkal­maznak, mit tesznek az állatte­nyésztés fejlesztéséért. A tapasz­talatcsere tanulságosnak bizo­nyult. Növekszik az állatállomány A Régen rajoni Görgény köz­ségben alig két éve alakult meg az Egyesülés nevű kollektív gazda­ság, s azóta többek között a kö­zös állatállomány gyarapításában is számottevő eredményt értek el a kollektivisták. Megalakuláskor alig néhány ju­­huk és lovuk volt közös tulajdon­ban, ma 264 szarvasmarhával ren­delkeznek, melyből 66 fejőstehén. Tervük szerint a szarvasmarha ál­lományt ez év végéig 300-ra sza­porítják. Szépen gyarapodott a juhállomány is, jelenleg 931 van közös tulajdonban. S van ezen kí­vül 38 sertésük is, amelyek számát szintén tovább szaporítják, legke­vesebb 100-ra. A baromfifarmjukon pedig 641 szárnyast nevelnek. Az állatok takarmányozására már több száz tonna szénát tárol­tak s e mellett 25 hektár silókuko­ricát és 30 hektár egyéb zöldtakar­mányt vermelnek el. A. B. Közel 200 dolgozót szakképesítettek Amint már hírt adtunk róla, a marosvásárhelyi Maros Készruha­gyárban ez év márciusában feje­ződött be az első szakmai tanfo­lyam, melyen 101 hallgató nyert képesítést. Közvetlenül utána be­indult a fehérnemű konfekció dol­gozói számára a második tanfo­lyam is, mely az elmúlt hét folya­mán ért véget. Ez alkalommal 85 hallgatónak sikerült a vizsgája. A legjobb eredménnyel Duka Irma, Puskás Katalin, Stian Viorica és Karácsonyi Erzsébet vizsgáztak. A tanfolyam végzettjeinek rövidesen kiosztják a szakképesítési bizonyít­ványokat. Október elején egy har­madik szaktanfolyamot szerveznek azok számára, akik a munkahelyen elsajátították ugyan a szakmát,­ de még nem rendelkeznek megfelelő bizonyítvánnyal. Gépgyártó iparunk újabb hazai gyártmányú gépekkel és felszere­lésekkel látta el élelmiszeripari vállalatainkat. Így nemrég cukor­gyári, konzervipari, cukorkagyár­tásra szolgáló, malom- és sütő­ipari stb. gépi berendezéseket kap­tak e vállalatok. A giurgiui, po­­dari, temesvári, romani és sascuti cukorgyárakban hazai gyártmá­nyú berendezésekkel gépesítették a cukorrépa, répaszelet és cukor rakodását és szállítását. A nagy­­károlyi Ardealul olajgyárban is gépesítették a napraforgóhéj szál­lítását. Borsó és zöldbab feldolgozását végző technológiai gépsorok ké­szültek a Galac tartományi Zagna Vadeni-i, a temesvári Fructus, a marosvásárhelyi Mureseni és a giurgiui Fructonil konzervgyár­­aik számára. Hasonló román gyártmányú gépsorokat szerelnek fel jelenleg több más élelmiszer­ipari vállalatban. Az ország fém­ipari dolgozói ez év első felében terven felül 660 tonna különböző technológiai berendezést gyártot­­­tak az élelmiszeriparnak. Hazai gyártmányú gépek az élelmiszeripar részére 204 új egészségügyi középkáder tartományunkban A napokban osztották be mun­kára az egészségügyi technikum idei végzettjeit. Tartományunk 204 fiatal egészségügyi középkádert kapott. Nagyrészük a marosvásár­helyi, udvarhelyi, régeni és Csík­szeredai technikumok végzettje. A tartományi néptanács egészség­ügyi osztálya nagyszámú végzet­tet osztott be a rajoni központok poliklinikáira és kórházaiba, vala­mint a községi egészségügyi kö­rökhöz. Több új technikus kapott kinevezést a nagyobb ipari köz­pontokba. ­ Dönt az újítóbizottság ezen ülik körül a kék plüssel borított, hosszú asztalt. A vállalatban köz­­tiszteletnek örvendő személyek, csupa műszaki tekintély. Érdekes­nek ígérkező havi megbeszélését ■kezdi­­az újítóbizottság. Gabu­­deanu Gheorghe mérnök, a mű­szaki osztály vezetője, doszáro­­kat helyez maga elé. Külsőre mind egyformák, nem árulják el, hogy egyik-másikban nagy értékű gon­dolat rejlik. Már az első percekben­­ heves vita alakul ki a 83-as számú ja­vaslat körül. Tárgyát az képezi, hogy miként osszák el az alkotó munkáért járó díjat. Az újítás szerzője szabályszerűen járt el, írásban kérte Platz Ottó techni­kus segítségét a rajzok, a mű­szaki dokumentáció elkészítéséhez. Jár-e vagy sem a műszaki segít­ségadásért a technikusnak is bi­zonyos összeg az újítási díjból? — Előkerül az újítás vázlata. Kézről kézre adják. Egyszerű, igénytelen a rajz — állapítják meg —, sokat nem dolgozhatott rajta. De tény, hogy aki készítet­te, készséggel, jóinallakilag segí­tett az újítón. Vélemények és el­lenvélemények hangzanak el. Bár különösen hangzik, a marosvásár­helyi Autójavító Vállalat újítóbi­zottságának első ízben kell véle­ményt nyilvánítania hasonló eset­ben. Még sohasem kellett meg­osztania az újító és a műszaki segítséget adó személy között az újítási díjat. Ha elvonják a tech­nikustól a jutalmat, letörhetik, s azután esetleg sem ő, sem a töb­bi technikus, mérnök nem törek­szik majd szaktudásával az újí­tókat támogatni. De a szóbanfor­­gó technikus újítóbizottsági tag. Mit mondanak egyesek, ha elfo­gadják a javaslatot, és ezért mindkettőjüket díjazzák. „Persze, azért sikerült, mert ő, a bizottsá­gi tag segített.“ Tehát a jószán­dék félremagyarázható. A vitának Borsos Endre főmér­nök vet véget. — Alaposan meg kell néznünk, miben áll a techni­kai segítségadás. Szolgálati idő­ben, avagy azon kívül dolgozott az újítás dokumentációján, olyan segítségről van-e szó, mely ma­­gasfokú műszaki felkészültséget igényel és bonyolult számításokat, vagy csak egy vázlatra volt szük­ség, amit vállalatunkban tízen és tízen el tudnak készíteni. MIKOR A DÖNTÉSRE KERÜL SOR, ketten a technikus jutalma­zása mellett, öten ellene szavaz­nak. Egyetért a határozattal az is, akinek munkájáról vitatkoztak. Nyíltan beismeri, hogy keveset dolgozott a rajzokon. Nem vár érte ellenszolgáltatást. A KÖVETKEZŐ JAVASLAT­NÁL, bár hasonló eset adódik elő, már könnyebb a döntés. A kísér­letre elfogadott újítás műszaki raj­zait, egész leírását Rávai László technikus készítette. Tiszta, több­órás munkát igénylő, méret utáni rajz. Valaki azt is elmondja, hogy a technikus annak idején hossza­san elbeszélgetett az újítóval. Egybehangzóak a vélemények: megérdemli a jutalmazást. fijes Joan esztergályos javas­lata kerül sorra. Behozzák az al­katrész mintapéldányát. Varga István mester tiltakozik, mond­ván, hogy már évekkel ezelőtt ha­sonló módszerrel újították fel az összekötő tárcsákat. Véleményé­hez mások is csatlakoznak. Akkor miért fogadták el a javaslatot? — vetődik fel a kérdés. Roman Gheorghe, a bizottság titkára vá­laszol. Ez a javaslat megoldja az alkatrész központosítását. MEGTELNEK A DUGATTYÚ­­FEJBŐL KÉSZÜLT HAMUTAR­TÓK, mire apadni kezd az újí­tási doszárok halmaza. Egy mun­kás olyan kéziszerszámot készített, mellyel gyorsabbá, könnyebbé válna a szerelés. Valakinek eszé­be jut, hogy most két éve egy hasonló javaslatát visszautasítot­ták. Ismét úgy járjanak el? Hát­ha jobb, valami újat tartalmaz a második javaslat? Előkerül a tavalyi doszár, de az összehason­lítás sem billenti az újító javára a mérleget. A bizottság most is igazságosan jár el. Egy techni­kust bíz meg azzal, hogy a ja­vaslatot a következő ülésig ta­nulmányozza. Végül egy új eljárás bevezeté­sét vetíti elő Nagy Zoltán mun­kás doszárja. Ha nem olajfür­dőben, hanem vegyi úton harní­­tanák az alkatrészeket, azok szeb­bek, tartósabbak lennének, csök­kenne a selejtarány. A hőkezelt acélt is bevonhatnak védőréteg­gel. Kitűnő javaslat,­­ de mennyi újítási díjat fizessenek az ötletért? Bármint forgatják a kérdést, a gazdasági előnyöket kiszámítani lehetetlen, úgy határoznak, hogy az eljárást azonnal bevezetik. Még akkor is, ha költségesebbnek tűnik. A minőségi javulás meg­éri. A gyakorlat pedig majd meg­mondja, mit érdemel Nagy Zol­tán. A GYŰLÉS BEZÁRUL, de még néhány szót váltok utána az újí­tóbizottság elnökével. Kiderül, hogy ez az eljárás módszerévé vált nemrég az újítóbizottságnak. Vagyis, bátran rátérnek a javas­latok kipróbálására és bevezeté­sére. Ezzel igyekszenek megrövi­díteni az ötlet megszületése és a gyakorlati alkalmazás közötti időt. Az újítók pedig gazdagon visszafizetnek a velük való törő­désért. Míg tavaly egész évben csak 27 értékesíthető javaslat szü­letett, idén máris 43 ötlet segí­tette elő a termelés magasabb szintre való emelését. AJTAY LÁSZLÓ Felvételünk a galócási Faipari Komplexum furnírhámozó csarnokában készült. A kép közepén a rönk hámozógép, míg jobbra és balra az előtérben a gépi ollók láthatók, amelyekkel darabokra szelik a lefejtett furnérlemezt. Famarót készítettek kiselejtezett géprészekből A széklykeresztúri Bútorüzem­ben jó ideig hányódott két, hasz­nálhatatlannak vélt famegmunká­­ló gép. A rossz maró- és vastag­sági gyalugépet ócskavasnak szán­ták. A leleményes üzemkarbantar­tók azonban összeválogatták ami még használható volt belőlük, a hiányzó géprészeket elkészítették és farostlemezből kialakított asz­tallal, védőburkolattal látták el, majd lefestették. A teljesen belső tartalékokból előállított gép üzem­­beállítása lehetővé teszi egy új termék, a szék gyártásának beve­zetését. -------------------------------------------­ Ambrus Rozalia a gyergyói Lenfonada szocialista versenyben kitűnt dolgozója. A rábízott gépén két ____________________ szült fonalak kitűnő minőségűek. —□□— Az Oktatásügyi Minisztérium közli Az Oktatásügyi Minisztérium közli a főiskolai felvételi ver­senyvizsgák jelöltjeivel, hogy valamennyi főiskolán augusz­tus 5-én kezdődik meg az elő­készítő tanfolyamok második szakasza. Beiratkozásokat au­gusztus 4-ig bezárólag fogad­nak el. A vidéki jelöltek fizetés elle­nében lakást és ellátást kapnak a diákotthonokban, illetve diák­étkezdékben. Két hír Régenből Június-július hónapokban közeli négy vagon zöldséget és gyümöl­csöt­ adtak el a régeni Erdőgazdál­kodási Vállalat végterein. A rajo­ni Fogyasztási Szövetkezet erdei üzleteiben állandóan kapható friss uborka, paradicsom, káposzta és egyéb zöldség és gyümölcs. ★ E hónapban újabb két mozival gyarapodott a Régen rajoni falusi filmhálózat. A napokban kezdett vetíteni a tancsi és az alsóidecsi filmszínház. Remélhetőleg rövide­sen Péterlakán, Balfan és Cajvan is megkezdődik a vetítés. Az új egységekkel a rajonban 38-ra emelkedett a falusi film­­színházak száma.

Next