Vörös Zászló, 1963. augusztus (15. évfolyam, 179-204. szám)
1963-08-01 / 179. szám
Gyors és olcsó mezőgazdasági építkezéseket Okultak az elmúlt évi hibákból A csíkszentmihályi kollektivisták az elmúlt évben nem teljesítették az építkezési tervet. Az előirányzott három istállóból mindössze egyet hoztak tető alá. Ez a hanyagság aztán meg is bosszulta magát. Nem tudtak megfelelő szálláshelyet biztosítani a közös tulajdonban levő állatok számára. A faluban levő nagyobb istállókat használták fel erre a célra. Több mint 140 helyen voltak szétszórva az állataik, ami amellett, hogy a takarmány pocsékolásához vezetett, károsan befolyásolta a tejtermelést is. Ezekben az istállókban szó sem lehetett szakszerű gondozásról, takarmányozásról. És hogy mit jelentett ez a gazdaságnak, az egy rövid számvetésből is kitűnik. A közös istállóban elhelyezett tehenek mintegy liter tejjel adtak többet naponta, mint a többiek. Tekintetbe véve a szétszórtan elhelyezett fejőstehenek számát, ez napi 235 liter tej veszteséget jelentett a gazdaságnak. S az idén még nagyobb lenne a veszteség, hisz a szarvasmarhák száma év végére eléri a 980-at, amelyből 480 tehén. Mindezek figyelembevételével a gazdaság pártalapszervezete és vezető tanácsa idejében gondosul homoródalmási kollektivisták a soron lévő fontos mezőgazdasági munkák mellett az állatok gondozásáról sem feledkeznek meg. Az állatállomány szakszerű gondozásának biztosítása érdekében a kollektivisták elhatározták, hogy tágas istálló építésével bővítik meglévő gazdasági épületeiket. Az istálló építési munkálatai máris gyorsan haladnak. A képen, munkában a homoródalmási kollektív gazdaság építési brigádjakotlott, hogy az elmúlt évi hibák ne ismétlődjenek meg."Már a tél folyamán nyílt alapszervezeti ülésen tárgyalták meg, mit kell tenni a gyors építkezés érdekében és elhatározták, hogy gyorsan befejezik az elmúlt évről maradt épületeket és idejében tető alá hozzák az ez évre tervezett istállókat is. S az elhatározást tett követte. A fogatosok már a tél folyamán hozzáfogtak a szükséges épületanyagok lehordásához, így mire beállott a tavaszi munkák dandárja, együtt volt a fa és kő legnagyobb része. A szükséges tégla előállítására a vezető tanács egy tíztagú csoportot szervezett, amely eddig több mint 80.000 téglát vetett és égetett ki. Újjászervezték az építő brigádot is (40 taggal), és vezetésével a gazdaság egyik legjobb szakemberét, Szőcs Imrét bízták meg. A tavasszal aztán, ahogy az idő engedte, azonnal hozzáfogtak az építkezéshez. A jól megszervezett munkának már látszanak az eredményei. Kora tavasszal befejezték a tavaly félben maradt istálló építését, sőt, egy 100 férőhelyes istállót is (amely szintén az elmúlt évi tervben szerepelt) átadtak a használatnak. De jól haladnak az ez évre tervezett épületekkel is. A sertésálat befejezték, s lerakták az alapját az igásállat istállónak is. Emellett még arra is futja az erejükből, hogy terven felül építkezzenek. A gazdaság vacsárcsi és ajnádi részlegén javában rakják a falait az új raktároknak. Ezenkívül terven felül még egy kovácsműhelyt és lóistállót hoznak tető alá. A kollektivisták a gyorsaság mellett az olcsóságra is törekednek. Az épületanyagok legnagyobb részét helyileg álítják elő, csupán a cementért és cserépért kell pénzt kiadni. Gépesítették a faanyag feldolgozását. Az idén nem faragják, hanem fűrésszel vágják ki a gerendákat, s így a veszteség egészen csekély. Az építkezésben beállott változás nagyobb teret nyitott az élenjáró módszerek bevezetésének. A borjaknál már át is tértek a mesterséges nevelésre. Az ősszel pedig, amikor az állatok hazakerülnek a legelőről, meglesz a lehetőség a hozam szerinti takarmányozásra. Ez pedig több húst és több tejet fog jelenteni a kollektív gazdaság számára. NAGY FERENC Jó ütemben építkeznek a gyergyóiak is A Gyergyó rajoni kollektív gazdaságok az idén 62 mezőgazdasági épület készítését vették tervibe. Az eddigi eredmények azonban azt bizonyítják, hogy jóval túllépik előirányzatukat. Ugyanis máris 63 van épülőben, jobban mondva 30 épületet még július köepén befejeztek, 17-re pedig most rakják a tetőt. Mindez a tervszerű munka, a jó irányítás eredménye. A rajoni mezőgazdasági tanács idejében gondoskodott a szükséges épületanyagok kiutalásáról, az épületek helyének kijelöléséről. S a kollektivisták sem gondolkoztak sokáig, hanem hozzáfogtak az épületanyag összegyűjtéséhez. A fa és kő legnagyobb részét még a szánúton lehordták, s így ahogy az idő engedte, munkához kezdhettek az építész brigádok, amelyek egymás után rakják fel az új istállók, raktárak falait. Ezen a téren főleg a csomafalviak dicsekedhetnek szép eredménnyel. A gazdaság termelési terve négy, egyénként 100—100 férőhelyes istálló építését irányozza elő erre az esztendőre, a csomafalviak azonban még megtoldották két istállóval. S dicséretükre legyen mondva, ezekből három már elkészült, s a többin is szorgalmasan dolgoznak az építő brigád tagjai. Igyekeznek az építkezéssel a remeteiek is. S jó tájékozódásra vall, hogy nem palotákat, hanem olcsó, tartós szálláshelyeket építenek. Erre a célra 13 régi istállót vásároltak, amelyeknekanyagából az igásállatoknak és a növendékeknek építenek szálláshelyet. Az ilyen anyagból felrakott istállókban egy férőhely költsége alig haladja meg a 250—300 lejt. . Az építkezési terven belül azonban a mezőgazdasági tanács nagyobb gondot kellett volna, hogy fordítson a gabonaraktárak építésének is fogalmazására. Igaz, a gazdaságok ebből is eggyel többet építenek, mint ahogy előzőleg tervezték, és mindegyiknek lesz pincéje is. Így a szemesgabonával együtt a burgonyát is ott tárol- ják. Egyes helyeken azonban későre fogtak hozzá az építéshez (a.: összes gabonaraktárak épülnek), tehát új termést nem minden gazdaságban tudják új raktárban tárolni. Éppen ezért a jövőben elsőbbséget kell biztosítani a raktárak építésének. A lehetőségek arányában nagyobb segítséget kell adni az építkezésben a vaslábi és gyergyószentmiklósi kollektivistáknak. Ez a kettő nem dicsekedhet olyan szép eredményekkel, mint a rajon többi gazdaságai. Pedig mindkét helyen nagy szükség van a gyors építkezésre, hisz állatállományuk rohamosan gyarapodik. Az őszre jó szálláshelyet kell biztosítani, hogy elkerülhessék az állatok szétszórt elhelyezésével járó takarmánypocsékolást, veszteséget. Az állatállomány fejlesztése elsőrendű feladat A Minisztertanács nemrég megjelent határozata arra ösztönzi a kollektív gazdaságokat, hogy fokozottabban fejlesszék az állattenyésztést és minél több állatot értékesítsenek szerződéses úton, mert az jelentős jövedelmet biztosít számukra. A napokban felkerestük a csíkszépvízi kollektív gazdaság alapszervezetét, s afelől érdeklődtünk hogyan irányítja a vezető tanácsot az állatállomány fejlesztéséért, a takarmányalap biztosításáért és a gazdasági építkezések költségeinek csökkentéséért végzett munkájában. Az ott tapasztaltakról az Egy év távlatából Valamivel több, mint egy éve alakult a csíkszepvízi kollektív gazdaság, de e rövid idő alatt is a kollektivistáik számottevő sikereket értek el a gazdaság megszilárdításában, de főleg az állattenyésztési szektor fejlesztésében. Igaz, hogy a szépvízi határ igen kedvező feltételeket biztosít, s az állattenyésztésnek is nagy hagyománya van, de csak a nagyüzemi szocialista gazdálkodás feltételei között gyümölcsöztethetik korlátlanul ezeket az adottságokat. Erről tanúskodnak az alábbi adatok is. Az éltért valamivel több mint egy év után a gazdaság 1.322 szarvasmarhát (ebből 446 tehenet), 212 sertést (ebből 46 anyakocát), 900 juhot, 56 család mehet és 2.300 baromfit tart nyilván. Az állattenyésztési szektor rohamos fejlődése, — mint ahogy azt Megyes Ferenc elvtárs, az alapszervezet titkára is mondta, a türelmes meggyőző, politikai munka eredménye. Mert bár az álattenyésztés fejlesztésének hasznosságát senki sem vonta kétségbe, akadtak jónéhányan, akik egyéni érdekből kifogásolták az állatállomány gyorsütemű szaporítását. Igaz, ma már senki sem vonja kétségbe a kommunisták, az élenjáró kollektivisták elgondolásának helyességét, különösen nem, mióta alábbiakban számolunk be: megjelent az állattenyésztés fejlesztését és eladását ösztönző határozat. Egyfelől felvásárlás, másfelől (s ez igen fontos) a saját szaporulat útján sikerült ilyen gyors ütemben fejleszteni az állatállományt. Az állattenyésztési szektorban dolgozó kommunisták kezdetben az állattenyésztési brigádban mindössze három párttag dolgozott, akik igyekeztek ugyan példamutatóan végezni munkájukat, de mivel a kollektív gazdaság három falut ölel fel, s a nyár folyamán az állatok nagy része a havason van, nem tudták döntően befolyásolni a brigád tevékenységét. Az elmúlt évben a tejhozam 3,5 liter volt takarmányozott tehenenként. Nem vezettek pontos nyilvántartást a vemhességről, az állatok egyedenkénti hozamáról, fajáról, stb. Egyszóval, hiányzotta nagyüzemi állattenyésztés szakszerű irányítása. Az elmúlt év végén, miután egy széleskörű kollektíva alaposan tanulmányozta és megvitatta az állattenyésztési szektor helyzetét, az alapszervezet számos intézkedést irányozott elő az észlelt nehézségek és fogyatékosságok felszámolására. A határozat alapján, a vezető tanács a kommunista Antal András technikust állította az állattenyésztési szektor élére, s ugyanakkor két élenjáró állattenyésztőt, Fülöp Józsefet és Tímár Antalt felvette a tagjelöltek sorába. Ma már 6 párttag és tagjelölt dolgozik az állattenyésztésben, s az alapszervezet bárója és a vezető tanács szerint, rövid idő alatt gyökeres változást idéztek elő. Következetes nevelő-szervező munkájuk nyomán meghonosodott a tudományos állattenyésztés. Antal András párttag és Fülöp József tagjelölt (brigádos), miután átvették az állattenyésztési szektor irányítását, legelőször is elkészítették az állatállomány egyedenkénti, fajta- és hozamszerinti nyilvántartását. Kidolgozták és a vezető tanács jóváhagyásával bevezették a hozamszerinti takarmányozást és az itatásos borjúnevelés módszerét. A szaporulat növelése érdekében, javaslatukra bevezették és eredményesen alkalmazzák az anyagi érdekeltség elvét. A tavalyihoz viszonyítva, a tejhozam a kétszeresére emelkedett, de ezzel se elégedettek, mert a lehetőségekhez képest még mindig alacsony. Minden emberrel külön elbeszélgettek, s megmagyarázták, hogy az állattenyésztésben csak úgy érhetnek el eredményt, ha fejlesztik tudásukat s arra serkentették őket, hogy valamennyien vegyenek részt a tél folyamán szervezett zootechnikai körön, s figyelemmel kísérték fejlődésüket. Csak néhányat említettünk meg azokból az eredményekből, amelyeket az állattenyésztési szektorban dolgozók értek el, miután élükre hozzáértő, felelősségüket átérző emberek , kommunistáik kerültek. Megítélésünk szerint azonban az alapszervezet többet is tehetett volna ezirányban, hiszen az állattenyésztésben több olyan élenjáró kollektivista dolgozik, aki tettekkel bizonyította be, hogy érdemes a párttagság magasztos címének viselésére s nem foglalkoztak ezekkel. E mulasztását sürgősen pótolnia kell, hiszen saját tapasztalatuk igazolja, hogy milyen fontos az állattenyésztési szektor párt általi irányításának megjavítása, az ott dolgozó párttagok számának növelése. A takarmányalap biztosítása Megfelelő mennyiségű és tápértékben gazdag takarmány nélkül elképzelhetetlen az állatállomány fejlesztése, a tej- és húshozam növelése. Az elmúlt évtől eltérően, amikor kevés és gyenge minőségű takarmányuk volt, ez évben az alapszervezet ösztönzésére a vezető tanács nagy gondot fordított a takarmányalap biztosítására. „Minden etetésre alkalmas takarmányt takarítsunk be“ jelszóval széleskörű politikai munkát végeztek a kollektivisták soraiban. Mindenkinek megmagyarázták, milyen előnyt jelent mind a közös, mind a személyi tulajdonban lévő állatok hozamának növelése szempontjából a szénafüvek (ez képezi a takarmányalap döntő részét) és a többi takarmányok betakarítása. Az eredmény nem késett. Már eddig több takarmányt tároltak, mint amennyi az elmúlt év végén volt összesen. Naponta 350—400 kaszás vágja a rendet, s a természetes kaszálók szénafüvének 70—75 százaléka már kazalban van. A műhelyekben és az irodában dolgozó párttagok javaslatára, az ott foglalkoztatott kollektivisták 22 hektár baltacímet önkéntes munkával takarítottak be. Bő termés volt azokon a gyenge területeken is, amelyeket az aépszervezet javaslatára a tavaszon baltacímmel és zabos- bükkönnyel vezettek be. Eddig 35 vagon silótakarmányt vermeltek el, s a munkát tovább folytatják, hogy év végére legalább 100 vagon silótakarmányuk legyen. A nyári zöldtakarmány biztosítása érdekében egy brigádot alakítottak, amelyet az egész nyár folyamára a legelők tisztításával, feljavításával bíztak meg. Egy vagon műtrágyát szórtak el s szakszerűen végzik a kosarazást. Több mint 150 hektár olyan területen, ahol eddig csak borsika bokrok voltak, ma nagy mennyiségű zöldtakarmányt biztosító legelők terülnek el. A legelők ésszerű kihasználása érdekében négy területcsoportban bevezették a szakaszos legeltetést. A korszerű állattenyésztés igen fontos feltétele a megfelelő állatszállás. A szépvíziek e tekintetben is jól tájékozódnak. Az elmúlt évben felépített négy, egyetrttent 100 férőhelyes istelló mellett, ez évben két újabb, 120 férőhelyes istálló sorakozik, s még háromnak az építése folyamatban van. Az építkezési költségek csökkentése érdekében az alapszervezet javaslatára felkutatták a helyi erőforrásokat, s ezek hasznosítása révén sikerült a férőhelyenkénti költségeket 1200 lejről 700 lejre csökkenteni. A fő jövedelmi forrás az állattenyésztés A kollektív gazdaság bevételének jelentős része, több mint 1 millió lej, az állattenyésztésből ered. Ez évben is közel 7,5 vagon hús eladására kötöttek szerződést, amelyet a Minisztertanács legutóbbi határozata után, közel 2,5 vagonnal toldottak meg. A fentiekből kitűnik, hogy a csíkszepvízi kollektivisták az állatállomány fejlesztését elsőrendű feladatuknak tekintik, s hogy a pártalapszervezet, amely ez évben is öt alkalommal tűzte napirendre e fontos termelési ág tevékenységének elemzését , felelősségérzettel és szakértelemmel irányítja a kollektivisták munkáját. BRASSAI ANDRÁS Négy t?) technológiai vonalat helyeztek nemrég üzembe a bukaresti ,„$tefan Gheorghiu“ Cipőgyárban. A képen: A felső részhúzás és talpalás futószalaga a női cipő részlegen. VÖRÖS ZÁSZLÓ SÜSS»«KSBBS-A?L Példát mutatnak a szentimreiek A csíkszentimrei kollektivisták ez évben két, 100—100 férőhelyes istálló építését vették tervbe az igásállatok számára, amelyek közül az egyiket már be is fejezték, a másiknak az építése pedig folyamatban van. A helyi erőforrások messzemenő kihasználásával, egy állat férőhelyének költségeit 500—600 lejre csökkentették. Az építkezési költségek csökkentése és újabb helyi erőforrások feltárása lehetővé tette, hogy ez évben terven felül még egy 100 férőhelyes istállót építsenek a növendékek számára, ugyanakkor rövidesen befejezik a két, egyenként 80 méter hosszú szekérszín és szénatároló építését, valamint az istállók ellátását szolgáló víztornyot. E jelentős beruházások mellett minden hónapban pénzelőleget és nyugdíjat is folyósítanak. ------— A „Dunárea" kertészeti gazda- ság„ a tulceai konzervgyár t6 zöldség- és gyümölcsellátója. A gazdaság az idén is nagy terü- létén termeszt borsót,, paradicsomot, földsepret, uborkát és más zöldségfélét. A gazdaság ugyanakkor 130 hektárnyi kiterjedésű gyümölcsössel is rendellkezik. A földek nagy részén öntözéses művelést folytatnak. A képen: A gazdaság üvegháza és csemetekertje. A fővárosi Építészeti és Építészetgazdasági Kutató Intézet tanulmányokat és kutatásokat végez újabb építőelemek, előregyártott épületszerkezetek, nagyméretű falmezők, új épülethomlokzat megoldások kidolgozására. Ugyanakkor tanulmányokat folytatnak az építő munka termelékenységének növelése érdekében is. A képen: Maria Vernescu és Vladimir Enacovici, az előregyártott betonelemek osztályanak mérnökei az üzemcsarnokok födémjei vasbetonelemeinek szerelését ellenőrzik. ...................................................................... ■ 1 ' ■■ n ^ Képes kírnök sík Készülnek a térképek az iskolák számára a fővárosi Tanfelszerelési Vállalat festőműhelyében. Hazánk hegyvízrajzi térképét, a jobb szemléltetés érdekében a domborzatok érzékeltetésével készítik.