Vörös Zászló, 1963. augusztus (15. évfolyam, 179-204. szám)

1963-08-01 / 179. szám

Gyors és olcsó mezőgazdasági építkezéseket Okultak az elmúlt évi hibákból A csíkszentmihályi kollektivis­ták az elmúlt évben nem teljesí­tették az építkezési tervet. Az elő­irányzott három istállóból mind­össze egyet hoztak tető alá. Ez a hanyagság aztán meg is bosszul­ta magát. Nem tudtak megfelelő szálláshelyet biztosítani a közös tulajdonban levő állatok számára. A faluban levő nagyobb istállókat használták fel erre a célra. Több mint 140 helyen voltak szétszórva az állataik, ami amellett, hogy a takarmány pocsékolásához vezetett, károsan befolyásolta a tejterme­lést is. Ezekben az istállókban szó sem lehetett szakszerű­ gondozás­ról, takarmányozásról. És hogy mit jelentett ez a gazdaságnak, az egy rövid számvetésből is kitűnik. A közös istállóban elhelyezett te­henek mintegy liter tejjel adtak többet naponta, mint a többiek. Tekintetbe véve a szétszórtan el­helyezett fejőstehenek számát, ez napi 235 liter tej veszteséget je­lentett a gazdaságnak. S az idén még nagyobb lenne a veszteség, hisz a szarvasmarhák száma év végére eléri a 980-at, amelyből 480 tehén. Mindezek figyelembevételével a gazdaság pártalapszervezete és vezető tanácsa idejében gondos­ul homoródalmási kollektivis­ták a soron lévő fontos mező­gazdasági munkák mellett az állatok gondozásáról sem feled­keznek meg. Az állatállomány szakszerű gondozásának biztosítása érde­kében a kollektivisták elhatá­rozták, hogy tágas istálló épí­tésével bővítik meglévő gazda­sági épületeiket. Az istálló épí­tési munkálatai máris gyorsan haladnak. A képen, munkában a ho­moródalmási kollektív gazda­ság építési brigádja­­kotlott, hogy az elmúlt­ évi hibák ne ismétlődjenek meg."Már a tél folyamán nyílt alapszervezeti ülé­sen tárgyalták meg, mit kell tenni a gyors építkezés érdekében és el­határozták, hogy gyorsan befeje­zik az elmúlt évről maradt épüle­teket és idejében tető alá hozzák az ez évre tervezett istállókat is. S az elhatározást tett követte. A fogatosok már a tél folyamán hozzáfogtak a szükséges épület­anyagok lehordásához, így mire beállott a tavaszi munkák dandár­ja, együtt volt a fa és kő legna­gyobb része. A szükséges tégla előállítására a vezető tanács egy tíztagú csoportot szervezett, amely eddig több mint 80.000 téglát ve­tett és égetett ki. Újjászervezték az építő brigádot is (40 taggal), és vezetésével a gazdaság egyik legjobb szakemberét, Szőcs Imrét bízták meg. A tavasszal aztán, ahogy az idő engedte, azonnal hoz­záfogtak az építkezéshez. A jól megszervezett munkának már látszanak az eredményei. Ko­ra tavasszal befejezték a tavaly félben maradt istálló építését, sőt, egy 100 férőhelyes istállót is (a­­mely szintén az elmúlt évi tervben szerepelt) átadtak a használatnak. De jól­ haladnak az ez évre terve­zett épületekkel is. A sertésálat befejezték, s lerakták az alapját az igásállat istállónak is. Emellett még arra is futja az erejükből, hogy terven felül építkezzenek. A gazdaság vacsárcsi és ajnádi rész­legén javában rakják a falait az új raktároknak. Ezenkívül terven felül még egy kovácsműhelyt és lóistállót hoznak tető alá. A kollektivisták a gyorsaság mellett az olcsóságra is töreked­nek. Az épületanyagok legnagyobb részét helyileg álítják elő, csupán a cementért és cserépért kell pénzt kiadni. Gépesítették a faanyag fel­dolgozását. Az idén nem faragják, hanem fűrésszel vágják ki a ge­rendákat, s így a veszteség egé­szen csekély. Az építkezésben beállott válto­zás nagyobb teret nyitott az élen­járó módszerek bevezetésének. A borjaknál már át is tértek a mes­terséges nevelésre. Az ősszel pe­dig, amikor az állatok hazakerül­nek a legelőről, meglesz a lehető­ség a hozam szerinti takarmányo­zásra. Ez pedig több húst és több tejet fog jelenteni a kollektív gazdaság számára. NAGY FERENC Jó ütemben építkeznek a gyergyóiak is A Gyer­gyó rajoni kollektív gazdaságok az idén 62 mezőgazda­­sági épület készítését vették terv­ibe. Az eddigi eredmények azon­ban azt bizonyítják, hogy jóval túllépik előirányzatukat. Ugyanis máris 63 van épülőben, jobban mondva 30 épületet még július kö­­epén befejeztek, 17-re pedig most rakják a tetőt. Mindez a tervszerű munka, a jó irányítás eredménye. A rajoni mezőgazdasági taná­cs idejében gondoskodott a szükséges épület­anyagok kiutalásáról, az épületek helyének kijelöléséről. S a kollek­tivisták sem gondolkoztak sokáig, hanem hozzáfogtak az épületanyag összegyűjtéséhez. A fa és kő leg­nagyobb részét még a szánúton lehordták, s így ahogy az idő en­­­gedte, munkához kezdhettek az építész brigádok, amelyek egymás után rakják fel az új istállók, rak­tárak falait. Ezen a téren főleg a csomafalviak dicsekedhetnek szép eredménnyel. A gazdaság termelé­si terve négy, egyén­ként 100—100 férőhelyes istálló építését irányoz­za elő erre az esztendőre, a cso­­mafalviak azonban még megtoldot­­ták két istállóval. S dicséretükre legyen mondva, ezekből három már elkészült, s a többin is szor­galmasan dolgoznak az építő bri­gád tagjai. Igyekeznek az építkezéssel a re­meteiek is. S jó tájékozódásra vall, hogy nem palotákat, hanem olcsó, tartós szálláshelyeket építenek. Erre a célra 13 régi istállót vá­sároltak, amelyeknek­­anyagából az igásállatoknak és a növendé­keknek építenek szálláshelyet. Az ilyen anyagból felrakott istállók­ban egy férőhely költsége alig ha­ladja meg a 250—300 lejt. . Az építkezési terven belül azon­ban a mezőgazdasági tanács na­gyobb gon­dot kellett volna, hogy fordítson a gabonaraktárak építé­sének is fo­gal­mazására. Igaz, a gazdaságok ebből is eggyel többet építenek, mint ahogy előzőleg ter­vezték, és mindegyiknek lesz pin­­­­céje is. Így a szemesgabonával­­ együtt a burgonyát is ott tárol-­­ ják. Egyes helyeken azonban ké­­­sőre fogtak hozzá az építéshez (a.:­­ ös­s­zes gabonaraktárak épülnek),­­ tehát új termést nem minden­­ gazdaságban tudják új raktárban tárolni. Éppen ezért a jövőben el­sőbbséget kell biztosítani a raktá­rak építésének. A lehetőségek arányában na­gyobb segítséget kell adni az épít­kezésben a vaslábi és gyergyó­­szentmiklósi kollektivistáknak. Ez a kettő nem dicsekedhet olyan szép eredményekkel, mint a rajon többi gazdaságai. Pedig mindkét­­ helyen nagy szükség van a gyors­­ építkezésre, hisz állatállományuk­­ rohamosan gyarapodik. Az őszre­­ jó szálláshelyet kell biztosítani, hogy elkerülhessék az állatok szét­szórt elhelyezésével járó takar­­mánypocsékolást, veszteséget. Az állatállomány fejlesztése­­ elsőrendű feladat A Minisztertanács nemrég megjelent határozata arra ösz­tönzi a kollektív gazdaságokat, hogy fokozottabban fejlesszék az állattenyésztést és minél több állatot értékesítsenek szerződéses úton, mert az jelentős jövedelmet biztosít számukra. A napokban felkerestük a csíkszépvízi kollektív gazdaság alapszervezetét, s afelől érdeklődtünk hogyan irányítja a vezető tanácsot az állat­­állomány fejlesztéséért, a takarmányalap biztosításáért és a gazda­sági építkezések költségeinek csökkentéséért végzett munkájá­­ban. Az ott tapasztaltakról az Egy év távlatából Valamivel több, mint egy éve alakult a csíkszepvízi kollektív gazdaság, de e rövid idő alatt is a kollektivistáik számottevő sikereket értek el a gazdaság megszilárdítá­sában, de főleg az állattenyésztési szektor fejlesztésében. Igaz, hogy a szépvízi határ igen kedvező fel­tételeket biztosít, s az állattenyész­tésnek is nagy hagyománya van, de csak a nagyüzemi szocialista gazdálkodás feltételei között gyü­­mölcsöztethetik korlátlanul ezeket az adottságokat. Erről tanúskod­nak az alábbi adatok is. Az éltért valamivel több mint egy év után a gazdaság 1.322 szarvasmarhát (ebből 446 tehenet), 212 sertést (ebből 46 anyakocát), 900 juhot, 56 család mehet és 2.300 baromfit tart nyilván. Az állattenyésztési szektor roha­mos fejlődése, — mint ahogy azt Megyes Ferenc elvtárs, az alap­szervezet titkára is mondta, a tü­relmes meggyőző, politikai munka eredménye. Mert bár az álatte­­nyésztés fejlesztésének hasznossá­gát senki sem vonta kétségbe, akadtak jónéhányan, akik egyéni érdekből kifogásolták az állatállo­mány gyorsütemű szaporítását. Igaz, ma már senki sem vonja két­ségbe a kommunisták, az élenjáró kollektivisták elgondolásának he­lyességét, különösen nem, mióta alábbiakban számolunk be: megjelent az állattenyésztés fej­lesztését és eladását ösztönző ha­tározat. Egyfelől felvásárlás, más­felől (s ez igen fontos) a saját sza­porulat útján sikerült ilyen gyors ütemben fejleszteni az állatállo­mányt. Az állattenyésztési szektorban dolgozó kommunisták kezdetben az állattenyésztési bri­gádban mindössze három párttag dolgozott, akik igyekeztek ugyan példamutatóan végezni munkáju­kat, de mivel a kollektív gazda­ság három falut ölel fel, s a nyár folyamán az állatok nagy része a havason van, nem tudták döntően befolyásolni a brigád tevékenysé­gét. Az elmúlt évben a tejhozam 3,5 liter volt takarmányozott tehe­nenként. Nem vezettek pontos nyil­vántartást a vemhességről, az ál­latok egyedenkénti hozamáról, fa­járól, stb. Egyszóval, hiányzott­­a nagyüzemi állattenyésztés szaksze­rű irányítása. Az elmúlt év végén, miután egy széleskörű kollektíva alaposan ta­nulmányozta és megvitatta az ál­lattenyésztési szektor helyzetét, az alapszervezet számos intézkedést irányozott elő az észlelt nehézsé­gek és fogyatékosságok felszámolá­sára. A határozat alapján, a ve­zető tanács a kommunista Antal András technikust állította az ál­lattenyésztési szektor élére, s ugyanakkor két élenjáró állatte­nyésztőt, Fülöp Józsefet és Tímár Antalt felvette a tagjelöltek so­rába. Ma már 6 párttag és tag­jelölt dolgozik az állattenyésztés­ben, s az alapszervezet bárója és a vezető tanács szerint, rövid idő alatt gyökeres változást idéztek elő. Következetes nevelő-szervező munkájuk nyomán meghonosodott a tudományos állattenyésztés. Antal András párttag és Fülöp József tagjelölt (brigádos), miután átvették az állattenyésztési szektor irányítását, legelőször is elkészítet­ték az állatállomány egyedenkénti, fajta- és hozamszerinti nyilvántar­tását. Kidolgozták és a vezető ta­nács jóváhagyásával bevezették a hozamszerinti takarmányozást és az itatásos borjúnevelés módsze­rét. A szaporulat növelése érdeké­ben, javaslatukra bevezették és eredményesen alkalmazzák az anyagi érdekeltség elvét. A­ tava­lyihoz viszonyítva, a tejhozam a kétszeresére emelkedett, de ezzel se elégedettek, mert a lehetőségek­hez képest még mindig alacsony. Minden emberrel külön elbeszél­gettek, s megmagyarázták, hogy az állattenyésztésben csak úgy ér­hetnek el eredményt, ha fejlesztik tudásukat s arra serkentették őket, hogy valamennyien vegyenek részt a tél folyamán szervezett zootech­­nikai körön, s figyelemmel kísér­ték fejlődésüket. Csak néhányat említettünk meg azokból az ered­ményekből, amelyeket az állatte­nyésztési szektorban dolgozók ér­tek el, miután élükre hozzáértő, felelősségüket átérző emberek , kommunistáik kerültek. Megítélé­sünk szerint azonban az alapszer­vezet többet is tehetett volna ez­­irányban, hiszen az állattenyész­tésben több olyan élenjáró kollek­tivista dolgozik, aki tettekkel bizo­nyította be, hogy érdemes a párt­tagság magasztos címének viselé­sére s nem foglalkoztak ezekkel. E mulasztását sürgősen pótolnia kell, hiszen saját tapasztalatuk iga­zolja, hogy milyen fontos az állat­­tenyésztési szektor párt általi irá­nyításának megjavítása, az ott dolgozó párttagok számának növe­lése. A takarmányalap biztosítása Megfelelő mennyiségű és tápér­tékben gazdag takarmány nélkül elképzelhetetlen az állatállomány fejlesztése, a tej- és húshozam nö­velése. Az elmúlt évtől eltérően, amikor kevés és gyenge minőségű takarmányuk volt, ez évben az alapszervezet ösztönzésére a ve­zető tanács nagy gondot fordított a takarmányalap biztosítására. „Minden etetésre alkalmas takar­mányt takarítsunk be“ jelszóval széleskörű politikai munkát végez­tek a kollektivisták soraiban. Min­denkinek megmagyarázták, milyen előnyt jelent mind a közös, mind a személyi tulajdonban lévő álla­tok hozamának növelése szempont­jából a szénafüvek (ez képezi a takarmányalap döntő részét) és a többi takarmányok betakarítása. Az eredmény nem késett. Már ed­dig több takarmányt tároltak, mint amennyi az elmúlt év végén volt összesen. Naponta 350—400 kaszás vágja a rendet, s a természetes kaszálók szénafüvének 70—75 szá­zaléka már kazalban van. A műhe­lyekben és az irodában dolgozó párttagok j­avaslatára, az ott fog­lalkoztatott kollektivisták 22 hek­tár baltacímet önkéntes munkával takarítottak be. Bő termés volt azokon a gyenge területeken is, amelyeket az aép­­szervezet javaslatára a tavaszon baltacímmel és zabos- bükkönnyel­­ vezettek be. Eddig 35 vagon silóta­karmányt vermeltek el, s a mun­kát tovább folytatják, hogy év vé­gére legalább 100 vagon silótakar­mányuk legyen. A nyári zöldtakarmány biztosí­tása érdekében egy brigádot ala­kítottak, amelyet az egész nyár fo­lyamára a legelők tisztításával, feljavításával bíztak meg. Egy va­gon műtrágyát szórtak el s szak­szerűen végzik a kosarazást. Több mint 150 hektár olyan területen, ahol eddig csak borsika bokrok voltak, ma nagy mennyiségű zöld­­takarmányt biztosító legelők terül­nek el. A legelők ésszerű kihasz­nálása érdekében négy terület­cso­portban bevezették a szakaszos legeltetést. A korszerű állattenyésztés igen fontos feltétele a megfelelő állat­­szállás. A szépvíziek e tekintetben­­ is jól tájékozódnak. Az elmúlt év­ben felépített négy, egyetrttent 100 férőhelyes i­stelló mellett, ez évben két újabb, 120 férőhelyes istálló sorakozik, s még háromnak az épí­tése folyamatban van. Az építke­zési költségek csökkentése érdeké­ben az alapszervezet javaslatára felkutatták a helyi erőforrásokat, s ezek hasznosítása révén sikerült a férőhelyenkénti költségeket 1200 lejről 700 lejre csökkenteni. A fő­ jövedelmi forrás­­ az állattenyésztés A kollektív gazdaság bevételé­nek jelentős része, több mint 1 millió lej, az állattenyésztésből ered. Ez évben is közel 7,5 vagon hús eladására kötöttek szerződést, amelyet a Minisztertanács legutób­bi határozata után, közel 2,5 va­gonnal toldottak meg. A fentiekből kitűnik, hogy a csíkszepvízi kollektivisták az állat­­állomány fejlesztését elsőrendű fel­adatuknak tekintik, s hogy a párt­­alapszervezet, amely ez évben is öt alkalommal tűzte napirendre e fontos termelési ág tevékenységé­nek elemzését , felelősségérzettel és szakértelemmel irányítja a kol­lektivisták munkáját. BRASSAI ANDRÁS Négy t?) technológiai vonalat helyeztek nemrég üzembe a buka­resti ,„$tefan Gheorghiu“ Cipőgyárban. A képen: A felső­ részhú­­zás és talpalás futószalaga a női cipő részlegen. VÖRÖS ZÁSZLÓ SÜSS»«KSBBS-A?L Példát mutatnak a szentimreiek A csíkszentimrei kollektivisták ez évben két, 100—100 férőhelyes istálló építését vették tervbe az igásállatok számára, amelyek kö­zül az egyiket már be is fejezték, a másiknak az építése pedig fo­lyamatban van. A helyi erőforrá­sok messzemenő kihasználásával, egy állat férőhelyének költségeit 500—600 lejre csökkentették. Az építkezési költségek csökken­tése és újabb helyi erőforrások feltárása lehetővé tette, hogy ez évben terven felül még egy 100 férőhelyes istállót építsenek a nö­vendékek számára, ugyanakkor rö­videsen befejezik a két, egyenként 80 méter hosszú szekérszín és szé­­natároló építését, valamint az is­tállók ellátását szolgáló­­ víztor­nyot. E jelentős beruházások mellett minden hónapban pénzelőleget és nyugdíjat is folyósítanak. ------— ­ A „Dunárea" kertészeti gazda-­­ ság„ a tulceai konzervgyár t6­­ zöldség- és gyümölcsellátója. A gazdaság az idén is nagy terü-­­ létén termeszt borsót,, paradi­­­csomot, földsepret, uborkát és­­ más zöldségfélét. A gazdaság ugyanakkor 130 hektárnyi kiter­­j­­edésű gyümölcsössel is rendel­­l­kezik. A földek nagy részén ön­tözéses művelést folytatnak. A képen: A gazdaság üveg­háza és csemete­kertje. A fővárosi Építészeti és Épí­tészetgazdasági Kutató Intézet tanulmányokat és kutatásokat végez újabb építőelemek, előre­gyártott épületszerkezetek, nagyméretű falmezők, új épü­­lethomlokzat megoldások kidol­gozására. Ugyanakkor tanulmá­nyokat folytatnak az építő munka termelékenységének nö­velése érdekében is. A képen: Maria Vernescu és Vladimir Enacovici, az előre­gyártott betonelemek osztálya­­­­nak mérnökei az üzemcsarno­kok födémjei vasbetonelemeinek szerelését ellenőrzik. ...................................................................... ■ 1 ' ■■ n­­ ^ K­épes k­ír­­­n­ö­k sí­k Készülnek a térképek az isko­lák számára a fővárosi Tanfel­szerelési Vállalat festőműhelyében. Hazánk hegy­víz­rajzi térképét, a jobb szemléltetés érdekében a dom­borzatok érzékel­tetésével készítik.

Next