Vörös Zászló, 1963. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-01 / 230. szám

Fokozódó lendülettel a őszi munkák sikeréért Kétszer annyi silótakarmányt készítenek A mezőzáhi kollektív gazdaság­ban is naphosszat megszakítás nélkül zúg a silótöltőgép. Telnek a gödrök. A kollektivisták eddig közel 1000 tonna takarmányt szecskáztak be. Jelenleg a másod­növényként termelt kukoricát és a kukoricaszárat silózzák. Tervük 1700 tonnát ír elő, de a gazdaság mérnökének véleménye szerint kö­zel kétszer annyit készítenek. A 339 hektár kukorica szárát teljes egészében silóba teszik, répafej­jel, levéllel és szelettel keverve. Három vagon szelet már meg is érkezett a gazdaságba. Ennél a munkánál a szecakavágó mellett felhasználják a gépállomás siló­töltő kombájnját is. Azokról a te­rületekről, amelyeket a „2 SPC 2“­­es géppel vetettek be, miután a csöveket letörték, a szárat teljes egészében kombájnnal vágják le. Először azokról a területekről ta­karítják be a termést, ahová az idén búzát vetnek. Mintegy 150 kollektivista és 20 szekér dolgo­­zk a kukoricatörésnél. Utánuk pdig a gépállomás kilenc trak­­tor készíti elő a földet a vetésre. Képünkön, munkában a silótöltő gép MEGKÉRDEZTÜK Hogyan h­alad a cukorrépa ávétele ? A napokban ellátogattunk a marosvásárhelyi Cukorgyárhoz és megkérdeztük a szakemberektől, hogyan szervezték meg a cukor­répa átvételét, mit tettek annak érdekében, hogy a munka üteme­sen és a követelményeknek meg­felelően történjék. Megtudtuk, hogy a Cukorgyár illetékesei segítséget nyújtanak a kollektív gazdaságoknak a mun­ka megszervezésében. A vezető tanácsokkal karöltve grafikono­kat állítottak össze a répa kisze­désére, leszállítására. Ezekben nem csupán a gyár ütemes ellá­tását vették figyelembe, hanem azt is, hogy a kollektív gazdasá­gokban ez a munka ne zavarja a kukorica törését, az őszi szán­­tást-vetést. A grafikonokat a Cukorgyár répaosztálya még augusztus 24-én átadta a gazdaságoknak. A grafikon összeállításakor arra törekedtek, hogy először a na­gyobb répaterülettel rendelkező gazdaságokban, mint Radnót, Kutyfalva, Cucerdea, Mikefalva, Vajdaszentivány stb.) kezdjék meg a szedést és az átvételt. Egy másik szempont a grafi­konok összeállításakor­ az volt, hogy az esős idő beállta előtt minél közelebb szállítsák a répát a távoleső területekről, ahonnan a nagy sár lehetetlenné teszi a szállítást. Ennek érdekében, kü­lönösen a mezőségen, több átvevő állomást létesítettek. A gyár megbízottai naponta ellenőrzik a szedés és átadás ütemét, s ahol szükséges, intézkednek az üzem meggyorsítására, így például a Papiu I­larian-i kollektív gazda­ság 420 vagonnyi répaterméséből eddig 120 vagont már ki is szál­lítottak a könnyen megközelíthető helyekre. Az átvétel ütemének meggyor­sításáért 90 átvevő állomás meg­nyitását irányozták elő, melyből eddig 58 meg is kezdte tevékeny­ségét. Ezek közül legnagyobbak a marosvásárhelyi, ahol 2.000 vagon répát vesznek át, a rad­­nóti, a­sónai, ahol 1.000, illetve 700 vagon répa átvételére ren­dezkedtek be. Az átvétel üteme megfelel a grafikonnak. A kol­lektív gazdaságok nagy része be­tartja a. Például Vajdaszent­­iványon már 200 vagon répát adtak át Ütemesen dolgoznak a balavási, szentpáli, szentmár­­toni és új gazdaságokban is. Meg kel említenünk azonban, hogy Petlakán és Kapuson még nem kiéhítő a répa kiszedésé­nek ütem Figyelembe véve azt a tényt, hgy az itt lévő répa­földek tú­l vannak a közleke­dési utak­, fel kell hívnunk e gazdaság­ figyelmét a munka ütemének meggyorsítására. A nagyúrú átvevő állomás létesítéséne egy másik célja, hogy rövid idő alatt minél köze­lebb szállíák a gyárhoz a szük­séges répmennyiséget. Az át­­vevés ütem azonban sokkal na­gyobb, mit a feldolgozásé, ép­pen ezért vk helyen már meg­kezdték a fa termelését is. A vajdaszentimyi, kóródszentmár­­toni, balavári és más átvevő központokba már több száz va­gon répát emeltek el. A répa áldásával egy időben a kollektív­azdaságok megkez­­ték a répasiet szállítását. Ez évben a réjszeletek minősége jobb, mint az elmúlt években volt. A szálláshoz a gazdaságok segítséget ipnak a gyártól. Azok a teheépkocsik, melyek répát szál­ltak be, visszafele szeletet viszk a gazdasághoz. A cukorgyár­ak emberei javasol­ják a közlek­­gazdaságoknak, hogy a vagon szállított répa­szeletet ne fevetlenül a földre rakják ki, hím­egy szalmaré­tegre, mert­­ jelentősen csök­kenthetik a veteséget. A répa­szelet elszólásával jó példát mutatnak a entgericei, gerebe­­nesi, sónai, nezősályi és más kollektív gazságok. Habár teljes ütemben szeptem­ber közepén kezdődött meg a répa átvétele, helyzetkép alap­ján mégis meglapíthatjuk, hogy a munka ütemen halad. Az elő­becslések szerit 20.000 vagon répából eddig 2.000 vagonnyit már át is­nak a kollektív gazdaságok, s a továbbra is pontosan betűnk a grafikono­kat, minden­hetőség megvan arra, hogy a rá optimális idő­ben kerüljön ki földből. SZABÓ DÉNES il H.p­ir yilág proletárjai egyesüljetek? Az RMP Maros—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja XII. évfolyam 230. (3680.) szám. 1963. október 1. kedd.­­______ Ara 20 ka­nt. Szorgos munka Holtmaroson A magyarós kollektív gazdaság holtmarosi részlegén a kollektivisták igyekeztek idejében letakarítani a kukoricás területről a termést, hogy a földet alaposan előkészíthessék az őszi vetéshez. Nagy mennyiségű is­tállótrágyát és szuperfoszfátot hord­tak a területre s aztán éjjel nappal zúgtak a traktorok. A szántás után meg is kezdték az őszi árpa és bú­za vetését. Ezen az őszön a gazdaság 250 hektáron vet búzát és 20 hektáron őszi árpát, s a kollektivisták arra törekszenek, hogy a jól megtrágyá­zott és gépi erővel megművelt, faj­­vetőmaggal bevetett területekről a jövőben gazdag termést takarítsa­­naak­ be. CSATLÓS ANDRÁS levelező isineri a silógödrök DÓZSA GYÖRGY községben a kollektivisták eddig 4500 tonna ta­karmányt silóztak be. (FÁBIÁN FE­RENC levelező). MEZŐKÖLPENYÉBEN is előrelá­tóan gondoskodnak a kollektivisták az állatállomány téli takarmányalap­jának a biztosításáról. Nagy gondot fordítanak a silótakarmányra is. A napokban a tizenkét hektárról lesze­dett kukorica kóréját és a 3—3 hek­táros dinnye és uborka tábláról betakarított zöld indát vermelték el a silógödrökben. Ezekből 60 tonna jó minőségű takarmányt készítettek. (GAZDA JÓZSEF levelező.) A traktorok és gépek tökéletesebb kihasználásáért CTA -tanácsülés Felsőb­­­ldogfalván Az udvarhelyi gépállomás az el­múlt apokban tartotta meg tanács­ülését Felsőboldogf­alván, amelyen a GT. vezetői mellett részt vettek a kolktív gazdaságok elnökei, szak­ember, brigádosok és az élenjáró traktoriták. Amit az előterjesztett jelentés is­ rámutatott, az elmúlt idő alatt to­vább­övekedett a GTA gépparkja, így 183-ban a traktoros brigádok OC3-------­számát 22-re emelték, s azok ma már nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a kollektív gazdaságok­nak. Munkájuknak megvan az ered­ménye. A bögözi, keresztúri és más kollektív gazdaságok, amelyek nagy mértékben gépesítették a mezei munkákat, sokkal magasabb termé­seket értek el, mint a rajon más gazdaságai. Különösen ott születtek szép eredmények, ahol szoros kap­csolat alakult ki a traktorosok és a kollektív gazdaság mezei brigádjai között. Sok helyen a traktoros bri­gád vezetője rendszeresen részt vesz a kollektív gazdaságban tartott napi megbeszéléseken és itt a brigá­­dosokkal, a vezető tanáccsal közö­sen jelölik ki a feladatokat. Sőt, a szentpáli kollektív gazdaságban dol­gozó traktoros brigád vezetőjét, Dé­nes Zsigmondot, a vezető tanácsba is beválasztották. A tanács­ülés résztvevői rámutat­tak arra, hogy több traktorista még most sem folytat következetes mun­kát a gépesítés kiszélesítése érdeké­ben, így történt meg, hogy habár Keresztúron a cukorrépát sávosan vetették el, a gépi kapálás mégis elmaradt. Az ülés résztvevői ezután alapo­san megtárgyalták a traktoristák fel­adatait az őszi kampányban és arra a következtetésre jutottak, hogy minden lehetőség megvan rá, hogy a rajon számára kijelölt határidő­ben, vagyis szeptember 20 és októ­ber 20.-a között, végezzenek az őszi gabona vetésével. (SÁNDOR MI­HÁLY, levelező). Új sodronykötélpályák a vágtereken Az új kitermelési évre vala­mennyi fagazdálkodási vállalat felkészült. A fa magasabbrendű és jobb kihasználása, valamint a szállítás, illetve a közelítés mű­veletének meggyorsítása céljából az idén számos új sodronykötél­­pályát építettek. A Tartományi Fagazdálkodási Vállalat viszony­latában ebben az évben 2 Mane­­ciu és 10 Wiessen típusú sod­­ronykötélpályát helyeztek üzem­be. Például az udvarhelyi Fagaz­dálkodási Vállalat Kőkút elneve­zésű vágterén 2 darab Wiessen típusú drótkötélpályát szereltek fel, mellyel gyorsabban történik a közelítés és ugyanakkor a vág­­térről elszállított fa önköltségi ára is alacsonyabb. Az új kiter­melési évben tartományi viszony­latban 50-re emelkedett a sod­ronykötélpályák száma. -C Az építők munkasikerein­ől A Tartományi Építkezési Tröszt­höz tartozó építő és szerelő vál­lalat dolgozóinak munkája nyo­mán újabb létesítménnyel gazda­godott Marosvásárhely. Szeptem­ber 25-én adták át rendeltetésé­nek a Marosi Textil Kisipari Ter­melőszövetkezet Kossuth Lajos utcai, háromemeletes üzlet­kom­plexumát. Az építtetők megelége­désüket fejezték ki a munkálatok minőségével kapcsolatban. Nem csak az építők, hanem a parket­­tezők, a vízvezeték szerelők, vala­mint a festők is kifogástalan munkát végeztek. A szövetkezeti üzletkomplexum­ban nyer elhelyezést a női szabó­ság, egy fodrász- és pedikür­­részleg, valamint a fehérnemű mosását vállaló üzlet. A második és harmadik emeleten a Kisipari Termelőszövetkezetek Tartományi Szövetségének irodáit helyezik el. A marosvásárhelyi Cserép- és Téglagyárban Increded Itihoszümneki lehre A hideg időszakban az ütemes termelés biztosítása előzetes fel­készülést igényel. A vállalatokban már a téli napok beköszöntése előtt hónapokkal megteszik a szük­séges intézkedéseket. A víz- és vil­lanyhálózatot, a fűtőtesteket, mű­helyeket kijavítják, rendbe teszik. Gondoskodnak arról, hogy a hideg idő beálltával is folyamatos legyen a nyersanyagellátás. A kész és félkész termékek tárolására meg­felelő helyiséget biztostattak. Jó gazda módjára idejében meg­teszik a szükséges téli előkészü­leteket a marosvásárhelyi Cserep­es Téglagyárban is. A munkálatok jó menete érdekében a vállalat szakemberei egy 22 pontból álló intézkedési tervet állítottak össze. A tervben pontos határidőhöz köt­ve előirányozták az összes előké­születi munkálatokat, s a felada­tok elvégzésével a karbantartó részleg munkaközösségét bízták meg. Minden csoporttal közölték, hogy mikorra, milyen munkálattal kell elkészülniie. ■ A feladatok sor­rendjét a sürgősségük arányában jelölték meg. A munka jó meg­szervezésével máris számottevő eredményt értek el. A javításra szoruló 500 milliméteres nyomtá­vú iparvágányt 600 milliméteres­sel cserélték ki. A bányában elké­szítették a melegedőt, a munkások részére beszerezték a védőruhákat, a vízlevezető csatornát kijavítot­ták és egy 10 méteres szakaszon újat építettek. A­­ zökkenőmentes termelésnek elengedhetetlen feltétele a folya­matos anyagellátás. Mint ismere­tes, a tégla és cserépgyártáshoz szükséges nyersanyagot 3—4 hó­napon át érlelni kell. A nyers­anyag előkészítése a hideg idő­szakban lassabban történik, tehát hosszabb ideig tart. A pártalap-szervezet irányításával a vállalat vezetősége nagy hangsúlyt helyez a megfelelő mennyiségű nyers­anyag biztosítására. Már hetekkel ezelőtt hozzákezdtek annak előké­szítéséhez. Jelenleg négy havi termeléshez elegendő palával ren­delkeznek. S ha szükséges, ezt a mennyiséget az év hátralevő ré­szében még növelik. A megfelelő munkafeltételek megteremtéséért tökéletesítik a fű­tést. Például a 2-es egységben az égető kemencékből kikerülő elégett gázt —, melynek hőmérséklete 100 Celsius foknál magasabb — nagy­méretű csöveken elvezetik a prés­házba, s ezúton biztosítják annak egyenletes melegítését. Az 1-es egység karbantartó műhelyébe pedig bevezetik a központi fűtést. Ezen eljárások alkalmazásával a munkahelyeken megfelelő hőmér­sékletet biztosíthatnak anélkül, hogy a termelést fölösleges költ­séggel terhelnék. Az elmúlt télen sok nehézséggel járt a gépkocsik beindítása. A téli napokon a hűtőkben megfagyott a víz, s így az autókat egy-két órai késéssel tudták csak működésbe helyezni. Azért, hogy az idei téli napokon ilyen eset ne forduljon elő, a gépkocsik részére egy par­kírozó helyet létesítettek. Ezt rö­videsen gőzvezetékekkel szerelik fel. A munkaidő leteltével a gép­kocsik hűtőjébe vezeték útján jut a gőz, amely megakadályozza a víz befagyását. Az intézkedési tervben előirány­zott feladatok elvégzésének ütemét a vállalat főmérnöke mindennap személyesen ellenőrzi. A termelés megkezdése előtt naponta rövid megbeszélést tart a műszaki dol­gozókkal, akik beszámolnak az el­végzett feladatokról, s ismertetik az aznapi teendőket, így nem for­dulhat elő, hogy gondatlanságból, vagy figyelmetlenségből megkés­sen valamelyik munkálat. Minden jel arra mutat, hogy a hideg idő nem találja felkészület­lenül a Tégla- és Cserépgyár munkaközösségét. Ez pedig kezes­ség arra, hogy a vállalat már a jövő év első napjától ütemesen teljesíti termelési feladatát. KELEMEN ALBERT A költészet ünnepe Van valami jelképes erejű abban, hogy a Költészet Hete "minden évben egybe esik a szüret ide­vel. Ez is, az is a gazdag, erőt adó, kedvet csaholó ter­més ünnepe.. Egy év költői termésének leg­szebb darabjai hang­zanak fel országszerte a dobogó­kon, versek, amelyek mint az érett szőlőfürt, a napfényt, magukba gyűjtötték és költ­észe­tté kristályosí­­tották milliók gondo­latait é­s érzelmeit. Októ­ber 1-e és 7-e között költők százai ki fel az olvasók százez­­reit. Mindenütt az or­rágban, színhá­zak neiben, műve­lődés­­ házak színpad­jain, városi és falusi irka an, üzemek kivo­nabtan a költők aj­kán felcsendül a szó, s a szavaló­estek nyo­ma ,s mintegy orszá­gos méretű tanácsko­zás­ra kerül sor az al­kotók és olvasók kö­zöt­­t. Nem túlzás or­­sz­­ágos méretű tanács­kozásról beszélni, hi­szen a Költészet Hete éppen azt bizonyítja, hogy minálunk a köl­tészet ügye közügy lett. Mérhetetlenül ki­­szélesedett a vers ked­velőinek és értőinek tábora s a költő ma­gától értetődő módon vitatja meg az alkotás kérdéseit azokkal, akik­nek költeményeit szán­ja: a dolgozók milliói­val. Mindenütt, üze­mekben, iskolákban, kollektív gazdaságok­ban szeretettel és ér­deklődéssel várják köl­tőinket, akik ezen a héten ellátogatnak az ország legtávolabbi sarkaiba is. Költőink alkotásai a kiteljesedő szocialista építés te­remtő lendületéből ih­­letődnek, természetes tehát, hogy ezt a köl­tészetet magukénak érzik az olvasók. Ezért tágult országnyi mé­retűvé az a színpad, amelyen a költői szó felhangzik. Ez az or­szágos visszhang meg­határozó eleme, döntő sajátossága szocialista­­realista líránknak. Útrakeltek­ a költők a fővárosból és az or­szág minden részéből. Író-olvasó találkozók sorozata követi egy­mást ezen a héten. A pártos költészet erejé­nek, népszerűségének a valósággal való szoros kapcsolatának nagysze­rű megnyilvánulása lesz minden egyes iro­dalmi est, író-olvasó találkozó. A szép szó ünnepe kimagasló, de nem kivételes esemé­nye életünknek, hiszen az irodalom, a költé­szet ma már minden­napjaink szerves alko­tó eleme. Az a tény, hogy hazánkban a Költészet Hete hagyo­mányossá vált és ilyen termékeny, közvetlen kapcsolatok épültek ki az írók és olvasók kö­zött, egymagában is költészet a javából — a szocialista valóság felemelő, lelkesítő poé­­zise. GÁLFALVI ZSOLT ♦ A pártoktatási év megnyitója Marosvásárhelyen Hétfőn délután a Művelődési Palota nagytermében tartották meg az 1963—64-es pártoktatási év ünnepélyes megnyitóját. A gyűlésen Nicolae Veres elvtárs, a városi pártbizottság első titkára beszélt az egybegyűlt propagandistáknak azokról az eredményekről, melyeket az elmúlt oktatási évben elértek és az elmúlt évi tanulságok alapján az ez évi feladatokról, melyek a pártszervek és a pártszervezetek előtt állnak. Hangsúlyozta, hogy az idén sokkal többen tanulmányozzák a gazdasági kérdéseket. Míg a tavaly 25 politikai gazdaságtan kör működött, addig az idén 45-re emelkedett a számuk, s a konkrét gazdasági kérdéseket tanul­mányozó körök számának növekedése még ennél is számottevőbb. Az elmúlt évi 57-tel szemben az idén 90 kört szerveztek. Ezek az ada­tok azt igazolják, hogy a pártszervezetek helyesen tájékozódtak és megértették a dolgozók ama igényét, hogy jobban megismerjék pár­tunk helyes gazdaságpolitikáját és az előttük álló legfontosabb fel­adatokat. A szónok ezután felhívta a propagandisták figyelmét arra, hogy az idén még nagyobb gondot fordítsanak az elméleti kérdések össze­kapcsolására a szocialista építés gyakorlati feladataival, így biztosít­ható, hogy a pártoktatás ez évben magasabb szintű legyen és haté­konysága növekedjen. KAPUNYITÁS AZ EGYETEMEKEN Október elsején diákok tíz­ezrei találkoznak 15 egyetemi központunk fakultásain, hogy a következetes és lelkes tanu­lás jegyében újabb tanévet kezdve haladjanak céljuk — a szakismeretek alapos elsa­játítása felé. Szocialista hazánk főiskolai oktatása minden évben telje­sebb és ragyogóbb lesz, össze sem hasonlítható azzal a sö­tét képpel, amelyet a burzsoá­­földesúri rendszer éveiben mu­tatott a felsőoktatás. 1938-ban például mindössze 16 főisko­lánk volt 33 fakultással. Ma 48 főiskolánk van, 171 fakul­tással, amelyek nappali tago­zatain, esti és látogatás nél­küli tanfolyamain az idén körülbelül 115.000 diák tanul. Szüntelenül fejlődik az or­szág egész társadalmi, politi­kai és gazdasági tevékenysé­géhez szorosan fűződő főisko­lai oktatásunk. A nyolcosztá­lyos általános oktatásra való fokozatos áttérés és a 12 osz­tályos középfokú oktatás beve­zetése megköveteli, hogy szám­ban és színvonalban gazdagod­jék a tanárképzés. Így október 1-tő­l hároméves pedagógiai in­tézet nyílik Nagyváradon és Su­­ceaván, amelyek a nyolcosztá­lyos iskolák tanárszükségletét vannak hivatva részben fedezni. Kétéves tanítóképző lesz Ara­don, Bákóban, Balázsfalván, Botosani-ban, Buzauban, Kon­stancán, Craiován, Kolozsvá­ron, Gimp­u­lun, Muscelen, Déván, Galacon, Iasi-ban, Máramarosszigeten, Nagyvá­radon és Udvarhelyen. Nemrégiben intézkedéseket hoztak a román nyelv és iro­dalom, az idegen nyelvek és irodalmak oktatásának átszer­vezésére. E tanévtől kezdve a bukaresti egyetem mellett ro­mán nyelv és irodalom fakul­tás és idegen nyelvi és irodal­mi intézet működik. Az új egyetemi év megnyi­tásnak ünnepi hangulatában új otthonokat és kantinokat, laboratóriumokat és könyvtá­rakat bocsátanak a diákság rendelkezésére. A fasi és a brassói főiskolások 1200 sze­mélyt befogadó új otthont kapnak, amelyek szomszédsá­gában modern étkezdék áll­nak. Bákóban és Marosvásár­helyen is új kantinok épültek, amelyekben nagyszámú diák étkezik majd. A főiskolai oktatás szünte­len javítása és a gyakorlattal való szorosabb összekapcso­lása érdekében az Oktatásügyi Minisztérium nagy figyelmet szentelt az oktatási terv, a tantervek kidolgozásának, ú­­jabb kurzusok és tankönyvek kiadásának. Az új tanévben például javították a biológiai és jogi fakultások oktatási terveit. Megváltozott a filozó­fiai, a román nyelv és irodal­mi fakultások és az idegen nyelvi és irodalmi intézet e­­gyes részlegeinek oktatási terve. Kiadtak 131 új kurzust és tankönyvet az egyetemi, peda­gógiai, művészi, orvosi, sport­oktatás részvevőinek és 121 művet a műszaki-gazdasági, mezőgazdasági oktatás ré­szére, összesen 300.000 pél­dányban. A nagyszámú tudományos dolgozó, akadémikus, fiatal és idős tanár mellett, akik odaadással foglalkoznak a jö­vendőbeli végzősök felkészíté­sével, az új oktatási évben csaknem 400 frissen végzett fiatal gyarapítja majd az e­­gyetemi tankáderek számát. Most, az egyetemi év kez­detén, az egész dolgozó nép sok sikert kíván a tankáderek és a diákok felelősségteljes munkájához a haza felvirág­zásának szolgálatában. Hazafias munkával az ifjak 130 fiakfarrót takarították kie a kisericát Az IMSZ Marosvásárhely városi bizottságának felhívására lelkesen válaszol a város munkás és ta­­­nuló ifjúsága, hazafias munkával, segíti az állami és kollektív gazdaságokat a kukorica mielőbbi betakarításában. Eddig közel 6.800 ifjú körülbelül 130 hektárról taka­rította be a kukoricát. A szentki­­­rályi állami gazdaságban 30,5, az ákosfalviban pedig, 32 hektárról szedték le a termést. Dolgoztak a régeni, a bánd-­ gazdaságban és számos kollektív gazdaságban is. Szombaton és vasárnap körülbelül 2200 városi ifjú mintegy 50 hek­tárról takarította be a termést. Országunk egyik legkorsze­rűbben felszerelt fafeldolgozó üzeme a galócási Faipari Kom­plexum. A nyersanyag kezelésé­től egészen a készáru raktáro­zásáig valamennyi munkafolya­matot géppel végzik, itt is­meretlen fogalom a nehéz fizi­kai munka. Amint a képen is látható, futódaruval emelik ki a több száz kilós rönköket az áztató medencéből.

Next