Vörös Zászló, 1964. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

A MÁSODIK VÁLTÁS Az óesztendő utolsó napján néhány percre összegyűlt a di­csői Vegyikombinát második váltásának tizenkét fiatalja. Bol­dog új esztendőt és sok sikert kívántak egymásnak, mielőtt megkezdenék az idei feladatok végrehajtását. Tudták, hogy nagy feladatok várnak rájuk, s minden tudásukra, ifjúi lendületükre szükségük lesz, hogy azokat si­keresen teljesíthessék. Ismerték a feladatokat, mert az IMSZ szer­vezetben tudomásukra hozták, mit vállalt az üzem a hatéves terv utolsó előtti esztendejére, s felszabadulásunk 20. évfordulójá­ra. S ők tizenketten, akárcsak a többi üzemi munkások, azt ha­tározták, hogy latba vetik minden tudásukat, s ezzel is elősegítik a nagyszerű feladatok maradéktalan teljesítését. A második váltás tizenkét fia­taljával a napokban ismerkedtem meg a bikromát részlegen. Ép­pen olyan lelkesedéssel dolgoz­tak, mint az év első napján. Életre keltik a tervet, s vigyáz­nak arra, hogy a termelési fo­lyamat zavartalan legyen, a fel­szerelések előírás szerint működ­jenek. Arcukon az elmaradhatat­lan fehér gázmaszkkal, Mátéi Viorel és Testeu Iosif, mint se­bészorvosok kísérik figyelemmel a pörkölési folyamatot és a ke­mence működését. Mátéi Viorel vállalta, hogy emeli a nátriumbi­­kromát termelését, és továbbra­­ is megtartja a napi 15 százalékos króm oxid tartalmat. S a jelen­tésbe naponta katonás rendbe beírt számok azt igazolják, hogy ez a vállalás valóra válik. Azután újabb if­jakkal ismer­kedtem meg, Andronic Calbor, a nátriumkromát lepárolójánál dolgozik, Stroia Vasile, a bikro­mát lepárolónál, Fülöp László a szárítóban, s mindhárman nagy szakértelemmel, sok hozzáértéssel végzik feladatukat. Ezzel elnyer­ték munkatársaik bizalmát, sze­­retetét. Andronic Calbor azt vál­lalta, hogy az év folyamán egy csapolással többet ad, mint a többi váltások. Ennek teljesítésé­ért harcol az órákkal, percekkel. Derekas munkát végeznek még Morar Ilie, Rafiu Vasile, az Ak­nai testvérek, István és Gergely, Nyilka László és Chertes Toader ifjak, akik itt nőttek, formálód­tak az alkotó munka hevében, s akik fáradhatatlanul dolgoznak, hogy több terméket adjanak a hazának. Pompei Arten­et mindenütt megtalálhatod, ő ellenőrzi a ter­melési folyamatot, útbaigazítást ad, ahol szükséges. Az ifjú kom­munista a váltás főnöke. Azért bízták meg őt e megtisztelő mun­kával, mert jó szervező és gaz­dag szakismeretekkel rendelke­zik. Ismerve jó tulajdonságait, az ifjak titkárukká választották és megbízták, hogy képviselje őket a tartományi IMSZ konferencián. Az első munkasikert, amelyet a részleg dolgozói ez évben el­értek, január 26-án könyvelték el. A havi tervet a nedves és a száraz bikromát termelésénél tel­jesítették. De nemcsak ennyi. Ja­nuár 27-én terven felül — tehát a vállalásukból — 20 tonna bik­­romátot és 30 tonna nátriumszul­fátot adtak. Íme néhány szóban felsorakoz­tatva e munkaközösség eredmé­nyei, amelyeknek eléréséhez ter­mészetesen hozzájárultak az if­­ja is. Példaképeik a kommunis­ták, akiknek munkamódszerét és tapasztalatait elsajátítva, még szebb eredményeket akarnak el­érni. BARDABAN MIHAI BLAGA FLOA­­REA az „Au­gusztus 23" Bú­torgyár kiváló zeccolója, sok ifjú példaképe. Mind a terme­lésben, mind a társadalmi mun­kában az élen jár. HATÉKONY POLTIKA! NEVELŐMUNKA A Régen rajoni ifjak, munká­sok, kollektivisták és tanulók szorgalmasan dolgoznak, tanul­nak, s jó eredményeket érnek el. Az IROM-nál 225 ifjú kapcsoló­dott be a szocialista versenybe, közülük 30 hónapról hónapra elnyeri a szocialista verseny élenjárója megtisztelő címet, a CIL-nél az 527 ifjúból 280 a ter­melés élenjárója. A városban lévő vállalatok IMSZ-szervezetei megkülönböz­­tetett figyelmet fordítanak az ifjak szakképzettségének növe­lésére, hogy lépést tarthassanak a műszaki haladással. Ezer ifjú iratkozott be a szakmai tovább­képző tanfolyamokra. A nagyobb szakismeret jobb minőségű ter­méket és magasabb termelékeny­séget biztosít. Az ifjak jelentős mértékben hozzájárulnak az újító és éssze­rűsítő mozgalom sikeréhez. 1963-ban 336 ifjú 312 újítási és ésszerűsítési javaslatot terjesz­tett elő, melyeknek alkalmazása 400.000 lej megtakarítást ered­ményez. A mezőgazdaságban dolgozó ifjak is szép eredményeket ér­tek el. Nemes Dániel gernye­­szegi, Demeter Zsuzsánna körte­­fájai és Brai Simion eresei kol­lektivisták igen értékes munkát végeztek. És sok a hozzájuk hasonló fiatal. A Régen rajoni IMSZ-szerve­­zetek a pártszervezetek irányí­tásával szép eredményt értek el az ifjak marxista-leninista, ha­zafias és internacionalista szelle­mű nevelése terén. Az 1963— 64-es oktatási évben 150 politi­kai kör működik. A különböző oktatási formákba bevonták a rajon fiataljainak nagy részét. Ezenkívül az előadássorozat programjának megfelelően, poli­tikai, tudományos előadásokat is tartanak. A tanulmányi elő­menetel is jó. Említésre méltó a régeni 2-es számú Középiskola Vili. osztályos tanulóinak ered­ménye. Az első évharmadban közülük senki sem bukott. A görgényi erdészeti iskolában pe­dig egyetlen bukott tanuló volt. Az elmúlt években az ifjúság soraiban kifejtett hatékony po­litikai nevelőmunka — a politi­kai oktatás, konferenciák, fil­mek, agitációs művészbrigádok előadásai útján — azt eredmé­nyezte, hogy pártunk politikáját, az IMSZ feladatait egyre több ifjú ismerte meg még alaposab­ban. Ezt tanúsítja, hogy a vajon ifjai tevékenyen vesznek részt a párt által kitűzött feladatok teljesítésében, és hogy egyre több fiatal munkás és kollekti­vista, valamint tanuló kéri fel­vételét az IMSZ-tagok soraiba. A rajon IMSZ-szervezeteinek taglétszáma csak az utóbbi idő­ben több mint 3000 ifjúval gya­rapodott, olyanokkal, akik pél­damutatók és szívvel-lélekkel harcolnak a termelési feladatok teljesítéséért. Tevékenységünkben még for­dulnak elő kisebb hiányosságok, legfőképpen a fegyelem terén. Éppen ezért az IMSZ Régen ra­joni bizottsága — amint azt a rajon IMSZ szervezeteinek kon­ferenciáján is vállalta — a jövő­ben az ifjúság soraiban végzett politikai nevelőmunka megjaví­tásával még fokozottabban igyekszik a szocialista öntu­datot elményíteni, biztosítva ezáltal azt, hogy az ifjak foko­zottabban járuljanak hozzá a pártunk határozataiból fakadó feladatok maradéktalan teljesí­téséhez. HUSAR EMIL, az IMSZ Régen rajoni bizottságának aktivistája VÖRÖS ZÁSZLÓ JEGYZET A é&ft¡$14» Az idei tél nagyon hosszú és hideg, az utcán siető em­berek lába alatt csikorog a hó. Hazafelé szaporázom lép­teim, amikor rámköszön egy régi ismerős. Hidegtől kicsi­­pelt arcán öröm. Ritkán talál­kozunk, pedig valamikor mi­lyen sokat voltunk együtt. Most se beszélgethetünk so­ká. Siet, mert órája van. Tör­­ténelemszakos tanár, s azt mondják a kollégái, hogy na­gyon jó tanár. A tanítványai rajonganak érette. Ki gondolta volna, hogy ta­nár lesz! Jól emlékszem, hogy soha nem volt egy rendes ruhája. Ha nem agyonfolto­­zott ruhában járt, akkor vagy lötyögött rajta, vagy úgy fe­szült rá, hogy lépni is alig tudott. Télen együtt jártunk rozséért az erdőbe s egyszer megfogott az őr. Kikérdezett, hogy kik vagyunk s iskolába járunk-e. Mi jártunk volna, csakhogy fáért kellett menni. Ránkparancsolt, hogy vegyük a rozsét, s vigyük haza, de ha még egyszer eljövünk fáért, igen-igen nagy baj lesz. Természetesen mi csak men­tünk, de soha meg nem szó­lított többé. Nehéz idők emlékei jutnak eszembe erről a fiúról, ame­lyeket nem is szívesen emle­get fel az ember. Néha mégis szükséges. Most is az az ér­zésem, hogy ismerősöm azért olyan jó tanár, mert fiatal éveinek minden nyomorúsá­ga, keserve eszébe jut, ami­kor fellép a dobogóra, ahol beszél az ifjaknak népünk történelme sötét éveiről, de szól a harcok árán született, szép szabad jelenről s a még szebb jövőről is, melynek ő is derék építője. SIMON ERVIN Vizsgáznak a főiskolások Nyílik az ajtó... örömtől sugárzó arccal lép ki a fo­lyosóra Klára Jó­zsef. Évfolyamtár­sai köréje seregle­nek. — Milyen tételt húztál? Hányast kaptál? — ostro­molják kérdéseik­kel. Zsebkendőjé­vel gondosan meg­­törli homlokát, s csak azután vála­szol. Ezalatt a kis kékfedelű indeksze kézről-kézre jár. Mindenki elégedet­ten veszi tudomá­sul, hogy feleletéért 9-est kapott. A kis csoportban ott van Biroga Má­ria is, a filológiai szak III. évfolyamá­nak egyik legjobb hallgatója. Az ő vn­­dekszébe két 10-est és egy 9-est írtak be eddig. Aznap világirodalomból vizsgázott. Annak ellenére, hogy e tantárgyból felké­szült, mégis izgatott volt. Ez a feleletére is rányomta a bé­lyeget. Bár ügyesen mondta el vizsga­tételét, mégsem ér­demelt jobbat 9-es­­nél. Ezért kissé kedvetlen. Szín tí­zesre szeretett vol­na vizsgázni. Ezt ígérte szüleinek is. Most szüntelenül az a gondolat jár az eszében, mit fognak mondani szülei, a­­miért nem tartotta be a szavát. — Ha elveszti az önbizalmát, az ká­ros hatással lehet a hátralévő vizs­gájára — vigasztal­ja Buga Floarea, a Pedagógiai Intézet IMSZ-bizottságá­­nak titkára­­. Ami nem sikerült most, sikerülni fog az év végén. Ezzel a csoporttal nincs baj, könyvel­te el magában távo­záskor az IMSZ-bi­­zottság titkárnője. Eddig mindenki si­keresen vizsgázott. Azért, hogy a hall­gatók minél felké­szültebben álljanak a vizsgáztató bizott­ság elé, az IMSZ- bizottság és a Diák­­szövetség vezető­sége javasolta az Intézet igazgatójá­nak, hogy minden­nap 12—14 óra kö­zött valamennyi fa­kultáson tartsanak konzultációt. Az igazgatóság egyet értett a javaslattal. A vizsgaidőszakban mindent elkövetett, hogy ez alatt a két óra alatt a tanárok a diákok rendelke­zésére álljanak. Az IMSZ-bizottság kez­deményezte azt is, hogy a jobb tanu­lók segítsék a gyen­gébbeket­. E­­nek e­­redményeképpen a­­zok a diákok, akik évközben nem ta­nultak szorgalma­san, hiányosan sa­játították el a tan­anyagot, legalább a vizsgákra alaposan felkészülhettek. A hallgatók nagy többsége élt is ez­zel a lehetőséggel s igyekezett pótolni mulasztását. Például Hittan Mária év­közben egyike volt a leggyengébbek­nek a matematikai­­fizikai szak első évfolyamán. Mivel rendszeresen eljárt a konzultációkra és a vizsga­időszakban éjt nappá téve ta­nult, matematikából 8-asra felelt. Donáth Árpáddal és Sirbu Gheorgheval hason­ló volt a helyzet. Ők is azok közé tartoztak, akik év­közben rendszerte­lenül tanultak. A vizsgaidőszakban viszont megembe­relték magukat és feleletükért 10-es, illetve 9-es jegyet kaptak. A tanulsá­got azért ők is le­vonták. Ezután év­közben is szorgal­masan tanulnak. KELEMEN ALBERT A Cucerdea-i (Dicső rajon) kollektív gazdaság IMSZ alap­szervezete mindhárom falu­ban — Cucerdeán, Sályon és Bordon — arra mozgósítja az ifjakat, hogy tevékenységük­kel eredményesen járuljanak hozzá a gazdaság sokoldalú fejlesztéséhez. A Bord-i bri­gádból kitűnt szép eredmé­nyeivel Popa Andronic IMSZ alapszervezeti titkár. 4-++++++++++++++-1-4-++-J-J-J-I-+4. a lartonfn­ !­lillt :: MRMHil ! DIÁKLÁNYOK (MARX JÓZSEF felvétele ) A Csík rajoni kollektivista ifjak sikereiből Csík rajonban a kollektivizálás befejezésével nagyszerű lehetőség teremtődött a növénytermesz­tés és az állattenyésztés fejlesztésére, a kollektív gazdaságok szervezeti-gazdasági megerősítésére. Az állóalapok értéke 10.658.000 lejről 46.000.000 lejre emelkedett a kollektivizálás befejezése után, vagyis több mint négyszeres a növekedés. Mivel a rajon területén kedvező lehetőségek vannak az állattenyésztésre, a rajoni pártbizott­ság úgy irányította a kollektív gazdaságok veze­tőségeit, hogy nagy figyelmet szenteljenek e nagy jövedelmet biztosító gazdasági ág fejlesztésének, így például 1962-ben, a mezőgazdaság kollektivi­zálásának befejezésekor, 1693 szarvasmarhával rendelkeztek a kollektív gazdaságok, de azóta 18.117-re emelkedett ez a szám, s így 100 hektár területre 29,1 szarvasmarha jut, melyből 14,4 tehén. A juhtenyésztés terén is szép fejlődés mutat­kozik 1962-ben a kollektív gazdaságok 5.482 juh­­val rendelkeztek, mostanig azonban közel 25.000-re emelkedett ez a szám. Néhány számadatot soroltam fel, amelyek hí­ven tükrözik szocialista mezőgazdaságunk gyors­ ---------------------------DOXO ütemű fejlődését a teljes kollektivizálás körülmé­nyei között. Az említett eredmények eléréséhez hozzájárultak raj­onunk ifjai is. A rajoni pártszervezet és a kollektív gazda­ságok pártalapszervezeteinek irányításával, a ra­joni IMSZ bizottság és az IMSZ alapszervezete­k nagy figyelmet szentelnek az ifjúság politikai ne­velésének, hogy a fiatalok minél nagyobb mérték­ben járuljanak hozzá a párt által kitűzött felada­tok valóra váltásához. Sok ifjú dolgozik a kollek­tív gazdaságokban, akikre méltán vagyunk büsz­kék, hisz derekas munkát végeznek. 1962—63-ban például rajonunk fiataljai mintegy 2.500 hektár területet adtak vissza a mezőgazdaságnak. E mun­kában kitűntek a dánfalvi, kozmási, madarasi ifjak. Rajonunk ifjai a pártalapszervezetek vezeté­sével és az IMSZ irányításával arra törekednek, hogy újabb eredményeket érjenek el a kollektív gazdaságok szervezeti-gazdasági megerősítése te­rén. Ezt biztosítják azok a vállalások is, amelye­ket a januárban megtartott IMSZ rajoni konferen­cián tettek az ifjak. BARNA ELENA ML­TGONDOZOIT Kelementelke híre-neve be­járta az egész tartományt. Ez nem is csoda, hisz itt van Ma­rosvásárhely vajon egyik legré­gibb kollektív gazdasága. Tag­jai szorgalmasan dolgoznak, gazdag termést érnek el évről­­évre, télen-nyáron friss zöldsé­get juttatnak a dolgozók aszta­lára, és fejlett állattenyésztéssel rendelkeznek. A gazdaság évről­­évre módosabb. Ma már annyi a szarvasmarhája, hogy minden 100 hektárra 36 jut belőlük. Ezeknek egy része fiatal üsző, borjú. Nagyszámú sertéssel, szárnyassal is rendelkezik. Egy ekkora állatállományt gon­dozni, nevelni bizony nem kicsi dolog. Hozzáértő, jól felkészült gondozókra van szükség. S eb­ben nincs is hiány. Varga Mi­hály, a kollektív gazdaság párt­­bizottságának titkára nem kis büszkeséggel mondotta, hogy olyan gondozóik vannak, — s nem kis számban fiatalok is —, amilyeneket nem sokat találunk a tartományban. Botos György, Kovács Zoltán és Kerekes Már­ton IMSZ-tagok nevét említette, őket kerestük fel a napokban. Dél felé jártunk a gazdaságban, s így a gondozók éppen ebédel­tek, mert egy órakor már meg kell kezdeniük a délutáni és esti programot. Kerekes Marci azon­ban hamar előkerült. Fiatal, még szinte gyermeknek tűnik, de amint munkatársai mondják, fel­adatait úgy elvégzi, mintha sok év tapasztalata állana a háta­­mögött. De ezt egyébként iga­zolják a szép, tiszta tehenek, a tiszta istálló, s nem utolsó sor­ban a tejhozam is, amit Kerekes Marci napról-napra szorgalmasan bejegyez a füzetébe. Megkértük, hogy beszéljen magáról, a munkájáról. — Mit mondhatnék magam­ról? — kezdte kissé zavartan. — Az IMSZ javasolt erre a munká­ra s én nagyon meg is szeret­tem. Minden gondom az, hogy a rámbízott 11 tehén nap mint nap megkapja, ami neki jár. Igaz, csak egy éve dolgozom a tehe­nek mellett, két évig a növen­dékeket gondoztam, de most nem cserélném fel a munkámat sem­miért se. Kerekes Márton az elméleti kérdések jó ismerőjének bizo­nyult. Elmondotta, hogy a szak­­tanfolyamon a tavaly sokat ta­nult s most is gyakran fellapoz­za a szakkönyveket. S hogy Ke­rekes Márton ifjú példás munka­szeretetét bizonyítsuk, megem­lítjük, hogy a gondjaira bízott 11 fejőstehéntől átlag 2.000 liter tejet fejt a múlt évben, s hogy ugyanabban az időszakban 500 munkanapegységet teljesített. A szó aztán a szabadidőre, a szórakozásra terelődött. — Szeretek szórakozni, részt venni az ifjúság rendezvényein — mondotta Kerekes Márton, —• csak az a baj, hogy a munka­­beosztásom ezt nem igen teszi lehetővé. A tehénistállóból az igásálla­­tok istállójába mentünk át, ahol Kovács Zoltán fiatal gondozóval ismerkedtünk meg. Alacsony termetű, fürge mozgású fiatal­ember. Ami a beszélőkedvet il­leti, az ellentéte Kerekesnek. — A legfontosabb az állatok gondozásánál — mondotta — a hozzáértés mellett a szeretet, az odaadás. Ezt a legjobb kost sem pótolja, ez az én véleményem. Nézzék meg ezeket az állatokat, — mutat nem kis büszkeséggel a hét pár ökörre, — ezeket én gondozom. Ami igaz, az igaz, szép álla­tok. Nem kapni azokon semmi hibát. Tiszták, jóltápláltak, erő­sek. Beszélgetés közben megtudtuk, hogy a kollektív gazdasághoz meg­érkeztek a fúvóshangszerek. Ezek­be a hangszerekbe lett szerel­mes Kovács Zoltán is. S gondol­juk, munkája jutalmaként rövi­desen mindkét kívánságát telje­síti a gazdaság vezetősége. Min­den héten lesz szabadnapja, s megtanul majd játszani valame­lyik fúvóshangszeren. SZABÓ DÉNES AZ ÚJÍTÓ 1958-ban került a Vlahicai Vas- vetéséhez és az önköltség csök­­művekhez, mint hegesztő. Műn­­kentéséhez. Újításaival és a mun­kájával, magatartásával már egy kával szembeni helyes magatar­­év után kiérdemelte, hogy felve­­tásával kivívta dolgozó társai el­­gyék a párttagjelöltek soraiba, ismerését, megbecsülését. Azóta szinte hónapról hónapra a szocialista versenyben kitűntek között tartják nyilván. De Tom­pa Miklós sohasem elégszik meg az elért eredményekkel, mindig újabb és jobb munkamódszereket keres. Ez tette többszörös újító­vá. Legjelentősebb ötleteinek egyike a forma­ homok döngölő burkolatának átszerelése. Ezáltal hozzájárult a minták élettartamá­nak meghosszabbításához, a gép jobb hűtéséhez, de munkavédel­mi szempontból is fontos az újí­tás. A sűrített levegős öntvény­­tisztító tökéletesítésével a meg­munkálási időt felére csökken­tette, lehetővé tette, hogy két dolgozó munkáját egy is elvé­gezhesse. Egy harmadik újításá­val a félkész kokilla belső részei­nek a tisztítását gépesíti. Az újí­tás a 16 perces műveletet 6 perc­re csökkenti, s ezáltal nagy mér­tékben hozzájárul az öntőrészle­gen a munkatermelékenység­re-SZABÓ LÁSZLÓ levelező Ifjak hozzájárulása Az 1963-as termelési feladatok teljesítésének elemzésekor a si­­ménfalvi kollektív gazdaság ve­zető tanácsa elismerőleg nyilat­kozott az ifjak odaadó munkájá­ról. Többek között megemlítet­ték, hog­y fiuk átlag 280, a lá­nyok pedig 120 munkanapegysé­get teljesítettek az elmúlt év fo­lyamán. A kollektív gazdaság szervezeti-gazdasági megerősíté­séhez, az állati és növényi ere­detű termékek termelésének­ fo­kozásához különösen hozzájárult Bakk Judit, aki 199, Gruel László, aki 480, Bodó Jolán, aki 180 és Lőrincz Sándor, aki 377 munka­napegységet teljesített. Hogy a kollektív gazdaság vezető taná­csa mennyire bízik az ifjakban, azt bizonyítja az is, hogy a cso­portfelelősök közül több mint tíz IMSZ-tag. A kollektív gazdaság fiataljai nem csak a munkahelyen, hanem a hazafias akciókban is élen jár­nak. Például az elmúlt év folya­mán 7.322 lej értékű hazafias munkát végeztek a gazdaságban. A tények azt bizonyítják, hogy a kollektív gazdaság vezető ta­nácsa mindig számíthat a fiatalok­ munkájára. NAGY FERENC levelezi -

Next