Vörös Zászló, 1964. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1964-03-01 / 51. szám

Ion Gheorghe Maurer elvtárs üzenete a leszerelésért, a békéért és a nemzeti függetlenségért összehívott firenzei nemzetközi ifjúsági és diákértekezlethez örömmel teszek eleget annak a felkérésnek, amelyet a lesze­relésért, a békéért és a nemzeti függetlenségért összehívott nem­zetközi ifjúsági és diákértekezlet nemzetközi előkészítő bizottsága intézett hozzám. Meleg üdvözle­temet kívánom tolmácsolni az ér­tekezletnek és biztosítom az ösz­­szes részvevőket a kezdeménye­zésük iránti mélységes rokonszen­­vemről. Az önök vitáinak tárgyát ké­pező kérdések napjaink égető kérdései, amelyek az összes né­pek sorsát érintik. A béke legfőbb záloga, az em­beri társadalom anyagi és szelle­mi haladásának parancsoló szük­ségessége kétségtelenül az álta­lános és teljes leszerelés. Ugyanakkor a béke ügye nap­jainkban nem választható el a népek nemzeti függetlenségének ügyétől. A létfontosságú kérdések po­zitív megoldása nagymértékben függ az emberiség jövőjét jelen­tő ifjúság állásfoglalásától és hozzájárulásától. Ezekből a meggondolásokból kiindulva a Román Népköztársa­ság kormánya már 1960-ban meg­vizsgálás végett az ENSZ-köz­gyűlés elé terjesztette azokat az intézkedéseket, amelyeket min­den államnak külön-külön és a nemzetközi szervezeteknek foga­natosítaniuk kellene a béke, a kölcsönös tisztelet és a népek közötti megértés eszméinek érvé­nyesítésére az ifjúság soraiban. Az ENSZ-közgyűlés XVIII. ülés­szakán a román küldöttség 25 más küldöttséggel együtt nemzet­közi nyilatkozat-tervezetet ter­jesztett elő ebben a kérdésben, amelyet az elfogadott határozat értelmében végleges megszöve­gezés céljából meg fognak vitatni a közgyűlés XIX. ülésszakán. Meggyőződésünk, hogy az ENSZ-ben előterjesztett nyilatko­zat-tervezetben foglalt elvek és eszmények megértésre és helyes­lésre találnak az összes kormá­nyok és a világ valamennyi ifjú­sági szervezete részéről. Az önök értekezlete is a világifjúság azon óhajának és elhatározásának a megnyilvánulása, hogy békében éljen, egy fegyverektől és há­borúktól mentes világban, amely­ben minden nép szabad lenne és egyenlő jogokat élvezne. Teljes sikert kívánok az érte­kezletnek nemes céljai megvaló­sításában. Kohászok sikereiből A vajdahunyadi és a resicai kohászok új technológiai és mű­szaki-szervezési intézkedéseket foganatosítottak a nagyolvasztók működési paramétereinek javítá­sára. Többek között a kohók tor­kában növelték a nyomást, ami lehetővé teszi a gázok volume­nének és keringési sebességének a csökkentését, ugyanakkor nö­veli a befújt levegő mennyisé­gét, anélkül, hogy ez zavarná a technológiai folyamatot. Az új intézkedések között említésre méltó a nagyolvasztók preventív javításának tökéletesítése a le­vegőveszteség elkerülése céljá­ból. Tökéletesítették az érc gyártá­sának receptjét, s ennek ered­ményeként növekedett az érc bazicitása, ami fontos tényező a nagy súlyú és jó minőségű nyersvas adagok előállításánál, így a resicai kohászok év eleje óta terven felül naponta átlag 27 kiló nyersvasat állítottak elő a kemence hasznos térfogatának köbméterére számítva. Jó ered­ményeket ért el e tekintetben a vajdahunyadi II. kohórészleg is. (Agerpres) MiKMM IWfaU 1­ mm] Vidáman csobog a Berzava vi­ze, gyárkémények füstölögnek körülöttünk, mozdonyok pöfékel­nek az iparvágányokon ... Resi­­cán vagyunk, az öt évvel ezelőtt épült első román Diesel-villamos­­motor gyárban. A főépületben­­ körülbelül kétszer akkora csarnok ez, mint a bukaresti Floreasca-terem , bonyolult automata gépek, eme­lők, híddaruk és más korszerű felszerelések kaptak helyet. A csarnok egyik végén, ahol a gyártási folyamat kezdődik, a motorblokkot, a forgattyúházat dolgozzák meg a maró- és gyalu­gépek. Mellette van a hegesztő részleg. Odébb a hengerfejek, könyökös-forgattyús tengelyek, hajtórudak befejező munkálatait végzik. A többi osztályon készül a 2100 lóerős motor csaknem 30.000 féle alkatrésze. A csarnok másik vége felé haladva, ezer és ezer alkatrész találkozik, kerül a helyére. Néhány kiegészítő mű­velet után, az általános szerelés következik. Aztán az utolsó, a­­ váz felszerelése, ami a vállalat munkásainak mindig örömöt és­­ megelégedést okoz. Ilyenkor a megszokottnál több munkásnak akad dolga a szerelőrészleg kö­rül, szemükben a jól végzett munka öröme tükröződik. Ilyen eseménynek voltunk a tanúi mi is. A csarnok egyik oszlopára kis fémtábla került az alábbi fel­írással: „A századik Diesel-mo­tor". 1963 októberét írták. Azóta sok más hasonló motor került ki ebből a gyárból. Az összeszerelt motort próba­­padra helyezik. Olyan ez, mint egy műszaki poliklinika, ahol alaposan szemügyre veszik: be­indítják, megvizsgálják a fordu­­latszámát, erejét, belső nyomását, üzemanyagfogyasztását. Vala­mennyi vizsgálat kötelező. A vizsgáztatók és a konzultánsok magas műszaki-tudományos kép- s­zettségű mérnökök és techniku­­­­sok, figyelmüket semmi sem ke­­­­rülheti el. Korszerű elektrotech­nikai berendezés áll rendelkezé­sükre. Az utolsó vizsgálatról is kikerülő motor elhagyhatja a gyárat. Útnak indul a craiovai üzem felé, ahol a román ipar büszkesége , a Diesel-villamos­­mozdony készül. E mozdonyok gyártásában tehát a resicai mun­kások is becsülettel kiveszik a részüket. És most bemutatjuk az olvasó­nak a resicai motorgyár néhány kiváló munkását: Fila Ion Da­maschin esztergályos a motorok forgattyúházának készítésénél működik közre. Amikor erre a részlegre helyezték, már jó szak­ember hírében állott, de még nem mozgott elég otthonosan a 2100 lóerős Diesel-motorok között. A szakemberek segítségével azon­ban gyorsan beilleszkedett a kol­lektívába, s ma már nagy hozzá-­­ értéssel kezeli, irányítja a bonyo- \ ■ full, modern gépeket. Fila Ion­­­j Damaschin ugyanakkor számot­ 11 tevő társadalmi munkát is végez: s a resicai fémipari munkások biz­­­zalmuk jeléül nagy nemzetgyűlési­­ képviselőjüknek választották az élenjáró esztergályost. A resicai Diesel-motorgyárban Mihai Birjut is a legjobb eszter­gályosok közé sorolják. És való­ban, nincs a részlegen olyan automata fémforgácsoló gép, a­­­melynek ne ismerné a csínját­­bmnját... Barátai „könyvmoly"-nak neve­zik Petru Radu mestert, aki tíz évvel ezelőtt, amikor még eszter­gályos volt, sikeres felvételi vizs­gát tett, s beiratkozott... az Or­vosi Intézetbe. Egy év után azon­ban rájött, hogy mégis jobban kedveli eredeti hivatását. Persze, azóta is szorgalmasan tanul, s állandóan sok új szakkönyvet vásárol. Ion Blindu és Petre Miclea, ez a két volt géplakatos szintén to­vább képezte magát. Az első már mérnök és a Diesel-részlegen dol­gozik, a másik pedig kiváló szak­­képzettségű technikus a villany­szerelő részlegen. Ezt az utat ke­zeli a Diesel-motorgyár számos más fiatal munkása is. Kétszáz­­izenhárom esztergályos, géplak­­­os, szerelő, hegesztő és villany­­terelő a középiskolák esti vagy átogatás nélküli tanfolyamaira iatkozott be. Tizennégyen külön­böző felsőoktatási intézetben ta­nulnak, 140-en pedig szakmai to­vábbképző tanfolyamokra járnak. Amikor kiléptünk a Diesel-mo­­orgyárból, az ólmos köd már be­­éste Resica égbe emelkedő gyár­­réményeit. Utunkat pöfékelő mozdonyoktól vontatott vasúti kocsik keresztezték. Turbinákat, motorokat ,idomvasakat , a mai lesica termékeit szállították. Bár meglehetősen messze jár­unk, de a fényesen kivilágított gázcsarnokok széles ablakain­­ még hallani lehetett a próba­­adra szerelt újabb Diesel-motor temes zúgását... V. MURESAN, az Agerpres Bánát tartományi tudósítója □ao­ Felfele ívelnek a verseny-grafikonok A marosvásárhelyi Maros Kész­ruhagyárban a fehérnemű és férfi konfekció osztályon két kifüg­gesztett tábla vonja magára a figyelmet. A táblákon a verseny­ben lévő csoportok eredményeit népszerűsítik, ötnaponként és összesítve a hónap végén. Az év elején újjászervezett szocialista versenyben egyes csoportok még nem érték el a kívánt eredmé­nyeket, de bizonyos idő eltelté­vel kezdtek felfelé ívelni a ver­seny­grafikonok. Például Kele­men József segédmester csoportja a hónap elején napi tervét mind­össze 98 százalékban teljesítette, de nem sok időre rá már elérte a­­m szá-zatokat. A fehérnemű osztályon Imre Piroska csoportja már a 112,8 százaléknál tart. A grafikonok nemcsak ezeknél, ha­nem más csoportok teljesítmé­nyénél is lényeges javulást mu­tatnak. A kezdeti nehézségek az­zal magyarázhatók, hogy 77 új ruhamodell készítését kezdték meg, s az év elején még nem is­merték, még nem gyakorolták be eléggé az új termékek gyártását. Helyes volna, ha a jövőben, ami­kor új termékek gyártását kezdik meg, a munkafázisok értékét is kifüggesztenék, mert ez ösztön­zően hatna a dolgozókra. SZENTE PÉTER levelező Világ proletárjai, egyesüljetek! XIII. évfolyam 51. (3810.) szám. 1964. március 1. vasárnap. Ara 20 báni. Képünkön: az u­­tolsó ellenőrzéseket végzik a sebészeti eszközöket sterili­záló berendezéseken. (Agerpres-fotó, N. Bondar felvétele) A fővárosi orvosi felszereléseket gyár­tó vállalat 1964-ben számos, újabb típusú orvosi berendezést és műszert fog gyár­tani. A karbantartók hozzájárulása A gyergyói Március 8 Lenfonodában Fákó Imre mester irányításával a karbantartók is jelentősen hoz­zájárulnak a termelési eredményekhez azáltal, hogy rövid idő alatt jó minőségű javításokat végeznek. Az elmúlt napokban történt, egy előfonó gép szétszedése után derült ki, hogy az jobban megkopott, megrongáló­dott, mint azt gondolták, s így az előirányzott három nap alatt nem tudják újból üzembe helyezni. De ennek a gépnek az üzemeltetésétől függött számos más fel­szerelés működtetése, ezért vállalták a karbantartók, hogy szabadidejükben is dolgoznak a gép kijavításán. Adott szavukat betartották, önfeláldozó munkájukkal kitűntek Bencze András, Hajnal János, Laczkó Antal és Palkó András lakatosok. FORIKA DÉNES, levelező és tartós szálláshelyet a növekvő állatállománynak! A tartományi pártszervezet januárban lezajlott konferen­ciája a többi között arra is felhívta a párt- és állami szervek, valamint a kollektív gazdaságok figyelmét, hogy az állatállo­mány számbeli gyarapításával egyidejűleg fordítsanak nagy gondot a szálláshelyek építésére. 1965-ig a kollektív gazdaságok tulajdonában lévő állatállományt közös istállókban kell elhe­lyezni, s ennek érdekében újabb 1000 állatszállást kell építeni. Az építkezési munkák tekintetében tavaly Gyergyó Ta­lonban érték el a legszebb eredményt. Az olcsó és célszerű épít­kezésért folyó küzdelemben a Gyergyó rajoni kollektív gazda­ságok és a szakemberek sok jó tapasztalatra tettek szert. Re­mélhetőleg ezeket a tapasztalatokat az idén széles körben fel­használják, s ugyanakkor újabbakkal gyarapítják. Éppen ezért megkértük Huszár Károly elvtársat, a rajoni mezőgazdasági ta­nács építkezési szolgálatának vezetőjét, hogy válaszoljon né­hány, ezzel kapcsolatos kérdésünkre. — Először is, az építke­zés terén mit tart az elmúlt év legjobb eredményének? — 1963-ban raj­onunk kollektív gazdaságaiban összesen 102 épü­letet, szarvasmarha- és igásállat­­istállót, sertéshizlaldát, juhszar­­vánt, takarmányraktárt stb. emel­tek, mintegy 5,8 millió lej érték­ben. A legnagyobb eredmény szerintem az, hogy minden kol­lektív gazdaságban a távlati-fej­lesztési tervben kijelölt helyen emelték az épületeket, aránylag kevés költséggel. A felépült 22 szarvasmarhaistállóban átlag 913 lejbe került egy férőhely, az igásállatistállókban pedig 735 lejbe. Az építkezési munkák kivitele­zésénél a kollektív gazdaságok többségében széles körben fel­használták a helyi anyagforráso­kat, s így jóval a rajoni átlag alá szorították a férőhelyenkénti költségeket, így például Remetén 760 lejbe, Ditróban 707, Csoma­­falván pedig 814 lejbe került egy férőhely. Sajnos, voltak gazdasá­gok, (a kilyénfalvi, újfalui), ahol rosszul gazdálkodtak az építke­zési anyagokkal, nem használták ki a helyi lehetőségeket, s így a férőhelyenkénti költség meg­haladta az 1100 lejt. — Melyek az idei célki­tűzések? — Ebben az évben szintén kö­zel 6 millió lej értékű gazdasági építkezést végeznek a kollektív gazdaságok. Mivel az elmúlt években jórészt felépültek a ki­sebb gazdasági épületek (ter­ményraktárak, takarmányelőké­szítő konyhák, gondozói lakások, tejházak, egyes műhelyek stb.) az idén több erőt és anyagi eszközt összpontosítunk a szarvasmarha­istállók építéséhez. Az építkezési munkák elvégzé­séhez a kollektív gazdaságok sa­ját alapjaik mellett igénybe vehe­tik az állam segítségét is, amely 2,1 millió lej kölcsönt utalt ki. Az új szarvasmarhaistállók épí­tése mellett, ebben az évben még nagyobb gondot fordítunk az ál­lattenyésztési munkák gépesíté­sére, és a vízellátásra. Az elmúlt év végéig összesen 15 szarvas­marhaistállóba vezették be a vi­zet, ebből hat istállóban önitató­­kat szereltek fel. Ebben a munká­ban az idén főleg a gyergyószent­­miklósi kollektivisták érnek el jó eredményt, akik 1100 méteres vezetékkel hat istállóba kötik be a vizet. Az állattenyésztő telepek víz­ellátásának megoldásával egyide­jűleg tovább folytatódik majd az üzemközpontok villamosítása, va­lamint a csillerendszer kiépítése.­­ Az építkezési költsé­gek csökkentésére milyn lehetőségekkel rendelkez­nek? — A múlt évi munka elemzése során azt tapasztaltuk, hogy a gazdaságokban még mindig nem használják fel elég ésszerűen az építkezési anyagot, még mindig sok a pocsékolás. Éppen ezért az idén szigorúbb rendszabályokat honosítunk meg, így mindenek­előtt az alapozásnál kiküszöböl­jük a betont. Az alapot minden is­tállónál kőből fogják rakni, mész­habarccsal. Azt is tapasztaltuk, hogy a faragással sok faanyag megy kárba. A pocsékolás elke­rüléséért az idén a tartóoszlopo­kat gömbfából készítik, s ugyan­csak gömbölyű anyagból állítják össze a tetőszerkezetet is. Ezzel az intézkedéssel több száz köb­méter faanyagot takarítunk meg, anélkül, hogy ez az építkezés mi­nőségének a rovására menne. Egyébként a fentieknek megfele­lően a típusterveket is módosítot­tuk. Azért, hogy az építkezési anya­gokkal való takarékoskodás min­den gazdaságban meghonosodjon, s hogy az építkezés kellő ütem­ben bontakozzon ki, március első felében hat napos tanfolyamot szervezünk az építkezési brigád­vezetők, valamint az ács- és kő­műves mesterek részére. Remél­jük, hogy a felkészítőn, az isme­retek gyarapodásával egyidejű­leg, újabb ésszerű javaslatok ke­rülnek felszínre. — Végül szeretnék, ha mondana néhány szót az eddigi építkezési előkészü­letekről. — Egyes kollektív gazdaságok­ban, többek között Szárhegyen és Csomafalván, már a termelési tervek elkészítése előtt megkez­dődtek az előkészületek, folyik a kő kitermelése és helyszínre szállítása. Az építkezési előkészü­letek a napokban meggyorsulnak, ugyanis az illetékes szervek most végzik a kiutalt 5.840 köbméter faanyag bélyegzését. Minden kol­lektív gazdaságban felkészültek, hogy a kiutalt fát még a tavasz beköszöntése előtt kitermeljék és a helyszínre szállítsák. Szeretném még megemlíteni, hogy a saját szükséglet mellett a kollektív gazdaságok kitermelik és elszállítják a faanyagot a Lu­das, illetve Dicső rajoni gazdasá­goknak is. Ez lehetővé teszi, hogy ezekben a gazdaságokban is ide­jében elvégezzék a szükséges építkezéseket. Lejegyezte: LAJOS ANTAL Növekszik a fogyasztási szövetkezetek forgalma A fogyasztási szövetkezetek egyre nagyobb mennyiségű árut bocsátanak a falusi lakosság ren­delkezésére, bő választékban. Sta­tisztikai adatok szerint tavaly több mint 19 milliárd lej értékű árut adtak el, 71 százalékkal töb­bet, mint 1959-ben (összehason­lítható árakban). Változás állt be az árueladás szerkezete tekinte­tében is. Például növekedett az olyan tartós árucikkek eladása, mint bútor, rádió- és televízió­­készülékek, varrógépek, mosó­gépek, villamos hűtőszekrények, motorkerékpárok, órák, fényké­pezőgépek stb. 1959-hez képest a falun eladott elektrotechnikai cikkek mennyisége 1963-ban csaknem 3,5-szeresére, a bútor­eladás csaknem háromszorosára, a kulturális és sportcikkeké több mint háromszorosára, a könyve­ké csaknem hétszeresére növe­kedett. Számottevően megnöve­kedett a textiláru, kötöttáru, a konfekció, cipő, a divatáru, a kozmetikai és piperecikkek for­galma. Nagy mennyiségű építő­anyagot is vásároltak a falusiak. A fogyasztási szövetkezetek je­lentősen bővítették és moderni­zálták az üzlethálózatukat. Az utóbbi négy évben falun több mint 3000 kiskereskedelmi és közétkeztetési egység létesült, s ezeknek több mint a fele új épü­letekben működik, korszerű be­rendezéssel. (Agerpres) 41 százalékkel nőtt a CEC-betétek összege A Takarék- és Letétpénztár Tartományi Igazgatósága hétfőn elemzi 1963-ban kifejtett tevé­kenységét. A rajoni takarékpénz­tárak vezetőin kívül részt vesz­nek a gyűlésen az élenjáró CEC ügynökségek felelősei és a támoga­tó bizottság tagjai. A Tartományi Igazgatóság gaz­dag tevékenységről készít mér­leget. Többek között a CEC be­tétek összege 1963-ban 41 szá­zalékkal volt nagyobb, mint 1962- ben. Előkészületek a Nők Nemzetközi Napjára A nőbizottságok tartományszer­­te készülnek március 8 köszön­tésére. Az összes nőbizottságok előadásokat szerveznek ez alka­lomból, melyeket művészi mű­sor követ. A községekben kézi­munka-kiállításokat rendeznek. Az e napra való készülődést a nőbizottságok összekötik a nők számára szerkesztett folyóiratok népszerűsítésével és igyekeznek elérni, hogy minél több asszony olvassa e lapokat. me írók és olvasók találkozója Az elmúlt napok egyikén zsú­folásig megtelt a sáromberki kul­túrotthon nagyterme. Marosvá­sárhelyi írók, szerkesztők, Sütő András, Hajdú Győző és Gálfalvi Zsolt, valamint Farkas Ibolya, az Állami Színház művésze és a Színművészeti Intézet több hall­gatója látogatott el a községbe. Sütő András műveiből olvasott fel, Farkas Ibolya és a Színmű­vészeti Intézet hallgatói verseket szavaltak. Az olvasók elbeszélgettek az írókkal, kérdéseket tettek fel mű­veikkel kapcsolatosan. A találkozó alkalmával a szö­vetkezet könyvkiállítást rende­zett. MAKRAI KÁROLYi levelező -------------□□□ 360.000 lei hazafias raunka Toplica rajon ifjai az elmúlt évben jelentős segítséget nyúj­tottak a hazafias munkálatokban. Többek között elültettek 1.900 gyümölcsfát, 22 kilométer utat javítottak meg, három­ kultúrott­hon és 12 tanterem építésénél segédkeztek. Az ifjak összegyűjtöttek 530 tonna ócskavasat, amelyet át is adtak a fémbegyűjtő központnak. Az ócskavasgyűjtési akcióban ki­tűntek a toplicai szakiskola tanu­lói és a palotailvai gépjavító­műhely ifjai. A rajon­gjai haza­fias munkájának értéke 360.000 lejt tesz ki. -1 -□□O­ Előadás az ifjak részére A marosvásárhelyi fertőző kli­nika IMSZ alapszervezetének meghívására péntek délután dr. Ghitulescu Zeno és Oláh Tibor irodalomkritikus találkozott a klinika ifjaival. Az IMSZ-tagokon kívül más egészségügyi dolgo­zók is részt vettek a találkozón. Dr. Ghitulescu Zeno „Az egész­ségügyi dolgozók kapcsolata a betegekkel" címmel tartott el­ő­adást, Oláh Tibor pedig irodalmi kérdésekről beszélt a résztvevők­nek. Az első Köztársasági Spartakiád Március 1-én országszerte meg­kezdődik az első Köztársasági Spartakiád. E nagyszabású sport­­versenyekre a haza fasiszta iga alóli felszabadulása 20. évfordu­lójának megünneplése keretében kerül sor. A Köztársasági Spar­takiád programján a következő sportágak szerepelnek: atlétika, kosárlabda, ökölvívás, kerékpá­rozás, labdarúgás, torna, súly­emelés, kézilabda, röplabda, úszás birkózás, motorkerékpározás, asz­talitenisz, sportrepülés. A Köz­­társasági Spartakiád tömegver­­seny-szakaszain prna, teke, sakk, céllövő, turisztikai és más sport­­versenyeket is rendezhetnek. A sportegyesületek között le­zajló első versenyszakasz már­cius 1-én kezdődik és június 1-ig tart. E szakasz versenyein a vál­lalati, intézményi, iskolai, egye­temi stb. sportegyesületek tag­jain kívül részt vehetnek har­madosztályú sportolók is. A rajonok közötti második sza­kaszt június 2 és július 12, a tar­tományok közötti harmadik sza­kaszt pedig július 25 és 27 kö­zött rendezik meg. A negyedik döntő szakaszra augusztus 19 és 24 között Bukarestben kerül sor. (Agerpres) -------------□□□■ Hogy kellemesen teljen az üdülés... Szovátán a fürdőtelep Művelő­dési Házának kollektívája arra törekszik, hogy a szabadságukat ott töltő, vagy gyógykezelésben részesülő vendégek jól érezzék magukat. A klubtevékenységen kívül sporteszközök, korcsolya, sílécek, szánkók állnak a sporto­lók rendelkezésére és több kel­lemes kirándulást szerveznek. A kirándulások iránt nagy az érdek­lődés az üdülők körében, mindig népes társaság kel útra. Voltak Parajdon, a sóbányában és a kör­nyék sok szép helyén. KISFALUDI ISTVÁN levelező r ++,TT*r*rT,TT+TT'rT+­rT + • Még egy jó esztendő sem telt el a felszaba­dulás után, s Bukarest utcáin itt is, ott is — különösen a Grivica negyedben — kormo­san ásítottak a járóke­lőkre a pusztító múlt nyomai. Akkor talál­koztam velük először. — Hiszen ezek bör­­kényiek, ismerősök — rikkantottam el magam. Óvatosan lépkedtek, fé­lénken pillantgattak ide oda, s bizony csak halk szóval kínálgatták válluk és karjuk tér­dét, a kékeslila, édes nedvtől duzzadó, alma kerek bölkényi hagy­mák koszorúit. Még csak ízlelgették a sza­badságot, még csak ak­kor tanulgattak élni az egyenlővé lett emberi jogokkal. A következő évek so­rán azután újra talál­koztunk. Megint ketten voltak, csak a fiatalab­bik is megszíjasodot, *■+-*-++-i--^+++-e+-i-T--i--7-i--i- - megemberesedett s az öregebb megderesedett. Újra csak hagymát á­­rulgattak, hol az utcá­kon, hol a piacon. Majd­nem minden szökőév­ben megjelennek aztán itt-ott hagymájukkal Néhány­ éve az Amzei piacon éppen az ő bó­déjuk előtt állottam meg, s persze, szóba ereszkedtünk. Már nem óvatoskodtak, tekintet­­­tük is magabiztosabb volt, eltűnt belőle a fé­­­­lénkség. Már nem „ízlelgették" a szabad­ságot, övék volt már­­ éltek vele.­­ — Változik az ember , a világgal együtt, mi is­­ változunk. De a legna­­­­gyobb változás most­­ lesz minálunk és miben­ i­nünk is, belépünk a kol­lektívbe, miután haza-­­ megyünk. Meghánytuk ( vetettük már ezerszer,­­ és így lesz a legjobb ! Vége a vándorlásoknak­­ is, nem kell már hátun­­k­­­on vagy voln­unkon a hagymával vigéckedni. Nem lát már itt többet bennünket — mondta a szílasabbik börkényi ismerősöm. De hát nem jósolt ak­kor ő jól. Nem telje­sedett a­­ jóslata. Ebben az esztendőben, éppen a múlt hónap közepén újra csak találkoztunk, és újra csak Bukarest­ben. De hol volt már a válláról lógó hagyma­koszorú, az elnyűtt ru­ha. A Köztársasági Palo­ta dísztermének előcsar­noka felé igyekeztem, amikor egyszerre csak elébem toppantak, de most már nem ketten, hanem négyen, me­nyecskéstül. — Miért csodálkozik? Itt a tél, időnk van, s egy kis pénz is akad most, osztás után. Az­után a hanymára sincs gondunk, ott a szövet­kezet, árulják ők. Gon­doltuk, eljövünk mi is­­ egyszer íny, pihenőfor- t mán, szórakozni, hadd lássunk is valamit Bu- J karestből, nemcsak a­­ szállást meg a piacot. + Most éppen idejöttünk -I- a mozielőadásra, azt * mondják, nagyon szép, + belül is ez a hely, azt £ akarjuk megnézni. El- -I- hoztuk az asszonyokat­­ is, hogy legyen otthon + miről beszélni a téli es- í téken, é­s felém fordí- + tották nevetős, fekete-­­ szemű asszonyaikat. + Majd a bemutatkozás­­ és búcsúzkodás után + otthagytak az előcsar­­nok oszlopai között. In- + dúltak felfelé a plüss- •}• borítású márványlép­­csőkön. + Indultak felfelé, vidá- }' man, otthonosan. 1964-et írunk és eb-­­ ben az évben a szabad­­ság zászlaja huszadszor .{ lobog majd az augusz- -I- tusi ég alatt. t ****r- + +■-*• ■*- -s- -S-­-I- -r- -T- -r- -□CfOOCDD-­ BAKSA MÁRIA ++

Next