Vörös Zászló, 1964. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1964-07-01 / 153. szám
m uss® ise* n ■..........JSH A FELSZABADULÁS 20. ÉVÉBEN Hazánk felszabadulásának 20. évfordulóján Brassó tartomány — akárcsak az ország összes többi tartománya — a dolgozók jóléte növekedésének szolgálatába állított virágzó gazdaság és kultúra képét nyújtja. Természetes eredménye ez annak, hogy pártunk következetesen alkalmazza a szocialista iparosítás lenini politikáját, azzal a céllal, hogy országunkat a gazdasági szempontból legfejlettebb országok színvonalára emelje. Ez a mélyen tudományos és realista politika, amely megfelel népünk leghőbb törekvéseinek, és amelyet a dolgozók önfeláldozóan váltanak valóra, meghatározta a néphatalom éveiben új életre hívott tartományunk fejlődését. Tanulmányozzuk egy kicsit Brassó tartomány térképét, s észrevesszük, hogy minden város, minden falu, még a tartomány legeldugottabb részében is, nagy gazdasági és társadalmi-kulturális átalakulásokon ment át az augusztus 23-val elkezdődött napfényes években. Brassó tartomány jellemző vonása napjainkban az erőteljes ipar, amely átfogja e tevékenység csaknem minden ágát, de főképpen a gépgyártó- és a vegyipar fejlődött jelentősen. Itt gyártják a román traktorokat és tehergépkocsikat, amelyek a világtechnika színvonalán állanak, gyártanak itt csapágyakat, kőolajipari felszerelést, villanymotorokat, könnyű- és élelmiszeripari berendezéseket, számos vegyi terméket, építőanyagokat és közszükségleti cikkeket, mind olyan termékeket, amelyek nagy megbecsülésnek örvendenek a hazaiés külföldi piacon egyaránt. Néhány adat is ékesszólóan beszél arról, hogy pártunknak az összes tartományok sokoldalú fejlesztésére irányuló politikája milyen gyümölcsöket hozott. Az 1950—1964 közötti években több mint 100 ipari objektum épült, miután tartományunk ebben az időszakban csaknem 16,4 milliárd lej összegű beruházást kapott. Jelenleg Brassó tartomány állítja elő az egész ország globális ipari termelésének a 13,4 százalékát és a gépgyártóipar termelésének a 22,2 százalékát. A gazdasági fejlődés erőteljes ütemének beszédes bizonyítéka az is, hogy tartományunkban az egész 1938-as ipari termelést ma mindössze 21 nap alatt valósítjuk meg. A párt gondoskodása folytán írta: ALDEA MILITARU, az RMP Brassó tartományi Bizottságának első titkára a legfejlettebb technika behatolt a tartomány összes vállalataiba. Nagyszámú kiválóan képzett munkással, mérnökkel és technikussal, olyan tapasztalt káderekkel rendelkezünk, akik becsülettel tudják teljesíteni a párttól kapott feladatokat, kiváló minőségű termékeket állítanak elő. Jelentős eredményekben gazdag az a mérleg is, amelyet a tartomány szocialista mezőgazdasága a felszabadulás 20. évfordulójára elkészíthet. A kollektivizálás befejezése, a párt által kidolgozott átfogó program széles távlatokat nyitott tartományunk mezőgazdaságának belterjes és sokoldalú fejlesztésére. Az állami és kollektív gazdaságok nagy kiterjedésű szántóföldjein jelenleg 2.500 traktor (minden 96 hektár szántóra egy-egy traktor jut), 1.100 gabonavetőgép, 1.000 kombájn és számos más gép dolgozik. A fejlett agrotechnika egyre nagyobb teret hódít a tartomány szocialista mezőgazdasági egységeinek termelőtevékenységében. A két kísérleti állomáson — a brassói és a balázsfalvi kísérleti állomásokon — folyó kutatások során elért eredmények széleskörű alkalmazása mellett a csaknem 1.000 felső- és középfokú felkészültségű mezőgazdasági káder értékesen, nap nap után hozzájárul tartományunkban a korszerű agrotechnika alkalmazásához. A 226 kollektív gazdaság állóalapja a szüntelen gazdasági-szervezeti erősödés nyomán ma 512 millió lej értékű. A szocialista egységek évről-évre nagy hektárhozamokat értek el. Nagy fejlődésnek indult ezekben az években az állattenyésztés, amelyhez Brassó tartományban kedvező feltételek és jó hagyományok vannak. A tartomány gazdaságában végbement mélyreható átalakulások közvetlenül tükröződnek a dolgozók anyagi és kulturális színvonalában. A városok, a munkásközpontok és a falvak valósággal megfiatalodnak. A hatéves terv eddigi éveiben tartományunkban csaknem 10.000 lakást kaptak a dolgozók, a falvakon pedig több mint 11.500 új ház épült. Városaink és falvaink, kiszabadulva a kapitalista múlt urbanisztikai zűrzavarából, az utóbbi két évtizedben harmonikusan fejlődnek. Több mint 290 községet és falut villamosítottunk, felépült számos iskola, művelődési otthon, orvosi-egészségügyi egység. Brassó a néphatalom éveiben létesített, két felsőfokú tanintézetével egyetemi központtá vált. Fellendült a kulturális-művészeti tömegmozgalom. Míg a múltban tartományunk nem rendelkezett egyetlen művészeti intézménnyel sem, ma a párt gondoskodása folytán több művészeti intézmény fejti ki itt tevékenységét. Az ezekben az években elért nagyszerű eredmények pártunk marxista-leninista politikájának, a pártvezetőség tisztánlátásának gyümölcse. Ezek az eredmények annak tulajdoníthatók, hogy a pártszervezetek meg tudták szervezni és mozgósítani a dolgozókat, hozzáértéssel vezetik a gazdasági és társadalmi-kulturális életet, a munkások, kollektivista parasztok, értelmiségiek — románok-magyarok és németek — tömegei, mindenféle kizsákmányolástól és elnyomástól mentesen, alkotó lendülettel váltják valóra a szocialista építés kiteljesítésének nagyszerű programját, határtalan bizalommal, szeretettel és odaadással követik a Román Munkáspártot és annak Központi Bizottságát. A Brassó tartományi dolgozók eredményei, akárcsak a többi tartományban elért eredmények, megerősítik azt az igazságot, hogy a gazdaságfejlesztés feladatainak sikeres megoldása elsősorban az ország rendelkezésére álló belső lehetőségek felhasználásától függ, mégpedig úgy, hogy fokozottan mozgósítjuk a saját erőket és maximálisan hasznosítjuk a természeti erőforrásokat. A pártszervezetek vezetésével elért sikerek jogos büszkeséggel töltenek el bennünket és ugyanakkor arra buzdítanak, hogy a szabad élet két évtizedének nagy ünnepét újabb kimagasló eredményekkel köszöntsük, amelyek hozzájárulnak hazánk szakadatlan előrehaladásához a szocialista építés kiteljesítésének útján. Az egyesített Aki ma ellátogat a Sepsiszentgyörgy rajoni Botfaluba, szép eredményekkel találkozhat itt. A fejlett agrotechnika egyre szélesebb körű alkalmazása, a földművelési és állattenyésztési munkák gépesítésének kiterjesztése nagymértékben előmozdította a termelés növekedését, a jövedelem gyarapodását. Ugyanilyen ütemben emelkedett a kollektivisták életszínvonala is. Ma a 480 román, német és magyar kollektivista család közösen műveli meg az 1900 hektár területet. A múlt év végén a gazdaság 100 hektárra jutó közös vagyona 607.412 lej volt. A gazdaság fejlett állattenyésztő teleppel rendelkezik. Az állatok átlagos állománya 100 hektárra számítva a következő: 45,3 szarvasmarha — ebből 18,9 tehén és üsző, 70,4 sertés, 76,3 juh és csaknem 500 szárnyas. Évről évre nőtt a mezőgazdasági termelés. Míg a megalakulást követő első években búzából hektáronként 1100—1500 kg volt a hozam, 1962-ben már 2636 kg volt a búza hektárátlaga. Cukorrépából az 1954. évi hektáronkénti 10.237 kilóval szemben 1963-ban már 21.400 kg-ot takarítottak be hektáronként. Nagy terméseredményeket értek el más növényekből is. Nőtt az állatok hozama is. A takarmányozott tehenenkénti 1600 literről több mint 2500 literre emelkedett a tejtermelés, a gyapjúhozam pedig a juhonkénti 1,8 kilóról 4,2 kilóra Termésfeleslegeiből a gazdaság szerződés alapján sok száz vagon mezőgazdasági élelmiszerterméket ad el évente az államnak. Csupán 1963-ban több mint 590 vagon növényi eredetű terméket, 706 hízott sertést, 123 hízott marhát, 4268 kiló gyapjút, több tízezer liter tejet, nagy mennyiségű tojást és egyéb terméket adott el az államnak. Ebben az évben a gazdaság előreláthatólag több mint 700 vagon növényi eredetű terméket és nagy mennyiségű állati eredetű terméket ad el szerződés alapján az államnak. Következésképpen a botfalusi gazdaság több millió lej pénzjövedelemre tesz szert.» 1963-ban a kedvezőtlen éghajlati viszonyok földeken ellenére több mint 5.300.000 lej pénzjövedelme volt a gazdaságnak, ebben az évben a kollektivisták túl akarják lépni a hat milliót. Mindez kedvezően hat a munkanapegység értékének növekedésére. Míg 1954-ben egy munkanapegység értéke 18 lej volt (s ebből csak 4 lej készpénz), 1963- ban már 30 lejre emelkedett, amelyből 18 lej volt a készpénz. A botfalusi kollektivisták azonban nem elégednek meg ennyivel. Jelenleg arra összpontosítják erőfeszítésüket, hogy magas agrotechnikai színvonalon végezzék el az összes mezőgazdasági munkákat és ebben az évben is gazdag termést érjenek el. I. BRAGHES 135.000 traktor... A felszabadulás után kezdődött meg a román traktorgyártás, s ma már a 14. traktortípust — az U. 651-es traktort — gyártják a Cenk lábainál elterülő üzemben. A román traktor eszméje, amelyet kezdetben kétkedéssel fogadtak külföldön, ma már élő valóság nemcsak országunk kollektivizált szántóföldjein, hanem a Nílus, az Indus, az Ebro tágas völgyeiben és Thesszália napsütötte síkságain is. Román traktorok szántanak négy világrész több mint 30 országának földjein. Teljesítménye folytán egyöntetű megbecsülésnek örvendenek a román traktorok ezekben az országokban, akárcsak a nemzetközi kiállításokon és vásárokon, ahol felveszik a versenyt a világszínvonalon álló hasonló termékekkel. Milyen nagy a különbség az első traktorok és a most gyártottak között, amelyeknek minősége a legkényesebb igényeket is kielégíti. Ennek titka a technológia szüntelen tökéletesítésében rejlik, abban, hogy új gépcsoportokkal, automata gépsorokkal szerelték fel az üzemet és szüntelenül tökéletesedett a munkások szakképzettsége. Az első IAR traktortól a 135.000-ik traktorig megtett út nem volt könynyű. A munkaközösség szorgalma, közös erőfeszítése azonban sikerrel oldotta meg a felmerült problémákat. A munkások gyakran visszaemlékeznek az 1945-ös esztendő mozgalmas napjaira, amikor a párt azt a feladatot tűzte eléjük, hogy készítsék el az első traktort. „Valahányszor visszaemlékszem a kezdet éveire, mély meghatottság érzése vesz erőt rajtam — mondja az üzem egyik veteránja, Ilie Trandafirescu volt öntő, ma mérnök, a Szocialista Munka Hőse. — Még nem volt kész az üzem épülete. A szabad ég alatt készítettük az első traktorhoz szükséges alkatrészek öntőmintáit. De nem éreztük sem a szelet, sem a hideget, sem az esőt. Fűtött bennünket a párt erőt adó szava és annak tudata, hogy munkánk gyümölcsének az egyedüli gazdái vagyunk". „Sohasem fogom elfelejteni 1946. december 26-át — emlékszik vissza Gáli György, az üzem egy másik veteránja. — Sokan közülünk 24 órát is ott töltöttünk az üzemben. Mint ahogy a szülők várják az első gyermek születését, olyan türelmetlenül vártuk mi is, mikor ad életjelt az első traktor. Amikor megforgattuk a begyújtókart és szikrázni kezdtek a gyújtógyertyák, a motor búgását elnyomták a munkások hurrázásai és örömkiáltásai". A kezdeti időszak óta szinte a felismerhetetlenségig megváltozott az üzem képe. A háború okozta romok helyén nagy termelékenységű gépcsoportokkal és berendezésekkel felszerelt korszerű, új csarnokok jelentek meg. Felépült egy korszerű acélöntőde, egy kovácsműhely, egy öntőműhely, a motorkészítő csarnok, az általános szerelőcsarnok stb. Megszervezték a futószalagon történő, magas fokúan gépesített, nagy sorozatgyártást. Az üzem összes részlegein gépesítéssel vagy félautomatizálással könnyítették meg a nehéz munkákat. Közönséges daruk és futódaruk, óriási elektromágnesek emelik fel és szállítják a több tonna súlyú fémtesteket. Futószalagok szállítják szakadatlanul az alkatrészeket az óramű pontosságával működő technológiai folyamat során. Nagy frekvenciájú áram és infravörös sugarak, a legfejlettebb technológiai módszerek és rádióaktív izotópok változtatják meg az ember akaratának megfelelően az anyag, szerkezetét. A termelés számos helyén az emberi munka csupán a kapcsoló kezelésére korlátozódik. Minden nyolc percben egyegy traktor hagyja el a szerelőszalagot. Az új technika jól felkészült szakembereket követelt. Ebben az üzemben minden öt munkás közül négy tanul. Csupán az utóbbi években több mint 5.000 munkás vett részt különböző középiskolák, műszaki és felsőfokú iskolák tanfolyamain. Sok olyan mérnök van az üzemben, aki azelőtt egyszerű munkás volt, ma pedig felelős állást tölt be. A brassói traktorgyárat jól ismerik külföldön is. Mazlum Amman, egy török küldöttség vezetője az üzemben tett látogatásakor a következőket írta a vendégkönyvbe: „A korszerű gépekkel felszerelt tágas, világos üzemcsarnokokért a korszerű technikával lépést tartó munkafeltételekért, kiváló minőségű termékeikért, amelyek külföldön is jó hírnevet szereztek, megérdemlik a gratulációt. Valóban mély benyomást tett ránk az üzemben gazdasági vagy akár kulturális és sport téren elért haladás". Dr. Jose Andizar Lopez, a kolumbiai képviselőház elnöke pedig kijelentette: „Láthattam itt, mit jelent egy korszerű gyár, amelynek traktorait több mint 30 országban ismerik és értékelik. Kívánjuk, hogy a kolumbiai hajók is eljussanak a Fekete-tenger partjaira, hogy elhozzák áruinkat és román termékekkel, köztük kiváló teljesítményű, nagyszerű román traktorokkal térjenek vissza". TRAIAN CATINCESCU A Lenin-úti traktorgyár Tíz új város a tartomány térképén Brassó tartománynak a felszabadulás utáni években elért fejlődését beszédesen bizonyítja az is, hogy tíz új város jelent meg ebben az időben a tartomány térképén. Az újszülöttek között az első — Viktória város — már betöltötte fennállásának tizedik évfordulóját, Kiskapus pedig rohamosan fejlődik. Ezek mellett városi rangra emelkedtek olyan volt községek, mint Rozsnyó, Feketehalom, Nagydisznód, Szecseleváros, Zernest, Kőhalom, Ágota és Kovászna. E városok lakói a kulturális, egészségügyi, kereskedelmi és közétkeztetési hálózat fejlesztésének számos előnyét élvezhetik. Az utóbbi 15 évben sokkal többet építettek ezekben a helységekben, mint a felszabadulás előtt egy évszázadon át. Itt is, akárcsak a tartomány más városaiban, az egészségtelen házacskák helyén új lakónegyedek jelentek meg, valósággal megfiatalítva e helységeket. A feneketlen sár helyén aszfaltozott utcák jelentek meg, villany- és neonfény világít. A helybeli művészegyüttesek, vagy a vendégszereplésre érkező együttesek, színielőadásait a legjobb feltételek között tarthatják meg a kultúrházak új épületeiben. Korszerű üzletek, közszolgáltatási és egészségügyi egységek nyíltak. Parkok és zöldövezetek létesültek. Viktória város nemrég szép építészeti stílusú, korszerű épülettel, a kultúrház impozáns épületével gazdagodott, Kiskapuson korszerű iskola épült. A fogarasi vegyipari kombinát látképe VÖRÖS ZÁSZLÓ VIRÁGZÓ KULTÚRA Az 1938—1944-es évek statisztikai adatai között hiába kutattunk valamely brassói művészeti intézmény után. Fellapoztuk azután a felszabadulást követő két évtized statisztikai adatait, amelyek szerint a tartományban jelenleg számos művészeti intézmény működik: a brassói Állami Színház, a brassói Dalszínház, a szebeni Állami Színház német tagozattal, a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház, a brassói és a szebeni filharmonikus zenekar, a Miorita és a Cindrelui népi zenekarok, a művészeti iskola. Színházainkat és zenei intézményeinket évente csaknem egy millió ember látogatja. A háború előtt mindössze 28 mozi volt a tartományban, mégpedig csaknem kizárólag a városokban. Számuk az utóbbi két évtizedben jelentősen növekedett. Elterjedt a mozi a falvakon is. A filmművészet iránti nagy érdeklődést mutatja az is, hogy a 280 mozinak 1963-ban több mint 140 millió látogatója volt. Említsünk meg néhányat e két évtized ilyen irányú eredményeiből. Az üzemekben, gyárakban és intézményekben jelenleg 20 munkásklub és számos kultúrterem működik, amelyekben 707 műkedvelő együttes összesen 16.400 taggal fejt ki tevékenységet. A községekben és falvakon 500 művelődési otthon működik, csaknem 2000 műkedvelő együttessel. A szakszervezetek és a művelődési otthonok 1060 közkönyvtárában és a dokumentációs könyvtárakban 3.590.000 kötet áll az olvasók rendelkezésére. Az utóbbi két évtizedben fontos épületeket emeltek a kulturális tevékenység számára: a brassói Állami Színház impozáns épületét, munkásklubokat Viktória városban, Fogarason, Brassóban, kultúrházakat Ágotán, Kőhalmon, Fogarason, mozikat Kézdivásárhelyen és Kovásznán, hogy csak néhányat említsünk azok közül az épületek közül, amelyeket ezekben az években emeltek. A. S. : Turistaszálló a brassói Fojánán Egy új román traktor az U-651 A brassói traktorgyárban megkezdték a 65 lóerős univerzális traktor egyik új változatának sorozatgyártását. Ez az U. 651 elnevezésű traktor és párhuzamosan gyártják az U. 650-es traktorral. Az új traktort főleg nehéz talajok szántására, és a nehéz terepen végzendő, más mezőgazdasági munkákra szánták. Az új traktor teljesítőképessége 30 százalékkal nagyobb, mint az U. 650-es traktoré, normális vonóereje eléri a 2000 kilót, szemben a másik traktor 1600 kg-os vonóerejével. Az oldalt a DRUM NOU szerkesztősége és az AGERPRES Brassó tartományi tudósítója szerkesztették. Az ember iránti gondoskodás Brassó tartományban az egészségügyi intézmények és az orvosok száma több mint háromszor akkora, mint 1938-ban volt. A gondos egészségvédelem folytán a lakosság átlagos életkora 42 évről 66 évre emelkedett. Az utóbbi három évben Brassó tartományban egyebek között átadtak rendeltetésének egy rádióaktív izotóp laboratóriumot, egy mentőállomást és egy gyógykezelő osztályt Brassóban, egy orvosi rendelőt Szászszentlászló községben, egy gyermekgyógyászati pavilont Nagydisznódon, egy nőgyógyászati osztályt Kézdivásárhelyen. — Egészségügyi akciókra az állam ebben az évben Brassó tartomány számára 280 millió lejt utalt ki, 19 millióval többet, mint az elmúlt évben. — Évről évre növekszik a tartomány üdülő- és gyógyfürdőhelyeinek befogadóképessége. 1962- ben 81.765 dolgozó, 1963-ban pedig 110.000 dolgozó üdült vagy gyógykezeltette magát e helyeken. MAI ARCOK Bár határozott hajlamai voltak a technika iránt és különösen éles esze volt, Gheorghe Rozolea szerelőmunkás nem tűnt fel különösképpen mindaddig, amíg a volt IAR üzemekben dolgozott. Szabad életről álmodozott, olyan évekről, amikor a hosszú éjszakák kutató munkája addig nem ismert készülékekben és szerszámokban ölt testet. És ezek az évek elérkeztek a felszabadulással együtt. ... Nehezen találnánk ma olyasvalakit a brassói traktorgyárban, aki ne ismerné Gheorghe Rozoleat vagy legalábbis ne hallotta volna a nevét. Bár sok újító van az üzemben, Rozolea tartja a rekordot 57 alkalmazott újítással. Ezek haszna: több mint 2.500.000 lej megtakarítás, értékes hozzájárulás a traktorok minőségének javításához. Ez év elejéig minden negyedik traktorgyári munkás közül egy újító volt. Számaik azóta tovább gyarapodott.Az IMSZ-tag Michai Thelman az egyik legszorgalmasabb fogatos volt az Ágota rajoni rétesi kollektív gazdaságban. Egy szép napon hivatta a gazdaság vezetősége. — Egy kis baj van — mondták neki kertelés nélkül. Van egy csapat rosszul gondozott tehenünk. Mit szólsz hozzá? Kissé váratlanul érte a kérdés. Ismerte ő is a helyzetet. Tudta, hogy ezeknek a teheneknek egy része meddő volt, más részük meg nagyon kevés tejet adott. Bizony nem nagy kedve volt hozzá, hogy vállalja gondozásukat. Úgy látszik, leolvasták arcáról gondolatait: — Igaz, hogy nem lesz könnyű, de éppen ezért szeretnénk rád bízni. — Hát jó... Elvállalom. Mintegy két hónap után több mint 50 literrel nőtt a gondjaira bízott tehenek napi tejtermelése és öt borjú született, amelyek nagyon szépen fejlődtek. Ebben az évben a kollektíva borjúállománya legalább 14-gyel szaporodik, csupán a Thelmanra bízott tehenektől. Hasonlóan a gyárak és a szántóföldek szorgalmas dolgozóihoz, a tartomány sok ezer értelmiségére az iskolákban, a laboratórumokban folytatott kutatások közepette, a korunkhoz méltó nemes, mélyen humánus gondolatok papírra vetésekor vagy gránitba vésésekor részt vesz a jövő alapjainak lerakásában. Az értelmiségiek legtöbbje munkások és parasztok gyermeke vagy ő maga is volt munkás, aki a felszabadulás utáni években felcserélte az esztergapadot a rajztáblával, a katedrával, laboratóriummal ... Vasile Vulcu mérnök, egyetemi előadótanár jelenleg a brassói Politechnikai Intézet mechanikai fakultásának prodékánja. A traktorgyár egykori öntője ma a műszaki tudományok kandidátusa, a gépgyártó-iparral foglalkozó, több értékes munka szerzője. Ma abban az intézetben, ahol tanult és ahova a külföldön végzett aspirantúra évei után visszatért, szeretettel és hozzáértéssel, a párt által beleplántált felelősségérzettel neveli a jövő mérnökeit. ★ A lelkesedésnek és önfeláldozásnak, a jövőt építő munka iránti magas felelősségérzetnek a nagy könyvéből mindössze néhány lapot olvastunk el együtt. E lapokról olyan emberek arcvonásai rajzolódtak ki, akiket a felszabadulás utáni két évtized emelt ki a névtelenségből, és országunk sok millió dolgozójához hasonlóan felszabadította bennük az alkotó energiát, megteremtve számukra annak lehetőségét, hogy érvényesüljenek és bízzanak a jelenben és a jövőben. VICTOR CROVETCHI