Vörös Zászló, 1964. augusztus (16. évfolyam, 180-205. szám)

1964-08-01 / 180. szám

Használjuk ki tökéletesen A KOMBÁJNOKAT! Növelni kell az aratás-cséplés ütemét Tartományunk egész területén a kollektivisták, állami gazdasági dolgozók, a traktoristák, gépke­zelők százai lendületesen dolgoz­nak a kenyérgabona betakarítá­sán. Az utóbbi napok kedvezőt­len időjárása ellenére tartomány­­szerte több mint 11.000 hektáron aratták le a búzát. A Tartományi Mezőgazdasági Tanács csütörtök esti helyzetjelentése szerint a tartomány rajonjai az alábbi szá­zalékarányban végezték el az aratást: Csík rajon 2,2, Ludas 94,5, Udvarhely 34,9, Régen 77,3, Marosvásárhely 84, Dicső 76,5, Toplica 30,1, Marosvásárhely vá­ros 92,4 százalék. A tartományi összteljesítmény 65,4 százalék. A kombájnok többet is arathatnak Amint az a fentiekből is kitű­nik, Ludas és Marosvásárhely ra­­jonokban, valamint Marosvásár­hely városban a napokban be­fejezik a búza aratását. Habár azonos feltételekkel rendelkez­nek a Dicső és Régen rajoni kol­lektív gazdaságok is, s az ara­tást is ugyanazokban a napok­ban kezdték meg, mégis 8—10 százalékkal elmaradtak a fenti rajonok mögött. Ennek fő oka az, hogy nem használják ki kellő­képpen a kombájnokat. A fent említett két rajonban a 24.475 hektárból alig 2.050 hektáron vágták le kombájnnal a búzát. Az idő sürget. A gabonát ezután már a túlélés veszélye fenyegeti. Hogy a nagy szemveszteséget elkerüljük, használjuk minél na­gyobb területen a kombájnokat. Az utóbbi napokban Udvarhely rajonban is fokozódott a betaka­rítás üteme. Eddig összesen 5.251 hektáron vágták le a búzát, és 575 hektárról az árpát, de mind­ebből alig 170 hektáron kom­bájnnal. Mindezek arra késztet­nek, hogy felhívjuk a kollektív gazdaságok vezetőinek figyel­mét arra, hogy az elkövetkezen­dőkben alaposan vizsgálják felül a búzavetéseket és ott, ahol azok gyommentesek, maradéktalanul alkalmazzák a kombájnt. A hordáson és cséplésen a sor Az utóbbi napokban sem csök­kent az aratás és a cséplés közti eltolódás. Az állami gazdaságo­kat kivéve, ahol eddig 99,1 szá­zalékban csépelték ki a learatott gabonát, a cséplés nagyon kez­deti szakaszában van. A kollek­tív gazdaságok vezetői ütemter­veket készítettek, megfelelő mó­don osztották el a munkaerőt, a fogatokat, mégis nagyon elma­radtak a szérűre hordással, és persze, a csépléssel is. Érthetet­len számunkra, hogy miért nem tartják be a saját terveiket, hi­szen fogatuk van elegendő, s ha a szükség megkívánja, még a traktorokat is felhasználhatják a hordásra. A szérüket idejében előkészítették és megfelelőkép­pen fel is szerelték, mégis az 59.500 hektár learatott búzából alig 6.603 hektár terület termé­sét csépelték ki. Ez vonatkozik különösen Ludas, Marosvásár­hely és Dicső rajonokra, ahol a learatott gabona 10—12 százalé­ka került raktárba. Sí­­m A faragói kollektív gazdaságban is nagy segítséget nyújtottak a régeni gépállomás kombájnjai a búza betakarításánál. Ké­pünkön Eresei Sándor traktorista látható, aki naponta több mint egy vagon búzát arat le és csépel ki kombájnjával. Nagyobb teret a gépi aratásnak Egyes rajonokban már befeje­zéshez közeledik a szalmásgabo­nák betakarítása, Ludas és Dicső rajonokban végeztek az árpa ara­tásával és ez a munka hamarosan véget ér Marosvásárhely rajon­ban is. Ezzel egy időben teljes ütemben folyik a búza aratása. A búza aratásával előrehaladtak Ludas és Marosvásárhely rajo­nokban, ahol a vetésterület 94,5, illetve 84 százalékán aratták le a gabonát. Ezekben a rajonokban is jelentős segítséget nyújtottak a kombájnok. Habár a gépállo­mások alaposan felkészültek a kampányra, idejében kijavították a gépeket, az eddigi eredmé­nyek nem mondhatók kielégítők­nek. A tartomány alsó rajonjaiban most már nem sokat javíthat az aratás helyzetén a kombájnok jobb kihasználása, viszont annál inkább a felső rajonokban (Ud­varhely, Csík, Gyergyó, Régen). A terület helyes kijelölésével, felosztásával a kombájnok hat­hatós segítséget nyújthatnak az aratás idejének csökkentésében ezekben a rajonokban. A szalmásgabonákat betakarító gépek jó kihasználását az is megszabja, hogy mennyire tiszta a gabonatábla és mennyire egyenletes. A gyakorlat azonban azt is bebizonyította, hogy ész­szerű beállítással a gyengén lej­tő területeken is igen jól dolgoz­nak a kombájnok. Ennek a szem­pontnak a figyelembe vétele igen jelentős a hegyvidéki rajo­nokban. A szemveszteség elkerülése, a learatott gabona tisztasága cél­jából az aratásra legmegfelelőbb idő kijelölése mellett ajánlatos naponta háromszor beállítani a kombájnokat. Vigyázni kell a C­sépeld az ár­pál A bándi kollektivisták már jó ideje befejezték az őszi árpa ara­tását. Mind a 116 hektárnak a ter­mését szérűre hordták és meg­kezdték a cséplést. Ez a munka azonban nem akadályozza meg a bándiakat abban, hogy teljes ütemben dolgozzanak a búza ara­tásának befejezésén. Eddig a 856 hektár búzának a 90 százalékát aratták le, amiből közel 400 hek­tárt a kombájnok vágtak le. Köz­ben ütemesen folyik a búza szé­rűre hordása, s az árpa cséplé­­sének befejezésével megkezdik a búza csönlését is. (CATANA PAVEL levelező) ventillátor beállítására is, hogy az a pelyvával együtt nehogy a magvakat is a szabadba lökje. A gépkezelő traktoristák vigyázza­nak arra, hogy a kombájnok ele­gendő gabonát kapjanak, s ha a szükség megkívánja, úgy állítsák be a gépet, hogy a vágóasztal csak háromnegyed, vagy félren­den haladjon. Nagy jelentősége van annak is, hogy milyen traktort haszná­lunk a kombájnok vontatására A legmegfelelőbbek a 26 és 27 univerzális traktorok, amelyek megfelelő sebességgel haladhat­nak ahhoz, hogy a kombájnok minőségi munkát végezzenek. Az U-650-es traktorokat a nyári szántásnál használhatjuk ki a legjobban. Ha mégis kombájnok vontatására alkalmaznánk, akkor a legkisebb sebességre állítsuk, különben eldugulhatnak. A learatott területek mielőbbi felszabadítása céljából, ahol le­het, használjuk a szalmapréseket a kombájnok után. Ha erre nincs lehetőség, különösen a szárhegyi, csíki, az udvarhelyi gépállomá­sok lássák el szalmagyűjtővel a kombájnokat. Jelenleg még igen nagy az el­térés a betakarítás és a cséplés üteme között. Hogy ezt az elté­rést minél inkább csökkenthes­sük, ajánlatos, hogy a szérűkön, a cséplőgépek mellett állítsuk be a kombájnokat is cséplésre (ott, ahol az aratást már befejez­ték). Ezért a szérűkön megfelelő területet biztosítsunk a kombáj­nok számára, s a GTA-k mozgó­műhelyei a legrövidebb idő alatt végezzék el az esetleges javítá­sokat. A fentiekből kitűnik, hogy jó szervezéssel, a gépek teljesítő­képességének tökéletes kihasz­nálásával, a tervezett határidőre, szemveszteség nélkül befejezhet­jük az aratást. RADU CORNELIU, a tartományi GTA-szolgálat vezetője Közel negyvenszeresére növekedett az össztermelés 1948-tól rohamosan fejlődött a marosvásárhelyi Könnyűipari Fel­szereléseket Gyártó Vállalat is. 1948-hoz viszonyítva az összter­melés közel negyvenszeresére nö­vekedett, háromszor nagyobb a termelékenység és négyszeresé­re gyarapodott az átlaglétszám. Megjegyezzük, hogy ezek a szá­mok állandóan növekvő irányza­túak. A vállalat napról-napra mo­dernebb. Új öntöde, szerszámké­szítő műhely, laboratórium stb. épült. A vállalat fejlődésével pár­huzamosan sokat emelkedett a dolgozók életszínvonala is. Két­száz motorkerékpár, 6 személy­gépkocsi és más közlekedési esz­közöknek birtokosai a vállalat dolgozói. Sokan vásárolnak bútort, főleg, akik új lakásba költöznek. ARTHUR WITTNER levelező 92.000 lejjel kisebb önköltséggel Amint Jenei Árpád levelezőnk írja, a régeni Sportfelszereléseket Gyártó Vállalat munkaközössége teljesíti a hazánk felszabadulásá­nak 20. évfordulója tiszteletére tett önköltség-csökkentési válla­lását. A félévi pénzügyi mérleg­ből kitűnt, hogy a vállalt 110.000 lejből júliusig 92.000 lejt törlesz­tettek az üzem dolgozói. ------------­ A KERESKEDELEM HÍREI A vásárló közönség jobb ellá­tása érdekében a Cipő- és Textil Nagykereskedelmi Vállalat je­lentős mennyiségű új árucikket szerződött le a második félévre. Az új textilkelmék között em­líthetjük a „Fiúiéra?", „Antigona" elnevezésű kelméket, tergálokat és újfajta szöveteket. Készruhá­ból mintegy 50 modellt árusíta­nak ebben az időszakban. Cipő­ből is nagy lesz a választék. Megkezdődött a téli eltérések időszaka. Az Ipari Termékek Helyi Kereskedelmi Vállalata mintegy 400.000 különböző mé­retű befőttes­üveget hoz forga­lomba. A Kossuth Lajos utcában erre a célra külön egységet ren­deznek be. ★ Szek­­veszts­ég nélkül aratnak Amint végeztek az őszi árpa betakarításával, a régeni kollek­tivisták haladéktalanul hozzá­kezdtek a 225 hektárnyi kenyér­­gabona aratásához. A munka he­lyes megszervezése nyomán a kollektivisták és a négy kombájn gyorsan, szemveszteség nélkül aratják az érett kalászokat. A ré­geni kollektivisták nemcsak az aratásban, hanem a hazafias kö­telezettség teljesítésében is pél­dát mutatnak. A rajonban első­nek adták át a gabonát az át­vevő központnak, s így ők mond­hatják magukénak az 1-es számú nyugtát. 2488 hazafias munkaóra A betfalvi kollektivisták szor­galmasan végzik a nyári mező­­gazdasági munkálatokat. Ezzel párhuzamosan régi elhatározásu­kat is — azt, hogy kultúrotthont építsenek — valóra váltják. Úgy szervezték meg a mezei munkála­tokat, hogy azokat idejében el­végezzék, de közben az építke­zéshez is jusson munkaerő. Eb­ben az évben 2488 hazafias mun­kaórát dolgoztak az építkezésnél. A munkálatok gyors ütemben ha­ladnak, szeptember 30-ig telje­sen elkészül a minden követel­­ménynek megfelelő kultúrotthon. A KOM­BÁJ­NO AUTÓNK NYOMÁBAN valósá­gos porfelhő keletkezett, amint letértünk a műútról. Valahányan, akik benne ültünk, a határt kém­leltük. Én minduntalan az elnök szavait véltem hallani. — A napi teljesítménye több mint 11.000 ki­logramm learatott búza. Hogyan csinálja? Hiszen mind a négyen egy dűlőben vágják a búzát. Egy­szerre indulnak, egyszerre fejezik be a munkát, s mégis a többiek teljesítménye jóval gyengébb. Miért? No, majd meglátjuk a helyszínen. Jó két kilométert roboghattunk a mezei úton, amikor feltűntek a Chejan-t kollektív gazdaság­ban arató kombájnok. — Megérkeztünk — szólt a kí­sérőnkül szegődött könyvelő. Amikor az autóból kiszálltunk vettük észre, hogy csak három kombájn dolgozik. A negyedik áll. — Bizonyára elromlott Dan Cráciun kombájnja —, mondotta a könyvelő. — De akkor ő mit keres ott? — mutattam az út jobboldalán el­terülő búzatáblára. — Hiszen a kombájnok ezzel átellenben dol­goznak. E kérdésre a könyvelő felvonta a vállát, s talán hogy elkerülje a további kérdéseket, odakiálltott a kombájnosnak. — Cráciun, az elvtársak téged keresnek. Amikor kezet nyújtottak egy­másnak, a baljában kopasz vörös búzafejeket tartott. — Ilyenkor szeretem a búzát —, mondotta — mert gyorsan, veszteség nélkül lehet aratni, s a gép sem dugul el, ha nagyobb rendeket vágok. Már megszoktam, hogy mielőtt egy újabb búzatábla aratásához kezdünk, megnézem, hogy a szem kellőképpen meg­érett-e. NAGYON TAKARÉKOS ember. Ha a learatott búzatáblán meglát egy kalászt, odamegy, felveszi. S a többieket is erre tanítja. Most is nem azért állt tehát a búza­táblában, mert elromlott a gépe, hanem mert a mérnök véleménye szerint a Bezosztása is kombájn alá érett, s ő is személyesen akart meggyőződni róla, hogy délután vághatják-e már. Amíg beszélgettünk, a három kombájn fordult egyet. Amikor hozzánk értek, megálltak, hogy a teli zsákokat lerakják. Don Cra­ciun az egyikből kivett egy ma­rék búzát, szétnyította tenyerét és a kövér szemek közé fújt. — Sok a pelyva — mondotta. — Nagyobb szelet kellene adni, hogy a kombájnokból tisztábban kerüljön zsákba a gabona. Nap­hosszat töröm a fejem, miként le­hetne ezt megoldani. Van egy öt­letem. Ha beválik, akkor sokkal tisztábban dolgozhatunk. Néhány percig tartott csak a kombájnok leürítése, az ezüstszí­nű gépek máris továbbindultak. Amikor felbúgott a traktorok mo­torja, Dan Cráciun is menni ké­szült. Megértettem türelmetlensé­gét. Nem szeretne lemaradni a versenyben. Ezért siettem feltenni az utolsó kérdést, mely tulajdon­képpen idehozott. •— Akivel csak találkozom, mindenki ezt kérdi tőlem. Pedig nincs különösebb módszerem — válaszolta. — Csupán annyi, hogy szeretem a gépem rendbe tartani. Ha korábban végzünk a munkával, addig nem­ megyek ha­za, amíg tüzetesen át nem vizs­gálom. Amikor pedig erre nincs időm, reggel korábban kelek fel, hogy az aratás megkezdése előtt elvégezzem. BÚCSÚZÓUL MÉG EGY utolsó pillantást vetünk az előttünk, mö­göttünk mozdulatlan búzatenger­re. — Holnap ilyenkorra már zsá­kokba kerül az új kenyérnek va­ló — válaszolt a ki nem mondott kérdésre Dan Craciun. Néhány pillanat múlva felzár­kózott a többiek mögé a negye­dik kombájn is. KELEMEN ALBERT A román kormányküldöttség párizsi látogatása ROMÁN-FRANCIA KÖZLEMÉNY PÁRIZS. (Agerpres). — A Román Népköztársaság kormányküldöttségének franciaországi lá­togatásáról Párizsban a következő közleményt adták ki: Ion Gheorghe Maurer, Románia Miniszterta­nácsának elnöke, Alexandru Birladeanu, a Mi­nisztertanács alelnöke és Corneliu Manescu kül­ügyminiszter kíséretében a francia kormány meghívására július 27. és 31. között hivatalos lá­togatást tett Franciaországban. Ion Gheorghe Maurert fogadta de Gaulle tá­bornok, a köztársaság elnöke. A román Minisztertanács elnöke és alelnöke, valamint a külügyminiszter megbeszéléseket foly­tatott Pompidou miniszterelnök úrral, Louis Joxe államminiszter és ideiglenes miniszterelnök úrral, Maurice Couve de Murville külügyminiszter úr­ral. A megbeszéléseken mélyreható eszmecse­rékre került sor a két ország kapcsolatairól és a nemzetközi politika főbb kérdéseiről. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg, hogy lehető­ségek vannak a Románia és Franciaország kö­zötti hagyományos jóviszony további fejlesztésére. Al. Birladeanu találkozott G. Palewskivel, a tudományos kutatással megbízott államminiszter­rel, V. Giscard d'Estaing pénzügy- és gazdaság­ügyi miniszterrel és M. Bokanowski iparügyi mi­niszterrel, s megbeszéléseket folytatott a Terv­­ügyi Főbiztosságon. A tárgyalások egyszersmind felölelték a gaz­dasági kérdéseket is és főleg lehetővé tették a román-francia kereskedelmi egyezmény végre­hajtási feltételeinek megvizsgálását. Áttekintet­ték a cserék növekedésének előmozdítására al­kalmas módszereket és eszközöket. Ezzel kap­csolatban hangsúlyozták a román áruk, főleg a kőolajtermékek, franciaországi importjának fej­lesztése, valamint a franciaországi ipari berende­zésekre adott rendszeres román rendelések fo­kozása iránti érdeklődést. A két kormány megállapodott abban, hogy mindezeket a kérdéseket megvizsgálja azon új kereskedelmi egyezmény megkötésére folytatan­dó tárgyalásokon, amelynek időtartama esetleg hosszabb lesz a jelenleg érvényben lévő egyez­ményénél. A megbeszélések felölelték a két ország kul­turális, tudományos és műszaki kapcsolatait is. Elhatározták, hogy bővítik ezeket a kapcsolatokat. Mindkét fél elismerte annak szükségességét, hogy számos területen, főleg pedig a nyelvek tanulmányozása, s a könyv és kultúra terjesztése terén, kifejlessze a cseréket. Mindezen kérdések az ősszel megtárgyalandó kulturális egyezmény tárgyát képezik. A román küldöttség látogatása idején tudo­mányos és műszaki együttműködési megállapo­dást írtak alá. A két kormány egyszersmind megállapodott abban, hogy ugyancsak ősszel tárgyalásokat kezd egy konzuláris konvenció megkötésére. A különböző eszmecseréket, amelyekre sor került és amelyek a kölcsönös megértés lég­körében folytak le, megfelelő színvonalon foly­tatni fogják, azzal a mindkét részről kinyilvání­tott óhajjal, hogy a két nép egymás iránti ér­zelmeit jellemző barátság szellemében fejlesszék a román-francia kapcsolatokat. Megbeszélés Franciaország Minisztertanácsánál PÁRIZS. — Az Agerpres kü­­löntudósítója jelenti: Péntek délután a román kor­mányküldöttség tagjai — Ion Gheorghe Maurer, a Román NK Minisztertanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Alexandru Birladeanu, a Minisztertanács al­elnöke és Corneliu Manescu kül­ügyminiszter — a L'Hotel Ma­­r­tignonban, Franciaország Minisz- t tertanácsának Elnökségén meg­beszélést folytattak Georges Pompidou-val, Franciaország mi­niszterelnökével. A megbeszélés után az újság­írók kérésére Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke a következő nyilatkozatot tette: A Georges Pompidou minisz­terelnök úrral folytatott eszme­csere, mind a délutáni megbeszé­lésen, mind pedig a küldöttsé­günk tiszteletére adott szívélyes légkörű ebéden véleményem sze­rint igen hasznos és gyümölcsöző volt. Az ő excellenciája, Pompidou miniszterelnök úrral folytatott eszmecsere újból meggyőzött ar­ról, hogy az államférfiak közvet­len érintkezései nagyon fontosak a kölcsönös megismerés, a nem­zetközi egyetértés és együttmű­ködés szempontjából. Elemeztük a Románia és Fran­ciaország közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok előmozdítá­sának lehetőségeit. Nem akarok elébe vágni a tár­gyalásainkra vonatkozó záróköz­leménynek, amely igen rövid időn belül teljes mértékben tá­jékoztatni fogja önöket. De már most kii akarom jelenteni, hogy elégedett vagyok a megbeszélé­sek eredményeivel. Ezt az alkalmat is megraga­dom, s megköszönöm Georges Pompidou miniszterelnöknek a szívélyes meghívást, hogy láto­gassunk el szép országukba. Meggyőződésem, s ezt szíve­sen ismétlem, hogy ez a látoga­tás meghozza gyümölcseit a francia—román kapcsolatok fej­lesztésében. Pompidou miniszterelnök ebédje a küldöttség tiszteletére PÁRIZS. — Mircea Moarca?, az Agerpres különtudósítója je­lenti: Georges Pompidou francia mi­niszterelnök péntek délben ebé­det adott a Román Népköztársa­ság kormányküldöttségének tisz­teletére. Az ebéden részt vettek: Ion Gheorghe Maurer, a Román NK Minisztertanácsának elnöke, Alexandru Birladeanu, a Minisz­tertanács alelnöke, Corneliu Ma­nescu külügyminiszter, Mihai Petri külkereskedelmi miniszter-helyettes, Mauriciu Novac, az Állami Tervbizottság alelnöke, dr. Victor Dimitriu, a Román NK párizsi rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete, a román kül­döttség tanácsosai és szakértői. Francia részről az ebéden részt vettek: Louis Joxe, államminisz­­ter, Maurice Couve de Murville külügyminiszter, Valery Giscard d’Estaing pénzügy- és gazdaság­ügyi miniszter, Christian Fouchet nemzetnevelésügyi miniszter, Michel Maurice Bokanowski iparügyi miniszter, Alain Peyre­­fitte tájékoztatásügyi miniszter, Michel Habib Deloncle külügyi államtitkár, Maurice Schumann, a Nemzetgyűlés külügyi bizott­ságának elnöke, Jeui- Louis Pons, Franciaország bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A szívélyes légkörben lefolyt ebéden Georges Pompidou fran­cia miniszterelnök és Ion Gheor­ghe Maurer, a Román NK Mi­nisztertanácsának elnöke pohár­köszöntőt mondott. Megbeszélés Franciaország Külügyminisztériumában PÁRIZS. — Mircea Moarcas, az Agerpres különtudósítója jelenti: Pénteken, július 31-én a fran­cia Külügyminisztériumban meg­beszélés folyt le a Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnö­ke vezette román kormánykül­döttség tagjai és Maurice Couve de Murville francia külügymi­niszter között. A megbeszélés után ünnepélye­sen aláírták a Román Népköztár­saság és a Francia Köztársaság közötti tudományos és műszaki együttműködésről szóló megálla­podást. Az okmányt román részről Cor­neliu Manescu, a Román Népköz­­társaság külügyminisztere, fran­cia részről pedig Maurice Couve de Murville, Franciaország kül­ügyminisztere írta alá. Fogadás a Román NK párizsi nagykövetségén PÁRIZS. — Mircea Moarcas, az Agerpres különtudósítója je­lenti: Dr. Victor Dimitriu, a Román NK párizsi rendkívüli és megha­talmazott nagykövete péntek es­te fogadást adott a nagykövetsé­gen Ion Gheorghe Maurer, a Mi­nisztertanács elnöke vezette ro­mán kormányküldöttség francia­­országi látogatása alkalmából. A fogadáson részt vettek: Lou­is Joxe francia ideiglenes mi­niszterelnök, Maurice Couve de Murville külügyminiszter, Mau­rice Schumann, a Francia Nem­zetgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Comte Offenbach a fran­cia-román baráti parlamenti cso­port elnöke, Waldeck Rochet, a Francia KP főtitkára, Jules Moch, a Francia Szocialista Párt (SFSO) vezető bizottságának tagja, a francia főváros politikai és kul­turális életének számos szemé­lyisége, egyes nagy ipari cégek vezetői, újságírók. Részt vett Ion Gheorghe Mau­rer, a Román NK Minisztertaná­csának elnöke, Alexandru Bir­ladeanu, a Minisztertanács alel­nöke, Corneliu Manescu külügy­miniszter, a román küldöttség több tanácsosa és szakértője. Úgyszintén részt vettek Párizs­ba akkreditált diplomáciai kép­viseletek vezetői. A fogadás, amelyen több mint 450 személy vett részt, szívélyes légkörben folyt le. •+++++++++++++++ + •* A K­ÖLTÉSZET HETE Költők és olvasók országos szintű találkozója — a Költé­szet Hete gyökeret vert, szép hagyománya új életünknek, kifejezője azoknak a minősé­gileg megújult és magasrendű kapcsolatoknak, amelyek ná­lunk az irodalom és a töme­gek viszonyát jellemzik. Eb­ben az évben a Költészet He­tének különös jelentőséget kölcsönöz az a tény, hogy rendezvényeire népünk legna­gyobb ünnepének előestéjén, a felszabadulás XX. évfordu­lójának tiszteletére kerül sor. A költői szó, amely több száz színpadon, kultúr­otthonban, üzemi klubban csendül fel, szinte egyidejűleg ezekben a napokban, az ország minden sarkában, azt a történelmi eseményt köszönti, amely új életünk, eredményeink, győz­tes szocialista építésünk haj­nala volt. A költészet is azóta szárnyalja be szabad és ma­gasan repülő, de mégis min­denütt fészketverő madárként a felszabadult ország tájait, jut el mindenhová, fényével fokozva azt a ragyogást, ame­lyet népünk minden erőműnél hatalmasabb alkotó energiája áraszt. Új költészetünk az el­múlt két évtizedben együtt fejlődött, együtt gazdagodott népünk életével és sikereinek forrása pártunk, a Román Munkáspárt bölcs politikája, amely soha nem látott meg­valósításokra serkentette szor­galmas népünket, azt a népet, amelynek nagy alkotói a múltban is voltak, de alkotá­suk eredményeit, a művészet, a tudomány kincseit csak ma, a felszabadult hazában vall­hatja teljes mértékben magáé­nak. A Költészet Hetének hagyo­mánnyá válása, a költők mű­vei iránt megnyilvánuló nagy­fokú érdeklődés, az új, fejlett ízlésű műértő olvasóközönség felnevelkedése egymagában is arról beszél, hogy mit va­lósítottunk meg történelmileg aránylag rövid két évtized alatt. A költők és olvasók igen szoros kapcsolata, ilyen termékeny alkotó együttmű­ködése elképzelhetetlen lett volna a múltban, amikor a verseskötetek csak nehezen is kis példányszámban jelen­hettek meg és a legértékesebb alkotások sem juthattak el a címzetthez, az olvasóhoz. Nem­rég zajlottak le az országos Eminescu-ünnepségek, élénk bizonyságaként annak, hogy a - + -f ^--^-r+4-++-1-+4-1-++4-i múlt klasszikus értékei — a­­melyeket ma alkotó módon tovább folytatunk — új ragyo­gást kaptak napjainkban, a szabad hazában. Nem felesle­ges arra gondolni, hogy Emi­­nescu annak idején gyalog­szerrel vagy kóberes szekér­rel vándorolva járta be az országot, ma pedig utódait ki­tárt karokkal várják minde­nütt. Az olvasók igénylik, szeretik és becsülik a költők szavát, akik erre a bizalomra azzal válaszolnak, hogy ké­pességeiket, tehetségüket a nép ügyét szolgáló költészet szolgálatába állítják. Az éle­tének kilencedik évtizedében járó Tudor Arghezitől egészen a Luceafáról vagy a Forrás sorozatban induló fiatalokig költőink egységes harci fron­tot alkotnak. A szocializmus vörös csilla­ga és a költészet hajnalcsilla­ga ikertestvérek. Ahol a vö­rös csillag felragyog, ott fényt áraszt a költészet csillaga is. A huszadik évforduló tiszte­letére rendezett Költészet He­te a szabad haza minden sar­kában a költői szó messze­­hangzó erejével tanúskodik erről. GÁLFALVI ZSOLT r-r -4-+ + + *- + + ++ + -► -í- 4-+-*-•*+•

Next