Vörös Zászló, 1964. augusztus (16. évfolyam, 180-205. szám)
1964-08-01 / 180. szám
Használjuk ki tökéletesen A KOMBÁJNOKAT! Növelni kell az aratás-cséplés ütemét Tartományunk egész területén a kollektivisták, állami gazdasági dolgozók, a traktoristák, gépkezelők százai lendületesen dolgoznak a kenyérgabona betakarításán. Az utóbbi napok kedvezőtlen időjárása ellenére tartományszerte több mint 11.000 hektáron aratták le a búzát. A Tartományi Mezőgazdasági Tanács csütörtök esti helyzetjelentése szerint a tartomány rajonjai az alábbi százalékarányban végezték el az aratást: Csík rajon 2,2, Ludas 94,5, Udvarhely 34,9, Régen 77,3, Marosvásárhely 84, Dicső 76,5, Toplica 30,1, Marosvásárhely város 92,4 százalék. A tartományi összteljesítmény 65,4 százalék. A kombájnok többet is arathatnak Amint az a fentiekből is kitűnik, Ludas és Marosvásárhely rajonokban, valamint Marosvásárhely városban a napokban befejezik a búza aratását. Habár azonos feltételekkel rendelkeznek a Dicső és Régen rajoni kollektív gazdaságok is, s az aratást is ugyanazokban a napokban kezdték meg, mégis 8—10 százalékkal elmaradtak a fenti rajonok mögött. Ennek fő oka az, hogy nem használják ki kellőképpen a kombájnokat. A fent említett két rajonban a 24.475 hektárból alig 2.050 hektáron vágták le kombájnnal a búzát. Az idő sürget. A gabonát ezután már a túlélés veszélye fenyegeti. Hogy a nagy szemveszteséget elkerüljük, használjuk minél nagyobb területen a kombájnokat. Az utóbbi napokban Udvarhely rajonban is fokozódott a betakarítás üteme. Eddig összesen 5.251 hektáron vágták le a búzát, és 575 hektárról az árpát, de mindebből alig 170 hektáron kombájnnal. Mindezek arra késztetnek, hogy felhívjuk a kollektív gazdaságok vezetőinek figyelmét arra, hogy az elkövetkezendőkben alaposan vizsgálják felül a búzavetéseket és ott, ahol azok gyommentesek, maradéktalanul alkalmazzák a kombájnt. A hordáson és cséplésen a sor Az utóbbi napokban sem csökkent az aratás és a cséplés közti eltolódás. Az állami gazdaságokat kivéve, ahol eddig 99,1 százalékban csépelték ki a learatott gabonát, a cséplés nagyon kezdeti szakaszában van. A kollektív gazdaságok vezetői ütemterveket készítettek, megfelelő módon osztották el a munkaerőt, a fogatokat, mégis nagyon elmaradtak a szérűre hordással, és persze, a csépléssel is. Érthetetlen számunkra, hogy miért nem tartják be a saját terveiket, hiszen fogatuk van elegendő, s ha a szükség megkívánja, még a traktorokat is felhasználhatják a hordásra. A szérüket idejében előkészítették és megfelelőképpen fel is szerelték, mégis az 59.500 hektár learatott búzából alig 6.603 hektár terület termését csépelték ki. Ez vonatkozik különösen Ludas, Marosvásárhely és Dicső rajonokra, ahol a learatott gabona 10—12 százaléka került raktárba. Sím A faragói kollektív gazdaságban is nagy segítséget nyújtottak a régeni gépállomás kombájnjai a búza betakarításánál. Képünkön Eresei Sándor traktorista látható, aki naponta több mint egy vagon búzát arat le és csépel ki kombájnjával. Nagyobb teret a gépi aratásnak Egyes rajonokban már befejezéshez közeledik a szalmásgabonák betakarítása, Ludas és Dicső rajonokban végeztek az árpa aratásával és ez a munka hamarosan véget ér Marosvásárhely rajonban is. Ezzel egy időben teljes ütemben folyik a búza aratása. A búza aratásával előrehaladtak Ludas és Marosvásárhely rajonokban, ahol a vetésterület 94,5, illetve 84 százalékán aratták le a gabonát. Ezekben a rajonokban is jelentős segítséget nyújtottak a kombájnok. Habár a gépállomások alaposan felkészültek a kampányra, idejében kijavították a gépeket, az eddigi eredmények nem mondhatók kielégítőknek. A tartomány alsó rajonjaiban most már nem sokat javíthat az aratás helyzetén a kombájnok jobb kihasználása, viszont annál inkább a felső rajonokban (Udvarhely, Csík, Gyergyó, Régen). A terület helyes kijelölésével, felosztásával a kombájnok hathatós segítséget nyújthatnak az aratás idejének csökkentésében ezekben a rajonokban. A szalmásgabonákat betakarító gépek jó kihasználását az is megszabja, hogy mennyire tiszta a gabonatábla és mennyire egyenletes. A gyakorlat azonban azt is bebizonyította, hogy észszerű beállítással a gyengén lejtő területeken is igen jól dolgoznak a kombájnok. Ennek a szempontnak a figyelembe vétele igen jelentős a hegyvidéki rajonokban. A szemveszteség elkerülése, a learatott gabona tisztasága céljából az aratásra legmegfelelőbb idő kijelölése mellett ajánlatos naponta háromszor beállítani a kombájnokat. Vigyázni kell a Csépeld az árpál A bándi kollektivisták már jó ideje befejezték az őszi árpa aratását. Mind a 116 hektárnak a termését szérűre hordták és megkezdték a cséplést. Ez a munka azonban nem akadályozza meg a bándiakat abban, hogy teljes ütemben dolgozzanak a búza aratásának befejezésén. Eddig a 856 hektár búzának a 90 százalékát aratták le, amiből közel 400 hektárt a kombájnok vágtak le. Közben ütemesen folyik a búza szérűre hordása, s az árpa cséplésének befejezésével megkezdik a búza csönlését is. (CATANA PAVEL levelező) ventillátor beállítására is, hogy az a pelyvával együtt nehogy a magvakat is a szabadba lökje. A gépkezelő traktoristák vigyázzanak arra, hogy a kombájnok elegendő gabonát kapjanak, s ha a szükség megkívánja, úgy állítsák be a gépet, hogy a vágóasztal csak háromnegyed, vagy félrenden haladjon. Nagy jelentősége van annak is, hogy milyen traktort használunk a kombájnok vontatására A legmegfelelőbbek a 26 és 27 univerzális traktorok, amelyek megfelelő sebességgel haladhatnak ahhoz, hogy a kombájnok minőségi munkát végezzenek. Az U-650-es traktorokat a nyári szántásnál használhatjuk ki a legjobban. Ha mégis kombájnok vontatására alkalmaznánk, akkor a legkisebb sebességre állítsuk, különben eldugulhatnak. A learatott területek mielőbbi felszabadítása céljából, ahol lehet, használjuk a szalmapréseket a kombájnok után. Ha erre nincs lehetőség, különösen a szárhegyi, csíki, az udvarhelyi gépállomások lássák el szalmagyűjtővel a kombájnokat. Jelenleg még igen nagy az eltérés a betakarítás és a cséplés üteme között. Hogy ezt az eltérést minél inkább csökkenthessük, ajánlatos, hogy a szérűkön, a cséplőgépek mellett állítsuk be a kombájnokat is cséplésre (ott, ahol az aratást már befejezték). Ezért a szérűkön megfelelő területet biztosítsunk a kombájnok számára, s a GTA-k mozgóműhelyei a legrövidebb idő alatt végezzék el az esetleges javításokat. A fentiekből kitűnik, hogy jó szervezéssel, a gépek teljesítőképességének tökéletes kihasználásával, a tervezett határidőre, szemveszteség nélkül befejezhetjük az aratást. RADU CORNELIU, a tartományi GTA-szolgálat vezetője Közel negyvenszeresére növekedett az össztermelés 1948-tól rohamosan fejlődött a marosvásárhelyi Könnyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalat is. 1948-hoz viszonyítva az össztermelés közel negyvenszeresére növekedett, háromszor nagyobb a termelékenység és négyszeresére gyarapodott az átlaglétszám. Megjegyezzük, hogy ezek a számok állandóan növekvő irányzatúak. A vállalat napról-napra modernebb. Új öntöde, szerszámkészítő műhely, laboratórium stb. épült. A vállalat fejlődésével párhuzamosan sokat emelkedett a dolgozók életszínvonala is. Kétszáz motorkerékpár, 6 személygépkocsi és más közlekedési eszközöknek birtokosai a vállalat dolgozói. Sokan vásárolnak bútort, főleg, akik új lakásba költöznek. ARTHUR WITTNER levelező 92.000 lejjel kisebb önköltséggel Amint Jenei Árpád levelezőnk írja, a régeni Sportfelszereléseket Gyártó Vállalat munkaközössége teljesíti a hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére tett önköltség-csökkentési vállalását. A félévi pénzügyi mérlegből kitűnt, hogy a vállalt 110.000 lejből júliusig 92.000 lejt törlesztettek az üzem dolgozói. ------------ A KERESKEDELEM HÍREI A vásárló közönség jobb ellátása érdekében a Cipő- és Textil Nagykereskedelmi Vállalat jelentős mennyiségű új árucikket szerződött le a második félévre. Az új textilkelmék között említhetjük a „Fiúiéra?", „Antigona" elnevezésű kelméket, tergálokat és újfajta szöveteket. Készruhából mintegy 50 modellt árusítanak ebben az időszakban. Cipőből is nagy lesz a választék. Megkezdődött a téli eltérések időszaka. Az Ipari Termékek Helyi Kereskedelmi Vállalata mintegy 400.000 különböző méretű befőttesüveget hoz forgalomba. A Kossuth Lajos utcában erre a célra külön egységet rendeznek be. ★ Szekvesztség nélkül aratnak Amint végeztek az őszi árpa betakarításával, a régeni kollektivisták haladéktalanul hozzákezdtek a 225 hektárnyi kenyérgabona aratásához. A munka helyes megszervezése nyomán a kollektivisták és a négy kombájn gyorsan, szemveszteség nélkül aratják az érett kalászokat. A régeni kollektivisták nemcsak az aratásban, hanem a hazafias kötelezettség teljesítésében is példát mutatnak. A rajonban elsőnek adták át a gabonát az átvevő központnak, s így ők mondhatják magukénak az 1-es számú nyugtát. 2488 hazafias munkaóra A betfalvi kollektivisták szorgalmasan végzik a nyári mezőgazdasági munkálatokat. Ezzel párhuzamosan régi elhatározásukat is — azt, hogy kultúrotthont építsenek — valóra váltják. Úgy szervezték meg a mezei munkálatokat, hogy azokat idejében elvégezzék, de közben az építkezéshez is jusson munkaerő. Ebben az évben 2488 hazafias munkaórát dolgoztak az építkezésnél. A munkálatok gyors ütemben haladnak, szeptember 30-ig teljesen elkészül a minden követelménynek megfelelő kultúrotthon. A KOMBÁJNO AUTÓNK NYOMÁBAN valóságos porfelhő keletkezett, amint letértünk a műútról. Valahányan, akik benne ültünk, a határt kémleltük. Én minduntalan az elnök szavait véltem hallani. — A napi teljesítménye több mint 11.000 kilogramm learatott búza. Hogyan csinálja? Hiszen mind a négyen egy dűlőben vágják a búzát. Egyszerre indulnak, egyszerre fejezik be a munkát, s mégis a többiek teljesítménye jóval gyengébb. Miért? No, majd meglátjuk a helyszínen. Jó két kilométert roboghattunk a mezei úton, amikor feltűntek a Chejan-t kollektív gazdaságban arató kombájnok. — Megérkeztünk — szólt a kísérőnkül szegődött könyvelő. Amikor az autóból kiszálltunk vettük észre, hogy csak három kombájn dolgozik. A negyedik áll. — Bizonyára elromlott Dan Cráciun kombájnja —, mondotta a könyvelő. — De akkor ő mit keres ott? — mutattam az út jobboldalán elterülő búzatáblára. — Hiszen a kombájnok ezzel átellenben dolgoznak. E kérdésre a könyvelő felvonta a vállát, s talán hogy elkerülje a további kérdéseket, odakiálltott a kombájnosnak. — Cráciun, az elvtársak téged keresnek. Amikor kezet nyújtottak egymásnak, a baljában kopasz vörös búzafejeket tartott. — Ilyenkor szeretem a búzát —, mondotta — mert gyorsan, veszteség nélkül lehet aratni, s a gép sem dugul el, ha nagyobb rendeket vágok. Már megszoktam, hogy mielőtt egy újabb búzatábla aratásához kezdünk, megnézem, hogy a szem kellőképpen megérett-e. NAGYON TAKARÉKOS ember. Ha a learatott búzatáblán meglát egy kalászt, odamegy, felveszi. S a többieket is erre tanítja. Most is nem azért állt tehát a búzatáblában, mert elromlott a gépe, hanem mert a mérnök véleménye szerint a Bezosztása is kombájn alá érett, s ő is személyesen akart meggyőződni róla, hogy délután vághatják-e már. Amíg beszélgettünk, a három kombájn fordult egyet. Amikor hozzánk értek, megálltak, hogy a teli zsákokat lerakják. Don Craciun az egyikből kivett egy marék búzát, szétnyította tenyerét és a kövér szemek közé fújt. — Sok a pelyva — mondotta. — Nagyobb szelet kellene adni, hogy a kombájnokból tisztábban kerüljön zsákba a gabona. Naphosszat töröm a fejem, miként lehetne ezt megoldani. Van egy ötletem. Ha beválik, akkor sokkal tisztábban dolgozhatunk. Néhány percig tartott csak a kombájnok leürítése, az ezüstszínű gépek máris továbbindultak. Amikor felbúgott a traktorok motorja, Dan Cráciun is menni készült. Megértettem türelmetlenségét. Nem szeretne lemaradni a versenyben. Ezért siettem feltenni az utolsó kérdést, mely tulajdonképpen idehozott. •— Akivel csak találkozom, mindenki ezt kérdi tőlem. Pedig nincs különösebb módszerem — válaszolta. — Csupán annyi, hogy szeretem a gépem rendbe tartani. Ha korábban végzünk a munkával, addig nem megyek haza, amíg tüzetesen át nem vizsgálom. Amikor pedig erre nincs időm, reggel korábban kelek fel, hogy az aratás megkezdése előtt elvégezzem. BÚCSÚZÓUL MÉG EGY utolsó pillantást vetünk az előttünk, mögöttünk mozdulatlan búzatengerre. — Holnap ilyenkorra már zsákokba kerül az új kenyérnek való — válaszolt a ki nem mondott kérdésre Dan Craciun. Néhány pillanat múlva felzárkózott a többiek mögé a negyedik kombájn is. KELEMEN ALBERT A román kormányküldöttség párizsi látogatása ROMÁN-FRANCIA KÖZLEMÉNY PÁRIZS. (Agerpres). — A Román Népköztársaság kormányküldöttségének franciaországi látogatásáról Párizsban a következő közleményt adták ki: Ion Gheorghe Maurer, Románia Minisztertanácsának elnöke, Alexandru Birladeanu, a Minisztertanács alelnöke és Corneliu Manescu külügyminiszter kíséretében a francia kormány meghívására július 27. és 31. között hivatalos látogatást tett Franciaországban. Ion Gheorghe Maurert fogadta de Gaulle tábornok, a köztársaság elnöke. A román Minisztertanács elnöke és alelnöke, valamint a külügyminiszter megbeszéléseket folytatott Pompidou miniszterelnök úrral, Louis Joxe államminiszter és ideiglenes miniszterelnök úrral, Maurice Couve de Murville külügyminiszter úrral. A megbeszéléseken mélyreható eszmecserékre került sor a két ország kapcsolatairól és a nemzetközi politika főbb kérdéseiről. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg, hogy lehetőségek vannak a Románia és Franciaország közötti hagyományos jóviszony további fejlesztésére. Al. Birladeanu találkozott G. Palewskivel, a tudományos kutatással megbízott államminiszterrel, V. Giscard d'Estaing pénzügy- és gazdaságügyi miniszterrel és M. Bokanowski iparügyi miniszterrel, s megbeszéléseket folytatott a Tervügyi Főbiztosságon. A tárgyalások egyszersmind felölelték a gazdasági kérdéseket is és főleg lehetővé tették a román-francia kereskedelmi egyezmény végrehajtási feltételeinek megvizsgálását. Áttekintették a cserék növekedésének előmozdítására alkalmas módszereket és eszközöket. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták a román áruk, főleg a kőolajtermékek, franciaországi importjának fejlesztése, valamint a franciaországi ipari berendezésekre adott rendszeres román rendelések fokozása iránti érdeklődést. A két kormány megállapodott abban, hogy mindezeket a kérdéseket megvizsgálja azon új kereskedelmi egyezmény megkötésére folytatandó tárgyalásokon, amelynek időtartama esetleg hosszabb lesz a jelenleg érvényben lévő egyezményénél. A megbeszélések felölelték a két ország kulturális, tudományos és műszaki kapcsolatait is. Elhatározták, hogy bővítik ezeket a kapcsolatokat. Mindkét fél elismerte annak szükségességét, hogy számos területen, főleg pedig a nyelvek tanulmányozása, s a könyv és kultúra terjesztése terén, kifejlessze a cseréket. Mindezen kérdések az ősszel megtárgyalandó kulturális egyezmény tárgyát képezik. A román küldöttség látogatása idején tudományos és műszaki együttműködési megállapodást írtak alá. A két kormány egyszersmind megállapodott abban, hogy ugyancsak ősszel tárgyalásokat kezd egy konzuláris konvenció megkötésére. A különböző eszmecseréket, amelyekre sor került és amelyek a kölcsönös megértés légkörében folytak le, megfelelő színvonalon folytatni fogják, azzal a mindkét részről kinyilvánított óhajjal, hogy a két nép egymás iránti érzelmeit jellemző barátság szellemében fejlesszék a román-francia kapcsolatokat. Megbeszélés Franciaország Minisztertanácsánál PÁRIZS. — Az Agerpres különtudósítója jelenti: Péntek délután a román kormányküldöttség tagjai — Ion Gheorghe Maurer, a Román NK Minisztertanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Alexandru Birladeanu, a Minisztertanács alelnöke és Corneliu Manescu külügyminiszter — a L'Hotel Martignonban, Franciaország Minisz- t tertanácsának Elnökségén megbeszélést folytattak Georges Pompidou-val, Franciaország miniszterelnökével. A megbeszélés után az újságírók kérésére Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke a következő nyilatkozatot tette: A Georges Pompidou miniszterelnök úrral folytatott eszmecsere, mind a délutáni megbeszélésen, mind pedig a küldöttségünk tiszteletére adott szívélyes légkörű ebéden véleményem szerint igen hasznos és gyümölcsöző volt. Az ő excellenciája, Pompidou miniszterelnök úrral folytatott eszmecsere újból meggyőzött arról, hogy az államférfiak közvetlen érintkezései nagyon fontosak a kölcsönös megismerés, a nemzetközi egyetértés és együttműködés szempontjából. Elemeztük a Románia és Franciaország közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok előmozdításának lehetőségeit. Nem akarok elébe vágni a tárgyalásainkra vonatkozó záróközleménynek, amely igen rövid időn belül teljes mértékben tájékoztatni fogja önöket. De már most kii akarom jelenteni, hogy elégedett vagyok a megbeszélések eredményeivel. Ezt az alkalmat is megragadom, s megköszönöm Georges Pompidou miniszterelnöknek a szívélyes meghívást, hogy látogassunk el szép országukba. Meggyőződésem, s ezt szívesen ismétlem, hogy ez a látogatás meghozza gyümölcseit a francia—román kapcsolatok fejlesztésében. Pompidou miniszterelnök ebédje a küldöttség tiszteletére PÁRIZS. — Mircea Moarca?, az Agerpres különtudósítója jelenti: Georges Pompidou francia miniszterelnök péntek délben ebédet adott a Román Népköztársaság kormányküldöttségének tiszteletére. Az ebéden részt vettek: Ion Gheorghe Maurer, a Román NK Minisztertanácsának elnöke, Alexandru Birladeanu, a Minisztertanács alelnöke, Corneliu Manescu külügyminiszter, Mihai Petri külkereskedelmi miniszter-helyettes, Mauriciu Novac, az Állami Tervbizottság alelnöke, dr. Victor Dimitriu, a Román NK párizsi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a román küldöttség tanácsosai és szakértői. Francia részről az ebéden részt vettek: Louis Joxe, államminiszter, Maurice Couve de Murville külügyminiszter, Valery Giscard d’Estaing pénzügy- és gazdaságügyi miniszter, Christian Fouchet nemzetnevelésügyi miniszter, Michel Maurice Bokanowski iparügyi miniszter, Alain Peyrefitte tájékoztatásügyi miniszter, Michel Habib Deloncle külügyi államtitkár, Maurice Schumann, a Nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Jeui- Louis Pons, Franciaország bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A szívélyes légkörben lefolyt ebéden Georges Pompidou francia miniszterelnök és Ion Gheorghe Maurer, a Román NK Minisztertanácsának elnöke pohárköszöntőt mondott. Megbeszélés Franciaország Külügyminisztériumában PÁRIZS. — Mircea Moarcas, az Agerpres különtudósítója jelenti: Pénteken, július 31-én a francia Külügyminisztériumban megbeszélés folyt le a Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke vezette román kormányküldöttség tagjai és Maurice Couve de Murville francia külügyminiszter között. A megbeszélés után ünnepélyesen aláírták a Román Népköztársaság és a Francia Köztársaság közötti tudományos és műszaki együttműködésről szóló megállapodást. Az okmányt román részről Corneliu Manescu, a Román Népköztársaság külügyminisztere, francia részről pedig Maurice Couve de Murville, Franciaország külügyminisztere írta alá. Fogadás a Román NK párizsi nagykövetségén PÁRIZS. — Mircea Moarcas, az Agerpres különtudósítója jelenti: Dr. Victor Dimitriu, a Román NK párizsi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete péntek este fogadást adott a nagykövetségen Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke vezette román kormányküldöttség franciaországi látogatása alkalmából. A fogadáson részt vettek: Louis Joxe francia ideiglenes miniszterelnök, Maurice Couve de Murville külügyminiszter, Maurice Schumann, a Francia Nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Comte Offenbach a francia-román baráti parlamenti csoport elnöke, Waldeck Rochet, a Francia KP főtitkára, Jules Moch, a Francia Szocialista Párt (SFSO) vezető bizottságának tagja, a francia főváros politikai és kulturális életének számos személyisége, egyes nagy ipari cégek vezetői, újságírók. Részt vett Ion Gheorghe Maurer, a Román NK Minisztertanácsának elnöke, Alexandru Birladeanu, a Minisztertanács alelnöke, Corneliu Manescu külügyminiszter, a román küldöttség több tanácsosa és szakértője. Úgyszintén részt vettek Párizsba akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. A fogadás, amelyen több mint 450 személy vett részt, szívélyes légkörben folyt le. •+++++++++++++++ + •* A KÖLTÉSZET HETE Költők és olvasók országos szintű találkozója — a Költészet Hete gyökeret vert, szép hagyománya új életünknek, kifejezője azoknak a minőségileg megújult és magasrendű kapcsolatoknak, amelyek nálunk az irodalom és a tömegek viszonyát jellemzik. Ebben az évben a Költészet Hetének különös jelentőséget kölcsönöz az a tény, hogy rendezvényeire népünk legnagyobb ünnepének előestéjén, a felszabadulás XX. évfordulójának tiszteletére kerül sor. A költői szó, amely több száz színpadon, kultúrotthonban, üzemi klubban csendül fel, szinte egyidejűleg ezekben a napokban, az ország minden sarkában, azt a történelmi eseményt köszönti, amely új életünk, eredményeink, győztes szocialista építésünk hajnala volt. A költészet is azóta szárnyalja be szabad és magasan repülő, de mégis mindenütt fészketverő madárként a felszabadult ország tájait, jut el mindenhová, fényével fokozva azt a ragyogást, amelyet népünk minden erőműnél hatalmasabb alkotó energiája áraszt. Új költészetünk az elmúlt két évtizedben együtt fejlődött, együtt gazdagodott népünk életével és sikereinek forrása pártunk, a Román Munkáspárt bölcs politikája, amely soha nem látott megvalósításokra serkentette szorgalmas népünket, azt a népet, amelynek nagy alkotói a múltban is voltak, de alkotásuk eredményeit, a művészet, a tudomány kincseit csak ma, a felszabadult hazában vallhatja teljes mértékben magáénak. A Költészet Hetének hagyománnyá válása, a költők művei iránt megnyilvánuló nagyfokú érdeklődés, az új, fejlett ízlésű műértő olvasóközönség felnevelkedése egymagában is arról beszél, hogy mit valósítottunk meg történelmileg aránylag rövid két évtized alatt. A költők és olvasók igen szoros kapcsolata, ilyen termékeny alkotó együttműködése elképzelhetetlen lett volna a múltban, amikor a verseskötetek csak nehezen is kis példányszámban jelenhettek meg és a legértékesebb alkotások sem juthattak el a címzetthez, az olvasóhoz. Nemrég zajlottak le az országos Eminescu-ünnepségek, élénk bizonyságaként annak, hogy a - + -f ^--^-r+4-++-1-+4-1-++4-i múlt klasszikus értékei — amelyeket ma alkotó módon tovább folytatunk — új ragyogást kaptak napjainkban, a szabad hazában. Nem felesleges arra gondolni, hogy Eminescu annak idején gyalogszerrel vagy kóberes szekérrel vándorolva járta be az országot, ma pedig utódait kitárt karokkal várják mindenütt. Az olvasók igénylik, szeretik és becsülik a költők szavát, akik erre a bizalomra azzal válaszolnak, hogy képességeiket, tehetségüket a nép ügyét szolgáló költészet szolgálatába állítják. Az életének kilencedik évtizedében járó Tudor Arghezitől egészen a Luceafáról vagy a Forrás sorozatban induló fiatalokig költőink egységes harci frontot alkotnak. A szocializmus vörös csillaga és a költészet hajnalcsillaga ikertestvérek. Ahol a vörös csillag felragyog, ott fényt áraszt a költészet csillaga is. A huszadik évforduló tiszteletére rendezett Költészet Hete a szabad haza minden sarkában a költői szó messzehangzó erejével tanúskodik erről. GÁLFALVI ZSOLT r-r -4-+ + + *- + + ++ + -► -í- 4-+-*-•*+•