Vörös Zászló, 1964. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1964-09-11 / 215. szám

—4—-*—f—r+++++++* I I f —­—5—r •I' 1 + • t A Iktatás : + H Az egyre növekvő termelési feladatok, megvalósítása elkép­zelhetetlen jól képzett szak­káderek nélkül. Éppen ezért államunk óriási összegeket, megfelelő feltételeket biztosít a népgazdaság valamennyi ágában dolgozó káderek kép­zésére, továbbképzésére. Oktatási hálózatunk évről­­évre bővül, tökéletesedik. E hálózat szerves részét alkot­ják az ipari egységek kereté­ben szervezett szakoktatási és továbbképzési tanfolyamok. Tekintettel arra, hogy az ipari egységek hova­tovább csak szakképzett dolgozókkal gya­rapodnak, a fő hangsúly fo­kozatosan a továbbképző tan­folyam szervezésére terelődik. Hosszú évek gyakorlata be­bizonyította, hogy az oktatás­ra a legkedvezőbb időszak az ősz—téli tavasz. Ez a tapasz­talat legalább annyira érvé­nyes az ipari egységekben szervezendő szakoktatási for­mákra is. Bár az utóbbi évek­ben javult a szabadságolások elosztása az év folyamán, a statisztika még mindig azt bi­zonyítja, hogy nyáron arány­lag többen veszik ki szabad­ságukat, mint az év többi év­szakaiban. De ettől eltekintve a kellemes időjárás nagyobb lehetőségeket nyújt a munka­idő utáni szórakozásra (für­dés, kirándulás). És helyes, ha ebben az időszakban a dolgo­zók szabad idejüket ilyen cé­lokra használják fel. Viszont az ősz beálltával a vállalatok pártszervezeteinek irányításá­val a szakszervezeti bizottsá­goknak arra kell törekedniök, hogy a dolgozók szabadide­jének egy részét szakmai fel­­készültségük gyarapítására fordítsák. Éppen ezért már most valamennyi ipari válla­lat szakszervezeti bizottsága a műszaki kollektívával karölt­ve hozzá kell hogy lásson a szakoktatási formák meghatá­rozásához, a tanterv ésszerű összeállításához. Helyesen jártak el ebben a marosvásárhelyi „Augusztus 23" Bútorgyárban, ahol már szeptember 1-én megnyitották az első szaktanfolyamot, me­lyet rövidesen újabbak fog­nak követni. Az oktatási formák minél ésszerűbb meghatározásának, valamint a tanterv összeállí­tásának alapját minden válla­latnál az elmúlt évben szer­zett tapasztalatok alkotják. Jó módszereket alkalmaztak több ipari egységnél, így az „Au­gusztus 23" Bútorgyárban, a dicsői vegyikombinátban és máshol is. A különböző okta­tási formákat szakáganként szervezik meg, a tantervben főleg az ezzel kapcsolatos problémákat irányozzák elő. Különös figyelmet fordítanak az előadások megválasztására. A rosszul összeállított, unal­mas előadás nem kelti fel a hallgatók figyelmét, s így az oktatás nem érheti el célját. A lehetőségeknek megfelelően az előadásokat szemléltető a­­nyagokkal kell érthetőbbé, el­­sajátíthatóbbá tenni. Több üzemnél a szakokta­tásba csak a munkásokat von­ják be. A technika állandóan fejlődik, új vívmányokkal gyarapodik. S ezzel lépést kell tartaniuk az üzemek mér­nökeinek, mestereinek és tech­nikusainak is. Íme mi teszi szükségessé a műszaki értel­miségiek és középkáderek ré­szére is a megfelelő szintű továbbképző oktatási formák megszervezését. Kiváló minőségű és olcsó terméket csak jó szakember gyárthat, ezt a címet azonban csakis szorgalmas tanulással lehet elérni. Ehhez adnak se­gítséget az oktatási formák valamennyi vállalat dolgozói­nak. PETELEI ISTVÁN Növekedik az elsőosztályú fajanszlapok részaránya A dicsői Vegyipari Kombinát fajanszrészlegén nemcsak a terv­­előirányzat teljesítésében és túl­szárnyalásában értek el jó ered­ményeket, hanem a minőség ja­vításában is. Míg 1960-ban az el­sőosztályú fajanszlapok részará­­nya 51 százalék volt, addig eb­ben az évben elérte a közel 72 százalékot. A minőség javításá­ban kitűntek Furnea Gligor, Gá­bor András, Suciu Maria, Cucu Letisia és mások. HALASIU IOAN levelező Közel ■ siámal a B­picöSCIelöBt iáészíteilen­ A gyergyói Partizán helyiipari vállalat munkaközössége a párt­­alapszervezet irányításával az el­múlt nyolc hónapban 106,6 szá­zalékban teljesítette összterme­­lési tervét és 107,8 százalékban készárutermelési elirányzatát. Az itt készült tetszetős, jó minősé­gű iskolapadok országszerte nagy keresletnek örvendenek. Az említett időszakban 967 pad­dal termeltek többet a tervezett mennyiségnél. Ezeknek összérté­ke meghaladja a 400.000 lejt. A szocialista versenyben ifjú Benedek József és Simon Dénes szerelők tűntek ki, akik 120— 125 százalékban teljesítik napi termelési feladatukat. ____________□ 75.000 darab fed­őcserép terven felül Augusztus hónapban 75.000 fedőcserepet állítottak elő terven felül a dicsői köztársasági érde­keltségű Tégla- és Cserépgyár dolgozói. Ezzel a mennyiséggel 5.000 négyzetméter nagyságú te­tőt lehet lefedni. A gyár munká­sai, technikusai és mérnökei szorgalmasan küzdenek a szo­cialista versenyben tett egész évi vállalásuk határidő előtti tel­jesítéséért, hogy ezúton is hoz­zájárulhassanak az építkezések ütemének gyorsításához. CSISZÁR DEZIDERIA levelező ------------------OC Acél, öntvény, színes fém­ Gyergyó rajonban is egyre na­gyobb lendületet vesz az ócska­­fém-gyűjtési akció. Augusztus hónapban közel 10.000 kilogram­mal több acélhulladékot, 3.495 kilogrammal több öntvényt és 218 kilogrammal több színes fé­met gyűjtöttek be és küldtek el a kohászoknak az előirányzott mennyiségnél. E mozgalomban élen jártak az alfalvi Lenüzem és a Partizán Vállalat ifjai, akik 13 tonna, illetve 6,5 tonna ócs­kafémet értékesítettek, valamint az alfalvi kollektivisták, akik a szövetkezet közvetítésével 5.400 kilogramm fémhulladékot adtak át a begyűjtő központnak. MAI SZÁMUNKBAN: — Művelődési krónika (2. ol­dal). — Negyven év munkában (2. oldal). — IFJÚSÁG (3. oldal). — Sport (4. oldal) — A nagyvilágból (4. oldal). Új szakképesítő tanfolyam A marosvásárhelyi „Augusztus 23" Bútorgyárban szeptember 1- én egy négyhónapos szakképesí­tő tanfolyam nyílt meg. Ezen a tanfolyamon hét ifjú a fafaragás­ban, három pedig a furnérdíszí­tésből (intarzia) nyer szakképesí­tést. Az előadásokat az üzem mérnökei és technikusai tartják. A tantervben 125 elméleti óra szerepel, a többit pedig a terme­lésben töltik el a hallgatók. E tanfolyam azért vált szük­ségessé, mivel az „Augusztus 23" Bútorgyárban e szakágak a kö­zeljövőben kibővülnek. TÖRÖK FERENC levelező A maros­vásárhelyi 2-es számú Autójavító Vállalatnál az aleszek lÉOTása rt­st cs­epek az előirányzón Misiéi Az első hét hónap alatt több mint 300.000 lej megtakarítást ér­tek el a tervezett önköltség csök­kentése révén a marosvásárhelyi 2-es számú Autójavító Vállalat dolgozói. A terv többi mutatóját, mint termelékenységi, az összter­­melési, valamint az árutermelési előirányzatot is túlszárnyalták. Igaz, nem nagy százalékarányban, de ez is nagy érdeme a vállalat dolgozóinak. Elsősorban azért, mert az év elején bizonyos ne­hézségekkel kellett megküzdeni­­ök. Ilyen volt részben egyes cse­realkatrészek hiánya és az, hogy a javításra sok esetben a megen­gedettnél jobban lejárt, megron­gálódott, kopott gépkocsikat küld­tek a vállalathoz. Ez éreztette ha­tását, mert az év elején lema­radtak egyes tervmutatók teljesí­tésével. A visszaesés természete­sen csak időleges volt, mert, a­­mint már a fentiekből is kitűnt, nemcsak behozták a lemaradást, hanem a tervmutatókat túlhalad­ták, s köztük az egyik legjelen­tősebbet az önköltségcsökkentési előirányzatot. Az alábbiakban nézzük meg miként sikerült ezt megvalósítani? A marosvásárhelyi Autójavító Vállalatnál már régóta arra törek­szenek, hogy minél kevesebb új cserealkatrészt vegyenek ki a raktárból a javításokra, s helyet­tük egyre nagyobb tömegben és mn­inél többféle elhasznált alkat­részt újítsanak fel. Erre különös gondot fordítottak ebben az évben, hogy a huszadik felszabadulási évfordulót minél nagyobb értékű megtakarításokkal köszöntsék. Az eredmény pedig az, hogy az önköltségcsökkentés­re tett vállalásukat jelentősen túl­szárnyalták. Mintegy 200 féle al­katrész felújítását vezették be a múlt évi 80—100 félével szemben. Olyan alkatrészeket is felújítanak, mint az elrepedt motortest, sze­lepemelő bütyköstengely stb. Persze csak olyan motortesteket újítottak fel, amelyeket jóváha­gyott a műszaki kollektíva. Pél­dául külső köpenyrepedéseket he­gesztettek, ragasztottak meg az elektroplaszt nevű különleges anyaggal, amelynek beszerzése szintén a vállalat dolgozóinak le­leményességét igazolja. Ha egy ilyen külső repedés esetében ki­cserélték volna újjal a motortes­tet, az 1.800 lejbe került volna szemben a kétszáz egynéhány le­­jes javítási költséggel. Az alkatrészek megújítását a vállalat vezetősége termelési fel­adatként jelölte meg a mesterek, technikusok, mérnökök számára, akik kétségkívül becsülettel ele­get is tettek e kötelezettségnek. Több alkatrész felújítását a dol­gozók ésszerűsítésekkel, újítások­kal oldották meg. Ezzel kapcso­latban értékes újítást adott be Varga István a Steagul Roșu típu­sú gépkocsik első tengelyében lé­vő megkopott bronzperselyek fel­újítására. Tom­a Alexandra újító tökéletes befogó készüléket szer­kesztett a sebességváltó fedél­homlokzatának esztergálására. Sime Florea újító pedig szin­tén egy befogó készüléket al­kotott, a Agesztett bolygóház tökéletes esztergálása érdekében, de még tovább sorolhatnák az újításokat. A fentiekben a cserealkatrész­­felújítás gazdasági fontosságáról beszéltünk. De bizonyára akad­nak olyanok, akik feltételezik, hogy az új alkatrész-fogyasztás csökkentése maga után vonta a minőség gyengülését. Erről azon­ban szó sem lehet. Az állami szabvány előírja, hogy a garan­cia­idő alatt a kijavított gépko­csiknak hány százaléka lehet de­fektes. Nos, ezt a megengedett arányt a vállalat dolgozói 1 szá­zalékkal még csökkentették is. MÁRTON BALÁZS A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS SZÜNTELEN fELVELÉSÉÉRT A Tartományi Mezőgazdasági Tanács plenáris ülése Tegnap, szeptember 10-én a Szakszervezetek Művelődési Há­za nagytermében megnyílt a Tartományi Mezőgazdasági Ta­nács plenáris ülése, mely elemzi az 1964. évi mezőgazdasági év­ben a növénytermesztésben, az állatállomány gyarapításában és hozamának növelésében elért eredményeket, és intézkedéseket foganatosít az 1965. évi terme­lési terv feladatainak megvaló­sításáért. Ugyanakkor a plenáris ülés résztvevői elemzik a búza termelésében elért idei eredmé­nyeket, és ajánlásokat fogadnak el e növény 1964—65. évi ter­mesztésére. A plenáris ülésen részt vesz­nek Mogoliu Marcel mérnök, a tartományi pártbizottság titkára, a Tartományi Mezőgazdasági Ta­nács elnöke, dr. Nicoliciu Sfetos­­lav, a Mezőgazdasági Főtanács állattenyésztési osztályának he­lyettes vezetője, a kollektív gazdaságok mérnökei, állami gazdaságok, gép- és traktorállo­mások vezetői, állatorvosok, va­lamint a tartomány mezőgazda­ságával kapcsolatos vállalatok, intézmények küldöttei. A plenáris ülés munkálatait Mogosiu Marcel elvtárs nyitotta meg, üdvözölve a jelenlévőket, s rajtuk keresztül tartományunk mezőgazdaságának valamennyi dolgozóját, majd ismertette a gyűlés napirendjét. Rámutatott arra, hogy a plenáris ülés, ele­mezve az évi termelési terv tel­jesítésében elért sikereket, fel­színre hozva az elmúlt évi hiá­nyosságokat, értékes tapasztalat­­cserévé kell hogy váljék, mely általánosítja az élenjáró dolgo­zók tapasztalatait a mezőgazda­­sági termelés minden ágában. Az első napirendi pont kere­tében Cseresznyés Béla elvtárs, a Tartományi Mezőgazdasági Ta­nács alelnöke jelentést terjesz­tett elő az 1964. évi termelési tervben előirányzott feladatok teljesítésében elért eredmények­ről, majd kiemelte azokat az in­tézkedéseket, melyek biztosítják az 1965. évi termelési terv tel­jesítését. Az előterjesztett jelentés vi­tája során felszólaltak a kollek­tív gazdasági mérnökök, a rajon­ mezőgazdasági tanácsok szakem­berei, állatorvosok, meghívottak. Beszédeikben hangsúlyozták a hektárhozam növelésében, az ál­lattenyésztés fejlesztésében, a földterület ésszerű kihasználásá­ban, a munka ésszerű megszer­vezésében szerzett tapasztalatai­kat, és vállalták, hogy mindent megtesznek a növényi és állati termékek termelésének fokozá­sáért a jövő évi termelési terv, maradéktalan teljesítéséért. A Tartományi Mezőgazdasági Tanács plenáris ülése ma, szep­tember 11-én folytatja munkála­tait. A plenáris ülés résztvevőinek egyik csoportja A szárhegyi állami gazdaságban • Szedik a krumplit • Vetik a rozsot Az állami gazdaságban az idén 120,5 hektáron nyári és 97,5 hektáron őszi krumplit ültettek. A gazdag termés elérése érde­kében 80 hektár területet istálló­trágyáztak, 138 hektárt pedig foszfortartalmú műtrágyával hin­tettek be, hektáronként 300 kilót biztosítva. A krumpli elültetése után hektáronként 200 kiló nitro­gén-műtrágyát szórtak szét, hogy elősegítsék a növény gyors fej­lődését. Ezt követően a területet megboronálták, majd háromszor géppel és kétszer kézzel megka­pálták. A szakemberek úgy irá­nyították a munkát, hogy mindig a legmegfelelőbb időben végez­zék el a növényápolást. A gazda­ság vezetőségének gondja volt arra is, hogy a krumplit megóv­ják a kártevőktől. Amikor a ko­­lorádó-bogár petéi kikeltek, re­pülőgéppel beporozták a krumplit. A második generáció megjelené­sekor pedig permeteztek. A gazdag termés betakarításá­ra szintén alaposan felkészültek. Az intézkedési terv alapján ide­jében megtették a szükséges elő­készületeket. A betakarítás meg­gyorsításáért két krumpliszedő­gépet helyeztek üzembe. Eddig 45 hektárról szedték ki a krum­plit. Az év folyamán végzett szorgos munkáért gazdagon fizet a föld. Az előirányzott 11.000 kilós hektáronkénti átlagtermés­sel szemben 17.000 kilót értek el eddig. A krumpli kiszedésével egy­idejűleg szorgos munka folyik a jövő évi rozstermés biztosítá­sáért. A traktoristák 170 hektá­ron őszi mélyszántást végeztek. Amint az állami gazdaság igaz­gatója tájékoztatott, a traktoris­ták munkája kifogástalan. A ta­laj milyenségének figyelembevé­telével végezték a szántást, így jó magágyba kerül a rozs. Há­rom géppel naponta 45 hektáron teszik földbe a magot. A csergedi kollektivisták (Di­cső rajon) az idén egy hektáron termesztenek paradicsomot. A zöldségtermesztő csoport tagjai nap mint nap gazdag termést takarítanak be. Eddig 5000 kiló paradicsomot értékesítettek és még ennyire számítanak. Készen A homoródkarácsonyfalvi kol­lektív gazdaság székházában e napokban megélénkült a munka. Brigádosok, csoportfelelősök, a vezető tanács tagjai, kollektivis­ták gyakran megfordulnak itt, hosszasan elbeszélgetnek, a mun­kák menetét értékelik, a soron­­lévőkről beszélgetnek. A csép­­lést ugyan még nem fejezték be — most a pártszervezet irányítá­sával minden erőt erre a fontos munkára mozgósítanak —, azon­ban nem feledkeznek meg a kö­zeledő őszi vetési munkálatok­ról sem. Erről esik a legtöbb szó e napokban. Hol vetünk, milyen búzafajtát használunk, melyik földet kell megtrágyázni, hol kell a lóherét hamarabb levágni, a burgonyát begyűjteni,­ hogy a vetési kampány ne érjen felké­születlenül. Ez foglalkoztatja a karácsonyfalvi kollektív gazda­ság tagságát, vezetőségét. És a kérdésekre meg is kapják a pon­tos, határozott választ. A gazda­ság mérnöke a pártszervezet megbízásából elkészítette az őszi vetési munkálatok megkezdésére, befejezésére a gazdaság tervét. A tervben gondosan megnevezte azokat a dűlőket, parcellákat, ahová a búzát ebben az évben vetik. Megjelölte a trágyázás alá kerülő dűlőket is, feltüntetve a szükséges trágyamennyiséget. 1961-ben épült fel és kezdte meg a termelést a marosvá­sárhelyi Tejbegyűjtő- és Fel­dolgozó Vállalat meggyesfal­vi egysége. Az egységben na­ponta 35.000 liter tejet dol­goznak fel. Legfontosabb ter­mékei a pasztörizált tej, vaj és sok friss tejtermék. A fényképen az egység épülete látható. Ugyancsak ebben a füzetben ne­vezte meg a búzafajtákat is. Ezek szerint 108 hektáron Har­­rach, míg 122 hektáron Csanád 117 búzafajtát vetnek. E fajták ugyanis a legjobb hektárhozamot adták ebben az évben a kollektív gazdaságban. Az egyik rovatban feltüntette, hogy mit tettek már eddig az őszi vetési munkálatok sikere érdekében. Itt van például a trágyázás. A kétszázharminc hektár búzaterületből 52 hektárt kell megtrágyázniuk. Ezt a mun­kát már megkezdték. Tervük, hogy ötven hektáron műtrágyát hintenek el. Ebből kilenc hektá­ron már elszórták a szükséges mennyiséget. Közel 55 hektár lóherés földet vetnek be búzá­val ebben az évben. S hogy a földet idejében előkészítsék, megkezdték a here kaszálását, szárítását és raktározását. A gép­állomás traktorai pedig kilenc hektáron már elvégezték a vető­szántást. S hogy a tagság még jobban lássa, tudja, milyen lesz a jövő­ben a határuk, hol, mi terem, a mérnök elkészítette a kollektív gazdaság földterületének térké­pét is. Az alapos és sok türelmet igénylő munkán különböző szí­nek jelzik az őszi búza vetéste­rületét, a kukoricáét, burgonyáét stb. A térképen feltüntette a be­vetés alá kerülő terület nagysá­gát, a brigádok megnevezését. A térképet a gazdaság székhá­zában jól látható helyre füg­­gesztette ki. A tagság és bárki, aki a kollektív gazdaságban megfordul, átfogó képet lát a karácsonyfalviak terveiről, cél­kitűzéseiről.

Next