Vörös Zászló, 1964. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1964-09-16 / 219. szám

A munkatermelékenység növelésének tartalékai az erdőgazdálkodásban Tartományunk erdőgazdálko­dási szektorának dolgozói a párt­szervezetek állandó irányításával nagy lelkesedéssel dolgoztak, hogy méltóképpen ünnepelhessék hazánk felszabadulásának 20. év­fordulóját. örömmel töltenek el az Erdőgazdálkodási Igazgatóság nyolc havi összesített eredmé­nyei. Az össztermelési tervet 12,7 százalékkal, az előirányzott termelékenységet 1,9 százalékkal teljesítették túl. Az 1965. évi termelési muta­tók tervezetének iparágankénti vitája az elmúlt napokban zaj­lott le. Tartományunk Erdő­gazdálkodási Igazgatósága moz­gósító, az idei várható színvo­nalnál 7,2 százalékkal nagyobb termelékenység növelési felada­tot kapott. A tervmutatók megvitatása e­­gész sor olyan belső tartalékot hozott felszínre, melyek hozzájá­rulhatnak e feladat teljesítéséhez és túlszárnyalásához. Minthogy az állomány átlagos létszámát a nyolc hónap alatt az Erdőgazdál­kodási Igazgatóság keretében jóval túlhaladták, e munkások­nak olyan termelési ágakba való irányításával kell visszaállítani a tervezett létszámot, ahol szük­ség van a munkaerőre. Különbö­ző technikai megoldásokkal és főként a működésüket megsza­kító okok felszámolásával növel­hető a gáterek termelékenysége. Hasonlóan a termelékenység emeléséhez vezet egyes iparva­­sutaknak erdei autóutakkal való felváltása stb. Amint a munkatermelékenység növelését befolyásoló tényezők alábbi elemzéséből kitűnik, a Tartományi Erdőgazdálkodási Igazgatóság vállalataiban vannak lehetőségek a termelékenység emelésére az év első felében ne­gatívan ható tényezők megjaví­tásával. A munkatermelékenység növe­lésében döntő jelentőségű az er­dőkitermelésnek korszerű gépek­kel, felszerelésekkel való ellá­tása. A pártszervek és szerveze­tek, valamint az adminisztratív vezetők állandóan szorgalmaz­ták a termelés gépesítését, s így a Román Munkáspárt III. kon­gresszusának Irányelvei, melyek szerint az erdőkitermelésben 50—60 százalékban kell gépesí­teni a döntést és darabolást, két évvel korábban valósultak meg (1964 első félévének végén 78,5 százalék volt az elért színvonal). A közelítésben másfél évvel korábban teljesítették az elő­irányzatot (a félév végén 50,7 százalékot értek el), a gépi rako­dásnál kedvező feltételek van­nak ahhoz, hogy az Irányelvek­ben kitűzött 55 százalékos szín­vonalat egy évvel hamarabb, vagyis 1964 végén teljesítsük. Ebben az évben is az Erdő­gazdálkodási Igazgatóság vezető­ségének közbenjárása nyomán az erdőgazdálkodási vállalatok mű­szaki alapja beruházás útján 11 Wyessen típusú sodronypályával és 63 gépi fűrésszel gazdagodott, ami növelte a munka termelé­kenységét a kitermelésben. Kis­gépesítési hitelek felhasználásá­val 13 kábeldarut szereltek fel, 16 Wyessen és 18 Mineciu kötél­pályát új vágtereken állítottak üzembe. Még szebbek lehettek volna az új gépek alkalmazásában elért eredmények, ha valamennyi ter­vezett Wyessen sodronypályát be­szereltek volna (8 felszerelésével maradtak el), és ha gyorsabban üzembe helyezték volna az előre ír’’jelölt vágtereknél az új és Cristea Ioan, a marosvásárhe­­lyi Electro-Mure? vállalat szo­cialista versenyben kitűnt dol­gozója. Havonta a tervezett­nél átlagosan 20 százalékkal több, igényesen megmunkált alkatrész kerül le esztergagé­péről, máshonnan áthozott pályákat. (Különösen a toplicai IF-nél.) A terv a jövő évre is előirá­nyozza az erdőgazdálkodási vál­lalatok 80 új gépi fűrésszel, 30 traktorral, 40 sodronypályával és más felszerelésekkel való ellátá­sát, melyek számottevően előse­gítik a munkatermelékenység növelését. Levonva az ez évi tanulságo­kat, idejében intézkedni kell a felszerelések határidőre való be­szerzéséről ,és főleg azt kell fi­gyelemmel követni, hogy a be­rendezéseket megérkezésük után késedelem nélkül helyezzék ü­­zembe, ne porosodjanak hetekig a raktárakban. Jelentős tartalékok rejlenek az erdőgazdálkodási vállalatok tu­lajdonában lévő műszaki eszkö­zök kihasználásában is. Habár az esetek többségében teljesül a gépek terve és termelékenysége, bizonyos felszerelések csak rész­ben érték el az előirányzott tel­jesítményt. Hét hónap alatt pél­dául a sodronypályák tonnákban kifejezve 81 százalékban, tonna­­kilométerekben pedig 71 száza­lékban teljesítették a tervet, az autódaruk 80 százalékban, a rönk­rakodók 46 százalékban és a tű­zifa-szállítókkal 76 százalékban teljesítették az előirányzatot. Az ok egyrészt a rámpák rossz anyagellátása, másrészt hogy e­­gyes vállalatok (különösen a toplicai és csíki erdőgazdálko­dási vállalat) vonakodnak e gé­pek használatától, a rakodó és szállítóberendezések műszaki fej­lesztésétől. A fenti és más mu­lasztások miatt az első nyolc hónapban a toplicai vállalat csak 94 százalékban, a régeni IF pe­dig 97 százalékban teljesítette a gépi rakodási tervét. Mindezek arra figyelmeztet­nek, hogy a jövő évben fokozott hangsúlyt kell helyeznünk min­den feltétel megteremtésére a meglévő gépeknek a tervezettnél jobb kihasználása érdekében. A műszaki indokolási normán alapuló akkordbérezés megszerve­zése fontos tényező a munka jobb megszervezésében és a munkásoknak a munkatermelé­kenység növelésére való ösztön­zésében. Gyakorlatba ültetve pár­tunk határozatait, a Tartományi Erdőgazdálkodási Igazgatóság és az erdőgazdálkodási vállalatok vezetőségei haladást értek el az akkordmunka alkalmazása tekin­tetében az első félév folyamán. Az akkordmunkát a tavalyi első félév 80,8 százalékával szemben az idén 82,4 százalékban terjesz­tették el az össztevékenység ke­retében. Nagyobb növekedést a gyergyói és szovátai erdőgazdál­kodási vállalatok értek el. Hatékony erőfeszítéseket tet­tek a műszaki indokolású normák bevezetése céljából is. A DREF keretében az első félévben 25 százalékkal haladták túl a nor­mamegállapítási tervet, csökkent az egyéni feladatukat nem telje­sítő, valamint a normát túlzottan meghaladó munkások száma. Több brigád és munkás dolgo­zott összakkordban, az első fél­évben a fatömeg 79,16 százalé­kát ezek a brigádok termelték ki. Az elért eredmények ellenére sokat lehet még tenni az ösztön­zőbb bérezési rendszer alkalma­zása terén, így az Erdőgazdálko­dási Igazgatóság kitermeléseiben az akkordmunka terjedési aránya nem változott az utóbbi évben. Ugyanakkor egyes erdőgazdálko­dási vállalatok érezhetően vissza­estek 1964 első félévében. Az erdőkitermelésben a tapasz­talati-kísérleti normák az alkal­mazott normák összességében 17,7 százalékot tesznek ki, míg a többi tevékenységi területeken 10 százalék alá estek, ami azt tükrözi, hogy vannak még lehető­ségek a normák javítására. 1965-ben fokozott munkát kell kifejteni a műszaki indokolású normák bevezetéséért. Be kell vonni a szakoktatásba és segíte­ni kell azokat a munkásokat. NICOLEANU IOAN, a tartományi pártbizottság gazdasági komissziójának helyettes vezetője (Folytatás a 3. oldalon) MAI SZÁMUNKBAN« — Film: Történelmi lapok — Románia 1964 (2. oldal) — Külföldi vendégek a Román Népköztársaság népgazda­sági eredményeinek kiállí­tásáról (3. oldal) — A közös vagyon állandó gyarapítása a kollektivis­ták jólétének alapja (3. oldal) — A nagyvilágból (4. oldal) Megkezdték a cukorrépa ásását A szentgericei kollektivisták, mint minden évben, az idén is a rajonban az elsők között kezd­ték meg a cukorrépa betakarítá­sát. Naponta mintegy 100 kollek­tivista­ szedi a gazdag termést. A fogatosok pedig azonnal szál­lítják is az állomásra. . Jól fizet a föld. Az eddig kiásott terüle­ten 28.000 kilót adott hektárja. A cukorrépa-föld azonban nem marad sokáig szabadon. Ahogy felszabadul, azonnal megjelennek rajta a traktorok és készítik elő a vetésre, az idén ugyanis a búza egy része a répa után kerül a földbe. A szentgericei kollektivisták az 1964—1965-ös mezőgazdasági év­ben 380 hektáron termelnek bú­zát és 30 hektáron árpát. Ennek előveteményei a már említett cu­korrépa mellett a here, kukorica és más növények. A hereföldet már előkészítették. Sőt az árpa egyrészét már a földbe is tették. Gyorsan halad ez a munka is. A vezető tanács idejében el­készítette a trágyázási tervet is. Ennek megfelelően a fogatosok egy része a trágyakihordással foglalkozik. A trágyát majd a kukorica és más területeken te­rítik szét és szántják alá. Eddig több mint 80 hektárra elegendő mennyiségű trágyát hordtak ki. A cukorgyárak szakemberei­nek megállapítása alapján szep­tember 10-én Dicső rajonban is megkezdték a cukorrépa ásását. Elsők közt kezdték meg ezt a munkát a küküllővári, szentmik­­lósi, barkácsi, bonyhai, gálfalvi és más kollektív gazdaságok. Az eddigi eredmények azt igazolják, hogy a kollektivisták a nyár fo­lyamán jól dolgoztak, és minden bizonnyal jóval túlszárnyalják a tervezett hektárhozamot. A bony­hai, zsidvói, sónai átvevőközpon­tokból a­ napokban megkezdték a répa beszállítását a marosvásár­­helyi és ludasi cukorgyárakba. (BÖCHIS SIMION levelező) Csergezán Tamás, a szentgericei kollektív gazdaság elnöke és Sárosi Gyula a IV-es számú mezei brigád első csoportjának ve­zetője elégedettek az idei cukorrépa terméssel. Ne késsen a vetőmag előkészítése sem A mezőszabadi kollektív gazda­ságban nemrég ért véget a ke­nyérgabona cséplése, így a kol­lektivistáknak csaknem minden átmenet nélkül újabb mezőgazda­­sági munkákkal kell megbirkóz­­niuk. A vetés, a betakarítás, a silózás és az ezekkel a munkák­kal szorosan összefüggő tenni­valók sikeres elvégzésére foga­natosított intézkedések felől ér­deklődve Octavian Fodor, a gazdaság mérnöke elmondotta, hogy a rajoni mezőgazdasági ta­nács nemrég megtartott plenáris ülése után a kollektív gazdaság vezető tanácsa és pártbizottsága intézkedési tervébe foglalta az őszi mezőgazdasági kampány si­keres végrehajtását biztosító leg­fontosabb feladatokat. A terv alapján minden brigádban kijelöl­ték a jövő évi búza termesztésé­re szánt, valamint a trágyázandó területeket. A gazdaság ezen az őszön 320 hektáron vet búzát megfelelő elő­­vetemények után, összesen 120 hektárt trágyáznak meg istálló­trágyával, 50 hektáron pedig mű­trágyával fokozzák a talaj ter­mőképességét. Az idei eredmé­nyeket alapul véve, jövőre csak a legjobb termést biztosító faj­­tákat vetik el. Tudott dolog, hogy a bő ter­més egyik legfontosabb előfelté­tele a jó vetőmag. Bár hozzáfog­tak ehhez a munkához is, a hét vagon vetőmag tisztítása vonta­tottan halad, ezért olyan intéz­kedésekre van szükség, amelyek meggyorsítják a vetőmagtisztí­tást, annál is inkább, mert a na­pokban megkapják a laborató­riumi vizsgálatok eredményét és az előkészített 200 hektáron meg­kezdhetik a vetést. Készül a magány Bölkényben is Van tennivaló bőven a belke­­nyi kollektív gazdaságban is. A sarjú, széna behordása, a silózás mellett legnagyobb gondot az őszi szalmás gabonák vetésének előkészítésére fordítanak. Az idén is 510 hektáron vetnek bú­zát, s bizony nem kis feladat volt kijelölni a legjobb területe­ket erre a célra. E feladat meg­valósítása céljából számos intéz­kedést foganatosítottak. A terü­leteket úgy jelölték ki, hogy a búza legnagyobb részét a ko­rábban lekerülő elővetemények után vethessék, és csupán 20—25 százalékát kukorica után, így például a napokban megkezdték a 100 hektárnyi felszabadult he­reföld szántását, néhány napja ütemesen folyik a cukorrépa ásása is. A magágy előkészíté­sén 10 traktor dolgozik. Az eddi­gi eredmények alapján az idén csak Bezosztája, Harrach és he­­lyi fajtájú búzákat vetnek. ün­ Az új tanévtől kezdve általá­nosítják az externátust a felső­fokú orvosi oktatásban. A ta­pasztalat ugyanis azt mutatja, hogy ezzel a rendszerrel a diá­kok közvetlen kapcsolatban ál­lanak az orvosi gyakorlattal és kiváló képzettségre tesznek szert. Az új oktatási tervnek megfe­lelően az általános orvosi fakul­tások és gyermekorvosi osztá­lyok utolsó három évének hall­gatói gyakorlati oktatása exter­­nátus formájában történik. A diá­kok szaktanerők irányításával naponta legkevesebb négy órát konkrét feladatok alapján fog­nak dolgozni a kórházakban. Minden tanulmányi évben az externátusi feladatokat az illető szakorvosi területen végzik. A betegek kezeléséhez nyújtott hozzájárulásukért az ösztöndíjas és nem ösztöndíjas hallgatók dí­jazásban részesülnek. Az új oktatási terv értelmében a diákok egy hónap nyári vaká­ciót kapnak (júliusban vagy au­gusztusban) és négy hét vizsga­szabadságot. A vizsgákat két 10 vagy 11 napos szesszióban teszik le. (Agerpres) in ■ ■ . ■ Általánosítják az externátust az orvosi oktatásban Elvetették az őszi árpát Az etédi kollektivisták az idén is körültekintően készültek fel az őszi mezőgazdasági munkákra. Nagy gondot fordítanak a mag­ágy megfelelő előkészítésére, és­­ a vetés idejében és a megfelelő agrotechnikai szinten való elvég­zésére. A jó munkaszervezés eredményeként már földbe ke­rült 32 hektáron az őszi árpa és közel 100 hektárt előkészítettek a búzavetésre. Ezt a munkát is rövidesen megkezdik. Megkezdődött az új tanév Szeptember 15. Ezen a napon ismét benépesül­nek az iskolák, ismét megkezdődik a tanítás. Ha­gyományosan, ünnepi külsőségek között kezdi meg ismét munkáját tanító, tanár és tanítvány. Az idei év megnyitása azonban az eddigieknél is jelentősebb. Népünk szabadságának két évtize­dében, pártunk útmutatásait követve, közoktatá­sunk hatalmas fejlődést ért el. Szocialista elveken felépülő közoktatási rendszerünk évről-évre mind több, sokoldalúan képzett, öntudatos ifjút nevel. Az elmúlt két évtized gazdag mérlege újabb sike­rek forrása. Ebben az évben a nyolcéves oktatás bevezetésének eredményeként, az általános okta­tás idejét 11 évről felemelték 12 évre, így lehe­tővé vált, hogy hazánkban, a legfejlettebb orszá­gokéhoz hasonlóan, a legmagasabb színvonalon szervezzék meg az általános oktatást. Az új tanév első napján néhány iskolában rendezett ünnepségről az alábbiakban számo­lunk be olvasóinknak. Wf A­z új is. A tágas udvaron itt-ott még láthatók a nemrég befejezett építkezés nyomai. De a sugarait e reggelen oly bőségesen ontó szeptemberi nap meleg fényárba vonja­ már az impozáns új épü­letet. Homlokzatán, a főbejárat fölött már ott áll a tábla. 9. számú nyolcosztályos általános iskola — Marosvásárhely. Itt, az Eminescu és Kinizsi utcákat be­kötő nagy udvaron az elmúlt hó­napokban épült fel tartományunk egyik legkorszerűbb nyolcosztá­lyos, tizenhat tantermes iskolája. Kettős ünnepet ülnek hát e vá­rosnegyed iskoláskorú gyermekei, lakói: a tanévkezdés hagyomá­nyosan szép ünnepét a felavatásra kerülő új iskolában. A toronyóra alighogy elütötte a hetet, már gyülekezni kezde­nek az ünneplők, örömtől csil­logó szemek gyönyörködnek az új épületben, amely néhány éven át második otthonuk lesz. Kim­­rúlt arcokat cirógat, piros nyak­kendőket libbent meg a sorok közé lopakodó szellő. Az ün­nepségre hozott sok virág, a gyermekek tarka serege mintha tavaszt idézne e nyárutói napon­. A tanévnyítás mindig szép és megható ünnepe így nyer új szí­neket szabadságunk harmadik évtizedének kezdetén. Kilenc óra után néhány perc­cel az iskola versenyekről is­mert karénekeseinek ajkán fel­csendül szeretett hazánk, a Ro­mán Népköztársaság himnusza. Török Ferenc igazgató, néhány közvetlen bevezető szó után, fel­olvassa Ștefan Balán akadémikus, oktatásügyi miniszter oktatókhoz és tanulókhoz intézett köszöntő szavait, a tanévnyítás alkalmából. Aztán a hála és köszönet szavai csendülnek fel... Mindannyiunk köszönetét tolmácsolják a párt­nak, népi demokratikus államunk­nak a közoktatás szüntelen fej­lesztéséért, a felavatásra váró korszerű épületért, minden új is­koláért és tanteremért, a gyerme­keink és nevelőik iránti messze­menő gondoskodásért. És szavakban is kifejezést nyer az arcokról sugárzó elhatározás: további, még szorgalmasabb mun­kával, eredményeink szüntelen gyarapításával rójuk le hálánkat. Újabbakkal tetézzük az eddigi si­kereket. S mint megható inter­mezzo hangzik el e pillanatban a köszöntés az iskola eddigi igazgatójához, Jászberényi János­hoz, aki tíz éven át irányította­ e nevelő és tanulóközösség mun­káját, hogy negyvenkét évi ne­velői hivatás­gyakorlat után nyugdíjba vonulva élvezhesse a megérdemelt pihenést... Tanu­lók, szülők, kollegák meleg sze­­retete övezi, s az őszinte elisme­rés, mely sosem múlik el. Az ünnepség tovább zajlik. Tero Aurel, a városi néptanács titkára a végrehajtó bizottság üdvözletét tolmácsolja az új is­kola tanárainak, tanulóinak. Utal a párt és kormány messzemenő gondoskodása folytán mindinkább gyarapodó nagyszerű munka- és tanulási feltételekre és sok sikert kíván az új tanévben. Aztán a szülők nevében­­szólalnak fel Berni­ Victor, nyugdíjas postai alkalmazott és Soós Árpád, a­­Folytatás a 2. oldalon) Első osztályosok első találko­zása a tanító nénivel... 21 tonna kenderrost terven felül Az áztatási idény megkezdése­ alatt 10 tonna marok-kenderrel kor a ludasi kenderáztató üzem és 11 tonna kóccal szárnyalták dolgozói vállalták, hogy ebben túl tervfeladatukat. Csökkentet­­az évben 22 tonna kenderrosttal­ték a termékek önköltségét is, termelnek többet az előirányzott két hónap alatt a tervezett mennyiségnél. Szeptember else­ 475.000 lej helyett 568.000 lejjel jén már csak 1 tonnával marad- szorították alább a fenti félkész­­tak­adások, mert nyolc hónap termékek előállítási költségeit. Megjavul a vállalat vízellátása A régeni Republics Helyiipari Vállalat vízellátását jelenleg a város villamosüzeme biztosítja. A vas- és acélöntőde kibővítésé­vel azonban megnövekedett a vállalat vízszükséglete. A napi­rendre került ipari- és ívóvíz­------------------□□[ kérdést úgy oldják meg, hogy az üzemi víztárolót — egy négy colos átmérőjű cső lefektetésé­vel — összekötik a városi vízve­zetékkel. Ezáltal kiküszöbölik a téli fagyok okozta vízhiányt is. A megkezdett munkálatokat rö­videsen befejezik. Gyűjtik az erdei gyümölcsöt Gyergyó rajonban eddig ne­gyed millió kilogramm málnát, közel 200 tonna fekete áfonyát, 13.000 kilogramm piros áfonyát, 3 vagon rókagombát és 12.000 kilogramm hiripgombát vettek át és tartósítottak a Fagazdálko­dási Vállalat erdei gyümölcs be­gyűjtő központjai. A rajon te­rületén a 20 begyűjtőközpont közül a legjobb eredményt a Tögyes-Hágótő­ i és a bucsini érték el. (THOMAN BÉLA) Elsősök öröm, jókedv töltötte be szeptember 15-én reggel annak a sok száz iskolásnak szívét, akik az új iskolai év megnyi­tása alkalmával ismét talál­koztak iskolájukkal, tanítóik­kal, tanáraikkal és kedves barátaikkal. Csoportokba ve­rődve mesélik egymásnak a tengerparton és hazánk fes­tőjén szép nyaralóhelyein, pionír- és diáktáborokban szerzett benyomásaikat, élmé­nyeiket. Az udvar egyik sarkában, ott, ahol a kora reggeli nap bőségesen ontja melegét, egy kis csoport gyermek szorong. Ők még nem futkároznak, szorosan simulnak szülei!­, mellé. Ismerősöket keresnek ők is. S találnak is. A kis Viorica a negyedik osztályos Lenujat látta meg s szaladt hozzá. Mások meg már az óvodából ismerik egymást. A csoporthoz egy kedves, mo­solygó arcú asszony közele­dik. — Elsősök? — Igen — felelik többen is. — Várjuk a tanító nénit, azt üzente, hogy itt találkozunk. — Én vagyok a tanító néni. Nevem Zaharavievici Ecaterina — mutatkozik be. A legbátrabb Rednic Petru. Úgy beszél a tanító nénivel, mint régi ismerősével. — Én már láttam a tanító nénit, még óvodás koromban. Alig vár­tam, hogy iskolába jöjjek. — Ma numesc Lucica Pa­­puc — suttogja az egyik kis­leányka. Látszik, hogy nincs szokva az ilyen bemutatko­zással. Salagean Cornelia vi­szont már hangosan, értelme­sen és bátran beszél. Neki is régi vágya teljesül. „Úgy sze­retnék már írni, olvasni." — Nem baj, majd megtanuljuk együtt — biztatja a tanító néni. Mindenkihez szól egy jó szót. Bátorítja, simogatja őket. És a hangulat egyre barátsá­gosabb, meghittebb és közvet­lenebb lesz. Látszik, hogy a tanító néni megnyerte a gyer­mekek bizalmát. A megnyitó ünnepség után megszólalt a Papiu Varian középiskola csengője. Ré­gi tanulói már tudják mit kell tenniük. De az elsősök csak csodálják őket s a világ semmi pénzéért sem engednék el a tanító nénit. Végre ők is sorba állnak és elindulnak az osztályba. Útjük csodálatos és örökre emlékezetes marad. Több mint kétszáz gyermek állott sorfalat a kaputól az osztályig. Első lépésüket az (Folytatás a 2. oldalon) Gyergyó rajonban Gyergyó rajonban is ünnepé­lyesen megnyitották az új tan­évet. Az idei iskolai év megnyi­tása komoly feladatok elé állí­totta a rajoni és községi szerve­ket, hiszen ez az év nagy jelen­tőségű az iskolák életében. Rá­tértünk a nyolcosztályos általá­nos oktatás megvalósítására. A tanévnyitás gondos előkészítése már jóelőre megkezdődött. Célki­tűzésünk az volt, hogy az 1964/65-ös tanévben minél keve­sebb osztály járjon délután isko­lába. A rajoni pártbizottság irá­nyításával komoly szervező­­munka bontakozott ki rajonszer­­te az iskolaépítkezés és az is­kolák rendbetétele érdekében. A ditrói 1-es számú nyolcosz­tályos iskola tanulói tegnap lép­tek be a nemrég befejezett kor­szerű hattantermes iskolába. Cso­­mafalván ugyancsak hat új tan­terem fogadta a tanulókat, me­lyeket átalakítások során nyer­tek. A nyár folyamán a rajon területén csak átalakításokkal 16 új tantermet létesítettek. Gyer­gyó rajonban, Újfalut kivéve, egyetlen osztály sem fog dél­után iskolába járni. Az új tan­termeket megfelelő felszereléssel látták el (500 darab pad, 30 is­kolatábla stb.). A rajon iskolái rendelkeznek a szükséges tűzifa­mennyiséggel is. A javítási mun­kák jó megszervezése következ­tében már augusztus 23-ra a tan­termek készen várták az iskolá­sokat. Az iskolák igazgatóságai és a községi néptanácsok kitartó munkát végeztek azért, hogy a gyermekek minél jobb feltételek között tanulhassanak. Az előző évekhez viszonyítva a tantermek otthonosabbak, szebbek. Tegnap minden iskola díszbe öltözve várta a tanulókat. Az ünnepélyes megnyitók után a ta­nulók elfoglalták helyüket a ki­takarított és feldíszített tanter­mekben, ahol a padokra kirakott könyvcsomagok várták őket. Gyergyó rajonban ezen a napon közel 400.000 lej értékű ingyenes tankönyvet vettek birtokukba az I—VIII. osztályos tanulók. Százszázalékos jelenléttel kezdték az új tanévet a csoma­­falvi, tekerőpataki, marosfői is­kolák tanulói. SZILVESZTER LÁSZLÓ, a rajoni néptanács tanügyi osztályának főnöke

Next