Vörös Zászló, 1964. november (16. évfolyam, 259-283. szám)
1964-11-01 / 259. szám
Élenjárók dicsérete A legjobb brigádos A gyergyói kollektív gazdaság hatalmas kiterjedésű, burgonyával beültetett területein ismertem meg közelebbről Salamon Józsefet, a 2-es számú brigád felelősét. Ismertem őt azelőtt is, mert arcképét hónapok óta ott látom a kollektív gazdaság tisztelettábláján, s az alatta elhelyezett néhány soros szöveg értésére adja a látogatónak, hogy az ilyen emberekre, mármint amilyen Salamon József is, büszke a kollektív gazdaság vezető tanácsa és tagsága. Elhatároztam, hogy én is írok Salamon Józsefről, a kollektív gazdaság kitűnő brigádosáról, aki a gazdaság megalakulása óta becsülettel tesz eleget a rábízott feladatoknak, ügyességét, rátermettségét látva, előbb csoportvezetőnek választották. S ő igyekezett rászolgálni a bizalomra. Most, amikor beszélgetésünk közben felidézi a közelmúltat, büszkén beszél életének legjelentősebb napjáról, amikor 1962-ben tagja lett a Román Munkáspártnak, a munkásosztály élcsapatának. A pártszervezet által kezdeményezett összes akciókban teljes odaadással vesz részt, állandó felvilágosító munkát végez a tagság körében, mozgósítja őket a soron lévő feladatok idejébeni és jó körülmények közötti elvégzésére. És a tagok válaszolnak hívására. Ez történt most is, amikor a brigádnak még 35 hektárnyi burgonyája volt kiszedetlen. A tagok mind eljöttek, hogy mielőbb befejezhessék a munkát. S csakugyan ők fejezték be elsőnek a burgonya kiásását. Salamon Józsefet soha sem éri a reggel 5 óra az ágyban. Megszokta, hogy korán keljen. Különösen most, az elmúlt hetekben igyekezett a felkeléssel. Mindenütt ott volt, ahol a segítségére volt szükség: beosztotta a tagokat, gondoskodott a rendelkezésre álló fogatok és teherautók észszerű kihasználásáról, s még ezernyi más dologról. Ment is a munka! A szép termést (átlag 17.000 kilogramm hektáronként) idejében betakarították és elszállították rendeltetési helyére. A kiásott és elszállított burgonyatételekről pontos nyilvántartást vezet és noteszében megtaláljuk a hozzátartozó nagy terület terepszerű vázlatát. Azt a területet, melyről betakarították a termést, piros színnel jelöli meg. Salamon Józsefet, ugyanúgy, mint országunk sokmillió dolgozóját, a nagyüzemi gazdálkodás tanította meg szervezetten és tervszerűen dolgozni. És ez hozott az ő házába is gondtalan életet. THOMÁN BÉLA levelező Világ proletárjai,egyesüljetek! Az RMP Maros Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja XIII. évfolyam 259. (4018.) szám 1964. november 1. vasárnap Ára 20 báni Minden erővel az őszi -----vetés mielőbbi befejezéséért A laza szervezés miatt Muzsnán is megkéstek a vetéssel Az őszi munkálatok, s főleg a vetés ütemét tekintve, a muzsnai (Udvarhely rajon) kollektivisták eredményei távolról sem kielégítőek. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a tervezett 240 hektárból, csaknem két héttel a kedvező vetési időszak lejárta után, alig 100 hektáron került földbe a vetőmag. A muzsnai kollektivisták azért késtek meg ilyen nagyon a vetéssel, mert a vezető tanács nem fordított kellő gondot a munka irányítására. A munka megszervezésében, a tagság mozgósításában igen gyakran a brigádvezetők magukra maradnak, s így aztán több esetben gyenge a munkában való részvétel. A munkálatok ütemének meggyorsításáért és mielőbbi befejezéséért szükséges, hogy a vezető tanács az adott helyzetnek megfelelően a legsürgősebb munkálatok elvégzésére összpontosítsa a tagság erejét, hogy operatíven csoportosítsák át az erőket. Mindent meg kell tenni azért is, hogy a gazdaság minden tagja teljes lendülettel vegyen részt a betakarítási és vetési munkálatokban. (KOCS DÉNES levelező) Erszentgyörön állnak a traktorok, miközben Hármasközségn szükség volna rájuk Nem szokatlan látvány, hogy Erdőszentgyörgy utcáin napközben traktorok robognak át. Az egyik határrészből a másikba mennek „munkát keresni", így történt ez október 30-án is. Úgy két óra felé találkoztunk az egyik traktorossal. Ugyancsak sietős volt a dolga, mert alig állt meg egy pár szóra. —■ A délelőtt egy 8 hektáros területet tárcsáztam. Most oda sietek, hátha jut egy kicsi szántani való, hisz ma már péntek, a héten még alig két napot dolgoztam, így nehezen teljesítem a normámat — mondja és már kapcsol is. Utána eredünk. Kint, a vasút melletti dűlőben még három traktor hasítja a földet. Egyre keskenyedik a földgáz, s amire ismerősünk, Nagy Béla oda ér, alig marad belőle. Kár volt tehát a benzinért. — Sajnos, ez így ment egész héten — mondja egy másik traktorista, Simon Mihály. Mi társammal a héten csak egy napot tudtunk dolgozni, és egy délután tárcsáztunk. Nyolcan vagyunk a brigádban, s valósággal lessük, hol szabadul fel egy kisebb terület, hogy „lecsaphassunk rá". — De az bizony elég kevés van — kapcsolódik be a beszélgetésbe Kocsis Mihály. E területen közel egy hete fogtak neki a kukoricatörésnek s ma reggelig akkora területet szabadítottak fel, amelyet reggel 9-től mostanáig hárman felszántottunk. Most újra azon gondolkozunk, vajon holnap hol dolgozunk. Egy félórával később történt. A szomszédos hármasközségi kollektív gazdaságban éppen összefutott a két mezei brigádos a traktoros brigádossal és a mérnökkel. Mindjárt a legfontosabb kérdés került szóba. — Több traktor kellene — foglalta össze a tennivalókat Havadtői József mérnök. A betakarítás üteme ugyanis meggyorsult. Naponta mintegy 300—350 kollektivista dolgozik a mezőn. Egymás után szabadulnak fel a területek. Jelenleg is mintegy 80 hektárunk van, ahová beállíthatnánk a traktorokat. Akár tíz traktornak is tudnánk munkát adni, de nekünk csak öt van belőle. Pedig az igazat megvallva, sietni kellene ezzel a munkával, hisz a gabonának még mintegy fele a raktárban van. A fentiekhez nem szükséges kommentár, de sürgős intézkedés annál inkább* ★ vaiogupenkíni 11 tieular a napi deai Az utóbbi napokban az egrestői kollektív gazdaság határában valamennyi traktorista a vetéssel foglalkozik. Egy részük szánt, tárcsázik, másik részük pedig veti a búzát. Szorgalomban nincs tehát hiány. De hát ez érthető is, mert ezt a kollektív gazdaságot a dicsői GTA 28. számú élenjáró traktoros brigádja szolgálja ki. Mint azt Trujea Vasile brigádvezető elmondotta, a brigádból 4 traktorista nyerte el, „A szocialista verseny élenjárója" címet: Trujea loan, Csegezi Adalbert, Radul loan és Roman Stefan. A legjobb eredményt eddig Csegezi Adalbert érte el (jobboldali kép), aki őszi kampánytervét már 90 százalékra teljesítette. A szorgalmas munka eredményeként a brigád 70 százalékban teljesítette őszi kampánytervét. S most, hogy elegendő területről takarították be a kukoricát és a cukorrépát, két váltásban szántanak, s naponta négy vetőgéppel közel 45 hektáron vetik el a búzát. Alsó felvételünkön: Szász János, Szántó Zoltán és Trófea Ioan traktoristák vetik a búzát. Jól haladnak az őszi munkákkal az etédi kollektivisták A pártalapszervezet irányításával, az etédi kollektív gazdaság vezető tanácsa jól átgondolt ütemterv alapján szervezte meg az őszi mezőgazdasági munkákat. Ennek eredményeként eddig 80 hektár krumpli és 70 hektár kukorica termését takarították be. Jó ütemben végzik a napraforgó szedését és a cukorrépa kiásását is. A betakarítási munkálatokkal egyidejűleg, az agrotechnikai szabályokat szem előtt tartva, készítik elő a szántást. A 350 hektár vetőszántásból eddig 230 hektárt felszántottak, 210 hektáron pedig elvetették a magot. SZÁVAI GÉZA levelező ----□□--- Növekszik a betétkönyvesek száma A Takarék- és Letétpénztár tusnádi ügynökségének dolgozói és a CEC támogató bizottság tagjai az idén szép eredményeket értek el a betétkönyvesek számának növelésében. Az év első kilenc hónapjában a tavalyihoz viszonyítva 132-vel emelkedett a CEC-betétkönyvtulajdonosok száma, s így minden harmadik lakos CEC betétes. A tusnádi lakosok megtakarított pénzükből idén 28 új házat építettek és 50 lakást korszerűsítettek. Nyolcvanan rádiót, négyen személygépkocsit, hatvanan új szobaberendezést vásároltak. . KORODI ISTVÁN levelező A MAI LAPSZÁM TARTALMÁBÓL: — A pártalapszervezet beszámoló és választási közgyűlése. Tartalmas oktatónevelőmunkát (2. oldal) — Legújabb külpolitikai hírek (3. oldal) — Mindenről — mindenkinek (4. oldal) Kiadták a leszerződt krumplit A göröcsfalvi (Csík rajon) kollektív gazdaság tagjai már az őszi betakarítás kezdetén nagy gondot fordítottak az állam iránti szerződéses kötelezettségek teljesítésére. A kiásott krumplit a mezőn osztályozták és a legjobb minőségűből megkezdték a szerződéses mennyiség leszállítását. Ebben a munkában a saját fogatok mellett igénybe vettek egy billenőkocsit is. A szállítás jó megszervezése nyomán a göröcsfalvi kollektivisták október 28-án krumpliból teljesítették a szerződéses kötelezettségüket. Most a cukorrépát adják át, gyors ütemben. (BARTALIS ANDRÁS levelező) Közel félmillió lej értékű áru terven felül A meggyesfalvi Tégla- és Cserépgyár dolgozói jóval határidő előtt teljesítették tízhavi globális és árutermelési tervüket. Sikereik nyitja a szocialista verseny hatékony megszervezésében keresendő, melybe a dolgozók nagy többsége bekapcsolódott. Hasonlóképpen kedvezően befolyásolta a tervmutatók alakulását, hogy a kisgépesítéssel eredményesebbé vált a termelés. De íme néhány számadat: tíz hónap alatt globálisan 750.000 lej értékkel termeltek többet az előirányzatnál. Az árutermelésnél 430.000 lej értékű építőanyagot állítottak elő terven felül, többek között 280.000 darab cserepet. A terven felül gyártott téglából több mint 7 lakrész építhető. őexcellenciája AHMED BEN BELLA úrnak az Algériai Demokratikus és elnökének ALGÍR Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság nemzeti ünnepe, az algériai forradalom kezdetének 10. évfordulója alkalmából, a Román Népköztársaság Államtanácsa, a román kormány és nép, valamint a magam nevében meleg üdvözletemet és őszinte jókívánságaimat küldöm, jólétet és haladást kívánok Excellenciádnak, a kormánynak és a baráti algériai népnek. Ez alkalomból kifejezem azt a meggyőződésemet, hogy országaink barátsága és együttműködése tovább erősödik és fejlődik mindkét nép, a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében. őszinte nagyrabecsüléssel GHEORGHE GHEORGHIU-DEJ, a Román NK Államtanácsának elnöke Népi Köztársaság Működik a bauxit előkészítő és mosó berendezések első részlege A Krisána tartományi Debregiten megkezdték működésüket a bauxit előkészítő és mosó berendezések első technológiai vonalának gépei. A berendezést, amely nyersanyaggal látja el a nagyváradi első timföldgyárat, teljes egészében a Bánya- és Villamosenergiaipari Minisztérium Bányaipari Tervezőintézetének és Bányaipari Kutatóintézetének szakemberei tervezték. A felszerelések és a készülék is mind az országban készültek. A technológiai folyamat teljesen gépesített, az anyagnak a befogadó állomás silójába való érkezéstől egészen a vagonba rakásig. A szerelők most a három másik technológiai vonal berendezéseinek szerelésén dolgoznak. E berendezések is még az év vége előtt megkezdik működésüket. Az ipari létesítményekkel egyidejűleg elkészültek az első tömbházak is a munkások számára, valamint a szociális rendeltetésű épületek, mint az étkezde, a mozi stb. (Agerpres) Könnyebben, termelékenyebben A termelési folyamat tökéletesítése a régeni Sportfelszereléseket Gyártó Vállalatnál is fontos feladat. Újításokkal és ésszerűsítésekkel igyekeznek könnyebbé, termelékenyebbé tenni a munkát. Az év elejétől mostanig 26 újítási javaslatot nyújtottak be. Ebből 14-et máris alkalmaznak a termelésben. Bevezetésük előzetes számítások szerint 116 ezer lej megtakarítást eredményez. Említésre méltó Gorea Vasile újítása, mellyel a talpak gépesített festését oldotta meg észszerűen, hozzájárulva a sportcipők minőségének javításához. Jelentős, mintegy 54.000 lej megtakarítást hoz Cengher Liviu újítása is. Képzőművészeti kiállítás A Képzőművészek Szövetségének marosvásárhelyi fiókja kiállítást rendez Pavlovici Vasile szatmári grafikus-művész munkáiból. A kiállítás megnyitására november 1-én, vasárnap déli 12 órakor, az Enescu utca 1 szám alatti kiállítási teremben kerül sor. Újítók és újítások Deszka és rönkrakásokból képzett folyósokon kanyargunk. A frissen fűrészelt fa sajátos szaga itatja át a levegőt. A gyártelepen keresztül-kasul sínpárok vezetnek egy-egy részleghez, a gépek zajától remegő csarnokokba. A cryergyói Erdőgazdálkodási Vállalat egyik élújítóját, Marosvölgyi Frigyest keressük. Vagy három, részleget bejárunk, mire rátalálunk. Hamar szót értünk, nem kell sokat kérdezgetni. Újításairól beszél... — 35—36.000 lej megtakarítást hoz évente az idén elfogadott s részben már alkalmazott újításom — mondja. Persze, ez előzetes számítás, a végösszeget csak akkor állapítják meg, amikor mindért gépet átszerelünk. De előbb menjünk a részlegre — javasolja .— nézze meg működés közben a gépet. A ládagyárhoz vezet — Itt így nevezik. Három sorban szegező gépek húzódnak, narív részük működik. Mellettük futószalagon a már kapcsokkal összefogott ládarészek haladnak a csattogó hennerek felé. Ezeken — mutat a szegező gépekre — már alkalmaztuk az újítást. Mi volt eddig a hiba? A gép dróttovábbító készüléke túl bonyolult áttétel rendszerrel készült, több alkatrészből állott, s ha egyik elkopott, már akadozott, nem működött folyamatosan. A drótadagolás sem történt egyenletesen. Egyszerűsítettem. A meghajtást mindössze egy láncáttétellel oldottam meg, így kiküszöbölődött a gyors kopás okozta szabálytalan működés, s rendkívül sok kiesést előzünk meg. — Hogyan született ez az újítás? — Kényszerítve voltunk rá, hogy jobb megoldást keressünk, mert nézze — folytatja élénken —, megtörtént az is, hogy a 22 gép nagy része állt. Gyakran törtek az alkatrészek, s mint már mondtam, szalasztotta a drótot. S egy másik nyomós ok: az emberek egész egyszerűen nem akartak a gépeken dolgozni, gyengén kerestek. Mindössze 40 kötés készült nyolc óra alatt, s most a 120-at is elérjük egy váltásban. Termelékenyebbé, biztosabbá váltak a gépek, bárki szívesen melléjük áll. Amellett, hogy üzemképesebbek az átszerelt gépek, a termelékenységet az is emeli, hogy körülbelül 30 százalékkal növeltük a sebességet. Kilenc gépet már átszereltünk.: Látja, majd elfeledtem, az enyémen kívül még egy újítást alkalmaztunk. Ezt már az összes szegezőkön. Ez az ő ötletet mutat a közeledő Szőke Istvánra. — Különben a pártalapszervezet titkára — mondja — miközben bemutatja. — Az újításod érdekli az elvtársat — mondja Marosvölgyi feléje fordulva. — A drótadagoló és hajtószerkezet, az úgynevezett kalapács volt rossz— mondja minden bevezető nélkül Szőke István —. Akárcsak az áttételt, ezt is elkomplikálták. A rugós acéllemez és a szán állandóan tört. Tizenegy darabból állott a készülék, s mi ötre egyszerűsítettük. Amikor az első gépen alkalmaztuk a két újítást — folytatja — eljöttek a tervezők is megnézni. Hogy nem jutott ez eszünkbe nekünk? —, mondogatták. — Milyen problémák foglalkoztatják most? —• fordulok ismét Marosvölgyi felé. — A legnagyobb feladat, melynek megoldásával egy kollektívát bíztak meg, a ládarészlegről származó hulladékok gépesített kihordása. Elvben már megoldottuk, most a költségeket számítjuk, hogyan, mily módon helyezhetünk üzembe olcsóbban egy szállítószalagot. 120 méter hosszúra terveztük — magyarázza —, melyet három szakaszba állítunk be, a jövő év elejére készül el. — Jelentőségét tekintve? — Számolja csak ki... 18 cirkulától és 4 küldőtől származó hulladékot kell eltávolítani. Ez minden gépnél a két kiszolgáló egy órai munkáját veszi igénybe. Egy váltás alatt tehát 44 óra kiesés. Effektív 7 órát dolgoznak a gépkezelők. Nos, vonja fel szemöldökét, ez is bizonyítja, mennyire szükség van a szállítószalag üzembehelyezésére... Aztán másra terelődik a szó* Hogyan lett újító? — Hát erre nehéz válaszolni* Talán akkor lesz újító az ember* amikor első lépésként a saját munkáján igyekszik könnyíteni* Miért ne lehetne jobban? S ahogy az író, amikor alkot, keresi a szebb, kifejezőbb szavakat, valahogy úgy teszünk mi is: új módszert, könnyebb, egyszerűbb megoldást keresünk. Amióta mester vagyok, idestova 16 éves— fűzi tovább a szót emlékeiben kutatva —, már vagy 50 újításomat alkalmazták. Persze, nemcsak itt, mert dolgoztam én, Hódoson, Palotailván is. Volt olyan, s nem egy, mely évente 100.000 lejen felüli megtakarítást eredményezett. — S itt az üzemben? — Van itt is. Ahol már jártunk, a ládagyártó részlegen, a két hengerlő az én ötletem. A ládaoldalakból kiálló szegek és kapcsok lehajlítását végzik gyorsan és jól. Most a két gépen hatan dolgoznak, az eddigi 35—40 kézihajlító helyett... ... Messzire elkísér az üzem tompa moraja, a cirkulák éles sikolya. Autó fordul ki a gyár kapuján. Ládarészek indulnak hoszszú útra. A közömbös szemlélő szemében semmiben sem különböznek a régiektől, én azonban már tudom, hogy könnyebben és jobban készülnek, mint az eddigiek. MARKAI JÁNOS ŐSZI NAPOK (HARAGOS ZOLTÁN, felvitelei