Vörös Zászló, 1965. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1965-02-02 / 26. szám

Az RMP Maros Magyar Autonóm tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja XVII. évfolyam 26. (4095.) szám 1965. február 2. kedd óra 25 iámi SIKERRE! GAZDAG ÉV Néhány adat az 1964. évi állami terv teljesítéséről . Az ipar 1964. évi össz­­termelési tervét 102,6 száza­lékra teljesítette.­­ 1960 és 1964 között az ipari össztermelés átlagos nö­vekedési üteme 14,8 százalék volt, az RMP III. kongresszu­sának Irányelveiben a hatéves terv egész időszakára elő­irányzott mintegy 13 száza­lékkal szemben. © 1964-ben a munkaterme­lékenység az iparban több mint 10 százalékkal emelke­dett az előző évihez képest. © 1964. végén mezőgazda­sági gépállományunk 74.400 traktort, 63.500 vetőgépet, 35.200 gabonakombájnt és számos más mezőgazdasági gépet számlált.­­ 1960—1964 között évi átlagban 10,3 millió tonna gabonát termeltünk az 1­955- 1959 közötti 9,2 millió ton­nás évi átlaggal szemben, 495.000 tonna napraforgót, az akkori 314.000 tonnával szem­ben, 2,9 millió tonna cukor­répát a 2,1 millió tonnával szemben.­­ Az állami alapokból esz­közölt beruházások volume­ne 1964-ben 37,4 milliárd lejt tett ki, 11 százalékkal többet, mint 1963-ban.­­ A szocialista kereskede­lem útján 1964-ben 62,8 mil­liárd lej értékű árut adtak el, 8 százalékkal többet, mint az előző évben.­­ Az RNK külkereskedel­mének volumene 1964-ben 1963- hoz viszonyítva 12 szá­zalékkal növekedett.­­ Előzetes számítások sze­rint a nemzeti jövedelem 1­964-be­n körülbelül 10 száza­lékkal növekedett 1963-hoz képest. 0 Az állami költségvetés­ből 20,5 milliárd lejt fordítot­tak szociális-kulturális ak­ciókra, 8 százalékkal többet, mint 1963-b­an.­­ Az 1960—64-es időszak­ban állami alapokból mint­egy 214.000 konvencionális lakást adtak használatba a lakosságnak, ebből 51.500-at 1964- ben. Bővül az üzem felszerelése Az udvarhelyi Tehnoutilaj Vállalat dolgozói arra töreked­nek, hogy ebben az évben csak­is jó minőségű termékeket gyárt­sanak. Ebben a törekvésükben nagy segítséget jelentenek a vál­lalat vezetősége által foganato­sított műszaki-szervezési intéz­kedések, valamint az új gépi fel­szerelések. Folyamatban van a műhelyrészlegek átszervezése. A termelékenység emelése és a minőség javítása szempontjá­ból is jelentős az a tény, hogy nemrég három „Strungul“ esz­tergapadot és más szerszámgépe­ket kapott a vállalat. TAMÁS LAJOS levelező Világ proletárjai, egyesüljetek!. Segít a minőségi ellenőr KETTEN ÁLLTAK Lehman Mátyás minőségi ellenőr aszta­la mellett, amikor beléptem­ a marosvásárhelyi Metalotehnica vállalat esztergályos részlegé­be. Az asztalon mélységmérő, to­lómérce, 0,01 pontosságú kom­­parátor (összehasonlító műszer) és egyéb mérőeszközök. Széles József, a textilgéphez gömbcsuk­lókat esztergál, s most a máso­dik munkadarabot vitte ellen­őriztetni. Előbb 2 tized eltérést mutattak a műszerek, s most tü­relmetlenül figyelte az ered­ményt. Sajnos, ezúttal sem volt elég pontos a munkadarab.­­ A gépet pontosabban kell beál­lítani ”, figyelmeztette a mi­nőségi ellenőr. Bács János II. már elégedettebben távozott. Munkadarabja tökéletesen meg­egyezett a műszaki rajzzal, de azért ő is kapott útmutatást: „Vi­gyázzon arra, hogy sima felüle­tet nyerjen, mert nem elég, hogy funkcionális szempontból jó az alkatrész, szépnek, mutatósnak is kell lennie". Amíg beszélget­tünk, újabb munkások vették igénybe a minőségi ellenőr kis „metrológiai állomását". Mielőtt minőségi ellenőri teen­dőkkel bízták meg Lehman Má­tyást, egyike volt a legképzet­tebb esztergályosoknak, de kö­szörűs és marósként is megáll­ta a helyét. Mint minőségi ellen­őr a vállalat szinte valamennyi részlegén dolgozott, volt a ma­rósoknál, a lakatosoknál, a szer­számműhelyben és az öntödé­ben. Immár két éve dolgozik az esztergályosoknál. Ismeri az egész vállalatot és mint minősé­gi ellenőr sok tapasztalatot gyűjtött. — De ezeket a tapasztalato­kat inkább a munkám megszer­vezésében használom fel, az al­katrészek minőségi elbírálásá­ban. Véleményem szerint téved az a minőségi ellenőr, aki talá­lomra ítél. A legjobb szemnél is tökéletesebbek a pontos mérőmű­szerek. Ezeket sohasem mellőzöm a munkámban, sőt arra törek­szem, hogy használatukra a vál­tás minden dolgozóját megtanít­sam, hogy valamennyien saját maguk minőségi ellenőreivé vál­janak — mondja Lehman Má­tyás. SZAVAZNAK IGAZÁBÓL nem­csak a látottak alapján, ha a munkatársai által elmondottak­ból is meggyőződtem. S azt hi­szem, a módszere egyike azok­nak a tényezőknek, amiért be­csülik és a segítségét nemcsak a fiatalok, de a nagy tapaszta­lattal rendelkező szakmunkások is igénybe veszik. Lehman nem az a minőségi ellenőr, aki futólag számba ve­szi a jót és a rosszat. Ő a hibák megelőzésére törekszik. Munka­idejét azzal kezdi, hogy végig­járja a részleget, ellenőrzi az újonnan munkába vett és bo­nyolultabb darabokat. Az első alkatrészt nagyon pontosan és nagyon g­yorsan kell ellenőrizni — ez az elve, így megelőzheti a további selejtet. S mert so­hasem mellőzi megbízható se­gítő társait, a mérő szerszámo­kat és a műszereket. Még egy jó vonását említhet­ném meg Lehman Mátyásnak. Nem függetleníti magát a mes­tertől, sőt, szorosan együttmű­ködik Frinck Sándor mesterrel, s így ismeri a dolgozóknak adott utasításait. Szervezésből, vagy szerszámhiányból adódó minőségi hibák esetében a se­gítségét kéri. A METALOTEHNICA­ eszter­gályosai pontos, szép textilgép­alkatrészeket adnak ki a kezük­ből. Szépek annak a váltásnak a munkadarabjai is, amelyben Lehman Mátyás a minőségi­ vo­nal ellenőr. Az ő hozzájárulásá­ról sem feledkezhetünk meg, amikor az esztergályosok mun­kájáról elismerőleg nyilatkozunk. VERESS MARGIT Fényképünk Lehman Mátyás m­inőségi ellenőrről és Bálint And­rás esztergályosról készült. Ülésezik a vezető tanács Utoljára akkor jártam Szent­­gericén, amikor villanyt ka­pott a község. Akkor áp­rilis volt, most meg év eleje. A hótengerben apró szigetekként ál­lanak a házak. A mezőgazdasági tevékenység most jórészt a falak között folyik. A vezető tanács tárgyal. A napirendi pont, a kö­vetkező tíz napra szóló terv meg­vitatása és egyebek. Az elnök, Csergezán Tamás olvassa fel az előre elkészített munkatervet. So­­ronlévő feladatok: trágyahordás, keréhordás, szántás traktorral, ahol lehet, here és lucerna csép­­lés. Az új istállót is be kell fe­jezni. Külön hangsúlyozza az elnök a gépek javítását... Hozzászólások. Nem kell sokat várni rá, mindenkinek van mon­danivalója. — Sietni kell a kóvé beszállí­tásával, amíg tart a szánát — ta­nácsolja Kirizsán József. Még 5 tonna van kinn belőle. Ezzel mindenki egyetért. A ja­vításoknál idéznek legtöbbet. A harasztkeréki részlegen nincs, aki kijavítsa gépeket — mond­ja az­ elnök. Át kell hozni, szól a brigádos, megcsináljuk mi, de minél előbb. — Már miért hoznánk át? — kérdezik. — Vannak ott szerszá­mok, helyben is ki lehet javíta­ni. Könnyebb, s minek hozzuk­­vigyük a gépeket egyik faluból a másikba. — De szíjak és vas­anyagok még most sincsenek, veti közbe valaki. Mi lesz a tavasszal? A logasokat nem fogjuk tudni hasz­nálni. Az őszi sáros időben úgy tönkrementek a hámok­, hogy baj lesz, ha nem kapunk pótlást. A 16-os búza már az ősz óta ígér­geti. Többen is helyeselnek. A hó­olvadás után még jó ideig szük­ség van a fogatokra a mezőn is. A traktor nem tud mindenhová bemenni. Az Anyagellátó Köz­pont ígéretével pedig nem lehet az igás állatok után kötni a gé­peket. A termények elosztása kerül napirendre. Ezt is meg kell gyor­sítani. Az elnök azt sorolja, mi­ből mennyit osztanak. Pénzben 8,5 lejt, búza másfél kiló, kukori­ca 6 kiló ... munkanapegységen­ként. Bort is osztanak. 36 hektár szőlőjük van, de minden évben újabb területeket telepítenek be, ügyesen dolgoznak. A tavaly, mikor itt jártam, szőlőfaoltással is foglalkoztak, mondom. — Akkor jóban még a kendiek­­től tanultuk az oltást, de az idén már mi csináljuk — mondja Bur­ján bácsi. — A tavaly 340.000 lejt jövedelmezett a fél millió, ez évben már egymilliót oltunk be. A vadalany meg is van. Egy csoport most gyakorolja az oltást csermelyvenyigén, így az idén még többet jövedelmez. Harasztkeréken gyékényt fonnak, 200.000 lejt kaptak belőle a múlt évben. Jövedelmező és télen is munkát biztosít 350—400 ember­nek. A szőlőfaoltás és gyékény­­fonás is érezhetően emelte a munkanapegység értékét. 30 brá­mi híján 29 lejt osztanak. — Na, de nézzük, mi van még, — tér vissza a tárgyhoz az el­nök. Kérések? Olvassa — szól Kirizsán Józsefnek. Jegyzem a röpködő mondato­kat. Feri bá jó lesz pásztornak, lelkiismeretes, védi a közvagyont. Bedöglött a traktor, kérik a kija­vítását. — Mit csinálunk vele? — kérdi az elnök. — Anyagot kell beszerezni hozzá. Vegyük be a költségvetés­be — tanácsolja az egyik brigá­dos. Más. Normacsalás. Beírták a munkanapegységet olyanoknak is, akik nem dolgoztak. — Az ellenőrző bizottsághoz tartozik — szól az elnök. — Vizs­gálják ki, s legyen ott a brigádos is. Tejet, fát igényelnek, mások meg új munkahelyre kérik magu­kat. A legtöbb kérésre ezt írják: jóváhagyva. Segítenek az időseb­beken is, ahogy lehet. Az ember­ség szempontja és a gazdaság ér­deke a döntő. Nem szűkmarkúak, de nem is bánnak bőkezűen a munkával szerzett javakkal. Sok minden felmerül egy ilyen másfél-két órás vezető tanácsi ülésen. Egy nagy család gondja nyugszik e tíz-tizenkét ember vál­lán. A tíznaponkénti terveikből előrelátás, az erejükben bízó em­berek felelősségérzete szól. MARKAI JÁNOS A cipő-, bőr- és gumiiparban ebben az évben újabb termelő kapacitásokat helyeznek üzembe. A munkálatok már folyamatban vannak. A bukaresti Progresul cipőgyárban az utolsó simításo­kat végzik az új üzemegység öt­emeletes épületén. Itt új beren­dezéseket szerelnek fel, amelyek 5.500 pár cipő gyártását bizto­sítják ebben az évben, a befe­jezés után pedig 17.000 pár ci­pőét. E gyár mindössze 17 nap alatt ugyanannyi cipőt fog gyár­tani, mint amennyi az összes romániai gyárak 1938. évi ter­melése volt. Javában folynak a munkálatok a Jilava gumiipari kombinát fej­lesztésére. A cipőket és műsza­ki cikkeket gyártó üzemosztá­lyokon magas technikai színvo­nalú berendezéseket és gépeket szerelnek fel. Az idén üzembe helyezendő újabb kapacitások révén az ipar­­vállalatok termelése 2.000 tonna késztermékkel növekszik. Ezek műszaki cikkek és lábbelik. Folyamatban van a Jilava-i ás­ványi cserző üzem kibővítése. A nagyváradi Solidaritatea gyár­ban szintén új kapacitásokat he­lyeznek üzembe, amelyek évi 250.000 pár cipő gyártását teszik lehetővé. ■k Számos új textilipari egységet helyeznek üzembe. A botolani textilüzemek évi 28 millió négy­zetméter kapacitású kikészítő osztályát. Részlegesen elkészül a konstancai gyapjúfeldolgozó ü­­zem és a jilavai gumikombinát több új osztálya. (Agerpres)­ ­ Újabb termelőkapacitásokat helyeznek üzembe . Pénzben 8,5 lejt, búza másfél kiló.-.s k-­ sorolja az elnök, miből mennyit osztanak. A MAI LAPSZÁM TARTALMÁBÓL: © Tárlatlátogatáson... (2. oldal) © Sport (2. oldal) Q Vá­laszolunk olvasóinknak (2. oldal) © Rövid hírek a pártszer­vezetek életéből (3. oldal) O A szakszerű gazdálkodás isko­lája (3. oldal) © Levelek (3. oldal) © A nagyvilágból (4. ol­dal) Q Világgazdasági tervezetek: A Közös Piac és gondjai (4. oldal). © Az AESZ kongói bizottságának határozata (4. oldal) © Makariosz ciprusi elnök nyilatkozata (4. oldal). falusi imám Akárcsak az elmúlt évek­ben, ez év februárjában is sor kerül a falusi könyvhónap megrendezésére. A könyvnek ez az immár hagyománnyá váló ünnepe a falvakon újabb meggyőző bizonyítéka a párt és a kormány messzemenő gondoskodásának a falusi dol­gozók műveltségi színvonalá­nak fejlesztése, és általában a falu kulturális felemelkedésé­nek ügye iránt. A könyv népszerűsítése és terjesztése iránti megkülön­böztetett figyelem, amely a legszemléltetőbben a falusi könyvhónap megszervezésé­ben jut kifejezésre, egyben el­ismerése és hangsúlyozása is a politikai, szakmai és szép­­irodalmi könyvek szerepének. Az 1949—1964 közötti idő­szakban a hazai könyvkiadók több mint 37.000 könyvet ad­tak ki, összesen közel 505 millió példányban. Csupán 1960 és 1963 között 9.172 po­litikai, technikai és szépiro­dalmi könyv jelent meg, 124.522.000 példányban. A bur­­zsoá­ földesúri Romániában 60 esztendő alatt az Eminescu művek kiadása allól érte el a 100.000-es összpéldányszá­­mot, míg a népi hatalom é­­veiben, 1950-től 1964 elejéig a nagy román költő művei több mint másfél millió pél­­dányban jelentek meg. A fen­ti időszakban, ugyancsak több mint másfél millió példány­ban jelentek meg I. L. Cara­­giale művei is, míg M. Sado­­veanu megjelent könyveinek példányszáma megközelíti a 4 milliót. Ezek a számok bi­zonyítékai haladó irodalmi ha­gyományaink megbecsülésé­nek és annak a szeretetnek és egyre növekvő érdeklődésnek, amellyel népünk irodalmunk nagyjainak alkotásai felé for­dul. De nem kisebb az olvasók­nak a jelenkori irodalmi al­kotások iránti érdeklődése sem. Csupán 1960 és 1963 kö­zött 750 cím jelent meg a mai írók műveiből, közel 10 milliós összpéldányban, 1954- től az elmúlt esztendő kezde­téig Tudor Archezi műveit közel 800.000 példányban je­lentették meg kiadóink. A politikai, technikai és szépirodalmi könyvek ilyen nagy példányszámú megjelen­tetése biztosította a feltétele­ket ahhoz, hogy a román és az egyetemes kultúra kincsei, a gyorsan fejlődő tudomány és technika vívmányai is egész dolgozó nép közkincsé­vé váljanak. Ehhez nyújtanak értékes segítséget gazdag könyvállományukkal a falusi és községi könyvtárak, a mű­velődési otthonok és más fa­lusi művelődési intézmények színvonalas műsoraikkal, ren­dezvényeikkel és ennek a cél­nak a megvalósítását segíti elő a falusi könyvterjesztés kiterjedt hálózata is. Az elmúlt évben tartomá­nyunk falvaiban és községei­ben 33 könyvesbolt és könyv­kioszk működött és közel 300 szövetkezeti áruház és üzlet könyvrészlege foglalkozott a könyv népszerűsítésével és terjesztésével. Mintegy 600 önkéntes könyvterjesztő, első­sorban tanítók és tanárok, me­zőgazdasági szakemberek vé­geztek értékes népszerűsítő munkát. Tevékenységük ered­ményességét bizonyítja, hogy az elmúlt évben tovább növe­kedett a könyvterjesztés szín­vonala. A falusi lakosság több mint 3 millió lejre vásárolt könyvet, mintegy 500.000 lej­jel többre, mint 1963-ban. Az idei falusi könyvhónap egyik fő célkitűzése, hogy to­vább fejlessze a könyvek nép­szerűsítése és terjesztése te­rén elért eredményeket, a fa­lusi dolgozók mind nagyobb tömegeivel szerettesse meg a könyvet és ezúton járuljon hozzá műveltségi színvonaluk és szakmai képzettségük fej­lesztéséhez. Ezt a célt szolgál­ja valamennyi rendezvény, melyre a falusi körn­vhónap alkalmával sor kerül. A művelődési otthonokban, iskolákban, könyvtárakban irodalmi összejöveteleket, elő­adásokat szerveznek az iro­dalomról és elsősorban azok­ról a könyvekről, amelyeknek tartalma leginkább érdekli a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek tagjait. A mezőgazda­­sági szakemberek arról beszél­getnek majd a falusi dolgozók­kal, hogy miképpen tudják hasznosítani a mezőgazdasági szakkönyvekben közölt isme­reteket és melyek azok a ki­adványok, amelyekből a leg­helyesebb feleletet kaphatják konkrét termelési problémáik­ra. A könyvtárak, falusi köny­vesboltok kiállításokat szer­veznek, hogy megismertessék az olvasókkal és könyvvásár­lókkal a könyvújdonságokat és ugyanakkor véleményüket kér­jék az addig megjelent köny­vekről, a kiadók terveiről. A falusi olvasók körében mindig nagy népszerűségnek örvendtek az írókkal és a ki­adók szerkesztőivel szervezett találkozók. Az idei könyvhó­nap alkalmával 15 ilyen talál­kozóra kerül sor, többek kö­zött Gyimesfelsőlokon és Kö­­zéplokon, Parajdon, Valea Lar­­gá­n, Libánfalván, Korondon és több más községben. A Fogyasztási Szövetkezetek Tartományi Szövetségének mozgó könyvesboltja, gazdag könyvállománnyal számos fa­luba látogat el ebben az idő­szakban. Útba ejti a fakiterme­lő dolgozók munkahelyeit is, hogy minél hamarabb eljuttas­sa hozzájuk a falusi könyv­hónapra megjelenő újdonságo­kat. A rajon­­könyvraktárakban ezekben a napokban fokozott erőfeszítéseket tesznek, hogy minden falusi könyvesboltot és szövetkezeti áruházat megfele­lően ellássanak politikai, tech­nikai és szépirodalmi köny­vekkel. A rajoni művelődés- és mű­­vészetügyi bizottságok, a falu­si művelődési otthonok vezetői már összeállították a falusi könyvhónap rendezvényeinek műsorát. A siker most már azon múlik, hogy mennyire veszik ki részüket a szervező munkából azok, akiknek első­sorban feladatuk a könyv nép­szerűsítése és terjesztése. A községi és falusi pártszer­vezetek gondoskodjanak arról, hogy az összes tömegszerveze­tek, művelődési intézmények és tanügyi káderek ismerjék a falusi könyvhónap során rá­juk háruló feladatokat és mű­ködjenek együtt a tervbe vett kulturális rendezvények sike­res megszervezésében. Ez a leg­fontosabb feltétele annak, hogy maradéktalanul megvaló­suljanak a könyvhónap célki­tűzései, tovább növekedjék az olvasók tábora, minél több fa­lusi dolgozó otthonába jusson el a könyv és segítse őket új si­kerek elérésében, a szocialista hazánk felvirágzása érdekében végzett munkájukban. Rövid beszélgetés a jelölttel Mindössze 29 éves. A képviselői megbízatás­sal járó munka azon­ban nem új számára, így aztán, amikor­­a 64-es számú tartomá­nyi választókerületbe képviselőnek jelölték Udvarhelyen, tudta, hogy milyen feladatok várnak rá. A választó­­kerületben még van, a­­mit nem sikerült elin­tézni. Mert mi tagadás, az Uzina utca kövezé­se és számos más ké­rés-javaslat elintézése mellett maradt még megvalósítatlan feladat. Választói tudják, hogy Balázs Imre, az Akarat kisipari termelőszövet­kezet esztergályosának erejéből, képességéből sokra telik. Ismerik, tudják róla, hogy az az ember, akivel jól lehet dolgozni, s ez a véle­mény róla munkahe­lyén is. A szövetkezet­nél jó szakmunkásként tartják nyilván. Mi mással, ha nem ezzel magyarázható az, hogy szakmai tanfolyam irá­nyítását is bízták már rá. De nemcsak a tan­folyamon, hanem a mindennapi munkában is számíthatnak segít­ségére. Tanácsait sok­ra becsülik, s ez érthe­tő. Immár 11, kisebb­­nagyobb jelentőségű újítását fogadták el. Balázs Imre tudja, hogy a bizalom kötele­zettségekkel jár. Arra is gondolt, hogy to­vábbra is tanulnia kell, mert csak így adhat megfelelő tanácsot munkatársainak. Ezért aztán szívesen olvassa, lapozgatja a szakköny­veket. Mint kommunis­ta kötelességének tartja ideológiai ismereteit is gyarapítani. A 2 éves esti gazdasági iskolába jár. Az elmúlt napokban találkoztunk vele, de beszélgetni csak egész röviden tudtunk. ■— Melyek voltak az utóbbi évek legnagyobb élményei? — Erre röviden vá­laszolni nehéz, hiszen a közel három évtized alatt sok maradandó élményben volt részem. Elsősorban ide sorolom a párt soraiba való fel­vételemet, a képviselő­vé történt megválasztá­somat, s most az új­bóli jelölésemet. — Tervei? — Úgy élni, dolgoz­ni, hogy munkatársaim, választóim elégedettek legyenek velem. Cs. B. Balázs Imre — munkahelyén

Next