Vörös Zászló, 1965. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1965-02-14 / 37. szám

A vASUTAslaP MlÉStRE ! A vasutak dolgozói kiemelkedő munkasikerekkel köszöntik a vasutasnapot. A vasúti teher- és személyforgalom jelenleg több mint 57 százalékkal nagyobb, mint 1959-ben. A vagonállomány növelése és jobb kihasználása folytán 1964-ben körülbelül 2.250.000 tonna áruval szállítot­tak többet, mint az előző évben. Az eredményekben a jó mun­kaszervezésen kívül nagy része van annak is, hogy a vasút szá­mos Diesel-villamosmozdonyt, központi elektrodinamikus jelző­berendezést kapott. Jelenleg a vasúti forgalom csaknem egyhar­­madát Diesel-villamosmozdonyok­kal bonyolítják le. 1965-ben egy­re több szerelvényt állítanak ösz­­sze az igen kényelmes, új típusú vasúti kocsikból. A marosvásárhelyi vegyipari kombinátban télen is nyári ütemben folyik az építkezés Kinyúltak a fénycsövek A kenderszalma feldolgozó csarnok mennyezetén is kinyúl­tak az elmúlt napokban a fény­csövek — írja Milna Gheorghe levelezőnk. A ludasi kender­üzemben ugyanis a beruházási alap felhasználásával korszerű­sítették az említett munkacsar­nok ipari és világítási áram­há­lózatát, s ezzel egyidejűleg a terem világítását. Nem fér két­ség ahhoz, hogy a megjavult lá­tási viszonyok mellett tökélete­sebb munkát végeznek majd az üzem dolgozói. Eladással egybekötött kiállítás Az Élelmiszer Helyi Kereske­delmi Vállalat eladással egybe­kötött kiállítást rendezett a Tran­­dafirilor téri 1-es számú élelmi­szerüzletben. A kiállításon, mely február 13-án nyílt meg, zöldség- és gyümölcskonzerveket mutat­nak be, s a Constanta-i élelmi­­szeripari kombinát termékét, a nektárt, meg is kóstolhatják a vásárlók. A kiállításon mintegy 20 féle zöldségkonzervet, 10 féle kompótot, ugyanannyi dzsemmet, különböző lekvárokat mutatnak be, köztük a helyi konzervgyár termékeit is. Világ proletárját, egyesüljetek! ! Az RMP Maros—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja XVII. évfolyam 37. (4106.) szám 1965. február 14. vasárnap Ára 25 báni Fejlődik az építőanyagipar Az építőanyagiparban ebben az évben újabb nagy teljesítőképes­ségű berendezésekkel felszerelt gyárakat és üzemosztályokat ad­nak át rendeltetésüknek. A leg­jelentősebb ezek közül az évi 2 millió tonna kapacitású Birsesti- Tg. Jiu-i cementgyár. Ebben az üzemben az egész technológiai folyamat teljesen gépesítve és automatizálva lesz, kezdve a nyersanyagként használt mészkő és agyag kitermelésétől egészen a cement tárolásáig. Az építke­zések befejeződtek és már a vég­leges kivitelezésen s az üzembe­rendezések szerelésén dolgoznak. Egy másik létesítmény, az auto­­klavizált sejtbetont előállító gyár. Ezt a terméket egyes épületek belső választófalainál és tetőze­ténél használják. A bukaresti Militari negyedben épülő új gyá­rat a legmodernebb termelőesz­közökkel látják el. A fenti egységek üzembe he­lyezésével és fejlett munka­eljá­rások alkalmazásával 1955-ben a múlt évhez képest mintegy 800.000 tonnával több cementet, 60.000 köbméter előre gyártott betonelemet, 2.100.000 négyzet­­méter táblaüveget, 680.000 négy­zetméter azbesztcement-lapot fog­nak gyártani. Az építőanyag-ipar a hatéves terv időszakában olyan nagyot fejlődött, hogy 1965-ben az épí­tőanyag-termelés kétszerese lesz az 1959. évinek. ------------------------------ Évi számvetés Sacel községben (Udvarhely rajon) nagy felelősségérzettel vi­tatták meg január 29-én a me­zőgazdasági termelőszövetkezet tagjai a múlt évi tevékenysé­gük mérlegét. Nem is annyira az elért eredmények foglalkoz­tatták a tagságot, hanem szá­mos értékes javaslatot tettek az év folyamán tapasztalt hibák, hiányosságok felszámolására, a munka még jobb menete érdeké­ben. Ezen a tanácskozáson vi­tatták meg továbbá az 1965. évi tervet. Erre az évre központi feladatként jelölte meg a terv az állatállomány számbeli, de fő­leg minőségi gyarapítását. KOVÁCS KÁLMÁN levelező K ■sma evedimek­eyek sív Versenyében A Marosvásárhelyi Gép- és Traktorállomás lelkes munkakö­zössége az elmúlt napokban ér­tékelte az 1964-es évi szocialis­ta verseny eredményeit. Ez al­kalommal kitűnt, hogy a szor­galmas traktoristák nemcsak ma­radéktalanul teljesítették felada­tukat, hanem jelentősen túl is szárnyalták. Az évi termelési tervmutatót 115 százalékra tel­jesítették, vagyis előirányzatu­kat több mint 19.000 normál­ hek­tárral szárnyalták túl. Ezzel egy­idejűleg az önköltségnél is szép megtakarítást valósítottak meg. A megtakarított több mint 170.000 lej a normálhektáron­kénti 1,2 lej önköltségcsökken­tésből származik. A fenti szép eredmények el­érésében döntő szerepe volt a jól megszervezett és állandóan követett szocialista versenynek. Az 1964-es eredmények értéke­lésekor kitűnt, hogy a gép- és traktorállomás 11 brigádja lépte túl az átlagos teljesítményt, s ezért az 1964-es évre a szocia­lista munkaverseny élenjáró bri­gádja diplomával tüntették ki. A brigádok közül mint leg­jobbakat említhetjük a Zólyomi Ferenc vezette 2-es brigádot, mely az 1963-as évben is az élen­járók közé tartozott, valamint a Bindea Grigore és Florea Mir­­cea vezette 13-as, illetve 19-es brigádokat, amelyek mind több mint 133 százalékra teljesítették évi tervfeladataikat. A traktoristák közül 56-an vál­tak a szocialista munkaverseny élenjáróivá. Olyanok, akik az el­múlt évben rendszeresen túlszár­nyalták tervelőirányzatukat és ezzel jelentősen hozzájárultak a gép- és traktorállomás tervfela­datának túlszárnyalásához. Cimpian Ioan, a szentannai 21-es brigád traktorosa például 50 normálhektárral végzett töb­bet, mint amennyi a tervfelada­ta volt, s ugyanakkor traktorá­val főjavítás nélkül közel 1.800 normálhektárt teljesített az elő­irányzott 1.060 normálhektár he­lyett. E jelentős túllépést trak­torának kifogástalan karbantar­­tásával érte el, amiért mintegy 900 lej prémiumot kapott. Az el­múlt évi szép eredmények újabb vállalásokra ösztönözték. Az­ idei tervfeladata mellett még 100 normálhektárt vállalt 1965. vé­géig. Margit Lajosról, a panits 20- as brigád traktorosáról is sok jót írhatnánk. 1964-ben 48 szá­zalékkal többet végzett, mint amennyire feladata kötelezte. Traktorának jó kihasználásával nagy mértékben hozzájárult a 170.000 lej megtakarításhoz. Egy főjavítással 2800 normálhektárt teljesített és 700 liter motorinát takarított meg az elmúlt évben. Cimpian Ioanhoz hasonlóan ő is 100 normálhektárt vállalt 1965-re előirányzatán felül. A mezőmadarasi 19-es brigád­ban Kovács Gergely az egyik legjobb traktoros. Ritkán törté­nik meg vele, hogy munka köz­ben hagyja cserben a traktora, mivel nagyon jól karbantartja. Ezzel magyarázható az is, hogy tervfeladatát 179 normálhektár­ral lépte túl. Tehát neki is nagy része van a brigád 1000 normál­hektáros tervtúlszárnyalásában. Mivel 1965-ben sem akar lema­radni a szocialista munkaver­­senyben, ő is vállalta 100 nor­málhektár terven felüli elvégzé­sét. Deliu Áront, a 14-es brigád traktorosát mindenki ismeri a gép- és traktorállomáson. Évek óta a munkaverseny élenjárója. Az elmúlt évben is 80 százalék­kal többet végzett előirányzatá­nál. Az ő sikerének titka is gé­­pének kifogástalan karbantartá­sában és tökéletes kihasználásá­ban rejlik. A Marosvásárhelyi Gép- és Traktorállomás munkaközössége az 1964-es évben lelkesen bekap­csolódott a szocialista munkaver­senybe, ami a tervfeladatok je­lentős túlszárnyalásában és az önköltség csökkentésében jutott kifejezésre. Az elért sikerek újabb lendületet adtak a gép- és traktorállomás szorgalmas dolgo­zóinak az 1965-ös tervfeladatok maradéktalan valóraváltásában, és túlszárnyalásában. VARGANCSIK ISTVÁN h Sí­­eltjei és a választók falu­zál — rendszerint­ mélységes demokralizm­usának kifejezii Mogyorós Sándor elvtárs a választók körében Városon és falun tovább foly­tatódnak a Népi Demokrácia Frontja jelöltjeinek lelkes han­gulatú találkozói, a választók­kal. E találkozók során a válasz­tók ismételten kinyilvánítják ha­tártalan szeretetüket pártunk és kormányunk, népi demokratikus rendszerünk iránt, azt az erős el­határozásukat, hogy minden ere­jüket, képességüket a haladás és szeretett hazánk, a Román Nép­­köztársaság felvirágoztatásának szolgálatába állítják. Szombat délután a marosvá­­sárhelyi Művelődési Palota nagy­termében több mint 750-en gyűl­tek össze , a vasút, az ILEFOR, a Húsipari Vállalat munkásai, mérnökei, technikusai és tisztvi­selői, valamint a marosvásárhe­lyi nyugati 1-es számú nagy nem­zetgyűlési választókerület számos állampolgára. A jelenlévők hatalmas tapssal fogadták Mogyorós Sándor elv­társat, az RMP KB Politbürojának tagját, az RNK Minisztertanácsá­nak alelnökét, nagy nemzetgyű­lési képviselőjelöltjüket. Egymás után emelkedtek szó­lásra Ferezan Dumitru, a maros­vásárhelyi fűtőház főmérnöke, Gabor loan elektromechanikus, Pol loan ifjúmunkás, dr. Zsejki Gyula, Bolboceanu Vasile, az ILEFOR főmérnöke, Pop loan mester, Szöllösi Márton techni­kus. Hazafias büszkeséggel szól­tak a szocialista építésben elért eredményeinkről. Hangsúlyozták, hogy népi demokratikus rendsze­rünk messzemenően gondoskodik a dolgozók anyagi és szellemi szükségleteinek a kielégítéséről, pártunk és kormányunk jelentős intézkedéseket foganatosít a dol­gozók jólétének növelésére. A felszólalók rámutattak a Maros­­vásárhely képét megváltoztató megvalósításokra, amelyeket el­sősorban pártunk tudományos előrelátó politikája nyomán ér­tünk el. A város összipari termelése csupán négy év alatt több mint 40 százalékkal, az árutermelése pedig 51 százalékkal növekedett, és legutóbbi választások óta eltelt időben a munkatermelékenység 32 százalékkal, és az átlagfizetés 26 százalékkal emelkedett. 1961-hez viszonyítva a beruhá­zások értéke 270 százalékkal nö­vekedett. Tovább fejlődött az „Augusztus 23“ Bútorgyár, fel­épült a napi 200 hektoliter kapa­citású tejfeldolgozó üzem, kor­szerűsítették a cukorgyárat, melynek a 24 órai kapacitása ma 300 vagon. A Könnyűipari Fel­szereléseket Gyártó Vállalat új szerszámgyártó csarnokkal bő­vült, a Konzervgyárban új bor­só és babfeldolgozó gyártási vo­nalat helyeztek üzembe, a Tégla­gyár granulit részleggel gyara­podott. Hasonló megvalósítások szület­tek a város közműhálózatának a bővítésében is: 18,5 kilométer­rel növekedett a vízhálózat, a villanyhálózat 104 és a csatorna­­hálózat 11,57 kilométerrel. Az utóbbi négy évben megvál­tozott Marosvásárhely arculata. A több mint 2.600 lakrészt ma­gába foglaló 99 tömbház építésé­vel új, korszerű városnegyedek jöttek létre, mint a Mihai Vitea­­zul—Babits—Babes, Carpasi és mások. Ferezan Dumitru, a fűtőház fő­mérnöke és Szöllösi Márton va­súti technikus a vasúti dolgozók lelkes munkájáról szólva elmon­dották, hogy a vagonok állási idejének csökkentésével és a rak­terűlet ésszerű kihasználásával 1964-ben az előirányzottnál 5.350 vagonnal kevesebbet használtak a teherszállításra, öt év alatt a vonatok átlagos terhelése 16,26 százalékkal és a kereskedelmi sebesség 15,86 százalékkal növe­kedett.­­ Vasile Bolboceanu, az ILEFOR főmérnöke miután szólt a város fejlesztésében elért eredmények­ről, rátért üzemének sajátos kér­déseire és elmondotta, hogy a dolgozók arra törekszenek, hogy mind több és szebb, elegáns, ol­csó bútortípust állítsanak elő. Gabor Ioan, Pop I­an, dr. Zsejki Gyula és mások a város és az üzemük fejlesztésében el­ért sikerekről, valamint az állan­dóan javuló munkafeltételekről beszéltek. Kinyilvánították a vá­lasztókerület állampolgárainak egyöntetű akaratát, hogy minden erővel küzdenek pártunk politi­kájának gyakorlati megvalósítá­sáért. A jelenlévők lelkes tapsa kö­zepette emelkedett szólásra Mo­gyorós Sándor elvtárs. Tolmá­csolta a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és személye­sen Gheorghe Gheorghiu-Dej elv­társnak Marosvásárhely dolgo­zóihoz intézett üdvözletét. Hang­súlyozta dolgozó népünk sikereit, s azt, hogy mindezek forrása pártunk bölcs politikája, a dol­gozók lelkes munkája. Biztosítot­ta a választópolgárokat, hogy támogatja kezdeményezéseiket és erőfeszítéseiket, az újabb és újabb megvalósítások, hazánkban a szocialista építés kiteljesítésé­nek nagyszerű műve érdekében. Nagy sikerrel vendégszerepel tartományunkban a fővárosi Nemzeti Színház Amint arról már hírt adtunk, a fővá­rosi „I. L. Caragiale" Nemzeti Színház egy művészcsoportja vendégszereplésre érkezett tartomá­nyunkba. A csoport tagjai: Sica Alexand­ra Alexandru Giu­­garu, Grigore Vasi­liu-Birlic, a nép mű­vésze és Elena Sere­da művésznő. Műso­ron Caragiale ,,Co­­nul Leonida fata cu reactiunea" című egyfelvonásosa sze­repel. A darab jól megérdemelt sikert aratott. Eddig Luda­son, Sármáson, Kü­­küllőváron, Erdő­­szentgyörgyön és más helységekben léptek fel a művé­szek. E napokban még több helységben tar­tanak előadást a vá­lasztások tiszteleté­re. Újból szenet ad a Dilja bánya Újból szenet ad a zsilvölgyi szénmedence legrégibb kiterme­lése, a Dilja bánya, amelyet há­rom évtizeddel ezelőtt a nagy gazdasági válság idején­ zártak be. A bánya újra megnyitása le­hetővé teszi az itt található kok­­szosítható szén hasznosítását. Dilja ma tulajdonképpen új bányatelep, amely a zsilvölgyi szénkitermelések néhány évvel ezelőtt kidolgozott általános ren­dezési tervébe beilleszkedve, évente- körülbelül -egymillió ton­na szenet fog termelni. A szak­embereink által elkészített bá­nyaművelési és felszerelési terv eredeti módon oldja meg a nag­ mélységben lévő széntelepek kiaknázását. Rövid idő alatt modern tech­nikai eszközökkel összesen 9000 métert kitevő tárnákat ástak, megszervezték a­­hosszúfrontos gépi bányafejtést. A kifejtett szenet pedig szállítószalag jut­tatja el a szénelőkészítő beren­dezéshez.­ Az öt akna építésénél csúszózsaluzásos berendezése­ket alkalmaztak, ami lehetővé teszi a munkálatok teljes gépe­sítését. A Dilja bánya már a negyedik kitermelés, amelyet a népi ha­talom éveiben újra megnyitottak a Zsilvölgyében. Rövidesen ugyanebben­ a szénmedencében ismét üzembe helyezik a paro­­sényi bányát is. (Agerpres) Hidro­energetikai munkálatok A Beszterce folyón épülő va­­duri és girleni vízierőművekben megkezdődött a gépberendezések szerelése. Az építők és a szerelők vál­lalták, hogy a tervben szerep­lő girleni és racovai erőműve­ken kívül még ebben az évben elvégzik a vaduri erőmű első 22 megawattos áramfejlesztő cso­portjának felszerelését is. Az ország többi energetikai egységénél is folynak az építé­si és szerelési munkálatok. Az előirányzat értelmében az orszá­gos energetikai rendszerbe be­kapcsolt villamoserőművek be­szerelt teljesítménye ebben az év­ben további 450 megawattal nö­vekszik a grozavesti, craiovai, Bucuresti-Sud-i új kapacitások, valamint a Beszterce folyón épü­lő új vízierőművek üzembe he­lyezésével. (Agerpres) A vajdahunyadi bluming r-*.! VIRÁGZÓ BÁNYATELEP Néhány évvel ezelőtt láto­gattam el először Balánbányá­­ra. Gépkocsink gidres-gödrös úton vitt felfelé a keskeny Olt völgyén, amikor egy éles ka­nyar után hirtelen előbukkant a bányatelep. Amint visszaem­­lékszem, a környező táj szép­sége, az örökzöld fenyvesek­ből kiemelkedő Nagyhagymás annyira elkápráztatott, hogy jóformán észre sem vettem a délceg hegyorom aljában meg­húzódó telepet. De mi is von­ta volna magára a ügyeimet? Talán a telep apró, földhöz la­pult kunyhói, vagy a bánya néhány megöregedett, szerény épülete, elavult úsztató-ülepítő berendezése? ... Mindössze néhány esztendő telt el azóta. Az idegent ma is lenyűgözi a környék természe­ti szépsége, de annyi új szép­séggel, szocialista jelenünk oly sok friss hajtásával talál­kozik, hogy akaratlanul is elő­ször ezek ragadják meg a fi­gyelmét. Az aszfaltozott úton jobbra is, balra is korszerű lakótömbök emelkednek a ma­gasba, s a minduntalan felbuk­kanó épületállványok mintegy jelzik, hogy itt tulajdonképpen új város van kialakulóban. A látogató nem haladhat el kö­zömbösen az új, emeletes or­vosi rendelő és fektető mel­lett, a hatalmas üvegfalú és ugyancsak emeletes áruház előtt. A bányához közeledve már messziről feltűnik az új flotációs részleg impozáns épü­lete. Valóban, bármerre tekin­tünk is, a megújhodás jeleivel találkozunk. De nézzük meg közelebbről, mivel gazdagodott az utóbbi négy évben Balánbánya? Talán kezdjük az elmúlt esz­tendővel. A tavaly adtak át rendeltetésének két legény­szállást, összesen 193 szobá­val. Minden szobát ízlésesen rendeztek be: a falon képek, a parketten szőnyeg, a szoba­­szélességű ablakon függönyök. Minden emelethez tartozik egy-egy fürdő, mosdóterem, egy vasaló­szoba, konyha élel­miszertárolóval. Van itt szó­rakozási lehetőség is, hiszen nem hiányzik a társasjátékte­rem, a könyvtár, a rádió és pár nap óta a televízió sem. E blokkok közvetlen szom­szédságában most szerelik a mosodát és már a múlt évben megkezdték egy 900 férőhe­lyes, korszerű kantinhelyiség felépítését. Ugyancsak az elmúlt évben fejeztek be egy másik fontos szociális létesítményt, a bánya bejáratánál épített fürdőt és öltözőt. A bányából kijövő munkás először bemegy a csiz­mamosó terembe, majd a kar­bidlámpa -és munkaruha-tároló helyiségek felé folytatja útját. A ruhák beadása után minden bányásznak átnyújtanak egy­­egy darab szappant, törülkö­zőt és papucsot, fürdés után pedig a tiszta ruhatárból ki-ki megkapja a műszak elején be­adott ruhákat. Az említett időszakban 146 család költözött új blokklakás­ba és az idén felépülő tömb­házakban újabb 360 bányász­­család talál majd barátságos, meleg otthonra. Ma már nem a másnap nyomasztó gondjai foglalkoztatják a munkából ha­zatérő bányászokat, hanem ar­ról beszél a család, hogy mi­ként tegye szebbé a minden­napokat. Balánbányán is egy­más után épülnek a három­­emeletes tömbházak, hideg­­meleg vízzel, központi fűtés­sel, bennük két-három szobás lakások. S az új lakásokba új bútor, könyvek, rádió és más egyéb kell. Ha csak az utóbbi két évet vesszük is alapul, nem kevesebb, mint 238 rá­diót, 65 mosógépet, 34 varró­gépet, számos kerékpárt, por­szívót stb., vásároltak az 1963- ban megnyílt új áruházból. Az eladott ipari termékek értéke két év alatt megközelítette a 11 millió lejt. Az életszínvonal állandó emelkedése nyilván kapcsolat­ban van a termelés és a mun­ka termelékenység gyors üte­mű növekedésével. Az elmúlt évben például több mint négy­szeresét hozták felszínre az 1960-ban kitermelt színesfém­­ércnek. A bánya mélyén sa­­rabolók, rakodógépek könnyí­tik meg a bányász munkáját és azt egyre tökéletesebb módszerek teszik termeléke­nyebbé. Ma már jó eredmény­nyel alkalmazzák a csavaro­­zásos és vasácsolatos dúco­lást, hogy ne csak gyorsab­ban, hanem olcsóbban is fejt­hessék ki az értékes ércet. Az elmúlt években készült el egy korszerű felvonó-akna, amely naponta kb. 550 csille rako­mányt emel fel a 0-szintes fő­tárnába. Ezzel párhuzamo­san több központi érc­gyűjtő építésével és számos Diesel­­mozdony beállításával tették gyorsabbá, folyamatosabbá a szállítást. A külszínien is üzembe he­lyeztek egy nagy teljesítő ké­pességű flotációs berendezést. A meglévő két technológiai vonal mellett most épül a har­madik, hogy a kitermelt érc­mennyiséget ütemesen és mi­nél jobb munkafeltételek kö­zött dolgozhassák fel. Ugyan­csak a külszínien épült egy korszerű kompresszorállomás, új karbantartó műhely, labo­ratórium ... De ne folytassuk a felsorolást, hiszen a 430 szá­zalékos termelésnövekedés önmagáról beszél. És ha a táv­lati terveket is figyelembe vesszük, bátran állíthatjuk, hogy néhány év múlva Balán­­bánya hazánk egyik legna­gyobb és legkorszerűbb bányá­jává válik. SZ. D.

Next