Vörös Zászló, 1965. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1965-07-01 / 154. szám

Az oldalt szerkesztette VERESS MARGIT és PETELEI ISTVÁN, a fényképeket HARAGOS ZOLTÁN készítette. Balánbánya korszerű feldolgozó részlege Az 1361-ben elkészült Csíkszeredai Művelődési Ház 178 traktor dolgozik a csíki szántóföldiken 1364-ben adták át a használatnak a balánbányai polklinikát Repülőgép a mezőgazdaság szolgálatában A csíkszentmártoni kórház új részlege 1960 A hatéves terv első esztendeje. Az építkezés, a gyarapodás jeleit lát­juk mindenfelé az országban. Tar­tományunk minden rajonja, közsé­ge, a legeldugottabb faluja is to­vább fejlődik a tegnap lerakott erős alapon. Csík ra­jon jelentős erőt képvisel tartományunk gazdaságá­ban. Számottevő iparral, mezőgazdasággal, kulturális tevékenységgel és szociális megvalósításokkal dicse­kedhet. Most még szélesebb kapu nyílik a továbbfej­lődés előtt: kiépül Udvarhely és Csíkszereda között a magasfeszültségű hálózat, s ezzel a rajon bekapcso­lódik az országos energetikai rendszerbe. Az eddigiek­nél is jobb feltétel teremtődik a rajon ásványi anya­gainak és egyéb természetű erőforrásainak a magasabb fokú hasznosítására. Még ebben az évben megépül Csíkszeredában a korszerű villanyelosztó állomás, s ezzel szélesedik a feltétel a csíki községek villamosí­tására, a falvak továbbfejlesztésére. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozói mind szebb eredmé­nyeket érnek el a föld tudományos megművelésében és az állattenyésztés fejlesztésében. A rajon mező­­gazdasági területének 4,3 százaléka tartozik a terme­­lőszövetkezetekhez, s a szentimrei, verebesi, dánfalvi és újtusnádi termelőszövetkezetek már a milliomosok rangjára emelkedtek. Az előző évek kísérletei alapján új növényfajtát honosítanak meg a rajonban: 108 hek­táron vetnek ebben az évben cukorrépát (1964-ben már 1.394 hektárt tesz ki a cukorrépával bevetett te­rület s a rajoni átlagos hektárhozam 24.685 kilós A szociális-kulturális megvalósítások is figyelem­reméltóak a hatéves terv első évében. Csík rajonban 600.000 lej értékű ingyenes tankönyvet helyeznek is­kolakezdés napján az általános iskolák hallgatóinak padjaira. Bükfokon, Szentdomokoson, Dánfalván, Új­­tusnádon, Középlokon új iskola épül, illetve bővítik a meglévőket. Csík rajonban virágzik a sporttevékeny­ség. 1960-ban a V­oln­a jégkorong csapata országos bajnok lett és azóta is jégkorongsportunk élenjárója. Ünnepre, nagy ünnepre készül mun­kásosztályunk, egész dolgozó né­pünk. A párt megalakulásának 40. évfordulóját fogadja méltóképpen népünk. Üzemekben és gyárakban, bányákban és építőtelepeken, a szocialista mezőgaz­dasági egységekben lelkes szocialista verseny bonta­kozik ki, s ebben nagyszerű sikereket érnek el Csík rajon dolgozói is. Új ipari, mezőgazdasági és szociál­­kulturális létesítményekkel gazdagítják, szépítik a vá­rost és a falvakat. A kaolinbánya termékei egyre szélesebb körben nyernek alkalmazást a különböző iparágakban, minek eredményeként ebben az évben kétszer annyi termé­ket állítanak elő, mint 1960-ban. A Készruhagyár új termelőcsarnokot kap és ezzel megkezdődik a négy év múlva már egészen korserű gyár körvonalainak kibontakoztatása. Tovább terjed a magasfeszültségű há­lózat, a jólétet és kultúrát jelentő villamosáram. Köz­ségekben és falvakon nagy­gyűléseken vitatják meg a villamosítás lehetőségeit, s még ebben az évben 17 faluban szavazzák meg az önkéntes hozzájárulást. A szocialista mezőgazdasági egységek ez évben is nagyszerű terméshozamot érnek el. Az egyéni gaz­dák közül egyre többen győződnek meg a közös munka előnyeiről. Ősszel már tömegesen kérik felvé­telüket a szövetkezetekbe, megteremtve ezzel a felté­telt a rajon teljes szövetkezetesítésére. A fejlődés, az átalakulás az élet minden területén számottevő, január 21-én ünnepi díszben várta az avató ünnepség részvevőit a több mint 4 millió lej értékű új művelődési ház, amely ettől kezdve a rajon művelődési életének irányítója lett. Ez évben nyitja meg első ízben kapuit a Mezőgazdasági Gépészeti Szakiskola, Dánfalván pedig a rajon második közép­iskolája jól berendezett bentlakással. Ennek az évnek egyik legnagyobb eredménye a mezőgazdaság szövet­kezetesítésének befejezése, ami tár­sadalmunkban a szocialista termelé­si viszonyok teljes győzelmét, az ember ember általi kizsákmányolásának végérvényes fel­számolását jelentette. Csík rajon dolgozó földművesei is rátérnek a szocialista nagyüzemi mezőgazdálkodás útjára. Április hónap a szocialista termelési viszonyok teljes győzelmét hozza el Csík rajon falvaiba. Év vé­gére rajoni viszonylatban már 35.600.000 lejt tesz ki az állóalap értéke, az állatállomány jelentős számbeli és minőségi gyarapodást mutat. Ezen a tavaszon több mint negyven agrármérnök, tizenkét állatorvos s mintegy ötven mezőgazdasági középkáder megy a rajon termelőszövetkezeteibe az agrártudományok elméleti és gyakorlati propagandis­tájaként. A Gép- és Traktorállomás korszerű mező­­gazdasági gépei nagy mértékben megkönnyítik a szö­vetkezeti tagok munkáját. A rajon ipari egységei közül többen exportra is termelnek. Mindenhol a termelés fokozását, a terme­lékenység emelését és a minőség javítását irányozzák elő. Több vállalat korszerűsítésére kerül sor. Február elején megalakul az Erdei Munkálatokat Gépesítő és Szállítási Vállalat (IMTF), s még ebben az évben el­nyeri az ország hasonló vállalatai között folyó szoci­alista verseny zászlóját. Az érctartalékok rohamos nö­vekedése, s a kitermelés gazdaságossága szükségessé teszi a bányavállalatok egyesítését. Létrejön a Csík­szeredai Bányaipari Tröszt, Balánbánya, ez a színesfémekben oly gazdag le­lőhely rohamos fejlődésnek indul. Ez év őszén felépül itt a világszínvonalon álló első flotációs vonal. Kana­­lizálják és vízvezetékkel látják el a jövő bányavárosát, használatba adnak 138 lakrészt, egy emeletes keres­kedelmi komplexumot és a nyolcosztályos iskolát. A termelőképesség növekedése a rajon minden egyes vállalatában szembetűnő. A Csíki Textil tágas termelő­­csarnokkal bővül, s majd minden vállalat a rajonban újabb gépi felszerelésekkel gyarapodik. 1963 Balánbányán átadták a második do­tációt, s megnövekedett termelésé­vel a Tröszt e részlege már hazánk legnagyobb színesfém termelő egy­ségei mögé sorakozik fel. A bánya és feldolgozó egység távlatai szépek, de a termelés­ben érződött a jól képzett, művelt szakemberek hiá­nya. Szükségessé vált egy helyi szakember-nevelő is­kola létesítése. És a szükségletet hamar pótolták. Még az ősz folyamán megnyílt Csíkszeredában a bányász szakiskola négy párhuzamos első osztállyal. A szövetkezetesítés befejezése nagyszerű feltéte­leket teremtett a mezőgazdaság belterjes és sokoldalú fejlesztésére. Már ez évben tartományunkban e rajon mezőgazdasági dolgozói érik el a legjobb termésered­ményeket. Több mezőgazdasági szövetkezet a millio­mosok sorába lép, vajoni viszonylatban az elmúlt évi­vel szemben 30 százalékkal növekedik a gazdaságok jövedelme. A jólét növekedése lehetővé teszi, hogy az egykori szántó-vető földművesek nem csak a mun­kára, a soron lévő feladatokra, csak a megélhetésre gondoljanak, hanem egyre többen vágynak művelődni s a szabad időt kellemesen, szórakozva eltölteni. Csík­madarason megnyitják tartományunk, de lehet, hogy éppen országunk első falusi medencés strandját, s ettől kezdve Csíkban a hagyományos jégkorong mel­lett kedvelt sportággá válik a vízi sport is. De ha már a szórakozásnál, művelődésnél tartunk, hadd mond­juk el azt is, hogy Gyimesközéplokon Hollós Gábor tartományszerte jól ismert dalárdája és pionír együt­tese korszerű kultúrotthont kapott, mely nagyszerű feltételeket biztosít a művelődési tevékenység kiszé­lesítésére. Ez évben Csíkszereda első helyezést ért el a tar­tományi városszépítési versenyben. Felszabadulásunk XX. évfordulója. A hat év alatt ebben az évben eszköz­ük a legnagyobb beruházást a ra­jonban: 153.206.000 lejt. Az Erdei Munkálatokat Gépesítő és Szállítá­si Vállalat 70 traktorral, 112 tehergépkocsival és csör­­lőberendezéssel ellátott 60 gépkocsival gazdagodik, s közel 4 millió lej értékű műhelyfelszerelést kap. Ba­lánbányán már dolgozik a második flotációs vonal, a bánya termelő­részlegeit központi fűtéssel látják el, 4 millió lejes beruházási alapból új fürdőt építenek, s még ebben az évben befejezik a ponklinikát. A bá­nyamunkásoknak 60 lakrészt adnak át használatba, s felépül a 250 férőhelyes legénylakás is. A falvak életében mélyreható társadalmi-gazda­sági átalakulások mennek végbe. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdaságilag, szervezetileg meg­erősödnek. A csíkszentimrei termelőszövetkezet jöve­delme ebben az évben meghaladja az 5 millió lejt. Itt az öregek nyugdíjat kapnak, 1964-ben 470.000 lej nyugdíjat fizetnek ki a szövetkezeti tagoknak. A szent­­simoni termelőszövetkezet, mely 1962-ben alakult, egy munkanapegységre 30,15 lejt oszt. Az állóalap ér­téke rajoni viszonylatban meghaladja a 60 millió lejt. A művelődési házban széles körű kulturális tevé­kenység folyik, és hathatós segítséget nyújt a falusi kultúrotthonoknak is, hogy szép eredménnyel zárkóz­zanak fel a felszabadulásunk XX. évfordulója köszön­tésére szervezett VII. országos kultúrversenyben. S az eredmény nem marad el. A rajoni művelődési ház dal- és táncegyüttese a tartományi versenyen első, az or­szágos versenyen harmadik díjat nyer. Az Olt Kisipari Termelőszövetkezet táncegyüttese második díjjal tér haza a verseny országos döntőjéről. Ez év júniusában a Múzeum mellett megnyílik az időszakos kiállításokra szolgáló terem. Ez az év a számvetés éve is ,hisz egy történelmi időszak tervét igye­keznek példásan teljesíteni a dol­gozók, hogy szilárd alapon új ra­gyogó távlatok körvonalait bonta­koztathassák ki. Utószámítások, összehasonlítások és tervezgetések színhelye a vajon minden gazdasági egy­sége, és mondhatni ez jellemzi a hatéves nemzet­gazdaságfejlesztési terv időszakának utolsó esztende­jét. Az elmúlt öt év alatt 2,13-szorosára növekedett az ipari termelés. Az egy főre eső munkatermelé­kenységi szint az elmúlt évben 37,5 százalékkal volt magasabb, mint 1959-ben. Közel 600 millió lejt for­dítottak az ipar fejlesztésére, 58 százalékkal növeke­dett az iparban dolgozók száma s így Csík az iparilag fejlett rajonok közé sorakozott fel. A mezőgazdaság szocialista egységei biztosan ha­ladnak a párt által meghatározott fejlődés útján. A 178 nagyobb teljesítő képességű traktor, a 83 vetőgép, a 29 kombájn és más mezőgazdasági gép segítségével a rajon mezőgazdasági egységeiben meghonosodott a nagyüzemi termelési mód. Évről-évre növekedett a mezőgazdasági szövetkezetek állóalapja (az elmúlt évben 7,5-szer volt nagyobb, mint 1960-ban) és a pénzjövedelem értéke (az elmúlt évben körülbelül 16-szor akkora, mint 1960-ban). Szinte felmérhetetlen a fejlődés a többi tevékeny­ségi területeken is, ami összesítve az életszínvonal ro­hamos emelkedésében nyilvánul meg. Az elmúlt év­ben kétszer annyi árut hoztak forgalomba, mint 1960- ban, 86 orvos őrködik a lakosság egészsége fölött, 68 évre emelkedett az átlagos életkor, 15 millió lejt for­dítottak nyugdíjakra, a 847 tanerő több mint 14.000 gyermeket tanít stb. Egész városnegyedek születtek, a rajonban az elmúlt öt év alatt 622 állami alapból, és 900 családi ház épült. E sikerek erős, szilárd alapján építik boldog jö­vendőjüket a rajon dolgozói. 11961 • -Érv£ "-"Ám&wwru 1962 „AZ 1960—1965. ÉVI GAZDASÁGI TERV ALAPVETŐ CÉLKITŰZÉSE A SZOCIALIZ­MUS MŰSZAKI-ANYAGI ALAPJÁNAK FEJLESZTÉSE, A SZOCIALISTA TERMELÉSI VISZO­NYOK létrehozási folyamatának befejezése az egész népgazdaságban, a „AZ 1960—1965-ÖS HATÉVES TERV ÉVEIBEN TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ SIKE­REKET ÉRTÜNK EL AZ ORSZÁG GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI-KULTURÁLIS FEJLESZTÉ­SÉBEN, S EZ EGÉSZ NÉPÜNK ÉLETÉBEN MÉLYREHATÓ VÁLTOZÁSOKAT IDÉ­ZETT ELŐ. FEJLŐDÖTT A SZOCIALIZMUS MŰSZAKI-ANYAGI ALAPJA. A MEZŐ­GAZDASÁG SZÖVETKEZETESÍTÉSÉNEK MEGVALÓSÍTÁSÁVAL A SZOCIALIZMUS TELJES GYŐZELMET ARATOTT VÁROSON ÉS FALUN, AZ EGÉSZ GAZDASÁGBAN LEZÁRULT A SZOCIALISTA VISZONYOK MEGTEREMTÉSÉNEK FOLYAMATA, EGYSZER S MINDEN­KORRA FÖLSZÁMOLTUK AZ EMBER EMBER ÁLTALI KIZSÁKMÁNYOLÁSÁT. A MUN­KÁBAN TESTVÉRIESEN ÖSSZEFORROTT, KÖZÖS ESZMÉNYEKTŐL ÉS CÉLOKTÓL LEL­KESÍTETT MUNKÁSOSZTÁLY, PARASZTSÁG, ÉRTELMISÉG ALKOTJA ÚJ TÁRSADAL­MUNKAT, AMELY A PÁRT VEZETÉSÉVEL, SZOROS EGYSÉGBEN HARCOL A SZOCIALIS­TA ÉPÍTÉS KITELJESÍTÉSÉÉRT, A HAZA HALADÁSÁÉRT ÉS VIRÁGZÁSÁÉRT". (A Román Munkáspárt IV. Kongresszusának Irányelvtervezetéből) 1964 1965 SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK KITELJESÍTÉSE ÉRDEKÉBEN". (A III. pártkongresszus Irányelveiből) CARDS ZÁSZLÓ 3 ■S VALLOMÁSOK Sokat kell még dolgoznom Pályám kezdete a hatéves terv első esztendejére esik. A fő­iskola elvégzése után tanári kinevezést kaptam, egész katedrával és sok iskolán kívüli feladattal. Kevesen tudtak ambíciómról és ta­lán kevesen is bíztak képességeimben. Szabadidőmben szorgal­masan dolgoztam, festegettem. Nagy Imre festőművész biztatott, a pártbizottság, a művészeti intézmények támogattak. Megszeret­tem a csíki tájat, a csíki embereket, az iparilag, mezőgazdaságilag gyors léptekkel fejlődő rajont­ó szépségeiből, gazdagodásából igyekeztem bár egy keveset megörökíteni. Tartományi és országos kiállításokon vettem részt, majd 1964-ben, mikor megnyílt a Ba­joni Múzeum kiállítási terme, munkáimmal egyéni kiállotáson je­lentkeztem. Most pedig a Marosvásárhelyen megrendezendő e­­gyéni kiállításra készülök. De addig még sokat kell dolgoznom. GÁLL András tanár Jó módban éljen a tagság 1962. március 16-án avattuk fel az Új Barázda nevet viselő mezőgazdasági termelőszövetkezetünket. Későn, mondhatni az utolsók között találtuk meg az utat, amelyen haladnunk kell. Most sajnáljuk azokat az éveket, amelyeket elmulasztottunk, mert íme, mit hozott e rövid időszak A megalakulási évhez viszonyítva 1964-ben több mint kétszeresére növekedett termelőszövetkeze­tünk állóalapjának értéke. Egy munkanapegységre 30,15 lejt osz­tottunk az elmúlt évben, s ezzel az eredménnyel másodikok let­tünk rajoni viszonylatban. Megalakuláskor a tagság engem választott a szövetkezet el­nökévé. Arra törekedtem és törekszem most is, hogy rászolgáljak a bizalmukra, a vezető tanács tagjaival úgy irányítsuk a termelő­­szövetkezet tevékenységét, hogy évről-évre nagy léptekkel halad­jon a gazdasági-szervezeti megerősödés útján, a tagság jó mód­ban éljen. 1962-ben, szövetkezetünk megalakulásának évében párttag lettem. Ezt tekintem életem legszebb eredményének. VIRÁG FERENC a szentsimoni mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke Öröm, ha ifjaink tudnak A hat esztendő majd minden napjának, minden órájának megvan a maga eredménye. Vázlatosan említek néhányat az én munkaterületemről. Az 1959—1960-as iskolai év kezdetén meg­bíztak a Csíkszeredai középiskola igazgatásával. Akkor 23 osztálya, s mintegy 900 tanulója volt az iskolának, jelenleg 53 osztályunk és 1.500 diákunk van. A létszámgyarapodás mellett nagy öröm az a tény, hogy feletteseink úgy értékelik iskolánkat, mint amely alapos felkészültséggel bocsátja szárnyra tanulóit. Földrajz-geológia szakos tanár vagyok és nagyon szeretek el­mélyülni ezekben a tudományágakban. Geomorfológiai, hidro­geológiai kutatásokkal és tudományos dolgozatok írásával foglal­kozom szabadidőmben. Az elmúlt évben nagy öröm ért. A Tanítók Napján a Munka­érdemrend III. fokozatával tüntettek ki. Ez a jutalom arra ösztö­nöz, hogy továbbra is tudásom legjavával szolgáljam az ifjú nem­zedék nevelését. KRISTÓ ANDRÁS, a Csíkszeredai Középiskola igazgatója A szakmát szeretni kell Elhagyva az egyetem padjait, tíz évvel ezelőtt léptem át a vállalat kapuját. Emlékszem, eleinte a széle nem talált a hosszá­val, elméleti ismereteimet nehezen tudtam hasznosítani a gyakor­latban. Esztendők megfeszített munkájára volt szükség, míg sike­rült összehangolnom a kettőt. De ami a fontos, sikerült. Nehe­zek, de szépek voltak az eltelt évek. Most sokszor meghatódva nézem a tíz évvel ezelőtt ültetett, már megemberesedett cseme­téket és sokszor eltűnődöm az erdőmunkások új életén, azon, hogy például három évvel ezelőtt egy fél nap kellett, míg felju­tottam egy olyan vágtérre, amelyre ma mindössze félóra alatt sza­lad fel a kocsi. Az év végén már 120 kilométer kiváló út hálózza be erdeinket és minden köbméter fából kétszer olyan értékű ter­méket állítunk elő, mint 1959-ben. Erre büszke vagyok, mert úgy érzem, hogy ebben nekem is van egy kis részem. MUNTFANU OVIDIU a Fagazdálkodási Vállalat főmérnöke Az újonnan épült tömbházak egyike

Next