Vörös Zászló, 1965. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1965-08-01 / 181. szám

____ Az argesi vízierőmű építőtelepén (VÁRI ERNŐ felvétele) Bíráló cikkeink­­ nyomán l0tTuq7.U *' i ________t**» I*.­­AB*Mare«t • ________ ___ ' — íIfítrííí^'nWN fi tnmMfr veszélyben«köröndi a szakember véleménye és tanécsa kerámia hírneve? JiAr.ÄrjrA’ ................................... . kt.tuli •* i, i6.rVn.li rif M-uiér. u iltaytkal tavamét’ ...ifDd»• ko«»é* • '-irr tamé»ta­mk/dfc. kél •~lény hété v..' tith • lévoltégiad­ók hér’ 4, n«k • risaak ma Mlat Évtizedek óta híresek a körön­di kerámiából készült dísztár­gyak, háztartási eszközök — írta lapunk egyik munkatársa a Vörös Zászló 4180. számában. A koron­­diak ésszerűen kapcsolták össze a régi tapasztalatokat a művészet irányzataival és mindkettőt a nö­vekvő gazdasági igényekkel. Ez az év azonban rosszul kez­dődött. 75.000 lej értékű termék­re érkezett panasz, s ebből 20.000 lej értékűt vissza is küld­tek a megrendelők. A hiba kelet­kezésének okairól egy szakem­ber mondta el véleményét. A megjelent cikkre válaszában töb­bek között a következőket írta az udvarhelyi Helyiipari Vállalat vezetősége: Valóban, a köröndi kerámia belső normája módosításra szo­rul, ezzel felsőbb szerveink, va­lamint a Kereskedelmi Miniszté­rium is egyetértett. A belső szab­vány kiigazítása után megszűnik a vevők részéről is a reklamáció. Mulasztás volt a vállalat, illetve az egység vezetősége részéről az, hogy nem tartották be a mázo­lási és az égetési technológiát minden esetben, vagy nem biz­tosították az egység részéről a megfelelő, jó minőségű kaolint. .Tanulva a múlt hibáiból, ebben az évben jóelőre megrendeljük az egész évi nyersanyag szükség­letet, és biztosítani fogjuk az egyenletes hőfokot az égetőke­mencében. A vállalat vezetősége elkészíti az összes termékekre az ár­ do­kumentációt, és kérni fogja e vá­lasztékra is az eladási ár jóváha­gyását. A cikk szerzője a köröndi visz­­szautasítások miatt hibásnak ta­lálta a helyiipari ügyosztályt is. Meglátásaira és javaslataira a he­lyiipari ügyosztály vezetője a kö­vetkezőket válaszolta: Megváltoztattuk a kerámiai termékek belső normáját olyan­képpen, hogy az ténylegesen tük­rözze a termék minőségét. Meg­jegyezzük, hogy a belső norma módosítása után egyetlen eset­ben sem érkezett panasz a le­szállított kerámia-termékekre. U­­tasítást adtunk az udvarhelyi He­lyiipari Vállalatnak, hogy minden égető kemencéhez vezesse be a folyékony üzemanyaggal működ­tetett melegítőket, felszámolva ezen keresztül a régi, rendkívül sok fát felemésztő hevítési mód­szert. Intézkedünk, hogy a kö­zeljövőben a helyiipar valameny­­nyi vállalatánál felülvizsgálják a belső normák minőségét. I I I OH.«» * Niimco • *• I a th*s+ ***** *■** .r.­számolásában. az m­k .. több mint két hónap toplicai fiókjának Tu S jó-e a norma? Dicső rajon gazdasági egység megengedettnél •tedenényes harcot ' volt nagyobb. őszietek Kombyn­'''* Lapunk 4.717-es számában je­lent meg a fenti című cikk. Szer­zője Dicső rajon ipari egységei forgóalapjának kérdését taglalta. Befejezésként pedig a következő javaslatot tette. ...A fentiekből kitűnt, hogy a forgóalap-részlet­­elemeire megállapított készletek normái nem tökéletesek. Java­soljuk, hogy a Nemzeti Bank va­jom fiókjának dolgozói vizsgál­ják felül a normatívokat, ugyanis úgy véljük, hogy a jelenlegi elő­irányzatok nem mozgósítják a vállalatok vezetőségeit a készle­tek további csökkentésére. Sajnos, bár a cikk már több mint egy hónapja megjelent, vá­laszt még a mai napig nem kap­tunk. Felhívjuk a Bank vezetősé­gének figyelmét, hogy a sajtóban megjelenő anyagokra gyorsan reagálni a párt és kormány ide­tartozó határozataiból eredő leg­­elementárisabb kötelesség. Re­méljük, hogy a javaslattal kap­csolatos meglátásukról és intéz­kedéseikről mielőbb tájékoztat­hatjuk olvasóinkat. I­ I­I Amire büszkék a szentkirályiak Ú­­­gy tűnik, mintha az utóbbi fél időben Szentkirály közelebb­­ került volna Vásárhelyhez. Talán mert elkészült az új aszfalt­út, mely virágos szegélyével átsze­li a községet, az autóbusz forga­­lomért, mely összeköti a községet Vásárhellyel. De nem csak ez. Ma­guk a házak is mintha versenyre le keltek volna, melyik szebb, gondo­­zottabb, s amikor végig nézünk az utcasoron, mintha csak egy gondo­zott városi utcát látnánk. Mintha folytatása lenne Marosvásárhelynek,s melyhez a község hozzátartozik. Gondozott községükre, a villa­mosított és karbantartott utcákra. I­s büszkék a szentkirályi állampolgá­rok. És még valamire. Az új köz­épületeikre. Egyszerre kettő is épül­ most a községben. Mindkettő tanú­sága annak, hogy új célokat tűztek maguk elé a község lakói.­­ Körülbelül három évvel eze­lőtt kezdődött ez, az egész községi­get átfogó mozgalom, jobban mondva az a törekvés, hogy gaz­dagítsák helységüket — mondja Dan Alexandru, a néptanács elnö­ke —. Az iskola bővítésének javas­lata volt az első, melyet követett­ az új kultúrotthon építésének gon­dolata. Akkorjában híre terjedt an-­ nak, hogy a gyulakutaiak igen szép kulturotthont építettek. Néhányan Szentkirályról is megtekintették, s mi tagadás, szépnek is találták. Az elképzelés tehát megvolt, hozzálát-t­tak az építkezéshez szükséges anya­gok összegyűjtéséhez. S az 1962—63-as iskolai évhez is már szűknek bizonyult az a­ néhány tanterem, amivel a község rendelkezett. Egy év múlva a régi iskolára új emelet került. A lako­sok önkéntes hozzájárulásukkal, a­­hol lehetett munkájukkal, az állam i­s pénzzel segítette a szentkirályiakat,s hogy jobb feltételeket teremtsenek gyermekeiknek a tanuláshoz. De s az emeletes iskolaépületnél nem fejeződött be a munka. Az idén­­ újabb bővítésbe kezdtek. A meg­lévő tíz tanterem mellé újabbakat terveztek s már emelkednek is még a két tanterem, laboratórium, iroda­helyiség falai.­ Térjünk vissza a kultúrotthonhoz, melynek termeit a néptanácsi elnök Története tulajdonképpen múlt év június 8-ától kezdődik, amikor le­rakták az első alapkövet. Nagy ese­mény volt a községben. Eljöttek fia­talok és öregek. Dan Gheorghe 80 éves lakos is lapátot fogott, hogy neki is része legyen e szép épület felépítésében. — Legyen az uno­káknak hol táncolni — mondotta. És ott volt Curteanu Ioan, Toma Traian szintén idős emberek és mel­lettük Nemes loan, Kadar loan és a többi fiatal. Még a pionírok is se­gédkeztek, ki ahol tudott. Aztán nap mint nap dolgoztak hol az egyik, hol a másik választási kerület honpolgárai. Szépen emel­kedtek a falak. Nemsokára újra egyöntetű mun­kát kívánt az épület elkészítése. A mennyezetet képező betonlap ki­öntését kellett elvégezni egyetlen nap alatt. Az elnök s a képviselők hívására megfojdult a község. — Magunknak építünk — mondották az emberek és jöttek segédkezni. Estére elkészült a betonlap, B­­elépünk a félkész épületbe.­­­ — Tizennyolc helyiség van benne — mondja az elnök. S máris ismerteti azok rendeltetését. Ez a tágas helyiség az előcsarnok, ott a büffé, amott a ruhatár kap he­lyet. Aztán a nagyterembe lépünk, még parkettezni kell, festeni és be­bútorozni, de a néptanács elnöke már képzeletében látja, amint több­száz dolgozó egy művészegyüttes műsorának tapsol. De nem felejti el azt sem, hogy még sok tennivaló vár, míg teljesen elkészül a műve­lődési otthon. Meg is jegyzi,­­ hol­nap vagy holnapután jönnek a vil­lanyszerelők, aztán elkészítjük az emeleti helyiségeket is, ahol a könyvtárat, klubot, gyűléstermet ren­dezzük be. Padolunk, s gondolom augusztus 23-ig sikerül befejezni. A község fiataljai már félig med­dig magukénak tekintik az épületet, erről beszél az ajtóra kifüggesztett hirdetés is „Szombaton bál lesz". A náznánfalvi új művelődési ott­hon nemsokára elkészül. Senki nem vezetett naplót az építkezésről, mely hűen beszámolna arról, hogyan dol­gozott a község. Ám, egy biztos, az épület fele annyiba került, mint amennyit a költségvetés előirány­zott. A másik fele a honpolgárok munkájának eredménye. Sl társaságában járjuk be. Nem is kul­­■ tárház ez, valóságos kultúrpalota. $1 A „Carpati" Turisztikai Hivatal­­ marosvásárhelyi kirendeltségének­­ nyári tervében számos belföldi ki­­­­rándulás szerepel. Augusztus 6-án négy napos kirándulást szervez Észak-Moldvába. Marosvásárhely —Szováta—Gyergyó—Gyilkostó —­­ Békás—Tirgu Neamti— Mircesti —L­a Pascani—Iasi—Suceava—Radaufi — * Vatra-Dornei—Bistrita—Marosvásár­hely érintésével. Az útiköltség 323 lej. Augusztus 13-án háromnapos ki­rándulást rendeznek Déva—Lugoj —Orsova—Ada Kaleh—Craiova — Pitesti—Rimnicul Vâlcea—Szeben— Meggyes—Marosvásárhely útvonal­jai. A résztvevők sétahajózást is tesznek majd a Dunán. Az útikölt­ség 236 lej. A kirándulásokra augusztus 5, illetve 7-ig lehet jelentkezni.­­ ( VÖRÖS ZÁSZLÓ A REKLÁMRÓL ® Mennyire operatív a tájékoztatás? $ Küzdelem a sablon ellen 9 Nyári divat a téli cipő ? 0 A nevelő szerep sem másodlagos A reklám szerepét, fontossá­gát senki sem tagadja, mégis olyan, mint egy mostoha gyer­mek, akinek mindene megvan, csak éppen a szeretetet, gon­doskodást nélkülözi. Talán ez az oka annak, hogy nem tölti be maradéktalanul hivatását. A reklám hozzátartozik a vá­rosképhez, a modern ember életének tartozéka, úgy, mint a telefon, a rádió, meg a vízcsap. A szocialista reklám feladata az operatív tájékoztatás. Ismerteti az új termékeket, felhívja a fi­gyelmet egyes áruféleségek tu­lajdonságára, előnyére, s teszi mindezt — ahogy fentebb em­lítettük — operatívan, vagyis a gyors tájékoztatás szabályainak betartásával. Sajnos, a valóságban nincs egészen így. Ennek bizonyításá­ra álljon itt az alábbi eset: Vegyiparunk egy új mosópor­ral, a FAR-ral örvendeztette meg a háziasszonyokat. Véleményku­tatást végeztünk, s 10 dolgozó nő közül mindössze egy tudta, mi a FAR, de ő is csak véletle­nül bukkant rá az üzletben, jóllehet utólag a legnagyobb el­ismerés hangján szólt az új ter­mékről. De ha véletlenül nem próbálja ki, akkor... továbbra is az ismeretlenség homálya fe­di az újfajta árut. Ilyenkor van szükség a reklámra, s különö­sen a közönség gyors tájé­koztatására. Sok hasonló esettel találkoztunk, ami mind keres­kedelmünk kárára van. A jó reklám nemcsak népsze­rűsít, hanem a szépérzéket is fejleszti, megkapó színeivel, vi­lágos, kifejező, tömör mondani­valójával. Egyes esetekben azon­ban túlzásba viszik a tömörsé­get. A Kossuth Lajos utcai vö-­­gyi üzletben láttuk a következő plakátot: egy szobaberendezést ábrázoló rajz fölé ezt írták: Mo­­bilux. Ebből keveset tud meg a vásárló, azt semmi esetre sem, hogy bútorfényező anyagot nép­szerűsít. Több ötletre is szük­ség volna. S ha már felvetődött az ötletesség kérdése, egy má­sik elrettentő példa: az Elegant cipőüzlet kirakata. Ez olvasható egy reklámon: Nyári divat. Alat­ta pedig csukott, vastag gumi­talpú cipő látható. Kétes érté­kű reklám ez, amely a téli ci­­pőt nyárinak hirdeti. Az általános benyomás, hogy reklámunk még nem nőtt a szocialista kereskedelem igé­nyeihez. A sablon elleni küzde­lem nem érte el a kívánt szín­vonalat, magán viseli a kissze­­rűség jegyeit. Az olyan nagy és korszerű kereskedelmi hálózat, mint amilyent a tartományban létrehoztak, megköveteli a szép, ízléses, vonzó és nevelő jelle­gű reklámot. A kirakatok is az áruk nép­szerűsítését szolgálják. Maros­­vásárhely főterén sok szépen berendezett kirakatot láthatunk. Sok a jó ötlet s a szakavatott rendezői kéz munkáját dicsérik. Azonban nagy részük még min­dig túl zsúfolt, mintha az áru­­bőséget az szimbolizálná, hogy köziraktárrá változtatják a kira­katokat. A kirakat legyen egy­szerű, ne zsúfolt, s az idénynek megfelelő árukat mutassa be. Az illatszertár és a táskaüzlet kirakatának rendezői sok min­dent összehordtak a kirakatba. A kevés többet jelentett volna. Néhány jellegzetes árut, a leg­szebbet kellene csupán kitenni. Sok javítani való van keres­kedelmünk e területen. Érde­mes volna napirendre tűzni, s egységes elgondolás alapján tervszerűsíteni az áruk reklámí­­rozását. Ehhez szükséges a szakértő szem is, amiben nincs hiány. Erről tanúskodik a kép­zőművészek plakát-kiállítása, ahol igen szép, a követelmé­nyeknek megfelelő plakátokat állítottak ki. Minden lehetőség megvan arra, hogy az e célra elköltött összegek több hasz­not hozzanak. Tegyünk többet azért, hogy a reklám ne legyen mostoha gyer­meke kereskedelmünknek. Ehhez több fantáziára van szükség, s arra, hogy a reklám nevelő sze­repét ne tekintsük másodlagos­nak. SIMON ERVIN M­OZI VASÁRNAP, AUGUSZTUS 1. Arta filmszínház: Winnetou Progresul filmszínház: Kalandos esküvő Vörös Lobogó filmszínház: Egy csokor ibolya Ifjúsági filmszínház: Acapulcoi szép napok Munkás filmszínház: Ketten a sztyeppén Flacara filmszínház: Cartouche Szakszervezetek Művelődési Háza: Válás olasz módra HÉTFŐ, AUGUSZTUS 2. Arta filmszínház: Romulus és Remus Progresul filmszínház: A Bulaka penzió Vörös Lobogó filmszínház: Hurrá, nyaralunk! Ifjúsági filmszínház: A magas fal Munkás filmszínház: A bandafőnök Flacara filmszínház: Éjféli kaland Szakszervezetek Művelődési Háza: Válás olasz módra VIDÉKI MOZIK MŰSORA Csíkszeredai Hargita filmszínház: A nagy lázadó Dicsői Melódia filmszínház: Calabuch Gyergyói Miorita filmszínház: Kiaszott életek Ludasi Flacara filmszínház: Majdnem új ruhák Régens Patria filmszínház: Rab Ráby Victoria filmszínház: Babette háborúba megy Udvarhelyi Muncitoresc filmszínház: Sodrásban Toplicai Muncitoresc filmszínház: Esőben is énekelek ★ A Szakszervezetek Művelődési Házában augusztus 1-én, vasárnap de. 9 és 11 órakor pionírok és isko­­lások részére MESEDÉLELŐTT. IDŐJÁRÁS Vasárnapra és hétfőre válto­zékony, esős idő várható. A hő­mérséklet csökkenő majd emel­kedő irányzatot mutat, éjszaka 8—14, nappal 15—25 fok. Eny­he északkeleti szél. A bukaresti Villamos Erőműveket Szerelő Vállalat (Intreprinderea de Montaje Centrale Electrice) Calea Dorobantilor 105 szám (30 Decembrie rajon) azonnal alkalmaz a craloval és az ország más szerelő munkatelepeire: — autogén hegesztőket, akik nem rendelkeznek engedéllyel, de megfelelnek az V—Vlll-as fizetési kategóriának, — engedélyezett autogén hegesztőket. A hegesztők kiképzésben részesülnek, miután engedélyt kapnak speciális acélok hegesztésére. Az iskoláztatás idejére szállást és megfelelő fizetést bizto­sítanak az érvényben levő rendelkezéseknek megfelelően. A munkatelepeken elszállásolást, fizetést és munkatelep pótlékot biztosítanak a törvényes előírásoknak megfelelően. Az érdeklődők jelentkezhetnek a vállalat székhelyén, vagy a Ludas-radnóti és a gyulakutai Hőerőművek szerelő munka­­csoportjánál. hogy az 1965—1966-os tanévre felvételi versenyvizsgát tart az alábbi fakultásokra: 1) . MEZŐGAZDASÁGI FAKULTÁS, amelynek végzettjei ag­rármérnöki diplomát kapnak. 2) . ÁLLATORVOSI FAKULTÁS, amelynek végzettjei állatorvosi diplomát kapnak. A felvételi versenyvizsga 1. év szeptember 2-án kezdődik az alábbi tantárgyakból: MEZŐGAZDASÁGI FAKULTÁS : — Növénytan — írásbeli és szóbeli vizsga. — Vegytan — írásbeli vizsga. — Számtan (algebra, trigonometria és sikmértan) — írásbeli vizsga ÁLLATORVOSI FAKULTÁS: — Állattan — írásbeli és szóbeli vizsga. — Az ember bonctana és élettana — írásbeli vizsga. — Szerves vegytan — írásbeli vizsga. A versenyvizsga feltételei és az említett tantárgyak program­jai megtalálhatók az 1965-ös évre kiadott „Admiterea ín Invátá­­míntul superior" című brosúrában. A versenyvizsgára augusztus 10—31 között iratkozhatnak fel, az 1965 augusztusában érettségizők pedig szeptember 1-én is. A felvételi versenyvizsgára jelentkezők szállást és kosztot kap­hatnak — készpénz ellenében — az intézet otthonában és ét­kezdéjében. A jelöltek felkészítésére, az intézet konzultációkat szervez augusztus 25—31 között. A felvételi versenyvizsgákkal kapcsolatosan bővebb felvilá­gosítást a fakultások titkárságai adnak. Monastur utca 3. sz. Tele­fon 1—24—10; 1—24—11; 1—24—12; a kolozsvári Jr. Felni ton Mezőgazdasági Üzet közli. A Ludas rajon! Helyiipari Vállalat Republicii utca 12 szám — Telefon 217 — megrendelésre, kiutalás nélkül s­zállít lt. típusú fibrobeton lemezt. Az igényléseket a megrendelések sorrendjének tisztele­tbentartásával elégítik ki. A marosvásárhelyi Könnyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalat alkalmaz gyakorlattal rendelkező építési telepvezetőt, mérnöki, vagy technikusi végzettséggel. Az érdekeltek felvilá­gosítást kaphatnak a vállalat személyzeti osztályán. (Dózsa György u. 64. sz. telefon 26—91). FIGYELEM! Használt, régi bútordarabjait kedvező áron értékesítheti a „Maros** Rokkantak Kisipari Ter­melőszövetkezet, Marosvásárhely, Kossuth Lajos utca 11 szám alatt lévő felvásárló részlegén. Telefon 30—42

Next