Vörös Zászló, 1965. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1965-09-01 / 206. szám

2 MIT­­ BIZONYÍT­­ A STATISZTIKA ? ! Aki a statisztikai adatok fel­dolgozása után kiadott közlemé­nyeket, tanulmányokat böngé­szi, sok mindenről tudomást sze­rezhet Néhány évvel ezelőtt o­­lyan statisztikai tanulmányt ol­vastam, amely azt bizonyította, hogy a cigarettázók számának növekedésével arányosan gyara­podik a gége- és tüdőrákban szenvedők száma. Olvastam o­­lyan statisztikai tanulmányt is, amely azt az örömhírt közölte, hogy a mai nemzedék túléli a 2.000 évet, azt az időt, amikor az emberek már nemcsak jó öreg Földünkön utazgatnak ide­­oda, hanem a Holdon és a többi bolygókon is. Egyre inkább terebélyesedik világszerte a statisztikai hálózat. Hivatalos szervek és magán­em­berek egyaránt nyomon követik ma már nemcsak a születések és halálozások számát, hanem a különböző élelmi cikkek fogyasz­tását, azt, hogy az emberek ho­gyan élnek, s ebből következte­téseket vonnak le. Homoródszentmártonban, eb­ben az Udvarhely rajoni község­ben 25 család követi nyomon saját életmódját, jövedelmét, fo­gyasztását. S ezek a családi sta­tisztikák sok figyelemre méltó dologról tájékoztatnak. Páll Ignácnak, a helybeli me­zőgazdasági termelőszövetkezet tagjának nyilvántartásából példá­ul megtudjuk, hogy a család jól él. Páll Ignác egy év óta tartja nyilván a bevételét, kiadásait, s hogy ezalatt mi mindenre jutott saját és családja keresetéből, azt egy-két példával szemléltetjük. Bevezette lakásába a villanyt, 1.200 lejt költött erre, s ha már villany van, rádió is kell. Ez ú­­jabb 1.200 lejt jelentett. S a na­gyobb összegű kiadások nem be­folyásolják táplálkozásukat, mely aránylag elég változatos, nem olyan egyoldalú, mint hajdan volt a falusi emberé. A sertés­hús mellett a téli hónapokban 2—4 kilogramm kolbászt, ezen­kívül mintegy 4 kilogramm ma­jorsághúst fogyasztottak. Tojás 40—90 darab, tej 60—90 liter fogy el havonta. S még sorolhat­nám a füstölt oldalas s a szalon­na kilóit. Ehelyett inkább egy másik figyelemre méltó dolog­ról teszek említést. Pálléknál a táplálkozásban egyre inkább fi­gyelembe veszik az egészség­­ügyi tanácsokat. Kevesebb zsírt fogyasztanak, inkább olajjal főz­nek. De eredmény az is, hogy a dohányzás elleni egészségügyi propaganda itt is hatott. Márci­usban Páll Ignác még 42 lejt költött cigarettára, a következő hónapokban ez a kiadás már el­maradt A család nyilvántartásá­ból még sok adatot érdemes volna itt felsorolni. Azt például, hogy Pállné konyhai felszerelé­séhez nemcsak az edények tar­toznak hozzá, hanem a rádiótól kivezetett hangszóró is. A község statisztikát vezető 25 családjához tartozik Demeter Gyula is, aki fiával együtt dol­gozik a mezőgazdasági termelő­­szövetkezetben. Havi tiszta pénz­jövedelme 900—2.500 lej között váltakozik. Ez nem csupán a me­zőgazdasági termelőszövetkezet pénzbeni osztalékából, hanem az onnan kapott mezőgazdasági termények értékesítéséből és a háztáji gazdaságból származik. Táplálkozásuk semmivel sem rosszabb, mint a Palléké. Talán tejet, tojást valamivel keveseb­bet fogyasztanak, olajat viszont többet. Addig, míg egy évvel ez­előtt egy hónapból 28 nap alatt fogyasztottak zsírt, most csak 14 nap. S jövedelmükből nemcsak a mindennapiakra, ruházkodás­ra, hanem nagyobb kiadásokra is telik. Építkezési anyagot vá­sároltak, mert a ház bővítésére készülnek. Gyűl a pénz a CEC- ben a villany bevezetésére is. Gabonából még többszáz ki­logrammos készlete van a család­nak. Úgyszintén állati eredetű é­­lelmiszertartalékkal is rendelke­zik. Nem hiányzik a házból a varrógép sem. De ha már sta­tisztikáról van szó, pontosan megmondjuk azt is, hány óra van a házban: három. Tehát már nem az árnyék az időmérő a fa­luban. Egy dolgot ugyancsak nem hagyhatunk szó nélkül, De­meter is elhagyta a cigarettázást. Utoljára januárban költött erre. A családi statisztikák nemcsak a jólétről, hanem arról is tanús­kodnak, hogy az egészségügyi előadások, a dohányzás és alko­hol-ellenes propaganda hatása már nemcsak városon, hanem fa­lun is tapasztalható. Addig, míg 1960-ban a huszonöt család kö­zül 10 fogyasztott italt, ma már csak 5 költ erre. Ez év első fe­lében közülük négyen hagyták abba a cigarettázást. A huszon­öt család statisztikája azt is bi­zonyítja, hogy terjed a hasznos szenvedély. Néhányan felhagytak a kártyázással, érdeklődésük a tekesport felé terelődött, a fiata­loké viszont a sakkozás felé. Nö­vekedett a szórakozásként nyil­vántartott és némi haszonnal já­ró nyúl- és méhtenyésztéssel fog­lalkozók száma is. A huszonöt család közül nyolc tölti szabad­idejét rádióhallgatással, huszon­egyen rendszeresen olvasnak új­ságot. S még egy figyelemre mél­tó dolog. A huszonöt család kö­zül tizenkilenc rendszeresen jár orvosi ellenőrzésre, hogy a be­tegségeket megelőzze. Az említett statisztikából túl­zott következtetéseket levonni nem szabad. Bár többen felhagy­tak az italozással, a cigarettázás­­sal, a szövetkezeti falatozó for­galma még mindig nagy. Mégis azt mondhatjuk, hogy az egész­ségügyi követelményeknek egy­re megfelelőbben él a lakosság. Persze, kifogásolható dolog is van e huszonöt családnál, így például az, hogy zöldségfélét keveset fogyasztanak, bár ren­delkeznek azzal. Mégis bátran állíthatjuk, hogy a homoród­­szentmártoniak jól élnek. S hogy mennyire jól, ezt akkor le­hetne igazán kimutatni, ha De­­meterék, Pállék 20—30 évvel ez­előtt is vezettek volna nyilvántar­tást, mert akkor számokkal bi­­zonyíthatnák, hogy a házukban nem fogyott el annyi tojás mint ma, akkor kevesebb volt a cipő, a ruha és az óra is a falusi há­zakban, de szappanra és kozme­tikai cikkekre sem jutott úgy, mint ma. Nem világraszóló adatokat so­roltunk fel egy község 25 csa­ládjának statisztikájából, azok mégis jól szemléltetik, hogy mi­lyen örvendetes változásokon megy át nálunk a falusi ember élete. MARKÓ BÉLA Ifjúsági kalandregényből ké­szült történelmi film, mely anél­kül, hogy színes lenne, meg szé­lesvásznú, mégis három órán ke­resztül leköt, érdekel, szórakoz­tat, sőt az ifjúságra is jó irány­ban hat. E film rokonsága a di­vatos francia, olasz, amerikai szuperprodukciókkal tagadhatat­lan: elég utalnunk a gyakori ösz­­szetűzésekre. Eredetisége azon­ban — téma és kifejező eszkö­zök szempontjából egyaránt — még kevésbé szorul bizonyítás­ra. A TENKES KAPITÁNYA új utakon, vagy inkább csapásokon keresi a modern kalandfilm ki­bontakozását: ez a körülmény megkülönböztetett figyelmet ér­demel. A nemes célzatú útkeresés mindjárt a téma kiválasztásában „tápláló" gyümölccsel fizet: míg a legtöbb ilyenszerű film­mese a lovagkorba vezet, esetleg ó­­kori legendákból csipeget látni- és izgulnivalót,­­ami arisztokra­tikus alapjelleget kölcsönöz a konfliktusnak és hol mesterkélt­té, hol páncél­ nehézkessé teszi a megjelenítést, arról nem is be­szélve, milyen üresjáratúvá kop­tatja a sok párbajozást) A ZEN­KES KAPITÁNYA alig 250 évet curukkol a múltba és háttérnek meg keretnek olyan történelmi eseményt elevenít fel, amely tá­voli emlékeivel és folklór-termé­keivel mai napig visszhangot ver a lelkekben, elmékben: kurucok és labancok élet-halál küzdelme, a magyar nép Rákóczi-vezette szabadságharca alkotja e film történelmi keretét: a nyitó és a záró csatajelenet — melynek filmezése a nélkülözhetetlen ele­mekre és időtartamra szorítko­zik — egy igazságos néphábo­rúból kivágott, még zenekísére­­tével is harcra tüzelő filmhíradó benyomását kelti. A jól pergő (de nem száguldó) képsorból aztán — e történelmi keretnek megfelelően — újszerű főszereplők markáns vonásait és eredeti módon fordulatos mese szálait ismerhetjük meg: B. Ba­logh Máthé („a Tenkes kapitá­nya") és Buga Jakab óriási nép­tömegek szószólói, cselekvő F 8 11 H képviselői, az ezredes és majd a tábornok viszont a néptipró ha­talmat testesíti meg, a cselek­mény bonyolítása pedig elejétől végig a népélet vonalán valósul meg. Az egész filmre a művé­szien értelmezett NÉPISÉG nyomja rá fénylő bélyegét. Népi benne a nézőpont s a látnivaló (nem „látványosság“!) egyaránt: csillogó udvari bálok, kosztümös felvonulások és lovagi tornák helyett — szegény parasztok nyomorgatása, hadisarc behajtá­sa, labancok basáskodása. Népi továbbá az ellenállás meg a visz­­szavágás ezernyi módja — a fél­revert harangtól a gyors hírköz­lésen és a homokkal kicserélt puskaporon át a pipogya tábor­nok elrablásáig. Népi az, ahogy egyik-másik szereplő belső átlé­­nyegüléssel reagál a beköszönő eseményekre. Viktor, a bognár eleinte a semleges mesterember pózában ágál, de miután laban­cok kimutatják a foguk fehérjét, lelkes kuruccá emberesedik. Es népi nemkülönben az a sok-sok ötlet, furfang, eszesség, melyek­nek segítségével a nincstelen el­nyomottak felülkerekednek a császári túlerővel vívott egyen­­lőtlen tusában. Ez a minden koc­kájából felénk sütő nemes népi­­ség teszi, hogy A TENKES KAPI­TÁNYA másként izgalmas film, mint mondjuk a SCARAMOU­­CHE: a francia filmben egy igaz­ságtalanul félreállított, ügyes-le­leményes örökösnek drukkol­tunk, míg itt a központi hős — akinek viszontagságait lélegzet­visszafojtva figyeljük — hatal­mas sokaság érdekeit védelmezi. De más ízes gyümölccsel is fizet a kuruckorból merített té­ma: a lépten-nyomon felbuggya­­nó humorral, amit helyzetben és beállításban,­ stílusban és kiszó­lásokban egyformán sokszor megcsillantanak a film alkotói; a kuruc-labanc viadalok emléké­ből nem holmi osztrák-ellenes indulatot gőzölögtetnek, hanem tekintettel az ellenfél rég össze­omlott várfalaira — inkább ne­vetségesre kanyarítják a profilját. A Tenkes kapitánya mint fürdő­mester, s mindaz, ami ebből a bonyodalomban következik, e­­gyenesen Ludas Matyi furfangjá­­ra — Fazekas Mihály humo­rára emlékeztet. Az egyértelmű karikírozásnak azonban, valljuk be, hátulütője is van: az ezredes és pribékjei annyira eleve ku­darcra predestinált ál­erők, hogy a filmvégi párviadal kuruc ka­pitány és labanc ezredes között nemigen tarthat igényt feszült figyelemre. Befejezésül hadd írjuk ide e szép­ jó kalandfilm főbb szerzői­nek a nevét: a forgatókönyv Örsi Ferenc munkája, a rende­zés Fejér Tamásé. o. t. VÖRÖS ZÁSZLÓ !VÉLEMÉNYKUTATÁS­­! FÉK­ SIKERREL Csakis üdvözölhető a kisipari ter­melőszövetkezeteknek az a törek­vésük, hogy kutatják a dolgozók véleményét, igényét. Nem új kez­deményezés, módszerré, szokássá vált már, s nemcsak a szövetkeze­tek látják hasznát: sok jó javaslat meghallgatásra talált, új szolgáltatá­si ágak kezdték meg tevékenységü­ket s a bírálatok nyomán javult a tevékenységük is.­­ Legutóbb Marosvásárhelyen hat kisipari termelőszövetkezet lépett a nyilvánosság elé, ugyancsak véle­ménykutatás céljából. A Tartomá­nyi Szövetkezeti Szövetség augusz­tus 26-án a Művelődési Palota nagy­termében bemutatással összekap­csolt találkozót szervezett a meg­rendelőkkel s ezzel egy időben ki­állításon mutatta be a szövetkeze­tek sok szolgáltatási ágát felölelő tevékenységét. Mindkettő hasznos volt, de kiváltképpen a találkozó hozott eredményt. A résztvevők kö­zül sokan elmondták véleményüket, mely nincs híján a bírálatnak sem. Öt napig tartott a Művelődési Pa­lota földszinti termében szervezett kiállítás. Délelőtt, délután népes volt a terem, a látogatási napló több lapja megtelt aláírásokkal. Vé­leménynyilvánítás? Aránylag kevés, számuk talán a tizet se haladja meg. Pedig véleménye mindenkinek volt, s talán az említettnél jóval többen beírták volna a naplóba, ha tud­ják, hogy elsősorban ezt várják tő­lük a szövetkezetek, a Tartományi Szövetkezeti Szövetség. Íme ez az, amit a kiállítás rendezői szem elől tévesztettek. Sehol egy plakát, egy felirat, mely arra kérné a látogató­kat, hogy mondjanak véleményt a kiállított tárgyakról, az Arta-Mobila, Unitatea, Metalul, Textila-Mure?, Higiena és Mure?ul szövetkezetek szolgáltatási egységeinek tevékeny­ségéről, vagy éppen magáról a ki­állításról. Ha nem mást, egy mag­netofont fel lehetett volna erre a célra használni. Ennek elmulasztá­sával majdhogy teljesen híján ma­radtak a szövetkezetek annak a fel­becsülhetetlen értéknek, amit a dol­gozók véleménye jelent. Maradt egy másik célkitűzés ér­vényesítése, vagyis az, hogy a ki­állítás propagálja a szövetkezetek tevékenységét s legfőképpen új szolgáltatási ágakat, termékeket. Si­került-e betöltenie ezt a szerepét? Nem maradéktalanul ugyan, de vé­leményünk szerint sokkal inkább, mint a véleménykutatás szempont­jából. Néhány szép ruhadarabot, ci­pőt, díszítő és használati tárgyat lát­tunk a kiállításon s ezek méltán di­csérik készítőjüket. Külön is er­­­­tésre méltók az Arta-Mobila szövet­kezet bútordarabjai, ízléses díszítő tárgyai, a Textila Mure? szövetke­zetben készült fehérneműk, a Me­tálus szövetkezet Auto-Moto javító­részlegének tevékenységét bemuta­tó fényképillusztrációk. A kiállítás­nak voltak egészen sikerült, jó íz­léssel összehangolt részletei, me­lyek szakértő kézről tanúskodtak. Egészében véve azonban sajnos, nem mondhatjuk el ugyanezt. A közmondás azt tartja: „Aki sokat markol, keveset fog". Itt ezígy tör­tént, mert sokat markoltak a kiállí­tás rendezői, kevesebbet nyújtottak. Mindent be akartak mutatni az a­­ránylag kicsi teremben, s így nem kerülhették el azt a veszélyt, hogy a kiállítás bazár benyomását kelt­se. Esztétikai hiba csupán? Tartalmi is, hiszen a zsúfoltság miatt nem tudták eléggé elhatárolni az egyes szövetkezetek tevékenységét, érvé­nyesíteni néhány igazán szép da­rab vonalát, kidolgozását, exponál­ni azt, ami új a választékban, szol­gáltatási ágban stb. S végül hiá­nyoztak az árakra vonatkozó tájé­koztatók (ahol erre lehetőség volt), amit a látogatók is szóvá tettek. Né­hány divatbabával és igényesebb szelektálással vonzóbbá, szemlélte­­tőbbé tehették volna a kiállítást. A rajoni székhelyeken több ilyen jellegű kiállítást szerveztek már a kisipari termelőszövetkezetek. Ma­rosvásárhelyen néhány év óta ez az első. Sokat vártunk tőle, s ha nem is töltötte be teljesen a feladatát, nem mondhatjuk sikertelennek. Si­kerét elsősorban a nagyfokú érdek­lődésben látjuk. Kár, hogy ezt nem tudták eléggé kiaknázni a szövet­kezetek tevékenységének további javítását célzó széles körű véle­ménykutatásra. VERESS MARGIT Részlet a kiállításról Frissítő növény Az embereknek nincs mindig lehetőségük szellemi és fizikai fáradtságok természetes módon, alvással, szórakozással vagy ki­rándulással való megszüntetésé­re. Ezért gyakran veszik igénybe a mesterséges pihentető-, fris­sítőszereket, a koffeint, fekete­kávét és másokat. Mint minden­ben, ezen a téren is egyre job­ban ki kell elégíteni az igénye­ket. Ez a törekvés vezényelte a brassói Mezőgazdasági Kísérleti Állomás szakembereit, amikor a Szovjetunió Kazahsztán és az Altáj hegység által határolt, szubalpin vidékén elterjedten élő Rhaponticum carthamoides néven ismert növény meghonosí­tásán fáradoztak. A kísérletezés sikerrel járt, mert az említett két vidék klímája sok tekintet­ben hasonló. A nyirkos erdei környezetet kedvelő növény rizomájából, szárából igen hatékony munkaképesség fel­újító és idegnyugtató anya­got lehet kivonni. Ebből szá­mos országban kitűnő erősítő italokat is készítenek. A fehérje mint rovarirtó De csak abban az esetben válik azzá, ha a Los Angeles-i egyetemen kikísérletezett rovar­irtó vegyszert használunk, amely megakadályozza, hogy a kárte­vők, vagy azok lárvái a fo­gyasztott táplálék fehérjéjét megemésszék. Ez a rendellenes helyzet aztán gyors és biztos pusztuláshoz vezet. Az említett szakemberek egy másik, az emberre ugyancsak ártalmatlan anyagot is előállí­tottak. Ezzel a létfontosságú D vitamin hasznosítását teszik le­hetetlenné a rovarok számára. A következmény, illetve az e­­redmény az előbbihez hasonló. Tőzegből — állati táplálék Eddig a tőzeget tüzelő és ta­lajjavító anyagként használták. Nemrég azonban, mivel a tőze­get alkotó elhalt növényi ré­szek 24 különféle aminosavat tartalmaznak, a lengyel kutatók állati táplálékként is sikeresen felhasználták. A tőzegből kibont anyagok igen alkalmasak takar­­mányjavításra és a szokásosnál sokkal több fehérje előállításá­ra. RADIO A MAROSVASARHELYI RADIO MŰSORÁBÓL SZERDA, SZEPTEMBER 1­ 5.00— 5.30: román nyelven: Le­velek, levelezők, zene — Időjárás­jelentés. 5.30—6.00: magyar nyel­ven: Reggeli zenés beszélgetés. 14.30—15.00: magyar nyelven: A művelődés otthona. — Műkedvelő népdalénekesek műsorából. 17.00— 17.30: román nyelven: Hírek — Szórakoztató zene — Válaszolunk hallgatóinknak. 17.30—18.30: ma­gyar nyelven: Hírek — Népdalfel­dolgozások — Ipari krónika — Tu­dományos brigád — Könnyű- és tánczene CSÜTÖRTÖK, SZEPTEMBER 2­ 5.00— 5.30: román nyelven: Az állattenyésztés kistükre — Farkas Stefi és népi zenekara játszik Ré­genből — Időjárásjelentés. 5.30— 6.00: magyar nyelven: Esztrádzene — Szakembereké a szó — Népi táncmuzsika — Időjárásjelentés. 14.30—15.00: magyar nyelven: Le­velezőink műsora — Zeneműsor le­velezőink kérésére. 17.00—17.30: román nyelven: Hírek — Hazai könnyűzene — Gazdasági kérdések­ről. 17.30—18.30: magyar nyelven: Hírek — Dalok és hangszerszólók — Fiatalok híradója — Tánczene. T­E­LEVI­ZMI SZERDA, szeptember 1. 19.00: A Televízió híradója (I) —­ 19.20: Gyermekműsor. — 19.35: Rubovini történetek — 20.00: „Lo­­godnicul de profesie se insoara" vígjáték. Előadja a KIS­ SZÍNHÁZ művészeinek egy csoportja. Szünet­ben: dokumentumfilm. Befejezésül a Televízió híradója (II.) és időjá­rás. M­OZI — Arta filmszínház: A Tenkes kapitánya I. és II. rész (Előadások kezdete: 10,00,13,15, 16,30 és 20,00 órakor). Progresul filmszínház: Solymárok nemzetsége I. és II. rész. Vörös Lobogó filmszínház: Cerasella Ifjúsági filmszínház: A sivatag ördöge Munkás filmszínház: Négy lány egy udvarban Flacara filmszínház: Az aranypáfrány Szakszervezetek­ Művelődési Háza: özvegy menyasszonyok VIDÉKI MOZIK MŰSORA Csíkszeredai Hargita filmszínház: Tigrisszívű hősök Dicsői Melódia filmszínház: Négy lány egy udvarban Gyergyói Miorita filmszínház: Vörös és fekete I. és II. rész Ludasi Flacara filmszínház: A partok között Régens Patria filmszínház: Kalandos esküvő Victoria filmszínház: A „barázdabillegetők" hada Udvarhelyi Muncitoresc filmszínház: Bércek hívatlan vendégei Toplicai Muncitoresc filmszínház: Hol a tábornoki Tejelő növények Angol szakemberek olyan el­járást és gépeket hoztak létre, amelyek segítségével először a gabonafélék, majd más növé­nyek, mint például a szőlő, ká­poszta leveleiből kivonják a proteinkészlet több mint 66 szá­zalékát. A technológiai folyamat eredményeként más vegyianyag hozzáadása nélkül, teljesen nö­vényi eredetű, „Plantmilk"-nak nevezett tejet nyernek. Még a kísérleti szakasznál tartanak, de megvan minden lehetőség, hogy ez a fehérjedús folyadék nem­sokára éppen olyan legyen, mint a valódi tehéntej. Újabb traktortípus Az egyre korszerűbbé váló mezőgazdálkodás a géptervező­ket is arra készteti, hogy minél jobban kielégítsék a növekvő igényeket. Ez a magyarázata an­nak, hogy a B­elorusz Mező­­gazdasági Gépesítési Intézet és a harkovi Traktorszerelő üzem tervező irodái munkatársainak együttes erőfeszítése a traktor­típusok amúgy is igen népes családját újabbal szaporította. A gyári próbákon most át­eső, 30 lóerős motorral ellátott és 0,6 tonna vonóerejű „Evrika" nevű traktor, főleg a járószerke­zet újszerű megoldásával külön­bözik idősebb társaitól. Hernyó­talpa végtelen gumírozott sza­lag, amelyre felfújható, speciá­lis profilú gumisarat húztak. A gumi-hernyótalp előnye többek között a tartósság, mivel sem a homok, sem a por nem ron­gálja annyira, mint a fémláncú talpat. J DICSŐI VEGYIPARI KOMBINÁT 0% az 1661 évul-ukért. A Csíkszeredai „Maros" Bányaipari Tröszt alkalmaz — bányamérnököket — bányamestereket és technikusokat — bányászokat — segédbányászokat — szakképzetlen munkások­at A vállalat biztosítja az ingyenes szállást, az étkezési fize­tés ellenében a kantinban, a továbbképzés lehetőségét és az 1053—59-es Minisztertanácsi Határozat alapján a fizetés-több­letet. Az érdekeltek a bálán bányai egységnél jelentkezzenek, (Izvorul Oltului állomás). Bővebb felvilágosítást ad a „Maros" Bányaipari Tröszt Csíkszereda, Gh. Doja utca 6 szám, Telefon 273—326. értesítjük az érdekelteket, hogy a fővárosban filmtechnikai szakiskola működik Címe: București, Raionul 1 Mai, Bulevardul Lacul Tei, Nr. 63 Felvételi vizsgára jelentkezhetnek szeptember 21—23 kö­zött 17—25 éves, középiskolát végzett fiatalok (főképp fiúk) érettségi diploma nélkül is. Bővebb felvilágosítással a rajoni filmszínházak és a ra­joni néptanácsok mellett működő filmügyi megbízottak szolgál­nak. A Tartományi Mozivállalat igazgatósága

Next