Vörös Zászló, 1965. október (17. évfolyam, 232-258. szám)

1965-10-01 / 232. szám

SÍ |éj| | ÍJ FŐISKOLAI gjjjj Marosvásárhely egyetemi város. Utcáin már szemmel­­láthatóan megszaporodtak a fiatalok, s október elsején egy­­csapásra benépesülnek, han­gosakká válnak az egyetemek komoly, tekintélyes épületei. A tengerparton és a hegyek­ben, diáktáborokban eltöltött nyár után térnek vissza a hallgatók, az elsőéves „gó­lyák“ megilletődve ismerked­nek tanáraikkal, a tantermek­kel, laboratóriumokkal, az u­­tolsóévesek pedig minden e­­rejüket összeszedve készülnek a végső nagy erőpróbára. Különös jelentőségű ez az új tanév. 1963-ben, annak az évnek őszén kezdődik, amely­ben magasabb fokon folytat­juk a szocialista építés kitel­jesítését a gazdasági, tudo­mányos és kulturális tevé­kenység minden területén. Megnövekedett feladatok előtt áll az oktató személyzet s a főiskolások nagy tömege egy­aránt. Olyan igényeknek kell eleget tenniük, amelyek az oktatás nagy fejlődése követ­keztében teljes odaadást, a jövő tisztánlátását követelik meg. Ez a jövő teljes pompá­jában tárul most az új nem­zedék elé, a IX. pártkongresz­­szus olyan távlatokat világít be, amelyek a kommunista párt által vezetett népünk munkája nyomán tárulnak e­­lénk. Az ország minden főiskolá­ja, s így a vásárhelyi főisko­lák is, ezek tudatában készül­tek fel az új tanévre. Az Or­vosi és Gyógyszerészeti Inté­zet felhasználja és beiktatja tantervébe a tudomány leg­korszerűbb vívmányait, olyan sokoldalú káderek nevelésére készült fel, akik bizton őrköd­nek majd a dolgozók egész­sége fölött, a Pedagógiai In­tézet rövid idő alatt ideális tanulási és munkakörülmé­nyeket teremtett az összes fa­kultások diákjai számára, új tantermek, gyakorlótermek, laboratóriumok létesültek, a Színművészeti Főiskola pedig a pártdokumentumok szelle­mében munkájának minőségi javítását tartja szem előtt. Most már csak az marad hátra, hogy a diákok tanulás­sal, a hivatásra való tökéletes felkészüléssel hálálják meg pártunk és kormányunk gon­doskodását. Mi ehhez kívánunk SOK SIKERT! _________ A követelmények színvonalán — Beszélgetés dr. Dóczy Pál egyetemi tanárral, az orvostudományok doktorával — Új egyetemi év kezdődik. S mint minden évkezdetkor, ezút­tal is újabb tervek születnek, ú­­jabb feladatok várnak megoldás­ra. S mindezek lényege: az ok­tató-nevelőmunka állandó töké­letesítése, az egyre növekvő kö­vetelményeknek megfelelően. Ezúttal dr. Dóczy Pál profesz­­szort, az orvostudományok dok­torát kértük meg, közölje velünk az új egyetemi év kezdetével kapcsolatos gondolatait, elképze­léseit. Dóczy professzor a maros­vásárhelyi Orvosi­ és Gyógysze­részeti Intézet belgyógyászati­klinikai tanszékének vezetője. Immár 32 éves orvosi gyakorlata van és 25 éve dolgozik az egye­temi oktatásban. Ez alatt mind tanügyi, mind tudományos téren sokoldalú tevékenységet fejtett ki. Legutóbbi tudományos mun­káiból a következőket idézzük: „Az antikoaguláns kezelés alap­elvei”; „A szívbetegségek hepa­rin kezelése”; „Az elhízás gyógy­kezelése“ stb. Úgyszintén több orvosi monográfia és tankönyv szerkesztésében vett részt. Újab­ban, Barbu Zeno professzorral e­­gyütt, tanulmányt közölt az or­vosi oktatás és gyakorlat idősze­rű kérdéseiről. Az alábbiakban a Dóczy pro­fesszorhoz intézett kérdéseket s a feleleteket közöljük: KÉRDÉS: Mit mondhatna, pro­fesszor elvtárs, az orvos-oktatók legégetőbb feladatairól? VÁLASZ: Az utóbbi időben az orvostudomány rohamosan fejlő­dik, ismereteink gyors ütemben gyarapodnak. Másrészt, az egye­temi oktatás továbbra is hat év­re korlátozódik, akárcsak 50 év­vel ezelőtt, így tehát az oktatás­ban nagy jelentőségű az előadás­ra kerülő ismeretanyag kiválasz­tása. Mindegyre felmerül az el­avult, vagy jelentéktelenebb feje­zetek mellőzésének szükségessé­ge­ Az egyetemi év kezdete kínál­kozó alkalom a tanerők számára, hogy felmérjék az előadásra szánt anyagot és hogy jóel­őre eldöntsék, mire kell helyezniük a hangsúlyt, mit kell mellőzni, kitörölni a tantervből. KÉRDÉS: Hogyan látja ön az „új“ érvényesülését mindennapi tevékenységükben ? VÁLASZ: Először is tudnunk kell, hogy klinikáink ellátása kor­szerű felszereléssel, készülékek­kel lehetőséget teremt nemcsak a betegellátás állandó tökélete­sítésére, hanem az oktatás szín­vonalának szüntelen emelésére is. Ugyancsak kellemes meglepe­tés számunkra, hogy fiatal gyógyszeriparunk mondhatni fél­évenként új, korszerű gyógysze­rekkel látja el klinikáinkat. Az Oktatásügyi Minisztérium szintén nagy hangsúlyt helyez az új ismeretek és módszerek ter­jesztésére, amire a sajtókiadvá­nyait is felhasználja. Egyébként mi is a Felsőoktatási szaklap munkatársai közé tartozunk. Említést érdemel, hogy könyv­tárainkban a világ legjelentősebb orvosi szaklapjai megtalálhatók. KÉRDÉS: Véleménye szerint tehát, mik jelenleg a legfonto­sabb feladatok az orvosi felsőok­tatásban? VÁLASZ: Elsősorban, a jöven­dő orvosainak, gyógyszerészei­nek el kell sajátítaniuk azokat a legfontosabb alapismereteket, a­­melyekről, ha nem is mondhat­juk, hogy örökérvényűek, de leg­alábbis hosszú ideig nem veszítik el időszerűségüket. Másrészt, elsőrendű feladatunk felébreszteni diákjainkban a ta­nulást, a kutatási vágyat, az ér­deklődést a tudomány iránt. De igen nagy jelentősége van az orvosi gondolkodás kialakítá­sának és fejlesztésének is, úgy, mint az önálló ítéletalkotás ké­pességének is. Végezetül pedig hangsúlyozni kívánom, hogy a párt- és kor­mányvezetők látogatása, élén Nicolae Ceausescu elvtárssal, az RKP KB-nak főtitkárával, felejt-z hetetlen­ eseményként marad em­lékezetünkben, s arra késztet, hogy még határozottabban mun­kálkodjunk az orvosi felsőoktatás szüntelen tökéletesítése érdeké­ben. Lejegyezte: IZSÁK ISTVÁN Tárt kapukkal Ezekben a napokban érezhető­en megfiatalodik Marosvásár­hely. A főiskolások százai érkez­nek, hisz kezdődik a tanév. Tárt kapukkal várják őket az intéze­tek és diákotthonok. Az érkezőket a diákotthonban frissen, tisztán várják a kényel­mes szobák. A parkett fényes, a szőnyegek tiszták, a függönyök frissen vasaltak. Bár egész nyá­ron váltották egymást a lakók, sikerült elvégezni mindhárom é­­pületben a nagytakarítást és a javításokat. Meszeltek, kijavítot­ták a szekrényeket, a zárakat, a bútorzatot, pótolták a kitörött ablakokat, javítottak a fürdőn és a mosdóban, rendbe tették a rá­­diósítási állomást és a hálózatot, egyszóval ilyen tekintetben is fel­készültek az egyetemi évre. Ilyenkor, év kezdetekor a szo­bákba való beosztás ad sok mun­kát. Ezért elszállásoló bizottságok tevékenykednek fakultásonként, melyek az igényeket figyelembe véve osztják be a szobák lakóit. A Pedagógiai Főiskola otthoná­ban egy földszinti szobában van a bizottság főhadiszállása. — A legnagyobb körültekintés­sel az első és a harmadéveseket osztjuk be — tájékoztatnak a bi­zottság tagjai. — Az elsőéveseket azért, mert újak, még ismeretlen számukra az otthon­élet, a har­madéveseknek pedig igyekszünk minél jobb körülményeket terem­teni, hisz rájuk nehéz erőpróba vár ebben az évben. A szobák egy részében elhe­lyezkedtek már a lakók, a pol­cokra könyvek kerültek, az asz­talra virág. A tanulószoba zavar­talan még, de nem sokáig ... A jó tanulási feltételekhez fel­tétlenül hozzátartozik a tartal­mas, változatos étkeztetés is. En­nek biztosításáért dolgoztak a diákétkezde alkalmazottai egész nyár folyamán. — Tele kamrával várjuk a te­let — mondja Tudorán Joan, a diákétkezde felelőse. Mivel állan­dóan háromfogásos ebédet szol­gálunk fel, igyekeztünk sok kom­­pótfélét eltenni. Több ezer kilo­gramm cseresznye- és meggykom­­pót van a kamránkban. Hogy ke­vesebbe kerüljön, az idecsi me­zőgazdasági termelőszövetkezet­ben az étkezde dolgozói szüretel­ték le a meggyet. Nemrég feje­ződött be a szilva eltevése, ami­ből mintegy 7.000 kiló van már a polcokon. Az étrend változatos­sá tételéért konzerváltunk zöld­­paszulyt, paradicsomot, tölteni való paprikát, stb. Szabó Ferenc raktárosnak nap mint nap van átvenni valója. Je­lenleg a paradicsompaprika elte­­vésén dolgoznak, amiből mintegy 4.000 kilogrammot raktároznak el télire. Ez és a cékla, majd a káposzta kerül még sorra — mondja a raktáros, — a többi sa­vanyúság már a kamrában van, így több mint 2.000 kilogramm ecetes uborka, 2.600 kilogramm káposztával töltött paprika, stb. A kamrák lassan megtelnek, s nemsokára a pincék is. Csíkból kapjuk a krumplit, kibédről a hagymát — 6.000 kilogrammot már meg is kaptunk —, ugyan­innen szállítják a gyökereseket is. Szárazbabot, borsót is besze­reztünk már. Mellékgazdaságunk fejlett, nagy segítség számunkra, s így bátran nézhetünk a tél elé­be. A hallgatóknak nem lesz pa­naszuk az ellátásra. S. I. A marosvásárhelyi 1. sz. Épí­tőtelep-csoport dolgozói legfonto­sabb feladatuknak tekintik az 1965. évi termelési terv sikeres teljesítését, valamint a jövő évi termelés ütemességét biztosító feltételek megteremtését. Külö­nös figyelmet fordítunk az 1965 —1966-os évi téli munkafront megszervezésére., Azért, hogy télen is teljes ü­­temben építhessünk, hatékony intézkedésekre, a téli munkafront gondos előkészítésére van szük­ség. A feladatok sokrétűségét tükrözi a hónap elején készített intézkedési terv, mely előirá­nyozza a téli munkafront meg­szervezését, a sorra kerülő összes építkezések előkészítését és opti­mális munkakörülmények bizto­sítását erre az időszakra. Az eddigi tapasztalatok min­denben igazolták, hogy a téli munkafront alapos előkészítése feltételezi az ütemes anyagellá­tást. A reális anyagszükséglet felmé­rése szükségessé tette a munka­telepek, valamint a hideg idő­szakban felépülő objektumok meghatározását. Kimutatást ké­szítettünk a téli idény munka­frontjának anyagszükségletéről, melynek összesítése után kerül sor a szükséges anyagok beszer­zésére. Idejében intézkedtünk a megfelelő anyagkiutalások meg­szerzéséről. Jelenlegi anyagkész­letünk 5.000 négyzetméter gyé­kény, 50 köbméter farostlemez, 5 tonna kálciumklorid, 46.000 négyzetméter kátrány, 8.000 négyzetméter táblaüveg, 2.000 négyzetméter nádlemez, valamint jelentős mennyiségű cement, tég­la, mész stb. Ezek biztosítják a hideg időszak első hónapjaiban a munka folytonosságát a legna­gyobb munkatelepeken. A negye­dik évnegyedre kiutalt építkezési anyagok fedezni fogják az 1965 —1966-os téli front anyagszük­ségletét. Beszerzésük folyamat­ban van. Ezzel párhuzamosan a téli épít­kezések egyéb követelményei is foglalkoztatnak, mint például a marosvásárhelyi Libertáty lakó­negyedben — mely egyike a téli idény fő munkatelepeinek — egy beton és malterkeverő állomás létesítése; egy gőzkazán beszer­zése a beton melegítése céljából a csúszózsaluzási munkálatoknál; a munkatelepek gépi felszerelései­nek ellenőrzése, kijavítása és jó kihasználása stb. A Carpati-negyed „C" tömbhá­za — a téli idény második leg­fontosabb építkezése — alapbe­tonozási munkálatainak jó körül­mények közötti elvégzése külön­leges intézkedések foganatosítá­sát teszi szükségessé. Ennél az építkezésnél kettős zsaluzási módszert irányoztunk elő. E munkálatok már folyamatban vannak, s tervünk az, hogy a hi­deg idő beállta előtt annyira e­­lőrehaladjunk a munkálatokkal, hogy a továbbiakban akadályta­lanul, az előirányzott kivitelezé­si ütemben készíthessük el a zsa­luzási felületet. Ugyancsak előirányoztuk az ideiglenes fűtési hálózat beszere­lését; a víz és hővezetékek meg­felelő szigetelését, a téli idény­ben használandó ideiglenes épít­mények felszerelését és felülvizs­gálását; az építőtelep ideiglenes közlekedési útjainak kiépítését; az építőtelepeken található anya­gok összeszedését és a központi raktárban való elhelyezését. Mindezzel lehetőséget teremtünk az építőknek arra, hogy teljes termelési kapacitással dolgozza­nak, biztosítjuk a munkaerő fo­lyamatos foglalkoztatását, ami maga után vonja a szakképzett munkások állandósítását. A téli front munkálatainak megfelelő körülmények közötti elvégzése elengedhetetlenül szük­ségessé teszi, hogy a beruházási alappal rendelkező építtetők és tervezők mielőbb átadják a kivi­telezési terveket, sürgessék a téli front objektumainak felépítésé­hez szükséges műszaki dokumen­tációk elkészítését és azok pénz­ügyi finanszírozásának megkez­dését. Itt főként a Carpati, Liber­­tátis-negyedek és az Armata úti építkezésekre gondolunk. BENKE ISTVÁN mérnök, igazgató Télen is a nyári ütemben A marosvásárhelyi diákotthonok és étkezde. Világ proletárjai, egyesüljetek! Az RKP Maros-Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja XVII. évfolyam 232 (4301) szám 1963. október 1. péntek Ára 23 bámi Ebben az évben tartományunkban a mező­­méhesi állami gazdaság dolgozói érték el a leg­nagyobb búzatermést, minden hektárról 3.596 kilót takarítottak be. A nagy termés „titkairól“ beszélve Crisan Ioan mérnök, a gazdaság igazgatója sok érdekes dolgot mondott el. Megtudtuk például, hogy eb­ben a gazdaságban a tavaly csakis olyan földe­ket vetettek be búzával, amelyekről az elővete­­ményeket legkésőbb szeptember 20-ig be tudták takarítani. Tehát a pillangósok mellett jócskán vetettek búzát búza után is. Ezeken a földeken viszont két szántást végeztek, az egyiket köz­vetlen a betakarítás után, a másikat szeptem­ber közepén. A talaj termőképességének növe­léséért mérsékelt műtrágya-adagokat alkalmaz­tak, hektáronként 300 kiló szupe­roszfátot és 100 kiló ammóniumnitrátot. Amint mondotta, az istállótrágyázást kerülik, mert ez megnehe­zíti és késlelteti a magágykészítést. Az istálló­trágyát főleg az élővettmények alá adagolják. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a talaj jól elaprózott és szellőzött kell hogy legyen. Ezért ők a vetés előtti nap ismételten tárcsáskoroná­val járatják meg a földeket, s így a vetés mély­ségéig lazítják meg a talajt. — Mindez azonban csak akkor eredmé­nyes, ha a magot a legkedvezőbb időszakban tesszük földbe — mondotta —. A késlekedés nemcsak mázsás, hanem sok esetben tonnás veszteséget okoz! S hogy mindez nem csak feltételezés, ha­nem gyakorlati tapasztalat is, ismertette a raj­zunkon is ábrázolt számokat, amelyek úgy vél­jük, önmagukért beszélnek. Érdemes hát nagyobb erőfeszítéseket, s ha kell, áldozatokat is hozni azért, hogy a vetés mindenütt október első felében befejeződjön! Törik a kukoricát A kerelőszentpáli termelő­­szövetkezetben 79 hektáron kukorica a búza elővetemé­­nye. A vezető tanács ezeket a területeket a déli fekvésű helyeken jelölte ki, ahol ha­marabb beérik a kukorica. És mivel a többi elővete­­ményeket már betakarították, az elmúlt napokban hozzá­kezdtek kukor­­ca töréséhez . Jól, szakszerűen szervezték meg ezt a munkát. A csöve­ket néhány napig a kasok­ban, r­aktárok padlásain tá­rolják, amig egészen kiszá­radnak. A kukoricaszárat is azonnal levágják és répale­véllel vegyesen besilózzák, így a siló-készletüket már mintegy 1.200 tonnára egészí­tették ki. A beresztelki termelőszövetkezetben, ahol mintegy 600 hektáron termelik a búzát, javában folyik a vetés. Képünkön: Demény Valentin brigádos és Hurdugaciu Petrica brigádkönyvelő irányításával a traktorosok új földtáblán látnak munkához. V­ita helyett tettekre va­n szükség A vidrátszegi termelőszövetke­zetet nem sorolhatjuk Ludas ra­jon élenjárói közé. Szeptember 29-ig a 690 hektárból mindössze 134-et vetett be búzával. S je­lenleg is a szövetkezetet kiszol­gáló két traktoros brigád kilenc vetőgépéből csak 3 dolgozik. Ez­zel az ütemmel még mintegy há­rom hétre volna szükség a vetés befejezéséhez. A vezető tanács az utóbbi na­pokban foganatosított néhány jó intézkedést az őszi munkák meg­gyorsítására. Többek között mó­dosította a vetési tervet. Erede­tileg ugyanis 400 hektáron kuko­rica lett volna a búza elővetemé­­nye. Ezt utólag 93 hektárra csök­kentették. A cukorrépa betakarí­tását is úgy szervezték meg, hogy ne szórványosan, hanem lehető­leg egyszerre szabaduljon fel egy-egy földtábla. A vezető ta­nács elnökének véleménye sze­rint tehát nincs hiba az elővete­­mények betakarításával, hisz je­lenleg is mintegy 180 hektár te­rületük van előkészítve a szán­tásra. Ez a munka azonban na­gyon lassan halad. Már napok óta vita folyik a vezető tanács és a traktorosok között. A ludasi GTA IX. és X-es brigádjának tagjai ugyanis nem akarnak cso­portosan dolgozni, pedig meg­volna a lehetőség rá. A szövet­kezet sóspataki részlegén példá­ul egy 60 hektáros területen je­lenleg is teljes erővel dogozhat­nának. Ugyanez a helyzet a hosszab­bított műszakkal is. A traktoris­ták nagy része húzódozik tőle, két váltás pedig a 17 traktor kö­zül egyre sincs biztosítva. Ami­kor a fentieket szóvá tették a ludasi GTA vezetőségének, az egy igen „eredeti" megoldáshoz folyamodott. A négy fiatal trak­toristát (aki leginkább idegenke­dett az éjszakai munkától) levál­totta és helyettük másokat ülte­tett a traktorra. Ezzel azonban egyáltalán nem oldotta meg a két váltás problémáját. Mennyi­vel ésszerűbb lett volna, ha a traktoristákat felvilágosítja téve­désükről és magatartásukért megbünteti, a négy új embert pedig éjszakai váltásba osztja be. Baj van a traktorok elosztásá­val is. Naponta mintegy 6 fog­lalkozik más munkával, vagy áll javítás miatt. S ezért egyrészt hibás a rajoni mezőgazdasági ta­nács is, mivel annak ellenére, hogy a vidrátszegiek már au­gusztusban benyújtották igényei­ket, nem biztosított szállító esz­közöket az őszi kampányra. Vita helyett tettekre van szük­ség a vidrátszegi termelőszövet­kezetben. A vezető tanács a gép­állomás vezetőségének segítségé­vel győzte meg a traktoristákat, hogy ne a saját, hanem a nagy­­közösség érdekeit tartsák szem előtt. Ellenkező esetben nagyon elhúzódhat a vetés, ami majd a jövő évi termésen bosszulja meg magát. MAO CE-TUNG elvtársnak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökének LIU SAO-CI elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének CSU DE elvtársnak, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága elnökének, CSU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének PEKING A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa nevé­ben legmelegebb jókívánságainkat küldjük Önöknek és Önök út­­ján a testvéri kínai népnek a Kínai Népköztársaság kikiáltása 16. évfordulója alkalmából. A forradalom győzelme és a népi hatalom bevezetése ■— e hatalmas történelmi jelentőségű esemény — óta eltelt években a kínai nép energikusan és odaadással dolgozva kommunista pártja vezetésével mélyreható forradalmi változásokat valósított meg és kimagasló sikereket­ ért el a szocializmus építésében. E munka eredményeként a Kínai Népköztársaság ma virágzó szocialista ál­lam,­ amelyben nagy lendületet vett­ az ipar, fejlődik a szocialista mezőgazdaság, a tudomány és a kultúra, emelkedik a lakosság életszínvonala. A Kínai Népköztársaság jelentősen hozzájárult az imperializmus agresszív politikája elleni harchoz, a népek felsza­badító mozgalmának támogatásához, a béke és a haladás ügyéhez világszerte. A román nép tiszta szívből örvend a népi Kína nagyszerű megvalósításainak és nagy nemzeti ünnepe alkalmából újabb je­lentős győzelmeket kíván a szocializmus építésének művében a kínai népnek. Népünk nagyra értékeli a Román Kommunista Párt és a Kínai Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársaság és a Kínai Népköztársaság között fennálló testvéri barátság és elvtársi együtt­működés kapcsolatait, amelyek a marxizmus-leninizmus, a szocia­lista internacionalizmus, a nemzeti szuverenitás és függetlenség tiszteletben tartása, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előny elvein alapulnak. Kifejezzük meg­győződésünket, hogy e testvéri kapcsolatok továbbra is fejlődni fognak népeink, a szocialista országok egysége és összeforrottsága, a szocializmus és a béke ügye érdekében. NICOLAE CEAUȘESCU, CHIVU STOICA, a Román Kommunista Párt Románia Szocialista Köztársaság Központi Bizottságának főtitkára Államtanácsának elnöke ION GHEORGHE MAURER, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke

Next