Vörös Zászló, 1965. december (17. évfolyam, 284-310. szám)

1965-12-01 / 284. szám

A fakitermelésben használt gépi felszerelések közül egy idő óta fokozottabb mértékben alkalmazzák a traktorokat. am­inek az a magya­rázata, hogy a traktornak számos előnye van: mozgékony jármű lévén, könnyen átirányítható egyik vágterü­letről a másikra, kiválóan alkal­mas az anyagmozgatásra, különösen a kiszedés és közelítés elvégzésére, megfelelő feltételek mellett, a leggazdaságosabb gépesítési eszköznek bizonyul. A kiszedés és közelítés esetében például 1 tonna faanyag moz­gatása majdnem 3 lejjel kerül kevesebbe, mintha ezeket a munkafázi­sokat állati igával végeznék. Ez a magyarázata annak, hogy a trakto­rok egyre keresettebb munkaeszközzé váltak és számuk tartományunk vágterein is — alig két év leforgása alatt — megháromszorozódott. De az utóbbi években növekedett a traktorok termelékenysége is. Jelen­leg csaknem kétszer annyit termelnek velük, mint három évvel ezelőtt. Ennek ellenére még ma sincs eléggé kihasználva e fontos jármű teljesítő képessége. Miért? Mert eddig többnyire a közelítés gépesíté­sére használták és csak igen kis mértékben alkalmazták a kiszedéshez, holott e munkafázis elvégzése céljából látták el őket csörlőberendezés­­sel. Jelenleg a kiszedést mindössze 10 százalékban végzik gépi erővel. A napokban megtartott tapasztalatcserének­­, melyet a Tarto­mányi Erdőgazdálkodási Igazgatóság, az Erdőgépesítési és Szállítási Vál­lalattal közösen, a Csíkszeredai Fagazdálkodási Vállalat egyik vágterüle­­tén szervezett — épp az volt a célja, hogy bemutassa a kiszedés gépe­sítésének előnyeit , a traktorral végzett kiszedés néhány jól bevált módszerét. A látottak, tapasztaltak meggyőzően bizonyították: ha a ki­szedés - közelítés technológiai folyamatában előtérbe helyezik a trak­torok kihasználását, akkor az eddig megvalósított termelékenységi mu­tatót legalább 30 százalékkal növelhetik. Ráczkebeli tapasztalatok A Csíkszeredai Fagazdálkodási Vál­lalathoz tartozó ráczkebeli vágtér szél­­döntéses terület. Az elmúlt év novem­berében pusztított vihar hozzávetőleg 66.000 köbméter fenyőfát döntött itt ki. Hogyan lehetne ezt a nagy meny­­nyiségű faanyagot minél gyorsabban és a lehető leggazdaságosabban kiter­melni, ezt kellett eldöntenie a vállalat vezetőségének. A vágterület előkészítését megelő­zően több gazdasági számítást végez­tek arra vonatkozóan, milyen techno­lógiai folyamatot kellene alkalmazni­­uk, hogy a kitermelési költségek mi­nél alacsonyabbak legyenek. Íme a műszaki-gazdasági számítások öt vál­tozata : Technológiai folyamat Költségek 1. kiszedés: állati igával (magánfuvaros); köze­lítés: állati igával 1,702.230 2. kiszedés: állati igá­val ; közelítés: Mine­­ciu-típusú sodrony­kötélpályával 1,226.940 3. kiszedés: részben ál­lati igával, részben traktorral; közelítés: Mineciu sodronykötél­pályával 1,592.960 4. kiszedés: traktorral; közelítés: Mineciu drótkötélpályával 1,227.420 5. kiszedés: traktorral; közelítés: traktorral 1,177.332 A fenti változatokból kitűnik, hogy a traktorok felhasználásával termel­hető ki legkisebb ráfordítással a fa­anyag; nyilván ezek alkalmazását ik­tatták be a technológiai folyamatba. A traktorokkal való kiszedés és kö­zelítés gondos e­­lőkészítést köve­telt. Amint a mel­lékelt rajzból is kitűnik, egy elég sűrű úthálózatot kellett kiépíteni, hogy a traktorok könnyen hozzáfér­hessenek a fa­anyaghoz, és fő­képp a kiszedésnél ne kelljen letérni­­ük az útról. A traktorok akadály­talan és biztonsá­gos mozgását, mintegy 11 kilo­méter ,fő- és bejá­­ró út biztosítja. A­z úthálózat megépí­tése 95.868 lejbe került, tehát 1 köbméter faanyag kiter­meléséh­ p 1,71 lej jutott. A meg­felelő úthálózat kiépítése alapvető fel­tétele a traktorok gazdaságos felhasz­nálásának, folyamatos üzemeltetésé­nek. Egy másik tanulságos dolog, amire a tapasztalatcsere résztvevői felfigyel­tek: a traktorosok elszállásolása, és a traktorok parkolása fent, a vágterü­­leteken történt. A gépek jó kihaszná­lásának igen lényeges feltétele ez, mert kedvezőtlen időjárás esetén a traktorok már a munkahelyen vannak, és ha közelíteni nem is tudnak, de akadálytalanul végezhetik a kiszedést. Eddig a traktorokat a rakodórámpák közelében tartották, s ha esett az eső és a télázatt­­uta­con­­nem­ mehettek fel a vág területekre, gyakran­­ na­pokig ki­használatlanul álltak. Most ez a holt­idő megszűnt és a traktorokkal eső után is dolgozhatnak. Ilyenkor több ponton kiszedik a fát, s miután az utak felszáradtak, gyorsított ütemben folytathatják a közelítést. A traktoroknak a vágtereken törté­nő parkírozásából más előnyök is származnak. A hideg időszakban, ha­vazás után, bevonhatják őket az út­vonalak tisztítási munkálataiba. Ugyancsak a vágterület előkészíté­sekor gondoskodtak egy kisebb ü­­zemanyag-raktár létesítéséről, hogy huzamosabb időre tárolhassanak ü­­zemanyagot. A vágtéri üzemanyag­­raktár létesítéséről elismerően nyilat­koztak a résztvevők, és úgy vélték, ebben is érdemes követni a ráczkebeli vágtér példáját. A RÁCZKEBELI VÁ­GTÉR TRASCIORCK­- HÁLÓZATA Termelékeny kiszedési és rönkkötözési módszerek _______ I nmiiinmi­r­n ■■■ a—aaaiMe——bmmaggangiKaeg A kiszedés ütemét, más szóval a traktorok termelékenységét e munka­fázisnál­ különböző tényezők befolyá­solhatják. A tapasztalatcserén főképp a vontatási módszerek és kötözési el­járások hatékonyságát tanulmányoz­ták. A vontatást más vágterületeken ál­talában úgy oldják meg, hogy a rönk végét egy hurokkal átkötik, ehhez kapcsolják a traktor csörlőjének ká­belját és a fát a közelítési útvonalhoz húzzák. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy egyszerre csak egy rönköt vontathatnak, és a szakaszolt rönkök között a főkábel is kopásnak, nagyobb megterhelésnek van kitéve. Emiatt könnyebben szakad. Ezúttal egy új módszert mutattak be: az úgynevezett fürtös vontatást. Megkötöznek 3—5 darab rönköt, az átkötő hurokhoz rövid kábeldarabo­kat rögzítenek, amelyeknek végét az­után a vontatókábel végéhez kap­csolják. A csörlő beindításakor, fürt­höz hasonlóan, egyszerre vontatják az átkötözött rönköket. Közben a trak­­tor-utánadó munkás a vontatás ideje alatt előkészítheti a faanyagot (el­végzi a burkolásokat) az újabb von­ VÖRÖS ZÁSZLÓ tatásra. Ezzel a módszerrel körülbelül 20—30 perccel megrövidül a terhelé­sek előkészítéséhez szükséges idő — ez napi 2—3 óra megtakarítást je­lent —, s ezzel a traktorok napi ter­melékenysége is mintegy 20 százalék­kal növekszik. A fürtös vontatás je­lentős kábelmegtakarítást is eredmé­nyez. Általában 1,000 köbméter fa ki­szedéséhez 100 méter kábelt használ­nak fel. Az új módszer alkalmazásá­val csak az összekötő fűzérek kopnak; a főkábel kizárólag a vontatási erő­nek van kitéve, és így nehezebben szakad. Mivel a kötöző fűzérek sza­kadt kábelekből is előállíthatók, a szo­kásos kábelfogyasztás körülbelül 50 százalékkal csökken. Mint ismeretes, a kábel nehezen beszerezhető cikk. A tapasztalatcsere résztvevőinek al­kalmuk volt megfigyelni egy új faki­termelési felszerelésnek, a fakiszedő berendezésnek a működését. Ennek a hatósugara legtöbb 200 méter és fő­képp nehezen megközelíthető erdőré­szekben alkalmazzák, ahol viszonylag kevés a kiszedésre váró faanyag. Ezt a berendezést is egy katlanszerű mélyedésben szerelték fel, amelyben máskor ott maradt volna a faanyag, mert 2.000 köbméter anyagért nem lett volna kifizetődő sem drótkötél­­pálya, sem közelítési útvonal meg­építése. A berendezést könnyen a helyszínre szállíthatják, nem okoz kü­lönösebb nehézséget a fel- és leszere­lése sem. Innen is kapta a „könnyű" jelzőt. A Csíkszeredai Fagazdálkodási Vál­lalat első ízben alkalmaz ilyen be­rendezést, felszerelése mégsem került többe — a szállítást is beleértve — 1.500 lejnél. Úgy vélik azonban, hogy a tapasztalatok hasznosításával a jö­vőben ennek még egyharmadát sem fogják elkölteni. A leszerelési költsé­gek pedig nem lépik túl a 100—150 lejt. gazdaságos felhasználása tehát igen fontos probléma. A kiszedés üteme — amint látni le­hetett — növelhető két­csörlős trakto­rok segítségével is. A vontató kábel zárt körben mozog, s így a terhet hol az egyik, hol a másik csörlő vontatja. Ezzel a módszerrel kiküszöbölik a ká­bel visszahúzására fordított időt. A tapasztalatcsere résztvevői meg­ismerkedhettek néhány hurkolási mód­dal is. Gyorsan végezhették el a rönk­végek kötözését a fűzőshurkolással, de jó eredménnyel alkalmazzák a gyűrűs­, kapcsos hurkolásokat. A ta­pasztaltak azt bizonyítják, hogy a traktorok holtidejének kiküszöbölése szempontjából nem lehet közömbös a kötözési módok megválasztása sem. A berendezés kábeleit úgy rögzítet­ték, hogy a kiszedés folyamán csak az alsó végét kelljen költöztetni. Ez­zel is időt takarítanak meg. A tartó­kábel mindkét végét rögzítik s ezen húzzák fel, egy mozgó daru segítsé­gével, a rönköket. A berendezés mo­torja két csörlőt működtet, az egyik húzza a terhet, a másik viszi vissza a drótkötelet. A berendezés üzemelteté­séhez három kiszolgáló személyre van szükség: egy gépészre, egy rönkkö­tözőre (lent), és egy leszedő (fent), illetve traktor-utánadó munkásra. A berendezés napi teljesítőképessége 40 —50 köbméter gömbfa. A könnyű fakiszedő berendezést a­­jánlatos minden fakitermelő vállalat­nak beszereznie, mert nehezen meg­közelíthető völgyek, mélyedések min­denhol akadnak, s bár egy-egy ilyen helyen mindössze néhány száz köb­méter faanyag van, mégis vállalati szinten a sok kicsi sokra megy. A bemutatott kiszedő berendezést, csekély módosítással, nagyon jól al­kalmazhatják eregetésre is. Könnyű fakiszedő berendezés Gépesítsük legalább 50 százalékban a kiszedést A traktorok jobb kihasználása , amint az a tapasztalatcserén is be­igazolódott, elsősorban a gépesített ki­szedés részarányának növelésétől függ. Olyan belső tartalék ez, amelyet min­den egyes fagazdálkodási vállalatnál jó eredménnyel hasznosíthatnak. Hoz­závetőleges számításokból arra lehet következtetni, hogy a jelenlegi mű­szaki feltételek mellett nem kevesebb, mint 50 százalékát gépesíthetnék a ki­szedésnek, s ezzel legalább 30 száza­lékkal emelkedne a traktorok terme­lékenysége. Hogy ez mennyire helyt­álló következtetés, kitűnik az alábbi számadatokból is. 1962-ben tartomá­nyunk vágterületeiből mindössze 53 ezer köbméter faanyagot szedtek ki, illetve közelítettek, de 1964-ben már 400.000 köbmétert, az idén pedig 800 ezret. A traktorok számának növeke­dése mellett e gépek termelékenysége is ugrásszerűen növekedett, holott a kiszedés és közelítés részaránya között elég nagy volt az eltérés. Ennek elle­nére az idén az egy traktorra eső ter­melékenység meghaladja a 4.800 köb­métert, az 1962-ik évi 2.619 köbméte­res termelékenységgel szemben. dául 1.558 munkanap veszett el az esőtől felázott, járhatatlan utak miatt, az idén pedig 1.237 munkanapot (9 hónap alatt) álltak a traktorok. Ennyi idő alatt körülbelül 30.000 köbméter faanyag mozgatását végezhették vol­na el. Az IMTF-szektorok nem mindig szervezik meg ésszerűen a munkát és nem sokat tesznek a laza fegyelem megszüntetéséért. Vannak esetek, a­­mikor a traktoristák szakmai felké­szültsége is kívánnivalót hagy maga után. Máskor a gyors és operatív mű­szaki beavatkozás késik, ami miatt napokig is kihasználatlanul állnak a gépek. A traktorok túlságos szétszó­rása a vágterületeken szintén nem kedvez a termelékeny munkának, hi­szen az elszigeteltség megnehezíti az esetleges üzemzavarok gyors kiküszö­bölését, ugyanakkor alkalmat nyújt a munkafegyelem megszegésére is. A Tartományi Erdőgazdálkodási Igazgatósághoz tartozó ipari egy­ségek az idén nem minden hónapban teljesítették a munkatermelékeny­ségi mutatót. A kiutat mindenekelőtt az erdőkitermelési mun­kálatok nagyobb arányú gépesítésében és a meglévő gépi felszerelések tökélete­sebb kihasználásában kell keresniök. A Csíkszeredai tapasztalatcserét azért tartjuk értékesnek, mert segítette a fagazdálkodási vállalatokat és az Erdőgépesítési és Szállítási Vállalatot az egyik széles körben el­terjedt gép — a traktor — kihasználatlan belső tartalékainak felisme­­résébe­n. Az itt látottak és tapasztaltak alkalmazásával egy igen fontos problémát — a kevésbé gépesített kiszedés kérdését — oldhatják meg és ezzel szinte ugrásszerűen növelhetik a traktorok termelékeny­ségét. AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA : SZABÓ D. DÉNES a fényképeke­t készítette : haragos zoltán A tapasztalatcsere résztvevőinek egyik csoportja Gátl© körülmények A traktorok jobb kihasználását a­­zonban még mindig számos szubjektív tényező akadályozza. A tapasztalatcse­rén többek között fény derült arra, hogy sok esetben hiányzik az össz­hang és együttműködés a fagazdálko­dási vállalatok műszaki vezetőségei, valamint az Erdei Munkálatokat Gé­pesítő és Szállítási Vállalat szektorai között. Egyik fél a másikat okolja egyes gépek, vagy traktoros brigádok gyenge teljesítményéért. A tények azonban arra vallanak, hogy ilyen esetekben mindkét fél fe­lületesen teljesíti a rá háruló kötele­zettségeket. A fagazdálkodási vállala­tok nem mindig teremtenek kedvező munkafeltételeket a traktorok folya­matos működtetéséhez. A tavaly­iél- „Fokozzuk a fakiter­melés gépesítését, ami a munkatermelékenység növekedését és az ön­költség csökkentését teszi lehetővé (AZ RKP IX. KONGRESSZUSÁNAK IRÁNYELVEIBŐL) Mit kell tenniük a fagazdálkodási vállalatoknak . . . A tapasztalatcsere tanulságait ösz­­szegezve, az Erdőgazdálkodási Igazga­tóság igazgatója az alábbiakban je­lölte meg a feladatokat: A vágterületek előkészítési munká­lataiba be kell venni a traktorutak megépítését is. Az úthálózat sűrűsége tegye lehetővé a traktorok zavartalan mozgását és a faanyag kiszedését, a­­nélkül, hog­y azok letérjenek a kije­lölt utakról. Szigorúan tartsák be az útépítési előírásokat, mert erre mun­kavédelmi szempontból is nagy szük­ség van. A téli időszakra lássák el szélfák­kal a veszélyesebb útszakaszokat, hogy teljes biztonságban közlekedhessenek a járművek. A traktorok maximális kihasználása érdekében hozzák össz­hangba e járművek napi programját a többi közelítési eszközökével (drót­­kötélpálya, igás vontatás), hogy az a­­nyagmozgatás egész nap ütemesen történjék. Gondoskodjanak traktor­garázsok­ról, de ne lent az átmeneti raktárak, vagy rámpák közelében, hanem fenn, a vágterületeken, hogy kedvezőtlen időjárás esetén se szüneteljen a mun­ka, hanem a kiszedési munkafázist végezhessék. A ráczkebeli vágtér tapasztalatát kö­vetve, hozzanak létre az erdőkben is kis üzemanyag raktárakat, mert a zökkenőmentes üzemanyag ellátás szintén hozzájárul a traktorok jó ki­használásához. Biztosítsanak megfelelő szálláshelyet a traktorosok számára. A vágtér-kezelő és erdőmesterek kö­vessék figyelemmel a traktorosok munkáját, tartsák nyilván jelenlétüket és minden­nemű fegyelemsértést hoz­zanak az IMTF-szektor felelősének tu­domására. Ezzel elejét vehetik az elég gyakori igazolatlan hiányzásoknak. 4 ...és mit az IMTF-nek ? Csoportosítsa a traktorosokat brigá­dokba, hogy megfelelő műszaki irá­nyításban részesíthessék őket, köny­­nyebben ellenőrizhessék mindennapi munkájukat, valamint a kötelező kar­bantartási munkálatokat. A traktoroszlop-felelős kísérje fi­gyelemmel a kisebb traktoros csopor­tok tevékenységét. Tartsa szigorúan tiszteletben a fa­gazdálkodási vállalatokkal közös mun­kaprogramjait. 3 Szervezze úgy meg a mozgóműhe­lyek tevékenységét, hogy azok kése­delem nélkül közbeléphessenek üzem­zavarok esetén és rendszeresen elvé­gezhessék (grafikon szerint) az elő­írt karbantartási munkálatokat. Gondoskodjék a traktoros káderek utánpótlásáról, mert van eset rá, hogy traktorosok hiányában is állnak a traktorok. Jó volna megszívlelni az értekezleten elhangzott javaslatot, és Csíkszeredában traktoros képző tan­folyamot szervezni, vagy 40—50 hall­gató részére, akiket a fagazdálkodási vállalatokból toboroznának. Tanulmányozza a traktor-utánadó munkások állandósításának kérdését, mert jelenleg csaknem naponta válta­koznak az utánadók, s emiatt szó sem lehet áfakiszításukról. Ez a kérdés könnyen megoldódna, ha — a javas­latokat figyelembe véve — az után­­adókról nem a fagazdálkodási vállala­tok gondoskodnának, hanem az IMTF alkalmazná őket. A fegyelem megszilárdítása érdeké­ben minden traktoros köteles a vág­­térkezelőknél jelentkezni, mind a munkába álláskor, mind pedig a mun­ka félbeszakításakor. A tapasztalatcserén bemutatott für­tözési és kötözési módszerek általá­nosítása céljából, az IMTF vezetőségé­nek még ebben az évben be kell sze­reznie a szükséges rönkkötöző hur­kokat és záros határidőn belül eljut­tatnia azokat a vágtereken dolgozó traktoros brigádokhoz. Termelékeny kiszedési módszer — a „fürtös“­vontatás

Next