Vörös Zászló, 1965. december (17. évfolyam, 284-310. szám)
1965-12-01 / 284. szám
A fakitermelésben használt gépi felszerelések közül egy idő óta fokozottabb mértékben alkalmazzák a traktorokat. aminek az a magyarázata, hogy a traktornak számos előnye van: mozgékony jármű lévén, könnyen átirányítható egyik vágterületről a másikra, kiválóan alkalmas az anyagmozgatásra, különösen a kiszedés és közelítés elvégzésére, megfelelő feltételek mellett, a leggazdaságosabb gépesítési eszköznek bizonyul. A kiszedés és közelítés esetében például 1 tonna faanyag mozgatása majdnem 3 lejjel kerül kevesebbe, mintha ezeket a munkafázisokat állati igával végeznék. Ez a magyarázata annak, hogy a traktorok egyre keresettebb munkaeszközzé váltak és számuk tartományunk vágterein is — alig két év leforgása alatt — megháromszorozódott. De az utóbbi években növekedett a traktorok termelékenysége is. Jelenleg csaknem kétszer annyit termelnek velük, mint három évvel ezelőtt. Ennek ellenére még ma sincs eléggé kihasználva e fontos jármű teljesítő képessége. Miért? Mert eddig többnyire a közelítés gépesítésére használták és csak igen kis mértékben alkalmazták a kiszedéshez, holott e munkafázis elvégzése céljából látták el őket csörlőberendezéssel. Jelenleg a kiszedést mindössze 10 százalékban végzik gépi erővel. A napokban megtartott tapasztalatcserének, melyet a Tartományi Erdőgazdálkodási Igazgatóság, az Erdőgépesítési és Szállítási Vállalattal közösen, a Csíkszeredai Fagazdálkodási Vállalat egyik vágterületén szervezett — épp az volt a célja, hogy bemutassa a kiszedés gépesítésének előnyeit , a traktorral végzett kiszedés néhány jól bevált módszerét. A látottak, tapasztaltak meggyőzően bizonyították: ha a kiszedés - közelítés technológiai folyamatában előtérbe helyezik a traktorok kihasználását, akkor az eddig megvalósított termelékenységi mutatót legalább 30 százalékkal növelhetik. Ráczkebeli tapasztalatok A Csíkszeredai Fagazdálkodási Vállalathoz tartozó ráczkebeli vágtér széldöntéses terület. Az elmúlt év novemberében pusztított vihar hozzávetőleg 66.000 köbméter fenyőfát döntött itt ki. Hogyan lehetne ezt a nagy menynyiségű faanyagot minél gyorsabban és a lehető leggazdaságosabban kitermelni, ezt kellett eldöntenie a vállalat vezetőségének. A vágterület előkészítését megelőzően több gazdasági számítást végeztek arra vonatkozóan, milyen technológiai folyamatot kellene alkalmazniuk, hogy a kitermelési költségek minél alacsonyabbak legyenek. Íme a műszaki-gazdasági számítások öt változata : Technológiai folyamat Költségek 1. kiszedés: állati igával (magánfuvaros); közelítés: állati igával 1,702.230 2. kiszedés: állati igával ; közelítés: Mineciu-típusú sodronykötélpályával 1,226.940 3. kiszedés: részben állati igával, részben traktorral; közelítés: Mineciu sodronykötélpályával 1,592.960 4. kiszedés: traktorral; közelítés: Mineciu drótkötélpályával 1,227.420 5. kiszedés: traktorral; közelítés: traktorral 1,177.332 A fenti változatokból kitűnik, hogy a traktorok felhasználásával termelhető ki legkisebb ráfordítással a faanyag; nyilván ezek alkalmazását iktatták be a technológiai folyamatba. A traktorokkal való kiszedés és közelítés gondos előkészítést követelt. Amint a mellékelt rajzból is kitűnik, egy elég sűrű úthálózatot kellett kiépíteni, hogy a traktorok könnyen hozzáférhessenek a faanyaghoz, és főképp a kiszedésnél ne kelljen letérniük az útról. A traktorok akadálytalan és biztonságos mozgását, mintegy 11 kilométer ,fő- és bejáró út biztosítja. Az úthálózat megépítése 95.868 lejbe került, tehát 1 köbméter faanyag kitermeléséh p 1,71 lej jutott. A megfelelő úthálózat kiépítése alapvető feltétele a traktorok gazdaságos felhasználásának, folyamatos üzemeltetésének. Egy másik tanulságos dolog, amire a tapasztalatcsere résztvevői felfigyeltek: a traktorosok elszállásolása, és a traktorok parkolása fent, a vágterületeken történt. A gépek jó kihasználásának igen lényeges feltétele ez, mert kedvezőtlen időjárás esetén a traktorok már a munkahelyen vannak, és ha közelíteni nem is tudnak, de akadálytalanul végezhetik a kiszedést. Eddig a traktorokat a rakodórámpák közelében tartották, s ha esett az eső és a télázattutaconnem mehettek fel a vág területekre, gyakran napokig kihasználatlanul álltak. Most ez a holtidő megszűnt és a traktorokkal eső után is dolgozhatnak. Ilyenkor több ponton kiszedik a fát, s miután az utak felszáradtak, gyorsított ütemben folytathatják a közelítést. A traktoroknak a vágtereken történő parkírozásából más előnyök is származnak. A hideg időszakban, havazás után, bevonhatják őket az útvonalak tisztítási munkálataiba. Ugyancsak a vágterület előkészítésekor gondoskodtak egy kisebb üzemanyag-raktár létesítéséről, hogy huzamosabb időre tárolhassanak üzemanyagot. A vágtéri üzemanyagraktár létesítéséről elismerően nyilatkoztak a résztvevők, és úgy vélték, ebben is érdemes követni a ráczkebeli vágtér példáját. A RÁCZKEBELI VÁGTÉR TRASCIORCK- HÁLÓZATA Termelékeny kiszedési és rönkkötözési módszerek _______ I nmiiinmirn ■■■ a—aaaiMe——bmmaggangiKaeg A kiszedés ütemét, más szóval a traktorok termelékenységét e munkafázisnál különböző tényezők befolyásolhatják. A tapasztalatcserén főképp a vontatási módszerek és kötözési eljárások hatékonyságát tanulmányozták. A vontatást más vágterületeken általában úgy oldják meg, hogy a rönk végét egy hurokkal átkötik, ehhez kapcsolják a traktor csörlőjének kábelját és a fát a közelítési útvonalhoz húzzák. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy egyszerre csak egy rönköt vontathatnak, és a szakaszolt rönkök között a főkábel is kopásnak, nagyobb megterhelésnek van kitéve. Emiatt könnyebben szakad. Ezúttal egy új módszert mutattak be: az úgynevezett fürtös vontatást. Megkötöznek 3—5 darab rönköt, az átkötő hurokhoz rövid kábeldarabokat rögzítenek, amelyeknek végét azután a vontatókábel végéhez kapcsolják. A csörlő beindításakor, fürthöz hasonlóan, egyszerre vontatják az átkötözött rönköket. Közben a traktor-utánadó munkás a vontatás ideje alatt előkészítheti a faanyagot (elvégzi a burkolásokat) az újabb von VÖRÖS ZÁSZLÓ tatásra. Ezzel a módszerrel körülbelül 20—30 perccel megrövidül a terhelések előkészítéséhez szükséges idő — ez napi 2—3 óra megtakarítást jelent —, s ezzel a traktorok napi termelékenysége is mintegy 20 százalékkal növekszik. A fürtös vontatás jelentős kábelmegtakarítást is eredményez. Általában 1,000 köbméter fa kiszedéséhez 100 méter kábelt használnak fel. Az új módszer alkalmazásával csak az összekötő fűzérek kopnak; a főkábel kizárólag a vontatási erőnek van kitéve, és így nehezebben szakad. Mivel a kötöző fűzérek szakadt kábelekből is előállíthatók, a szokásos kábelfogyasztás körülbelül 50 százalékkal csökken. Mint ismeretes, a kábel nehezen beszerezhető cikk. A tapasztalatcsere résztvevőinek alkalmuk volt megfigyelni egy új fakitermelési felszerelésnek, a fakiszedő berendezésnek a működését. Ennek a hatósugara legtöbb 200 méter és főképp nehezen megközelíthető erdőrészekben alkalmazzák, ahol viszonylag kevés a kiszedésre váró faanyag. Ezt a berendezést is egy katlanszerű mélyedésben szerelték fel, amelyben máskor ott maradt volna a faanyag, mert 2.000 köbméter anyagért nem lett volna kifizetődő sem drótkötélpálya, sem közelítési útvonal megépítése. A berendezést könnyen a helyszínre szállíthatják, nem okoz különösebb nehézséget a fel- és leszerelése sem. Innen is kapta a „könnyű" jelzőt. A Csíkszeredai Fagazdálkodási Vállalat első ízben alkalmaz ilyen berendezést, felszerelése mégsem került többe — a szállítást is beleértve — 1.500 lejnél. Úgy vélik azonban, hogy a tapasztalatok hasznosításával a jövőben ennek még egyharmadát sem fogják elkölteni. A leszerelési költségek pedig nem lépik túl a 100—150 lejt. gazdaságos felhasználása tehát igen fontos probléma. A kiszedés üteme — amint látni lehetett — növelhető kétcsörlős traktorok segítségével is. A vontató kábel zárt körben mozog, s így a terhet hol az egyik, hol a másik csörlő vontatja. Ezzel a módszerrel kiküszöbölik a kábel visszahúzására fordított időt. A tapasztalatcsere résztvevői megismerkedhettek néhány hurkolási móddal is. Gyorsan végezhették el a rönkvégek kötözését a fűzőshurkolással, de jó eredménnyel alkalmazzák a gyűrűs, kapcsos hurkolásokat. A tapasztaltak azt bizonyítják, hogy a traktorok holtidejének kiküszöbölése szempontjából nem lehet közömbös a kötözési módok megválasztása sem. A berendezés kábeleit úgy rögzítették, hogy a kiszedés folyamán csak az alsó végét kelljen költöztetni. Ezzel is időt takarítanak meg. A tartókábel mindkét végét rögzítik s ezen húzzák fel, egy mozgó daru segítségével, a rönköket. A berendezés motorja két csörlőt működtet, az egyik húzza a terhet, a másik viszi vissza a drótkötelet. A berendezés üzemeltetéséhez három kiszolgáló személyre van szükség: egy gépészre, egy rönkkötözőre (lent), és egy leszedő (fent), illetve traktor-utánadó munkásra. A berendezés napi teljesítőképessége 40 —50 köbméter gömbfa. A könnyű fakiszedő berendezést ajánlatos minden fakitermelő vállalatnak beszereznie, mert nehezen megközelíthető völgyek, mélyedések mindenhol akadnak, s bár egy-egy ilyen helyen mindössze néhány száz köbméter faanyag van, mégis vállalati szinten a sok kicsi sokra megy. A bemutatott kiszedő berendezést, csekély módosítással, nagyon jól alkalmazhatják eregetésre is. Könnyű fakiszedő berendezés Gépesítsük legalább 50 százalékban a kiszedést A traktorok jobb kihasználása , amint az a tapasztalatcserén is beigazolódott, elsősorban a gépesített kiszedés részarányának növelésétől függ. Olyan belső tartalék ez, amelyet minden egyes fagazdálkodási vállalatnál jó eredménnyel hasznosíthatnak. Hozzávetőleges számításokból arra lehet következtetni, hogy a jelenlegi műszaki feltételek mellett nem kevesebb, mint 50 százalékát gépesíthetnék a kiszedésnek, s ezzel legalább 30 százalékkal emelkedne a traktorok termelékenysége. Hogy ez mennyire helytálló következtetés, kitűnik az alábbi számadatokból is. 1962-ben tartományunk vágterületeiből mindössze 53 ezer köbméter faanyagot szedtek ki, illetve közelítettek, de 1964-ben már 400.000 köbmétert, az idén pedig 800 ezret. A traktorok számának növekedése mellett e gépek termelékenysége is ugrásszerűen növekedett, holott a kiszedés és közelítés részaránya között elég nagy volt az eltérés. Ennek ellenére az idén az egy traktorra eső termelékenység meghaladja a 4.800 köbmétert, az 1962-ik évi 2.619 köbméteres termelékenységgel szemben. dául 1.558 munkanap veszett el az esőtől felázott, járhatatlan utak miatt, az idén pedig 1.237 munkanapot (9 hónap alatt) álltak a traktorok. Ennyi idő alatt körülbelül 30.000 köbméter faanyag mozgatását végezhették volna el. Az IMTF-szektorok nem mindig szervezik meg ésszerűen a munkát és nem sokat tesznek a laza fegyelem megszüntetéséért. Vannak esetek, amikor a traktoristák szakmai felkészültsége is kívánnivalót hagy maga után. Máskor a gyors és operatív műszaki beavatkozás késik, ami miatt napokig is kihasználatlanul állnak a gépek. A traktorok túlságos szétszórása a vágterületeken szintén nem kedvez a termelékeny munkának, hiszen az elszigeteltség megnehezíti az esetleges üzemzavarok gyors kiküszöbölését, ugyanakkor alkalmat nyújt a munkafegyelem megszegésére is. A Tartományi Erdőgazdálkodási Igazgatósághoz tartozó ipari egységek az idén nem minden hónapban teljesítették a munkatermelékenységi mutatót. A kiutat mindenekelőtt az erdőkitermelési munkálatok nagyobb arányú gépesítésében és a meglévő gépi felszerelések tökéletesebb kihasználásában kell keresniök. A Csíkszeredai tapasztalatcserét azért tartjuk értékesnek, mert segítette a fagazdálkodási vállalatokat és az Erdőgépesítési és Szállítási Vállalatot az egyik széles körben elterjedt gép — a traktor — kihasználatlan belső tartalékainak felismerésében. Az itt látottak és tapasztaltak alkalmazásával egy igen fontos problémát — a kevésbé gépesített kiszedés kérdését — oldhatják meg és ezzel szinte ugrásszerűen növelhetik a traktorok termelékenységét. AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA : SZABÓ D. DÉNES a fényképeket készítette : haragos zoltán A tapasztalatcsere résztvevőinek egyik csoportja Gátl© körülmények A traktorok jobb kihasználását azonban még mindig számos szubjektív tényező akadályozza. A tapasztalatcserén többek között fény derült arra, hogy sok esetben hiányzik az összhang és együttműködés a fagazdálkodási vállalatok műszaki vezetőségei, valamint az Erdei Munkálatokat Gépesítő és Szállítási Vállalat szektorai között. Egyik fél a másikat okolja egyes gépek, vagy traktoros brigádok gyenge teljesítményéért. A tények azonban arra vallanak, hogy ilyen esetekben mindkét fél felületesen teljesíti a rá háruló kötelezettségeket. A fagazdálkodási vállalatok nem mindig teremtenek kedvező munkafeltételeket a traktorok folyamatos működtetéséhez. A tavalyiél- „Fokozzuk a fakitermelés gépesítését, ami a munkatermelékenység növekedését és az önköltség csökkentését teszi lehetővé (AZ RKP IX. KONGRESSZUSÁNAK IRÁNYELVEIBŐL) Mit kell tenniük a fagazdálkodási vállalatoknak . . . A tapasztalatcsere tanulságait öszszegezve, az Erdőgazdálkodási Igazgatóság igazgatója az alábbiakban jelölte meg a feladatokat: A vágterületek előkészítési munkálataiba be kell venni a traktorutak megépítését is. Az úthálózat sűrűsége tegye lehetővé a traktorok zavartalan mozgását és a faanyag kiszedését, anélkül, hogy azok letérjenek a kijelölt utakról. Szigorúan tartsák be az útépítési előírásokat, mert erre munkavédelmi szempontból is nagy szükség van. A téli időszakra lássák el szélfákkal a veszélyesebb útszakaszokat, hogy teljes biztonságban közlekedhessenek a járművek. A traktorok maximális kihasználása érdekében hozzák összhangba e járművek napi programját a többi közelítési eszközökével (drótkötélpálya, igás vontatás), hogy az anyagmozgatás egész nap ütemesen történjék. Gondoskodjanak traktorgarázsokról, de ne lent az átmeneti raktárak, vagy rámpák közelében, hanem fenn, a vágterületeken, hogy kedvezőtlen időjárás esetén se szüneteljen a munka, hanem a kiszedési munkafázist végezhessék. A ráczkebeli vágtér tapasztalatát követve, hozzanak létre az erdőkben is kis üzemanyag raktárakat, mert a zökkenőmentes üzemanyag ellátás szintén hozzájárul a traktorok jó kihasználásához. Biztosítsanak megfelelő szálláshelyet a traktorosok számára. A vágtér-kezelő és erdőmesterek kövessék figyelemmel a traktorosok munkáját, tartsák nyilván jelenlétüket és mindennemű fegyelemsértést hozzanak az IMTF-szektor felelősének tudomására. Ezzel elejét vehetik az elég gyakori igazolatlan hiányzásoknak. 4 ...és mit az IMTF-nek ? Csoportosítsa a traktorosokat brigádokba, hogy megfelelő műszaki irányításban részesíthessék őket, könynyebben ellenőrizhessék mindennapi munkájukat, valamint a kötelező karbantartási munkálatokat. A traktoroszlop-felelős kísérje figyelemmel a kisebb traktoros csoportok tevékenységét. Tartsa szigorúan tiszteletben a fagazdálkodási vállalatokkal közös munkaprogramjait. 3 Szervezze úgy meg a mozgóműhelyek tevékenységét, hogy azok késedelem nélkül közbeléphessenek üzemzavarok esetén és rendszeresen elvégezhessék (grafikon szerint) az előírt karbantartási munkálatokat. Gondoskodjék a traktoros káderek utánpótlásáról, mert van eset rá, hogy traktorosok hiányában is állnak a traktorok. Jó volna megszívlelni az értekezleten elhangzott javaslatot, és Csíkszeredában traktoros képző tanfolyamot szervezni, vagy 40—50 hallgató részére, akiket a fagazdálkodási vállalatokból toboroznának. Tanulmányozza a traktor-utánadó munkások állandósításának kérdését, mert jelenleg csaknem naponta váltakoznak az utánadók, s emiatt szó sem lehet áfakiszításukról. Ez a kérdés könnyen megoldódna, ha — a javaslatokat figyelembe véve — az utánadókról nem a fagazdálkodási vállalatok gondoskodnának, hanem az IMTF alkalmazná őket. A fegyelem megszilárdítása érdekében minden traktoros köteles a vágtérkezelőknél jelentkezni, mind a munkába álláskor, mind pedig a munka félbeszakításakor. A tapasztalatcserén bemutatott fürtözési és kötözési módszerek általánosítása céljából, az IMTF vezetőségének még ebben az évben be kell szereznie a szükséges rönkkötöző hurkokat és záros határidőn belül eljuttatnia azokat a vágtereken dolgozó traktoros brigádokhoz. Termelékeny kiszedési módszer — a „fürtös“vontatás