Vörös Zászló, 1966. április (18. évfolyam, 76-101. szám)

1966-04-01 / 76. szám

B Köztudomású, hogy tartományunk jelentős része az ország krumplitermesztésre nagyon alkalmas övezetében fekszik. Különösen Csík, Gyergyó és Udvarhely radonokban honos a krumplitermesztés, ahol ez a fő kultúrnövény. A Román Kommunista Párt IX. kongresszusának irányelvei a krumplitermesztésben azt a feladatot tűzték szocialista mezőgazdaságunk elé, hogy 1970-ben, az ötéves terv utolsó évében, 3.440.000 tonna össztermést valósítson meg. E jelentős menynyiségből pedig több mint 450.000 tonnát tartományunk kell adjon. A tartományi pártbizottság ezt a nem könnyű feladatot tartotta szem előtt, amikor tartományi színtű tapasztalatcserét kezdeményezett a krumplitermesztőkkel, amelyet a Tartományi Mezőgazdasági Tanács és a Termelőszövetkezetek Tartományi Szövetsége március 22—23-án Csíkszeredában meg is szervezett. Az alábbiakban röviden ismertetjük a krumplitermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági egységek vezetőinek, élenjáró termelőinek és szakembereinek a tapasztalatcserén kifejtett véleményét, a brassói és marosvásárhelyi kísérleti állomások képviselőinek tanácsait, valamint a következő időszakra kitűzött legfontosabb feladatokat. Tartományi színtű tapasztalatcsere Csíkszeredában tapasztalatcsere vitaindítóját a Tartományi Mezőgazdasági Tanácsnak és a Termelőszövetkezetek Tartományi Szövetségének közös jelentése képezte, amely elemezte az 1965-ös évi, lehetőségen aluli krumplitermés okait, az alapvető agrotechnikai szabályok alkalmazási módját s ugyanakkor az RKP IX. kongresszusának irányelvei szellemében mérlegelte a további feladatok teljesítésének útjait. Az 1965-ös alacsony krumplitermés objektív okai mellett a jelentés sokáig időzött a szubjektív tényezőinél, így részletesen kitért a termesztett fajták és a vetőgumó minőségére, a vetésterületek megválasztására, a talajjavítás és előkészítés módozataira, az ültetésre s ezen belül a növénysűrűségre, a növényápolásra, a betegségek és kártevők leküzdésére, valamint a betakarításra. Az agrotechnikai szabályok esetenkénti figyelmen kívül hagyásának káros következményeit számos példával támasztotta alá a jelentés. Rámutatott, hogy a kevésbé kedvező időjárási viszonyok ellenére is azok az MTSZ-ek, amelyek szigorúan betartották az agrotechnikai szabályokat, jóval meghaladták a rajoni átlagtermést. Ilyen például a csíkszentmártoni, a csíkszentsimoni és a tusnádi MTSZ, melyek mintegy 23.500 kilóval haladták túl a rajoni átlagot. Ha az előbbieknél kisebb területen, de ugyancsak magas terméshozamot, hektáronként 18.800 és 21.300 kilót takarítottak be a ludasi, illetve dodrádi MTSZ-ben is. Viszont nagyon alacsony volt a hektárhozam ott, ahol a véletlenre bízták a krumplitermés sorsát, mint például Keménytelkén, Oklándon, Patakfalván, Bánkfalván és Nyárádmagyaron. Ezeken a helyeken több ezer kilóval maradtak a rajoni átlagok alatt. Éppen a fenti helyzet gyökeres megváltoztatásáért hívták össze a Csíkszeredai tapasztalatcserét, amelynek elsődleges célja az volt, hogy hatékonyan hozzájáruljon az idei krumplitermés hektárhozamának erőteljes növeléséhez — hangsúlyozták mind a jelentés, mind a felszólalók. A falak kiválasztása és fél javítása Ahhoz, hogy magas hektárhozamot érhessünk el a krumplitermesztés agrotechnikáját maradéktalanul tiszteletben kell tartanunk. A terület kiválasztása mégis alapvető követelmény, akárcsak annak előkészítése, vagy a vetőgumók fajtájának helyes kiválasztása. Amint Berindei Máté, a mezőgazdasági tudományok doktora, a brassói kísérleti állomás tudományos igazgatója is hangsúlyozta, a krumpli nagyon nedvigényes növény, és ezért mindenekelőtt a csapadékban gazdag, legjobb talajokat kell a krumplinak kiválasztani. Olyan laza talajokat, amelyek ugyanakkor oxigénben is bővelkednek, mert ez segíti elő a levelekben előállított cukor amidonná való átalakítását, tehát a gumók fejlődését. E követelmény figyelmen kívül hagyása miatt ment kárba 1965-ben a gyergyóalfalvi MTSZ-ben mintegy 50 hektár krumpli termése. A jó termés elérésében a talajjavítás is nagyon fontos szerepet játszik. A talaj előkészítés pedig nem lehet egyoldalú. Nem, mert pillanatnyilag még nem rendelkezünk kellő mennyiségű istállótrágyával, s ezért a meglévő istállótrágya mellett jelentősebb mennyiségű műtrágya használatával kell biztosítani a feltételek kínálta hektárhozamok megvalósítását. Ezt Vaideki Iuliának, a vaslábi MTSZ brigádosának felszólalása is igazolja. A brigádos rámutatott, hogy azon a területen, ahol az istállótrágya mellett hektáronként 120 kg nitrogén tartalmú műtrágyát és 90 kg szuperfoszfátot forgattak alá, brigádja 15.500 kilós hektárhozamot valósított meg az MTSZ 11.580 kilós átlagtermésével szemben. Máskülönben egész Gyergyó rajánban széles körű akció indult az 1966-os krumplitermés növeléséért — tájékoztatta a tapasztalatcsere résztvevőit Burján József, a rajoni pártbizottság első titkára. Amint mondotta, még a múlt év őszén úgy választották ki a vetésterületet, hogy a krumpli a legjobb elővetemény után kerüljön a földbe. Ezzel egyidejűleg 1.270 hektárt istállótrágyával és 1.590 hektárt műtrágyával javítottak fel. A rajonált vetőgumókból pedig 3.000 kilót biztosítottak minden hektárra. 30 cm mélyen szántunk. Nem javasolt csak magára a nyári vagy tavaszi szántás. Tartományunkban mégis több MTSZ-ben még mindig szokás, hogy a tavaszi szántásba ültetik a krumplit. Tavaly is a krumplinak mintegy 30 százaléka tavaszi szántásba került, ahol átlag 2.500—3.000 kilóval volt alacsonyabb a hozam, mint az őszi mélyszántásokban. A beresztelki MTSZ-ben például az őszi mélyszántásba ültetett krumpli hektáronként 14.800 kilót hozott, míg a tavaszi szántásba ültetett csak 10.480 kilót. Tehát alapvetően fontos az őszi mélyszántás — hangsúlyozta a jelentés. Ezért a MTSZ-ek már az elmúlt ősszel nagy figyelmet fordítottak — a tartományi és rajoni mezőgazdasági tanácsok irányításával — az őszi mélyszántás elvégzésére, így az idén a krumplinak előirányzott terület mintegy 90 százalékán az ősszel felszántott talajba kerül a krumpli. Rafonált krumplifajtákat A talaj kiválasztása és feljavítása csak egyik feltétele a gazdag krumplitermésnek, mert ugyancsak döntő tényező a vetőgumók fajtájának kiválasztása és a vetés idejének helyes meghatározása. Ezért a jelentés arra hívta fel az összes krumplitermelő raionokat, és ezek MTSZ-eit, hogy csak rajonált, az adott éghajlati viszonyok közepette legjobb eredményt adó fajtákat használják. A brassói kísérleti állomás tudományos igazgatója pedig a most bevezetésre kerülő, az összvetésterület 6 százalékát kitevő vetőmag parcellák előnyeiről beszélve, kitért a további feladatokra is. Hangsúlyozta, hogy a következő évben már az összterület 24 százalékán, a harmadik évben pedig a nagykultúrában kell használni a saját termesztésből származó magashozamú vetőgumót, de közben évről-évre biztosítani kell a 6 százalékot kitevő nemesgumó termesztését, hogy elkerülhessük a betegségek és kereszteződések okozta hozamveszteséget és biztosítsuk a fajtiszta vetőmagot. Mint fontos tényezőt említette a vetés időpontjának szigorú betartását. A nagyon nedves zónákban az ültetést legtöbb 20 nap alatt kell befejezni, mert az alig 10 napos késés hektáronként már 2.000—3.000 kilós, a 20 napos pedig még ennél is nagyobb veszteséget idézhet elő. A melegebb övezetekben, mint például Ludas rajonban csak 5, maximum 10 nap a ültetési idő. A magas krumplihozam megvalósításában nagy szerepet játszik az optimális ültetési időszak betartása - hangsúlyozta a felszólaló. - Amin kísérleteinkből is kitűnt, a krumpli a legjobban a 12 órás naphossz időszakában köt, tehát ez a döntő időszak , lehetőségeknek megfelelő hozam elérése szempontjából. Ott, ahol a meghatározott optimális időszaknál később kerül földbe a krumpli, s a naphossz eléri a 14—16 órát, a rossz kötés miat jelentős hozamcsökkenéssel számolhatunk. A DÖNTŐ SZÓ AZ AGROTECHNIKÁÉ A legfájóbban azokat az MTSZ-eket érintette az 1965-ös, krumplitermesztésre kedvezőtlen év, amelyek nem tulajdonítottak kellő fontosságot az agrotechnikai szabályoknak, mint amilyenek a rajonált krumplifajták meghonosítása, a szakszerű talaj előkészítés és feljavítás, az ültetési időpont betartása, a kellő növénysűrűség, s nem utolsó sorban az ápolási munkák idejébeni elvégzése. Csak ősszel felszántod földbe kerüljön a vetőgumó A helyes talajelőkészítés alapja a nyári és őszi mélyszántás. A brassói, suceavai és más kísérleti állomások adatai szerint az őszi mélyszántás legmegfelelőbb mélysége a laza talajokon 25—30 centiméter, a lejtős talajokon a 20—25 centiméter, míg az öntéstalajokon a 20—22 centiméter. A kalászosok után először 18—20 cm majd másodszor, amikor az istállótrágyát és műtrágyát is aláforgatjuk, 25 VÖÖRÖS ZÁSZLÓ Az optimális növénysűrűség fontossága A növénysűrűségről nagyon sok szó esett, de valamennyien leszögezték, hogy csak azon a területen érhető el magas termés, ahol a talaj minőségétől függően legkevesebb 45.000—50.000 tövet biztosítanak. Itt viszont arra is kitértek a szakemberek, hogy rendszeresen követni kell az egy tőből kifejlődő főindák számát, mert végeredményben ez a gumót termő alany s a hektárhozam növelésének egyik fontos, még ki nem használt tartaléka. Kopacz Ferdinand, a szárhegyi állami gazdaság mérnöke, viszont a sor- és tőtávolságok függvényében elemezte a szükséges növénysűrűséget. Kísérletei eredményeként ő a 60x30 cm sor, illetve tőtávolságot javasolja, amely egyben a hektáron kelüli 50.000 tősűrűséget is biztosítja. Javaslatát alátámasztotta lakatos Ádám, a tusnádi MTSZ mérnökének felszólalása is, melyből kitűnt, hogy a Mercur és Óra krumplifajtáknál hektáronként 45.000—50.000 tövet biztosítva, 18.000—20.000 kilogrammot fognak elérni, mivel a tavalyi kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is 16.000—17.000 kilós átlagtermést valósítottak meg. NAGYOBB TERET A GÉPESÍTÉSNEK A krumpli ültetése, ápolása és betakarítása kapcsán az egyik legtöbbet vitatott kérdés a gépek használatának kiterjesztése volt. De ezzel párhuzamosan többen is felhozták, hogy az ültető és krumplibetakarító gépek sortávolsága között nincs kellő összhang. Kerekes Ferenc mérnök, a szárhegyi gép- és traktorállomás igazgatója adott választ erre a kérdésre, aki grafikonokkal és szemléltető rajzokkal bizonyította be e nehéznek tűnő kérdés megoldhatóságát. Csupán annyi szükséges, mondotta, hogy ültetéskor sávosan helyezzék el a sorokat. Minden 60 cm távolságra lévő két sor után egy 70 cm-es sortávolságot hagyjanak a traktor kerekeinek, s akkor betakarításkor elkerülhető a krumpliszedők okozta károsodás. Természetesen a kapcsolódó sorokat ugyancsak 60 cmes távolságra állítják be, mert a betakarításkor így mindig két 60 cm-re elhelyezett sor kerül a krumpliszedőgép felé. A szárhegyiek kísérletei nagy jelentőségűek. A módszer még megoldatlan kérdéseinek tisztázásáért pedig helyes lenne, ha a marosvásárhelyi kísérleti állomás a helyszínen nyújtana segítséget a szárhegyi gépkezelőknek. A többi munkálatok gépesítéséről is részletesen beszéltek mind a jelentés, mind a felszólalók, így vált például közismertté az, hogy a gyergyóiak a krumplival beültetett területen 1963- ban 17, 1964-ben 40, 8 , 1965-ben 58 százalékban gépesítették a kapálást. A gépesítés tekintetében még gyengék az eredmények, különösen a betakarításnál. Eddig a tartomány krumplitermesztéssel elfoglalt összterületének csak mintegy 17,6 százalékán gépesítették a betakarítást, s így a hoszszúra kinyúló őszi betakarítás sok veszteséget okoz az MTSZ-eknek. Az idén minden MTSZ-nek arra kell törekednie, hogy a gépesíthető területeken teljes mértékben használja mind az ültető és növényápoló gépeket, mind a krumpliszedőket, mert csak így lehetséges a nagy kiterjedésű területeken idejében elvégezni a munkálatokat. A krumplitermés nagy ellenségei a betegségek és a kártevők. Az elmúlt évben tartományi szinten több mint 40.024 hektáron végeztek porozást, avagy permetezést. A gyergyói és csíki MTSZ-ek és állami gazdaságok krumpliföldjein (17.000 hektáron) a növényvédelmi szolgálat repülőgépei vették fel a harcot a kártevők ellen, ami egyben jelentősen csökkentette az önköltséget is. A krumpli kártevőinek irtásával egyidejűleg a betegségek felszámolására is nagy figyelmet kell fordítani. Különösen a burgonyarák, az inda fekete rothadása, a burgonyavész stb.. teljes felszámolására kell nagy gondot fordítanunk, mindenekelőtt a beteg vetőgumók használatának elkerülésével és a fertőzött talajok fertőtlenítésével. A kártevők és betegségek elleni harcban fontos feladatok hárulnak a gép- és traktorállomásokra is. Mindenekelőtt a rendelkezésükre álló ilyen rendeltetésű gépek jó kihasználására kell törekedjenek és ezért feltétlenül szoros együttműködést kell kialakítsanak az MTSZ-ek szakembereivel, így idejében léphetnek fel a jelentkező kártevők, illetve betegségek ellen. Állandó feladatuknak kell tekintsék a burgonyavész megelőzését, a burgonyarákkal fertőzött területek azonnali elszigetelését és a kolorádóbogár folyamatos irtását, mert csak így lehet kiküszöbölni, vagy legalábbis a minimumra csökkenteni az ezekből származó termésveszteséget. 3 . Nicolae Veres elvtárs, a tartományi pártbizottság első titkára felszólalásában a tapasztalatcsere eredményességét méltatta, ugyanakkor számos tanácsot adott az 1966-os és a további évek krumplitermesztésének erőteljes növelése érdekében. Hangsúlyozta, hogy az eddig elért hektárhozamokkal nem lehet megvalósítani az RKP IX. kongresszusának azt az előirányzatát, hogy az ötéves terv végére 20 százalékkal növekedjék az ország mezőgazdasági össztermelése. Ezért már most, az ötéves terv első évében mindent el kell követnünk a még bőven található belső tartalékok értékesítéséért. — Csík, Gyergyó és Udvarhely rajonok éghajlata nagyon alkalmas a krumpli termesztésére, s mégis alacsony e rajonok átlagtermése — állapította meg a szónok. — Azok az MTSZ-ek, ahol szorgalmasan és felelősségtudattal dolgoztak, e tapasztalatcserén szép termelési eredményekről számolhattak be. Nem egyszer esett szó olyan parcellákról is, amelyeken azáltal, hogy a szakszerűen előkészített talajba rajonák vetőgumot ültettek és idejében végezték el az ápolási munkákat, hektáronként 18—20.000 kilós átlagtermést valósítottak meg, s nem is kis területen. A csíkkozmásiak például 20.000 kilós átlagtermés elérését vállalták, s nagyon helyesen tették — mondotta a felszólaló —, s mert ez arra ösztönzi őket, hogy minden lehetőséget kihasználjanak a hozam növelésére. Lehetőség pedig bőven akad minden egyes MTSZ-ben. Az eredményeket azonban nagyon visszarántották a krumplitermesztés agrotechnikáját mellőző, vagy csak részben alkalmazó egységek, melyek így még említésre érdemes hektárhozamot sem valósítottak meg. Máskülönben ezzel a kérdéssel elég részletesen foglalkozott a jelentés. Meg kell mondanunk, hogy ezen egységek vezetőitől és szakembereitől kevesebb beszédet és nyilatkozatot, viszont több tettet várunk. Erre annál is inkább szükség van, mert a krumpli termesztése csak 10—11.000 kilós átlagtermésen felül jövedelmező. Pártunk és szocialista államunk célul tűzte, hogy a következő öt év során nagyvonalakban befejezzük a mezőgazdaság gépesítését. Ezzel egyidejűleg a szükséges műtrágya is rendelkezésünkre fog állni. E nagy jelentőségű intézkedések már az 1966-os évben erőteljesen éreztetni fogják hatásukat, s így mindent el kell követnünk, hogy 1966-ban elérjük a 17—18.000 kilós átlagtermést, a következő években pedig a 20.000 kilósat. Ezért mindenekelőtt a tapasztalatcserén is ismertetett agrotechnikai szabályok maradéktalan alkalmazására van szükség, ami első, s nem másod, vagy harmadrendű feladat. Az 1966-os év döntő év kell, hogy legyen — hangsúlyozta Nicolae Veres elvtárs. — Ezért úgy kell felkészülnünk rá, hogy ne mulasszunk el egyetlen munkára alkalmas órát sem. A most folyó talajelőkészítéssel párhuzamosan mindent elő kell készítenünk, hogy amikor a szakemberek jelzik a krumpliültetés kezdetét, az MTSZ-ek apraja-nagyja munkába állhasson és a meghatározott időre földbe kerüljön az idei gazdag termést biztosító fajtiszta vetőgumó. Valóban kampány legyen az idei krumplifilzetés és ne hosszú ideig elhúzódó, szervezetlenül végzett munka. A rajoni pártbizottságok, mezőgazdasági tanácsok és termelőszövetkezeti szövetségek feladatairól beszélve, Nicolae Veres elvtárs többször is hangsúlyozta, hogy a műszaki-szervezési és irányítói munkát egy percre se szabad szem elől téveszteniök. A rajoni pártbizottságok legtöbb 10 napon belül minden MTSZ-ben nyílt alapszervezeti gyűlést kell szervezzenek, amelyekre a rajoni pártbizottságok, a mezőgazdasági tanácsok és a termelőszövetkezetek szövetségei képviselőket kell küldjenek, hogy az ott felmerülő kérdésekben azonnal intézkedhessenek. A rajoni mezőgazdasági tanácsokra hárul az a feladat, hogy ellenőrző és irányító tevékenységük során a lehető legoperatívabban oldják meg a krumplitermesztés komplex feladatait, a termelőszövetkezetek szövetségeire pedig, hogy naponta ellenőrizzék az MTSZ-ek elnökeinek és alelnökeinek szervező tevékenységét, hogy kövessék és segítsék a szükséges anyagok beszerzését. Nicolae Veres elvtárs a tartományi pártbizottság nevében felhívással fordult a tapasztalatcsere résztvevőihez és rajtuk keresztül az összes mezőgazdasági dolgozókhoz. Arra szólította fel őket, hogy tekintsék úgy a krumpli hektárhozamának növelését és az ez irányú feladatokat, mint párt és államérdeket, tehát mint közügyet. Ezért minden párttagnak, szakembernek és vezetőnek, de a szövetkezeti tagságnak is. mindent el kell követnie, hogy az 1966-os év végén büszkén jelenthessük pártunknak: maradéktalanul teljesítettük feladatunkat. A lehetőségek teljes kihasználásával Azonnali feladatok A tapasztalatcsere résztvevői jól átgondolt intézkedési tervet fogadtak el, amelyben kijelölték a soron lévő legfontosabb feladatokat, hogy azok megvalósításával szilárd agrotechnikai és műszaki alapot teremtsenek az ötéves terv előirányzatainak maradéktalan teljesítéséhez. Az alábbiakban az intézkedési terv alapján ismertetjük a krumplitermelő MTSZ-ek legsürgősebb feladatait. • A vetőmagtermesztő parcelláknak a legjobb területeket kell kiválasztani, s ugyanakkor elszigetelni a nagykultúrában termesztett krumpliföldektől, hogy megőrizhessék faj tisztaságukat, megvédjék a betegségektől. Csik, Gyergyó és Udvarhely rajonokban gondoskodni kell arról, hogy minden termelőegységben, amely Mit és elsőszaporulatú vetőgumót kapott, a krumpli vetésterületének 6 százalékán saját vetőmagparcellát létesítsenek ahol a következő agrotechnikai szabályokat alkalmazzák : — Az őszi mélyszántással hektáronként 20—30 tonna istállótrágyát és 250—400 kiló szuperfoszfátot kell aláforgatni, tavasszal pedig 100—150 kiló nitrogén tartalmú műtrágyát kiszórni. — A vetőgumót 30—35 napig kell előcsíráztatni s ezzel egyidejűleg az életképtelen gumókat kiválogatni. — A vetőmagparcella gumóit az első, krumpliültetés■e alkalmas időszakban ültessék el. — Az ültetésnél biztosítsák az őszi fajtákból a hektáronkénti 40—50.000, a koraiakból pedig az 50—55.000- es tősűrűséget. — A növényápolási munkákat annyiszor ismételjék meg, ahányszor a szükség megkívánja, de ügyelve, hogy se sértsék meg a növényzetet. —Kikelés után azonnal távolítsák el a gyengén fejtett, fertőzött, avagy fajtaidegen krumplitöveket. —A korai krumpli kiszedését a teljes érés előtt véezzék, amikor a gumók 60—70 százaléka már elérte a üzőgumónak megfelelő nagyságot, az őszi fajtákat vszont a teljes beérés után kell betakarítani. A betakarítást kövesse szigorú selejtezés és osztározás, hogy kizárólag ép és a vetőgumó nagyságának megfelelő méretű ültetőanyagot nyerjünk. — Nagyon fontos a szakszerű tárolás. Ezért minden MTSZ-ben két-három brigádost kell felkészíteni, a vetőgumók tartósítására. — Minden MTSZ-ben biztosítani kell a vetőgumó parcelláknak kijelölt területek hároméves vetésforgóját. Az 1966-os évi krumplitermés hektárhozamának növelése érdekében használjanak ki minden helyi lehetőséget. A mezőgazdasági tanácsok a termelőszövetkezetek szövetségeivel és a szerződő vállalatokkal együtt a következő intézkedéseket foganatosítják: — Segítsék a krumplitermesztő MTSZ-eket, hogy maradéktalanul eleget tehessenek szerződéses kötelezettségeiknek. Ellenőrizzék az egységek terméselőirányzatait, hogy azok arányosak legyenek a lehetőségekkel. — Egységről-egységre vizsgálják felül a krumplinál kijelölt területeket, hogy csak megfelelően laza talajba és őszi mélyszántásba kerüljön az 1966-os termés gumója — Gondoskodjanak a krumplitermesztésben nagy múlttal, gazdag tapasztalattal rendelkező MTSZ-ek módszereinek népszerűsítéséről. — Április elejéig az összes MTSZ-ekben állapítsák meg a vetőgumó készleteket és ha szükséges, csere útján biztosítsák az idei vetőgumó szükségletet. — Az illetékes szervek kisérték figyelemmel a 92 ültetőgép kihasználását, hogy az ültetés gyorsan és idejében befejeződjön. — Csík, Gyergyó, és Udvarhely rajonok gép- és traktorállomásain növényvédelmi brigádot alakítanak, hogy biztosítsák a krumpli átfogó és szervezett védelmét. A rajoni mezőgazdasági tanácsok és a termelőszövetkezetek szövetségei ellenőrizzék a vetőgumókkal, műtrágyával és növényvédelmi szerekkel történő ellátást, s ahol szükség mutatkozik, azonnal intézkedjenek. E fontos intézkedések gyakorlatba ültetéséért és azoknak a terméshozam növeléséhez való hatékony hozzájárulásáért felelősséggel tartoznak mind a mezőgazdasági tanácsok és a termelőszövetkezet szövetségei, mind az MTSZ-ek vezető tanácsai, mérnökei és technikusai. Mindent el kell követniük az 1966-os krumpli termelés hektárhozamának érezhető növeléséért. AZ OLDALT ÖSSZEÁLZTOTTA: VARGANCSIK ISTVÁN