Vörös Zászló, 1966. október (18. évfolyam, 231-256. szám)

1966-10-09 / 238. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS-MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA A fém várában, a derék vajdahunyadi kohászok körében A vendégek elidőznek e vidék dicsőséges történetére emlékezte­tő helyeken. Megtekintik a Hu­nyadiak lenyűgöző középkori lo­vagvárát, amelyet még a XIV. században emeltek egy sziklaor­mon a török hódítók feltartózta­tására. A várfokról trombitások jelzik a vendégek érkezését, ko­rabeli öltözékben alabárdos ka­tonák tisztelegnek. Maria Cosma tanárnő, akinek családja nemze­dékeken át e történelmi műem­lék megóvásán munkálkodott, végigkalauzolja a párt- és állam­vezetőket a lovagtermen és a várkápolnán, részletesen­­ magya­rázza az építészeti jellegzetessé­geket. Számtalan tanújele van annak, hogy a régi román Hu­nyadi család milyen jelentős sze­repet töltött be az európai civi­lizáció védelmezésében a török iga veszélye ellen, hogy Hunya­di János és fia, Mátyás, milyen nagy tekintélynek örvendett ■ a korabeli jeles személyiségek kö­rében. A vendégek elbeszélgetnek Ni­colae Voiculescu műépítésszel, érdeklődnek a helyreállítási mun­kák menetéről, amelyeknek cél­ XVIII. ÉVFOLYAM 238 (4617) szám 1966. október 9. VASÁRNAP Ára 25 bám­ A PÁRT- ÉS ÁLLAMVEZETŐK A HUNYAD TARTOMÁNYI DOLGOZÓK KÖRÉBEN Az alábbiakban folytatjuk a lapunk tegnapi számában megjelent beszámolót Az iparosítás — az egész gazdaság fejlesztésének és a népjólét emelésének útja — A vajdahunyadi nagygyűlés — Péntek délután Nicolae Ceau­sescu. Alexandra Draghici. Paul Niculescu-Mizil. Ilie Verdet. Ma­­nea Manescu. Virgil Trofin elv­társak elindultak Vajdahunyad felé. A füstölgő kémények erdeje, az impozáns méretű csarnokok körvonalai már messziről jelzik a fém csernavölgyi fellegvárát, a szocialista Románia iparosí­tása nagyszerű eposzának ezt a hatalmas és meggyőző szintézi­sét.A mai Vajdahunyad, amely­nek fémtermelő hagyományai az évezredek mélyébe nyúlnak visz­­sza, e tájak példa nélkül álló, rohamos fejlődéséről tanúskodik. Szervesen hozzátartozik állan­dóan felfelé ívelő nemzetgazda­ságunkhoz, a csaknem 1.400.000 tonna nyersvassal, 2.500.000 ton­na acéllal, 1.500.000 tonna hen­gerelt készáruval, amely évente izzó folyamként áramlik innen az ország minden részébe. A város bejáratánál felállított díszkapun kovácsolt vasból rak­ták ki egy nagyolvasztó és egy Martin-kemence körvonalait. Itt munkaruhába öltözött kohászok és acélöntők, építők, teleki és gyalári bányászok várakoztak. Ott voltak a szomszédos herm falvak lakosai is festői szépségű ősrégi viseletben, amelyet még a dákok ideje óta híven megőriz­tek. A vendégeket Pogea Brinco­­vea­nu elvtárs, a városi pártbi­zottság első titkára és Viorel Ro­­ceanu elvtárs, a városi néptanács elnöke köszönti. Meleg szavakkal üdvözli a vendégeket Gheorghe Roman kohász, az üzem egyik veteránja, aki több mint 30 esz­tendeje dolgozik a vajdahunyadi nagyolvasztóknál. Amint a gépkocsisor a nagy­gyűlés színhelye felé közeledik, lépésről lépésre kibontakozik a fiatalos szépségben pompázó vá­ros panorámája. A magas tömb­házak harmonikusan követik egymást az őszi színekben ra­gyogó Chizid domb alján. Több mint 10.000 lakás, számos isko­la, egészségügyi intézmény, kul­turális létesítmény alkotj­a a szo­cialista Vajdahunyad mai képét. A Dacia sugárút végén, ahol a város adminisztratív központ­­ja emelkedik majd, a vendégek helyet foglalnak a hivatalos tri­bünön. A nagy tömeg, amely kor­aiakban helyezkedik el a sugár­úton, hatalmas éljenzésbe és hur­rázásba tör ki. A nagygyűlést Pogea Brânco­­veanu elvtárs nyitja meg. A fémipari munkások és a többi vajdahunyadi lakos nevében Ni­colae Agachi mérnök, a kombi­nát vezérigazgatója és Raisa Bo­­iangiu, a 3. számú általános is­­­kola igazgatónője szólal fel. Hosszas éljenzés közepette NI­COLAE CEAUSESCU elvtárs emelkedik szólásra. Engedjék meg azzal kezdenem, hogy a párt Központi Bizottsága és Románia Szocialista Köztársa­ság kormánya nevében melegen köszöntsem Önöket, a fémipari munkásokat, Vaidahunyad város összes lakóit. Miután utalt a vajdahunyadiak forradalmi és haladó hagyomá­nyaira, a szónok ezeket mondot­ta: A vajdahunyadi nagy kohásza­ti kombinát a népi hatalom évei­ben szüntelenül fejlődött. Ma ez a kombinát biztosítja hazánk egész acéltermelésének több mint egyharmadát. A kombinát fej­­lesztése és modernizálása eleven példáj­a a szocialista iparosítás­ra vonatkozó pártpolitikának, mert az iparosítás az egyetlen útja az ország gazdasági poten­ciállá növelésének a nép jóléte biztosításának, a függetlenség és a nemzeti szuverenitás erősítésé­nek. A szocialista építés éveiben a kombinát fejlődésével együtt rohamosan megváltozott Vajda­hunyad város arculata is. Új la­kónegyedek, jelentős szociális, kulturális egységek épültek, ja­­vultak a dolgozók pihenési és életkörülményei. Mindezek az eredmények szorgalmas munkás­­osztályunk, az összes vajdahu­­nyadi dolgozók munkáiának eredményeként jöttek létre. A munkásosztály, az összes dolgo­zók, tántoríthatatlanul követve a párt politikájét, megvalósítják a szocialista építés kiteljesítésének, Románia felvirágoztatásának programját. Kétségkívül, elvtársak, ezek az eredmények erőfeszítéseket köve­teltek, sok nehézség legyőzését tették szükségessé. Voltak fogya­tékosságok is, meg hibák is tör­téntek, s azt is meg kell mon­danunk, hogy tevékenységünk­ben még vannak hiányosságok. Itt, Vajdahunyadon m­ég akad­nak javítani valók, a munka még jobban mehet. De tevékenysé­günkre, köztük a vajdahunyadi munkások és kommunisták te­vékenységére az a jellemző, hogy mindig ki tudtuk küszöbölni a hiányosságokra biztosí­ mni tud­tuk hazánk előremenetelét, szün­telenül emelni tudtuk a román nép jólétét. Mint tudják, a párt IX. kon­gresszusa nagyszerű programot jelölt ki a haza 1970-ig való fej­­lesztésére. Ez a program Vajda­hunyad város és a kombinát szá­mára is fontos előírásokat tar­talmaz. Önöknek 1970-ben 2.800.000 tonna acélt kell adniuk. Ez nehéz feladat. Új nagyolvasz­tókat kell építeni, valamint egy új, korszerű hengerművet. Csu­pán a kombinát új objektumai­­nak megvalósítására csaknem 3 milliárd lejt irányoztunk elő a beruházási tervben. Önök kohá­szok, s így jól tudják mily nagy fontossága van a fémnek hazánk számára. Erős nehézipar nélkül, gépgyártóipar nélkül — és ah­hoz, hogy gépiparunk legyen, acélra van szükségünk — nem biztosítható társadalmunk előre­haladása, nem beszélhetünk a szocialista építés kiteljesítéséről és a kommunizmusba való átme­net feltételeinek megteremtésé­ről. Íme ezért helyezünk súlyt to­vábbra is az iparosításra, a fém­termelés növelésére, a gépgyártó­­ipar fejlesztésére, mert ebben kezességét látjuk a szocialista­­ építés kiteljesítésének, a kommu­nizmusba való átmenet feltételei megteremtésének, hazánk füg­getlensége és szuverenitása, biz­­t­o­tásának. Ceausescu elvtárs ezután hang­súlyozta, hogy az acéltermelés növelésével egyidejűleg nagyobb súlyt kell helyezni az acél mi­nőségének javítására, s ezeket mondotta: a párt és a kormány intézkedéseket foganatosított an­nak érdekében, hogy 1970-ig nö­­vekedjék a kiváló minőségű acél részaránya az acél össztermelés­ben. E tekintetben Önökre, vaj­­dahunyadiakra is fontos felada­tok hárulnak. Szüntelenül javí­tani kell az acél minőségét, biz­tosítani kell, hogy a kombinát­ban termelt hengereltáru meg­­feleljen a nemzetgazdaság vala­mennyi­ követelményének. Ez fel­tételezi a termelés magasabb fo­kú megszervezését, a jobb mun­kafegyelmet­ megköveteli a kom­binát vezetőségétől, a párt­­szervezetektől, a szakszerveze­tektől, a KISZ-szervezettől. mi­den e­­ves munkástól, mérnök­től, technikustól, egyszóval va­lamennyiüknek gondoskodniuk kell arról, hogy harcoljanak a fém, a hengereltárú, az üzemük­ből kikerülő összes termékek jobb minőségért. Meggyőződé­sünk, hog­y a vajdahunyadi­ mun­kások eleget tesznek a haza irán­ti kötelességüknek, idejében több és jobb minőségű acélt és hengereltárut adnak majd. Kí­vánunk Önöknek sikereket ezek­hez a szocialista Románia fel­­virágoztatásának szentelt erőfe­szítésekhez. A termelés növekedésével egy­idejűleg városuk is tovább fej­­lődik majd. Mintegy 3.800 új la­kás épül, új szociális-kulturális szolgáltatási egységeket emelünk, amelyek hozzájárulnak a vajda­­hunyadi lakosok életkörülmé­nyeinek javulásához. Mint tud­ják, a IX. kongresszus előirá­nyozta az ötéves terv esztendei­ben a dolgozók jövedelmei szín­vonalának körülbelül 20 százalé­kos emelkedését valamint az al­kalmazottak nyugdíjainak javítá­­sát. És meg akarom mondani, hogy már a jövő év elejétől al­kalmazni fogjuk a nyugdíjak emelését, s azt, hogy kidolgo­zunk egy új nyugdíjtörvényt, a­­mely jobb feltételeket teremt öregségük biztosítására azoknak, akik országunkban a gazdaság, a tudomány és kultúra fejleszté­­sén munkálkodnak. Befejezésül elvt­u­c egyre nagyobb sikereket kívánt a fémipari munkásoknak, Vajda­hunyad város összes lakóinak egész tevékenységükhöz. Kíván­­juk — mondotta —, hogy mun­­kájukkal mindenben hozzájá­­ruljanak a IX. pártkongresszus által kidolgozott program meg­valósításához, hogy az összes többi dolgozókkal együtt 1970- ben Önök is büszke- mondhas­sák. ..Mindabban, ami Romániá­ban megvalósult, benne van egy része a mi, a vajdahunyadiak munkáiénak is!“ A gyűlés részvevői több ízben hosszasan megtapsolták Nicolae Ceausescu elvtárs beszédét. jó visszaadni a várkastélynak egykori arculatát és ragyogását. A párt- és államvezetők távozá­sukkor az alábbiakat jegyezték be az aranykönyvbe: ..Hunyadi János és a Korvin-c­salád többi tagjainak hősi fegyvertényei tiszteletre méltó helyet foglal­nak el a román népnek az el­nyomók ellen, a szabadságért és a társadalmi haladásért vívott harca történetében". Néhány száz méterrel tovább a szocialista jelen kellős közepén vagyunk. A vendégek belépnek a kohászati kombinát kapuján. Vezetőinket Ion Marinescu elv­társ fémipari miniszter, a válla­latvezetőség és a pártszervezet képviselői, nyagyszámú kohász fogadja. A kombinát mai helyzetét és további fejlődését bemutató ma­kett előtt megtárgyalják e fon­tos ipari központ fejlődési távla­tait az ötéves terv során. Jelen­leg itt 50 nap alatt ugyanannyi acélt és 30 nap alatt ugyanannyi nyersvasat termelnek, mint a há­ború előtt egész Romániában. A megbeszélés során rámutatnak, hogy a következő években beru­házásra kerülő 2,3 milliárd lej lehetővé teszi a termelés számot­tevő növelését, a műszaki és mi­nőségi színvonal emelését. A Központi Bizottság főtitká­ra elismeréssel szól a vajdahu­­nyadi kohászok gyümölcsöző erő­feszítéseiről, hangsúlyozva egy­ben, hogy tökéletesíteni kell a technológiai eljárásokat, növelni kell a minőség iránti igényt és a munkafegyelmet a termelési folyamat minden láncszemében, kezdve a kombinát vezetőségétől az utolsó munkásig. Az első jelentős részleg, ame­lyet a vendégek megtekintenek, a 2. számú Martin-acélmű: ez a legnagyobb az országban. Lenyű­göző látvány a lángok játéka. Hozzáértő és szorgos mesterek irá­nyításával óráról órára, percről percre, éjjel és nappal készül az acél. A párt- és államvezetők próbavételnél vannak jelen, ko­balt-szemüvegen át megszemlélik a kemencében izzó fémet, a ve­zénylőasztaltól figyelemmel kí­sérik egy újabb csapolás előké­szítését. Nicolae Ceausescu elvtárs el­beszélget Stefan Tripsaval, a Szo­cialista Munka Hősével, Teodor Caramalis, Ariton Bucur kohá­szokkal, az acélmű műszaki ve­zetőivel, érdeklődik a nagy gép­­gyárak által igényelt acélfajták választékának előállításáról. — Mióta dolgozik az acélmű­ben? — kérdezi Ceausescu elv­társ Constantin Enache főolvasz­tártól. — Csaknem húsz esztendeje... — Szép idő! S hogy állnak a tervteljesítéssel ? — Túlszárnyaltuk a tervet. . . — Ez még szebb! Jó egészsé­get és további sikereket kívá­nok . .. A megbeszélés során a párt­os államvezetők értékes útmuta­tásokat adnak újabb, kiváló mi­nőségű acélfajták gyártásbavéte­­lére, a gépcsoportok kihasználá­si mutatóinak növelésére, a tech­nológiai fegyelem erősítésére. Az acélműből a vendégek a 3. számú kohórészleg felé veszik útjukat. Két lenyűgöző, ezüstös acélkolosszus körvonalai tárulnak elénk. Az első 1­000 köbméteres nagyolvasztó már néhány éve működik, s a legmagasabb mű­szaki-gazdasági mutatókkal ke­rült be a román kohászat törté­netébe. a második, 8-as számú 1­000 köbméteres kohó, amelyet mindössze tíz nappal ezelőtt gyújtottak be, kizárólag a román szakemberek és építők műve, tu­dományunk és technikánk meg­valósítása. Rekordidő alatt — csupán 18 hónap — épült fel és magasfokú automatizálási és gé­pesítési fok jellemzi. Lelkes lég­körben hivatalosan felavatják a nagyolvasztót. Simion Jurca is­mert főkohász csoportja megnyit­ja a nyersvasfolyam útját. Szik­raesőt lövellve indul meg a tűz­­folyó, egyike az acélmű számára készült első csapolásoknak. A vezénylő kabinban a vendé­gek megismerkednek azoknak a tökéletesített irányító és ellenőr­ző rendszereknek a működésével, amelyek szüntelenül vezetik és ellenőrzik a gépcsoport izzó gyomrában végbemenő bonyolult folyamatokat. Ez az új kohó nem egészen húsz nap alatt ugyan­­annyi nyersvasat termel, mint régen az egész vajdahunyadi gyár. A műszaki káderek, a ko­hászok megfogadják a párt- és államvezetőség előtt, úgy fognak dolgozni, hogy az ötéves terv „újszülötte" elérje a világ leg­modernebb kohászati vállalatai hasonló nagy berendezéseinek szín­vonalát. A továbbiak során a magas rangú vendégek megtekintik a hengermű-komplexumot, Vajda­­hunyadnak ezt a hatalmas kapu­ját, amelyen át a fém kikerül a nemzetgazdaság ütőereibe, vala­mint külföldre, a világ 23 or­szágába. A látogatók áthaladnak az előhengermű csarnokain, a géptermen, a félgyártmány-, fi­nomidom-, drót- és szalaggyártó gépsorok mellett. Megragadja a figyelmüket az itt dolgozók hoz­záértése és pontossága, amellyel — a magas munkatermelékeny­ség érdekében — maradéktala­­­nul kihasználják az elektronika összes előnyeit. A hatalmas ku­polák alatt magas technikai szín­vonalú munka ünnepélyes, s egy­ben grandiózus látványa tárul a vendégek elé. Ceausescu elvtárs hangsúlyoz­za, hogy a hengermű munkakö­zössége műven értékes, tapaszta­latokra tett szert a tervezett pa­raméterek gyors elérésében, ■ a választék állandó bővítésében, de egyben kiemelt, feltétlenül foko­zott figyelmet kell szentelni a termelőkapacitások ésszerűbb ki­használásának, figyelmesebben kell gazdálkodni a fémmel, hangsúlyozott gondot kell fordí­tani a termékek kivitelezésére, tetszetős külsejére. A vendégek részletes felvilágosításokat kér­nek a felépítendő 1 300 millimé­teres előhengermű­helyéről és építéséről, a szükséges dokumen­táció előkészítéséről és a felsze­relés rendeléséről. (Folytatás a 3. oldalon) Az immár hagyományossá vált Kőolaj­munkások Napja al­kalmat nyújt ahhoz, hogy a nemzetgazdaság e fontos szek­torának dolgozói számba ve­gyék eredményeiket. Az idén, akárcsak más évek­ben is, jelentős munkasikereket értek el. A kilenc havi tervét­­például teljesítették és­ túlszár­nyalták mind a fúrási­­szele­torban, mind a nyersolaj ki­termelésében és feldolgozásá­ban. Ebben az időszakban meg­kezdték új kőolaj- és földgáz­­rétegek kitermelését, elterjesz­tettek különböző korszerű ki­termelési és feldolgozási mód­szereket, magasabb szinten hasznosították­­ a nyersolajat.. A fúróberendezések korsze­rűsítése és jobb kihasználása folytán az idén 1959-hez ké­pest 45 százalékkal növekedett a munkasebesség a kitermelé­­si fúrásnál és 50 százalékkal a­ feltáró fúrásnál. Október ele­jéig a fúrómunkások­­ ország­szerte több mint 41.000 méter­rel teljesítették túl a fúrási tervet." , Az­­ előirányzatok sze­rint az év végéig csaknem 80 százalékkal nő a fúrás volu­mene 1959-hez képest. Ez lesz a legjelentősebb növekedés a geológiai kutatófúrásoknál. Az idén jelentős sikereket értek el a nagy mélységű fú­rás kiterjesztésében. A fúrási tevékenység­ fejlesztéséhez nagy mértékben­­hozzájárultak a hazai gyártmányú új kőolaj­ipari felszerelések — a 3 Dh- 200 és a 4 Dh-315; a legújabb felszereléssel nemrég túljutot­tak a 6.000 méteres mélységen. A kőolaj finomítók munkásai, mérnökei és­­ technikusai u­­gyancsak szép eredményekkel köszöntik a Kőolaj­munkások Napját. Az év eleje óta több, mint 42.000 tonna benzint­, * 17.000 tonna motorinát, .csak- .( nem 2.000 tonna olajat, és több ■mint 11.000 tonna aromás tér- .. .méket adtak terven, felül érté-, kés nyersanyagként a kőolaj­iparnak és különösen a petro-y kémiának.­­ ’ Az idei első három negyed/­­ évben elért eredmények, a­ kő­­olajmunkásoknak arról az el­­­határozásáról tanúskodnak, hogy valóra­­ váltják a­ IX. pártkongresszus Irányelveiből rájuk háruló fontos feladato­­­kat. Az ötéves terv 13,2 mil­’­­lió tonna nyersolajat és 18,5­ milliárd köbméter földgázt ki­­­tevő termelés elérését irányoz­ ’ za elő. Minthogy a meglévő­­ kőolajfinomítókat új felszere­­léssel látják el, Pitesti-en pe­­­dig egy nagy nyersolaj feldol­gozó egységet építenek­, 1970-­ ben az előirányzat szerint ,11,2­­ százalékkal nagyobb lesz­ az­ egy tonna nyersolajból, előállít­­­tott termékek értéke, mint­ 1965-ben. E feladatok teljesítése az or­szág gazdag nyersolaj- és föld­gázkincseinek magasabb szin­tű hasznosítását fogja eredmé­­nyezni. PETRE UILACAN, GHEORGHE PREDA, Az Agerpres szerkesztői mmmm Camil Petrescu nagysikerű darabjának vásárhelyi bemutatóján a közönség melegen ünnepelte a román tagozat művészeit, akik kitűnő játékukkal maradandó művészi élményben részesítették. A nagyszámú szereplőgárda minden tagja mondhatni kiválót nyújtott, különösen Mitica Popescu alakítója, Dinu Cézár és a női főszereplő, Anca Rosu játéka emelkedett nem egyszer a legmaga­sabb művészi szintre. Az előadás végén a művészeket virágcsokorral köszöntötte a hálás közönség. Ő­szi tudósítás a termőföldekről Sok más termelőszövetkezet­hez hasonlóan, a désfalviban is évről évre eredményesebb a kö­zös munka, őszi árpából például 1491, búzából pedig 710 kilóval volt nagyobb az idei hektárho­zam, mint az 1962-es esztendő­ben. A többi növénynél és az állattenyésztés különböző ágai­nál ugyanilyen arányú a jöve­delem növekedése. A szép tel­jesítmény magyarázata — írja NAGY ISTVÁN — mindenek e­­lőtt az idejében és egyre szak­szerűbben végzett, gépesített munka. A jövő nyáron még dú­­sabb kalászokat akarnak nevel­ni. Ezért igyekeznek az ősziek betakarításával, közöttük a cu­korrépa szedésével, szállításával, a felszabadult területeken a magágykészítéssel és a vetéssel. A tudósítás napjáig a 100 hek­tár árpán kívül, több mint 240 hektár búza került a földbe. A sóváradi termelőszövetke­zetben, a már zöldellő árpa, rozs után, a búza vetése is be­fejezéshez közeledett, amikor KELEMEN DÉNES postázta so­rait. Mivel a burgonya betakarí­tása már megtörtént, még na­gyobb lendülettel láttak hozzá a cukorrépa szedéséhez és a si­lógödrök töltéséhez. Nem sok az ásatlan burgonya a szentábrahámi termelőszövet­kezet határában sem. A gumók válogatását már a mezőn elvé­gezték. Innen szállították áta­dásra a leszerződött és a gépi munkáért járó mennyiséget is. SZŐCS ÁRON az eddiginél na­gyobb sarjútermés teljes elrak­tározását is megemlíti. AUREL CIMPEANU ugyancsak kiemelkedő teljesítményekről, a Régen rajoni termelőszövetkeze­tek által betakarított növények szebbnél szebb hektárhozamáról, REICHENBERGER LUDOVIC pedig a Régen városi közös gaz­daság burgonyaföldjének teljes felszabadításáról és az 50 hek­tár árpa mellett csak 80 hektár búza elvetéséről tájékoztat. Az őszi terménybetakarítás, főleg a magágykészítést akadá­lyozó cukorrépaszedés ütemének fokozását, a vetés és a takar­­mányikaztatás gondosabb elvég­zését sürgeti IRSAI JÓZSEF is a marosjárai termelőszövetkezet­­ből. CSISZÉR JÁNOS a véckei határban beérett kukorica tö­résének halogatását teszi szóvá, részben a vetésterület jelentős részének mielőbbi felszabadítá­sa, részben pedig a most még számottevő tápértékű százter­més besilózása érdekében. Az utóbbi munkának mindössze 10 százalékát végezték el.

Next