Vörös Zászló, 1967. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1967-02-14 / 37. szám

emeléS gazdaságosabba szütott] tehető ft cpm A BÁNYAIPARI TEVÉKEHYSÉG tfrmFKFK SZÍNVONALÁT 1 ' v GYÁRTÁSA A Csíkszeredai Helyiipari Vál­lalat közel 2 300 dolgozója négy­féle iparágban fejt ki termelőte­vékenységet. A legfontosabb kö­zülük a bányaipar, mely az össz­termelés 64 százalékát képezi. A vállalat elmúlt évi tevékeny­ségéről összeállított mérlegből a következők derülnek ki: a válla­lat dolgozói telj­esí­tették a terv valamennyi mutatóját, 12 350 000 lej jövedelmet értek el és így 44 ezer lejjel szárnyalták túl elő­irányzatukat. A 70 termék közül 69-nek az előállítása jövedelmező. Mindenekelőtt, hadd mutassuk be a törtkő tervezett és megvaló­sított önköltségi árának elemen­a törtkövet ráfizetéses termék­ként irányozták elő a tervben. Első benyomásra a Csíkszere­dai Helyiipari Vállalat munkakö­zössége becsülettel eleget tett a terv feladatának, amiért elisme­résben részesült. Felvetődik a­­zonban, hogy a vállalat dolgozói teljesen elégedettek lehetnek-e megvalósításaikkal ? Véleményünk szerint nem, ugyanis számos o­­lyan kiaknázatlan belső tartalék­kal rendelkeznek, melyeket ha kihasználnak, már az elmúlt év­ben is sokkal jobb eredményeket érhettek volna el­­kénti alakulását. (A költségek egy tonna termékre vonatkoz­nak.) rendelőknek. A kitermelési pon­tok a vasúti állomástól több ki­lométerre találhatók, s így a ter­mékszállítást tehergépkocsikkal végzik a kitermeléstől a vasútig, majd innen vagonokban jut el a megrendelőkhöz. Az érvényben lévő határozatok értelmében szállítási igényét a vállalat 25 nappal a hónap meg­kezdése előtt közli az IRTA-val és a vasúttal. A jóváhagyott ter­vet 3­ 4 nappal a hónap megkez­dése előtt kapják vissza. Különö­sen a nyári és őszi hónapokban az IRTA nem tudja kielégíteni a szükségletet, minek következ­tében az autószállítási kapacitás nem fedi a megrendelt vagono­két. Ez viszont elkerülhetetlenül a fölöslegessé vált vagonok visz­­szamondásához, büntetések fize­téséhez vezet. Véleményünk sze­rint A MEGOLDÁS AZ VOLNA, HOGY AZ IRTA LEGALÁBB 15-IG KÖZÖLJE AZ ÁLTALA JÓVÁHAGYOTT SZÁLLÍTÁSI TERVET, AMI LEHETŐVÉ TEN­NÉ A VASÚTI VAGONIGÉNY­lés módosítását, bünte­tések NÉLKÜL. Kétségtelen, helytelen volna csak a szállítót hibáztatni a nem gazdaságos kiadásokért. Fölösle­ges költségek adódnak a rossz munkaszervezésből, vagy a gé­pek karbantartása terén meg­nyilvánuló hiányosságokból is. A büntetéseket több esetben géphi­bával indokolják. Tusnádon 1966. július 6. 13 és 23-án, Szentkirá­lyon július 11 és 13-án vissza­mondták a tehergépkocsikat, mondván, hogy nem rendelkez­nek termékkészlettel, ugyanis el­romlottak a gépek. Csupán a fel­sorolt esetekben több mint 12.000 lej büntetést kellett fizetnie a vállalatnak. A gépnyilvántartási lapokból azonban kiderült, hogy a felsorolt napokon a gépek mű­ködtek. Igaz, találkoztunk olyan esetekkel is, amikor a gépek va­lóban üzemzavar miatt nem ter­melhettek, mert az egységekben nem fordítottak megfelelő figyel­met a gépek rendszeres, a terv­ben is előirányzott ellenőrzésére és javítására. Mint már említettük, a válla­lat 1966 folyamán 157.416 lej bün­tetést fizetett hátralékos hitelek utáni kamatként. Kétségtelen, a helyi ipari vállalatok ellátása még mindig nem teljesen megoldott, s így bizony a beszerzés sokszor nehézséget okoz. De mindez nem igazolhatja azt az óriási szükség­leten felüli készletet, amiért az el­múlt év folyamán több mint 157 ezer lej büntetéses kamatot kel­lett fizetniük. Számos eset igazol­ja, hogy a beszerzés rendszerte­lenül történik. De hadd idézzünk néhány példát. 1966. novemberében a vállalat által vásárolt nagy mennyiségű gumihulladékból ez év január 20- án még mindig 86.000 lej értékű készlettel rendelkeztek. Előszámí­­tások szerint a készlet fedezi szükségletüket még április hónap folyamán is. Vagy egy másik pél­da: 1966 őszén 423.000 lejre vásá­roltak szénacélt, azért, hogy ja­nuár 20-án a szóban forgó anyag­ból a szükségleten felüli készlet értéke meghaladja a 349.000 lejt. ÉRTHETETLENNEK TŰNIK SZÁMUNKRA A VÁLLALAT VEZETŐSÉGÉNEK AZ A MUN­KAMÓDSZERE, MISZERINT A BANK ÁLTAL ALKALMAZOTT BÜNTETÉSEKET KÜLÖNBÖZŐ ÚGYNEVEZETT OBJEKTÍV TÉ­NYEKRE HIVATKOZVA NEM FIZETTETI KI A HIBÁT ELKÖ­VETŐ ALKALMAZOTTAKKAL, hanem az önköltséget terheli meg vele. Az elmúlt évben például 1.300 db. üvegről és 130 db. lá­dáról szóló számlát nem egyenlí­tettek ki a meghatározott idő­ben, amiért 418 lejes büntetést szabtak ki a hibát elkövetőre. A vállalat, hivatkozva a Bank 1- es számú utasítására és a 167-es számú Decret közötti „ellent­mondásra“, nem kötelezte az il­letékeseket a 418 lej megtéríté­sére, hanem azt a költségek­re vezette. BALÁZS Endre bank­­főellenőr, SZAKÁCS Ferenc mérnök, PETELEI István (Folytatás a 3. oldalon) Lehet-e jövedelmező a 70. termék ? A fenti táblázatból néhány évdé­­vente 800.000 tonna különféle kés jelenség ragadható ki: 0,31 lejjel túllépték az egy tonna tört­kő előállítására előirányzott fi­zetést, 0,39 lejjel a termelési részleg általános költségeit, 0,75 lejjel a vállalat általános költsé­geit. Ugyanakkor túlzottan nagy­nak tűnik — az önköltségi ár 33 százalékát képező — szállítási és berakódási költség. Elsősorban is azt vizsgáljuk meg, mi okozta a vállalat általá­nos költségeinek túllépését. A könyvelési nyilvántartásból kide­rült, hogy a vállalat az elmúlt év folyamán 360.000 LEJ BÜN­TETÉST FIZETETT A VASÚTI SZÁLLÍTÁSI TERV LEMONDÁ­SÁÉRT, 98.989 LEJT VASÚTI FÉKBÉRKÉNT ÉS 157.416 LEJT HÁTRALÉKOS HITELEK UTÁNI KAMATKÉNT. Vagyis ez azt je­lenti, hogy a múlt évben összesen 616.000 lejt teljesen fölöslegesen­ adtak ki. Ebből az értékből 140 ezer lejjel terhelték meg a tört­kő önköltségi árát. CSUPÁN E FÖLÖSLEGES KIADÁSOK EL­KERÜLÉSE RÉVÉN A TÖRTKŐ TERMELÉSÉNÉL ELÉRT VESZ­TESÉGET 37 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENTHETTÉK VOLNA. Ezek után magától adódik a kérdés: egyáltalán megelőzhető-e az ilyenszerű kiadás? Vélemé­nyünk szerint van mód kezdetben a nem gazdaságos költségek csök­kentésére, majd fokozatosan a teljes felszámolására. Elsősorban tökéletesíteni kellene az együtt­működést a szállító vállalattal. Pillanatnyilag problémák merül­nek fel a szállítóeszközök terv­­szerűsítése körül. A vállalat é­ , , Terv Megváló­ Eltérés önköltségi elemek s más anyagok 10,67 9,38 —1,20 közvetlen fizetések 8,34 8,65 +0,31 gépek üzemeltetési és karbantartási költségei 2,31 2,17 —0,14 a termelési részleg általános költségei 3,54 3,93 +0,39 a vállalat általános költségei 1,37 2,12 +0,75 Üzemi önköltségi ár 26,23 26,25 +0,02 Szállítási és berakódási költségek_____________________ 13,58_____13,59_____+0,01 üzemi kereskedelmi ár 39,81 39,84 +0,03 TAVASZI KÉSZÜLŐDÉS A Tartományi Vetőmagvizsgáló Laboratórium csíráztató részlegén a tavasszal vetésre kerülő magvak csírázó képes­ségét ellenőrzik Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAI SZÁMBAN: (2. OLDAL) SPORT­­ (3. OLDAL) „Egy elnök halála" (Újabb részletek) _____ _ __________| Miként halad a szülőotthonok korszerűsítése ? Az utóbbi időben az anyavédelem terén minőségi változások történtek Csík rajonban is, ami elsősor­ban a szülészeti indexek javulásában jut kifejezésre. S megjegyzendő, hogy az ilyen fajta egészségügyi in­tézmények korszerűsítése elsősorban falun indult meg. Erről beszélgettünk Bajkó Barabással, a Csíkszeredai­­Egyesített kórházak szülészeti osztályának főorvosá­­val.­­ Engedjék meg, hogy válaszomat a néhány évvel ezelőtti helyzet vázolásával kezdjem. Egy adott pil­lanatban azt tapasztaltuk, hogy az anyavédelem ja­vulásának üteme meglassult, s hogy a régi szervezési formák már nem felelnek meg.Így született meg az a gondolat, amelyet aztán tett is követett, hogy a 13 régi típusú, szétszórt szülőház helyett, község­csopor­tonként összevont, modern intézményeket létesítsünk. Jelenleg négy ilyen összevont szülőház működik a ra­jon falusi körei mellett Szentimrén, Karcfalván, Gyi­­mesfelsőlokon, Kászonalt­zen. Szeretnék kitérni még egy olyan kérdésre, amelyet az átszervezés első pillanatában sikerült megoldani. Többek között megváltozott a szülőotthonok külseje is, mindenhol vadonatúj fehérnemű, ágynemű, kö­peny, stb. áll az anyák rendelkezésére. A szülőszobá­kat olyan műszerekkel láttuk el ,amelyeknek segít­ségével kisebb beavatkozásokat is el lehet végezni, például vérátömlesztést (a rajoni kórház szakorvosá­nak segítségével­. A másik dolog, amelyet megoldott­nak tekinthetünk, a káderek kérdése. Az összevonás lehetővé tette kádereink olyanszerű csoportosítását, hogy mindenhol három szülésztechnikus dolgozzék, és természetesen kellő kisegítő személyzet, a rajoni kór­ház szülészeti osztályának állandó irányítása mellett. Mindezzel persze, az újjászervezés még nem merült ki. A minőségi javuláshoz nemcsak a meglévő szülő­házak összevonása volt szükséges, hanem ezzel egy­idejűleg fontos intézkedéseket foganatosítottunk a terepmunka megjavítására is. Ennek érdekében min­den körben függetlenített káderünk van (szülésznő vagy asszisztens), aki felkeresi a terheseket, mozgó­sítja őket a szükséges vizsgálatokra. Szoros kapcsola­tot igyekeztünk teremteni a terep, a szülőházak és a rajoni kórház speciális osztálya között. Ez annál is inkább sikerült, mert jelenleg minden szülőháznál függetlenített mentőszolgálat (autó) van, amely a szülő nőket a szülőintézetekbe, illetve a gyermekágya­sokat és a csecsemőt hazaszállítja. A terepen és a szülőházakban foganatosított intéz­kedések meghozták a várt eredményt. Hogy csupán egyetlen mutatószámot említsek, az újszülött-halandó­ság az 1957—1961-es évek 1,6 százalékáról 1,2 szá­zalékra csökkent. A minőségi mutatószámok módosu­lásáról több tartományi tapasztalatcserén, különböző tudományos rendezvényeken beszámoltunk. Még egyetlen dolgot szeretnék megemlíteni, éspedig azt az örvendetes tényt, hogy a terhes nők száma vajonunkban is növekszik. Január hónapban például számuk megfelelt az 1966-os egész évinek. Ez szüksé­gessé tette, hogy a közeljövőben új korszerű szülőott­hont adjunk át rendeltetésének Csíkszentdomokoson is. Továbbá egy-két éven belül sor kerül a rajoni kórház szülészeti osztályának kibővítésére. D. L. Szövetkezeti pékségek Az utóbbi időben fokozottab­ban törekednek a falusi szolgál­tatások kiszélesítésére. A rajon nagyobb községeiben pékségek létesítésének a lehetőségeit­­tanul­mányozzák. Arra az elhatározás­ra jutottak, hogy az idén há­rom helyen létesítenek falusi pékséget: Nyárádremetén, Paraj­­don és Sárpatakon. A jelek sze­rint elsőként a nyárádremetei pékség készül el, mintegy 225 ezer lejes beruházással. A pa­­rajdi sütődét, minthogy a hely­ség villamosított, korszerű gépi berendezéssel látják el. Itt na­ponta 2,5 tonna kenyeret fog­nak sütni. Sárpatakon a szövet­kezeti pékség létesítésével egy­idejűleg összpontosítják a község szolgáltatási egységeit. A mun­kálatokra körülbelül 320 000 lejt fordítanak. E három pékség 12 helység lakosságát látja majd el kenyér­rel és péksüteménnyel. A lakos­ság kérésére mindhárom sütődé­ben a felek által hozott anyag­ból is készítenek kenyeret, pék­süteményt. A munkadíjat kész­pénzzel és természetben, liszttel is lehet fizetni. Korszerű bútorzat Galócáson az elmúlt év vé­gén adták át rendeltetésének a közszolgáltatási komplexu­mot, amelyben férfiszabóság, női- és férfi fodrászat, vala­mint cipőjavító részleg kapott helyet. Nemrég a komplexu­mot közel 10.000 lei értékű új bútorzattal és felszereléssel látták el, mely egyaránt ki­elégíti mind az ott dolgozók, mind a vendégek igényeit. Épülő tejgyárak A tejtermékgyárak feldolgozó kapacitása az idén több mint 35 ezer hektoliter tejjel és több mint 5000 tonna késztermékkel növekszik a caracali, a bírladi és a besztercei gyár üzembe helye­zésével. Néhány adat az említett gyá­­rak építésével kapcsolatban: az épületek tető alá kerültek és most szerelik a sóstúró-gyártó, a tejpasztörizáló és más berende­zéseket. E berendezések 70 szá­zaléka hazai gyártmányú. Az ötéves terv folyamán még 12 tejfeldolgozó üzem épül több mint 12.000 tonna évi összka­­pacitással. Házbér ügybe Két olvasó is megírta szerkesz­tőségünknek az esetet. Azt tudni­illik, hogy egy nyárádszeredai háztulajdonos milyen embertele­nül járt el idős nyugdíjas bérlő­jével. Háromszáz lej házbért kö­vetelt a 600 lej nyugdíjból élő asszonytól. Úgy döntöttem, kimegyek Nyárádszeredába, megkeresem a bérlőt, és a háztulajdonost egy­aránt, hogy lássam, halljam, mi az igazság. S ott kiderült, hogy a levélírók a valóságot közölték velünk. Sőt, a házigazda a le­vélben leírtaknál is tovább ment. Minthogy a 300 lejes házbért az asszony nem tudta fizetni, ja­nuárban kilátásba helyezte a ki­lakoltatását. Nem, gondoltam, itt valami félreértés történhetett az öreg néni részéről hiszen ember ilyet ma nem tehet, hogy télvíz idején utcára rakjon valakit. Nem maradt más hátra, mint felkeresni a házigazdát is. Meg­lepetésemre a legtermészetesebb­nek találta a bérlő iránt támasz­tott igényeket De azért, hogy né­mi „jó indulatról“ is tanúságot tegyen, megjegyezte, hogy vele 250 lejben is ki lehet egyezni. Körülnéztem a jómódról tanús­kodó házban s feltettem a kér­dést: — Hiányzik önöknek egy öreg nyugdíjas asszony 250 leje? Tudják-e, hogy Vásárhelyen egy összkomfortos lakásért is csak 40—50 lej házbért fizetnek? — Ó, kérem, az Vásárhelyen van. Nyárádszeredára, s általá­ban falura a lakástörvény nem vonatkozik, majd fenyegetőzni kezdett. — Kiteszem az utcára a lakót. De úgy látszik, rájött, hogy kijelentése kissé elhamarkodott, meggondolatlan volt, mert alig telt el néhány nap, levelet hozott a posta Nyárádszeredából. Az új lakbérleti szerződést tartalmazta, mely szerint a nyugdíjas bérlő az egyszoba-konyha-kamrás la­kásért havi 80 lejt kell hogy fi­zessen.­­ Az ügy kapcsán szeretném fel­vetni, hogy a tartományi népta­nács végrehajtó bizottsága talán javaslatokat terjeszthetne az ille­tékes minisztériumi szervek elé a falusi lakásviszonyok törvény­szerinti rendezésére. Ugyanis a falusi lakosság összetétele az utóbbi tíz évben sokat változott, mind több a falun lakó állami, szövetkezeti, intézményi alkalma­zott (tanítók, tanárok mérnökök, orvosok és más szakmunkások is) s megengedhetetlen, hogy a fizetésük tekintélyes részét lel­ketlen házigazdák vágják zsebre. MARKÓ Béla ! Tudósítás zárszón!­kizgplésskrgi A termelőszövetkezetek idei zárszámadó közgyűléseinek részt­vevői több örvendetes tényt álla­píthattak meg. Mindenekelőtt azt, hogy a tagok az eddiginél jóval nagyobb hozzáértéssel és alapossággal teljesítették felada­tukat. GAZDAG TERMÉST MINDEN NÖVÉNYFAJTÁNÁL Mindez a keresztúri termelőszö­vetkezet nemrég lezajlott zárszá­madó közgyűlésére is vonatkozik, amely — Márton Ferenc beszámo­lója szerint — a növénytermesz­tés terén például a következőket összegezte. A helyi talaj és éghaj­lati viszonyokat legjobban kedve­lő, bőtermő fajták vetésével, az idejében, szakszerűen, főleg gép­pel végzett munkák eredménye­képpen, búzából 320, árpából 738 és kukoricából 801 kilóval halad­ták túl a tervezett hektárhoza­mot. A lentermés ugyancsak fe­lülmúlta a várakozást. A cukor­répa, burgonya és a magrépa át­lagtermése viszont az előirányzat alatt maradt. Az előbbinél a fel­lépő betegség megelőzésének, a gépi kapálás egy részének elmu­­lasztása, az utóbbinál a hiányos talajjavítás és a gyenge minőségű vetőgumó volt a veszteség oko­zója. A hasonló hibák elkerüléséért Kovács Károly, Tordai Irma, Bi­hari József, Rezi Rozália és a többi felszólaló a munka javítá­sát, a személyes felelősség növe­lését és csak a legjobban bevált Ura, Mercur burgonyafajták ülte­tését javasolta. Ezekből ugyanis a 2-es brigád jelentős többletet ta­karított be. A TERVEZETTNÉL JÖVEDEL­MEZŐBB ÁLLATTENYÉSZTÉS A bándi termelőszövetkezet ta­valyi tevékenységét szintén a cél­kitűzések minél teljesebb megva­lósítására való törekvés jellemzi. Bizonyítékul az állattenyésztés fejlesztése terén elért eredmények közül említünk néhányat Vasile Popnak a zárszámadó közgyűlés­ről szóló tájékoztatója alapján. Legfőbb feladatuknak az ál­lomány létszámának gyarapítá­sát, összetételének és minőségé­nek javítását tekintették, mert ezek döntő feltételei a jövedel­mezőség fokozásának. Fáradozá­suk eredményeképpen a szarvas­marha-szaporulat például 5, a sertéseké pedig 60 darabbal e­­melkedett az előirányzat fölé. A szakszerű takarmányozás nyomán a tervezett tejhozamot 983 hek­toliterrel haladták túl. Az állat­nevelésre és hizlalásra kötött szerződésüket is jelentős mennyi­séggel toldották meg, így az em­lített termékekből származó be­vétel 29 százalékkal lett na­gyobb, mint amennyire számítot­tak. A közgyűlés értékelése szerint még nagyobb teljesítményre is megvoltak a feltételek, de a szer­vezés, a munkaegységgel való gazdálkodás fogyatékosságai és más mulasztások miatt kihaszná­latlanul maradtak. Ilyen többek között a tagok udvarain haszon­talanul heverő több ezer tonna istállótrágya kiszállításának el­­mulasztása. Erre a munkára a téli időszak a legalkalmasabb, a­­mikor elegendő idő, fogat és ké­zi erő áll rendelkezésre. Közis­mert tény, hogy szánnal a ne­hezebben megközelíthető határ­részekre is jóval nagyobb teher szállítható, mint szekérrel. Hasz­nálják hát ki minél jobban a * ■ tósnak ígérkező hótakaró* TOVÁBB BŐVÍTIK A TAKARMÁNYALAPO­t A tekerőpataki termelőszövet­kezet tagjai a vetett és termé­szetes kaszálók rendszeres, szak­szerű gondozásával biztosították a bőséges termést. A betakarítás­nál arra törekedtek, hogy minél kevesebb legyen a veszteség. Er­ről a fontos szempontról az 1­500 tonna szálas és a 600 tonna siló­takarmány tárolásánál sem feled­keztek meg. Jórészt a bőséges eleségnek és a korszerű istállóknak köszönhe­tő, hogy 1 032 hektoliter tejet ér­tékesíthettek terven felül — köz­li Thomán Béla, gyergyói alszer­­kesztőségünk tagja a zárszámadó közgyűlésről küldött tudósításá­ban. Ebben az esztendőben még több takarmány biztosítására tö­rekszenek. Céljuk eléréséért min­den eddiginél nagyobb mértékű talajjavítást, tisztítást és más munkálatokat végeznek a legelő­kön. Új gépek az Electro-ü­nnepél Az év első hónapjában új gépekkel gyarapo­dott a marosvásárhelyi Electro-Mures Állami Ipa­ri Vállalat. Az alábbi képeinken néhány olyan gé­pet mutatunk be, melyeket nemrég az elektrokaló­­rikus termékeket gyártó részlegen helyeztek üzem­be. Az új gépek mindenike hozzájárul a folyadék­melegítő gyártásánál a termelékenység növelésé­hez, s e termékek minőségének javításához Automata ellenállás-hegesztőgép Csőellenállás hegesztőgép

Next