Vörös Zászló, 1967. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1967-03-01 / 50. szám

VÖRÖS ZÁSZLÓ VISSZAPILLANTVA GYERGYÓ RAJON FEJLŐDÉ­SÉNEK ELMÚLT KÉT ÉVTIZEDÉRE. MEGELÉGEDÉSSEL Állapíthatjuk meg, hogy gazdasága fellen­dült. LAKOSAI PEDIG EGYRE NÖVEKVŐ JÓLÉT­BEN, BŐSÉGBEN ÉLNEK. A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉ­NEK ÉVEI ALATT A RAJONBAN ÚJ IPARÁGAK SZÜ­LETTEK A LEN FELDOLGOZÁSÁRA ÉS A TEJ MAGAS­­FOKÚ HASZNOSÍTÁSÁRA. A MEGLÉVŐ VÁLLALATOK BŐVÜLTEK, KORSZERŰBBEKKÉ VÁLTAK. AZ EGY­KOR EGYOLDALÚ MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉST A KORSZERŰ NAGYÜZEMI GAZDÁLKODÁS VÁLTOTTA FEL. NINCS A RAJONNAK OLYAN RÉSZE, AHOL A LAKOSSÁG NAP MINT NAP NE HOZNA LÉTRE VA­LAMI ÚJAT, AHOL AZ IPAR, A MEZŐGAZDASÁG, A TUDOMÁNY NE TEREMTENE ÚJ JAVAKAT. AZ EMBE­REK ALKOTÓEREJE MEGSOKSZOROZÓDOTT, MERT A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT TUDOMÁNYOS, SOKOL­DALÚ POLITIKÁJA MEGBONTHATATLAN EGYSÉGBE TÖMÖRÍTETTE AZ ORSZÁG NÉPÉT, NEMZETISÉGRE VALÓ TEKINTET NÉLKÜL. Amiért a múltban keveset tettek m­i a­z idősebb korosztály ■ , még jól emlékszik ar­­l fi­ú ra, hogy nem is p­­ifl­o­lyan rég Gyergyó­ra- I­.­­ jón iparát a kezdetle­­ges felszerelésű fű­részüzemek képvisel­ték. És hogy ma a raj­ónban iparról beszélhetünk, az pár­tunk és államunk szüntelen gondoskodásának köszönhető: a szocialista építés éveiben ál­lamunk nagy összegeket for­dított ezen rajon iparának a fejlesztésére is. Ezelőtt 14 évvel a Gyergyói-medence valósá­gos ipari építőteleppé alakult át. Több mint 10 millió lejt költöttek a korszerű Alfalvi Lenáztató, Gyergyói Lenfono­da­ és Remetei Tejporgyár építésére. Jelentős összeget használtak fel a gyergyói, dit­­rói és tölgyesi fűrész-feldol­gozó üzemek bővítésére, kor­szerűsítésére. Új, korszerű ga­rázst és javítóműhelyt kapott az Autószállítási Vállalat. A 48 millió lejből felépült Len­­áztatót a hatéves terv idősza­kában újabb 19 millió lejes beruházási összegből bőví­tették, s így évi kapacitása az eredeti 600 tonnáról 1.500 ton­nára emelkedett. A legutóbbi választások óta eltelt két esztendőben álla­munk újabb 45 millió lejjel járult hozzá a rajon felvirá­goztatásához. Ennek arányá­ban növekedett a rajon össz­ ipari termelése is, mely 1966-­ ban közel 25 millió lejjel volt nagyobb, mint 1965-ben. A rajon iparának mennyiségi és minőségi változását igazolja az a tény is, hogy az elmúlt év végén valamennyi vállalat szállított külföldre a termé­keiből, összesen mintegy 73 millió lej értékben. A rajon egyik legnagyobb, legjelentősebb ipari egysége, a Fagazdálkodási Vállalat, so­kat fejlődött ezekben az évek­ben. Hét esztendővel ezelőtt a vállalat vágterein a kiter­melési munkálatok mintegy 15 százalékát végezték gépe­sítve, ez a szám 1966-ban el­érte a 70 százalékot a közelí­tésnél, a 77 százalékot a ra­kodásnál, szállításnál, az 57 százalékot a szakaszolásnál. Jelentős sikereket értek el a vállalat dolgozói a faanyag magasfokú hasznosítása terén is. A fenyő műfa kihasználási mutatója 1966-ban például 1,8 százalékkal volt maga­sabb, mint 1965-ben. A vágte­­reken ebben az időszakban 12 kötélpályát, 27 V­iktort és 24 gépi fűrészt, stb. helyeztek üzembe. A vágtéri dolgozók munkakörülményeit össze sem lehet hasonlítani a­ múlt­beliekkel. A földbe vájt kuny­hókat kényelmes, tágas laká­sok váltották fel, ahonnan nem hiányzik a könyv, a rá­dió. Csupán az elmúlt két évben közel 1.400 négyzetmé­ter lakófelületet építettek az erdőn, melynek berendezésé­re 487.000 lejt költött a válla­­lat. Az ipar fejlődése megújító­­an hatott a rajon egész gaz­dasági, szociális-kulturális életére, itt is igazolva pár­tunk reális tudományos gazda­ságpolitikáját, "­melynek kere­tében messzemenő figyelmet fordít a termelőerők ésszerű területi elosztására, a munka­erő jobb kihasználása, és a dolgozók általános életszín­vonalának emelése céljából. A remetei Lí­ceum épülete TUDOMÁNYOS FÖLDMŰVELÉS A rajon mezőgazdaságában az utóbbi évek folyamán elért sike­rek annak az odaadó, szorgalmas munkának a gyümölcsei, amelyet egyre több joggal nevezhetünk tudományos gazdálkodásnak. A rajon 11 mezőgazdasági termelő­­szövetkezete, egy állami gazda­sága, gép- és traktorállomása ál­landó és sokoldalú segítséget kap államunktól, hogy megvalósíthas­sa a mezőgazdaság fejlesztésének pártunk által kidolgozott nagy­szerű programját. A termelőszövetkezetek mind szélesebb körben veszik igénybe a gép- és traktorállomás kor­szerű felszerelését, a 162 trak­tort, 64 gabonavetőgépet, 40 ga­bonakombájnt, 116 burgonyaülte­­tőgépet, 101 burgonyaszedőgépet stb. Az elmúlt évben szántóterü­letük 87 százalékán végezték el gépekkel az alapvető munkálato­kat. A nagyüzemi, gépi földművelés mellett a terméshozam növelésé­nek egyik alapvető feltétele a ta­laj táperejének állandó és rend­szeres növelése. Csupán 1966-ban 64 097 tonna istállótrágyát, 2 429 tonna különféle műtrágyát és ta­lajjavító szert használtak fel a termelőszövetkezetek. A tudomá­nyos gazdálkodás meghonosításá­ban nagy segítséget kaptak és kapnak a mezőgazdasági egysé­gek a raj­ánban dolgozó 15 me­zőgazdasági mérnöktől, 44 mező­­gazdasági technikustól, 9 állator­vostól, 5 állattenyésztő mérnök­től és 6 állattenyésztési techni­kustól. Az is nagymértékben se­gíti a nagyüzemi gazdálkodás meghonosodását, hogy évről-évre több dolgozó földműves vesz részt az agro-zootechnikai okta­tásban. Az idén például a 18 el­ső, 19 másod- és 11 harmadéves növénytermesztési és állatte­nyésztési körnek­­ 151 hallgatója van. A felsorolt tényezők, párosul­va a tagság szorgalmával, a ter­méshozam állandó emeléséhez vezettek. 1966-ban a rajon me­zőgazdasági termelőszövetkezetei búza­rozsból közel 370 kilóval, sörárpából pedig 240 kilóval na­gyobb termést takarítottak be, mint 1963-ban. A rajon mezőgaz­dasági termelésében jelentős he­lyet foglal el a burgonya. Habár a múlt évi terméseredmény nem felelt meg a termelőszövetkeze­tek tényleges lehetőségeinek, az mégis 2­­00 kilóval volt nagyobb, mint 1965-ben. Az elmúlt két év­ben a gabona és krumplitermesz­tésben a legjobb eredményeket a kilyénfalvi, újfalusi, szárhegyi, vaslábi és ditrói termelőszövet­kezetek érték el. A rajon természeti adottságai kedveznek az állatállomány fej­lesztésének. A gyakorlatban al­kalmazva a párt és a kormány idevonatkozó útmutatásait, az u­­tóbbi években minden termelő­­szövetkezetben nagy gondot for­dítottak az állatállomány szám­beli és minőségi gyarapítására ami abból is kitűnik, hogy 1966 végén a termelőszövetkezetekbez 10 452 szarvasmarhát és 13 975 juhot számláltak. A 100 hektár mezőgazdasági területre eső ál­latsűrűség szarvasmarhából elér­te a 40,9 főt. Az állatállomány számbeli gyarapodását, minőségi feljavítását követte a bőséges ta­karmányalap biztosítása, az ész­szerű takarmányozás meghonosí­tása. Ennek eredményeként az el­múlt esztendőben a takarmányo­­zott tehenenkénti tejhozam 1 431 liter volt, mintegy 511 literrel nagyobb, mint 1965-ben. A ter­melőszövetkezetek 1966-ban 50 ezer 200 hektoliter tejet, 770 ton­na húst termeltek. A mezőgazdasági termelés fej­lesztésében elért eredmények a termelőszövetkezetek gazdasági­­szervezeti megerősödéséhez, a tagság jövedelmének növekedésé­hez vezettek. Míg 1963-ban a termelőszövetkezetek állóalap­j­a 15 189 000 lej volt, 1966 végére elérte a 35 908 000 lejt. Ugyan­akkor a termelőszövetkezetek el­múlt évi jövedelme meghaladta a 30 millió lejt. 50.233m Grafikonunk a rajon termelőszövetkezetei tej- és hústermelésének növekedését szemlélteti a \még iyfiUt Htm m WMMimmnmwammmMMmmuamHmmnmtmmn\«■ u i■'n min mim ——*r-n—-T-rmn-nT-Tn—rTTTiTr-rn-TTirr­Trirtriiiiifiiiiifii ■—-u-r.rtHrnTtrr Az Alfalvi Lenáztató korszerűen felszerelt gépcsarnoka Pillantás a jövőbe Sikereink számbavétele mindig örömmel tölt el mind­annyiunkat, mert azok mun­kánk eredményességét tanúsít­ják, azzal az elégtétellel szol­gálnak, hogy amit elvégez­tünk, az hasznára volt egyre fejlődő, erősödő társadal­munknak. Megszoktuk azt is, — pártunk tanított rá —, hogy számvetés közben már a jö­vőre gondolunk, mindarra, amit ezután fogunk építeni, alkotni. Gyergyó rajon dol­gozói is sokat várnak a jövő­től, újabb lépéseket a fejlő­dés, a jólét felé. S várakozá­sukban nem csalódnak, mert csupán ebben az esztendőben a rajon minden telves gazda­sági egysége, szociál­kulturá­­lis intézményei jelentős be­ruházásokat kapnak, tovább­fejlesztés céljára, így a Fa­gazdálkodási Vállalat közel 7 millió, a szárhegyi állami gaz­daság több mint 3 millió lej beruházás fölött rendelkezik. A szárhegyi állami gazdaság ezt az összeget a tudományos gazdálkodás továbbfejlesztésé­re fordítja, hogy minél haté­konyabb segítséget nyújthas­son a termelőszövetkezetek­nek A lakosok saját erejük­ből szebbé, gazdagabbá vará­zsolják községüket, falujukat, s állami alapból a rajonban több mint 3 millió lejt fordí­tanak lakásépítkezésre. Az ok­tatási hálózat 30 tanteremmel bővül a kereskedelmi hálózat fejlesztésére pedig 2,5 millió lejt fordítanak. Mindezek je­lenleg még puszta számok, a­­zonban már a közeljövőben nagyobb kényelemben, jólét­ben öltenek testet. A kultúra, a tudomány, a művészet egyre nagyobb teret hódít a rajonban és mind sikeresebben használt esz­közévé válik a szocialista építés kiteljesítéséért végzett munká­nak. Ebben fő szerepe van az ok­tatásnak, az iskoláknak. A rajon területén jelenleg 37 négyosztá­lyos, 13 nyolcosztályos általános iskola, 4 líceum és egy szakmai iskola működik. A hatéves terv időszakában a rajon területén 99 új tanterem épült; új nyolcosz­tályos iskola nyitotta meg ka­puit Marosfőn, a tölgyesi Hágó­tőn, új középiskola épült Reme­tén, Alfaluban és négyosztályos iskolák létesültek a tölgyesi Nagyréten és Ditro-Dengelléren. Az oktatási hálózat bővítésével egy időben növekedett a beisko­lázott tanulók száma. Míg 1960- ban 2.524 tanuló vett részt az ál­lami oktatásban, számuk 1966- ban 8.245-re emelkedett. Az újonnan épült iskolák bebútoro­zására, a régi, elavult tanszerek kicserélésére az elmúlt három esztendőben államunk több mint 6 millió lejt fordított. Az I—XII. osztályos tanulók között 980.000 lej értékű ingyenes tankönyvet osztottak ki 1966-ban. A rajon dolgozóinak művelődé­sét, szórakozását, a haladó ha­gyományok ápolását biztosítják a művelődési otthonok, klubok, könyvtárak, filmszínházak. A Iszki­cs a Móra szocialista építés éveiben a ra­jon területén gyors ütemben nö­vekedett a kulturális létesítmé­nyek száma. 1938-ban mindössze két filmszínház létezett a rajon területén, ma pedig 15-ben ve­títenek rendszeresen. A falva­kon 11 művelődési otthon és 10 klub biztosítja a szórakozást, mű­velődést. A könyvet egyre inkább meg­szeretik a rajon dolgozói. A ra­donban létesült 9 községi, 2 fa­lusi és 17 fiók­ könyvtár több mint 101.000 kötettel rendelke­zik, és 19.200 olvasót tart nyil­ván, akik az elmúlt évben 212 ezer 890 kötetet kölcsönöztek ki. A falvakon meghonosodott az állandó műkedvelő művészi te­vékenység. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a rajon minden 22. állampolgára tagja a művelődé­si otthonok mellett tevékenyke­dő 117 műkedvelő együttes va­lamelyikének. Az énekkarok, tánccsoportok, zenekarok, agitá­­ciós brigádok mellett, 25 szín­játszócsoport tevékenykedik 294 taggal. A műkedvelő művész­­együttesek VII. országos verse­nyének tartományi szakaszán részt vett­ együttesek közül ki­váló eredményeket ért el az új­falvi agitációs brigád, az alfalvi Lenáztató tánccsoportj­a és a dit­rói fúvószenekar. A gyergyói műkedvelők az idén is ki akar­nak tenni magukért: a VIII. or­szágos versenyre 117 együttessel neveztek be. A Gyergyói Fagazdálkodá­si Vállalat beruházási alapokból 1965—1966- ban 92 kilométer erdei autó­­utat épített és 440 hektár te­rületet erdősített újra.­­ Jelentős mértékben növeke­dett a rajonban az utas és áru­forgalom. A Rajoni Autószállítá­­si Vállalat 1966-ban 99 gépko­csival rendelkezett, amelyekkel 2 19­3 000 utast és 7 450 000 tonna árut szállított. SZÁMOK ÉS TÉNYEK ® A Gyilkostó kisipari terme­lőszövetkezet kiszolgáló hálóza­tának fejlesztésére az elmúlt év­ben közel 1 millió lejt fordítot­tak.­­ A mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek az elmúlt évben hektáronként átlag 200 kiló szu­perfoszfátot, 140 kiló nitrogénes műtrágyát és 100 kiló kálisót használtak fel több mint 1.000 hektáron. ® Az elmúlt két évben a ra­­jonból 588 dolgozó töltötte pihe­nőszabadságát hazánk különböző üdülőtelepein. ® 1966-ban 785 tanuló vett részt a hazánk különböző tájaira szervezett kirándulásokon. . A művelődési otthonok mellett tevékenykedő műkedve­lő művészegyüttesek az elmúlt évben 566 előadást tartottak, kö­zel 270.000 néző előtt.­­ Az életszínvonal növeke­dését — sok más egyéb mel­lett — bizonyítja az üzlethá­lózat bővülése is. 1965—66-ban a szövetkezeti és az állami kereskedelmi hálózat bővítésé­re mintegy 2,1 millió lejt for­dítottak.­­ Újfalu a honpolgárok se­gítségével évről évre szépül. Gyalogjárókat, parkokat készí­tettek és más községszépítési munkálatokat végeztek. A lelkes munka eredménye­ként Újfalu a községek között folyó versenyben 1963-ban a második helyre került. Egy évvel később tartományi szin­ten is kivívta ezt a helyezést. 1965-ben pedig első helyre ke­rült Gyergyó rajonban. Az NDF jelöltjei LUKA SÁNDOR, az újfalvi Ál­talános Iskola igazgatója az 1-es számú községi választási kerület jelöltje TAKÁCS JENŐ, a Remetei Tej­porgyár technikusa, a 4-es szá­mú községi választási kerület jelöltje GYÖRGY ISTVÁN termelőszö­vetkezeti tag, az alfalvi 5-ös szá­mú választási kerület jelöltje VAIDELJ MÁRIA termelőszövet­kezeti tag, a vasládi 3-as számú választási kerület jelöltje Újabb lépések Pártunknak és szocialista álla­munknak a gazda­ság fejlesztésére foganatosított in­tézkedései és az e­­zek nyomán elért kiemelkedő sikerek — úgy amint az cél­ja pártunk politiká­jának — a dolgozók élet és kulturális színvonalának emel­kedésében teljesed­nek ki. A hatéves terv időszakában a munkások, mérnö­kök, technikusok, tanügyi káderek, mezőgazdasági dol­gozók fizetése, illet­ve jövedelme növe­kedett. Az új nyug­díjtörvény életbelé­pésével Gyergyó ra­jon 2.642 szociális nyugdíjasának évi jövedelme átlag 1000 lejjel emelkedett. Ja­nuárban a mezőgaz­dasági termelőszö­vetkezetek 4.195 nyugdíjasa meg­kapta az első nyug­díját, mintegy 181 ezer lej értékben. A dolgozók jöve­delmének növeke­désével fokozódott a vásárlóerejük is. 1966-ban a kereske­delmi egységek 6 millió 944.000 lejjel nagyobb értékű á­­rut hoztak forgalom­ba, mint 1965-ben. A vásárolt áruk között nagy mennyiséggel szerepeltek a hosszú használati idejű á­­rucikkek, többek kö­zött 1125 mosógép, 4867 rádió, 543 hű­tőszekrény, 431 te­levíziós készülék stb. Államunk jelentős összegeket fordít la­kásépítkezésre is. Az 1959—1965-ben át­adott 154 lakrész mellé 1966-ban két, egyenként 20—20 lakrészes tömbház épült. A rajon fal­vaiban az elmúlt négy esztendő alatt 1.225 családi ház é­­pült, saját költségen, s az elmúlt évben 4 újabb helységbe ve­zették be a villanyt: Tekerőpatakra, a töl­gyesi Nagyrezére, Opojánára és Putna­­patakára. A rajon fejlődésé­ről beszélve, nem fe­ledkezhetünk meg az egészségügyi hálózat bővüléséről sem. Je­lenleg a rajonban 52 orvos tevékenyke­dik, és minden 1200 lakosra jut egy. A rajon 9 falusi kör­zetében 11 orvos áll a dolgozók rendelke­zésére. A dolgozók egészségvédelmére csupán az elmúlt évben 13 millió lejt költöttek.

Next