Vörös Zászló, 1967. április (19. évfolyam, 77-102. szám)
1967-04-01 / 77. szám
jó szervezés zárja a veszséges termeik letét Gyergyói Fagazdálkodási ilat tartományunk jól kövelező ipari egységei közé tartavalyi pénzügyi mérleg is igazolja. Természetesen, ez jelenti azt, hogy nem lehevolna még gazdaságosabban élni. Az eredményekkelkisebb hibák is csúsztak be, elmúlt esztendőben öt készeket veszteségesen állítotelő. (1966 folyamán az öt éknél 1 141 000 lejt fizettek vállalat keretében egy kitbizottság foglalkozik a részes termékek jövedelmezővéével. A kollektíva tagjai,an tanulmányozták az öt ék jövedelmezővé tételelehetőségeit, több intézkeirányoztak elő. Az alábbin ezekről számolunk be: gyakorlat bebizonyította, a szabvány alatti fenyőrönköt nem szabad a gyár ott lévő raktárakba beszáll, hanem azok kiválogatá, felvágása tűzifává az erdőkell történjen. Ilymódon leré válik az önköltség csokisé és köbméterenként 1 tejlelem elérése. A kötözöttek is rentabilizálhatók, ha gyűjtésük könnyen megkötető helyről, eladásuk pedig időből történik, így meg átható a szállítási költség, s kitermelési kiadások is lökéssé válnak. tölgy-fűrészáru szintén fölhírhatik a jövedelmező térik közé, még akkor is, ha vállalattól kapják a rönköt gyanis a vállalat e fafajta melésével nem foglalkozikbban az esetben, ha a nyersg értékével arányosan termeg a melléktermékeket tavaly az egész nyersanyag és a fűrészáru viselte, tmás intézkedést igényel a léc jövedelmezővé tétele, mi nagyrészt a vállalaton álló okok idézték elő eterveszteséges gyártását. Bankből a papírléc belső szállítók gépesítésével, a pucolás fenntartási költségeinekisebb elosztásával az önkölt- 1967 folyamán tonnánként mint 23 lejjel csökkentve- Sajnos azonban, a fenti iédéssel még nem lehet teljövedelmezővé tenni e tert, ugyanis az eladási ár adat szakembereinek vélemészerint még mindig túlzotkicsi. Pillanatnyilag nem érkeznek laboratóriummal, s nem tudják ellenőrizni a pa nedvességtartalmát, kények a vevők által közölt adóelfogadni. A vevők pedig van visszaélnek ezzel a hely. Az elmúlt évi szállításoktöbb esetben 1964—1965-ös késekből származó anyagot tottak vissza a megrendel magas nedvességtartalmukr. Ez maga után vonta az sj ár nem teljesítését, ami 00 lei veszteséghez vezetett alkalommal kérjük az ülőtérét, hogy a vállalat által tett papírléc nedvességi fogazságosan határozzák meg. vevők a nedvesség megállsánál lelkiismeretesen járel, akkor 1967 folyamán a léc is jövedelmezővé válik. KERESZTES András főkönyvelő Perspektíva KATÓ FERENC felvétele) Legsürgősebb feladat a koraiak vetésének befejezése A nagygalambfalvi MTSZ, most tavasszal mintegy 360 hektárt kell bevessen. illetve beültessen, ebből 114 hektárt koraiakkal. A múlt év őszén 50 hektár kivételével az egész területet felszántották, s így csupán tárcsázni kell a vetésre váró területeket. Az 50 hektár tavaszi szántásból is közel 40 hekáron aláforgatták már a talajt, de vetni még alig vetettek, a tárcsázást pedig mindössze 30—35 hektáron végezték el. Tehát a tavaszi munkálatoknál lemaradás mutatkozik, ami annál is inkább indokolatlan, mivel hogy a környező MTSZ-ek, mint például a bögözi és felsőboldogfalvi, már teljes lendülettel ültetik a burgonyát, vetik a cukorrépát. Ez azt jelenti, hogy Nagygalambfalván a kényelmesség a lemaradás oka, s nem a talajviszonyok kedvezőtlensége. Ideje lenne minél sürgősebben munkába állítani a vetőgépeket az 50 hektár cukorrépa- és a 40 hektár lenvetésre előirányzott földeken, valamint azon a 160 hektáron, ahol védőnövény alá vetik a herét és lucernát. Annál is inkább szükség van erre, mivel több mint 6 vagon műtrágyát már kiszórtak, s rövidesen a további 7 vagon is a szántóföldekre kerül. Itt teszünk említést arról is, hogy ebben az MTSZ-ben a mérnök véleménye szerint 10—12 napra van szükség a vetés (korai) befejezéséhez, amihez úgyszólván még hozzá sem fogtak, AHOL CSAK A JÖVŐ HÉTEN KEZDIK MEG A VETÉST A kissolymosi MTSZ elnöke. Simó Gábor úgy tájékoztatott, hogy csak a következő héten kezdenek hozzá a lucerna és a here vetéséhez. Vajon helyesen cselekednek, ha így tesznek? Nem hisszük, mert így egyazon időben kell elvessék a 40 hektár zabot, a 22 hektár cukorrépát, s a 75 hektár pillangóst. A traktoristák jól dolgoznak, hisz a dombhátakon is naponta két hektárnál többet szántanak. Eddigi teljesítményük 65 hektár (csak 5 traktorral rendelkezik a brigád, s abból is el-elvesznek naponta egyet-kettőt más munkára). Igen ám, de a vetések gyors befejezéséhez nem elegendő a traktoristák jó munkája, mert ehhez hasonlóan jó munkaszervezés és huzavona mentes irányítás is szükséges. Ez pedig hiányozni látszik. Nézzenek csak körül az élenjáró MTSZ-ekben, s mindjárt felismerik, hogy hol hibáznak! ITT A BURGONYAÜLTETÉS IDEJE. SIESSENEK A KORAIAK VETÉSÉVEL! A homoródszentmártoni MTSZ-nek 93 hektáron kell korai növényeket vetnie, s március 28-ig csak 13 hektáron került földbe a mag. A tavaszi szántással se nagyon dicsekedhetnek, mert már itt van április és a 120 hektárból csak 45 hektárt szántottak fel a traktoros brigád 15 traktorával. A lassú munkának pedig nincs helye Szentmártonban sem, mert rohamosan közeledik a burgonyaültetés és kukoricavetés időszaka. 80 hektár burgonyájuk lesz az idén, amelyet a lehető legrövidebb idő alatt kell földbe tenni, s ha ilyen lassú ütemben dolgoznak, annak minden bizonynyal a hektárhozamok fogják kárát vallani. A szentmártoni MTSZ tagjai fordítsanak nagyobb gondot a növénytermesztésre, mint a melléküzemágakra, mert a különböző üzemágak csak együttesen hozhatják meg a várt bevételt, amely a mezőgazdasági egységnek szilárd anyagi alapot, a tagoknak pedig növekvő részesedést biztosít. V. I. I HÍREK ■ ESEMÉNYEK SS HÍREK ■ ESEMÉNYEK TAPASZTALATCSERE az kyitómozgalom támogatásáról A Szakszervezetek Általános Szövetségének Tartományi Tanácsa március 29-én értekezletre hívta össze — a Timoveni-i Vegyipari Kombinát klubhelyiségébe — a tartomány nagyobb vállalatai műszaki kabinetjeinek főnökeit, a mérnökök és technikusok komissziójának felelőseit, újítókat, a szakszervezetek rajoni és helyi tanácsai végrehajtó báróinak tagjait, e Filmezik az alsókápolnai táncosokat Az alsókápolnai 30 tagú híres leány tánccsoport Bukarestbe utazott, ahol a román televízió filmet készít a PURTATA FETELOR néven ismert népi táncokról. A filmet április végén Svájcban egy nemzetközi versenyen mutatják be. A verseny után több országban vetítik majd. Hazánkban az alsókápolnai az első falusi táncegyüttes, melynek műsorát filmre veszik és nemzetközi versenyen bemutatják a tanácsok mellett működő gazdasági, kulturális bizottságok és a mérnökök és technikusok komisszióinak felelőseit. Az értekezleten főképpen arról tanácskoztak, hogyan támogatják a mérnökök és technikusok komissziói az újítók mozgalmát. A tapasztalatcsere jellegű értekezleten tájékoztatók, beszámolók hangzottak el a tartomány ipari egységeiben kibontakozott újító mozgalom eredményeiről, a tennivalókról, a Tírnávem-i Szakszervezetek Rajoni Tanácsa ,a Vegyipari Kombinát mellett működő mérnökök és technikusok komisszióinak tapasztalatáról, stb. 60 tonnás karusszel-eszterga 60.000 kiló összsúlyú, csehszlovák gyártmányú karusszeleszterga érkezett a Marosvásárhelyi Könnyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalatba. A munkacsarnokok építésével párhuzamosan szüntelenül gyarapszik az üzem gépi berendezéseinek száma. (WITTNER Arthur) Ha egy társaságnak mulatni van kedve, hova megy? A Muresulba vagy a Hargitába? Mi vonzza egyikbe vagy másikba? Talán az, hogy valamelyik közelebb van a lakásához? Miért látogatja az Expres büfét a fogyasztó, ezt az inkább kocsmához hasonlító falatozót? Ezekre a kérdésekre próbáltunk választ kapni. Marosvásárhelyen lényegében kétfajta közétkeztetési szolgálat működik. A vendéglők, ahol az ember megvacsorázik, megiszik egy kupa bort, hallgat egy kis zenét, egyszóval kellemes estét tölt el. A másik forma az étkezdék, falatozók. Kielégítik-e ezek az igényeket, nincs szükség sörözőre, olyan egységre, ahol halat, vadat, különböző pecsenyéket szolgáljanak fel? Lépést tart-e a vendéglátóipar az igényekkel? Vagy pedig korszerűsítésre szorul? Egy vendég elmaradt... DE MÉG MENNYIRE — erősítette meg RADÓ Kálmán, a Tartományi Rendezési és Tervezési Igazgatóság igazgatója. Én sokat jártam vendéglőbe, de leszoktattak. Hogyan? Egyszerűen. Ha vendéglőbe megyek, elvárom, hogy jobban szolgáljanak ki, mint otthon, a pincérre ne várjak percekig, míg észrevesz. Hangulatos legyen a helyiség, a zene ne bömböljön. A szomszéd asztalnál ülő részegek duhajkodását ne kelljen eltűrnöm. Legyen egy főnök, aki megérdeklődi, van-e valami óhajom, elégedett vagyok-e a felszolgálással. Érezzem a vendégnek kijáró tiszteletet. Ha nyakas karajt kérek, azt hozzanak, ha a savanyú bort szeretem, kapjak olyant, ha vöröset, az is legyen. A báránysültet forró tányéron szolgálják fel. Ezek általános, mindenki által ismert követelmények. De mivel nem tartják be, én nem járok vendéglőben az utóbbi időben. Mérgelődtem, hogy nem jön a pincér, s amikor elfogyasztottam a vacsorát, várjak mig elhordják a tányérokat, ma egy fajta, holnap más fajta bort igyam, mert a száraz bor elfogyott. BARABÁS Ferenc, a Pedagógiai Főiskola tanára, a következőkkel egészítette ki a fentieket. — Attól függ, ki hogyan értelmezi a korszerűsítést. Szerintem nincs szó új találmányok bevezetéséről a vendéglátó-iparban. Olyan hagyományokkal rendelkezünk, amelyek ma is tökéletesen megfelelnek. Mindenik vendéglőnek meg volt a jellege. Ha jó bort akartam, tudtam hova kell menni, ha finom rostonsültet kívántam, annak is megvolt a helye, s így tovább. Egyedül a Fehér Lóban próbálkoznak a hagyományok felújításával. Ott mindig egyforma bort kap az ember. S elég jót. Ilyen legyen a vendéglő, ne gyártsanak széria ételt, mely mindenhol egyforma. Szűkre szabott választék A KÖZÉTKEZTETÉS NEM KORLÁTOZÓDIK a zenés vacsorázó helyekre. A családok százai veszik igénybe ebédelésre a Laco-Bart, a Bradul kantinvendéglőt, a város különböző részeiben lévő kisebb vendéglőket és az első osztályú éttermeket is, ahonnan ebédet visznek haza. Már a felsorolás is amellett szól, hogy Marosvásárhelyen van ilyen egység elég, kinek melyik tetszik jobban, odamegy. És mit kap? SZÉLL Márta gyermekvédőnő: Évek óta a kantin-vendéglőben ebédelek, az egység korszerűsítése előtt is oda jártam. A változást, az önkiszolgáló rendszer bevezetését örömmel vettem. Gyorsabban és azt ebédelek, amihez nagyobb a gusztusom. De sajnos, ezt szűkre szabja a Bradul vendéglő választéka. Gyakran ismételnem kell az ételeket, még akkor is, ha mindennap 7—8 félét kínálnak. Ezek már megszokottak. Újat, változatosat és mindig friss ételt szeretnék a melegítő asztalon látni. Még valamit szeretnék megjegyezni, éspedig azt, hogy bárhol fogyasztanám el a Bradul vendéglő kosztját, azonnal kitalálnám, hogy az csak ott készülhetett. Az ételeknek van ugyanis egy sajátos „Bradul“ízük (nem a vendéglő specialitásaira gondolok, nehogy félreértsék), bármi legyen is az ízlésemet a szakács szórakozottságához, feledékenységéhez is igazítanom kell. Egyszer sótlan (s ez a jobbik eset), máskor ehetetlenül sós az étel. Vannak, akik azt állítják, ez nem a szakács hibája, hanem objektív okok következménye. — MEGSZOKTAM A VENDÉGLŐI KOSZTOT — mondja PAPP Anna háziasszony. — Szívesen veszem igénybe, mert nem kényszerülök életem felét a konyhában eltölteni. ízletes, jó ebédet kapni ott és változatosat, a menü alkalmazkodik az idényhez, s ha szükséges, diétás ételt is kaphatok. A Mureul vendéglő fix menüjét nem tartottam elég változatosnak, a Braseriában viszont megtaláltam számításomat. De itt is, ott is az ebéd hazahozásának van egy igen kellemetlen része. Kellemetlen az ételhordóval az ebédelők asztala között ki- és besétálni, s úgy vélem, a pincéreket, a konyha személyzetét is akadályozzuk a munkájukban. Ezért javasolnám, létesítsenek Marosvásárhelyen egy kifőzdét, nevezzék azt, ahogy akarják, blokk-konyhának, vagy bármi másnak, de igényes és jó kosztot biztosítsanak. Ha ezt az igényt túlzottnak tartják, legalább azt oldják meg, hogy az ételhordó ,,kuncsaftok" a konyha felől közlekedhessenek. Étlap és valóság A SZAKEMBER VÉLEMÉNYE sem hiányozhat a Mit kap a vendég? kérdés megválaszolásánál. Ezért átadjuk a szót PÁNCZÉL Samunak, a Lacto-Bar egyik felelősének. — A Lacto-Bar másodosztályú vendéglő, de első osztályú kiszolgálást, ellátást biztosítunk. Hasonló jellegű egység nincs több Marosvásárhelyen, részben a diétás vendéglő szerepét is betölti. Legdrágább ételünk 10 lej körül van, de 4,50 lejből is bárki megebédelhet nálunk. Délben körülbelül tíz féle leves, húsz féle meleg étel között válogathat a vendég. Ételeink nagy része ma már saját recept szerint készül és állandóan bővítjük a választékot. Például aranygaluska, erdélyi tehéntúrós gömböc, tejesmálé, ordás palacsinta, szabógallér-leves stb., kapható nálunk. Büszkék vagyunk arra, hogy meg tudtuk őrizni a vendéglő jellegét és kizárólag tejtermékekből, szárnyasból és zöldségfélékből készült ételeket szolgálunk fel. Panasz ritkán fordul elő, s az is inkább azért, mert nem elég melegen szolgáljuk fel az ételt. De hát ez objektív ok, a konyha szűk méretei nem teszik lehetővé az edények előmelegítését. HEGYI Katalin . . SIMON Ervin (Folytatás a 2. oldalon) Új típusú biztonsági tükör Nem mai keletű megállapítás, hogy a nehezen belátható utcakereszteződéseknél elhelyezett tükör hasznos szolgálatot tesz a gépjárművezetőknek. Marosvásárhelyen is végeztek erre vonatkozó megfigyeléseket a Republicii tér és a Borsos Tamás utca sarkán felállított tükrökkel. A megfigyelések eredménye: kisebb hajlítási ívű és az előzőnél jóval nagyobb átmérőjű (90 cmes), köralakú tükrök gyártását kell bevezetni. Tartományunkban 32 darabot szerelnek fel a Városi Helyiipari Vállalatban készítendő tükrökből, de nagy az érdeklődés e termék iránt országszerte. " Ma mutatkozik be a régeni népszínház A régeni rajoni művelődési ház népszínháza ma est tartja bemutató előadását, Nelu Ionescu: Neincredere in foișor című háromfelvonásos színművével. A darabot Mercus Eugen, a marosvásárhelyi Állami Színház művésze rendezte. Nemsokára a népszínház magyar tagozata is bemutatja M. Septelici: Odisszeusz és a véletlenek című háromfelvonásos vígjátékát. Ismét , megszaporodtak a rongyossá olvasott, grafit ceruzával, tintával, no meg pasztás tollal aláhúzogatott sorú újságok. S nemcsak falun, hanem városon is! Az állami gazdaságok vezetésének, tervszerűsítésének, pénzellátásának és megszervezésének javításáról szóló legújabb párthatározat ugyanis nemcsak az állami gazdaságiakat, hanem mindannyiunkat érdekel és ilyen, vagy olyan módon érint. Hiszen valamennyien örvendünk, ha több és főleg jobb minőségű a kenyér, a hús, a zöldségféle és a gyümölcs, amely az állami gazdaságok üzleteibe és a többi elárusító helyekre jut. Amióta pártunk bölcs politikája létrehozta a mezőgazdaság állami szektorát, ezeket a gazdaságokat a szocialista nagyüzemi földművelés mintaképeinek, a tudományos gazdálkodás előretolt állásainak tekintettük és tekintjük. S ebből semmit sem vonnak le azok a hibák, mulasztások, amelyek néha túlbuzgóságból, de legtöbbnyire hozzá nem értésből, a merev, bürokratikus tervezésből és irányításból származtak. Az új határozat olvasása közben akarva, akaratlanul is emlékek, képek villannak fel, amelyek ma szinte élesebbek, tisztábbak, mint akkorjában, mikor történtek. Egy alkalommal például a zsidvei állami gazdaság újonnan létesített szőlőoldalait jártuk. Szép, szemet-szívet gyönyörködtető látvány volt! A OLVASÁS KÖZBEN szőlőtőkék úgy sorakoztak az egymás fölé emelt teraszokon, mint fess katonák a domboldalon. Ám talán éppen a szabályos rend miatt, szinte kiabáltak a parlagon maradt területek. — Ide miért nem ültettek tőkéket? — kérdeztem a gazdaság mérnökétől. — Laza a talaj, kár az ültetőanyagért. Egy kiadósabb eső után az egész oldal megcsúszik — válaszolta. — És nem lehet tenni semmit? — Dehogynem, csakhogy a tervezett összeget elköltöttük, más pénzhez pedig nem nyúlhatunk. Egy másik alkalommal valahogy úgy jött ki a lépés, hogy egymás után háromszor is jártunk a radnóti állami gazdaságban, de az igazgatóval semmiképp sem tudtunk szót váltani. — Gyűlésben van a rajonnál — mondották először. — Gyűlésben van a tartománynál — mondották másodszor. — Gyűlésbe hívták a Tröszthöz — mondották harmadszor. S mindez a betakarítás, az őszi vetés idején. Más képek, más emlékek villannak fel rosszul tervezett üzemközpontokról, sárba merülő traktorokról, földbe kényszerített, addig soha nem termelt növényekről, statisztikai kimutatásokba temetkező, kedvüket vesztett szakemberekről, de elhessegetem őket, s újra belemerülök a Határozat bölcs mélységeibe, amely modernebb munka- és üzemszervezést, több kezdeményezést és nagyobb személyes felelősséget sürget nemzetgazdaságunk e fontos területén is. Az eredmény nem késik, nem késhet soká! Emellett szólnak a máris rongyossá olvasott, felkiáltó jelekkel teletűzdelt újságok, s nem különben az első olvasás lendületet, kedvet csiholó hatása! (MEZEI) Bulgária Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének látogatása Románia Szocialista Köztársaságban A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának meghívására ez év április második felében Todor Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Bulgária Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke vezetésével Bulgária Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége hivatalos látogatást tesz Románia Szocialista Köztársaságban. Bukarestbe érkezett Luigi Longo elvtárs Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának meghívására péntek este baráti látogatásra Bukarestbe érkezett Luigi Longo elvtárs, az Olasz Kommunista Párt főtitkára. A Baneasa repülőtéren Nicolae Ceausescu, Emil Bodnaras és Mihai Dalea elvtársak, az RKP KB több osztályvezetője és pártaktivisták fogadták a vendéget. (Agerpres) Toldas Ue A kerelőszentpáli termelőszövetkezet tagjai már a tavaly elhatározták, hogy a szentpáli részleg után a Valea Izvoarelor-i istállókhoz is bevezetik a vizet. Annak rendje-módja szerint meg is kötötték a szerződést a marosvásárhelyi DRIFOT-tal, s átutaltak a számláikra 193.000 lett. A terv szerint a szentpáli vízgyűjtőből szivattyúk nyomják fel a vizet a tetőre, onnan pedig szabadeséssel jut el az istállókba. Összesen mintegy 2,5 kilométer utat tesz meg. Nem kell tehát a 250 növendékállatot a fél kilométerre lévő kútra hajtani itatáskor. Ez így mind szépen is hangzik. De sajnos, mindössze fél órát élvezhették a víz áldását. Átadás után ugyanis még folyt vagy 30 percig a víz, aztán csak folydogált, s végül teljesen elapadt. Nosza, hamar szakértők szálltak ki, s felkutatták a hibát. De ahogy elmentek, a víz újra más utat választott. Azóta hosszú hónapok teltek el. A termelőszövetkezet vezetői január 30-án átiratban kérték a hiba kijavítását. Semmi válasz. Személyesen mentek panaszra. Ugyananynyit értek el. Márciusban 169- es számmal újabb levelet menesztettek a DRIFOT-hoz. De hiába, úgy látszik, nem akadt aki vállalná a felelősséget, s véglegesen kijavítaná a hibásan elkészített vezetéket. A DRIFOT vezetősége tiltakozik. — Több esetben kijavítottuk, habár a hibáért a szövetkezet tagjai a felelősek. _ ?! — Átadáskor ugyanis figyelmeztettük őket, hogy amíg a talaj újra el nem helyezkedik, ne szántsák fel a vezeték fölött a földet. Megszívlelendő utasítás, betartása kötelező, hisz a közösség vagyonáról, közel 200.000 lejről van szó. Miért nem tartották be tehát a szövetkezet tagjai? Most rajtuk a sor a tiltakozással. — Igaz, a vezeték fölött néhol felszántottuk és bevetettük a földet. Lehet, hogy roszszul cselekedtünk, de miért repedt el a cső olyan helyeken, ahol esetleg csak a madarak jártak, például a lucernaföldön. Márpedig így van, eddig mintegy 60 helyen kellett kijavítani. Ha a hatvan túlzás is, de mi magunk is jó tucatnyit számoltunk össze. Ottjártunkkor éppen az istálló mellett volt feltúrva a talaj. A vezeték jó másfél méterre a föld alatt megrepedt. Hogy mitől, az rejtély, hisz mostanában nem jártak ott a traktorok. A hiba kijavításán éppen akkor dolgozott a DRIFOT egyik munkása. — így megy ez már hónapok óta — panaszkodtak a szövetkezet tagjai. Egyik helyen kijavítják, aztán elmennek, de egy félóra, óra múlva már máshol tör fel a víz. Valaki csak felelős ezért! Feltétlenül. Bízunk benne, hogy e néhány sor is hozzájárul felkutatásához. NAGY Ferenc Balánbánya új üzletháza