Vörös Zászló, 1967. április (19. évfolyam, 77-102. szám)

1967-04-01 / 77. szám

✓ ------- 4 -----------------——- — ------ ........—------ -VÖRÖS ZÁSZLÓ LEHETŐVÉ KELL TENNI, HOGY DÉL-VIETNAM NÉPE MAGA DÖNTSÖN SORSÁRÓL Afganisztán miniszterelnökének washingtoni nyilatkozata WASHINGTON (Agerpres).­­ Mohammad Hashim Maiwan­­dal, Afganisztán miniszterelnö­ke, aki hivatalos látogatást tesz Washingtonban, csütörtökön ki­jelentette, hogy a vietnami hely­zet súlyosbodása növekvő ve­szélyt jelent a világ békéjére. Országa kormányának álláspont­ját ismertetve, az afgán minisz­terelnök hangsúlyozta: a vietna­mi kérdés megoldható az Indo­kinára vonatkozó 1954. évi genfi egyezmények alapján azzal a feltétellel, ha a dél-vietnami nép számára lehetővé válik, hogy saját óhajának megfelelően és minden külső beavatkozás nélkül maga döntsön sorsáról. „Mi tá­mogatjuk mindazon népek és nemzetek jogait — mondotta —, amelyek harcolnak a szabadság­ért, az idegen uralom, a meg­különböztetések és az egyenlőt­lenség ellen“. Maiwandal egy­ben hangsúlyozta, hogy Afga­nisztán a semlegesség és a ka­tonai paktumokhoz való nem csatlakozás politikáját folytatja. ELHUNYT ROGY­ION MALINOVSZKIJ MARSALL MOSZKVA­ (Agerpres).­­ A TASZSZ közli: az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetjének Elnök­sége és a Minisztertanács mély fájdalommal jelentette, hogy el­hunyt Rogyion Malinovszkij marsall, a Szovjetunió honvédel­mi minisztere. A halál március 31-én állt be, hosszas, súlyos betegség után. Malinovszkij marsall 69 éves volt. Amint a közzétett közlemény rámutat, Rogyion Malinovszkij, az SZKP KB tagja, a Szovjet­unió Legfelsőbb Szovjetjének képviselője, a Szovjetunió két­szeres hőse, kimagasló államférfi, a szovjet fegyveres erők egyik megteremtője, kiváló szovjet hadvezér volt. Rogyion Malinovszkijt a moszk­vai Vörösz-téren temetik el, a Kreml falába. A temetés szerve­zésére kormánybizottságot alakí­tottak Alekszej Kosziginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa el­nökének elnökletével. A NIGÉRIAI ESEMÉNYEK LAGOS (Agerpres).­­ Miután szerdán az összes ni­gériai tartományok pénzügyi és jogügyi szakértői egy ghanai helységben találkoztak a szö­vetségi pénzügyminiszterrel, csü­törtökön megkezdődött Lagos­­ban Nigéria tartományi és szö­vetségi katonai vezetőinek ta­nácskozása, amelyről csak Odu­­megvvu Ojukwu, a keleti tarto­mány kormányzója hiányzott. Ennek az összejövetelnek az eredményeit nagy érdeklődés­sel várják, mert — mint isme­retes — Odumegwu Ojukwu al­ezredes nemrégiben ultimátum­szerűen felhívta a szövetségi kormányt, hogy amennyiben március 31-ig nem valósítja meg a nigériai vezetők Aburiban (Ghana) megkötött egyezmé­nyét, ,,egyoldalúan intézkedik“. Ezt a figyelmeztetést az elszaka­dással való fenyegetésnek te­kintették. Odumegwu Ojukwu nagyobb alapokat követel a szövetségi költségvetésből tartománya szá­mára, hogy eleget tehessen a ke­leti származású állampolgárok tömeges visszaérkezésével kap­csolatban felmerült problémák­nak. Ezek az emberek a tavaly őszi véres zavargások következ­tében hagyták el az északi tar­­­ tományban lévő munkahelyüket­­ és javaikat. A pénzügyi és jogügyi szak­értők szerdán megtartott gha-I nai előzetes összejövetelükön — a United Press International szerint — megvitatták, milyen­­ engedményeket kell tenni a kü­lönböző tartományi csoportok­nak, hogy elkerülhető legyen a nigériai válság újabb heves ki­robbanása.I • A SIEMENS ÜZEM Nürn­­berg-Langwesser városban olyan közös antennaberendezést sze­relt fel, amely 19 tömbházat, il­letve 595 lakást lát el. A közös antenna minden hullámhosszon használható, nemkülönben a te­levíziós programok vételére. Az antennával kifogástalan a vétel azokban a házakban is, amelyek magasabb épületek „árnyéká­ban“ állnak. • AZ AÁSZ-TAGÁLLAMOK külügyminiszterei április 8-án találkoznak Montevideoban, hogy megállapítsák az április 12- én Punta del Esteben sorra kerülő AÁSZ-csúcsértekezlet végleges napirendjét. A külügyminiszte­rek találkozóját az AÁSZ-tanács határozta el 19 szavazattal. A találkozón Bolívia képviselője nem volt jelen, minthogy a bo­líviai elnök nem vesz részt az amerikaközi csúcsértekezleten. • A RYU-KYU SZIGETI vég­rehajtó hatalom vezetője, Szeiho Matszuoka, kérte Johnson elnök­től, hogy Okinawát helyezzék újból japán fennhatóság alá. ,,A Ryu-Ryu-szigetek 970.000 lakosa — mutatott rá Matszuo­ka — békét és saját vezetőket akar". • MINTEGY 60.000 OLASZ malomipari munkás csütörtökön 48 órás általános sztrájkot kez­dett, béremelést és új munka­­szerződést követelve. Ugyancsak sztrájkolnak a trieszti hajógyár munkásai, ezzel tiltakozva a kor­mány által bejelentett termelés­­csökkentés ellen, amelynek kö­vetkeztében számos munkás el­bocsátására kerülhet sor. • A TOKIÓI HITATI HAJÓ­GYÁR átadta Bulgária Népköz­­társaság megbízottainak a Ve­­­sin nevű, 13.400 tonnás hajót. Bulgária összesen 19 hajót ren­­delt Japánban. • TORSTEN NILSSON svéd külügyminiszter magyar kolle­gája meghívására április 6 és 12 között hivatalos látogatást tesz Magyarországon. A görögországi kormányválság ATHÉN. — C. Alexandroaie, az Agerpres tudósítója jelenti: Konsztantin görög király pénte­ken megkezdte a tanácskozáso­kat, hogy megoldja a Paraszkevo­­pulosz miniszterelnök átmeneti kormányának lemondásával csü­törtök este beállt kormányválsá­got. Elsőként D. Papaszpurut, a parlament elnökét fogadta, aki tájékoztatta a királyt, milyen le­hetőségek vannak arra, hogy a politikai pártok jelenlegi parla­menti képviselete mellett olyan új kormányt alakítsanak, amely többséget élvezne a parlament­ben. A király ezután sorra fo­gadta G. Papandreut, a Centrum Unió vezetőjét, P. Kanelopuloszt, az ERE vezetőjét, Sz. Sztefano­­puloszt, a Liberális Demokrati­kus Centrum vezetőjét, J. Pasz­­szalidiszt, az EDA vezetőjét és Szpirosz Markeziniszt, a Prog­resszív Párt vezetőjét. Amint kitudódott, a jobboldali ERE párt magának követeli a kormányalakítási megbízatást és azt a jogot, hogy feloszlassa a parlamentet és választásokat szervezzen olyan körülmények között és olyan légkörben, ami­lyent szükségesnek és alkalmas­nak tart. Ezt a megoldást azon­ban az összes politikai pártok el­lenzik, kivéve a Progresszív Pár­tot, amely csak nyolc hellyel rendelkezik a parlamentben. A 300 parlamenti hely közül 122-vel rendelkező Centrum U­­nió parlamenti csoportjának ta­nácskozása keretében fejtette ki álláspontját. ,,A válság megol­dásának egyetlen lehetősége — mondotta többek között G. Pa­pandreu — egy hivatalnok-kor­mány megalakítása és választá­sok kiírása az alkotmányban meghatározott időpontban". A Liberális Demokrata Párt cen­trumkormány mellett foglal ál­lást, vagy ha ezt a megoldást el­utasítanák, olyan kormányt ó­­hajt, amelyben a parlamentben jelenleg képviselt összes pártok részt vennének. Az EDR elutasítja egy jobb­oldali kormány megalakítását és követeli, hogy haladéktalanul a­­lakítsanak meg egy olyan hiva­talnok-kormányt, amely általá­nos bizalmat élvezne a parla­mentben és az lenne az egyetlen feladata, hogy az alkotmányban előírt 45 nap múlva megszervez­ze a választásokat egy új válasz­tási törvény alapján. A New­ Orleans-i vizsgálat NEW ORLEANS (Agerpres). A nagy esküdtszék folytatja a tanúkihallgatásokat a Jim Gar­rison New Orleans-i ügyész ál­tal indított vizsgálat keretében. Kihallgatták Layton Martenst, aki szobatársa volt a New Or­leans-i lakásán nemrég holtan talált David Ferrienek. Mint ismeretes, Clay Shaw-n kívül Garrison David Ferriet tekinti a Kennedy elnök meggyilkolásá­ra szervezett összeesküvés egyik fő részvevőjének. liam­inu iBLUE FREETOWN. (Agerpres). — Juxon Smith, a Sierra Leone-i Nemzeti Reform­tanács elnöke egy sajtóértekezleten bejelentet­te, hogy megállapították a kato­nák hatalomra jutása után léte­sített tanács tagjainak hatáskö­rét. Juxon Smith betölti a Sier­ra Leone-i fegyveres erők pa­rancsnokának tisztségét is, ellen­őrzi az állambiztonsági és rend­őrségi szerveket és átveszi a pénzügyminisztérium, belügymi­nisztérium, honvédelmi- és igaz­­ságügyminisztérium tevékenysé­­gének ellenőrzését. William Leig, a tanács alelnöke a külügymi­nisztérium tevékenységét koor­dinálja. Charles Blake őrnagy a kereskedelmi ipari és földmű­velésügyi minisztérium tevékeny­ségét vezeti. A többi miniszté­riumokat a Nemzeti Reformta­nácsban résztvevő magas rangú tisztek vezetik. A Sierra Leone-i új katonai vezetőség — jelentette ki Juxon Smith — polgári tanácskozó tes­tületet létesít, amely segíteni fog a katonai hatóságoknak az ál­l­­ I I I I I I I Hírügynökségi jelentések szerint Freetownban és az ország többi vidékén nyugalom uralkodik, de a katonai hatóságok továbbra is fenntartják a statáriumot. A KÉPEN: katonai járőrök Freetown utcáin Guatemalában meghosszabbították a sürgősségi állapotot CIUDAD DE GUATEMALA (Agerpres).­­ A guatemalai kormány további 30 nappal meghosszabbította a sürgősségi állapotot, amelynek eredetileg április 1-én le kellett volna jár­nia. Hírügynökségi jelentések szerint Mendes Montenegro el­nök azzal érvelt, hogy a szigo­rú kormányellenőrzésnek és e­­gyes szabadságjogok felfüggesz­tésének körülményei között „ki­elégítő eredmények mutatkoznak a nyugalom és a rend helyreál­lításában“. Guatemalában az utóbbi évek­ben a sürgősségi állapot szokásos jelenséggé vált. Ezzel az intéz­kedéssel a hatóságok minde­nekelőtt ellensúlyozni akarják az igazi földreform mellett, a külföldi tőke behatolása, ellen állást foglaló haladó erők tény­kedését. Lezárult Franciaország háború utáni történetének egyik fejezete A Shape, a NATO közép-euró­pai parancsnoksága március 30- tól kezdve beszüntette tevékeny­ségét Rocquencourt-ban. Az é­­szak-atlanti blokk 14 tagállamá­nak (Franciaországot kivéve) zászlóit március 31-én ünnepi külsőségek között felvonták a Casteau-i (Belgium) új székház­ra. A március 30-i párizsi búcsú­ünnepség, amelyen Franciaor­szág képviseletében nem volt je­len egyetlen miniszter sem, az utolsó aktus volt Franciaország kivonulásának a N­ATO-szervek­­ből és a betetőzését jelentette annak a folyamatnak, amely hét évvel ezelőtt, pontosabban akkor kezdődött meg, amikor Fran­ciaország közölte partnereivel: földközi-tengeri haderejét nem rendeli alá az egyesített NATO- parancsnokságnak. A francia kormánynak az a kérése, hogy az integrált NATO- parancsnokságokat vonják ki az ország területéről az első tanúje­­le volt a kis és közepes tagál­lamok szuverén jogai kinyilvání­tásának. Az atlanti integráció legbuzgóbb hívei a szövetség összes nehézségeit hajlamosak a francia lépésnek tulajdonítani. Igaz, hogy Franciaország első­ként emelte fel szavát a katonai integráció ellen, sőt meg is va­lósította tervét, de a NATO megrendülését nem lehet kizáró­lag a francia álláspont rovására írni vagy pedig a francia—ame­rikai kapcsolatok romlásának tu­lajdonítani. Mélyreható válság­ról van itt szó, amely tükrözi a kisebb országok elégedetlenségét egy olyan rendszerrel szemben, amely uralkodó pozíciókat en­gedélyez az USÁ-nak. Más atlanti partnerek is haj­lanak a francia példa követésére. Nemrégiben a kommunistákon és még néhány csoportosuláson kívül más politikai alakulatok nem vonták kétségbe Belgium atlanti politikájának érvényét. Ma már másként állanak a dol­gok. Politikai körökben egyre többen tekintik anakronisztikus, idejét múltó gépezetnek a NATO-t. ,,A Shape átköltözte­tése Belgiumba — írta nemrégi­ben a Le Libre Belgique című katolikus lap —­­csak fokozhatja az ország függőségét az USA- tól és a NATO-tól és leszűkíthe­ti akciószabadságunkat“. A belga városokban a legutóbbi NATO-ellenes tüntetések során ilyen jelszavas táblákat lehetett látni: „Ki Belgiummal a NATO- ból — ki a NATO-val Belgium­ból“! A belgákat egyébként nemcsak a Shape átköltöztetésé­vel járó kockázat aggasztja. A vendéglátók ugyanis csaknem két milliárd belga frankot kell költsenek „az új lakók“ beköl­­töztetésére, mégpedig olyan időpontban, amikor az ország pénzügyei nem a legfényeseb­bek. Hasonló a NATO-val szembeni közvélemény Norvégiában és Dániában is. Nemrégiben John Lyng norvég külügyminiszter ki­jelentette a parlamentben „szá­munkra logikus és nagymérték­ben meggyőző az, hogy Francia­­ország nem akarta vállalni az idegen katonai támaszpon­tokkal járó hátrányokat“. Nor­végia álláspontjára jellemző az is, hogy nem akart befogadni területére idegen katonai támasz­pontokat. Hasonlóképpen járt el Dánia is. Hollandia és Luxemburg kö­zölte, hogy az év végéig csök­kenteni kívánják a NATO ren­delkezésére bocsátott csapatál­­lományo­kat, valamint a katonai szolgálati időt. Hasonló a hely­zet Törökországban is. A török kormány közölte, hogy ellenőr­zése alá kívánja venni a terüle­tén lévő amerikai támaszponto­kat. Németország Szövetségi Köztársaságában is bizonyos po­litikai körök igyekeznek érvé­nyesíteni — a Die Welt szavai­val élve — „egy új irányvona­lat“, amelynek lényege „alkal­mazkodni a szüntelenül változó világ körülményeihez“. Következésképpen a néptöme­gek, valamint józanul gondolko­dó politikai körök követeléseinek megfelelően Nyugat-Európában egyre erősebb az az irányzat, hogy le kell mondani az atlanti politikáról és a különböző tár­sadalmi rendszerű államok kö­zötti enyhülés szellemében kell eljárni. ,4 Rocquencourt-i ünnepséggel együtt összecsukták a NATO „védő­ernyőjét“, amely éveken át árnyékot vetett Franciaor­szágra. Franciaország tagja ma­rad ugyan a NATO-nak, de at­lanti szövetségeseivel katonailag csak kismértékben, csak any­­nyira működik együtt, hogy az ne érintse szuverenitását. Nicolae BADEA hatalmazás, miszerint megálla­podás esetén csökkentheti az a­­merikai vámtarifákat. A tárgya­ló felek nyilván valami „csodá­ban" bíznak, hiszen másként el­képzelhetetlen, hogy egy hónap alatt (április 30-ig) megoldják a­­zokat a kérdéseket, amelyeket négy év alatt nem tudtak meg­oldani. Minden­esetre megálla­pítható, hogy az 1952-ben fenn­álló nehézségek ma is fennáll­nak. Ezért hasonlítja Clyde Farnsworth amerikai újságíró a New York Times-ban a Kennedy­­menetet olyan fantasztikus „bű­vészmutatványhoz", amelyben a labdák többsége a levegőben van. Hat hónapja titkos tárgyalá­sokat is folytattak a világtörté­nelem példa nélkül álló vámtari­­fa-alkujának legkényesebb kérdé­seiben: a gabonapiac megszerve­zése, az európai vegyi termékek Egyesült Államok-beli eladását megnehezítő American Selling Price (amerikai eladási ár) meg­szüntetése és a magasabb ame­rikai és angol díjszabások, vala­mint az alacsonyabb és egysé­gesebb közös piaci díjszabások között fennálló egyenetlenségek problémája. A fő kérdés a vám-­ díjszabások csökkentése. A nyu­gat-európai országok és elsősor­ban a Közös Piac tagállamai jo­gosan állítják, hogy az összes országok import-vámdíjszabásai­­nak Washington által javasolt 50 százalékos csökkentése csak az Egyesült Államokra előnyös. Az utóbbi években az USA olyan magas vámtarifákkal vette körül magát, hogy még 50 százalékos csökkentéssel sem fogja megkö­zelíteni az európai díjszabásokat. Ezért a Közös Piac országai a díjszabások megkülönböztetett csökkentését javasolják és ebből a célból Genfben 1.500 árucikk jegyzékét terjesztették elő, ame­lyeknél az USÁ-nak csökkentenie kell a vámdíjakat. A harc végéig mintegy 30 nap van, de az amerikaiak már most hangoztatják, hogy nem hagyják magukat. Az USA elnöke el van szánva arra, hogy Johnson-mene­­tet indítson, amely folytassa az előző menet művét. A Kennedy­­menet számára Genfben létreho­zott tárgyalógépezet tovább fog működni az új ,,menet" kereté­ben is. Az amerikai elnök azon­ban elővigyázatosan leszögezte, hogy csak abban az esetben kér felhatalmazást a Kongresszustól az ő menete számára, ha a régi keretében valamennyire is kéz­zelfogható eredményeket érnek el. I. IONESCU Alkudozás a vámtarifákról Genfben megkezdődött a Ken­­­­nedy-menet keretében folytatott­­ tárgyalások utolsó szakasza. E­­zeket a tárgyalásokat — mint ismeretes — John Kennedy, az­­ Amerikai Egyesült Államok volt elnöke kezdeményezte a külön­böző tőkés országok és ország­­csoportok közötti vámilletékek csökkentése céljából, hogy ezzel megkönnyítsék egyes termékek­­­­ bevezetését külföldi piacokra. A vámtarifákról való alkudozás im­már négy éve folyik az Ameri­kai Egyesült Államok és a Kö­zös Piac — a két fő tárgyaló fél — között. A mostani szakaszt nem azért tekintik az utolsónak, mert az összes többi lezárult és már csak egyes kérdések maradtak meg­oldatlanul, hanem azért, mert június 30-án lejár az Egyesült Államok elnökének adott meg­ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Marosvásárhely, Szovjet Hősök tere 2. sz. Tel. : 20—32 Előfizetések a postahivataloknál, levélhordóknál és önkéntes sajtóterjesztőknél. Nyomda: Nyomdaipari Vállalat Marosvásárhely, Poligrafiei utca 3. sz. Telefon: 26—43. Rendelési szám: 36 á á­ lamvezetésben. I ENSZ-kü­ldöttség Ar­enben Holnapra várják az ENSZ ade­­ni különbizottságának megérke­zését e brit protektorátusba. A bizottság feladata helyszíni vizs­gálatot tartani, megoldásokat ja­vasolni egy ideiglenes kormány megalakítására, a választások és az ENSZ-ellenőrzés megszervezé­sére, s így előkészíteni Aden füg­getlensége kikiáltásának feltéte­leit. Az ENSZ-bizottság megér­kezése előtt a brit hatóságok rend­kívüli intézkedéseket foganato­sítottak Adenben és az úgyneve­zett Dél-arábiai Államszövetség­ben. Politikai megfigyelők sze­rint e területen a brit csapatok, a sejkek és a szultánok a me­rényletektől rettegve élnek, no­ha szigorú biztonsági intézkedé­seket hoztak, hogy fékezzék a felszabadító mozgalom lendüle­tét. Nem sikerült azonban fel­számolni ezt a mozgalmat, amely egyre hevesebb tüntetésekben és a hazafias erők fokozódó akciói­ban jut kifejezésre. Adenben, a­­hol szinte minden órában bomba robban, a brit csapatok és csa­ládtagjaik szögesdróttal körül­vett, megerősített táborokban laknak, az utcákon rendőrökből és katonákból álló járőrök cir­kálnak. Szigorú közlekedési kor­látozásokat vezettek be, a repü­lőteret és a kikötőt erős katonai őrizet alá helyezték. A Megszállt Dél-Jemen Felsza­­badítási Frontja (FSOSY) kije­lentette, hogy bojkottálni fogja az ENSZ-bizottságot. Hangsú­lyozta egyben, hogy alkalmatlan­nak tekinti az időpontot a bizott­ság megérkezésére, mivel Ang­lia nem teremtette meg a kellő feltételeket az úgynevezett Dél­­arábiai Államszövetséghez tarto­zó Aden­a sejkségek és szulta­­nátusok lakosságának vélemény­­nyilvánítására. A bizottság tag­jainak gyakorlatilag nincs meg a lehetőségük ahhoz, hogy meg­vitassák a helyzetet az Arab félsziget népeinek igazi képvise­lőivel. Amint a FLOSY képvise­lői kifejtették, a brit hatóságok Adenben még mindig fenntart­ják a rendkívüli állapotot, a po­litikai foglyokat nem engedték szabadon, s minden igazi függet­lenségi megnyilvánulást elfojta­nak. Az Adenbe utazó ENSZ-bizott­ság először Londonban, majd pe­dig Kairóban megszakította út­­ját és tárgyalásokat folytatott hivatalos személyekkel. Az Al Ahram híradása szerint a kairói tárgyalások után bizo­nyos módosítás következett be a bizottság programjában. Elhatá­rozták ugyanis, hogy a bizott­ság látogasson el a Jemeni Arab Köztársaság fővárosába is, és ott folytasson tárgyalásokat a jeme­ni kormány képviselőivel. A bi­zottság tagjai — írja a lap — arra a következtetésre jutottak, hogy a Jemeni Arab Köztársaság véleménye igen jelentős a meg­szállt Dél-Jemen helyzete szem­pontjából. Az állítólagos Dél-arábiai Ál­lamszövetség kormánya -m­­inja az Al Akhbar — voltaképpen nem egyéb, mint Anglia eszköze, amelyet arra használ fel, hogy megvédje érdekeit a világ e ré­szében. Éppen ezért — teszi hozzá a lap — az ENSZ-bizott­­ságnak csak a FLOSZ képvise­lőivel kell tárgyalnia. Az ENSZ-bizottság vezetője e­­gy­ébként, mielőtt Kairóból a Szaud- Arábiában lévő Dzsiddá­­ba utazott, kijelentette, hogy nem fog találkozni a Dél-arábi­ai Államszövetség kormányának egyetlen tagjával sem, mert az ENSZ nem ismeri el ezt a kor­mányt. M. CHEBELEU GALLOIS TÁBORNOK KÖNYVE A NATO-RÓL PÁRIZS. (Agerpres). — A francia fővárosban megjelent Pierre Gallois volt légitábor­nok „A béke paradoxonjai" című könyve. A könyv olyan szervezetként tünteti fel a NATO-t, amely alá akarja rendelni Európát az USA po­litikájának. A New York He­rald Tribune a könyv megje­lenéséről hírt adva megjegyzi, hogy a könyvet Humphrey al­­elnök látogatása idején adták ki, olyan időpontban, amikor „a NATO-t megzavart *- Fran­­ciaország kilépése". A könyv az amerikai fegy­vergyárosok „kereskedelmi ügynökeként" tünteti fel a NATO-t. Gallois tábornok rá­mutat, hogy az utóbbi négy évben a nyugat-európai orszá­gok 9 milliárd dollár értékű fegyvert rendeltek az USÁ- tól, s hogy az Egyesült Álla­mok fokozatosan rávette eu­rópai szövetségeseit, hogy az Európában állomásozó ameri­kai csapatokat is eltartsák. A tábornok rámutat, hogy Ro­bert McNamara, az USA hon­védelmi minisztere „létre sze­retné hozni a fegyverzetek kö­zös piacát, amelyen Ameriká­nak jutna az oroszlánrész". A könyv szerzője adatokat kö­zöl, amelyekből kitűnik, mi­lyen előnyökkel j­árnak az a­­merikai ipar és kereskedelem számára a katonai kiadások, majd rámutat: „Minél nagyobb az ilyen termékek piaca, an­nál alacsonyabb ezek önkölt­sége. Következésképpen Ame­rika határain túl olyan klien­seket kell szerezni, akik elég gazdagok és vásárolni akar­nak. Ehhez a NATO kitűnő eszköz". Gallois a továbbiakban rá­mutat, hogy a fegyvereladás terén leginkább Anglia síny­lette meg az amerikai konkur­­renciát. „Wilson úr kapitulált az ilyen irányú amerikai kö­vetelések előtt". A fegyverze­tek terén a brit tervek több­ségét útközben sutba dobták, s a rájuk költött sok millió font sterling veszendőbe ment. A francia kormány szilárd ál­láspontjára volt szükség ah­hoz — írja a szerző —, hogy London ne mondjon le a Con­­corde-tervről (e terv alapján Anglia és Franciaország közö­sen szuperszonikus utasszállító repülőgépet akar előállítani). „Politikai és társadalmi szempontból — írja Gallois tá­bornok — az amerikai politi­ka gátolja Nyugat-Európa fej­lődését. A nyugat-európai or­szágok fokozatosan kénytele­nek lesznek bezárni műegye­temeiket, laboratóriumaikat, kutatóközpontjaikat, s csak arra oktatni az ifjúságot, hogy külföldi szabadalmak alapján dolgozzanak". 40.469 .

Next