Vörös Zászló, 1967. augusztus (19. évfolyam, 180-204. szám)
1967-08-01 / 180. szám
A KISKUKULLÓ MENTÉN SÜRGETŐ az aratás befejezése Mindazok ellenére, hogy a rajonban már számos MTSZ-ben végeztek, vagy máig végeznek a búza aratásával, mégis nem kevesebb, mint 1200 hektáron lábon áll még a kenyérgabona. Pedig az időjárási feltételek itt is kedveztek e munkának, s a termelőszövetkezetek megfelelő számú kombájnnal rendelkeztek ahhoz, hogy a tervezett határidőre befejezzék ezt a fontos munkát. Kóródszentmártonban késve kezdték meg az aratást, s így eddig a 450 hektárból 380 hektárról vágták le a búzát. Ennek a késésnek egyik „eredménye“, hogy a legtöbb helyen már pereg a szem, s még ha kombájnokkal állnak is bele, sok lesz a veszteség. Az aratás kezdete óta négy kombájn állandóan dolgozik, de mert gyomosak a búzák, sok esetben egy-egy kombájn naponta nem vághatott le többet 1,5—2 hektárnál. A kombájnok mellett naponta még 160 szövetkezeti tag (három faluból) sarlóval is vágja a termést. Ily módon napi 25 hektáros üzemet biztosítottak, ami ha kezdetben elég is volt, most már kevésbé az, mert mint már említettük, a gabona túlérett és igen pereg a szem. Egyébként a kóródszentmártoniak a 120 hektáron vetett Bezosztájából körülbelül 50 hektárról még nem vágták le a termést. Most, hogy a 4-es és 7-es brigádokban már végeztek az aratással, a termelőszövetkezet vezetősége a legsürgősebben csoportosítsa át az erőket, segítsék az elmaradt brigádokat, hogy mielőbb fejezhessék,be az aratást.. Az árpa aratását a 120 hektárról befejezték, a hordással is végeztek és most kezdik a cséplést. Hasonló helyzettel találkoztunk a mikefalvi termelőszövetkezetben is. Jóllehet a 30 hektáron termesztett árpát már be is hordták,asztagba is rakták, de a búza még 30 hektáron lábon áll (a 180 hektárból). Itt is legutoljára hagyták a Bezosztáját, ami már amúgy is túlérett, mondván, hogy vetőmagnak kell, mert a jövőre kiterjesztik az ezzel a fajtával bevetett területeket. Az, hogy az aratás így elhúzódott, itt is azzal magyarázható, hogy a rendelkezésükre álló két kombájnt teljesítő képessége alatt használták ki, s mert a férfi munkaerőnek jó része, mikor a legjavában folyt az aratás, két napig a szénát hordta. A széna most már kazlakban van, de a búzából jónéhány ezer kiló veszteséget számolhatnak ezért a késedelemért.. Mint mondották, Mikefalván még két napra való aratnivaló maradt, de ha az erőket jobban összefogják, talán egy nap alatt is végezhetnek azzal. Közben már a búza szérűre hordására is sor került. A termelőszövetkezet 12 fogata és a tehergépkocsi végzi ezt a munkát. Ez nem sok, de mint a termelőszövetkezet mérnöke mondotta, a múlt évben is ugyanennyi erővel rendelkeztek, s sikerült idejében befejezni a hordást. A heredtáji termelőszövetkezetben már napok óta múlt időben beszélnek a búza aratásáról. Kántor Ferenc brigádos már jó héttel ezelőtt jelentette, hogy befejezték ezt a munkát. Példáját a 2-es és 3-as számú brigád tagjai is követték. Szombaton pedig a 4-es brigád is végzett ezzel a munkával. Igaz, ebben az időszakban elnök, alelnök, könyvelő, brigádosok az irányító munka mellett, részt vállaltak, az aratásból is. Az úgynevezett „fix-normások“ rövid idő alatt 12 hektárnyi búzát arattak le, kötöttek kévébe. Közben Kántor Ferenc brigádjának szérűjén már felzúgott a cséplőgép is. Akad munka számára is, hisz a termelőszövetkezet fogatosai és teherkocsijai közben mintegy 100 hektárról hordták be a búzát. Az aratás befejezése tehát nem megállást, hanem újabb lendületet jelentett a héderfáji termelőszövetkezet tagjainak munkájában. A vezető tanács gondoskodott arról, hogy jól kihasználják a cséplőgépek teljesítőképességét. Ennek első biztosítéka a jól szervezett hordás. Naponta két teherkocsi, egy remorka és közel 50 fogat szállítja a kévéket a szérvre, ahol kora reggeltől késő estig zúg a gép. A cséplő csoportokat úgy szervezték meg, hogy megállás ne legyen a munkában. Abeosztott 26 ember rendszeresen váltja egymást, így ebéd idejére sem kell leállítani a gépeket. Előreláthatólag így Héderfáján az aratáshoz hasonlóan, a cséplés is gyors ütemben megy majd. 1 Szerencsés nyertesek Július 27-én Bukarestben tartották az autónyereményes betétkönyvek második negyedévi sorsolását. Tartományunkból kilenc szerencsés betétes könyvét húzták ki, s ebből négy marosvásárhelyi. Ezek egy Volgát, egy Fiat 850-est, és két 601-es Trabantot kapnak. Ezenkívül egy ludasi, toplicai és udvarhelyi betétes 1.000 MB Skoda típusú egy csíki és Tirnaveni-i betétes pedig 601-es Trabantot nyert. Vasárnap szervezték meg Marosvásárhelyen a tartomány legjobb műkedvelő művészcsoportjainak fesztiválját, amelyen több mint 1300 szereplő vett részt. A nagyszabású seregszemlére a Művelődési Palotában került sor, ahol a tartományi zsűri a legjobbakat az országos döntőre javasolta. Ezt követően a csoportok a somostetői szabadtéri színpadon is felléptek a nagyközönség előtt. Képünkön a Csíkszeredát műkedvelő táncosok láthatók. ♦ Ha IRE ment, hogy él . Lőrincfalván egy tanító, aki a leggyengébb előmentelű gyereket is bejuttatja a szakiskolába, éppen csak meg kell neki fizetnie a „tandíjat“. S amilyen nehéz most a bejutás, hát csaknem zarándokolnak hozzá a szülök, hogy csodatevő kegyeiből részesüljenek. Kihajtattam Lőrincfalvára, hátha alaptalanul rágalmazzák az illetőt. Kérdésemre kérdés a válasz. — A fináncoktól tetszett jönni? Előttem már bogarászhatták az esetét, ha egyenesen így kezdi — gondolom. — Nem a magánórákkal van baj — mondom. — Ön pénzt vett fel olyan címen, hogy egyik-másik gyereket bejuttatja a szakiskolába. Idegesen tördeli a kezét. — Hogy is lehet ilyet mondani, kérem? ... A bizottság leragasztott borítékban kapja a tételeket. Mendemonda az egész. — Mégis, mire készítette fel a gyerekeket? — Románia. Aztán megtudom, hogy, Dózsa György községben az alsó cikluson tanít kémiát és botanikát, emellett pedig karnagy is. — Sok tanítványa volt? — Elég sok... ■— S mind bejutottak? — Nem sikerülhet mindenkinek. — És mennyit fizettek? — Legtöbbjétől el sem fogadtam a pénzt. Panaszkodnak, hogy aki nem jár ide, kevés az esélye, hogy bejusson. Ezzel szemben ön nem román szakos, tehát nem is tud nekik annyit nyújtani, mint egy szaktanár. Ezenkívül pedig, ha egy gyerek hét év alatt nem tanult meg annyira románul, hogy a vizsgán átmehessen, nincs az a pedagógiai csodamódszer, ami pár oltycia hét alatt bepótolhatná a hiányt... És hol marad még a számtan? Emberem némi habozás után elárulja négy gyerek nevét, akiknek sikerült. Három újfaluban lakik, egy pedig Csibán. Imi ASSZONY ijedten át huppan le az ágy szélére és kijelenti, hogy gyógyszert szed, nem tud a kérdéseimre válaszolni. Ne is faggassam a gyerek felől. Egyébként neki semmi köze Fekete Lacihoz. Kiszólítja a férjét: — Gyere, beszélj te... A gazda nem ismeri a tanítót! A fia pedig nem járt hozzá, ami azt jelenti, hogy egy bánit sem adtak neki... Elmegyek egy másik gyerek szüleihez. Az asszony éppen varr, és a férje nélkül ő sem László riportja akar beszélni. Aztán az ember is előkerül. — Miféle tanító, kérem? — kérdezi s nagyot néz. — Állítsa ide azt a tanítót, aki azt mondja, hogy a fiamat tanította. .. Pénz? Soha egy fillér ki nem ment ebből a házból effélére. Ez szent!... Nem is marad négy fal között, indul kifelé és a következő percben a tehenét reklámozza. — Farta, Pompás, hagyta... Ahogy kilépek a kapun, érkezik a gyerek. — Mondja csak, járt magánórákra Fekete László tanítóhoz? — fordulok hozzá. — Jártam. .. — És mennyit fizettek? — Ezt az anyámék intézték!... A harmadik háznál szintén nem akarnak „az ember nélkül“ beszélni... . Ugyanaz a megszeppenés és titoktartás, mint az imént, csupán ennyi különbséggel: — Az én fiamat nem kellett tanítani, jó esze van annak. .. Megtudtam, hogy Fekete László a szülőfalujából nem készít elő gyerekeket. Hogyisne, hogy a közeli ismerősök, akikkel naponta találkozik, felelősségre vonják, ha netán nem sikerülne a felvételi. És kiderült, hogy Feketét nemrég a rajoni tanügyi osztály vonta kérdőre „magánóráiért“. A vizsgálat tovább tart, mert bebizonyosodott, hogy a „bejuttatás“ címen ezreket zsebelt be. Ezt titkolta hát az a néhány szülő is, akivel beszéltem. Végül pedig elárulom, hogy miben rejlik Fekete László „varázsereje", az a bizonyos protekció, amiről az emberek beszélnek. Megígéri a szülőknek: — A maga fiát bejuttatom! Aztán a kisujját sem mozdítja a pártfogoltakért, várja türelemmel a vizsga eredményét. És akinek valóban sikerült bejutnia, az azt hiszi, nem a saját tudásának, hanem a közbenjárásnak köszönheti, s elsuttogja másoknak is a siker „titkát“. Persze, csak bizalmasan, így verbuválódnak aztán az újabb hiszékenyek. A „magánórákra“ pedig csak a látszat kedvéért járnak a gyerekek, hogy ha netán kérdőre vonnák Feketét, miért vette fel a pénzt, legyen mivel megindokolnia. S a szülők? Ők tudatos cinkosai ebben a sakkhúzásban, miközben észre sem veszik, hogy tulajdonképpn csúful, a falhoz állították őket. És akinek szekundákat hoz a vizsga? Hát igen, ezek jelentették végül is fel a szélhámos tanítót. ynag proletárjai, egyesüljetek ! AZ RKP MAROS-MAGYAR AUTONOM TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA XIX. évfolyam 180 (4868) szám 1967. augusztus 1. kedd Ára 25 báni Hazánk a nemzetközi kiállításokon és vásárokon Az év második felében országunk 30 nemzetközi vásáron és kiállításon vesz részt. Kiállítják a román termékeket Damaszkusziban, Zágrábban, Bécsben, Plovdivban, Belgrádban, Brüsszelben, Koppenhágában, Kölnben, Frankfurtban, Lyonban, Manchesterben, Moszkvában, Párizsban, Pármában és másutt. E kiállításokon Románia gépeket, vegyipari és faipari termékeket, élelmiszer- és könnyűipari termékeket, iparművészeti cikkeket, könyveket mutat be. A lipcsei, a brnoi, a bari és a sydneyi vásáron kereskedelmi irodát nyitunk, ezenkívül számos saját kiállítást rendezünk. Többek között román bútorkiállítás nyílik Leningrádban. Az accrai és a teheráni állandó román kiállításon újabb sajátos termékeket mutatunk be. A soronlevő kiállításokon és vásárokon olyan termékeket mutat be országunk, amelyek első ízben kerülnek a külföldi közönség elé: horizontális és vertikális revolveresztergákat, fafeldolgozó textil-, élelmiszeripari gépeket, építőipari berendezéseket, elektrotechnikai felszereléseket és készülékeket. A vegyipar festőanyagokat, műanyagokat, szerves oldószereket mutat be. HÍREK ■ ESEMÉNYEK ■ HÍREK ■ ESEMÉNYEK ■ HÍREK ■ ESEMÉNYEK ■ HÍREK Megbeszélés a sportcipő minőségéről ♦ . • '.'il U. *• - 1 '• ? -'h A Könnyűipari Minisztérium, a sport-szakemberek, a kereskedelmi egységeink küldöttei, valamint a régeni Sportfelszereléseket Gyártó Vállalat vezetősége, technikusai, mesterei, minőségi ellenőrei megbeszélést tartottak a sportlábbelik és felszerelések minőségéről. Sor került ez alkalommal az utolsó évnegyed, valamint 1968 első évnegyedére szóló szerződések megkötésére. A vállalat termékeiből kiállítást szerveztek, 24 sportlábbeli modellt, 13 féle sportzsákot és 3 fajta boxkesztyűt mutattak be. A két napos megbeszélés hasznos tapasztalatokat nyújtott a vállalat dolgozóinak. (JENEI ÁRPÁD). Bővítik az ákosfalvi művelődési otthont Az ákosfalviak a nyári mezőgazdasági munkálatokkal párhuzamosan végzik a művelődési otthon bővítését is. Úgy határoztak, hogy augusztus 23 tiszteletére be is fejezik a munkákat. TÓTH József levelező A MAROSVÁSÁRHELY vegyi kombinát Egész népünk teljes mértékben egyetért a párt és a kormány külpolitikájával 40.000 kiló fagylalt fogyott el Július igazán, kánikulainak bizonyult, a hűsítő-és fagylaltkészítőknek pedig csúcsigénynek. Ebben a hónapban mintegy 40.000, kilogramm fagylaltot gyártottak, a Cukrász Helyi Közélelmezési Vállalat fagylalt laboratóriumában, csaknem annyit, mint 1961-ben egész évben. Egyetlen nap alatt, mint az elnyúlt vasárnap is, közel 2.000 kilogramm különféle fagylaltot, 1.500 darab parfét és kaszátát fogyasztottak a város cukrászdáiban. A 2. oldalon: Hozzájárulás a béke megszilárdításához Mint hazánk minden honpolgára, magam is élénk érdeklődéssel kísértem a Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának munkálatait, mely megvitatta pártunknak és kormányunknak az időszerű nemzetközi kérdésekben folytatottpolitiká-ját. A Nicolae Ceausescu, elvtárs előadói beszéde erőteljesen kifejezésre juttatta azt az elvszerű, realista, mélyen tudományos politikát, melyet pártunk a nemzetközi küzdőtéren folytat. Ez a politika kifejezi a szocializmus általános érdekeit és megfelel annak a törekvésnek, amelyet a román nép és az egész emberiség folytat a biztonságért, a békéért és haladásért. Mindnyájunkat hazafias büszkeséggel tölt el az a megbecsülés és tekintély, amelynek szocialista Románia örvend napjainkban az egész világon. Amint az évtizedek peregnek, a történelem homokóráján, úgy dőlnek romba a gyarmatbirodalmak, a nemzeti felszabadító mozgalmak hatására. A népek erőteljesen harcolnak nemzeti függetlenségükért. Ezzel párhuzamosan nő azok száma, akik a népek közötti békés együttélésért, az államok szuverénításáért küzdenek. A béke erőinek térhódítása mellett — mely örömmel tölt el minden igaz hazafit —, aggasztó jelenségek is felütik fejüket a nemzetközi életben. Az imperialisták — a haladás legfőbb gátlói — a ■ .legkülönbözőbb eszközökkel mérgezik a békés légkört.’Nicolae Ceaușescu elvtárs hangsúlyozza, hogy egyike a legsúlyosabb fenyegetéseknek a világbékére nézve a vietnami háború. Pártunk álláspontja, melyhez teljes egészében fenntartás nélkül csatlakozom én is, az hogy minden erőfeszítést meg kell tenni a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának azonnali és feltétel nélküli beszüntetéséért, az Amerikai Egyesült Államoknak a vietnami nép ellen viselt háborúja megállításáért. Biztosítani kell a genfi egyezmény rendelkezéseinek alkalmazását, a vietnami nép azon jogának tiszteletben tartását, hogy önmaga, külső beavatkozás nélkül, döntsön sorsa felől. Mindezek a béke erőinek jelentős győzelmét képezik és rendkívül pozitív befolyást gyakorolnak az egész nemzetközi helyzetre. Dr. JAKAB Kálmán Csík rajoni főorvos A béke, az ország és a nép felemelkedésének záloga Végig a Küküllő-mentén, s így termelőszövetkezetünkben is nagy megelégedéssel, őszinte büszkeséggel hallgattuk a rádióban, olvastuk az újságból Nicolae Ceaușescu elvtársnak, pártunk és kormányunk külpolitikájára vonatkozó előadói beszédét. Az idei gazdag termés betakarításának kellős közepén ért bennünket ez a nagy esemény, a békés építőmunka újabb szakaszában, mely még egy lépéssel előbbre viszi termelőszövetkezetünk tagságát a párt által kijelölt úton a jobblét, a felemelkedés felé. Tudjuk, meggyőződésünk az, hogy az ország felemelkedésének egyik alapvető feltétele a békés építés. Pártunk egész politikáját, egész országépítő programját az a nemes cél hatja át, hogy minél erősebbé tegye hazánkat, hogy erősítse ezáltal a világ népeinek azt a nagy táborát, amely a békét óhajtja, amely a békéért, a népek közötti egyetértésért, a pusztító háborúk felszámolásáért küzd. Ismételten meggyőződtünk arról, hogy pártunk külpolitikájának fő célja hozzájárulni olyan nemzetközi légkör megteremtéséhez, mely biztosítja hazánkban és az egész világon a nyugodt, békés életet, azt, hogy minden egyes ember asztalára bőséggel jusson minden. Ezért én és termelőszövetkezetünk minden egyes tagja, románok, magyarok, németek szívvel lélekkel támogatjuk pártunk, kormányunk külpolitikáját, amelynek magvát a béke megvédéséért tett erőfeszítések képezik és amely biztos záloga hazánk, az egész nép felemelkedésének. Ezt a politikát minden erőnkkel támogatjuk azáltal, hogy szántóföldjeinkről mind nagyobb, gazdagabb termést takarítunk be és termelőszövetkezetünket a bőség forrásává alakítjuk át. BULATH ANDRÁS, a héderfájai termelőszövetkezet elnöke.