Vörös Zászló, 1967. november (19. évfolyam, 257-282. szám)
1967-11-21 / 274. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ RKP MAROS-MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA XIX. évfolyam 274 (4962) szám 1967. november 21. kedd Ára 25 irámi Az RKP HD plenáris mese dokumentumainak megvitatása Megjavul a községgazdálkodási tevékenység Minthogy a közigazgatásban dolgozom, megkülönböztetett figyelemmel olvastam el már megjelenése napján és azóta is tanulmányozom a Románia közigazgatási-területi megszervezésének javítására és a falusi helységek szisztematizálására vonatkozó dokumentumot. Mint abból kitűnik, a helyi közigazgatási szervek hatáskörét növelik, a közbeeső adminisztratív láncszemeket kiiktatják, s a közigazgatási munka egyszerűbb, hatékonyabb, gazdaságosabb lesz. örömmel vettem tudomásul, hogy a hagyományoknak megfelelően, a nagyobb városokat municipiumoknak lehet minősíteni, az eddigieknél jóval nagyobb hatáskörrel. Az új pártdokumentum az eddigieknél is nagyobb távlatokat nyit Marosvásárhely fejlődése előtt. A népi hatalom éveiben a mi városunk is nagy átalakuláson ment át. Az egész ország rohamos fejlődése azonban az eddigieknél még nagyobb ütemet diktál. Már ez is szükségessé teszi, hogy a közigazgatási tevékenységből mielőbb kiiktatódjanak azok az ügyintézési módozatok, amelyek nem felelnek meg az új társadalmi feltételeknek s útját állják a fejlődésnek-Mint ismeretes, javaslat hangzott el, hogy Marosvásárhelyt nyilvánítsák municipiummá. Személy szerint és választóim nevében is a legnagyobb odaadással támogatom e javaslatot, mert úgy vélem, hogy csakis így fognak megoldódni az utóbbi másfél évtized alatt megnövekedett helység községgazdálkodási problémái. Mint ismeretes, az utóbbi években elég sok bírálat érte a városi néptanács bizonyos szerveit a községgazdálkodási feladatok megoldását illetően. E bírálatok jogosak, helytállóak. Viszont úgy vélem, egyes hibák felszámolására a lehető legnagyobb jóindulattal sem tudtunk néha hatékony intézkedéseket foganatosítani, mert a városi néptanács hatásköre bizonyos kérdésekben csak látszólagos. Marosvásárhelyen néhány nagy jelentőségű községgazdálkodási jelleggel rendelkező vállalat működik. A községgazdálkodási feladatok megoldásánál mégse számíthatunk rájuk, mert bár a városi néptanács látszólagos irányítása alatt állnak, lényegében a tartományi néptanácsnak az alárendeltjei. A mi jogunk e vállalatok esetében a bírálatra és a személyi felelősségvonásra terjed ki, így van ez a Közüzemmel, a Lakásgazdálkodási Vállalattal s az IPCI- vel is. Mi, akik elsősorban ismerjük a város igényeit, a fent említett vállalatok tervét nem tudjuk a szükségleteknek megfelelően összehangolni, mert közvetlenül a tartományi néptanácstól kapják a feladatokat, nem is beszélve az anyagi eszközökről. A tartományi néptanácsi szervek pedig néha elég kitartóan ragaszkodnak az elavult előírásokhoz, idejét múlta, nehézkes megoldási formákhoz. Vagy néhány más olyan probléma, amely nekünk és a lakosságnak is sok kellemetlenséget, bosszúságot okoz: például a város útjainak, parkjainak, zöldövezeteinek a gondozása, gyarapítása. Bár van olyan egysége a városi néptanácsnak, amely ezzel foglalkozik s ért is el eredményeket, azok meg se közelítik a lehetőségeket. S e tekintetben is néhány idejét múlt intézkedés —, amely nem felel meg sem az anyagi eszközökkel való takarékoskodásnak, sem a gyors ügyintézésnek — képez akadályt. Bizonyos városgazdálkodási problémákat néha azért nem tudtunk jól megoldani a park és a zöldfelületeket gondozó egységünkkel, mert bár ez hozzánk tartozik, az alkalmazottak munkáslétszámát, béralapját, valamint az ösztönző anyagi eszközöket a tartományi néptanács túlzottan nagy hatáskörrel, sok feladattal felruházott szervei intézik. Részükről ugyan megvan a jóindulat e fonákságok megszüntetésére, de a jelenlegi közigazgatási felépítés, bizonyos jogi normák nem adnak erre lehetőséget. Mint a fentiekből is kitűnik, hol párhuzamosságok mutatkoznak a néptanácsok bizonyos szerveinél, hol pedig nincs megfelelő hatáskörük a városi néptanácsoknak. Ezzel magyarázható, hogy a községgazdálkodás, amely a néptanácsok tevékenységében elsőrendű probléma kellene, hogy legyen, ma néha csak másodrendű fontosságú. Mindarra, amit elmondtam, úgy vélem, orvoslást a plenáris ülés dokumentumai jelentenek és a december elején sorra kerülő országos pártkonferencia, amelyet mi, akik a közigazgatás területén dolgozunk, úgy tekintünk, mint fontos határkövet a közigazgatási tevékenység magasabb szintre való emelésében. BARÓTI Lajos, a marosvásárhelyi városi néptanács végrehajtó bizottságának alelnöke Proiesti északi lakónegyede A mai számban: SPORT (2. old.) A VÁROS IVÓVÍZ ELLÁTÁSÁRÓL (3. old.) A FONT STERLING FEKETE HETE (4. old.) Új flotációs vonal A Bajáni Bányaipari Vállalat jövő évben egy újabb flotációs vonallal bővül. Felépült már a flotációs csarnok, a malomrészleg és nemsokára befejezik a felaprózott érc tárolására szolgáló silót. A berendezések felszerelésére jövő év első felében kerül sor. Rönkgyűjtő sodronypálya a nehéz terepre A meredek, nehezen megközelíthető vágterületekről többnyire igás állatokkal húzzák ki a faanyagot a legközelebbi közelítési útvonalhoz. Laczkó Alajos, a Szovátai Fagazdálkodási Vállalat technikusa egy olyan összegyűjtő sodronypályát tervezett, amellyel —1 700 méteres körzetben — a legnehezebb terepviszonyok közepette is kiszedhetik majd a gömbfát. Az új típusú sodronykötél-pályával feleslegessé válik az igásvontatás, a meredek oldalú völgyekben pedig kiküszöbölik az eregetést, ami mindig zúzódással, hasadással, egyszóval anyagveszteséggel jár. ~~ Nicolae Ceau$e$cu elvtárs fogadta a Szovjetunió bukaresti nagykövetét Nicolae Ceau$escu elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára 1967. november 20-án, hétfőn fogadta A. V. Basov elvtársat, a Szovjetunió bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, ennek kérésére. A fogadás meleg, elvtársi légkörben folyt le. A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS ÜLÉSSZAKA A néptanácsok szervezéséről és működéséről szóló 1957. évi 6. számú törvény 9. és 11. szakasza értelmében, a Maros-Magyar Autonóm Tartomány Néptanácsa 1967. december 3-án 8 órakor tartja XII. ülésszakát a tartományi néptanács székházának üléstermében, a következő BRANIS LÁSZLÓ elnök NAPIRENDDEL: 1. A tartományi néptanács végrehajtó bizottságának jelentése a műkedvelő művészeti mozgalom fejlődéséről és a tartomány folklórkincseinek feltárásáról. — Az állandó bizottság társjelentése a fenti tevékenységgel kapcsolatban. RADU STEFAN titkár A „PETRU RAREȘ" NAGYSIKERŰ BEMUTATÓJA Az utóbbi évek egyik legnagyobb sikerű bemutatóját tartotta szombat este a marosvásárhelyi Állami Színház magyar tagozata. Régi hagyomány, hogy a színház élenjáró hazai szerzők darabjait tűzi műsorra, nem egyszer többet is évadonként. A darab megválasztásában, rendezői koncepcióban, a szereplők kijelölésében azonban talán ez alkalommal nagyobb hozzáértésről, megfontoltságról tett tanúbizonyságot, mint az eddigiek során. Horia Lovinescu drámairodalmunk legmarkánsabb képviselői közé tartozik, a vásárhelyi közönségnek is nem egy alkalommal volt lehetősége meggyőződni tehetségéről. Petru Rares című színműve, amit szombat este láthattunk először városunkban, nemcsak Horia Lovinescu munkásságában, de egész jelenkori drámairodalmunkban kiemelkedő helyet foglal el. Lovinescu vallomása szerint azért választotta színműve központi alakjának ezt az ellentmondásaiban is emberi, kora fölé magasló fejedelmet, mert sokkal többet jelentett az ország számára, mint amit tudunk róla, többet jelentett nemcsak nemzeti, de európai politikai szinten is, mint amennyiről a tankönyvek beszámolnak. Ezt támasztja alá II. Iorga megállapítása is, aki így ír a fejedelemről: „Majdnem húsz évi merész uralkodásának, — mely képes volt szembeszállni bármilyen veszéllyel — meg volt az a nagy érdeme, hogy belekeverte Moldovát és népének nevét a kor minden nagy problémájába.“ Krónikások, utazók számolnak be arról, hogy bölcs uralkodó volt, jártas a filozófia, asztrológia tudományában is. Egyszóval, egy olyan történelmi személyiségről van szó, aki föltétlenül figyelmet érdemel részünkről, és hálás téma lehet a múltba tekintő író számára. A színház előadása alapján bátran elmondhatjuk, a szerző elképzelése megvalósult az együttes játékában. Mint ahogy ez a színdarab nem egyszerűen tudományos felidézése egy kornak, egy nagy fejedelemnek, hanem irodalmi mű, amely megengedi a művésznek, hogy a tárgyi hűség mellett mondanivalójának megfelelően alkosson típusokat, helyzeteket, konfliktusokat, úgy a színház együttese is alkotó módon kezelte a darab nyersanyagát. Hű maradt a szerző célkitűzéseihez, pontról-pontra valósítja meg elképzeléseit, de mindehhez hozzáadja a színpadi művészet többletét, azt a megelevenítő erőt, ami a rendezői felfogás alapján számunkra, a nézők számára felejthetetlenné teszi az előadást, s így a fejedelem komplex és mégis vonzó alakját, azt a kort, amelyben élt, azt a népet, amely számára egységet kívánt, s szabadságot a bojárok hatalma alól. George Teodorescu ezúttal is bebizonyította kivételes rendezői képességeit, olyan biztos kézzel irányította a hatalmas szereplő gárdát — amely magába foglalja a tagozat csaknem minden tagját —, hogy mindvégig úgy érezzük, közvetlen részesei vagyunk a darabnak, együtt vívódunk, együtt lélegzünk alakjaival. Ebben oroszlánrésze van természetesen a főszereplőknek, mindenekelőtt a fejedelmet alakító Tóth Tamásnak. Tóth Tamás hosszú ideig készült egy testére szabott főszerepre, úgy érezzük, ezúttal megtörtént a szerep és művész első nagyobb méretű, sikerült találkozása. Szinte matematikai pontossággal építette fel szerepét, hogy az előadás folyamán minden tekintetben a szerző és rendező elképzeléseinek megfelelően alakítson, mégis igazi alkotó művészként álljon elénk. De a darab lehetőséget nyit, hogy számos más művész is nyitson, beleértve a fiatalod! azokat is, akiket eddig rPabban láthattunk. Magával rag^óva Lohinszky Lóránd Gro ore Borcája, vagy Csorba Adrás, Tamás Ferenc, Bács Ferenc, Tanai Beim játéka. Kiss László, Magyari Gergely, Nemes Levente, Ferenczy István és mások szereplése bizonyítja, hogy kellő tehetséggel, ügyszeretettel miként lehet kevésbé jelentős szerepeket is emlékezetessé tenni. Mindent egybe véve, megérdemelt sikert aratott Vásárhelyen a színdarabés a művészegyüttes egyaránt, reméljük, ugyanilyen sikertesz részük a Drámai színi. , 3.e országos fesztiválján is (dece 10 és 10—20 között), amelyre a magyar tagozat ezzel a darabbal készi ... SZ. K. Tóth Tamás és Lohinszky Lóránd a Petra Rarel-ben Az országos döntőn résztvevő műkedvelők előadása jó sem fá elszakadni! Vasárnap a marosvásárhelyi Művelődési Palota nagytermében léptek dobogóra tartományunknak azok a műkedvelői, akik a Vili. országos verseny tartományi szakaszán a legjobb eredményt érték el. A mostani nyilvános előadás célja volt; még egyszer számba venni a tartományunkat képviselő csoportok képességeit, javítani azok művészi színvonalán, egységessé, gördülékennyé tenni az egész műsort. A nagy erőpróbáig szinte egy hét van, addig még sokat lehet csiszolni, formálni a versenyen résztvevő csoportok, együttesek műsorán. Vasárnap a műkedvelőkön némelykor lámpaláz, zavartság és az ebből adódó bizonytalanság érződött, összességében azonban túlzás nélkül állíthatjuk hogy az előadás szép volt és sikeres, tükrözte tartományunk népművészetének gazdagságát. Sok csoport, együttes teljesítményén azonban látszott a nyári kiesés, a próbák hiánya. Érződött, hogy csak most, a főpróba előtti napokban kezdtek ismét komoly munkához. A tartományi döntőn, valamint a tartományi seregszemlén majdnem ugyanezek a csoportok szerepeltek, összehasonlítva akkori teljesítményüket a mostanival, azt kell mondanunk, hogy az előbbi jobb és szebb volt. Ez viszont arra kötelezi a csoportok, együttesek vezetőit, az e csoportokért felelő szakembereket, hogy a hátralévő napokban minden órát kihasználjanak műsoruk csiszoltabbá tételére. Mert a Brassóban sorra kerülő országos döntőn a zsűri nem lesz „elnéző“, „megértő“ a nem megfelelő színvonalon szereplő csoportok iránt. Minden csoport, együttes teljesítményét a tényleges értéke szerint bírálják el. Az országos döntőn nem fog minden csoport első, második, vagy harmadik helyezést elérni. De mindeniknek képessége, tudása javát kell nyújtania. Az egyik neves bukaresti szakembert a legutóbbi távolsági vetélkedő után megkérdezték, mi a véleménye a csoportok szerepléséről?• Röviden így foglalta össze: „Úgy vélem, ebből a neves vetélkedésből a népművészet létrehozója, ápolója, maga a nép kerül ki győztesen“. Véleményünk szerint teljes egészében vonatkozik ez a műkedvelőkre is s ebben rejlik a Vili. országos verseny erkölcsi sikere. E siker érdekében pedig érdemes, kell dolgozni. Az előadás után néhány szakember véleményét is kikértük a csoportok teljesítményéről. SZALMÁN LÓRÁNT: — Az országos döntőn tartományunkat hat kórus képviseli. Köztük a 130 éves szászcsávási, a nagymúltú gerebenesi, a ditrói és mások, örvendetes, hogy régi hagyományokkal rendelkező kórusok ismét munkához kezdtek és szépen szerepelnek. A kórusok repertoárja jó, átfogó. A népdal- és tömegdal-feldolgozások mellett a klasszikus irodalom gyöngyszemei is megjelennek. Viszont az országos döntőig még sokat kell csiszolni a művészi színvonalon. Vonatkozik ez különösen a régeni tanügyi és a gerebenesi kórusra. SZÉKELY DÉNES: — Hat tánc- és két folklóregyüttes vesz részt az országos döntőn. Repertoárjuk igényes, szép és gazdag. Persze, nem szabad elbizakodni. Sokat kell javítani a kompozíció művészi és technikai kidolgozásán. A cél, az eredetiség mellett, a magas művészi színvonal biztosítása kell, hogy legyen. A dumbravai furulyások Az alsósófalvi táncegyüttes ——^1—Nici lll. H.N . J.,1111 — fogadós az Államtanács elnökénél Chivu Stoica, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke november 20-án, hétfőn fogadta Carl Rappe bárót, Svédország új rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét Románia Szocialista Köztársaságban és átvette tőle megbízólevelét. Carl Rappe nagykövet és Chivu Stoica elnök beszédet mondott. Ezután az Államtanács elnöke és a svéd nagykövet között szívélyes beszélgetés folyt le. TANULSÁGOS kirándulások A marosvásárhelyi Unirea iskola nevelőközössége azt tartja, hogy egy jól szervezett kirándulás felér egy egész leckesorozattal. Mind az elmúlt iskolai évben, mind a mostaniban számos jól sikerült kirándulást szerveztünk a tartományban és az ország más vidékére. 1967 januárjától mostanig az iskola több mint 900 növendéke 16 kiránduláson vett részt. Megtekintették többek között a kolozsvári Néprajzi Múzeumot, a Botanikus kertet, Mátyás szülőházát, Segesváron a várat, múzeumot, Petőfi emlékművét stb. A nyár folyamán egy hét napos kirándulás keretében Brassóba, Cimpinara, Doftanara, Ploiestire, Bukarestbe, Pitéébe, Curtea de Arge?re, az Arge?i Vizierőműhöz stb., látogattak el. Az új tanévben is már 6 kirándulást szerveztünk. Megtekintettük Régent, Tordát, Szebent stb. Ebben a tanévben megalakítottuk a turisztikai köröket. Célkitűzéseink közé tartozik hazánk szépségének, gazdagságának, történelmi nevezetességeinek és új vívmányainak a megismerése. A terv szerint ebben az évben Dévára, Hunyadra, Mezőhavasra, Fogarasi havasokba látogatunk. Ezenkívül tervbe vettünk egy hét napos országos kirándulást is. DOBOS Sándor tanár