Vörös Zászló, 1967. december (19. évfolyam, 283-308. szám)

1967-12-03 / 285. szám

[Viáa proletárjai, egyesüljetek ! AZ RKP MAROS-MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA Az RKP KB plenáris mese dokumentumainak megvitatása a HITEL - a hatékonyság fokozásának fontos eszköze IOAN OTELEA, a Nemzeti Bank tartományi bliókjának igazgatója A nemzetgazdaság vezetésének és tervezésének szüntelen tökéle­tesítése, amelyet a párt Központi Bizottságának nemrég lezajlott plenáris ülése megvitatott, a ter­melés, pénz és hitel ellátásával s a szükséges pénzalapok biztosítá­sával kapcsolatban rendkívül je­lentős feladatokat ró a pénzügyi- és bankszervekre. Az Irányelv-tervezetből világo­san kitűnik, hogy a nemzetgaz­daság tervezésének és vezetésé­­­nek a szocialista Románia fejlő­dése jelenlegi szakasza szintjén történő megjavítása növeli a pénz és hitelellátás fontosságát. Az Irányelv-tervezet helyesen álla­pítja meg, hogy a pénzügyi- és bankszerveknek nagyobb mér­tékben kell hozzájárulniuk a tervmutatók megvalósításához és túlszárnyalásához, az anyagi és pénzeszközök vállalatokban tör­ténő ésszerűbb felhasználásához. Erélyesebben kell visszaverniük azokat a hiányosságokat, ame­lyek nem gazdaságos, hiábavaló kiadásokhoz vezetnek. _ Az RKP KB Irányelv-terveze­te időszerűnek tartja, hogy job­ban összekapcsoljuk a bankhitelt a termelés és az áruforgalom szükségleteivel. Ez növelni fogja a bankszervek operativitását, a hitelek tervszerűsítésében és ki­utalásában. Ennek véghezvitele viszont megköveteli a túlzott központosítás kiküszöbölését és azt, hogy a jövőben az operatív bank-egységeket nagyobb mér­tékben be kell kapcsolni a válla­latok termelőtevékenységének tá­mogatásába, jövedelmük gyara­pításába. Ennek érdekében bőví­teni kell az operatív bank-egysé­gek illetékességét és hatáskörét. A hitel aktív szerepét a kamat segítségével is biztosítani kell. Az Irányelv-tervezet értelmében a kamatokat differenciáltan a kölcsön természetétől, a visszafi­zetési határidőtől, valamint a vállalatok pénzügyi helyzetétől függően fogják alkalmazni. Ez viszont arra ösztönzi majd a vál­lalatokat, hogy a felvett bankhi­teleket a lehető legalaposabb megfontoltsággal használják fel. Megszüntetik azt a rendellenes helyzetet is, hogy egyes vállala­tok a rendelkezésükre álló anya­gi és pénzalapok helytelen fel­­használása miatt súlyos pénzügyi zavarokkal küzdjenek, szükség­leten felüli készletekkel kössék le pénzeszközeiket. Az ilyen válla­latok a hátralékos kölcsönök miatt jelentős összegeket fizet­nek ki büntető kamat címén, a­­nélkül, hogy az ezért a helyze­tért felelős személyek viselnék a következményeket. Ellenkezőleg, az illetők még prémiumokat is kapnak. Az eddigi gyakorlat azt mutat­ta, hogy a bankszervek még e­­gyes vállalatok vezetőségeinél is nagyobb következetességet tanú­sítottak az eladott áruk ellenér­tékének idejébeni bevezetésére. Más szóval a bankszervnek az volt a kötelessége, hogy ellen­őrizze az áru leszállítására vo­natkozó dokumentumok idejébe­ni benyújtását, gondoskodjék a haladéktalan elszámolásról, nyújtson hitelt a folyamatban lé­vő dokumentumokra és végül az, hogy ellenőrizze a megrendelők idejében történő számla fizetését. A bank és a vállalat közötti ilyen kapcsolatok hasznosnak bi­zonyultak. Hozzájárultak az ipa­ri termelés szüntelen növekedé­séhez, a többi tervmutatók meg­valósításához és túlszárnyalásá­hoz, nemzetgazdaságunk fejlődé­séhez. Románia jelenlegi fejlődési szakasza azonban megköveteli, hogy a bankrendszer a gazdaság irányításának és ellenőrzésének egyes adminisztratív formáit o­­lyan intézkedésekkel helyettesít­se, amelyek kapcsán a kamat na­gyobb szerepet játsszon a hitelek hatékony felhasználásában. A vállalatok vezetőségeinek a jövő­ben alaposabban ismerniök kell a termeléshez szükséges alapokat, beszerzésének forrásait s ugyan­akkor körültekintőbben megfon­tolniuk azok felhasználását. Tu­datában kell legyenek annak, hogy a differenciált hitelnyújtás differenciált kamatot is jelent, mely a vállalat jobb gazdasági tevékenységet ösztönző alapjai­nak felemésztéséhez vezet. A vál­lalatok vezetőit érdekeltté kell tenni a rendelkezésükre álló pénzalapok egyre ésszerűbb fel­­használásában és a szükségleten felüli készletek felszámolásában. Mindezekkel egyidejűleg érde­keltté válnak abban is, hogy ide­jében megkapják a leszállított á­­ruk ellenértékét, határidőben nyújtsák be az ehhez szükséges dokumentumokat, elkerüljék mindazon termékek gyártását, a­­melyeknek eladása nincs bizto­sítva stb. Mélységes meggyőződésem, hogy a nemzetgazdaság pénzellá­tási és hitelnyújtási rendszeré­nek megjavítására vonatkozó in­tézkedések a Románia szocialista fejlődése jelenlegi szakaszát jel­lemző többi mélyreható intézke­désekkel együtt, hozzájárulnak a termelőtevékenység minden te­rületén a termelés minőségének emeléséhez, a gazdasági haté­konyság növekedéséhez. Előrelátóbb,tervszerű munkát! MEZEI GYULA, az MTSZ-ek Gyergyó rajoni szövetségének elnöke Kevéssel azután, hogy létrejöt­tek a termelőszövetkezetek szö­vetségei, hallatszottak ilyen han­gok: miért volt rájuk szükség, jól meglettünk volna nélkülük is. Az élet azonban igazolta a szövet­ségek létjogosultságát, s amint az Irányelv-tervezet is hangsúlyozza, létrehozásuk reális szükséglet volt s hatásukat érezni a termelőegy­ségek tevékenységében. Nem aka­rok most kitérni arra a segítség­re, amelyet a termelőszövetkeze­tek gazdasági megerősítésében nyújtottunk. Arról világosan be­szélnek a hektárhozamok növelé­sében elért eredmények. Inkább néhány szervezési kérdést, javas­latot szeretnék felvetni, amelyek­nek megoldása feltétlenül hozzá­járul a termelőtevékenység to­­­vábbi javításához. Az elmúlt években falun is meg­honosodott az a rossz szokás, hogy csak azt tartották jó gyűlés­nek, amely legkevesebb 4-6 órát tartott. Lényegében azonban ez a felkészülés hiányát mutatta. Az elnök, alelnök felkészületlenül je­lentek meg a vezető tanácsi ülése­ken, így az ügyrendi kérdésekkel, az okmányok tanulmányozásával is órák teltek el. S ez volt a hely­zet a közgyűléseken is. Nem cso­da, ha azok unalmassá váltak. Csökkent a látogatottságuk. Úgy próbáltunk segíteni a helyzeten, hogy minden gyűlés előkészíté­sével valamelyik­ jól felkészült emberünket bíztuk meg, aki rend­szeresen részt vett annak leveze­tésében is, így elértük, hogy a szövetkezetek gyűlései hatékonnyá váltak, mindig a legfontosabb kér­déseket tárgyalják meg. Ugyan­csak a vezetés stílusának megja­­vítását, a felvetődő kérdések hoz­záértő megoldását szolgálja az a műszaki kollektíva is, amely egyik alelnökünk vezetésével működik és a pénzügyi-gazdasági kérdések helyes elintézésében nyújt állan­dó segítséget a termelőszövetkeze­teknek. Gyergyó közismerten burgonya­termesztő vidékként van számon­­tartva. S ezt az eredmények is igazolják. Az alfalviak például az idén is több mint 20.000 kilót ter­meltek hektáronként nagy terüle­teken. Szép eredményeket értek el a szárhegyiek és szentmiklósiak is. Érdemes volna tehát tanulmá­nyozni e növényfajta vetésterü­lete növelésének lehetőségét és azt is, hogy ez minek a rovására tör­ténjék. A jelenlegi megoldás e­­gyáltalán nem helyes, hisz más lehetőség nem lévén, a takar­mánynövényekből csípünk le, s ezt az állattenyésztés sínyli meg. Ugyancsak idevágó kérdés a gép­ellátás megjavítása. Azt hiszem, egy rajonnak sincsenek ilyen le­hetőségei a gépesítésre. A szárhe­gyi GTA gépparkja azonban már nem tudja kielégíteni az igénye­ket. A mezőgazdaságban sokszor problémát okoz, hogy későre gon­dolkozunk, így történt az idén is. Az eddig termelt rozsot nagyrészt búzával váltottuk fel. Igen ám, de a tervet nem az® év elején, hanem későre kaptuk meg, így már nem volt lehetőség, hogy beszerezzük a búzatermesztéshez szükséges műtrágya mennyiséget, vagyis, hogy megteremtsük a bőséges ter­més alapját. S ugyanezt mond­hatom az építkezési anyag ellá­tásról is. Az istállókhoz szükséges cement nagy részét a III. és IV. negyedévben kapjuk meg, holott ebben az időben már be kell köt­ni az állatokat az új istállóba. He­lyes volna tehát a kérdéseken el­gondolkozni, mert a mezőgazda­­sági termelés további növelése­ megköveteli az előre jól elgondolt, tervszerű munkát. Látkto ■ Unt ««dl ttr**há**ól A RÖNK ÚTJA i mű A Berzava vize, miután se­gédkezik a nyersvas és az acél születésénél és kikerül a resi­­cai tűzerődből, hatalmas réten hömpölyög tovább. A Gavin­­dari-on, ahogyan a rétet nevez­ni szokták, négy esztendővel ezelőtt jelentek meg a topográ­­fusok, műépítészek és építők, hogy lerakják az új Resica a­­lapjait. A sínpárok felett át­ívelő felüljáróról nagyszerű ki­látás nyílik az új negyedre. A harmonikus szimetriájú blok­kok, a közöttük futó műutak és sétányok, a gruppok és zöldövezetek, a járdák szélén strázsáló neonlámpák sora — minden magán viseli a modern urbanisztika jegyeit. Több mint 2.400 lakásban csaknem 10.000 resicai lakik a Berzava-réten. S a Berzava réti városrész még csak a kezdet. A további tervekről Gheorghe Avram, a városi néptanács elnöke beszél. Feljegyzünk néhány adatot: a 10.500 lakás négy és nyolc­emeletes blokkokban több mint 40.000 új lakót fogad majd be, Resica jelenlegi lakosságának több mint a felét; a jelenlegi üzletsor, kiskórház és gyógy­szertár mellett számos új szo­ciális-kulturális létesítmény ér­pül, további zöldövezetek léte­sülnek. Egyszóval: a Berzava réti új város a modern Resica lesz. Victor MURESAN, az Agerpres Bánát tartományi tudósítója XIX. évfolyam 285 (4973) szám 1967. december 3. vasárnap Ára 25 irám­ Marosvásárhely rajonban a hanyagság és a szervezetlenség késlelteti a mélyszántás befejezését A múlt hét közepén Marosvá­sárhely rajonból összeállított ankétunkban bíráltuk azoknak a nyárádmenti termelőszövetkeze­teknek a vezetőit, akik hozzák­­halasztják az őszi mélyszántás befejezését. Ugyanakkor felhív­tuk valamennyi termelőszövet­kezeti vezető, s a nyárádszere­­dai GTA vezetőinek figyelmét arra, hogy az elkövetkező na­pokban minden erőt összponto­sítsanak e munka sürgős befe­jezéséhez. Sajnos mindez amolyan fal­­rahányt borsó volt, legalábbis ezt tapasztaltuk a tegnap a Kis­­küllő mentén végzett őrjáratunk során. Elöljáróban hadd mondjuk még el azt is, hogy Marosvásár­hely vajonban nem kevesebb, mint 158 hektárról kell levágni még a kukorica­szárat több mit 1400 hektárról beszállítani, s mindezek mellett még több mint 700 hektár terület várja az őszi mélyszántást. Ezeknek a munkálatoknak a zöme a Küküllő menti ter­melőszövetkezetek tagjaira vár. Kelementelkén, Erdő­­szentgyörgyön, Hármasközség­ben, Makfalván, Kibéden, Sóváradon kivétel nélkül sok még a tennivaló. Makfalván például, ahol az e­­lőirányzott 380 hektár mélyszán­tásból még közel 120 hektár hát­ra van, csütörtök óta nem dol­goznak a traktorok. Szombaton például a 10 traktorból 7 a bri­gádszálláson vesztegelt, mert a­­mint azt Szabó Béni brigádos elmondotta Ferencz Levente kör­zeti technikus, a GTA vezetősé­gének utasítását tolmácsolva, revíziót rendelt el két traktor­nál, míg a többiek álltak. Ezek arra hivatkoztak: nem mehet­tek ki szántani, mert pénteken esett. Viszont ugyanúgy esett Remetén is, s itt mégis 6 trak­tort számoltunk össze a határ­ban! Arra is hivatkoznak a trak­toristák, hogy a kukoricaszárat nem szállították még be a me­zőről. Miért ez a huza­vona? Talán Battyán Bélát nem azért bízták meg az MTSZ vezetésével, hogy mindezek­nek a feladatoknak ide­jében eleget tegyenek? A ve­zető tanácsnak, a pártszer­vezetnek ehhez nincs égi­ szava sem? Úgy véljük, kell hogy legyen! Makfalván, akárcsak Szovátán és Erdőszentgyöngyön, a tagság számára kimért helyeken is dolgozhattak volna a traktorok. Ennek a munkának a megszer­vezésével az illető néptanácsok végrehajtó bizottságainak elnö­keit bízták meg. De sajnos sem Kálmán Imre, sem Galambfalvi Dániel, sem pedig Bartha Sán­dor elnökök nem tettek lépése­ket e tekintetben. Mire várnak, ki intézze el helyettük a község (város) lakosainak kérdését Vagy talán újabb ,­felső” utasí­tásra várnak? Reméljük, e so­rok kilendítik őket tétlenségük­ből, kényelmességükből. Ami a termelőszövetkeze­tek mélyszántási feladatait il­leti, a makfalvi példa nem egyedülálló ezen a vidéken. Mint valami ragályos beteg­ség, úgy elharapódzott a ha­nyagság. Az erdőszentgyörgyi TSZ-ben még 60 hektáron lábán áll a kukoricaszár, 80 hektárról azt be kell szállítani, s ezen kívül legkevesebb 90 hektáron a mélyszántással is adósok. Érthetetlen, hogy ezen a hosz­­szú, igazán szép őszön hogyan tudta ilyen rosszul megszer­vezni a munkát Személy Ist­ván TSZ elnök és Adorján Károly mérnök?! Mit csinálnak most pillanatnyi­lag is, hogy erre az egyik leg­fontosabb tennivalóra nem jut idejük. Erre talán választ adnak majd a tagságnak, amely remél­jük, keményen felelősségre von­ja őket. Az a tény, hogy a fent megemlített egységeken kívül Kibéden, Sóváradon, Kele­mentelkén és Hármasközség­ben is sok még a kukorica­szár a határban, s nagy ki­terjedésű területen nem vé­gezték el az őszi mélyszán­tást, a rajon­ mezőgazdasági szerveket is fel kell rázza a tétlenségből. Jóllehet, a fent említett egysé­gekhez a munka megszervezésé­re külön megbízottakat küldtek (Erdőszentgyörgyre Koncz Já­nost, a rajoni néptanács VB al­­elnökét és György Ambrust a rajoni pártbizottság titkárát, Hármasközségbe Cotirlan Petrut, a TSZ-ek rajoni szövetségének el­nökét és Máthé Lászlót, a rajo­ni mezőgazdasági tanács alel­­nökét; Makfalvára Bartha Pált a TSZ-ek rajoni szövetségének alel­­nökét és Szász Elemért, a rajo­ni nép­tanács titkárát), ezeknek nem sikerült kellő határozott­sággal átfogniuk a munkát, hagyták, hogy haladjon minden a maga mentén, kevésbé foglal­koztak a rendszeres ellenőrzés­sel. Ami pedig az ellenőrzést illeti, a vajon­ pártbizottság bürója is többet tehetett volna és kell tennie a jövő­ben. Vonatkozik ez elsősorban György Ambrus elvtársra, aki mint a mezőgazdasági kérdésekkel fog­lalkozó titkár, sok esetben nem követte kellő következetesség­gel a feladatok végrehajtását, nem vonta felelősségre kellő ha­tározottsággal a TSZ-ek rajoni szövetségének vezetőit a munka megszervezésében mutatkozó ha­nyagságok miatt. Az elkövetkező napokban mind a rajoni pártbizottság bürójának, mind a rajoni me­zőgazdasági szerveknek és a kiküldött elvtársaknak na­gyobb határozottsággal kell támogatniok a vezető taná­­csokat. Vonják felelősségre mindazokat, akik hanyag­ságból és kényelmességből a­­kadályokat gördítenek az elé, hogy Marosvásárhely ra­donban a következő hét fo­lyamán befejezhessék az őszi munkálatokat. SZ. D. mama elrendelt EGYETLEN SZAKASZ.­­ 1967. december 9-én délelőtt 10 órára összehívják a Nagy Nemzetgyűlés V. Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET a Nagy Nemzetgyűlés összehívásáról Az Alkotmány 64. szakaszának 1. pontja alapján Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa törvényhozási ciklusának nyolcadik ülésszakát. CHIVU STOIC­A, / 7 az Államtanács elnöke Bukarest, 1967. december 2. HÍREK ■ ESEMÉNYEK ■ HÍREK a ESEMÉNYEK ■ HÍREK B ESEMÉNYEK B HÍREK Központi fűtés Több szakaszra felosztott tervet készítettek Tusnádfürdő villáinak általános javítására és korszerű­sítésére. Jelenleg az 56s villa fő­javításán dolgoznak a Csíkszeredai munkatelep-csoport építői. Az e­­lőirányzat értelmében a fürdőhely központi részén fokozatosan hét villába szerelnek központi fűtést. Befejezés előtt a toplicai gyermek­­kórház Toplicán, tartományunk egyik legkorszerűbb gyermekkórházán, már az utolsó simitásokat végzik az építők. Az újonnan épülő gyermekkór­házban a 40 ágyas fektetőn kívül benntartózkodási helyet biztosía­­nak az anyáknak. Ezenkívül jól felszerelt laboratórium, tejkony­ha, fürdőszobák, elkülönítő helyi­­ségek állnak majd a beteg gyer­mekek rendelkezésére. Az új in­tézményt december 20 körül ad­ják át a használatnak. (DEME­TER Ferenc) Korszerűsítik a korcsolyapályát Központi szubvenciós alapból 44.000 lejt utaltak ki a Csíkszere­dai korcsolyapálya korszerűsíté­­sére. A munkálatok folyamatban vannak, kiszélesítik és megerősí­tik a pályát, tökéletesítik a vil­lanyvilágítást. Ily módon jobb fel­tételek teremtődnek a gyorskor­­csolyázók téli edzésére és a tar­tományi vetélkedő lebonyolításá­­ra. Karnevál a brassói Pojánán Látványosságban és élményben gazdag rendezvényre kerül sor december 9—10 én a brassói Po­jánán. A Brassó tartományi KISZ bizottság rendezésében az ismert turisztikai központban, Pojánán, megrendezik a hegyi karnevált. A résztvevőket több könnyűzene­együttes szórakoztatja (közöttük a fővárosi Sincron), megválasztják a karnevál szépségkirálynőjét, s vetélkedők, szórakoztató játékok, stb. lesznek. A marosvásárhelyi turista ki­­rendeltség lehetővé teszi, hogy a­­ki részt akar venni, ott lehessen. Vonattal, vagy autóbusszal ren­dez kirándulást, melyre a részvé­teli díj 115 lej. Szilveszteri mulat­ságok az üdülő telepeken Hagyományossá vált, hogy az év utolsó éjszakáját, az új év be­köszöntését, sokan tartományunk szép üdülőtelepein fogadják. Az idén is lesz rá lehetőség, mert Borszéken és Szovátán is rendez­nek szilveszteri mulatságot. Mind­két üdülőhelyen kényelmes szál­lás, finom, gazdag ünnepi vacsora, kellemes szórakoztató műsor vár­ja a vendégeket. Az érdeklődés oly nagy, hogy Borszékre már el is fogytak a helyjegyek. 1 300 kilogramm paradicsom A meggyesfalvi üvegházakban eddig 1.300 kilogramm paradicso­mot szüreteltek, amiből jutott Marosvásárhely vendéglátó egy­ségeinek és zöldséges üzleteinek is. Az üvegházak egy részében, a­­hol a paradicsom terem, előre­láthatóan 4.000 kilogrammot szed­nek le, a másik felében pedig rö­videsen termőre fordul az uborka, amiből mintegy 20.000 kilogram­mos termésre számítanak. A jövő héten az egyik előkészített üveg­házban kiültetik a csipőspapri­­kát, hogy salátával és uborkával együtt, ez is februárban, márci­usban az üzletekbe kerülhessen. 70 000 ajándék­­csomag A Cukrász Helyi Közéletmezői­ Vállalat az Ajándékok Hónapjára 70.000 csomagot készít (5—8 fejeu­árban), amit egységes, meg a há­rom ideiglenesen felállított ,,me­seházban“ hoznak forgalomba. Decemberben egyébként két édes­ipari kiállításra is számíthatunk: egyiket a gyermekek cukrászdá­jában, másikat a Lido cukrász­dában rendezik meg. A téli ünnepekre való készülő­désről még megemlíthetjük, hogy külön váltást állítottak be egyes tésztafélék és félkész tészták sü­tésére, hogy megkönnyítsék a há­ziasszonyok sütési gondjait. Újabb antibiotikum A Iași-i antibiotikum gyár leg­újabb terméke a hazánkban első ízben gyártott prodisonacetát. A gyár első terméke, a penicillin, 12 évvel ezelőtt jelent meg a gyógyszer­piacon. A vállalat ma már 64 féle terméket állít elő. Angliába, Svájcba, a Német DK- ba, Németország SZK-ba, Olasz­országba, Jugoszláviába, Hollan­diába, Szíriába és számos más országba is exportálja termékeit, össztermelésének körülbelül 25 százaléka kerül kivitelre. A gyár egyébként biostimulá­­tor osztállyal bővül. Itt az állat­­tenyésztési rendeltetésű biosti­­mulátorokon kívül állatorvosi és orvosi célokra újabb fajta fél­­szintetikus antibiotikumokat ál­lítanak majd elő. napról napra (2. oldal)

Next