Vörös Zászló, 1968. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-01 / 26. szám

ügy növekedett a "N BIVUUÁVSCK mintrn ipyS (Az Állami Tervbizottság és­ a Központi Statisztikai Igazgatóság közlem­ényéből) Ebben az évben rendezik meg nyolcadszor a Falusi Könyv­hónapot, ezt a reprezentatív kulturális eseményt. A Falusi Könyvhónapnak az idén még nagyobb jelentősége van, mint eddig, mert a párt és az állam újimi­­tisülkedése­i-ingljákt­a-15go­­cialista falu távlatait, lehetősé­get nyújtanak számára, hogy a civilizáció és a kultúra még magasabb lépcsőfokára emel­kedjék. A február 1 és 29 kö­zötti könyvhónap kitűnő alka­lom az íróknak és a kiadóknak ahhoz, hogy felmérjék eddigi tevékenységük eredményeit, hogy új célokat jelöljenek ki a kulturális értékek alkotásá­ban és terjesztésében; a falusi olvasók pedig megismerhetik a­­zokat, akik írásaikkal megsze­rezték nekik az olvasás örömét. A legutóbbi könyvhónap óta sok és különböző tárgyú köny­vet vásároltak és olvastak ro­mán nyelven és az együttélő nemzetiségek nyelvén. Ebben az időszakban több mint 100 millió lej értékű könyv került a falusi könyvkereskedésekbe és szövetkezetekbe. A könyvhónap ünnepélyes megnyitására február 1-én ke­rül sor. A művelődési ottho­nokban előadásokat tartanak a könyv szerepéről és fontossá­gáról, a könyvtárakban, isko­lákban, könyvesboltokban pe­dig a könyv népszerűsítését és terjesztését szolgáló műsorokat rendeznek. A falusi könyvtárak és köny­vesboltok dolgozói elsősorban azokra a könyvekre hívják fel a figyelmet, amelyek tartal­muknál fogva hozzájárulnak a szövetkezeti parasztság szocia­lista tudatának kialakításához és fejlesztéséhez, a mezőgazda­­sági termelőszövetkezetek szün­ - vérfutt telen szilárdítására való mozgó­sításához, kulturális színvona­lának emeléséhez. Vetélkedőket és irodalmi es­teket is rendeznek „A mai fa­lu élete az irodalomban“, „If­jak az irodalomban“ és másté­­rt jávak Ezenkívül felolvasáso­kat, szavaló esteket szerveznek „Kedvelt hőseink az irodalom­ban“, „Írók a falu életéről“, „A könyv szerepe az életem­ben“, stb. címmel. A politikai, a mezőgazdasá­gi-erdészeti, tudományos, or­vostudományi, ifjúsági és iro­dalmi kiadók szerkesztői, akik látni szeretnék munkájuk gyü­mölcsét, ismét összeülnek az olvasókkal, hogy megismerjék véleményüket a kiadott köny­vekről és tájékozódjanak a fal­vakon leginkább keresett kiad­ványokról. Az akció tehát köz­­véleménykutatás is lesz az íz­lést és az igényeket illetően. Különös gonddal fogják ta­nulmányozni ez alkalommal a szocialista mezőgazdaság maga­sabb minőségi színvonalra való emelésére hivatott szakemberek szükségleteit. Véleményük és javaslataik különösen a Mező­­gazdasági és Erdészeti Könyv­kiadónak jelentenek értékes tá­mogatást. A könyvterjesztés ösztönzésé­re a Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetsége február­ban versenyt indít a legtevé­kenyebb falusi könyvterjesztők kijelölésére. A könyvhónap alkalmat nyújt a szellemi tevékenység fellendí­tésére, ami indokolttá teszi azt az igényt, hogy az összes tömeg­szervezetek és társadalmi szer­vezetek fokozott mértékben já­ruljanak hozzá sikeréhez. Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS-MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA XX. évfolyam 26 (5023) ,ami 1968. február 1. csütörtöki Ara 25 iráni Ha jé­gi égpüma­dió Az Udvarhelyi Fagazdálkodási Vállalat vezetőségét már évek óta foglalkoztatja a vágterekről a feldolgozó egységekbe történő anyagszállítás ésszerűbb meg­szervezése. Felismerte ugyanis, hogy a kitermelés és feldolgozás folyamatosságának egyik legfőbb akadálya a rendszertelen anyag­­szállítás, de ugyanakkor az is vi­lágossá vált, hogy nem könnyű változtatni rajta. Először is azért nem, mert ez több tényezőtől függ, így például számtalan eset­ben döntő szava van a kedvezőt­len időjárásnak, zavart okoz, hogy a szállító eszköz más vál­lalathoz tartozik, hogy hiányzik az együttműködés a kitermelést és a szállítást irányítók között. Az Udvarhelyi Fagazdálkodási Vállalatnál a szállítási nehézsé­geket most már úgymond, le­győzték. A ma zavartalannak ne­vezhető anyagszállítás azonban nem egy hirtelen támadt ötlet kivitelezésének tulajdonítható, hanem a több évi tapasztalatok megfontolt összesítése után ki­alakított helyes munkamódszer­nek. Az udvarhelyiek nem a szállítók szüntelen bírálatával próbáltak javítani a helyzeten, hanem először a saját házuk tá­­ján néztek körül, s intézkedése­ket foganatosítottak a kiterme­lésben lévő rakodó rámpák gömbfaellátásának folyamatossá tételéért. Az 1967-es és 1968-as években a kitermelés helyéről a feldolgo­zó egységekhez való szállítást is ésszerűbben szervezték meg. Az Udvarhelyi Fagazdálkodási Vál­lalatot a Fagazdálkodás Gépesí­tését és Szállítását lebonyolító Csíkszeredai vállalat egyik egy­sége szolgálja ki, amellyel ma már példásan együtt dolgozik. Még az elmúlt évben egy jól be­vált módszert vezettek be, mi­szerint nem negyedévre, de még hónapra sem, hanem csak 3—4 napra határozzák meg a teher­kocsik szállítási feladatát. Így­ a fagazdálkodási vállalat szállítási megrendelését nem egymaga a szállító egység osztja fel deká­­dokra és napokra, hanem a szál­­líttatóval közösen, a vágterek e­­setleges anya­gtar­tal­ékainak fi­gyelembe vételével. De még így is voltak olyan időszakok, ami­kor csak a fagazdálkodási válla­lat által kinevezett szállítási fő­nöknek és a szállítási egység ve­zetőjének naponkénti megbeszé­lése hárította el a tornyosuló nehézségeket. A szállítás ilyenszerű jobb megszervezése az 1967-es terme­lési sikerekben is tükröződik. Az Udvarhelyi Fagazdálkodási Vállalat az össztermelési tervét 101,34, a termelékenységi muta­tóját pedig 101,67 százalékra tel­jesítette. A vállalatot kiszolgáló szállítási egységre közel 8 millió 500.000 tonnakilométeres terv teljesítése várt, aminek nemcsak globálisan, hanem választékon­ként is eleget tett. Az elmúlt év­ben megvalósított közel egy mil­lió lej jövedelmezőség és az ön­költségnél megtakarított 321.000 lej is a szállítási egység ütemes munkájára utal. Az 1968-ra előirányzott terv­feladat nagyvonalakban meg­egyezik az előző évi teljesít­ménnyel, ami azt jelenti, hogy a szállítási feladatok is azonosak maradnak. Az Udvarhelyi Fagaz­dálkodási Vállalat és a hozzá beosztott szállítási egység között meghonosodott eredményes e­­gyüttműködés pedig biztosíték arra, hogy 1968-ban is ütemes lesz a feldolgozó egységek a­­nyagellátása. Sárkány Árpád főmérnök sze­rint az Udvarhelyi Fagazdálkodá­si Vállalatnál biztosított az üte­mes faanyagszállítás, de ha azt a termelés és a munka tudomá­nyos megszervezése szemszögé­ből vizsgáljuk, változtatni kell rajta. A traktorokkal végzett ki­szedés és közelítés jelenlegi módszere nagyon sántít, mivel a szállítási egységhez tartozó trak­torokat az igények szerint szá­mos vágterület között kell meg­osztani, s emiatt nem lehet át­fogóan irányítani. Véleménye szerint ezen csak úgy lehet segí­teni, ha a traktorokat a fagaz­dálkodási vállalatoknak adják át, amelyek a vágtérfelelősök irányí­tása alá helyezik. Ezzel kihasz­nálásuk is ugrásszerűen növe­kedne. Nagyvonalakban ez a vé­leménye a faanyagot szállító te­herkocsikkal kapcsolatban is. Természetesen, a kérdés eldön­tése a megszervezendő ipari köz­pontra tartozik. Annak keretén belül ez a kérdés is megoldást nyer, s akkor sok szempontból javulni fog a faanyagszállítás is. VARGANCSIK István Teljes egyetértésre találnak a megyék és a municipiumok megszervezésére vonatkozó javaslatok közelebb az élethez A hászonok az idő folyamán hol Kézdihez, hol Csíkhoz tartoz­tak, s bizony ez megérződött fejlő­désén is, nagyobb beruházásokat községfejlesztésre egyik rajon sem eszközölt. Arról nem is beszélve, hogy ha a tartományi szerveknél valamit el akartunk intézni, az nem kevesebb, mint négy napunk­ba került. S bizony, ilyen akadt elég a szövetkezet mindennapi te­vékenységében. Engedélyt kap­tunk például, hogy kaszálóinkról fát termeljünk ki, viszont ennek értékesítéséhez már nem volt elég a rajoni jóváhagyás, tartományira volt szükség. Neki kellett tehát vágni a több mint 300 kilométeres útnak. Ha szerencsével jártunk, akkor negyedik napra visszajutot­tunk a községbe. Könnyű tehát kiszámítani, hogy egy-egy ilyen ügyintézés mennyi időveszteséggel járt. És bizony, ez elég gyakran előfordult, mert habár itt voltak a rajoni szervek, nagyon sok ü­­gyet mégis csak a tartománynál lehetett elintézni. Még a könyve­léshez szükséges típus­nyomtatvá­nyokért is Marosvásárhelyre kel­lett leutaznunk, habár Brassóban is bőven lehetett kapni. De ne­künk a tartományi székhelyre szólt a kiutalásunk. A megyék és municipiumok megszervezésére vonatkozó javas­latok véget vetnek ennek a visz­­szás helyzetnek. Közvetlenebb kapcsolatot biztosítanak azokkal a szervekkel, ahol gyorsan intéz­hetjük ügyeinket. Egyszóval, a ve­zetést közelebb hozzák az élethez. Ugyanakkor a községek hatáskö­rének növelésével lehetőség adó­dik a hászonok gyorsabb arányú fejlesztésére is. Reméljük, megol­dódik az itteni községek egyik leg­fájóbb problémája, a villamosítás is. Az újságokból olvastuk, hogy falusi pékségek alakultak, de sze­rintünk nem mindig ott, ahol a legnagyobb szükség volt rájuk, hanem sokszor olyan községekben, amelyek közel vannak a városhoz. Ugyanakkor mi itt a hegyek kö­zött, már rég érezzük a hiányát. Befejezésül csak annyit: a Kászo­nok lakossága teljes mértékben e­­gyet­ért a Központi Párt- és Álla­mi Bizottság javaslataival és há­lás érte. Éppen ezért minden ere­jével támogatja annak végrehaj­tását. MIHÁLCA Lajos, a kászonújfalusi termelő­­szövetkezet elnöke Beszélgetés SEBASTIAN BENDÁVAL — TERVEIRŐL — A SZIMFONIKUS MUZSIKA NÉHÁNY KÉRDÉSÉRŐL — ROMÁNIAI ISMERŐSEIRŐL — Romániai szereplése után milyen tervek foglalkoztatják? — A kolozsvári, aradi, craio­­vai, bukaresti hangversenyek u­­tán újabb feladatok várnak. Szimfonikus zenekarokkal ját­szom versenyműveket és önálló esteket adok a következő hetek­ben Hollandiában, Magyarorszá­gon, Svájcban, Nyugat-Németor­­szágban. Majd Braziliába uta­zom, ahonnan egyetemi előadá­sokra kaptam meghívást. A hang­­versenyezés 18 éves korom óta tölti ki az életemet. Lehet el sem fogja hinni, 32 országban hang­versenyeztem az elmúlt két évti­zed alatt. Természetesen nem­csak egyszer léptem fel ezekben az országokban. Sok országba rendszeresen járok most is kon­certezni. Romániában is voltam már, mi több, az önök városá­ban is adtam hangversenyt 1966- ban, s remélem, a jövőben is lesz alkalmam újabb szereplésre. Ha már a terveimről esett szó, zárójelben elárulom egyik távo­labbi célomat is: a hangversenye­­zés intenzív tempójának csök­kentésével szeretnék megint ze­nét írni. — Mi a véleménye zenekarunk minőségi fejlődéséről és közön­ségünk számszerű alakulásáról? — Az önök városa és zeneka­ra is sokat változott az elmúlt másfél év alatt. Ez különben jel­lemző Romániára. Nemcsak az ú­­jabb lakónegyedek, szép magas, karcsú házaikkal — e merész ösz­­szehasonlítás ne tűnjön különös­nek —, hanem zenekaruk egyes színei is meglepetést szereztek számomra. Különösen Kodály Hári János szvitjében volt alkal­mam olyan zenekari színeket megfigyelni, amelyek az újabb évek munkájából születtek. S hogy a zenekari munka javulása és színvonalának emelkedésével miért nem növekedik a hangver­senyközönség is? E kérdést világ­szerte vitatják a muzsikusok. A válasz csakis a zenei nevelésben, az iskolai oktatásban kereshető. A rádió, a TV, a lemez annyira behatolt a családok életébe, hogy éneklésre, muzsikálásra manap­ság már nem nagyon kerül sor. A zenei fogékonyság kibontása, nevelése szinte kizárólagosan az iskolai oktatásra marad. Japán­ban láttam az egyik ünnepségen több száz fiatalt hegedülni, mel­lettük több százat brácsázni, csel­lózni, zenei érzékenységgel, hát­­borzongató fegyelemmel. Nyilván a fúvósok és ütősök is ilyen tö­megméretben tanulnak zenét. E­­zek a fiatalok, a szimfonikus ze­nekar legfontosabb hangszerei­nek felkészült játékosai, bizonyá­ra igényelni fogják a szimfoni­kus muzsikának nemcsak a hall­gatását, hanem előadását is. Más országokban az iskolai kórusélet neveli ki a holnap emberének zenei felfogóképességét, kultu­ráltságát. — Kérjük, mondjon néhány szót a romániai származású művészekkel való ismeretségé­ről, a mai román muzsikusok­ról. — Mint Edwin Fischer növen­déke, volt alkalmam megismerni Dinu Lipattit, a rendkívüli ké­pességű zongoraművészt, aki Svájcban rangos zongoraosztályt tanított. Különösen maradandó zenei élmények fűznek Klara Haskil román zongoraművésznő­höz, aki csodálatos Mozart-inter­­pretáló volt. Különben Enescuval is többször játszottak együtt ka­­maramuzsikát. A most lealakult fiatal román zeneszerző nemzedé­ket sokra becsülöm és sok tagjá­hoz fűz meleg barátság. Többek között ez is oka annak, hogy szí­vesen jövök gazdag és szép or­szágukba. HUBESZ Valter Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának ülése Az Államtanács 1968. január 31-én ülést tartott a Köztársaság Palotájában Nicolae Ceausescu elvtársnak, az Államtanács elnö­kének elnökletével. Részt vettek a következő elv­társak: Emil Bodnara­, Constan­ta Craciun és Péterfi István, az Államtanács alelnökei, Constan­tin Statescu, az Államtanács tit­­ kára és Anton Breitenhofer, Ion Cosma, Constantin Daicoviciu, Vasile Daju, Constantin Drágán, Suzana Gádea, Nicolae Hudifea­­nu, Athanase Jója, Ion Popescu- Pujuri, Cristofor Simionescu, Gheorghe Stoica, Takács Lajos és lacob Teclu, az Államtanács tagjai. Az Államtanács megvizsgált és elfogadott több, az államtevé­kenység különböző területeire vonatkozó törvényerejű rendelet­­tervezetet. Ezek között szerepel­nek: a Gazdasági Tanács meg­szervezésére vonatkozó törvény­erejű rendelet a Román Kommu­nista Párt 1967. december 6—8-i Országos Konferenciáján hozott határozatnak megfelelően; az ál­lami társadalombiztosítási nyug­díjakra és pótnyugdíjra vonat­kozó 1966. évi 27. számú törvény egyes szakaszainak módosításá­ról szóló törvényerejű rendelet; a vad- és halgazdálkodásra vo­natkozó 1953. évi 76. számú tör­vényerejű rendelet 19. szakaszá­nak kiegészítésére vonatkozó tör­vényerejű rendelet, valamint az a törvényerejű rendelet, amely­nek révén 1968. január 1-től ha­tálytalanították a húsbegyűjtési rendszer egyes rendelkezéseit, mentesítve ugyanezen időponttól kezdve a termelőket a hatályta­lanított rendelkezések alkalma­zásából fakadó hátralékos köte­lezettségeiktől. Az Államtanács ratifikálta az államoknak a légkörön kívili térség — beleértve a Holdat és a többi égitestet is — kutatásá­ra és felhasználására vonatkozó tevékenysége irányelveire vonat­kozó, 1967. január 27-én aláírt szerződést és törvényerejű ren­deletet fogadott el Románia Szo­cialista Köztársaság csatlakozá­sáról a szakmai anyag időleges behozatalára vonatkozó vámmeg­állapodáshoz, amelyet 1961. jú­nius 8-án Brüsszelben kötöttek meg. Az Államtanács ezután fo­lyó ügyeket oldott meg. A mai számban: FILMKRITIKA SPORT-MOZAIK DIÁKÉLET (3. oldal) KÜLPOLITIKAI HÍREK (4. oldal) (2. oldal) Új építő telep Az ősszel végzett kábel-lefekte­­tési munkálatok folytatásaként megkezdődött több régi épület bontása Marosvásárhely új posta- és telefonközpontjának leendő he­lyén, a Szovjet­ hősök tere, a Dó­zsa György, a Lungi és a Lupeni utca találkozásánál. A fémáru üz­letet, az élelmiszerboltot és né­­hány lakást magába foglaló föld­szintes épület bontásából szárma­zó anyag elszállítása után hozzá­fognak a 768 négyzetméter alap­­területű magasépület alapozását e­­lő­­észítő földmunkákhoz. Fortuna bőkezű volt A gépkocsi nyereményes és ház­építési nyeremény és CEC-betét­­könyvek 1967. utolsó évnegyedi Nicolae Ceausescu 3 elvtárs találkozott az Izraeli Kommunista Párt küldöttségével Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP KB főtitkára szerdán talál­kozott az Izraeli Kommunista Párt küldöttségével, amelyben Samuil Mikunis elvtárs, az IKP főtitkára és Moshe Sneh elvtárs, az IKP KB Politbürójának tagja vesz részt. Az Izraeli KP küldöttsége or­szágunkban megbeszéléseket folytatott Paul Niculescu-Mizil elvtárssal, az RKP KB Végrehaj­tó Bizottságának és Állandó El­nökségének tagjával, a KB titká­rával és Mihai Dalea elvtárssal, az RKP KB titkárával. Részt vett Constantin Vasiliu elvtárs, az RKP KB helyettes osztályveze­tője. A felek találkozásaik során kölcsönösen tájékoztatták egy­mást a két párt tevékenységéről és eszmecserét folytattak a je­lenlegi nemzetközi helyzet és a kommunista és munkásmozga­lom egyes kérdéseiről. Kidombo­rították, hogy kitartó erőfeszíté­seket kell tenni a kommunista és munkáspártok, az összes an­­tiimperialista erők egységének erősítése érdekében a békéért, a nemzeti függetlenségért, a de­mokráciáért és a szocializmusért vívott harcban. A megbeszélések meleg, elv­társi légkörben folytak le. Nicolae Ceausescu elvtárs szer­da este vacsorát adott a vendé­gek tiszteletére. GÉPGYÁRTÓIPARUNK SIKEREIBŐL A fővárosi Grivita Rosie üzem befejezte az első magas nyomá­sú ammónia-szintetizáló tartály gyártását. Gépgyártóiparunk más új ter­mékei is elkészültek. A craiovai Electroputere befejezte a vil­lanymozdonyokhoz szükséges el­ső 900 kilowattos motort. A szan­dári Unió már rendszeresen gyártja a bányákban használt új típusú szállítószalagot, a Iași-i Nicolina üzem pedig mezőgazda­­sági talaj­tisztító aggregátot állí­tott elő. HÍREK - ESEMÉNYEK - HÍREK - ESEMÉNYEK - HÍREK - ESEMÉNYEK - HÍREK Nagysikerű újítást vezettek be a 2-es számú Autójavító Vál­lalatban. Amióta a képen lát­ható géppel csiszolják, majd lágy nitrálással kezelik a sze­lepemelőket, egytizedénél is ki­sebbre csökkent a vezérmű­­tengely kopással visszajövő autómotorok száma. Az újítás szerzői Imreh Sándor, Sima Florian, Tamás Ferenc és Bucur Alexandru­ sorsolását január 29-én tartották meg Bukarestben. Bátran mond­hatjuk, hogy ez alkalommal tarto­mányunknak nagyon kedvezett a szerencse. Amióta bevezették ezt a takarékoskodási formát, most első esetben fordult elő, hogy 10- en nyertek tartományunkból kü­lönböző típusú személygépkocsit 5000 lejes CEC-betétkönyvükkel. A 10 szerencsés közül 4 maros­vásárhelyi. Itt említjük meg, hogy a ház­építési betétkönyvek sorsolásán tartományunkból ketten nyertek különböző pénzösszegeket lakás­építésre. Az Automobil-klub rendezvénye A Román Automobil Klub azt tervezi, hogy minden évben egy nagy rendezvényen ad alkalmat tagjainak a találkozásra. Az idei s egyúttal első ilyen rendezvény szervezését már meg­kezdték. Február 24-én a szinajai kaszinó termeiben rendezik meg az automobil klub tánc mulatsá­gát. Részvételi előjegyzéseket a turisztikai hivatal marosvásárhe­lyi irodájában fogadnak el, ahol részletesebb tájékoztatással is szol­gálnak az érdeklődőknek. Fotó-kör Ózdon Dicséretre méltó kezdeményezés­sel jelentkeztek az ózdi általános iskola tanítói, tanárai. Fotókört szerveztek a VII-es és VIII-as ta­nulók számára. Az első próbálko­zásokon túljutottak. Számos ké­pet készítettek az iskola életéből. A továbbiakban a falu, a kör­nyező táj szépségeit akarják meg­örökíteni. A kezdeményezés annál is inkább említésre méltó, mivel mindamellett, hogy kellemes szó­rakozást nyújt a gyermekeknek, közvetlenül kapcsolódik a tan­anyaghoz. A kör vezetője Jurián Lajos fizika—kétpia szakos tanár. MAROSVASARHELY. — Az Onetti-téri új üzlet és kisipari szolgál­tatási komplexum Sport­komplexum épül Csíkszeredában Csíkszeredában a Vointa sport­klub mellett tekepálya, öltöző és gondnoki lakás épült néhány év­vel ezelőtt. Most javában folynak az előkészületek a létesítmény bő­vítésére, sőt, a sportszálló munká­latainak jórészét már el is végez­ték.

Next