Vörös Zászló, 1968. július (20. évfolyam, 155-180. szám)

1968-07-02 / 155. szám

2 Július 2 kedd A Nap kel 4.35 órakor, lenyugszik 20.03 órakor Az évből eltelt 184 nap, hátra van 182 Nemrégiben valóságos bálna­hegyre bukkantak a Molukki-szi­­getek partján. Az Antara indonéz hírügynökség jelentése szerint a több mint 100 bálna pusztulását egy tengeralatti vulkanikus kitö­rés okozta. Egy 48 éves skót, bizonyos Vic­tor Herhaest­ apróhirdetést tett közzé, amelyben­­ anyagi nehéz­ségeire hivatkozva — 100'S font sterling ellenében eladásra­ kínál­ta egyik veséjét. A kolozsvári Babes-Bolyai e­­gyetem állattani tanszékének ku­tatója, dr. Kiss Béla, 100.000 sás­kából álló gyűjtemény tulajdono­sa. A kolozsvári kutató 17 euró­pai ország szakembereivel tart fenn kapcsolatot. A New Yorkban közzétett ENSZ statisztikai évkönyv adatai szerint Földünk lakossága ez év közepére elérte a 3.335.000.000-t. Peru egyik üdülőjében sorsjá­tékot szerveztek, jótékonysági cé­lokra. A nagydíj... egy sebészi be­avatkozás volt. A boldog nyertes kilétéről nem kaptunk hírt. Szovjet geológusok Nyugat- Szibériában 1100—3000 méter mélységben egy óriási, mintegy 3 millió négyzetkilométer kiterjedé­sű meleg sőt helyenként forró tengerre bukkantak. ♦____ Érdekes természeti tünemény észlelhető napok óta a bulgáriai Zvinarcs község határában. A köz­ségbe vezető út egy része — mint­egy 2—3 méter szélességben és 40­­—50 méter hosszúságban — olyan, mint a tükör. Az emberek és a gépkocsik úgy tükröződnek benne, mint egy csendes tó vizében. A tünemény „napfényes és borús idő­ben egyaránt megfigyelhető, de a legélesebben reggel 8 és 10 óra között. A tudósok a talaj összetéte­lével és a levegő nagy páratartal­mával magyarázzák az érdekes je­lenséget. TELEVÍZIÓ 17 30 Kicsinyeknek: mese, film 18 00 Ipari szakemberek műsora A szerszámgépek automa­tizálása 18 30 Angol nyelvlecke (23) 19 00 A tanulóifjúságnak: 1001 kérdés A joga és az orvostudo­mány 19 30 Híradó 20 00 Thierry la Fronde 20 26 Mi a véleménye? — A kö­zöny következményei 20 45 Színházi est: J. Steinbeck — Egerek és emberek 23 00 Híradó IDŐJÁRÁS Általában szép, meleg idő, vál­tozó felhőzet, helyenként, egészen elszigetelten eső. Az éjszakai hő­mérséklet 10—12, a nappali 25—28 fok között váltakozik. Közepes e­­rősségű, olykor fokozódó nyugati, északnyugati szél. — Az én szememben ez éppen ellene szól annak, hogy az lett vol­na. Szólt valaki Murielnek erről a dologról? — Én szóltam. Semmi közöm nem volt hozzá, ugye? — Mit mondott Muriel? — Semmit sem mondott. Fur­csán, zavartan felnevetett, mintha rossz viccet csináltam volna. Az­tán elment. De az volt a benyo­másom, hogy bár csupán egy pil­lanatra, de különös fény villant fel a szemében. Még mindig nem érdeklődik Muriel Chess iránt, Mr.Marlowe? .— Miért érdeklődnék? Míg fel nem jöttem ide ma délután, azt sem tudtam, hogy a világon van. Becsszóra. És Mildred Haviland­­ről sem hallottam soha. Visszavi­gyem a városba? — Ó, nem, köszönöm. Gyalog megyek. Csak pár lépés. Nagyon lekötelezett. Valahogy remélem, hogy Bill nem kerül csávába. Kü­lönösen ilyen csúf csávába. Kiszállt a kocsiból, felszegte a fejét, és nevetett. — Azt mond­ják, egész jó kozmetikus vagyok. Remélem, így is van. De interjút nem tudok csinálni. Jó éjt. Jó éjszakát kívántam, és Birdie kisétált az éjszakába. Ott ültem, és néztem, amíg elérte a főutcát, és eltűnt a szemem elől. Akkor kiszálltam a Chryslerből, és a te­lefontársaság egyszerű kis épülete felé indultam. Kilencven centért öt percig be­szélhettem Deface Kingsley­vel. Otthon volt, és gyorsan ment a kapcsolás. A hang azonban telve volt a hegyek okozta légköri za­varokkal. — Talált valamit odafent? — kérdezte Kingsley vidáman. Me­gint erősnek és bizakodónak hatott . Túlságosan is sokat találtam — feleltem neki. — És egyáltalán nem azt, amit keresünk. Egyedül van? — Miért fontos ez? — Nekem nem fontos. De én tudom, hogy mit fogok mondani Maga még nem tudja. — Ki vele, bármi legyen is az! — Hosszan beszélgettem Bill Chess-szel. Egyedül volt. A fele­sége elhagyta, éppen egy hónappal ezelőtt, összevesztek, Bili elment hazulról, berúgott, és mire vissza­jött, Murics elment. Hátrahagyott egy levélkét, mondván, hogy in­kább meghal, mint hogy tovább is együtt éljen Biliél. — Az az érzésem, Bili túl sokat iszik — hallatszott nagyon távol­ról Kingsley hangja. — Mikor Bill hazaért, már egyik asszony sem volt ott. Fogalma sincs, hová ment Mrs. Kingsley Lavery itt volt májusban, ezt nem is tagadja, de azóta nem járt erre. Igaz, hogy Lavery megint feljöhe­tett, mikor Bill éppen beszívott. De ennek nem lett volna sok értelme És akkor két kocsi lett volna itt, hogy a hegyről lemehessenek. Arra is gondoltam, hogy Mrs. Kingsley és Muriel Chess esetleg együtt mentek el. De hát, Murielnek is volt saját kocsija. Ezt az elgondo­lást, noha nem sokat ért, kizárta egy újabb fejlemény. Kiderült, hogy Muriel Chess nem ment el innen. Csupán az ön kis magán­tavának fenekére ment. Ma dél­után jött fel újra. Épp ott voltam. — Szent isten! — Kingsley a helyzethez illően megdöbbent. — Úgy érzi, a vízbe ölte magát? — Talán. A levél, amit hátra hagyott, öngyilkosságra is enged következtetni, így is, úgy is felfog­ható. A test beszorult a móló alatti lesüllyedt, régi kikötő alá. Bill volt, aki észrevett egy mozgó kart odalent, amikor a mólón álltunk, és a vizet néztük. Ő húzta ki a te­temet. Azután letartóztatták. Sze­gény ember, eléggé le van törve. — Szent isten! — ismételte Kingsley. — El tudom képzelni. Úgy néz ki, mintha ő... — Elhall­gatott, mivel a telefonos belépett a vonalba, és újabb 45 centet kért. Bedobtam két negyeddollárost, és a vonal megint rendbe jött. — Úgy néz ki, mintha mi lenne? Hirtelen nagyon tisztán hallot­tam Kingsley hangját: — Úgy néz ki, mintha Bili gyilkolta volna meg Muriéit? — Sajnos, nagyon is. Az itteni rendőrbiztosnak, Jim Pattonnek, nem tetszik, hogy a búcsúlevélen nincs keltezés. Állítólag Muriéi már egyszer elhagyta Bilit valami nőügyből kifolyólag. Patton olyas­mivel gyanúsítja Bilit, hogy netán egy régebbi levelet tett félre. Min­denesetre Bilit kihallgatás végett San Bernardinóba, a hullát meg boncolni vitték. — És maga mit gondol? — Nos, Bili önmaga találta meg a hullát. Nem kellett volna ki­­vinnie engem a mólóra. A hulla meg ottmaradhatott volna a víz a­­latt még nagyon sokáig, akár örök­re. A levél régi lehet, mert Bill a tárcájában hordta, és időnként kézbe vette, elgondolkozva rajta Ez alkalommal éppúgy maradhatott keltezetlen, mint máskor. Azt is mondhatnám, az efféle levelek többnyire keltezés nélkül íródlnak. Aki ilyet ír, általában siet, és nem törődik a keltezéssel. — A tetem meglehetősen rossz állapotban lehet. Mit tudhatnak most még megállapítani? — Nem tudom, hogy vannak fel­szerelve. Gondolom, megállapíthat­ják, hogy a halál fulladás követ­keztében állt-e be. És azt is, hogy van-e az erőszaknak olyan nyoma, amit a víz és az oszlás még nem tüntetett el. Megállapíthatják, hogy lelőtték vagy leszúrták-e. Ha a gé­gecsont törött, arra gyanakodhat­nak, hogy Muriést megfojtották, számunkra most az a legfontosabb, hogy meg kell majd mondanom, én miért jöttem fel ide. Tanúskodnom kell majd a nyomozásnál. — Ez kínos — dörmögött Kings­ley. — Nagyon kínos. Mit szándé­kozik tenni? — Hazafelé menet megállok a Prescott Hotelnél, és meglátom, felcsíphetek-e ott valamit. Jóba volt a felesége Muriel Chess-szel? — Azt hiszem, igen. Crystallal többnyire ki lehet jönni. Én alig ismertem Muriel Chesst. — Ismert valaha egy Mildred Haviland nevű nőt? — Kicsodát? Megismételtem a kérdést. — Nem — mondta. — Van va­lami oka, hogy ezt feltételezze? — Minden kérdésemre kérdéssel felel. Nem, valóban semmilyen ok sincs, ami miatt ismernie kellene. Különösen, ha alig ismerte Muriel Chesst. Reggel felhívom. — Tegye azt — mondta, és egy kis szünetet tartott. — Sajnálom, hogy ilyen zűrbe keveredett. — Aztán megint habozott, jó éjsza­kát kívánt, és letette a kagylót. Beszálltam a kocsiba, és megin­dultam visszafelé a Little Fawn-tó irányába. (Folytatjuk) 9 *<► o.S 0 J3 1 ► o i l/l l ss < ► o o ~ Ki mit szeret ? —■ Vígopera Buoso Donatti, egy gazdag pat­rícius, olyan végrendeletet ha­gyott, amely a pénzsóvár rokon­ságot nem elégítette ki. Erre az egyik rokon Gianni Schicchit fektette bele a halottaságyba, s elhivatta a jegyzőt, aki a besö­tétített szobában nem ismerve fel a személycserét, hűségesen írásba foglalta az ál-Donatti végakaratát, amely persze, meg­felelt a rokonságnak. Dióhéjban ez Puccini Gianni Schicchi cí­mű egyfelvonásos vígoperájának tartalma, amelyet a rádió a II. műsoron de. 9 órakor sugároz. Lemez A lemezgyűjtőknek ezen a héten egy Amiga gyártmányú (NDK) felvételt ajánlunk, amely neves művészek és zenekarok előadá­sában világhírű operetteket, köztük a Bécsi vér és a Cirkusz­hercegnő részleteit tartalmazza. Egyébként ez az Amiga-sorozat nyolc nagyméretű, 33-as fordu­­latú lemezből áll. Nagydíjas film Ezen a héten a televízió több filmet is közvetít. A vasárnap esti Bonanza, a hétfő esti Az ujjlenyomat és a szerdai Tüzek az éjszakában című filmek után (nem számítva a filmsorozato­kat), péntek este Francesco Ros­­sinak a velencei filmfesztivál San Marco Oroszlánja díjával kitüntetett filmjét, a Dacolást láthatjuk. A női főszerepet a szimpatikus és tehetséges Ro­sanna Schiaffino alakítja. i­s­o CV|c­ I 00Ifi 00 ;s’CosZe d n X •r—j T vO 4 ' A 'C 7 -fi 4 N 4 o £ £ 44.! Júl. 6. Háromnegyed évszázaddal ezelőtt, 1893-ban a normandiai Miromesnil­­kastélyban született Guy de Maupas­sant. Jogi tanulmányok, háborús évek, majd hosszas tisztviselősködés után,­­­­ nagy tanítómestere és barátja, Flau­bert bíztatására káprázatos gyorsaság­gal, valósággal ontja a műveket. Tíz év alatt, 1880—1890 között 19 kötet novellája (összesen 280-at írt), hét regénye és három kötet útirajza jele­nik meg. Felkorbácsolt idegei azonban felmondják a szolgálatot, fiatalon 43 éves korában hunyt el egy zárt inté­zetben. ISZPIÉNYN­IPTÁR Júl. 7. 110 éve született Alexandru Davidescu neves román építészmérnök (1858—1937) Júl. 10. 95 évvel ezelőtt született Ion Simionescu román geoló­gus és paleontológus. (1873—1944) Júl. 11. A Mongol Népi Forradalom győzelmének évfordulója 10 évvel ezelőtt, 1958-ban kiáltották ki Irakban a köz­társaságot. Júl. 12. 80 év telt el a bukaresti nyomdaipari munkások 1888. évi általános sztrájkja óta. Júl. 14. A Bastille lerombolásának évfordulója, nemzeti ünnepe. Júl. 15. Negyedszázaddal ezelőtt, 1943-ban hunyt el Eugen Lovinescu. Falticeni­­ben született 1881-ben, Bukarestben tanult, majd Párizsban doktorált. Gaz­dag irodalomelméleti és kritikai, va­lamint történelmi munkásságát szá­mos maradandó mű őrzi. A korabeli román irodalom elemzése és rendsze­rezése, a kortárs írókról, I. Barburól, C. Hogasról, C. Petrescuról, L. Re­­breanuról stb. készített elemzései ma is igen értékesek. Franciaország Júl. 16. Egy évszázaddal ezelőtt hunyt el D. I. Pisarev orosz demokrata forradalmár és irodalomkritikus. Júl. 18. 1936-ban ezen a napon kezdődött meg a spanyol nép hősies harca a fasiszta agresszió ellen. Júl. 19. 1965-ben ezen a napon kezdte meg munkálatait az RKP történelmi jelentőségű IX. Kongresszusa 75 évvel ezelőtt, 1893-ban Grúziában született Vladimir Majakovszkij, a Nagy Ok­ó béri Szocialista Forradalom legkiér­telkedőbb dálnoka. Majakov­­szkij két korszak határán tűnt fel az N­mI irodalom egén, s tudatosan, hittel vál­­lalta a forradalom, a kommunizmus ’­­hiss­z ’ k­ís ügyét. Költői hangjának eredetisége ismen­t ' nagy hatással volt a kortárs líra fel- é­h­lődésére, számos haladó költő, frískmet, Brecht, Aragon, Neruda és mások i­rf'-A munkásságára. ' ~ - ' Júl. 21. Az Építők Napja 75 évvel ezelőtt született Hans Fallada német író (1893—1947) Júl. 22. Lengyelország fasiszta iga alóli felszabadulásának napja. Júl. 23. 1949-ben ezen a napon avatták fel hazánkban az első termelőszövetkezeteket Júl. 26. A Kubai Nemzeti Forradalom kezdetének 15. évfordulója Júl. 28. 150 évvel ezelőtt hunyt el Gaspard Monge francia ma­tematikus (1746—1818) Júl. 29. 175 évvel ezelőtt született Jan Kollár cseh költő (1793—1852) Júl. 30. 150 évvel ezelőtt született Emily Bronté, az Üvöltő szelek című regény szerzője (1818—1848) Tíz évvel ezelőtt hunyt el Teodor Iordachescu, a romániai munkásmozgalom harcosa­ (1884—1958). 14. SZÍNHÁZ Július 2-án, kedd este 20 óra­kor. Peter Schaffer: Játék a sö­tétben. A Kolozsvári Állami Ma­gyar Színház vendégjátéka. MOZI Arta filmszínház: Egy lyukas dollár Haladás filmszínház: Az őrült a négyes laborból Vörös Lobogó filmszínház: Találkozás a hegyekben Ifjúsági filmszínház: Surcouf visszatér Unirea filmszínház: Szindbád, a tengerész Munkás filmszínház: Bekerítve Flacara filmszínház: A n­agy vendéglő Régeni Patria filmszínház: Gyerekek, micsoda éjszaka! Régeni Victoria filmszínház: A boldogság hazája Dicsői Melódia filmszínház: A tanár úr pótvizsgája Ludasi Flacara filmszínház: Bekerítve Szovátai Doina filmszínház: Teljes gőzzel előre Segesvári Lumina filmszínház: Nevetni fogsz Segesvári Tirnava filmszínház: Fantomas a Scotland Yard ellen Erdőszentgyörgyi Popular filmszín­ház: Tíz kicsi néger Gyulakutai Pátria filmszínház: A bosszúállók Sármási Popular filmszínház: Egy magyar nabob Nyárádszeredai Nirajus filmszín­ház: Az ég a harmadik emeletnél kezdődik A Francia Ellenállás román hőse losif Clisci Negyedévszázaddal ezelőtt, 1943. július 2-án a franciaországi Anti­fasiszta Ellenállási Mozgalomban hősi halált halt a népünk függet­lenségéért és szabadságáért harcoló losif Clisci kommunista. 1916. november 12-én született egy kistisztviselő házában. Már a líceum éveiben a forradalmi harc útjára lépett, amikor a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség a soraiba fo­gadta. A líceum elvégzése után a bukaresti Politehnica hallgatója lesz, ahol tovább folytatja forra­dalmi tevékenységét, s jelentősen hozzájárul a KISZ és az egyete­misták közötti kapcsolat erősítésé­hez, az ország fasizálása ellen, a demokratikus szabadságjogok meg­védésére való mozgósításához. 1940- ben, amikor a francia nép felkel a hitlerista hódítók ellen s kibontakozik az Ellenállási Mozga­lom. A Francia Kommunista Párt felhívása erőteljes visszhangra ta­lál a Párizsban élő román kommu­nisták körében, amelyhez Iosif Clisci is tartozott. Az internaciona­lizmus szellemétől áthatva, számos román hazafi, többek között Iosif Clisci, Nicolae Cristea, Andrei Sas Dragos, Iosif Boczor (Wolf Fran­­cisc), Calin Ion, Lazár Alexandru kommunisták és mások, az elsők között léptek be a harci alakula­tokba. 1941- ben létesült az első román F.T.P. csapat, Párizs tartományban, melyet Nicolae Cristea halála után, Iosif Clisci vezetett. Később amint a megszállók és a kollaborácionis­­ták elleni harcok szétágaznak, eb­ben a tartományban létrehoznak még egy különleges román csapa­tot, mely a német fasiszták katonai szállítmányait hivatott megsemmi­síteni. A román hazafiaknak a hit­leristák ellen szervezett jelentősebb akciói között kell megemlítenünk losif Cliscinek, a F.T.P. román csa­pata főnökének 1943. július 2-i bátor tettét, melyet a F.T.P.F. Nemzeti Katonai Bizottság így szentesített: „Egy száz ellen“. Az említett napon losif Clisci vezeté­sével a román hazafiak egy cso­portja megtámadta és gránátokkal megsemmisítette a Porte de Clichy és Hopital Beaujou között közle­kedő autóbuszon lévő fasiszta cso­portot. A közeli utcában tartózkodó német alegység a gránátrobbanás és a tüzelés hallatára a helyszínre sietett. A román csoport a rajta­ütésre ismét harcba szállt, de mi­után az utolsó gránátokat is ki­dobta visszavonulásra kényszerült, Iosif Clisci megsérült, a segítsé­gére siető elvtársait azonban utasí­totta, hogy azonnal vonuljanak vissza, mert ellenkező esetben va­lamennyien a Gestapo karmai kö­zé kerülnek. Miután egyedül maradt, még el­keseredettebben folytatta a harcot. Behúzódott a rue Aubrevoir egyik házának pincéjébe, ahol néhány órán át tartotta magát a Párizsból érkező 100 SS-sel szemben. A hit­leristák csak azután hatolhattak b­e a pincébe, miután az utolsó töl­ténye is elfogyott. Ekkor is csak holttestét hozhatták felszínre, mivel az utolsó golyót magának szánta. A Francia Kommunista Párt és a francia nép nagyra értékeli a ro­mán hazafiak hozzájárulását a Francia Ellenállási Mozgalomhoz. 1945. július 7-én a rue Aubrevoir 2 szám alatti ház falára márvány­táblát helyeztek el a hősi halált halt Iosif Clisci emlékére. Ioan CHIOREAN tudományos kutató S RÁDIÓ JÚLIUS 3. szerda 5,00—5,30: román nyelven: Hí­rek, tudósítások. Virtuóz számok népi zenekarra. Rádiófutár. 5,30— 6,15: magyar nyelven: Hírek, tu­dósítások. Rádiófutár. 13,00—13,30 magyar nyelven: Nők stúdiója: A nő a munkahelyén és otthon. Ze­ne. 16,15—17,00: magyar nyelven: Hírek. Zenés posta. Ipari krónika: A Hargita megyei helyiipari igaz­gatóság munkatervéből. 17:00— 18,00; román nyelven: Hirek. Ro­máncok. Irodalmi műsor. Kórus­művek. A számok tükrében. SZERKESZTŐSÉG: Marosvásárhely. Szovjet Hősök tere 3. szám TELEFON: Szerkesztőség: 34-62 és 20-32. Kiadóhiva­tal: 34-96. VÖRÖS ZÁSZLÓ Júliusi filmújdonságok Vígjátékok és kalandfilmek ural­ják a marosvásárhelyi premier mo­zik júliusi műsorát. Az „Egy hektár ég" című olasz film azonban inkább keserű víg­játéknak mondható; egy szegény tartomány lakóinak vigasztalan éle­tét ábrázolja. A főszerepet Mar­cello Mastroianni alakítja, partner­nője a tehetséges Rossanna Seraf­­fino. Figyelmet érdemel a „Te üss­z­­löbb, Freddy!“ színes, szélesvásznú dán film is, mely a James Bond­­kultuszt parodizálja. A film főhőse, Freddy, egy ke­reskedelmi vállalat jámborlelkű ügynöke, igazi titkos ügynökkel találkozik, aki a semleges ország te­rületén atomtitok megszerzésére törekszik. Ám a véletlenek sorozata és Freddy csetlése-botlása megaka­dályozza tervének végrehajtásában „A múmia közbeszól" című sza­tirikus komédia Oláh Gábor ren­dező első játékfilmje. A fiatal ren­dező egy fantasztikus bűnügyi tör­ténet ürügyén a mai élet visszás jelenségeit parodizálja. A főbb sze­repeket a magyar filmstúdiók ne­ves színészei, Ruttkai Éva, Avar István, Major Tamás, Koltai János, Bujtor István és Mensáros László alakítják. Aki szereti a megfilmesített ope­retteket, bizonyára megnézi a „Fe­leséget keresek“ című színes azer­bajdzsán alkotást, mely Azeir Had­­zsibekov „Arsin Mal-Alan“ című operettjének filmváltozata. Az ope­rettet immár ötven éve nagy siker­rel játsszák nem csak a bakui és a moszkvai, de az isztambuli, tehe­­ráni, varsói, New York-i és párizsi zenés színpadokon is. A csehszlovák stúdiókban jó né­hány igazi gyermekflmet készítet­tek. Ezek közé tartozik „Az el­lopott léghajó“ című színes, szé­lesvásznú kalandfilm is, melynek hősei gyermekek, akik léghajóval Prágától az óceánig repülnek s egy lakatlan, puszta szigeten kényszer­­leszállást végeznek, ahol különös kalandokon esnek át. A „Gyere vissza“­ című szovjet filmet a szülők és a pedagógusok figyelmébe ajánljuk az iskoláról, az életről, a felnőttek és a gyermekek viszonyáról szóló szenvedélyes és lírai hangjáért. A filmet Eduar Gavrilov és Valerij Kremnyev ren­dezték, ’a több*.Szerepeket Leonyid Kruglij, Maria Szernyikova, szer­­gej Jakovlev és gyerekszereplők alakítják. Vetítésre kerülnek még az „Egy lyukas dollár“, a „Párosával szép az élet" című kelet-német filmvíg­játék, a „Találkozás a hegyekben" színes, szélesvásznú szovjet, „A vad Kurdisztánon át“ és „A gróf kifi­zeti a váltót" című színes, széles­vásznú német kalandfilmek, Bruno Cortucci „Nevetni fogsz“ című film­je, valamint a „Merénylet tíz óra tízkor“ című jugoszláv film. VÁRHEGYI Attila FELVÉTELÜKHEZ, másoláshoz es nagyitáshoz ftosznaljon FÉNYKÉPMPÍfiT! (hnyahígtwing kémnek?! eaztosit! A CSÍKSZEREDAI B­ÁNYAVÁLLALAT f­­Vzumei

Next