Vörös Zászló, 1968. szeptember (20. évfolyam, 208-232. szám)
1968-09-11 / 216. szám
Az RKP Maros megyei bizottsága és az ideiglenes megyei néptanács napilapja XX. évfolyam 216. (5213) szám, 1968. szeptember 11. szerdai Ara 30 báni szakoktatás A tudomány és technika fejlődése parancsolóan megköveteli a nemzetgazdaság valamennyi ágában dolgozók szakismereteinek szüntelen gyarapítását. Tanulni annyit jelent, mint lépést tartani a haladással, az élettel. Mert az iskolában, vagy az egyetem padjaiban szerzett ismeretek lényegében mindössze alapismereteket nyújtanak, kiinduló pontot a további tanuláshoz. Kétségtelen, a mindennapi munka nemcsak szükségessé teszi, de bizonyos fokig meg is nehezíti a tanulást. Éppen ezért úgy kell megszervezni, magát a tanulási időt megha Haffukatodzit tározni, hogy azon az összes hallgatók részt vehessenek és az ismertetett anyagot elsajátíthassák. Ami az időszak meghatározását illeti, általános tapasztalat, hogy az ősz, tél, tavasz a legalkalmasabb erre. Éppen ezért helyes, ha az ipari és gazdasági egységekben is ezekben a hónapokban szervezik meg a szakképző és továbbképző tanfolyamokat. Egyébként ebben az időszakban biztosítható legjobban a megjelenés is, hisz — bár ez gazdasági szempontból kifogásolható — csökken a szabadságolás, végül pedig ilyenkor kevesebb szórakozási lehetőség kínálkozik. Az ipari egységekben sokat vitatott kérdés, hogy mikor és milyen időközönként tartják az előadásokat. A megye üzemeiben szerzett tapasztalatok, valamint az üzemi lektorok véleménye szerint kevésbé eredményesek a szakképesítő és továbbképző tanfolyamok, ha azokat közvetlenül a munkaidő után tartják, és ez érthető is, hisz a nyolc órai munka fizikailag és szellemileg egyaránt igénybe veszi a dolgozókat. A gyakorlat azt igazolja, hogy legjobb, ha két-három órával a munkaidő lejárta után kerül sor az előadásokra. Igaz, a hallgatók, munkások, közép- és felsőfokú káderek egyaránt huzakodnak az ilyenszerű programálástól, hisz ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a délutánt, vagy a második váltásban dolgozók esetében a délelőttöt teljesen leköti. Viszont a tudásért érdemes kisebb-nagyobb áldozatot hozni. Ugyancsak a gyakorlat bizonyítja, hogy az előadásoknak rövid időközönként kell követniük egymást. A legoptimálisabb, ha hetente legalább egy előadást tartanak, és így — a továbbképző tanfolyamok például, melyek 8—12 leckét foglalnak magukba — három hónap alatt be is fejeződhetnek. Nem árt, ha az előadások megkezdése előtt rövid szemináriumon foglalják össze az előbbi órákon ismertetett anyagot. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az előadások tématervének összeállítására. Errevonatkozólag a vállalatok felsőbb szervüktől is kapnak útmutatásokat. Mi mindössze arra szeretnénk felhívni a vállalatvezetők, s különösen a szakoktatással foglalkozók figyelmét, hogy a tanulmányi csoportokat differenciáltan, szakáganként és mi több, felkészültség szerint határozzák meg. Nem helyes az, ha például a VII—VIII. fizetési kategóriájú esztergályosok a III—IV. kategóriájú esztergályosokkal egyazon továbbképző tanfolyamon vesznek részt. Munkájuk, napi feladatuk elvégzése más és más ismereteket igényel. Rendkívül fontos, hogy a továbbképzésbe bevonják az összes dolgozókat, vagyis a közép- és felsőfokú kádereket is. Általános jelenség ipari és gazdasági egységeinkben, hogy a mérnökök és közgazdászok megelégszenek azzal, hogy mint lektorok, részt vesznek a munkások tanfolyamain, megfeledkezve részben, vagy teljesen saját továbbképzésükről. Befejezésül hadd ismételjük meg: feladataink egyre nagyobbak, sokrétűbbek, ezeknek eleget tenni csak tudásunk szüntelen fejlesztésével lehet. A Világ proletárjai, egyesüljetek ! A galaci kombinát egyik részlege (MARX József felvétele) Búzmsztok megyeerekezete Tegnap, szeptember 10-én Marosvásárhelyen tartották meg a búzatermesztők megyei tanácskozását. Részt vettek a megye termelőszövetkezeteinek elnökei, mérnökei, a marosvásárhelyi Kísérleti Állomás kutatói, az Állami mezőgazdasági vállalatok, a mezőgazdasági gépesítési vállalatok, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság és a termelőszövetkezetek megyei szövetségének szakemberei. .A tanácskozáson jelen volt NICOLAE ÁÉI-JÉS elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, az Ideiglenes Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, SZOTYORI ERNŐ elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, BENKŐ JÁNOS elvtárs, az ideiglenes megyei néptanács végrehajtó bizottságának első alelnöke. A tanácskozás részvevői elemezték a búzatermesztésben elért idei eredményeket, megállapodtak azokban az intézkedésekben, amelyek az őszi vetésterületek jó előkészítését és a vetés határidőre való befejezését hivatottak biztosítani. A MOGOCIU MARCEL elvtárs, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója által előterjesztett jelentésből kitűnt, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére megyénk mezőgazdasági egységeiben jó volt a búzatermés. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy az elmúlt hírekhez viszonyítva fejlettebb műszaki-anyagi alap állt a mezőgazdasági egységek rendelkezésére. Fontos szerepet játszott ezenkívül a megfelelő agrotechnika, valamint az a körülmény, hogy magas terméshozamú búzafajtákat alkalmaztak . A jelentés és a hozzászólások felszínre hozták azokat a gyakorlati tapasztalatokat, amelyeket hasznosítva megfelelő feltételeket teremthetünk a jövő évi bőséges terméshez. Az idén ősszel sokkal jobbak a lehetőségeink, mint a tavaly voltak. Megfelelő mennyiségű műtrágyát, fajvetőmagot biztosítottak az egységek részére, ugyanakkor megnövekedett a mezőgazdasági gép- és traktorpark is. Tapasztalataikról beszélve a hozzászólók döntő többsége hangsúlyozta a búzatermesztést döntő módon befolyásoló fontos tennivalókat. A tanácskozáson elhangzott javaslatok, valamint a tudományos kutatások legújabb eredményeinek figyelembe vételével a részvevők műszaki szervezési intézkedési tervet fogadtak el az őszi munkák gyors és veszteség nélküli végrehajtása érdekében. A tanácskozás befejezésekor NICOLAE VERES elvtárs emelkedett szólásra, összegezve a búzatermesztés terén elért eredményeket és a mutatkozó hiányosságokat, értékes útmutatásokat adott a mezőgazdasági egységek vezetőinek a komplex agrotechnikai munkák alkalmazására vonatkozóan, hangsúlyozva a jó tapasztalatok általános elterjesztésének szükségességét. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy "a mezőgazdasági e egységek dolgozói mindent megtesznek a jövő évi bőséges termés alapjának megteremtéséért. A tanácskozás munkálataira még visszatérünk. Jialdusavexett Ha nem lett volna olyan szép a vasárnap reggel, ha nem éreztem volna olyan — „szépen“ mondva — tettrekésznek magam, talán nem teszek mást, mint ölébe szórom az aprópénzt és megyek tovább. A Cuza Voda utca egyik öblös kapualjában ült, ahogy hazafelé baktattam a piacról, már messziről hallottam: „Az isten megáldja, az isten fizesse meg, legyen szíves legalább huszonöt bánit...“ Rendhagyó kéregető volt. Legalább huszonöt bánit kért és nem mondta, hogy szegény nyomorék vagyok. Pedig combtőből mind a két lába hiányzott. Régi intelmek jutottak eszembe. Többek között ilyenek: „ne adj neki, úgy is elissza. Biztos pálinkára kell. Miért nem megy dolgozni?“ Melléértem, kotorásztam a zsebemben. Ki tudja, miért, aprópénz nem akadt, csak egy egy lejest halásztam elő. Forgattam a kezemben, akkor a rendhagyó koldus azt mondta: „Az sok lesz, fiatalúr, csak harminc báni hiányzik még a deci pálinkához." Először azt hittem, hogy gúnyolódik. És tulajdonképpen akkor ébredtem rá, hogy gavallérral van dolgom, amikor megismételte: csak harminc báni kell. És hozzátette: a többit is megiszom, de az már ártana. Eszembe jutott egy jószívű néni nagyon eredeti mondása, amikor valamikor régen jótékonyságot akart, gyakorolni rajtam: neked adnám ezt az inget, de úgy is elajándékozod. Nem törődve a szatyromban idegeskedő csirkékkel, azt mondtam neki: „Nézze, harminc bánit nem tudok adni, de szívesen meghívom egy deci pálinkára a piaci büfébe“. Összeszedte szó nélkül a cókmókját, vagyis a kalapot, amibe gyűjtött, és a két párnázott csúszóeszközt, sajnos, nem tudom, minek nevezzem. Azután mondta csak: „Elfogadom, fiatalúr, delire legalább maróbb hazaérkezem“. Szó nélkül bandukoltunk végig az úton. Illetve én bandukoltam, ő csúszott Fogalmam sem volt, ilyen esetekben mit szokás mondani. Valamikor olvastam ugyan egy francia társalgási könyvet, amelynek a leleményes szerző adott néhány alfejezetet: „Kínos esetekben: Uram, nagyon sajnálom, ez a pillanat nem alkalmas arra, hogy beszélgessünk. Vagy: Asszonyom, úgy érzem, a következő pillanatban el kell válnunk. Végtelen sajnálatomra, egyik szöveg sem volt jó, így némán érkeztünk meg Megkérdeztem: — Mit iszik? — Csak borpárlatot, többi mind disznóganaj — Egészségére. — Isten áldja meg. Aztán rövid ideig torokköszörülés. Majd megsodorja vörhenyes bajuszát. — Cigarettája nincs? — Nincs, de azonnal kérek. — Megköszönném. — Még egy túrt? — Nem, köszönöm, megyek haza, fő már a káposzta,, azt is meg kell egye valaki, nem igaz? — Persze, hogy igaz. De mondja csak, ha megfő otthon a káposzta, maga miért kéreget? — Hát azért, fiatalúr, mert csak a kert az enyém riportja a káposzta nem. Hehehe. — Igen. Ki főzi a káposztát? Büszkén mondja: — Hát a menyem! Mert ha hiszi, ha nem, a háborúból hazajöttem így, ahogy lát, de egy gyereket összefabrikáltam. A legügyesebb fiú Vásárhelyen. Mert ha hiszi, ha nem, ezerhatszázat keres minden áldott hónapban. Csak azt nem szereti, ha iszom. Pedig annak története van. Nagyon megszoktam, egyszer Szibériában, aztán itthon. S ha már így összekerültünk, szabadna tudnom a nevét? Megmondom. Szertartásosan kezet ad, bemutatkozik Felnyújtja a kezét. — Hehehe. Azt hiszem, maga arra gondol, hogy egy szerencsétlen koldussal van dolga. Tudja, hogy ki vagyok én? A legszebb piroskáposztákat én termelem a rajonban... vagy mi, a megyében. Annyi ételem, italom van, amennyi magának sohase lesz. Csak pálinkára nem adnak egy vasat se. — Kik nem adnak? — Hát a menyemek. Pedig ha berúgok se tudok lődörögni, hehehe, nem igaz? Én még elesni sem tudok. — Hát akkor azért a négy-öt lejért jön ki, amit itt összeszedhet a pálinkára? — Persze. — S a menye és a fia nem tudja? — Nem, mert én a másik irányba állok. A többiek, az a béna vénasszony, és az a vaksi fiatal, na meg aztán a kisgyermekes nyomorék mind abba az irányba állnak, ahol jönnek, mennek a vásárlók. Tudja, hogy van, megmarad az illetőnek tíz banija, amit lealkudott, s mert azt hiszi, jó vásárt csinált, nékijek adja Azok nem mondom, úgy tíz óráig reggeltől összeszedik a huszonötöst. De én nem irigylem, mert tudja uram, azoknak nincs ebédjük. — Muszáj inni azt a pálinkát? Nem szól semmit, rámutat a két csonkra. Később: — Nem kellene muszáj legyen? — Ahogy azért én gondolom, magát szeretheti a családja. Ha véletlenül valamelyikük, mondjuk a fia meglátná kéregetni, mit mondana neki? — Azt mondanám: Édes fiam, ha egyszer annyit szenvedsz igazságtalanul, mint én, akkor te is megérted, hogy az emberek sohasem tudják megfizetni neked a tartázsukat. — Bocsásson meg a kérdésért: ellőtték a lábát? — Lefagyott. — Kérem, ne értsen félre: ha valaki egyetlen kérését tudná teljesíteni, mit kívánna? — O... nagyon régóta kívánok valamit. Annak idején jártam a munkás dalkörbe, gyönyörű hangom volt. Szóval azt kívánnám, hogy egyszer elénekelhesem a Bob herceg áriáját, sok ember előtt. Messze voltam, igen meszsze, amikor meghallottam valahonnan távolról. „Enyém a legszebb rózsaszál“ Szőcs Kálmán Marosvásárhelyen megkezdték a villamos számítógépeket előállító gyár építését Marosvásárhely délkeleti részén több finommechanikai vállalatot építenek. Már meg is kezdték az első egységnek, a villamos számítógépeket előállító gyárnak az építését. A gyár termékeit a legkülönbözőbb irodai számításokra használják majd- Tervek szerint évente 30 000 számítógépet gyártanak. A gyárat 1970 első felében fejezik be. Az objektumot a Kolozsvári Építő és Szerelő Vállalat építi. Pneumatikus szorítóval ellátott munkapad A marosvásárhelyi „Augusztus 23“ Bútorgyárban eddig 15 munkapadot láttak el pneumatikus szorítóval, s fokozatosan valamennyit átalakítják. A sűrített levegővel működő szorítók pillanatok alatt rögzítik a munkadarabot és teljesen kiküszöbölik a kézi szorítással járó munkaidő-pazarlást. Különösen előnyös a nagyobb darabok beszorításánál, mert a dolgozó mindkét kezével tarthatja a megmunkálásra váró darabot, a szóban forgó műveletet pedig egyetlen gombnyomással (lábbal végzi) elintézi. Termel a Marosvásárhelyi Cukorgyár Kedden éjjel megkezdte az idei cukorrépatermés feldolgozását a Marosvásárhelyi Cukorgyár is. A beindításhoz 3.700 tonna cukorrépát halmoztak fel a gyár udvarán s azóta is szakadatlanul özönlik a nyersanyag Nagyvárad és Temesvár környékéről, meg a saját répatermelő övezetből. Az új idényben több mint 41.000 vagon répát fognak feldolgozni. Megkezdődött a tanügyi dolgozók értekezlete Tegnap, szeptember tizedikén Segesváron, Ludason, Dicsőben megkezdődött a tanügyi dolgozók szokásos tanévkezdés előtti értekezlete. A megyében összesen húsz központban tanácskoznak. Az első nap a tanügyi dolgozók megvitatják az RKP KB áprilisi plenáris ülésén az oktatás továbbfejlesztésére hozott intézkedéseket, a második napon pedig pedagógiai körönként a tankönyveket, az új tanítási programot és elkészítik a körök évi tervét. Új iskola épül Minden évben bővül az iskolahálózat. Ebben az évben Marosvásárhelyen felépült a pedagógiai líceum 16 tantermes, modern épülete. Még jóformán át sem adták a használatnak, s az építők máris lerakták az alapját egy új, 16 tantermes iskolának a Carpati negyedben. Az iskola a következő tanévre készül el. Ugyancsak e negyedben épül egy óvoda is, amelyet január elsején adnak át a használatnak. Egy héttel hamarabb Megyeszerte a tervezettnél egy héttel hamarább fejeződött be az ingyenes tankönyvek elosztása. Városon, de a falusi üzletekben is elegendő mennyiségű egyenruha, papír- és írószer várja az iskolásokat. Kereskedelmi kiállítás A Régeni Helyi Kereskedelmi Vállalat kiállítást szervezett a törvényszéki épület egyik földszinti termében. A látogatók megtekinthetik a kereskedelmi vállalathoz érkezett legújabb típusú gyerek bútorokat — a gyerek járókától a kombinált tanuló-bútorig — a szabályozható, zománcozott melegítő kályhákat, a sokféle konyhafelszereléseket, villamos háztartási cikkeket, hangszereket, stb. A kiállítást naponta több százan látogatják meg. NICOLAE CEAUSESCU elvtárs fogadta a holland parlamenti küldöttséget Kedd délelőtt Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke fogadta a holland parlamenti küldöttséget, amely élén G. M. Nederhorsttal, a parlament második kamarájának alelnökével látogatást tesz országunkban a Nagy Nemzetgyűlés meghívására. A fogadáson részt vett Emil Bedinarad, az Államtanács alelnöke, Stefan Voitec, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, Constantin Statescu, az Államtanács titkára. Jelen volt Jonkheer Dirk van Evsinga, Hollandia bukaresti nagykövete. A szívélyes légkörben lefolyt megbeszélésen a két ország együttműködésének fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, valamint a nemzetközi helyzet különböző vonatkozásait vitatták meg. ION GHEORGHE MAURER elvtárs fogadta Nagy Britannia külügyi államtitkárát Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke kedd reggel fogadta Michel Stewart angol külügyi államtitkárt. Ez alkalommal megvitatták a románi angol kapcsolatok fejlesztésének kölcsönös érdekű problémáit, valamint a jelenlegi nemzetközi helyzet egyes kérdéseit. A szívélyes légkörben lefolyt megbeszélésen részt vett Corneliu Manescu külügyminiszter, Vasile Sandru külügyminiszter-helyettes és Vasile Pungan, Románia londoni nagykövete. A vendéget elkísérte sir John Chadwick, Nagy-Britannia bukaresti nagykövete, P. T. Hayman külügyi államtitkárhelyettes, D. J. D Maitland személyi főtitkár, W. R. Haydon, a sajtóügyosztály vezetője, C. S. R. Gifford tanácsos, a külügyminisztérium Észak-ügyosztályának helyettes igazgatója és P. J. Goulden külügyminisztériumi tanácsos. (Agerpres) mnűomaniyos munkaskrclcs a mezőgazdasági gépesítő vállalatoknál Maros megye mezőgazdasági gépesítő vállalataiban is széles körű tevékenység bontakozott ki a munka tudományos megszervezésére. Nagyobb teret biztosítanak az új technikának, a hatékonyabb munkamódszereknek, a munka tudományos normázásának és a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozása révén a gépek, a rendelkezésre álló műszaki potenciál ésszerűbb hasznosítására is lehetőség nyílik. Valamennyi gépesítési vállalatnál bizottság alakult a legfelkészültebb szakemberekből, mérnökökből,, közgazdászokból, gépesítőkből. Eizek a bizottságok az egységek főmérnökeinek vezetésével kidolgozták a tanulmányok elkészítésének és gyakorlatba ültetésének grafikonját. Megyei szinten a munka és a termelés tudományos megszervezését a termelés-szervezési osztályvezető irányítja és a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság gépesítési aligazgatója felel érte. Öszszesítve a bizottságok javaslatait, úgy döntöttünk, hogy 92 tanulmányt készítünk. E tekintetben hozzáértő munkát végzett a ludasi, marosvásárhelyi és részben a régeni MGV, ahol a javasolt tanulmányokat maradéktalanul összeállították. Nem mondhatjuk ezt el a dicsői és segesvári vállalatok munkaközösségeiről, amelyek nem tartották be a határidőket s a már kidolgozott tanulmányokat is késedelemmel ültetik gyakorlatba. Mindenesetre a megyei gépesítési szektor megadta a szükséges támogatást ezeknek a vállalatoknak, annál is inkább, mert a gyakorlat igazolja, hogy azokban az egységekben, ahol határozott erőfeszítések történnek a munka tudományos megszervezéséért, az eredmények is kimagaslóak. A Hidasi MGVnál az esztergályos műhely átszervezésével 50.414 lej, míg az alkatrész felújító csoport létrehozásával 91.831 lej előre számított költségcsökkentést érnek el. A marosvásárhelyi MGV-nál a traktorfőjavításokat saját műhelyben végzik, s így 100.000 lejjel kisebbek a kiadások. Ugyancsak itt a traktorbrigádok újjászervezésével 30.000 lejt takarítanak meg. Figyelmet érdemel a nyárádszeredai MGV munkaközössége által a MSPP permetező és porozó gép kihasználási és javítási költségeinek csökkentésére kidolgozott tanulmány. A javaslat lényege, hogy az igen költséges eredeti tűszelepeket (düzniket) a vállalat műhelyében készültekkel helyettesítik. Ezeknek az alkatrészeknek a technológiáját a vállalat szakemberei dolgozták ki, egytizedére csökkentve a költségeket. A mezőgazdasági gépesítő vállalatokban sokoldalúan elemezték a termelés anyagi kiadásait, mint a tudományos munkaszervezés egyik fontos fejezetét. Az elemzés során felszínre került, hogy a vállalatoknál a tudományos munkaszervezés meghozta gyümölcsét, sokat javultak a gazdasági mutatók már az év második negyedében. A tanulmányok gyakorlati alkalmazásának eredményeit figyelembe vettük az 1969. évi tervjavaslatok elkészítésénél, s az előirányzottnál nagyobb mértékben csökkentettük a termelési költségeket. A fentiekből kitűnik, hogy a megye MGV-s erőfeszítéseket tesznek gazdasági tevékenységük szüntelen javításáért, az anyagi alapokkal való ésszerűbb gazdálkodás révén csökkentik a veszteségeket. Bízunk abban, hogy az év végéig hátralévő hónapok még inkább igazolják majd ezeket az erőfeszítéseket. TOLCER Stefan mérnök, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság aligazgatója -----------------——--------- |SZÜRET ELŐTT Mosolyog a szőlő a Mezőgazdasági Válla- vesebb, mint 102 pinhegyoldalban. Élvezi latban. Fel is készül- cét kellett értük vé a nap melegét. Sava-tek a fogadására. Aligjárni, kitakarítani, ngú leve lassan méz- színek alatt a prések fertőtleníteni. De már édessé változik. Mosok majdnem újjászületve túl vannak a nehezén, lyog az igazgató, örül várják a hamvas für- Ha több gonddal, baja jó termésnek, amely töhet s a pincékben is jól is, de jó körülméhektáronként mintegy fertőtlenítve tátong a nyék között tárolhat- 1500 kilóval pótol rának a hatalmas horják a 232 hektár tér a tavalyira. Gazdag dók. Pedig rendbetéte mését. Ez pedig a kép : lesz tehát a szüret az sok nem kis munkát szerint is bőségesnek ! idén a zágori Állami igények, hisz nem be- ígérkezik. VÍZHŰTŐ BERENDEZÉS A marosvásárhelyi Prodcomplex Ipari Vállalatnál egy olyan hűtőberendezést helyeztek üzembe, amely állandóan plusz 4 fokon tartja az ivóvíz hőmérsékletét, optimális feltételeket teremtve a Fructo, Frucade és más hűsítő italok szénsavazására (a víz ezen a hőfokon nyeli el a legtökéletesebben a szénsavat). A hűtőberendezést a vállalat fémmegmunkáló részlegén készítették, kisgépesítési alapból.