Vörös Zászló, 1968. szeptember (20. évfolyam, 208-232. szám)

1968-09-11 / 216. szám

Az RKP Maros megyei bizottsága és az ideiglenes megyei néptanács napilapja XX. évfolyam 216. (5213) szám, 1968. szeptember 11. szerdai Ara 30 báni ­ szakoktatás A tudomány és technika fej­lődése parancsolóan megköve­teli a nemzetgazdaság vala­mennyi ágában dolgozók szak­ismereteinek szüntelen gyara­pítását. Tanulni annyit jelent, mint lépést tartani a haladás­sal, az élettel. Mert az iskolá­ban, vagy az egyetem padjai­ban szerzett ismeretek lénye­gében mindössze alapismerete­ket nyújtanak, kiinduló pontot a további tanuláshoz. Kétségtelen, a mindennapi munka nemcsak szükségessé teszi, de bizonyos fokig meg is nehezíti a tanulást. Éppen ezért úgy kell megszervezni, magát a tanulási időt megha­ Haffu­katodzit tározni, hogy azon az összes hallgatók részt vehessenek és az ismertetett anyagot elsajá­títhassák. Ami az időszak meghatáro­zását illeti, általános tapaszta­lat, hogy az ősz, tél, tavasz a legalkalmasabb erre. Éppen ezért helyes, ha az ipari és gazdasági egységekben is ezek­ben a hónapokban szervezik meg a szakképző és tovább­képző tanfolyamokat. Egyéb­ként ebben az időszakban biz­tosítható legjobban a megje­lenés is, hisz — bár ez gazda­sági szempontból kifogásolható — csökken a szabadságolás, végül pedig ilyenkor keve­sebb szórakozási lehetőség kí­nálkozik. Az ipari egységekben sokat vitatott kérdés, hogy mikor és milyen időközönként tartják az előadásokat. A megye üze­meiben szerzett tapasztalatok, valamint az üzemi lektorok véleménye szerint kevésbé e­­redményesek a szakképesítő és továbbképző tanfolyamok, ha azokat közvetlenül a munka­idő után tartják, és ez érthető is, hisz a nyolc órai munka fi­zikailag és szellemileg egy­aránt igénybe veszi a dolgozó­kat. A gyakorlat azt igazolja, hogy legjobb, ha két-három órával a munkaidő lejárta után kerül sor az előadásokra. Igaz, a hallgatók, munkások, közép- és felsőfokú káderek egyaránt huzakodnak az ilyen­szerű programálástól, hisz ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a délutánt, vagy a második váltásban dolgozók esetében a délelőttöt teljesen leköti. Vi­szont a tudásért érdemes ki­­sebb-nagyobb áldozatot hozni. Ugyancsak a gyakorlat bizo­nyítja, hogy az előadásoknak rövid időközönként kell követ­niük egymást. A legoptimáli­sabb, ha hetente legalább egy előadást tartanak, és így — a továbbképző tanfolyamok pél­dául, melyek 8—12 leckét fog­lalnak magukba — három hó­nap alatt be is fejeződhetnek. Nem árt, ha az előadások megkezdése előtt rövid szemi­náriumon foglalják össze az előbbi órákon ismertetett a­­nyagot. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az előadások té­matervének összeállítására. Er­re­­vonatkozólag a vállalatok felsőbb szervüktől is kapnak útmutatásokat. Mi mindössze arra szeretnénk felhívni a vállalatvezetők, s különösen a szakoktatással foglalkozók fi­gyelmét, hogy a tanulmányi csoportokat differenciáltan, szakáganként és mi több, fel­készültség szerint határozzák meg. Nem helyes az, ha pél­dául a VII—VIII. fizetési ka­tegóriájú esztergályosok a III—IV. kategóriájú esztergá­lyosokkal egyazon továbbkép­ző tanfolyamon vesznek részt. Munkájuk, napi feladatuk el­végzése más és más ismerete­ket igényel. Rendkívül fontos, hogy a továbbképzésbe bevonják az összes dolgozókat, vagyis a kö­zép- és felsőfokú kádereket is. Általános jelenség ipari és gazdasági egységeinkben, hogy a mérnökök és közgazdászok megelégszenek azzal, hogy mint lektorok, részt vesznek a munkások tanfolyamain, meg­feledkezve részben, vagy telje­sen saját továbbképzésükről. Befejezésül hadd ismételjük meg: feladataink egyre na­gyobbak, sokrétűbbek, ezek­nek eleget tenni csak tudásunk szüntelen fejlesztésével lehet. A Világ proletárjai, egyesüljetek ! A galaci kombinát egyik részlege (MARX József felvétele) Búzmsztok megyeerekezete Tegnap, szeptember 10-én Maros­­vásárhelyen tartották meg a búza­­termesztők megyei tanácskozását. Részt vettek a megye termelőszö­vetkezeteinek elnökei, mérnökei, a marosvásárhelyi Kísérleti Állomás kutatói, az Állami mezőgazdasági vállalatok, a mezőgazdasági gépe­sítési vállalatok, a Megyei Mező­­gazdasági Igazgatóság és a terme­lőszövetkezetek megyei szövetségé­­nek szakem­b­erei. .A tanácskozáson jelen volt NICOLAE ÁÉI-JÉS elv­­társ, a megyei pártbizottság első titkára, az Ideiglenes Megyei Nép­tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, SZOTYORI ERNŐ elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, BENKŐ JÁNOS elvtárs, az ideig­lenes megyei néptanács végrehajtó bizottságának első alelnöke. A tanácskozás részvevői elemez­ték a búzatermesztésben elért idei eredményeket, megállapodtak azok­ban az intézkedésekben, amelyek az őszi vetésterületek jó előkészí­tését és a vetés határidőre való be­­fejezését hivatottak biztosítani. A MOGOCIU MARCEL elvtárs, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója által előterjesztett jelen­tésből kitűnt, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére megyénk mező­­gazdasági egységeiben jó volt a búzatermés. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy az elmúlt hí­rekhez viszonyítva fejlettebb mű­­szaki-anyagi alap állt a mezőgazda­­sági egységek rendelkezésére. Fon­tos szerepet játszott ezenkívül a megfelelő agrotechnika, valamint az a körülmény, hogy magas ter­méshozamú búzafajtákat alkalmaz­tak . A jelentés és a hozzászólások felszínre hozták azokat a gyakor­lati tapasztalatokat, amelyeket hasznosítva megfelelő feltételeket teremthetünk a jövő évi bőséges terméshez. Az idén ősszel sokkal jobbak a lehetőségeink, mint a ta­valy voltak. Megfelelő mennyiségű műtrágyát, fajvetőmagot biztosítot­tak az egységek részére, ugyanak­kor megnövekedett a mezőgazda­­sági gép- és traktorpark is. Tapasztalataikról beszélve a hoz­zászólók döntő többsége hangsú­lyozta a búzatermesztést döntő mó­don befolyásoló fontos tennivaló­kat. A tanácskozáson elhangzott j­a­­­­vaslatok, valamint a tudományos kutatások legújabb eredményeinek­ figyelembe vételével a részvevők műszaki­ szervezési intézkedési ter­vet fogadtak el az őszi munkák gyors és veszteség nélküli végrehaj­tása érdekében. A tanácskozás befejezésekor NI­COLAE VERES elvtárs emelkedett szólásra, összegezve a búzatermesz­tés terén elért eredményeket és a mutatkozó hiányosságokat, értékes útmutatásokat adott a mezőgazda­­sági egységek vezetőinek a kom­plex agrotechnikai munkák alkal­mazására vonatkozóan, hangsúlyoz­va a jó tapasztalatok általános el­terjesztésének szükségességét. Ki­fejezte azt a meggyőződését, hogy "a mezőgazdasági e egységek dolgozói mindent megtesznek a jövő évi bőséges termés alapjának megte­remtéséért. A tanácskozás munkálataira még visszatérünk. J­ialdusavexett Ha nem lett volna olyan szép a vasárnap reggel, ha nem éreztem volna olyan — „szépen“ mondva — tettrekésznek magam, talán nem teszek mást, mint ölé­­be szórom az aprópénzt és megyek tovább. A Cuza Voda utca egyik öblös ka­pualjában ült, ahogy haza­felé baktattam a piacról, már messziről hallottam: „Az isten megáldja, az is­ten fizesse meg, legyen szí­ves legalább huszonöt bá­nit...“ Rendhagyó kéregető volt. Legalább huszonöt bá­nit kért és nem mondta, hogy szegény nyomorék va­gyok. Pedig combtőből mind a két lába hiányzott. Régi intelmek jutottak e­­szembe. Többek között ilye­nek: „ne adj neki, úgy is elissza. Biztos pálinkára kell. Miért nem megy dolgozni?“ Melléértem, kotorásztam a zsebemben. Ki tudja, miért, aprópénz nem akadt, csak egy egy lejest halásztam e­­lő. Forgattam a kezemben, akkor a rendhagyó koldus azt mondta: „Az sok lesz, fiatalúr, csak harminc báni hiányzik még a deci pálin­kához." Először azt hittem, hogy gúnyolódik. És tulaj­donképpen akkor ébredtem rá, hogy gavallérral van dol­gom, amikor megismételte: csak harminc báni kell. És hozzátette: a többit is meg­iszom, de az már ártana. E­­szembe jutott egy jószívű néni nagyon eredeti mondá­sa, amikor valamikor régen jótékonyságot akart, gyako­rolni rajtam: neked adnám ezt az inget, de úgy is el­ajándékozod. Nem törődve a szatyrom­ban idegeskedő csirkékkel, azt mondtam neki: „Nézze, harminc bánit nem tudok adni, de szívesen meghívom egy deci pálinkára a piaci büfébe“. Összeszedte szó nélkül a cókmókját, vagyis a kalapot, amibe gyűjtött, és a két párnázott csúszó­esz­­közt, sajnos, nem tudom, minek nevezzem. Azután mondta csak: „Elfogadom, fiatalúr, delire legalább maróbb hazaérkezem“. Szó­ nélkül bandukoltunk végig az úton. Illetve én bandukoltam, ő csúszott Fogalmam sem volt, ilyen esetekben mit szokás mon­dani. Valamikor olvastam u­­gyan egy francia társalgási könyvet, amelynek a lele­ményes szerző adott né­hány alfejezetet: „Kínos e­setekben: Uram, nagyon saj­nálom, ez a pillanat nem al­kalmas arra, hogy beszél­gessünk. Vagy: Asszonyom, úgy érzem, a következő pil­lanatban el kell válnunk. Végtelen sajnálatomra, e­­gyik szöveg sem volt jó, így némán érkeztünk meg Megkérdeztem: — Mit iszik? — Csak borpárlatot, többi mind disznóganaj — Egészségére. — Isten áldja meg. Aztán rövid ideig torok­köszörülés. Majd megsodor­ja vörhenyes bajuszát. — Cigarettája nincs? — Nincs, de azonnal ké­rek. — Megköszönném. — Még egy túrt? — Nem, köszönöm, me­gyek haza, fő már a ká­poszta,, azt is meg kell egye valaki, nem igaz? — Persze, hogy igaz. De mondja csak, ha megfő ott­hon a káposzta, maga miért kéreget? — Hát azért, fiatalúr, mert csak a kert az enyém riportja a káposzta nem. Heh­ehe. — Igen. Ki főzi a káposz­tát? Büszkén mondja: — Hát a menyem! Mert ha hiszi, ha nem, a háború­ból hazajöttem így, ahogy lát, de egy gyereket össze­fabrikáltam. A legügyesebb fiú Vásárhelyen. Mert ha hiszi, ha nem, ezerhatszázat keres minden áldott hónap­ban. Csak azt nem szereti, ha iszom. Pedig annak tör­ténete van. Nagyon meg­szoktam, egyszer Szibériá­ban, aztán itthon. S ha már így összekerültünk, szabadna tudnom a nevét? Megmondom. Szertartáso­san kezet ad, bemutatkozik Felnyújtja a kezét. — Hehehe. Azt hiszem, maga arra gondol, hogy egy szerencsétlen koldussal van dolga. Tudja, hogy ki vagyok én? A legszebb pi­roskáposztákat én termelem a rajonban... vagy mi, a megyében. Annyi ételem, italom van, amennyi magá­nak sohase lesz. Csak pálin­kára nem adnak egy vasat se. — Kik nem adnak? — Hát a menyemek. Pe­dig ha berúgok se tudok lő­dörögni, hehehe, nem igaz? Én még elesni sem tudok. — Hát akkor azért a négy-öt lejért jön ki, amit itt összeszedhet a pálinkára? — Persze. — S a menye és a fia nem tudja? — Nem, mert én a másik irányba állok. A többiek, az a béna vénasszony, és az a vaksi fiatal, na meg az­tán a kisgyermekes nyomo­rék mind abba az irányba állnak, ahol jönnek, mennek a vásárlók. Tudja, hogy van, megmarad az illető­nek tíz banija, amit lealku­dott, s mert azt hiszi, jó vá­sárt csinált, nékijek adja Azok nem mondom, úgy tíz óráig reggeltől összeszedik a huszonötöst. De én nem irigylem, mert tudja uram, azoknak nincs ebédjük. — Muszáj inni azt a pá­linkát? Nem szól semmit, rámu­tat a két csonkra. Később: — Nem kellene muszáj legyen? — Ahogy azért én gon­dolom, magát szeretheti a családja. Ha véletlenül va­lamelyikük, mondjuk a fia meglátná kéregetni, mit mondana neki? — Azt mondanám: Édes fiam, ha egyszer annyit szenvedsz igazságtalanul, mint én, akkor te is megér­ted, hogy az emberek soha­sem tudják megfizetni ne­ked a tartáz­sukat. — Bocsásson meg a kér­désért: ellőtték a lábát? — Lefagyott. — Kérem, ne értsen fél­re: ha valaki egyetlen ké­rését tudná teljesíteni, mit kívánna? — O... nagyon régóta kí­vánok valamit. Annak ide­jén jártam a munkás dal­körbe, gyönyörű hangom volt. Szóval azt kívánnám, hogy egyszer elénekelhe­­sem a Bob herceg áriáját, sok ember előtt. Messze voltam, igen mesz­­sze, amikor meghallottam valahonnan távolról. „Enyém a legszebb rózsa­szál“ Szőcs Kálmán Marosvásárhelyen megkezdték a villamos számító­­gépeket előállító gyár építését Marosvásárhely délkeleti részén több finommechanikai vállalatot építenek. Már meg is kezdték az első egységnek, a villamos számító­gépeket előállító gyárnak az építését. A gyár termékeit a legkülön­bözőbb irodai számításokra használják majd- Tervek szerint évente 30 000 számítógépet gyártanak. A gyárat 1970 első felében fejezik be. Az objektumot a Kolozsvári Építő és Szerelő Vállalat építi. Pneumatikus szorítóval ellátott munkapad A marosvásárhelyi­ „Augusztus 23“ Bútorgyárban eddig 15 munkapadot láttak el pneumati­kus szorítóval, s fokozatosan valamennyit átalakítják. A sűrí­tett levegővel működő szorítók pillanatok alatt rögzítik a mun­kadarabot és teljesen kiküszö­bölik a kézi szorítással járó munkaidő-pazarlást. Különösen előnyös a nagyobb darabok be­­szorításánál, mert a dolgozó mindkét kezével tarthatja a megmunkálásra váró darabot, a szóban forgó műveletet pedig e­­gyetlen gombnyomással (lábbal végzi) elintézi. Termel a Marosvásár­helyi Cukorgyár Kedden éjjel megkezdte az idei cukorrépatermés feldolgozá­sát a Marosvásárhelyi Cukor­gyár is. A beindításhoz 3.700 tonna cukorrépát halmoztak fel a gyár udvarán s azóta is sza­kadatlanul özönlik a nyersanyag Nagyvárad és Temesvár kör­nyékéről, meg a saját répater­melő övezetből. Az új idényben több mint 41.000 vagon répát fognak feldolgozni. Megkezdődött a tanügyi dolgozók értekezlete Tegnap, szeptember tizedikén Segesváron, Ludason, Dicsőben megkezdődött a tanügyi dolgo­zók szokásos tanévkezdés előtti értekezlete. A megyében össze­sen húsz központban tanácskoz­nak. Az első nap a tanügyi dol­gozók megvitatják az RKP KB áprilisi plenáris ülésén az okta­tás továbbfejlesztésére hozott intézkedéseket, a második napon pedig pedagógiai körönként a tankönyveket, az új tanítási programot és elkészítik a körök évi tervét. Új iskola épül Minden évben bővül az iskola­­hálózat. Ebben az évben Maros­­vásárhelyen felépült a pedagó­giai líceum 16 tantermes, mo­dern épülete. Még jóformán át sem adták a használatnak, s az építők máris lerakták az alapját egy új, 16 tantermes iskolának a Carpati negyedben. Az is­kola a következő tanévre készül el. Ugyancsak e ne­gyedben épül egy óvoda is, a­­melyet január elsején adnak át a használatnak. Egy héttel hamarabb Megyeszerte a tervezettnél egy héttel hamarább fejező­dött be az ingyenes tanköny­vek elosztása. Városon, de a falusi üzletekben is elegendő mennyiségű egyenruha, papír- és írószer várja az iskolásokat. Kereskedelmi kiállítás A Régeni Helyi Kereskedelmi Vállalat kiállítást szervezett a törvényszéki épület egyik föld­szinti termében. A látogatók megtekinthetik a kereskedelmi vállalathoz érkezett legújabb típusú gyerek bútorokat — a gyerek jár­ókától a kombinált tanuló-bútorig — a szabályoz­ható, zománcozott melegítő kály­hákat, a sok­féle konyhafelsze­reléseket, villamos háztartási cikkeket, hangszereket, stb. A kiállítást naponta több százan látogatják meg. NICOLAE CEAUSESCU elvtárs fogadta a holland parlamenti küldöttséget Kedd délelőtt Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köz­­társaság Államtanácsának elnöke fogadta a holland parlamenti kül­döttséget, amely élén G. M. Neder­­horsttal, a parlament második ka­marájának alelnökével látogatást tesz országunkban a Nagy Nemzet­gyűlés meghívására. A fogadáson részt vett Emil Bedi­narad, az Államtanács alelnöke, Stefan Voitec, a Nagy Nemzetgyű­lés elnöke, Constantin Statescu, az Államtanács titkára. Jelen volt Jonkheer Dirk van Evsinga, Hollandia bukaresti nagy­követe. A szívélyes légkörben lefolyt megbeszélésen a két ország együtt­működésének fejlesztésével kapcso­latos kérdéseket, valamint­ a nem­zetközi helyzet különböző vonatko­zásait vitatták meg. ION GHEORGHE MAURER elvtárs fogadta Nagy Britannia külügyi államtitkárát Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Miniszter­­tanácsának elnöke kedd reggel fo­gadta Michel Stewart angol kül­ügyi államtitkárt. Ez alkalommal megvitatták a ro­­máni angol kapcsolatok fejlesztésé­nek kölcsönös érdekű problémáit, valamint a jelenlegi nemzetközi helyzet egyes kérdéseit. A szívélyes légkörben lefolyt megbeszélésen részt vett Corneliu Manescu külügyminiszter, Vasile Sandru külügyminiszter-helyettes és Vasile Pungan, Románia londoni nagykövete. A vendéget elkísérte sir John Chadwick, Nagy-Britannia bukares­ti nagykövete, P. T. Hayman kül­ügyi államtitkárhelyettes, D. J. D Maitland személyi főtitkár, W. R. Haydon, a sajtóügyosztály vezetője, C. S. R. Gifford tanácsos, a kül­ügyminisztérium Észak-ügyosztályá­nak helyettes igazgatója és P. J. Goulden külügyminisztériumi ta­nácsos. (Agerpres) mnűom­aniyos munkask­r­­­clcs a mezőgazdasági gépesítő vállalatoknál Maros megye mezőgazdasági gépesítő vállalataiban is széles körű tevékenység bontakozott ki a munka tudományos megszerve­zésére. Nagyobb teret biztosíta­nak az új technikának, a haté­konyabb munkamódszereknek, a munka tudományos normázásá­­nak és a dolgozók anyagi érde­keltségének fokozása révén a gé­pek, a rendelkezésre álló műsza­ki potenciál ésszerűbb hasznosí­tására is lehetőség nyílik. Vala­mennyi gépesítési vállalatnál bi­zottság alakult a legfelkészültebb szakemberekből, mérnökökből,, közgazdászokból, gépesítőkből. Ei­zek a bizottságok az egységek fő­mérnökeinek vezetésével kidol­gozták a tanulmányok elkészíté­sének és gyakorlatba ültetésének grafikonját. Megyei szinten a munka és a termelés tudományos megszerve­zését a termelés-szervezési osz­tályvezető irányítja és a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság gépe­sítési aligazgatója felel érte. Ösz­­szesítve a bizottságok javaslatait, úgy döntöttünk, hogy 92 tanul­mányt készítünk. E tekintetben hozzáértő munkát végzett a lu­­dasi, marosvásárhelyi és részben a régeni MGV, ahol a javasolt tanulmányokat maradéktalanul összeállították. Nem mondhatjuk ezt el a dicsői és segesvári válla­latok munkaközösségeiről, ame­lyek nem tartották be a határidő­ket s a már kidolgozott tanulmá­nyokat is késedelemmel ültetik gyakorlatba. Minden­esetre a me­gyei gépesítési szektor megadta a szükséges támogatást ezeknek a vállalatoknak, annál is inkább, mert a gyakorlat igazolja, hogy azokban az egységekben, ahol ha­tározott erőfeszítések történnek a munka tudományos megszer­vezéséért, az eredmények is ki­­­magaslóak. A Hidasi­ MGVnál az esztergályos műhely átszervezésé­vel 50.414 lej, míg az alkatrész felújító csoport létrehozásával 91.831 lej előre számított költ­ségcsökkentést érnek el. A ma­rosvásárhelyi MGV-nál a traktor­főjavításokat saját műhelyben végzik, s így 100.000 lejjel kiseb­bek a kiadások. Ugyancsak itt a traktorbrigádok újjászervezésével 30.000 lejt takarítanak meg. Figyelmet érdemel a nyárád­­szeredai MGV munkaközössége által a MSPP permetező és po­rozó gép kihasználási és javítási költségeinek csökkentésére kidol­gozott tanulmány. A javaslat lé­nyege, hogy az igen költséges e­­redeti tűszelepeket (düzniket) a vállalat műhelyében készültekkel helyettesítik. Ezeknek az alkatré­szeknek a technológiáját a válla­lat szakemberei dolgozták ki, egy­­tizedére csökkentve a költsége­ket. A mezőgazdasági gépesítő vál­lalatokban sokoldalúan elemezték a termelés anyagi kiadásait, mint a tudományos munkaszervezés e­­gyik fontos fejezetét. Az elemzés során felszínre került, hogy a vállalatoknál a tudományos mun­kaszervezés meghozta gyümölcsét, sokat javultak a gazdasági muta­tók már az év második negye­dében. A tanulmányok gyakor­lati alkalmazásának eredményeit figyelembe vettük az 1969. évi tervjavaslatok elkészítésénél, s az előirányzottnál nagyobb mérték­ben csökkentettük a termelési költségeket. A fentiekből kitűnik, hogy a megye MGV-s erőfeszítéseket tesznek gazdasági tevékenységük szüntelen javításáért, az anyagi alapokkal való ésszerűbb gazdál­kodás révén csökkentik a veszte­ségeket. Bízunk abban, hogy az év végéig hátralévő hónapok még inkább igazolják majd ezeket az erőfeszítéseket. TOLCER Stefan mérnök, a Megyei Mezőgazdasági Igazga­tóság aligazgatója -----------------——---------­ |SZÜRET ELŐTT Mosolyog a szőlő a Mezőgazdasági Válla- vesebb, mint 102 pin­­hegyoldalban. Élvezi latban. Fel is készül- cét kellett értük vé­ a nap melegét. Sava-­tek a fogadására. A­ligjárni, kitakarítani, ngú leve lassan méz- színek alatt a prések fertőtleníteni. De már édessé változik. Mosok majdnem újjászületve túl vannak a nehezén, lyog az igazgató, örül várják a hamvas für- Ha több gonddal, baj­­a jó termésnek, amely töhet s a pincékben is jól is, de jó körülmé­­hektáronként mintegy fertőtlenítve tátong a­ nyék között tárolhat- 1500 kilóval pótol rá­nak a hatalmas hor­ják a 232 hektár tér a tavalyira. Gazdag dók. Pedig rendbetéte­ mését. Ez pedig a kép : lesz tehát a szüret az sok nem kis munkát szerint is bőségesnek ! idén a zágori Állami igények­, hisz nem be- ígérkezik. VÍZHŰTŐ BERENDEZÉS A marosvásárhelyi Prodcom­­plex Ipari Vállalatnál egy olyan hűtőberendezést helyeztek üzem­be, amely állandóan plusz 4 fokon tartja az ivóvíz hőmér­sékletét, optimális feltételeket teremtve a Fructo, Frucade és más hűsítő italok szénsavazásá­­ra (a víz ezen a hőfokon nyeli el a legtökéletesebben a szénsa­vat). A hűtőberendezést a válla­lat fémmegmunkáló részlegén készítették, kisgépesítési alapból.

Next