Vörös Zászló, 1969. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-01 / 26. szám
•XXL évfolyam 26. (5335) szám Világ proletáriái, egyesületekl Az RKP Maros megyei bizottsága és az ideiglenes megyei néptanács napilapja 1969. február 1. szombat Ara 30 báni KÖSZÖNTSÜK ÚJABB MUNKASIKEREKKEL A VÁLASZTÁSOK NAPJÁT !nft.íratákrk A lakásépítkezések növekedése Maros megyében Az alkalmazottak közgyűlése A MUNKA HATÉKONYSÁGA a dolgozók hozzáértésétől függ A Radnóti Hőerőmű dolgozói az elmúlt napokban elemezték a múlt évi tevékenységüket. Ez alkalommal felszínre került, hogy a Hőerőmű dolgozói az elmúlt évben is hozzáértéssel kezelték a bonyolult berendezéseket, minek eredményeként sikerült, teljesíteni és túlszárnyalni a terv fontosabb mutatóit. A fajlagos üzemanyagfogyasztás csökkentése, valamint az energiatermelő berendezések jobb kihasználása révén a munkaközösség 3,2 millió lejjel csökkentette az előirányzott önköltséget és 1 millió 600 000 lej jövedelmet valósított meg terven felül. A Kraft Milu mérnök-igazgató által előterjesztett jelentésből az is kitűnt, hogy az eredmények még mindig nem tükrözik a lehetőségeket. Ha az igazgató bizottság hatékonyabb szervezési és gazdasági intézkedéseket irányoz elő, tovább csökkenthették volna az üzemzavarok számát, fokozhatták volna a termelés biztonságosságát. Az idei feladatokról szólva a Hőerőmű vezérigazgatója ismertette, hogy új vezetési és szervezési módszereket vezetnek be, tökéletesítik a termelés szervezését, kiterjesztik az elektronikus számítógép használatát, s mindezek révén a berendezések optimálisabb kihasználására törekednek. Különböző intézkedések hozatalával lehetővé válik 1,2 millió lej terven felüli megtakarítása, valamint 100 ezer kilowattóra többlet energia termelése. Fodoreanu Cornel, a szakszervezeti bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az idén a berendezések jobb kihasználására, a gépjavítás minőségének fokozására, a fajlagos üzemanyag fogyasztás csökkentésére kell összpontosítani a figyelmet. — Mindemellett megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a munkaerő ésszerű kihasználására is — mutatott rá Frofila Constantin, a villaiftössagi '"részleg”''TömörbőlSÉTM Kitűnt, hogy az utóbbi időben bizonyos szervezési hiányosságok miatt nem sikerült teljes mértékben kihasználni a munkaidőt. Véleményem szerint szükséges a javítások ésszerűbb tervezése, elosztása az év folyamán, a dokumentációk alapos előkészítése. Nagyobb figyelemmel kell összeállítanunk a technológiai lapokat, jobb munkafeltételeket biztosítanunk a munkacsoport-vezetőknek, s igényesebben végeznünk a kijavított gépek átvételezését. Ilie Jidveanu a berendezéseket javító csoportnak a 6-os számú blokk javítása során szerzett tapasztalatairól számolt be, melyekből az a következtetés vonható le, hogy van mód a javítási idő csök- Ioan CISMAS (Folytatás a 2. oldalon) HÖRSFALVA A hegyek lábánál elterülő nagyközség, melyet szinte mértani pontossággal szel át az országút és a vasútvonal, és a hozzátartozó Szederjes, Sárd, Erked és Telek közel 4 300 lakójának élete, a szorgalmas munka nyomán egyre bőségesebbé, tartalmasabbá válik. Évről-évre változnak, szépülnek a falvak, se szeri, se száma a fejlődést bizonyító tényeknek. Az utóbbi években villanyvilágítást kaptak a szederjesiek, sárdiak, telekiek. Egy új iskola, négy tanterem, két új kultúrotthon és egy új szövetkezeti üzlet építését jegyezték be a múlt évben a megvalósítások közé. Az iskolákban negyven tanügyi káder oktatja, neveli a gyermekeket. A község dolgozói szeretik a szépet, szeretnek szórakozni, művelődni. A kultúrotthonokban románok, magyarok, németek együtt állnak fel az énekkarba, tánccsoportba, a művészbrigádokba. Szívesen hallgatják a helyi rádiósítási állomás adásait. A község lakóinak 425 rádió, 85 televíziós készülék nyújt lehetőséget a művelődéshez. A község könyvtára csaknem 14 000 kötet szépirodalmi és szakkönyvvel rendelkezik. A nyilvántartott 1 300 olvasó mellett naponta sok sok dolgozó lapozza át a folyóiratokat, újságokat. — KÉPES ALBUM — A községhez tartozó falvakban korszerű szövetkezeti üzlet épült. A bőséges áruválaszték a városi üzletekével vetekszik, amit igazol az a tény is, hogy csupán az elmúlt évben több mint 8 millió lejes forgalmat bonyolítottak le. Három termelőszövetkezet működik a község területén. A tagság szorgalmas munkáját tavasztól késő őszig korszerű gépek segítik, s így évről évre bőségesebb a termés, nagyobb az osztalék, növekszik a jólét. A községben több mint 450 CEC-betétest tartanak nyilván. Az egészségügyi körzet fogorvosi és belgyógyászati rendelőibe az elmúlt évben több mint 46 000 lej értékű korszerű felszerelést kaptak. A fogorvosi rendelő tíz falu lakóit látja el. Szinte gombamódra szaporodnak az új lakóházak a község falvaiban. Az elmúlt évben is 35 család költözött új otthonba. Választási krónika • Ludason az elmúlt napokban a város 180, első ízben szavazó fiatal állampolgára kerekasztal-értekezletet tartott a Szocialista Egységfront képviselőjelöltjeivel. A bensőséges hangulatú összejövetelen számba vették eredményeiket, lelkesen beszéltek terveikről, a város fejlődési távlatairól. Mihail Precup, a magyarói néptanács titkára, levelében arról tájékoztat, hogy a község lakosai lelkesen készülnek a március 2-i választásokra. Leveléből tudomást szerzünk arról is, hogy Magyaró és Holtmaros villamosítása után a lakosság több mint 90 százalékának rádió szól a házában. Szinte alig akad olyan család, amely az utóbbi években ne vásárolt volna új, korszerű bútort. Csak az elmúlt évben a község lakói több mint 7 millió lej értékű árut vásároltak. Ugyancsak 1968-ban fejezték be a laboratóriummal is rendelkező nyolcosztályos iskola építését. @ Nyárádremetén 100-nál több résztvevővel tartották meg a „Maros megye a szocialista építés esztetíd(ftte r.“-’ témszlüv- -kerekasztal-értekezletét. 9 Erdőszentgyörgyön közel 4000 állampolgárt vettek fel a választói névjegyzékekre. Amint arról Cocil Mihail levelezőnk tudósít, a választók már megkezdték a listák ellenőrzését. A községben két szavazókörzetet létesítettek, az egyiket az erdőszentgyörgyi művelődési házban, míg a másikat Bűzödön. A sármási tudományos brigád tagjai Kissármáson a falu több mint 250 állampolgárával találkoztak. Szocialista rendszerünk demokratizmusáról, az utóbbi években elért eredményekről beszélgettek el a résztvevőkkel. A Radnóti Hőerőműben A munka mennyisége és minősége szerinti bérezés Mindnyájan nagy örömmel újságoltuk egymásnak hétfőn reggel, hogy a rádió és televízió hírül adta az új bérezési rendszer bevezetését és a fizetések emelését az élelmiszeriparban. Nyomban meg is kezdődtek a számítgatások, hogy kinek mit jelent lényegében a fizetésrendezés. Az új bérezési rendszer bevezetését huzamos előtanulmány készítette elő. Ezek ellenére ma még senki sem tudja biztosan, hogy március első napjaiban mennyi pénzt visz haza a borítékjában. Nem, mert e pillanatokban még nem tudjuk, mint ahogy nem is tudhatjuk, hogy a gazdasági hatékonyság esedékes előirányzatát milyen arányban teljesítettük. Régi sérelme sok becsületes embernek, hogy az eddigi bérezési rendszer nem tett különbséget a lelkiismeretesen és az immel-ámmal végzett munka között. Amint az a társadalmi élet más vonatkozásaiban is helyesnek bizonyult, a bérrendszernél is fokozottabb mértékben érvényesül a teljesítménynek a hatékonyság szemszögéből való elbírálása, és természetesen a javadalmazása is. Különösen előnyösnek ígérkezik az új prémium-rendszer, valamint az egyazon munkahelyen eltelt idő után járó pótjuttatás. Az új bérezési rendszernek, beleértve a prémium-rendszert is, az a feladata, hogy a teljesítményt, a hatékonyságot állítsa az ipari dolgozók figyelmének előterébe. Ezt a célt szolgálják az elmúlt évben megalakult igazgatóbizottságok, amelyek a dolgozók képviselőinek betekintést nyújtanak az üzemek és vállalatok gazdálkodásába, s most ugyancsak ezt a célt szolgálja az új bérezési rendszer is, amely a dolgozó teljesítménye és jövedelme között tudományosan megállapított és számokban követhető összefüggést teremt, s év végén jutalmaz minden olyan igyekezetet, amely az előirányzottnál eredményesebb gazdálkodást tett lehetővé. Az összes dolgozók örömmel fogadták az új bérezési rendelkezéseket, mert tudják, hogy a becsületesen végzett munka után megérdemelt bért kapnak, év végén pedig az előirányzaton felüli jövedelemből is részesülnek. KOÓS György mérnök, a Marosvásárhelyi Cukorgyár igazgatója Megnyílt a korszerűsített CEC-hivatal Ma, február elsején megnyílt Marosvásárhelyen a Rózsák tere 42 szám alatti, korszerűsített CEC hivatal. Az átalakítási és korszerűsítési munkálatokkal a felek gyorsabb kiszolgálására igyekeztek kedvező feltételeket teremteni. Többek között gondoskodtak arról is, hogy bizonyos nyilvántartási műveleteket géppel végezhessenek el. A hivatal reggeltől estig a felek rendelkezésére áll, csupán 14— 14.30 óra között tart zárva. Itt közöljük, hogy a kötvénysorsolásoknál január 1-től növelték a nyereményösszeget és a nyeremények számát is. A Marosvásárhely municipiumi Nőbizottság konferenciája Tegnap, január 31-én, a Művelődési Palota nagytermében tartotta konferenciáját Marosvásárhely municipiumi Nőbizottsága. A konferencián mélyrehatóan elemezték a nők alkotó részvételét a termelő, a társadalmi tevékenységben, megválasztották Marosvásárhely municípium új nőbizottságát, majd a bizottság büróját. A büró tagjai többek között: Bibu Margareta, Viskolcz Etelka, Stan Ana, Szederjesi Ilona és Singeorzan Aurora. A jelenlévők megválasztották a megyei konferencián résztvevő küldötteket is. Találkozás a szülőkkel A nyárádszeredai Líceumban hagyománnyá vált, hogy a szülői értekezleteket irodalmi esték követik — olvassuk Bereczki Ida leveléből. Legutóbb január 25-én szerveztek jól sikerült találkozót nevelők, szülők és gyermekek között, amikor is mintegy 140 hallgató vett részt a szülői értekezletet követő, Székely Magda irodalomszakos tanár által rendezett Adyesten. Az iskola tanulói Ady legszebb költeményeiből szavaltak. III. oldal Irodalom és művészet A falusi könyvhónap Indul újra a modern Pegazus; írók, költők keresik fel február hónap folyamán megyénk falvait, községeit. Hagyományossá vált immár nálunk. Nem egy forró hangulatú órára emlékeznek fiatalok és idősebbek, akik találkoztak az elmúlt évek folyamán megújhodott irodalmunkkal. Ezúttal is az írott szó mestereinek olyan rangos képviselői keresik fel olvasóikat, mint: Bözödi György, Gagyi László, Katona Szabó István, Nagy Pál, Papp Ferenc, Székely János, Szőcs Kálmán, Tóth István, Varró Vla fin'Gridcmpt Ilona és mások —, hogy csak a helyieket említsük —, akik magas szinten képviselik azt az irodalmat, amely méltán lett olyan népszerű legtávolabbi falvainkban is. S a jól bevált szokásnak megfelelően, kísérik őket a versek és novellák, elbeszélések avatott tolmácsolói is: az Állami Színház művészei. Egy év alatt, legutolsó találkozásaink óta, nagyot lépett előre az irodalom és az olvasó egyaránt. Új művek születtek, új olvasók nőttek fel, kultúránk új állásokat vett be. Könyvben és lélekben gazdagodva állnak egymás elé február elsejétől kezdődően az írók és olvasók. Bizonyára nem egy emléket örökítettek meg az írott szó hatalmával azok, akik élményekkel teli tarisznyával tértek haza egy-egy ilyen feledhetetlen találkozóról. Bizonyára nem egy olvasó van, aki türelmetlenül várja vissza valamelyik kedves könyvének szerzőjét, aki alig várja, hogy a legújabb termésből hallhasson valamit. Az írószövetség helyi fiókja és a Könyvterjesztő Vállalat ezúttal is ésszerűen szervezte meg a kiszállási tervet. Íme néhány a falvak, községek közül, amelyek vendégül láthatják majd íróinkat, költőinket: Marosvécs, Görgény, Bánd, Nyárádszereda, Erdőszentgyörgy, Bonyha, Nyárádmagyarós és más helységek. Ezek között szerepelnek olyanok, amelyek nem egyszer fogadták már nagy-nagy örömmel a szerzőket, mint például Erdőszentgyörgy, és olyanok is, ahol most jár először egy nemes hivatású küldöttség. Egy hónapig tart ez a találkozó-sorozat, amikor a felolvasásokat meghitt beszélgetések követik, mindnyájunk egyik legszebb szenvedélyéről, az irodalomról. És ezek a találkozások még szorosabbra vonják az írók és az olvasók kapcsolatait, hogy az év minden napján, máskor is egymás mellett legyenek gondolatban. KÖSZÖNÖM, BÁCSI... A bömbölő gyermek körül pillanatok alatt, népes tömeg gyűlt össze. Mi van, mi van? — kérdezgetik innen is, onnan is. — Egy apa veri a gyermekét. — Miért üti, jóember? — Még hogy miért ütöm? Mert megérdemli. — Hagyjon békét neki, ember. Agyon akarja ütni? — Agyon én!... Megint fizethetek érte potyára egy ötvenest. Hát nem összetörte az üzletben azt a vacakot? Puffannak az ütések, az emberek szidják az apát. Egy fiatalember közelebb lép. — Hagyja már azt a gyermeket, mit üt rajta, hiszen alig látszik ki a földből. — Mi köze hozzá? Milyen nagy okosak, ha a máséról van szó! — Idefigyeljen — így a fiatalember, s egy rántással magához vonja a gyermeket. — Idegen, nem idegen, emberek vagyunk. A dühöngő apa a gyermek felé kap, de az szipogva simul az idegenhez. Könnyes szemét ráemeli, s csak annyit mond: — Köszönöm, bácsi... SZABÓ Dénes