Vörös Zászló, 1969. április (21. évfolyam, 76-101. szám)

1969-04-01 / 76. szám

VÖRÖS ZÁSZLÓ­ 2 FÓNAGY JÁNOS 1900-1929 Fónagy János, hazánk for­radalmi mozgalmának kiemel­kedő harcosa, 1924 után a KISZ illegális tevékenységének egyik szervezője, 1900. szep­tember 17-én született Margi­­tán. Nagyon fiatalon bekapcsoló­dik a forradalmi mozgalomba. 1919-ben Budapesten, ahol e­­gyetemi tanulmányait végzi, harcol a fiatal magyar Tanács­­köztársaság megvédéséért, melynek leverése után rövid időre Bécsbe, majd Prágába menekül. 1922- ben tér haza az or­szágba és mint publicista foly­tatja forradalmi tevékenységét. 1923- ban felveszik a Román Kommunista Pártba, s rövid idő múlva a párt tehetséges és lelkes szervezője, propagandis­tája és agitátora lesz. Erdélyi városokban fejti ki sokoldalú tevékenységét, számos előadást tart, állandó munkatársa a párt magyar nyelvű sajtószer­veinek. A Világosság, Munkás és Új harcos című lapok ha­sábjain megjelenő cikkeiben leleplezi a burzsoá­ földesúri rendszert, hozzájárul a munká­soknak a hazafiság, a proletár nemzetköziség szellemében való neveléséhez. 1923- ban Bukarestben a si­­guranca letartóztatja. Vallat­ják, kínozzák, de végülis bizo­nyítékok hiányában kénytele­nek szabadon bocsájtani. 1924- ben megbízzák, hogy több erdélyi városban meg­szervezze a KISZ tevékenysé­gét. A párt megbízásából több ízben ellátogat Marosvásár­helyre és a Maros völgyébe, ahol útmutatásokat ad a párt és a KISZ szervezeteknek. 1926-ban Marosvásárhelyen­­ szerkeszti és nyomtatja az RKP KB magyar nyelvű tájé­koztatóját, a Bolsevizmust. Az állami szervek felfedik a nyom­dát. Fónagy Jánost letartóztat­ják és öt évi börtönre ítélik. Először Kolozsváron tartják foglyul, majd Doftanára szál­lítják. A börtönben is tovább foly­tatja forradalmi tevékenységét. Sokat tanul, alaposan megis­meri a marxizmust-leniniz­­must, irányítja az ifjú kommu­nisták tanulását. A mostanai kegyetlen bör­tönviszonyok lerontják egész­ségét. A börtön igazgatósága megtagadja az orvosi kezelést. Nagyon súlyos állapotban szál­lítják a Cimpina­i kórházba, ahol 1929. április 1-én meghal. Harcostársai holttestét Te­mesvárra szállították, ahol ép­pen az Egységes Szakszervezet Kongresszusát tartották. Fó­nagy Jánost a vörös zászlók­kal díszített Munkás Klubban ravatalozták fel, munkások áll­tak őrséget a koporsója mellett. Az Egységes Szakszervezetek vezetői, a Kongresszus résztve­vői, munkások ezrei jöttek el, hogy lerójják utolsó kegyele­tüket. Április 7-re tűzték ki a te­metés napját. A munkások ez­rei készültek, hogy utolsó út­jára kísérjék Fónagy Jánost. A nemzeti-parasztpárti kormány azonban utasítást adott, hogy a hivatalos szervek temessék el. A rendőrség és a katona­ság megtámadta és elfoglalta a Munkás Klubbot, magukkal vitték Fónagy János holttestét, s hogy a tömegeket távol tart­sák, senkit sem engedtek be a temetőbe. A szakszervezeti vezetőket letartóztatták s ke­gyetlenül vallatták, megkínoz­ták őket. Országszerte felosz­latták az Egységes Szakszerve­zeteket, bezárták a munkásott­honokat, s berendezésüket el­kobozták. A reakciós kormány terror­hadjárata ellenére a párt, a munkásmozgalom tovább élt. Az elkövetkező időszak nagy forradalmi megmozdulásai, osz­tály-összeütközései bizonyítják ezt. Örökre megőrizzük emléke­zetünkben a kommunista Fó­nagy Jánost, aki hűségesen szolgálta népének ügyét, min­den erejét, életét ennek az ügynek szentelte. ADLER Mór Sznob — antisznob (Folytatás az 1. oldalról) idomítja, s nem okkal bosszanko­dunk, ha napokig tartó ácsorgá­­sok után másnak az ügyét intézi el — fejünk felett — a tisztvi­selő, egyetlen „közbenjáró“ tele­fonra? És folytathatnók a sort, mert sajnos akadnak ilyenek is... Nem, témánktól nem tértünk el —, magam is örvendeznék, ha a fentiekkel szállna szembe a „nonkonformista“, sőt, a felsorol­tak ellen „illik“ is magatartásá­val szembeszegülnie. Csakhogy a formák fölényes szapulása köz­ben, sokan — a ló túlsó oldalára bukva — a maradandó értéket is elvetik. A nonkomformizmus ilye­tén „gyakorlása“ végül, az ember alkotta szép, a humánus örökség ellen fordul; hívei voltaképpen az élet tartalmasságát kezdik ki. S nem is akárhogyan: stílusesz­­ményük a hányaveti modor. Klasz­­szikus olvasmányok? Porlepte, kiseprűzni! Hisz csak a sznob gajdolhat mottót, szállóigét, hasz­nálja mankónak mások gondola­tát, s hivatkozik sűrűn hangzatos nevekre. Szentigaz. De csak ha nincs meg hozzá a gondolati fe­dezete. Hogyha­talmi csillogással palástolja saját „űrtartalmát“. Ha gondolati hézagait tömi idézett szövegekkel. A sznob csalhatatlan ismertető­jele: idegen tálakkal hivalkodik. Az antisznob­a még a valódit is kitépdesi. Lelki struktúrájuk, ennek ellenére, mélységesen ro­kon, mert a szánalmas póz­szerep mindenkor tudás-foghíjakat takar. Nyilvánvalóan, a sokat emlegetett kisebbrendűségi érzés diktálja. Bonyolultabb az álarc lefejtése a modern áramlatok (leginkább plasztikai) sznob­antisznob hívei­­nek­ ellentáborának megítélésekor. Divat divatot nyel el, emberünk hiába hegyezgeti fülét, maga sem tudja eldönteni, túlhaladottnak számít-e valamely irányzat, mű­alkotás, vagy épp új korszakot rejtő, zárt kapukat dönget. Mivel a mondanivaló belső robbanóanya­gát nem tudja fölmérni, nyilván, a pálya ívelését sem ítélheti meg. Delikvensünk, szegény, zavarba jön, hisz feltett szándéka minden divatáramlattal szembeszállni. Mert hát ő „egyéniség“, így az­tán megesik, hogy maga is a di­vat uszályába kerül. Istenem, de nehéz lehet szelektálni! Ilyen ku­tyaszorítóban legbiztosabb recept lehurrogni minden lelkendező hí­vőt. A színház? Ojjé! Ez a kedvenc területe. De előadásokra nem jár, mert darabot látni nem érdemes. A színmű csakis olvasmánynak való, így igen, így sosem ellen­kezik a saját rendezői elképzelé­sével. A klasszikus a színpadon manapság, különben is élvezhe­tetlenül poros, elavult, a modern — rosszabb ennél, szenvtelen for­­mabontás, álarcos Pirandello. Az előadás tehát — megesküszik rá látatlanban — már eleve csak rossz lehet, így aztán emberünk következetesen távol tartja ma­gát a hamis élménynek nevezett színháztól. A becsmérlés jogát a­­zért természetesen fenntartja. Mindent másképp kell, mindent jobban kell, — íme palástja, a szép, de megtévesztő jelszó. Mert értékeket nem tud a kipellengé­rezett helyébe képzelni, — alkot­ni még úgy sem. Hamisnak te­kinti még a valódit is, ahogyan sznob ellenpárja a hamisat nézi valódinak. A „formaságok“, első pillantásra rokonszenves elutasí­tása közepette, formához tapadó becses tartalmat is elvet. Érték­rendje szerint, mindenki nyárs­polgár, aki rendszerető, hamis ro­mantika mindaz, ami eszmény, a jó ízlés kritikátlan szemléletet je­lent, a kultúrák­at pedig a szno­bizmus jelzőjével bélyegzi meg. Legfőbb ismérve, a „különvéle­mény“, a közöny, a lélek sivársá­ga. S a paradoxonok logikája szerint: voltaképpen antipólusá­­nak, a dühödten ostromolt szno­bizmusnak egyik válfaja. Dühbe gurultam, amikor visz­­szatérve megpillantottam G. Z.-et. Megfordította a térképet, és raj­zokat firkált a hátára. — Hát ez meg micsoda? ... — kérdeztem egy alaktalan firkára mutatva. — A quai des Belges-i ház. . . — És ez? — A Marie-Galante... — Hát ez? ... — Szegény Philippe, amint épp sír... Ez meg a lány, akit meg­szólítottál az utcán... Dühömben alig tudtam szóhoz jutni. — Ha jól emlékszem, azt mond­tad, hogy mindenáron eredményt kell elérned ebben­­az ügyben. .. — Igen... Udvariasan válaszolt, mint egy gyerek, akit jól összeszidtak. — Bevallom, hogy a módszered mindenképp újszerű... Szánalmasan festett — vagy pe­dig remekül komédiázott: _ Úgy fáj a fejem! — sóhaj­totta. — Nem is merek erre az ügyre gondolni, mert rögtön bele­fájdul a fejem. .. És megszállottan ismételgette, új ábrákkal ékítve macskakapa­rását: — A nő megérkezett... Hajóra szállt... Itt vesztegelt a hajó. .. Aztán pedig ugyanide visszatért a holttesttel... — És mi következik mindebből? — Semmi. Mindketten alaposan el voltunk keseredve, dühöngtünk. Négy fal vett körül bennünket, ez az ösz­­szezártság nem kedvezett barát­ságunknak. — Pedig akadnak emberek, a­­kik többet tudnak erről! — mond­tam határozottan. — Kicsoda? ... — A gyilkosok, mindenesetre... Legalább ketten... A tengerészek véleménye szerint a hajón, ami­kor kifutott a kikötőből, legalább még két ember volt... Hát hol van az a két ember? ... — Nem érdekel.. . — Micsoda? ... — Azt mondtam, hogy nem érdekel. . . — És volnál olyan szíves meg­mondani, hogy mi az, ami érde­kel? ... Lassú léptekkel körüljárta a szobát. Aztán megállt az ablak e­lőtt, s kihajolt, mintha ott érde­kelné valami. — Nos, válaszolj! — szóltam. A szél a pizsamája alá fújt, felduzzasztotta, s nevetséges kon­túrokat kölcsönzött barátomnak. Az asztalon felemelkedett a tér­kép, csúszni kezdett, aztán lehup­pant a szőnyegre. — Egyszóval? ... — Egy pillanat.. . Az ablakmélyedés szűk volt kettőnk számára. Egyre idegesebb lettem. Már-már gyűlölni való­nak éreztem barátomat. Akkor persze szüksége volt rám, amikor kellemetlen feladatokkal bízott meg — gondoltam —, az­zal, hogy szólítsak meg az utcán egy nőt; én meg tudtam nélkül épp Morineau úr lányával akad­tam össze!... — Ide tart... — jelentette ki elégedetten G. Z. — Kicsoda? —• Hát ő, természetesen! . . . — De hát... —• Morineau ... Egy percig ha­bozik, körbejárja a szállodát, azoz tépelődik, hogy feljöjjön-e.. Most lépett be a kapun ... Most jön fölfelé a lépcsőn . .. — Hagyjalak magatokra benne­teket? ... — Csak ha majd szólok. Kopogtattak. Valóban a hajó­tulajdonos volt az, fekete ruhá­jában, celluloid gallérban, kövér és túlságosan is markáns fejével. — Azt mondták, hogy beteg — szólt köszönés helyett. — Ki mondta? — Mindenki... Fécamp nem Párizs ... Mindenki mindenről értesül... Úgy festett, mintha valami is­meretlen szag után szimatolna. — A nyomozás, persze, nem halad előre ... A rendőrség sem­mihez se ért... Maga meg ki se mozdult innen .. . Furcsa és egyben ellenszenves volt, ahogyan jófiúnak akart lát­szani. — Rendkívül sajnálom — foly­tatta Morineau. — Mindig kelle­metlen, ha az embernek valami nem sikerül... Hibáztam ... Gyorsan végére akartam járni az ügynek ... Ehelyett pedig csak azt értem el, hogy felizgattam az em­bereket . .. G. Z. a lábamra taposott, jelez­vén, hogy arcom túlságosan sokat árul el. — ... még ez a szegény Philip­­pe-t is ... Hallottam, hogy ... Remélem, uram, elég becsületes lesz, és nem tagadja le . .. Egyéb­ként bizonyos körülményeket meg kell tudnia . .. Kissé gyen­ge idegzetű fiú, az anyjától örö­költe . .. Szerencsétlen nő volt, hogy úgy mondjam, az utca kö­véről szedtem fel... Nem akar­tam ezekről a dolgokról beszél­ni... Az orvosok azt mondták, hogy a fiam meg fog gyógyulni... Mit mesélhetett önnek? . . . Nem mertem ránézni, nehogy hibát kövessek el — akárcsak a pillantásommal. G. Z.-re szegez­tem a szemem.­­• Csupán azt akarta megtud­ni, hogy vajon az anyját ölték-e meg? . .. Morineau úr az égre emelte a szemét, mint­ akit semmilyen meg­próbáltatástól nem kímél meg a sors, és a legrosszabbra is el van készülve.­­• Szegény fiú ... Elhatalmaso­dik rajta az üldözési mánia, a­­kárcsak az anyján ... Megkockáztattam egy pillan­tást. Morineau úr mélységesen le volt verve. Még a gallérja sem festett olyan nevetségesen, mint az előbb. — Ha arra gondolok, hogy el is szökhetett volna, messzebbre... — És vissza se jött volna — vágott vissza G. Z. — Elmegy, hogy megkeresse az anyját, pél­dául... De ezúttal Morineau úr vágott vissza. Kerekre nyílt a szeme a csodálkozástól, kezét a szívére tette: — De hiszen az anyja meghalt, már három éve... Ronda eset volt, Brémában... Hat személyt találtak egy legénylakásban, mind a hatan megfulladtak, vagy pon­tosabban: megmérgezte őket a rossz minőségű kábítószer ... Két kiskorú nő is volt közöttük... Az egyik férfi magasrangú köztisztvi­selő... Az ügyet aztán azzal fejez­ték be, hogy megszüntették az el­járást ... Esküszöm, olyan heves lidérc­nyomást éreztem ebben a pilla­natban, hogy csaknem felüvöltöt­­tem félelmemben, vagy dühöm­ben. G. Z.-et köhögési roham fog­ta el (Folytatjuk) Április 1 kedd A Nap kel 5 óra 57 perc­kor, lenyugszik 18 óra 43 perckor. Az évből 91 nap telt el, hátra van 274. Az UNESCO 1969—1970. évi költségvetése 77 413 000 dollár, tehát 19 százalékkal nagyobb, mint az utóbbi két év költségve­tése volt. A fejlődésben lévő országok megművelt területének mindössze 10 százalékát öntözik mesterséges úton. Ez a terület az illető or­szágok mezőgazdasági összterme­lésének 20 százalékát adja. Angliában is egyre nagyobb te­ret hódít a nők körében a lab­darúgás. A legújabb együttes a „Leton Ladies“, amelynek leglel­kesebb szurkolói a játékosok gyer­mekei. Londonban, a közelmúltban ár­verésen adtak el több, a múlt évszázad második feléből szárma­zó járművet. A legnagyobb érdek­lődésnek a csaknem egy évszá­zaddal ezelőtt készített háromke­­rakű kerékpár örvendett. Puerto Rico fővárosában, San Juanban rövidesen megkezdik a montreali világkiállításon nagy sikert aratott „Habitat“ modellje alapján készülő tömbház építését. Az épületet előregyártott elemek­ből állítják össze és tervezői ez­által is be akarják bizonyítani, hogy előregyártott elemekből nem csupán egyhangú épületeket le­het készíteni. Négy amerikai tudós, akik feb­ruár 15. óta 15 m mélyen a ten­gerben laknak, bejelentették, hogy 60 napig akarnak ottmaradni. A négy tudós egy 160 tonna súlyú acélkabinban tartózkodik, amely­ben a lakószoba mellett labora­tórium és távközlési központ is v­an. Magyarországon az aggteleki cseppkőbarlang legnagyobb termé­ben működő 1000 férőhelyes „föld alatti színház“ 1969. évi műsorát május 25-én kezdi meg. Az ez évi műsorban több opera­­előadás és hangverseny szerepel. Az idénynyító előadáson Offen­bach: „Orpheus a pokolban“ című művét mutatják be. A dévai ásatások során egy 2000 éves dák cserépégető berendezés került napvilágra. A berendezés egy földalatti kamrából és a fölötte lévő boltíves helyiségből áll. Ebben égették az edényeket. A két helyi­séget elválasztó platformon lévő réseken áramlott a meleg levegő a tűzhelyes alsó helyiségekből a felsőbe. A berendezés körül kézzel és fazekaskoronggal készített cse­répedények töredékeire bukkantak. EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMAZOTTAK FIGYELMÉBE Mint ismeretes, tanügyi alkal­mazottak már évek óta vásárol­hatnak részletfizetésre ruházati cikkeket. Ezt a kedvezményt most kiterjesztették a vidéki egészségügyi egységekben dol­gozó alkalmazottakra is, függet­lenül a beosztásuktól. A kereskedelmi vállalatok fel­készültek a megnövekedett for­galom lebonyolítására, így pél­dául az Ipari Termékek Helyi Kereskedelmi Vállalatának Kos­suth Lajos utca 88 szám alatti üzletét, ahol eddig a részletre vásárló tanügyi alkalmazottakat szolgálták­­ ki, s ahol újabban az­­ egészségügyi alkalmazottak is vásárolhatnak, ellátták nagy vá­lasztékú méteráruval, konfekció­val, fehérneművel, ágyneművá­szonnal és lábbelivel. Szükséges­nek tartjuk felhívni a fentiekre­­ a vidéki egészségügyi egységek-­­ ben dolgozó adminisztratív sze-­­ mélyzet figyelmét is. SZÍNHÁZ A Művelődési Palota nagyter­mében április 1-én, kedden este 20 órakor. Muscata din fereastra. CIRKUSZ A csehszlovák KLUDSKY cir­kusz április 1-én, kedden du. 16 és este 20 órakor tartja előadásait. MOZI ARTA: Jó napot, grófnő (Spanyol film) PROGRESUL: ...Aztán megszüle­tett a legenda... (Román film) SELECT: Az első tanító (Szovjet film) IFJÚSÁGI: Gyerekek, micsoda éj­szaka! (Olasz film) Dominika és barátai (Csehszlovák film) U­IREA: A heroin (Német—magyar jugoszláv film) MUNKÁS: Változó felhőzet (Magyar film) FLACARA: Szombat esti bál (Román film) SEGESVÁRI LUMINA: Kis híján gyilkosság (Olasz—francia film) TIRNAVA: Weekend Annával (Lengyel film) RÉGENS PATRIA: Karenina Anna I. és II. rész (Szovjet film) VICTORIA: Gyilkos leszel (Fran­cia—olasz film) DICSŐI MELÓDIA: Kerékpáron a Holdba (Holland film) LUDASI FLACARA: Az őrült a né­gyes laborból (Francia film) SZOVATAI DOINA: A tábornagy­asszony (Olasz—francia film) ERDŐSZENTGYÖRGYI POPULAR: Egy szerelem három éjszakája (Magyar film) GYULAKUTAI PÁTRIA: A hosszú párbaj (Angol film) NYÁRÁDSZEREDAI NIRAJUS: Találkozás a hegyekben (Szovjet film) SÁRMÁSI POPULAR: Majmok bolygója (Amerikai film) RADNÓTI LUMINA: A kiáltás (Olasz film) TELEVÍZIÓ 17.30 Telex 17.35 Tanulóknak: Román nyelv konzultáció (XII. osztály) 18.05 Angol nyelvtanfolyam — 52. lecke. 18.30 Gyermekeknek 19.00 Híradó, időjárásjelentés 19.30 Tv exp­etepr. A látcsőtől a rádióteleszkópig 20.00 Színházi este: Radu Stanca „Hora Domstitelor“ című da­rabja — közvetítés a kolozs­vári Nemzeti Színházból 22:00 Varieté-számok képmagnóról 22:45 Híradó in fozési ELADÓ Wartburg személygép­kocsi. Érdeklődni a kiadóban. ELADÓ jó karban lévő „Manet“ motorkerékpár. Kibéd 731. SZÜCSMŰHELY nyílt Maros­­vásárhelyen a Lunga utca 158. sz. alatt mandatár alapon, Pakuts Zoltán vezetésével. ELVESZETT március 29-én az „ARTA“ mozi termében, a 19—21 órai előadáson egy fülhallgatóval ellátott szemüveg, speciálisan ké­szítve, súlyos hallási defektus enyhítésére. A becsületes megta­lálót kérem, hogy jutalom ellené­ben juttassa el a 4-es számú is­kola titkárságára, Horea utca 20., naponta 8—14 óra között. RÁDIÓ _________________ " Április 2. szerda 5.00—5.30-ig román nyelven: Reg­geli zenés beszélgetés. 17.00—18.00-ig román nyelven: Hírek, tudósítások. Ottilia Marcus és Petru Dan népda­lokat énekel. Irodalom és művészet: Bemutatjuk Mihai Sári­a maroshé­­vízi költőt. Könyvismertető. A „Les Swingle Singers“ együttese játszik. Jogi tanácsadó. 5.30—6.15-ig magyar nyelven: Népi táncmuzsika. Bemu­tatjuk a szakszervezetek marosvásár­helyi művelődési házának kórusát. 13.00—13.30-ig magyar nyelven: Lap­szemle. Kónya László operaáriákat énekel. Tájak és emberek: Galócási családok. 16.15—17.00-ig magyar nyelven: Hírek, tudósítások. Zenés posta. Ipari krónika: Bemutatjuk a székelyudvarhelyi fűrészüzemet. Pe­dagógusok fóruma: A nevelők jogai és kötelezettségei. IDŐJÁRÁS A hosszantartó esős, hűvös idő után erre a hétre fokozatos fel­­melegedés várható. A gyors fel­ületi párolgás következtében fel­hőképződés, különösen a délutáni órákban helyi esők várhatók. A hőmérséklet fokozatosan emelke­dik. Közepes erősségű, időnként erősödő délnyugati szél. wmmmmummmmmsmmmmr A tűzbiztonsági szabályok és előírások megsértése okozza a legtöbb anyagi kárt és életve­szélyes tüzet. A tűzvédelem érdekében né­hány fontos szabályra emlé­keztetünk: — Dohányzóknak ajánljuk, hogy csak erre a célra kijelölt helyen dohányozzanak, a ci­garettavégeket pedig gondosan oltsák el. — A gyermekeket ne hagy­juk felügyelet nélkül olyan he­lyen, ahol működésben lévő főző-, vagy melegítő kályha van. Ne engedjük a gyermeke­ket tűzzel játszani. — Ne használjunk rossz kályhát és kályhacsövet és ne hagyjuk a tüzet felügyelet nél­kül.­­ — Ne mossunk ruhát, ne tisztítsunk padlót, parkettet Honpolgárok! gyúlékony anyaggal olyan he­lyiségben, ahol ég a tűz. — Ne hagyjuk őrizet nélkül a gazdasági udvarba rakott tü­zet. Szeles időben tilos az ut­cán, mezőn és az erdők köze­lében tüzet rakni. — Tilos a házak, csűrök, is­tállók, raktárak padlásán gyú­lékony anyagokat tárolni. — Ellenőrizzük figyelmesen a gázberendezéseket, és ne hagyjuk működés közben fel­ügyelet nélkül. Használat után gondosan zárjuk el a csapokat. — Tilos a hibás vagy impro­vizált villamoshálózatok és ház­tartási gépek, zárlatos foglala­tok, rossz kapcsolók, csupasz vezetékek használata, mert gyakran tüzet okoznak. — Nem tanácsos sütőkemen­cék, ideiglenes főzőkályhák kö­zelében tüzelőanyagot tartani. A hamut és parazsat helyezzük fojtó gödrökbe. — Ne öntsünk petróleumot vagy benzint a tűzre, mert robbanást vagy tűzvészt idéz­het elő. A Szakszervezetek Művelődési Háza szaktanárok bevonásával az alábbi előkészítő tanfolyamokat szervezi a főiskolai felvételi vizsgákra jelentkezők számára: — MATEMATIKA—SZÄMTA N — SZERVES ÉS SZERVETLEN KÉMIA — ROMÁNIA TÖRTÉNELME — POLITIKAI GAZDASÁGTAN­­ — FILOZÓFIA ÉS TUDOMÁNYOS SZOCIALIZMUS — ROMÁN NYELV ÉS IRODALOM Jelentkezhetnek a nappali, esti, valamint a levelező tagozat­ra beiratkozó hallgatók. A tanfolyamok április 1-én kezdődnek. Időtartamuk 2—3 hónap, heti 2—4 órával (délután). Beiratkozások március 15—30 között a Művelődési Ház IL emeleti 2-es számú szobájában, 11 és 17 óra között. Bővebb felvilágosítást * 47-31­ M­VHnak. MEGYEI HELYŰPAP­­I/MLM47 IEKESEKIKANM termékeivel gazdag választékban kaphatók a szak­üzletekben

Next