Vörös Zászló, 1969. augusztus (21. évfolyam, 180-206. szám)

1969-08-01 / 180. szám

VÖRÖS ZÁSZLÓ Nicolae Ceausescu elvtárs nyilatkozata az amerikai professzorokkal folytatott beszélgetésen (Folytatás az 1. oldalról) népeink között soha sem voltak vitás ügyek, és remélem, hogy ezentúl sem lesznek. Úgy véljük, hogy jó feltételek vannak a Ro­mánia és az USA közötti együtt­működési kapcsolatok még széle­sebb körű fejlesztésére. Köszönjük azt a tevékenységet, amelyet kifejtettek és a jövőben is kifejtenek annak érdekében, hogy Romániát minél jobban is­merjék az amerikai nép soraiban. Azt kívánjuk, hogy csak az iga­zat mondják Romániáról, úgy mu­tassák be országunkat, amilyen az a valóságban. Rövid látogatásuk során tapasz­talhatták, mit valósított meg az utóbbi évek során Románia a szocialista építés útján: az ipar, a kultúra, a tudomány, az oktatás fejlesztésében, a nép életszínvo­nalának emelésében. Mindaz, a­­mit a román nép a szocialista épí­tésben elér, az összes dolgozók növekvő jólétét, egyben pedig a világ összes népeivel való barát­ság és együttműködés fejlesztését kívánja szolgálni. Mondják azt a román népről, hogy boldog életet akar teremteni magának, szabadon akar élni, a szocializmus útját kívánja járni, amelyet maga vá­lasztott, s amely meghozza számá­ra a jólétet és a haladást, hogy békében és barátságban óhajt élni az összes népekkel. Ha így cselek­szenek, előmozdítják népeink ba­rátságának fejlődését, a világbéke ügyét. JEROME DAVIS professzor: Boldogan megteszünk mindent, elnök úr, hogy előmozdítsuk az Amerikai Egyesült Államok és Románia együttműködését. Csoportom több kérdés felveté­sével bízott meg; íme az egyik: Melyik a legnagyobb, a legjelen­tősebb társadalmi problémája Romániának a jelen pillanatban? NICOLAE CEAUSESCU elvtárs: A kérdésre nehéz röviden vála­szolni, de szeretnék rámutatni, hogy a román nép fő problémája, fő célkitűzése ma a termelőerők gyors fejlesztésének a kérdése, az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány fellendítésének a kérdése, a ma­gas életszínvonal anyagi és kul­turális előfeltételeinek megterem­tése. Pártunk és kormányunk eb­ben a szellemben tevékenykedett mindmáig, s ez lesz a fő vitatéma a kommunista párt augusztus 1-­án megnyíló X. kongresszusán is. A kongresszus feladatának tekinti, hogy kijelölje Románia fejlesztési programját egészen 1980-ig terje­dően, hogy a termelőerők gyors ütemű fejlesztése alapján gazda­sági és kulturális szempontból megközelíthessük a világ fejlett országait. JEROME DAVIS professzor: Az ön véleménye szerint mi a legnagyobb akadály a béke meg­valósításának útjában a mai vi­lágban? NICOLAE CEAUSESCU elvtárs: Véleményem szerint a béke meg­teremtésének útjában a legfőbb a­­kadály azoknak az országoknak a politikája, amelyek nem akarják vagy még nem hajlandók elismer­ni más népek függetlenséghez és szabad fejlődéshez való jogát, a­­melyek ilyen vagy olyan formá­ban a más államok feletti uralom politikáját folytatják. A tartós bé­ke megteremtése érdekében egy­szer s mindenkorra véget kell vet­ni a más nemzetek feletti uralom politikájának, bármilyen formában gyakorolnák is azt; biztosítani kell a jogegyenlőség a szuvere­nitás, a nemzeti függetlenség tel­jes tiszteletben tartását, együtt­működési kapcsolatokat kell lét­rehozni a népek között minden tevékenységi területen. JEROME DAVIS professzor: Ügy érzem, hogy az Egyesült Államoknak fejlesztenie kellene a kereskedelmet Romániával, Kíná­val, a világ összes országaival, ez­zel elősegítené a békét. NICOLAE CEAUSESCU elvtárs: Természetesen, ez feltételezi, hogy az Egyesült Államok — mint a világ bármely más állama —■ a jogegyenlőség politikáját folytassa az összes nemzetekkel szemben, az összes országokkal való kereskedelem és műszaki-tu­dományos együttműködés vonalán haladjon, beleértve Kínát is, Ro­mániát is. Mi úgy véljük, hogy­­az együttműködésnek, a gazdasági, műszaki-tudományos kapcsolatok fejlesztésének a politikája az e­­gyetlen ésszerű politika, amely a békét és a nemzetközi biztonságot szolgálhatja. JEROME DAVIS professzor: Ügy vélem, hogy az ön válasza nagyon hasznos volt. Szeretnék egy másik kérdést feltenni, a­­melyre egyébként részben már válaszolt. Lehetséges-e, hogy a szocializmus és a kapitalizmus bé­késen éljen egymás mellett a jö­vő világában? Ha a válasz igenlő, milyen engedményeket vagy a kölcsönös alkalmazkodás milyen lépéseit kellene tennie mindkét rendszernek,­hogy békében és e­­gyüttműködésben élhessen. NICOLAE CEAUSESCU elvtársi A probléma valamivel bonyolul­tabb. Mi, természetesen, a különböző társadalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésének hívei vagyunk, s úgy véljük, hogy mindaddig, amíg a világon külön­böző rendszerű államok lesznek, azoknak az együttműködés és a kooperáció kapcsolatait kell kiépí­teniük egymással minden tevé­kenységi területen, hogy a fel­merülő vitás kérdéseket a tárgya­lások és a megegyezés útján kell megoldani, hogy az erőszak al­kalmazásáról le kell mondani. Ami a szocializmus és a kapita­lizmus egymás mellett élését ille­ti, ez más probléma. A Román Kommunista Párt, mi, román kommunisták abból indulunk ki, hogy a társadalmi rendszerek nem, örökéletűek. A történelem bebi­zonyította — s önök mint pro­fesszorok ezt jól tudják —, hogy előbb-utóbb bármely társadalom át kell hogy adja a helyét egy újabb, a társadalmi szervezettség szempontjából magasabb rendű társadalomnak. Meggyőződésünk szerint a kapitalizmus végső fo­kon világszerte át kell hogy adja a helyét a szocializmusnak. E törvényszerűséget nem lehet megkerülni, a prolémát azonban minden ország saját társadalmi e­­rőinek, saját népének kell megol­dania. Nézetünk szerint a jövő a szo­cializmusé, a kommunizmusé, azé a társadalomé, amely nem oszlik többé gazdagokra és szegények­re; az emberiség ezen eszményének megvalósulása azonban minden e­­gyes néptől, minden egyes ország haladó erőitől függ. Mi mint kommunisták természetesen azt kívánjuk, hogy ez az eszmény mi­előbb megvalósuljon, de Ameriká­ban ez önöktől, az amerikai néptől függ. JEROME DAVIS professzor: Nagyon hálásak vagyunk, elnök úr, ihletett és információgazdag ismertetéséért. Ha jól értettük az önök álláspontját, úgy vélik, hogy végső fokon a szocializmus és a kommunizmus világszerte átveszi a kapitalizmus helyét, de időköz­ben békében és egyetértésben kell élnünk. Nagyon köszönjük hozzájárulá­sát a megértés, a béke ügyéhez. NICOLAE CEAUSESCU elvtárs: Valóban úgy véljük, hogy a szocializmus világméretű diadalá­ig az embereknek békében kell dolgozniuk, és élniük, de a kom­munizmus diadala után is béké­ben kell élniük és együtt kell működniük. A népek közötti bé­kés együttműködés hívei vagyunk, és őszintén bővíteni kívánjuk kap­csolatainkat az amerikai néppel, az Amerikai Egyesült Államokkal. Kérem, hogy a magam, a ro­mán nép nevében tolmácsolják legjobb kívánságaimat az Egyesült Államok tantestületének, az egész amerikai népnek. Jó egészséget és sok boldogságot kívánok önök­nek! AZ AUTOBAHN Nyílegyenesen jut ko­csink az Autobahn-on Mag­deburg felé. A Berlin kö­rül a hat-, később négysávos utat sehol sem keresztezik be­kötő- vagy keresztutak. (Min­den alul — illetve felüljárók­kal van megoldva.) Emberi te­lepüléseken nem halad keresz­tül az út, autón kívül más jármű nem használhatja. Az út jobb és bal oldalán hatalmas zöld mezők, melyeket néhol kis akácosok vagy nyírfalige­­tek élénkítenek. Ezek mellett kitérők, a lombok alatt aszta­lok, padok és . .. autós turis­ták. A földeken emberek dolgoz­nak. Főleg gépekkel! Kerék­párral, motorkerékpárral vagy autóval érkeznek a „munkahe­lyükre“, ahol törpe­ traktorok és más mezőgazdasági gépek segítségével művelik a földet Nekem személy szerint legjob­ban a kaszáló és a szénaforgató gépek tetszettek. A műtrágyát szóró repülőgép szintén gyakori látvány■ Letérünk az Autobahn­ ról. AZ ÚJJÁSZÜLETETT VÁROS Néhány perc múlva Magde­­burgba érkezünk. Ez az ezer­éves múltra visszatekintő nagy­város, mely ma az NDK egyik legnagyobb ipari központja, az első pillanatokban furcsa lát­ványt nyújt. Régi üzemek, modern lakóháztömbök, hatal­mas parkok váltogatják egy­mást. A Guericke Strasse, az International szálló modern, merész vonalú új épületei mö­gött méltóságteljesen és ko­mor fenséggel emelkedik az ég felé a hatalmas katedrális. Mellette a híres kolostor és a kis tér néhány barokk háza. Azután ismét hatalmas, szí­nes tömbházak, széles, modern utcák­ (gyalogjárók, kerékpáro­sok sávja, autóút, villamossí­nek) és a modern épületek kö­zött hirtelen egy másik kis térre bukkanunk: a Magde­burgi lovag szobra, és a törté­nelmi múzeum patinás épülete áll itt. Mellette, pár száz mé­terre, lebombázott hatalmas ka­­tedrálisok­ romjai — a városnak hét gyönyörű temploma volt melyek újjáépítése az elkö­­vetkezendő évek feladata; régi t­ár falmarad­vány­ok, nagy-nagy zöldövezetek (itt állott a régi város), és végül az Elba csen­des hömpölygése, a Weisse Flotte méltóságteljesen úszó hajóival és az elmaradhatatlan hófehér elbai sirályokkal. A város, két ízben is csak­nem teljesen elpusztult. 1631- ben, a harmincéves háború ide­jén felégették, és 1945 január­jában a bombázások a gyárak és lakóházak nagy részét a föld­del egyenlővé tették. Ma hatalmas ipari objektu­maival új, modern városcent­rumával, lüktető életritmusával az NDK legvirágzóbb városai­nak egyike, melyben már csak néhány utca és egy — cilinde­­res kéményseprő — emlékeztet a múltra, az ősi hagyományok­ra. Rohan az autó! Ipari tájak következnek. Gyárak, bányák, gyárkémé­nyek . . . Feltűnik a Harz hegység. Közeledünk YV IP­­­TG­ERODE - H­A Nem, ez nem lehet igaz! Hir­­telen évszázadokkal mentem vissza az időben. Egy város, amely az eltelt századok alatt semmit se változott. Megkímél­ték a háborúk viharai; egyes épületei a XV-ik század óta állnak, s jellegzetes favázas há­zai dacolnak a történelemmel, az elmúlással. A régi XV. szá­zadi városháza ódon szobrai­val, előtte a kút és a tér, a­­hol a híres farsangi felvonulá­sokat és játékokat rendezik. Itt zajlik le a nagy sakkjátsz­ma, élő figurákkal.­­Gyerme­keket öltöztetnek be sakkfigu­ráknak.) Itt a ház, melyben Goethe lakott. Ezen az utcán haladt Schiller, amikor isme­retlenül először Goethéhez be­kopogott, hogy ezután életre szóló barátságot kössenek. És itt a vár, százhúsz méter ma­gasan a város felett (ma Feu­dális Múzeum), mely ma is mintegy jelképesen őrködik Wernigerode csendje, békéje felett. Mintha nem is emberlakta városban, hanem egy színházi előadás, vagy egy készülő film díszletei között járnék. Közben néha halkan üt az ősi óra, dél­ben megkondul egy harang, és Goethe házától nem messze csendesen csobog a kis patak, mint akkor, annak idején ... Wernigerode ma 32 000 lel­ket számláló kisváros. Sokszor úgy éreztem, hogy lakói lábujj­hegyen járnak, nehogy zajos lépteikkel megtörjék az évszá­zados csendet. Gergely Géza útirajza (II.) ÚJ TÍPUSÚ MEZŐGAZDA­SÁGI GÉPEK A mezőgazdasági gépgyárak­ban számos felszerelés helyette­sítésére­­megkezdték új típusú, magasabb műszaki-gazdasági pa­raméterű felszerelések előállítá­sát. Ezek közé tartozik a nagy munkatávú öntözőgép, a külön­leges motoros kaszálógépek, a­­melyek 39 fok lejtésű dombo­kon is dolgozhatnak, szállítóbe­rendezéssel ellátott fejőgépek st­b. Számos más berendezést, mint például a kukoricacséplőt, a centrifugális műtrágya-szóró­­gépet, tartálypótkocsit, szecská­zót, vontatott kaszálógépet, kor­szerűsítettek. A közül a több mint 80 gép- és berendezéstípus közül, amely­­lyel a jelenlegi ötéves terv so­rán mezőgazdaságunkat elláttuk, számos külföldön is keresletnek és megbecsülésnek örvendett. Különböző országokba exportá­lunk traktorokat, SPC-6 pneu­matikus vetélgépeket, univerzál szelektorokét stb. A VÁLTOZÁSOK a városközi utasszállításban Mától kezdve a Közüzemek ve­zetősége néhány változást vezetett be a városközi utasszállítás prog­ramjába- Ennek kapcsán kerestük fel Dogaru Emilt, a Közüzemek főmérnök helyettesét és kértünk feleletet néhány, az utazóközön­séget érdeklő kérdésre. Milyen változásokról van szó? A legfontosabb ezek közül egy új vonal beállítása, amely a 13- as számmal fog közlekedni a Tu­dor Vladimirescu negyed — Ró­zsák tere — November 7 — Kli­nikák —• Mihai Viteazul utca —• Rózsák tere — Tudor Vladimires­cu útvonalon, tehát a már közle­kedő 18-as busznak lesz az ellen­járata. A 13-as vonalon — akár­csak a 18-ason — 2—2 autóbusz közlekedik, két váltásban­ Ugyancsak augusztus elsejétől — tehát a mai naptól kezdve — meghosszabbítjuk a 3-as és a 9-es vonalakat. A 3-as autóbusz ezen­túl a következő útvonalon közle­kedik: Bese — Kossuth utca — Rózsák tere — Szovjet hősök te­re — Hosszú utca — Tudor Vla­dimirescu negyed; a 9-es autóbusz pedig: bárdosi útelágazás — Szabadi út — Kossuth utca — Rózsák tere — Szovjet Hősök te­re — Hosszú utca — Tudor Vla­dimirescu negyed. Mindkét vona­lon két-két autóbusz közlekedik, két váltásban. Megváltozik a 6-os járat útvonala is, mától kezdve Meggyesfalváról nemcsak a Co­­lentina térig közlekedik, hanem ennek kihagyásával a Szovjet Hő­sök terén, a Rózsák terén, a Kos­suth utcán és a Szabadi úton ke­resztül egészen az Agricultorilor utcáig. Bizonyára érdekli az utazókö­zönséget az is, hogy ugyancsak augusztus elsejétől — a reggeli és a délutáni csúcsforgalmi időszak­ban — a 3-as autóbusz Beséig közlekedik. Mi tette szükségessé az útvonal­módosításokat? Az útvonalak felsorolásából is kitűnik, hogy elsősorban a Tudor Vladimirescu negyed és a város­­központ, illetve a város többi ne­gyede közötti autóbuszközlekedés javítása volt a cél- Köztudomású, hogy ezzel kapcsolatban sok jogos panasz hangzott el. A mostani változtatásokkal és az új vonallal e panaszok orvoslása volt a leg­főbb célunk. Ugyanakkor a módosítások, il­letve útvonal-meghosszabbítások jobb összeköttetést teremtenek a város ipari övezetei és a perem­városok, illetve a városközpont között.A forgalom növekedése, továb­bá a városfejlesztés érdekei meg­követelték, hogy egyes helyeken csökkentsük, illetve megszüntes­sük a zsúfoltságot. Ha az útvona­lakat szemügyre vesszük, könnyen felfedezhetjük, hogy a Colentina teret — éppen a fenti szempontok miatt — kiiktattuk az autóbusz­forgalomból. Mik a közelebbi és távolabbi terveik? Jelenleg a 7-es, 8-as, 15-ös, 16- os útvonalak javításának lehető­ségeit tanulmányozzuk, és akár­csak a mai nappal bevezetett vál­toztatásokkal, ezzel is a város kü­lönböző pontjai közötti jobb ösz­­szeköttetést, az ipari övezetek és a város többi pontjai közötti jobb utasszállítást, továbbá bizonyos pontok túlzsúfoltságának csökken­tését kívánjuk megvalósítani. A módosítások kapcsán még azt is el kell mondanom, hogy né­hány útvonalon rövidesen beve­zetjük az önkiszolgálást, vagyis e­­zeken az autóbuszokon nem lesz jegykezelő, helyettük automatákat állítunk be. Mondanom sem kell, hogy ebben nagy szükségünk van az utazóközönség, a közvélemény támogatására. Ezzel kapcsolatos tanulmányaink már elkészültek, csak a jóváhagyásra várunk, és a­­mint megkapjuk, forgalomba ál­lítjuk az első, jegykezelő nélküli járatokat. F. M. 3 A VI. Duna­ Castrol Rally csütörtökön 20 óra 30 perckor ugyanabban az időben startoltak Prágában és Regensburgban (Né­metország SZK) a VI. Duna- Castrol Rally részvevői. A nagy méretű versenyben 36 pár vesz részt Romániából, Ausztriából, Csehszlovákiából, Bulgáriából, Belgiumból, Lengyelországból, Ju­goszláviából és Németország SZK- ból. A versenyzők között van a belga G. Staepelaere, az idei kon­tinentális bajnokság éllovasa (14- es szám) és több más nemzetközi hírnevű vezető. A román csapat négy párból áll: Constantin Pesca­­ru—Hors Graef (36. szám), Viorel Marin—Fl. Popescu (37. szám), Eugen Ionescu Cristea—Gh. Rota­­ru (38. szám) és Marin Dumitres­­cu—Petre Vezeanu (39. szám), mindnyájan Renault-8 Gordini gépkocsival. Az öt európai orszá­gon áthaladó útvonal hossza 2705 kilométer és 12 külön versenyszá­mot foglal magában, közülük nyolcat hazánk területén. A ver­senyzők előreláthatólag pénteken 17 órakor lépnek be hazánk terü­letére Borsnál és szombaton 16 óra 48 perckor érkeznek a bras­sói célvonalhoz. Áthaladnak Nagy­váradon, Kolozsváron (20,10), Szászsebesen (21), Petrozsényen (23,25), Rm. Vilcean (1.37), Sze­­benen (2.47), Medgyesen (3.32), Gyergyószentmiklóson (5-57), Bé­káson (6.27), Parajdon (10.02), Se­gesváron (11.12), Rozsnyón (13.05), Valeni de Munte­n (15.05). Szom­baton 18 órakor a Brassó—Poiana felé vezető szerpentineken bonyo­lítják le az utolsó gyorsasági he­gyiversenyt. --------------------------------------------­ Néhány sorban ■ Voinja Marosvásárhely — Slovan Bratislava 5217—4898. Marosvásárhelyen játszották le a marosvásárhelyi Voinja és a bra­­tislavai Slovan férfi teke-csapatok közötti találkozót, amelyet a ven­déglátók megérdemelten nyertek. A Voinja csapatának minden tag­ja felülmúlta ellenfelét. A legjobb teljesítményt Soós Károly nyúj­totta 953 ütött fával. A vendé­gek közül Frantisek Benke érte el a legjobb teljesítményt 856 fá­val.­­ A Constructorul asztaliteni­szezői győztek Kézdivásárhelyen. A Felszabadulási Serlegért kiírt asztalitenisz-versenyen Maros és Kovászna megye csapatai indul­tak. Eredmények: Constructorul Marosvásárhely a kézdivásárhelyi Tractorul-lal 3—5; a sepsiszent­györgyi Oltul-lal 5—0; a kovász­nai Unirea-val 5—1; a kézdi­vásárhelyi Tractorul az Oltul-lal 4—5; az Unirea-val 5—2; az Ol­tul a kovásznai Unirea-val 4—5. Végeredmény: 1. Constructorul Marosvásárhely 5 p, (játszma­arány 13—6), 2. Tractorul Kézdi­­vásárhely 5 p, (14—10), 3. Öltül Sepsiszentgyörgy 4 p, (9—14), 4. Unirea Kovászna 4 p, (8—14).­­ Vasárnap kezdi meg portyá­ját hazánkban a neves brazil lab­darúgó csapat, a Sao Paulo- A brazil csapat, amely legutóbbi mérkőzésén 3-0-ra győzte le Belgrádban a jugoszláv bajnok­­csapatot, vasárnap Craiován ját­szik az Universitateaval, szerdán Bukarestben a Rapiddal, jövő va­sárnap pedig Konstancán a Fa­­rul-lal. A CSEHSZLOVÁKIAI TURNÉN AZ US­A. Csehszlovákiai turnéja alkalmával a marosvásárhelyi ASA futballcsapat a TJ Rusomberok e­­gyüttesével mérkőzött. A vendég­látók 4—3 (1—2) arányú győzel­met arattak.­­ A hét első felében labdarú­gó csapataink a bajnokságra ké­szülve több barátságos mérkőzést játszottak­ A Steaua Konstancán 2—1-re győzött a belgiumi FC Be­ringen ellen, a bukaresti Rapid a Giulesti-i stadionban 4—2 ará­nyú vereséget szenvedett a Plov­­div-i Lokomotiv-tól. A székelyud­varhelyi Lemnarul 1—2-re ját­szott az újonc A divíziós kolozs­vári CFR-vel. Bușteniben a craio­­vai U 2—1-re legyőzte a bukares­ti Dinamót. Az FC Arges a hato­dik edzőmérkőzésén 3—1-re győ­zött a brassói Tractorul ellen. A HARZ HEGYSÉGBEN Goethe sorai jutnak eszembe: „Faust... Amíg nem fárad el a lábam, voltaképpen elég nekem a somfabot. Mi haszna, ha kurtább az út? Járni a völgyek kanyargós csalitját, aztán megmászni ezt a sziklát, honnan a buggyanó forrás lefut, ez az, mit a vándor élvezni tud! A nyírfákban már a tavasz reng, e zord fenyő is megrezeg, csoda-e hogyha zajdulása hat ránk?“ E tájról szólnak ezek a so­rok.. A költő gyakran kijárt ide. A Faust „Boszorkány­­szombat"-jának itt játszódik cselekménye. A néphit szerint, ennek színhelye a Harz hegy­ség legmagasabb hegye, a Brocken. (1142 méter). Itt hó­dolnak a Walpurgis-éjen a bo­szorkányok és varázslók uruk­nak, a Sátánnak. A hegyek, a sziklák éppen úgy állanak, a fenyők éppen úgy illatoznak, a lomblevelű fák minden évben lehullatják sárga leveleiket,­­ de a táj mégis sokat változott. A sziklák között, csobogó hegyipatakok vize nem zabolátlanul szalad a völgybe, hanem különböző gát­rendszereken keresztül a Rapp­hode-i völgyzáró gátnál (mely­nek magassága 106, szélessége 450 méter) hatalmas tavat ké­pez Csodálatos látvány! Ez az óriási vízgyűjtő medence 110 millió köbméter ivóvizet tar­talmaz és több német város vízszükségletét fedezi. Ember­kéz teremtette csoda! A föld szellemei is megszelí­dültek. A RUBELANDI BARLANGOK a technika segítségével még jobban kitárják szépségeiket. Az 1536 óta ismert Baumann­­barlangnak annak idején Goe­the is gyakori látogatója volt. A 68 méter mély és több mint egy kilométer hosszú cseppkő­barlang legimpozánsabb része a Goethe terem, melynek gyö­nyörű szép cseppkövektől csil­logó természetesen színpadán több száz néző előtt az Ős- Faustot szokták bemutatni. A kitűnő akusztikájú teremben a „színpad“ előtt kristálytiszta tó van, melynek tükrében sa­játosan verődik vissza a játszó színész alakja. Az idő viszony­lagosságát, a szépség örökkéva­lóságát kifejező cseppkövek (húsz év alatt 7—10 millimé­tert növekednek), a „Pálma li­get“, a „Meseország“, a „Tek­nősbéka“, az „Oszlopcsarnok“ életreszóló élményt jelentenek. A boszorkányok, manók, griffek és­­ más szellemek pedig csak képzeletünkben és irodal­mi művek lapjain élnek.

Next