Vörös Zászló, 1969. október (21. évfolyam, 232-258. szám)
1969-10-01 / 232. szám
A TIGRIS A kifejezetten nemzeti jelleggel felruházott filmművészetek közül egyik sem foglalkozik olyan behatóan s egyben sokoldalúan a családi élet kérdéseivel, mint az olasz. Az esküvőtől az esetleges válásig vagy elözvegyülésig szinte mindent lencsevégre tűz, ami ebbe a fogalomkörbe kívánkozik. Szicíliától az Alpesekig terjed térképező szenvedélye, a legmodernebb mentalitást épp úgy érzékelteti, mint az elmaradt Délre jellemző, előítéletektől mételyezett gondolkodásmódot. S ami talán a legnagyobb érdeme ezeknek az „all’italiana“ témakörben mozgó filmeknek, hogy kevés kivételtől eltekintve vígjátéki eszközökkel látnak hozzá a felvetett kérdések taglalásához, és bár kereszténydemokrata cenzúrával gyűlik meg igen gyakran a bajuk, mindig társadalomkritikai éllel, sokszor pedig egyenesen merő FILM szén nyúlnak a ... darázsfészekbe, csakhogy felszabadult szórakozást, némileg javító célzatú kacagást csikarjanak ki nézőikből. Dim Risi filmje, A tigris, kétségtelenül ehhez a k kategóriához tartozik. A klimax kapujába ért férfi válságát illusztrálja vígjátéki, itt-ott bohózati hangnemben és nagynagy leleményességgel, főleg pedig a társadalmi-lélektani hitelesség jegyében. Cselekménye halványan kontúrozott, de attól még beszédes keretben bonyolódik: kezdődik azzal, hogy Francesco Vincenzinit nagyapává léptette elő férjhezadott lánya, s zárul azzal, hogy a vacsorához újra együtt üli körül az ebédlőasztalt a népes família. E két mozzanat között zajlik le Francesco tragikomikus , kitörése a megszokott családi életviteléből (az idézőjel használatát az indokolja, hogy végül is hiábavaló kísérletnek bizonyul a vérmes reményekkel beindított akció.) Az elejétől végig nevettető, bár sokszor véresen komoly idill Carolina oldalán megkettőződik kihatásaiban, mert az öregedéstől rettegő „tigrisnek“ férfivé emberesedő fia van, mint, ahogy a kislány édesanyja sem mondott le végérvényesen női bájai érvényesítéséről. Tegyük hozzá a férje , és fia kiruccanásai között vergődő Vincenzininé jól megrajzolt alakját, a munkahely ésmagánélet szembeállításából adódó kontrasztokat, valamint az egymás sarkába lépő nemzedékek ellentéteiben feszülő lehetőségek kiaknázását, és látatlanban is elképzelhetjük: kitűnő szórakozást nyújt az 1967-ben „Ezüst Kagylóval“ kitüntetett alkotás. A vitathatatlan és megérdemelt siker kulcsa mindenekelőtt a nagyszerűen kamatozó helyzetkomikum. Francesco, amint 20 éves kislányra várakozik, korához nem való táncokban idétlenkedik, fia és felesége ébersége elől menekül, felettesei társaságában komédiázik, vagy hajdani bajtársával, Tazióval készíti elő saját (mint tudjuk: visszasompolygással záruló) szökését. Carolina, amint ártatlan-őszinte belefeledkezésül kikezd a 45 éves bácsival, magába habarítja, pontosan kiszámított haditerv alapján, unos-untalan visszatérő heves viták során veri vissza öreg barátja féltékenységi rohamait, egy kritikus pillanatban „Papa“ megszólítással kedveskedik neki, majd egyre türelmetlenebbül sürgeti a közös útrakelést Párizsba. Ezek, nagy vonalakban, azok a kitűnően előkészített, mintegy önként adódó helyzetek, melyeknek kiaknázásából a vígjátékiság táplálkozik. Exponálásukban kiapadhatatlan ötletesség nyilvánul meg a rendező részéről, szinte percenként talál valami apróságot, amely fokozza a komikus hatást — a moziteremben így lesz a megértő mosolyból nevetés, a nevetésből harsányzacagás, remek szórakozás. Dino Risi eredetisége azonban nem a hagyományos eszközök virtuóz bevetéséből, hanem inkább a képi ábrázolás új lehetőségeinek felfedéséből és eredményes kihasználásából tűnik ki. Például: egy veszekedés hevében Carolina faképnél hagyta szeretőjét, ez meg azon morfondírozik, kiáltson,szaladjon-e utána, vagy hallgasson inkább a józan eszére; a belső monológot úgy „vetíti ki“ a film, hogy Francesco jobbján elősejlik halványabb körvonalú alteregója, mellyel vitába száll az önmagával viaskodó főszereplő ... Az ilyen megoldások igen nagy számban fűszerezik képi humorral a szövegileg is kellőképpen gyümölcsöző helyzeteket. A néző — azon túlmenően, hogy néz, lát és élénk párbeszédet hallgat, — aktivizált műélvezővé lép elő, mert meglát olyan dolgokat, melyek még jobban megvilágítják az adott bonyodalmat. Ez a társszerzővé avatás pedig talán a legtöbb, amit egy modorni fűtőigjátéktól elvárhatunk. o. t. TELEVÍZIÓ 11.45 Közvetítés a Piaza Romana térről az egyetemi év megnyitása alkalmából tartott nagygyűlésről 14.00 Labdarúgás: Rapid—Vitoria Setubal 14.45 Rajzfilmek 15.00 Népzene 15.30 Labdarúgás: Steaua—Glasgow Rangers 17.40 Románia a Davis-kupa döntőjében 19.30 Híradó 20.15 Mezőgazdasági aktualitás 20.30 Filmmúzeum: Crainquebille — francia játékfilm 22.00 Reflektor 22.15 Utazás a Föld körül — a Kínai NK 23.00 Híradó. 31 Abban a pillanatban csengettek. Mme Maigret átviharzott a szobán, hogy ajtót nyisson. Az előszobából elfojtott suttogás hallatszott. Amikor visszatért, Maigret megkérdezte: — Ki az? A felesége intett neki valamit, de nem értette meg, és mivel Maigret sürgette, sorsába beletörődve közölte: — A muzsikus. — Máris távozom — mondta Le Bret. És ami a kérését illeti, nem tudom visszautasítani. — Elnézését kérem, rendőrbiztos úr. Szeretném még, ha ... Az események ilyetén alakulása miatt, meg azért is, mert az állambiztonság ugyanígy járna el, engedélyt kérnék arra — ha a körülmények szükségessé tennék,— hogy kihallgathassam Gendreau kisasszonyt. .— Remélem, kíméletesen fog bánni vele. Mindenesetre, legyen óvatos! Maigret boldog volt. Hallotta az ajtócsukódást, majd amíg a nadrágját kereste, belépett a szobába Justin Minard és Maigret-né. A muzsikus láthatóan nyugtalan volt. — Megsebesült? — Nem súlyos. — Rossz hírem van. — Halljam. — Kereket oldott. Maigret alig tudta visszafojtani kitörő kacagását, annyira nevetséges volt a fuvolás arca. — Mikor? — Tegnap este, vagy jobban mondva az éjjel. Könyörgött, hogy velem jöhessen a Clichy falatozóba; azt mondta, hogy bolondja a zenének, s hogy szeretne engem is hallani. Maigret-né jelenléte valamenynyire megnehezítette vallomását, de mihelyt az észrevette a helyzetet, eltűnt a konyhába. — Pontosan ott ült, ahol ön is, amikor felkeresett. Nagyon kellemetlenül éreztem magam. Mivel egész nap nem jártam otthon, s ebédelni sem voltam, el lehettem készülve arra, hogy bármelyik pillanatban megjelenik a feleségem. — Eljött? — Igen. — És következett a magyarázkodás? — Két énekszám között. Én az asztalnál ültem, amikor a feleségem Germaine-hez rohant, és letépte fejéről a kalapot. Végül kontyon ragadta. — Kidobták őket? — Mindkettőjüket. Én ismét felmentem a dobogóra. A zenekar nagy igyekezettel játszott, hogy elnyomja a zajt. Olyan volt az egész, mint egy hajótörés! Kintről behallatszott a visítozás. Az énekszám végén odajött hozzám a tulajdonos, és azt mondta, menjek én is a háremem után, hogy az ő szavaival éljek. — Várták kint? — Csak egyikük. A feleségem. Flazavitt. Eldugta a cipőmet, hogy ne mehessek sehová. Mégis eljöttem. Alig egy órája. A házmester cipőiben. Germaine nem volt már a szállodában. A bőröndjét is elvitte. Majd összefoglalásként ezt mormogta: — És most mit csinálunk? ★ — Legalább azt tedd meg a kedvemért, hogy a melegebb felöltődet veszed magadra — erősködött Madame Maigret. Akkoriban két felöltője volt: egy fekete, bársonygalléros, vastagabb felöltő, amelyet már három éve viselt, és egy alig néhány napja vásárolt halványzöld, rövid felöltő, amire már oly régen vágyott. Távozásukkor, ha jól gyanította, a felesége lopva odasúgta Minard-nak: „Ne hagyja magára!“ Madame Maigret ugyan mulatságosnak tartotta a túlzottan jámbor, félszeg és egy kissé „dörzsölt“ fuvolást, de ragaszkodott is hozzá. Az eget szétszórtan gombákhoz hasonló, hamuszürke felhők takarták, két napi készülődés után végre esni fog. Az eső nem is váratott soká magára. Jó meleg tavaszi zápor kezdte paskolni az utat. Maigret egészen kimelegedett a felöltőjében. Kalapját a kezében vitte. Hogy is tehette volna fel a fején lévő óriási kötésre? Minard a Voltaire bulváron lakó orvosig kísérte, ahonnan aztán egy jóval kisebb kötéssel távozott. — Ennyire halaszthatatlan ügyei vannak? Az orvos sárga pirulákkal teli dobozt nyújtott át betegének. — Ezeket..., ha szédülni találna. — Hányat kell bevennem? — Naponta négyet-ötöt. Többet semmiképp. De jobban szeretném, ha ágyban maradna. Maigret nem tudta, hogyan szabaduljon meg hűséges kísérőjétől, akire most már nem volt szüksége. Viszont megsérteni sem akarta azzal, hogy hazaküldje. Végül is meggyőzte a rábízott feladat különös fontosságáról, és a Chaptal utcába küldte. — Van ott... a szóban forgó házzal szembeni oldalon egy kis vendéglő... az „öreg Calvados“. Onnan jól szemmel tarthatja, hogy mi történik a Gendreau családban. — És ha ön rosszul lesz? — Nem leszek egyedül. Minard egészen a Quai de L’Hordloge-i börtönig kísérte. Maigret ezekben a percekben tele volt önbizalommal. Még a komor kapualjból előtörő kellemetlen szag is gyönyörűséggel töltötte el. Itt minden rút és szennyes volt. Éjszakáról éjszakára a rendőrök ide kísérték be az utcákon összefogott gyanús alakokat, a rabszállítókocsik meg garmadával ontották a razsák alkalmával horogra került csavargókat. Az őrszobában kaszárnyaszag fogadta. Bejelentette, hogy a börtönparancsnokkal szeretne beszélni. Úgy tűnt, mintha különösen tekintenének rá, de nem tulajdonított fontosságot neki. Tudta, hogy az itteni beosztottak a kerületi rendőrségek titkárait jelentéktelen személyiségeknek tartják. — Foglaljon helyet! Hárman voltak a helyiségben. Az egyik írt, a másik kettő nem csinált semmit. A parancsnok irodája ott volt oldalt. Azonban senki sem állott fel, hogy bejelentse. Egyikük sem törődött Maigretvel. Olyan idegenül kezelték, mintha nem szakmabeli társuk lenne. Annyira kényelmetlenül érezte magát, hogy habozott, vajon rágyújtson-e a pipájára. Folytatjuk Vízdesztilláló készülék Országos viszonylatban is egyedül álló vízdesztilláló készüléket adtak át rendeltetésének a Gheorghe Gheorghiu-Dej városi Egyesített kórházban Az ionkicserélők felhasználásán alapuló berendezés napi teljesítménye tíz liter csaknem abszolút tisztaságú desztillált víz. Híres Szerkesztőség és kiadóhivatal, Marosvásárhely, Szovjet Hősök tere 3. sz. Tel 34—96, 34—62, 20—32. Index 1 40.469. Okctóber szerda A Nap kel 6 óra 13 perckor, lenyugszik 17 óra 57 perckor Az évből eltelt 274 nap, hátra van 91. Hassel professzor, az egyik legismertebb gyermekgyógyász megfigyelései szerint a kisbabák továbbra is a mama szót tanulják meg legelsőnek, második szavuk azonban a „gép“, s így a táta a harmadik helyre szorult A Rio de Janeiro-i Lucio Silveiro, nagyon fáradt lévén, egy nagy kátránytömbön hajtotta álomra fejét. Mikor megébredt, mozdulni sem tudott: a testmelegtől ugyanis a kátrány megolvadt. Emberünket végülis úgy szabadították ki „ágyából“, hogy a nagyobb darabokat köröskörül lefűrészelték, őt magát pedig lassú tűzön melegítették. Megirigyelve a mostanság születő különböző rekordokat, egy Beekbergen-i (Anglia) tyúk 164 grammos tojást tojt. Az előző rekord 115 gramm volt A japán szakemberek hatalmas, napi 100 000 tonna kapacitású tengervíz-sótalanító üzem tervezésén dolgoznak. Az üzem az előzetes elképzelések szerint 1977-ben kezdi meg működését, amikoris biztosítja majd az egész ország ivóvíz szükségletét. Párizsban megépítették és rövidesen át is adják a forgalomnak a világ legmélyebben épített autógarázsát. A 30 méter mélységű, 22 emeletes földalatti garázsban összesen 450 autót lehet elhelyezni, ideális körülmények között. A vasárnapi számunkban megjelent Három angol nővér című rejtvényünk helyes megfejtése Vízszintes: Üvöltő szelek, a tüdőbaj; Jane Eyre; Professzor. Függőleges: Agnes Gray; Thackeray; Haworth. SZÍNHÁZ A Művelődési Palota nagytermében október 1-én, szerdán este 20 órakor. CROITORII CEI MARI DIN VALAHIA. A román tagozat évadnyitó előadása. BÁBSZÍNHÁZ Szerdán, október 1-én de. 11 órakor: DINI SAMU EGÉR KALANDJAI. Du. 16 órakor: GULIVER ÍN TARA PAPUSILOR. Évadnyitó előadások. RÁDIÓ OKTÓBER 2. CSÜTÖRTÖK 5,00—5,30-ig román nyelven: A korszerű gazdálkodás vetületei. Kívánságmuzsika. 17,00—18,00-ig román nyelven: Hírek, tudósítások. Népi táncmuzsika. Új lépcsőfok a gazdasági potenciál értékesítésében. Zenés posta. Társadalmi ankét. 5,30—6,15-ig magyar nyelven: Reggeli zenés beszélgetés. 13,00—13,30-ig magyar nyelven: Lapszemle. A beat zene kedvelőinek. Jogi tanácsadó. 16,15—17,00-ig magyar nyelven: Hírek, tudósítások. Zene. Fiatalok híradója. Útijegyzet: Szarajevó. Zene. Műveltség és „szakbarbárság“ (Folytatás az 1. oldalról) ből a bölcs felismerésből született. Bizonyos általános műveltségi tájékozottság mellett, aki elektrotechnikus akar lenni, annak túlnyomóan elektrotechnikát kell tanulnia, aki egészségügyi asszisztens, annak ezen a területen kell szakképzést nyernie. Az elméleti líceumokban nyilván általános műveltségi tárgyakat tanítanak, de elképzelhetetlen, hogy az „önszakosításra“ itt ne lenne szükség. Az érdeklődési körök kialakulását sehol sem lehet és nem szabad visszafojtani, sőt a legtágabb lehetőségeket kell ilyen irányban biztosítani. A középiskola padjában dől el, kiből lesz az átlagon felüli orvos, mérnök, irodalmár. A rendkívüli hajlamok előtt fejet hajtani, azt jó szóval erősíteni — korszerű nevelői feladat. Nyilván nem arról van szó, hogy mindenki egyetlen irányba művelje magát, s egyebet elhanyagoljon. Általános műveltség, nyelvismeret nélkül a szakosítás is eredménytelen. Kitűnőség csak az lehet a szakterületén is, aki legalább kéthárom nyelven olvas, beszél. A szaktudományok differenciálódása mellett egyre hatásosabb nemzetközi együttműködésnek vagyunk tanúi, napirenden vannak a nemzetközi konferenciák, ahol a különböző nemzetek szakemberei kicserélik tapasztalataikat, eredményeiket. Tehát szakosításról van szó és nem egyoldalúságról. Az egyéniség szabadságához tartozik annak eldöntése, hogy a kötelezőn felül miből és mennyit kíván még elsajátítani. Annyi bizonyos, hogy az ér fel hamarabb a hegycsúcsra, aki tudja az arra vezető utat, s nem tévelygi végig az összes ösvényeket. Az éremnek viszont van egy másik oldala. Lehet valaki „szakbarbár“ a humán műveltség birtokában is, beszélhet valaki tizenegy nyelvet, ha abból semmit sem tud hasznosítani a maga és a közösség számára. (Erre is akad példa!) És még valamit: a humánfoglalkozásúak is egyre kevésbé élhetnek meg, tarthatnak lépést az egzakt tudományokban való tájékozottság nélkül. Nem véletlenül kezdik iskoláinkban az első osztálytól a halmazelmélet oktatását. A nyelvtudományban az esztétikában, a társadalomtudományokban bizonyos kérdés-komplexumok megértése, megoldása elképzelhetetlen a halmazelmélet, a matematikai logika ismerete nélkül. Köztudott, hogy századunk nagy tudományos-technikai sikerei (űrutazás, távirányítás, atomenergia felhasználása) kivétel nélkül a reáltudományoknak köszönhető. Ma már senki előtt sem kétséges, hogy a jövő, a XXI. század még inkább a matematika százada. Ez az objektív körülmény minden bizonnyal gyökeresen átformálja az ember világképét, életérzését, egész tudatvilágát. Rövidlátás, botorság ezzel a ténnyel nem számolni, s enyhén szólva konzervativizmus az útjába állni; a fejlődést feltartóztatni nem lehet. Belesebb dolog megérteni, mint rugkapálózni ellene. Minden műszakosodás ellenére az ember mégiscsak ember marad az elkövetkező századokban is, utazhat a világegyetem egyik égitestéről a másikra, önmagát nem tagadhatja meg. Szeretni fog és gyűlölni, örülni és szenvedni, reménykedni és csalódni. Minél tökéletesebbek lesznek gépei, annál kevésbé fog önmaga is géppé válni, annál több szabadideje lesz arra, hogy önmaga életét élhesse. Az irodalom, a művészet, a szépség öröme, szerepe tehát nem fog megszűnni, hanem fokozódik. Az emberi tökéletesség — ha egyszer elkövetkezik — a tudomány és művészet összhangjában valósul meg, úgy ahogy azt már a régi görögök elképzelték. Ezt az ember eszményt állítani a jövő nemzedék elé a korszerű nevelés feladata. „Szakbarbár“ — csak az lehet, aki egyoldalúan, elfogultan csak a humán műveltséget, csak az egzakt tudományt tartja idvezítőnek. MOZI ARTA: A tigris (Olasz film) PROGRESUS: Maraton (Csehszlovák film). SELECT: A kiáltás (Olasz film) IFJÚSÁGI: Szerelem Las Vegasban (Amerikai film) UNIREA: Von Ryan ezredes expressze (Amerikai film) MUNKÁS: Gyilkosság egyéni stílusban (Csehszlovák film) FLACARA: Jó napot, grófnő (Spanyol film) SEGESVÁRI LUMINA: Tábornokok éjszakája (Francia-angol film) TIRNAVA: A boldog Sándor (Francia film) RÉGENS PATRIA: Idegen a házban (Angol film) VICTORIA: Olasz furcsaságok (Olasz film) DICSŐI MELÓDIA: A pillanat embere (Angol film) LUDASI FLACARA: Tavaszi vizek (Csehszlovák film) SZOVÁTAI DÓINA: A római birodalom bukása (I. és II. rész) (Amerikai film) Megjelent a KORUNK 9. száma A TARTALOMBÓL Furdek Mátyás: Dinamikus ipar fejlesztés B Lázár József: Gondolatok az emberi kapcsolatokról B Achim Mihu: A kiscsoport és a munka hatékonysága H Demény Dezső: Tanulásdinamika az általános iskolában ■ Bretter György: Élet és gondolat ■ Tudor Bugnariu: A szocialista nemzet ( Egyed Ákos: Benedek Elek és a „székelykérdés“ ■ Kassay Miklós: Gyergyószentmiklós ( 1961) ■ Sándor István: Sejthalál és fejlődés ■ Bodor András: A nemzetközi élet és a történettudomány. a A nürnbergi katonai törvényszék jegyzőkönyveiből a Az amerikai hippi-mozgalomról a Beszélgetés Párizsban a tragikumról Déry Tibor portréjához ■ Színházi mérce a Kántor Lajos: Irodalom és iskola a Kiss János: Díszelőadás és bankett (elbeszélés) a Bodor Pál, Farkas László, Gál István, Gera György, Kozán Imre, László Ferenc, Murádin Jenő, Páll Árpád, Róth Endre, Ifj. Szabó T. Attila, Szilágyi Júlia, Veres Dániel írásai: KRÓNIKA, TÉKA, TALLÓZÁS A MŰVELŐDÉS 9. száma A TARTALOMBÓL: Nicolae Ceausescu: Szocialista öntudat és műveltségi színvonal (Részlet a Román Kommunista Párt X. Kongresszusán mondott beszédből) Beke György: Sajátosságok ereje KRÓNIKA Kocziány László: A Marosvásárhelyi Művelődési Palota Bokor András: Kötetlen beszélgetés a Marosvásárhelyi Bőrés Kesztyűgyár művelődési munkájáról Kovách Géza: Régi hagyomány új köntösben Lőrinczi László: Színházi napló FÓRUM Dr. Sz. Csáti Éva: Ifjúság és alkoholizmus O. Neamtu: A szabad idő kihasználásától a teljes idő hasznosításáig JÁTÉKSZÍN Hans Sachs—Koppányi György: A paradicsomjáró diák( vígjáték) VADRÓZSÁK MŰHELY OLVASÓ Benkő Samu: Az aradi vértanúk emlékezete Pomogáts Béla: Tamási Áron népi színpada KILÁTÓ Naptár Előfizetési díj: egész évre 60 lej, félévre 30 lej, negyedévre 15 lej, számonként 5 lej. Előfizetéseket az I.S.I.A.P. címére: Bucuresti, Str. Brezoianu 23-25, postautalványon lehet küldeni, vagy folyószámla átutalással. Cont: 61.03.01.40 B.N. R.S.R. Filiala Sectorului 7, abonament Művelődés megjelöléssel. nyArádszeredai NIRAJULI A sólyom nyomában (Német film) ERDŐSZENTGYÖRGYI POPULAR: A gonosz kamasz (Román film) GYULAKUTAI PATRIA: Az örökkévalóság embere (Angol film) SARMÁSI POPULAR: Magunk között (Lengyel film) RADNÓTI LUMINA: A sólyom nyomában (Német film) meirdetése. Fiatal orvos külön bejáratú bútorozott szobát keres (fürdőszobával vagy használattal) lehetőleg a főtéren vagy a közelében. Címeket a kiadóba kérek. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy HEGEDŰS FERENC elhunyt. Temetése folyó hó 1-én du. 5 órakor lesz a katolikus temető kápolnájából. A gyászoló család Radnóti Miklós szavalóest Szovátán Szeptember 20-án a városi kultúrház nagytermében Járkálj csak halálra ítélt — címmel Balogh László könyvtáros szervezésében Radnóti Miklós szavalóestre került sor. Werner Hugó irodalomszakos tanár a költő munkásságát méltató bevezető szavai után Dersi Károly, Biró Anna, Oláh Edit, Szabó Olga, Szikszai Anna, Domokos Erzsébet, Erdős Zoltán — középiskolás fiatalok —, valamint Csete Sándor, a költő verseiből adtak elő. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az újra és újra felzúgó taps megérdemelt volt és sok-sok résztvevő nevében kérjük: Csak így tovább, szovátai fiatalok! FÉLEGYHÁZI Cs. Sándor Károk megtérítése Az idei esztendő nem szűkölködött természeti csapásokban. Egyes helyeken a jégeső, máshol az árvíz okozott károkat az MTSZ- ek javaiban Az ADAS illetékes megyei szerveitől kapott tájékoztatások szerint az MTSZ-eknek eddig mintegy 2 és félmillió lej értékű kártérítést fizettek ki- A szászkézdi MTSZ-nek 335.000, az erdőszentgyörgyinek 152.000, az ugrásnak 123.000 lejt utaltak ki. A természeti csapások által keletkezett károk megtérítése tovább folytatódik. Méhészek figyelmébe A múlt télen megyénk méhállományának mintegy 30 százaléka elpusztult megfelelő táplálék hiányában és az időjárás viszontagságai miatt. A Méhész Egyesület megyei fiókja okulva ebből, már most gondoskodott, hogy a megye területén lévő összes szaküzleteket ellássák a teleltetéshez szükséges tápanyagokkal, szerekkel, melyeket már árusítanak is. Az egyesület ajánlja, hogy azok a méhészek, akik méhcsaládjaikat nem tudták elküldeni szervezett legeltetésre, keressék fel a méhész köröket, ahol hasznos tanácsokkal látják el őket. "" ......... ........ A Régen Faipari Komplexum gyárt: — különböző vonós és pengetős hangszert (hegedű, gitár, mandolin, nagybőgő), — csónakokat (szandolin, kajak, túracsónak, kenu, szkiff) FENYKEPPIIP- ARFO BROM :: ARFO-CLOR ARFO-TYP ARFO-STAT ARFO-ORAFI