Vörös Zászló, 1969. október (21. évfolyam, 232-258. szám)
1969-10-09 / 239. szám
XXI. évfolyam 239. (5548.) szám 1969. október 9. csütörtök Ára 30 iáni A beszámoló közgyűlés jelentős esemény a pártszervezet életében Az RKP KB Titkárságának határozata és a párt X. kongreszszusán elfogadott Szervezeti Szabályzat értelmében az október 1 - december 30-a közötti időszakban kerül sor a pártszervezetek évi beszámoló közgyűlésére. Ez alkalommal az alapszervezetek bürói, az üzemek, mezőgazdasági egységek, intézmények pártbizottságai, a községi, városi és municípiumi bizottságok beszámolót terjesztenek a közgyűlés vagy a pártaktíva elé. A beszámoló közgyűlések rendkívüli jelentősége abból fakad, hogy olyan körülmények közt tartják őket, amikor a kommunisták, egész dolgozó népünk lelkes munkával törekszik valóra váltani a X. pártkongresszus határozatait. A beszámoló közgyűléseknek a kommunistákat, a pártszerveket és szervezeteket arra kell ösztönözniök, hogy minden energiájukat, alkotókészségüket, politikai, szervezőkészségüket a kongresszusi célkitűzések példás megvalósításának szolgálatába állítsák. A közgyűléseket magas fokú pártos igényesség kell hogy jellemezze. A beszámolónak és a vita során felszólalóknak felelősségérzettel kell elemezniük, hogy miként ültették a gyakorlatba a párt és a kormány határozatait, valamint a pártszervezet saját határozatait. Magukévá téve a X. kongresszus szellemét, a pártszervezeteknek kötelességük határozottan visszaverni az önelégültség, a tények rózsaszínű bemutatására, a hibák elkendőzésére irányuló törekvéseket. A viták homlokterébe a hibák okainak feltárását, s a mielőbbi megszüntetésükhöz vezető intézkedések megtárgyalását kell állítani. A beszámoló közgyűlések hatékonysága jórészt attól függ, hogy miként sikerül a kommunistáknak feltárni és megvitatni az illető munkahely és pártszervezet sajátos problémáit, feladatait. Éppen azon mérhető le a pártszervezet politikai érettsége, az, hogy miként találja meg azokat a leghatékonyabb módozatokat, amelyek biztosítják a párt által kijelölt feladatok sikeres teljesítését az illető pártszervezet sajátos körülményei között. Rendkívül fontos, hogy a gazdasági egységekben az 1969-es évi tervfeladatok teljesítésével kapcsolatos feladatok megbeszélésével párhuzamosan alaposan vitassák meg a jövő évi tervelőirányzatok valóra váltásának előkészítését is. Az üzemekben, az építkezési és szállítási vállalatoknál a vita középpontjába az anyagi források és a munkaerő jobb értékesítése lehetőségeinek elemzését kell állítani, ami biztosítja a gazdasági tevékenység javulását, minden termelőegység jövedelmezőségének növekedését Az utóbbi időben jelentős intézkedések történtek a termelés és a munka tudományos megszervezésére, a termelőkapacitások maximális kihasználására, a pénzalapokkal való helyesebb gazdálkodásra. A közgyűléseken számba kell venni, hogy miként alkalmazták ezeket az intézkedéseket. Nagy felelősségtudattal kell megtárgyalni az exportterv teljesítésével kapcsolatos problémákat is. A X. pártkongresszuson a mezőgazdaság fejlesztésére és korszerűsítésére elfogadott átfogó program szellemében, az állami mezőgazdasági vállalatok, termelőszövetkezetek, a mezőgazdasági gépesítő vállalatok pártszervezeteinek feladata igényesen elemezni a szocialista mezőgazdaság belső tartalékai magasabb szintű értékesítésének lehetőségeit. Olyan intézkedéseket kell előirányozni, amelyek biztosítják a mezőgazdasági termelés fokozását, az egységek gazdaságiszervezeti megerősödését, a földterületek és gépi felszerelések maximális kihasználását, a mezőgazdasági munkálatok idejében és jó minőségben való elvégzését. Ugyancsak nagy figyelmet kell fordítani az állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvitatására is. A pártszervezeteknek állást kell foglalniuk a fegyelem és a rend megerősítése, az állammal szembeni kötelezettségek teljesítése a tervfeladatok maradéktalan valóra váltása mellett. A mezőgazdasági egységekben a beszámoló közgyűlésekre az őszi munkálatok befejezése után kerül sor. A művészeti és kulturális intézmények pártszervezeteiben nagy felelősségérzettel kell megvitatni, hogy a kommunisták miként járulnak hozzá szocialista kultúránk fejlesztéséhez, a dolgozók neveléséhez, milyen eredménnyel állítják tehetségüket a szocialista építés szolgálatába. Mint ismeretes, a X. kongresszus az iskolai és egyetemi pártszervezeteket ellenőrzési joggal ruházta fel. Ezért a beszámoló közgyűléseknek elemezniük kell, hogy miként valósul meg az oktatás javítására és korszerűsítésére kidolgozott pártprogram. A legnagyobb figyelmet az oktató-nevelőmunka leglényegesebb kérdéseinek kell szentelni. Az összes városi és falusi pártszervezetekben nagy alapossággal kell elemezni az ideológiai munka sokoldalú problémáit. A beszámoló közgyűléseken elemezzék a pártszervezeteknek a kommunisták politikai-ideológiai képzéséért, főleg az új párttagok neveléséért végzett munkáját. Hasonlóan meg kell vitatni, hogy a pártszervezetek milyen tevékenységet fejtettek ki a dolgozó tömegek szocialista tudatának fejlesztéséért, a burzsoá ideológia megnyilvánulásaival szembeni kombattív szellem kialakításáért, a társadalmi életben megnyilvánuló negatív jelenségek viszszaveréséért. A pártszervezeteknek az ideológiai nevelést az illető munkahely sajátosságainak és követelményeinek figyelembevételével kell megszervezniük. Ki kell iktatni a propaganda tevékenységből, a tömegpolitikai munkából a meghaladott, elavult módszereket, amelyek nem veszik figyelembe a párttagok igényeit. A beszámoló közgyűlések irányozzanak elő olyan konkrét intézkedéseket, amelyek biztosítják a X. kongresszus dokumentumainak alapos megismerését, a párt bel- és külpolitikai alapelveinek megértését, ösztönözzék a kommunisták, a többi dolgozók alkotó gondolkodásának fejlesztését. A pártvezetőség útmutatásainak szellemében tökéletesíteni kell a kommunisták, az összes dolgozók politikai tájékoztatását. A beszámolókban és a vita során is nagy figyelmet kell fordítani a belső pártélet kérdéseinek elemzésére, a gazdasági tevékenység, a politikai és ideológiai munka vezetésében alkalmazott módszerek megvitatására. Milyen tevékenységet fejtett ki az alapszervezet a párt sorainak erősítéséért? A kommunisták hogyan teljesítik szakmai feladataikat? Miként mozgósítják a dolgozókat a párthatározatok teljesítésére? A tömegszervezetek irányításában alkalmazott módszerek hatékonysága... Íme néhány olyan fontos kérdés, amelyet a pártszervezeteknek nagy felelősségérzettel kell elemezniük. A beszámoló közgyűléseknek munkaülés jellegük kell hogy legyen. Ennek fontos feltétele, hogy a beszámoló ne kerülgesse a hibákat, hanem mutasson utat azok felszámolására, teremtsen kedvező légkört az alkotó vitára, a bírálat és önbírálat elvszerű alkalmazására. A közgyűléseknek tükrözniük kell, hogy a kommunisták megértették és magukévá tették a kongresszus határozatainak szellemét s azokból gyakorlati következtetéseket vontak le a maguk számára, szüntelenül törekednek a belső pártdemokrácia elmélyítésére, a pártfegyelem erősítésére, ösztönzik az összes pártszervezetek, kommunisták alkotó kezdeményezésének kibontakozását. A közgyűlések eredményessége érdekében a pártbizottságok nyújtsanak konkrét segítséget a pártszervezeteknek a gyűlések előkészítésében. Őrködjenek a Szervezeti Szabályzat előírásainak, a pártdemokrácia követelményeinek betartása felett. Minden pártszervezetben úgy kell előkészíteni a beszámoló közgyűléseket, hogy azok hathatósan járuljanak hozzá a pártmunka színvonalának emeléséhez, az illető szervezet vezető szerepének növeléséhez. Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA a IV. oldalon KÜLPOLITIKAI Minisztertanácsi határozatok az új bérezési rendszer kikísérletezésének általánosításáról és a bérek emeléséről a mezőgazdaságban A Minisztertanács a napokban két határozatban hagyta jóvá — november 1-i kezdettel — az új bérezési rendszer kikísérletezésének általánosítását és a bérek emelését az állami mezőgazdasági vállalatok, a mezőgazdaság-gépesítési vállalatok és más állami mezőgazdasági egységek dolgozói, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben működő szakemberek számára. A határozatoknak megfelelően az állami mezőgazdasági egységekben dolgozók fizetését átlag 9 százalékkal emelik; a kisfizetések 1967-ben történt emelésével együtt ez összesen 12,6 százalékos átlagemelkedést jelent. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben működő szakemberek fizetése átlag 20,6 százalékkal emelkedik, s így jobb lesz az arány a szövetkezeti és az állami mezőgazdasági vállalati szakemberek fizetése között. Több mint 425 000 mezőgazdasági alkalmazott részesül fizetésemelésben, évi jövedelmük mintegy 725 millió lejjel lesz nagyobb, mint 1967. augusztus 1 előtt. Az új bérezési rendszer szem előtt tartja a sajátos mezőgazdasági munkaviszonyokat, s rugalmas bérezési formákkal biztosítja e fontos nemzetgazdasági szektor dolgozóinak nagyobb anyagi érdekeltségét abban, hogy mind az állami mezőgazdasági szektor, mind pedig a szövetkezeti szektor jobb hozamokat érjen el gabonából, zöldségféléből, ipari növényekből, tejből, húsból, tojásból és más termékekből. Ily módon az állami mezőgazdasági egységek dolgozóinak és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szakembereinek fizetése szorosabban kapcsolódik saját munkájuk és munkahelyük eredményeihez. Az új bérezési rendszer szerint a fizetést a megjelölt termelési feladatok megvalósításának arányában folyósítják. Tekintettel a mezőgazdaság sajátos viszonyaira , a termelőmunka eredményei csak a mezőgazdasági év végén ismeretesek teljes egészében — a mezőgazdasági dolgozók tarifáris fizetése két részből áll: az egyik részt, amely 80—90 százalékot tesz ki, havonta folyósítják, a másik részt az év végén, a termelési terv megvalósítása arányában. A farmok dolgozóinak jövedelme közvetlenül kapcsolódik a farm termelési eredményeihez, s független a mezőgazdasági vállalat összességében elért eredményektől, így a farmok dolgozói inkább érdekeltek abban, hogy minél jobb eredményeket mutassanak fel. A mezőgazdaság-gépesítési vál(Folytatás a 2. oldalon) AZ ŐSZI VETÉS TELJÉBEN 100D SZERVEZŐKÉSZSÉGET ÉS TISZTÁNLÁTÁST MÉRŐK FELHASZNÁLÁSÁBAN ! Még több mint 50 százalék Szentpálon a reggel együtt találja a mérnököt, elnököt és a párttitkárt. A „nem hivatalos“ megbeszélés témája természetesen a kampány. Mit ,hogyan, mikor végezzenek el, hiszen még 50 százalékával adósai a vetési tervnek. — Három vetőgépünk dolgozik — mondja Szőcs László mérnök —, kedd estig 190 hektáron tették földbe a magot a 400-ból. Jócskán van még előttünk. Vasárnap is dolgoztunk, 20 hektárt vetettek a gépek. — A talajelőkészítés? — Elég jól halad. A vetésre váró területből még 70 hektárt kell felszabadítani, 42 ebből kukorica, a többi cukorrépa. ■— Ez mennyiben akadály? — Nem mondhatnám, hogy gátol, mert a szántott terület meghaladja a 60 hektárt, s öt tárcsa készíti a magágyat. Folyamatban van 10 hektár lóhere-föld szántása is, s így a területfelszabadítás mindenképpen a vetés előtt jár. Ha végeztünk a lóhere-földdel, újabb 20—25 hektáron szánthatnak a traktorok. A cukorrépát 130 hektáron ástuk ki, majdnem 80- ról be is hordtuk. Dellőn hétfőn, Besenyőben pedig kedden kezdődött meg a kukoricatörés. Úgy vélem, Szentpálon rendben haladnak a dolgok, nem futnak ki a határidőből. Az is igaz ugyan, hogy a kampányok mindig a vége felé a legnehezebbek. Nem lehetne jobban ? Kissé belegabalyodunk a számokba Szélkúton. Még a mérnök és az elnök is nehezen értek kl ki belőlük. 250 hektár búzát vetnek az idén, ebből 160-on földbe került a mag. Van még tehát 90 hektár, amiből 20-at előkészítettek, 28-at pedig most szántanak. 30 hektáron szállításra vár a kiásott répa. Nem találjuk a szőrénszálán eltűnt több mint 10 hektárt, de nem is firtatjuk, jobb, ha kevesebbet mond az ember, mint többet. Persze, kedves Negru Florin mérnök, azért erre is vigyázni kell, s ha nem is órára, de napra tisztán kell látni a helyzetet. Mégis hagyjuk ezt, mert van figyelemre méltóbb probléma is. Például az, hogy a répaszedő asszonyok „reggel“ 10 órakor mennek ki dolgozni, kisebb-nagyobb csoportokban. Ha felszámoljuk a déli pihenőt, s azt, hogy korán sötétedik, bizony erősen lerövidül a munkanap. Nincs szükség emberfeletti teljesítményre, csupán emberire ... — Hat teherautó szállítja a répát — válaszol kérdésünkre a mérnök. — Háromszor fordulnak naponta. Hamarosan végzünk a kiszedéssel s a területfelszabadítással is. — Munkaerő van? — Elkelne még néhány száz munkáskéz. De mit tegyünk, azzal gazdálkodunk, ami van. — Hogyan? — A répaterületet családonként takarítják be. A rakodáshoz egy 30 tagú férfi csoportot alakítottunk, így gyorsítottuk meg a szállítást. A melléktermékeket két remorka szállítja, állandó jelleggel. — S a kukorica? — Még nem kezdtük meg a betakarítást. Előbb a vetésre kerülő területekről gondoskodunk. — A traktorokat hogyan osztották el? — Ma 6 szánt, egy-egy vet, silót, szállít, de hát ez naponta változik, a szükséglet szerint. Ahogy növekszik a szántott terület, munkába állnak a tárcsák. — Nem kevés az egyetlen vetőgép? — Még van egy, és holnaptól ismét dolgozik. — Hogyan segíti a brigádosokat a vezető tanács? — fordulok az elnökhöz. — Hát hogyan segítsük? — kérdez vissza. — Nyomon követjük, hogy’ mit végeznek — vág közbe a mérnök. — Segítünk a szervezésben... Oldalról rápillant az elnökre, s aztán arról kezdünk beszélgetni, hogy tíz nap alatt be lehet-e fejezni a vetést. Be,vallja, ha az idő is segít... A minőségre is ügyelni kell! — Itt ötször tárcsáztunk — mondják a dégi határban. Nézzük az ötszöri tárcsázás nyomát. Rögös talaj, a frissen vetett búza a felszínen maradt, élelmes madárrajok csak arra várnak, hogy eltűnjön a vetőgép nyomából a por. — Ez az öt hektár ilyen — magyarázkodik a 3-as brigád vezetője, Gabudean Simion. Csak öt hektár! A tervezett terület több mint felén elvetették a búzát a dégi szövetkezetben. Negyven hektáron előkészítették a talajt, s 50 hektár vár még szántásra. Most kezdték meg a heremag kaszálását, eddig nem jutott idő rá, mert a répaszállítás kötötte le az amúgy is szűkös munkaerőt. A herek a még 10 hektáron betakarításra váró cukorrépa helyére búzát vetnek. Tíz nap még a vetés, ígérik itt is. Egy nappal határidő előtt kellemesen csalódtunk Bükkösön. Az örökös kullogok most eléggé jól állnak ahhoz, hogy betartsák a határidőt. Szilárd elhatározásuk ez, amit csak dicsérni tudunk. Végre, hogy önmagukra találtak. A látottak után nem kell riadozni azon, hogy még majdnem 300 hektár vár vetésre az 520-ból. Nem, mert három vetőgép dolgozik megállás nélkül, s utat nyit számukra kilenc eke és öt tárcsa. Igaz ugyan, elkelne még néhány eke, de bíznak benne, hogy a jelenlegi erőkkel sem vallanak szégyent. A területfelszabadítás már nem jelent akadályt. Mindössze 18 hektár répa vár kiszedésre és 20 hektár vetés alá kerülő területről kell behordani a termést. Végül néhány következtetés. Gyakorta találkozunk, különösen a gyengébben álló MTSZ-eknél a tájékozatlansággal. A vezetők nem ismerik kellőképpen a helyzetet, ezért csakhamar kezdődik a teljesítmények csűrése-csavarása. Tapasztalható továbbá bizonyos fokú belenyugvás abba, hogy jobban nem lehet. Helytelen belenyugodni például abba, hogy családokra osztották fel a kapásokat. Betakarítják az emberek, mert itt az ideje, de az ösztönzés itt sem árt. Sehol sem említették a gyárakból, üzemekből hazatérő munkaerő felhasználását. Egy kis ötletességgel, szervezőkészséggel ezt az értékes munkaerőt is mozgósítani lehetne, avagy helyenként jobban mozgósítani. Megéri. Nem beszélt egyetlen gazdaságvezető sem az ütemtervekről, pedig léteznek, csak elenyésző fontosságot tulajdonítanak nekik. Oktató szándék nélkül mondjuk, hogy azok nem az ellenőröknek és főnököknek készülnek, hanem arra hivatottak, hogy biztosítsák az előrelátást, a jól beütemezett munkát. Ezt aligha pótolhatják a szükségmegoldások. Alkalmazni kell tehát az ütemterveket, hogy elejét vegyék a kapkodásnak, a rendelkezésre álló erők ésszerűtlen, távolról sem gazdaságos kihasználásának. Mindezek régi dolgok, és egyre távolabb kerülnek az igényektől. Észre kellene már venni. Ünneplő iskola — 50 éves az AI. Papiu Marian Líceum A marosvásárhelyi Alexandra Papiu-Ilarian Líceum ez év októberében ünnepli fennállásának félévszázados évfordulóját. Ünnepségünk évét jelentőségteljessé teszik azok az események, melyeket dolgozó népünk aranybetűkkel jegyzett be történelmébe: az RKP X. Kongresszusa, hazánk felszabadulásának XXV. évfordulója és az 1969—70-es tanévvel általánossá vált kötelező tízosztályos oktatás. Minden évforduló számadásra, elért eredményeink felmérésére, újabb tervek és célkitűzések megfogalmazására kötelez. Az idősebb nemzedék emlékei közt kutat, az ifjabb generáció a rendelkezésére álló dokumentumok lapjait forgatva próbálja feleleveníteni a múltat. Méltányoljuk elődeink eredményeit, jelenünk megvalósításait, terveket szövünk a jövőre. Emlékezünk Alexandra Papiu- Ilarianra, iskolánk névadójára, az 1848-as generáció jelentős képviselőjére, aki A. Iancu, S. Barnujiu, G. Barițiu és más hazafiakkal vállvetve harcolt Erdélyben az 1848-as forradalmi eszmék győzelméért, aki a román tudomány és kultúra kimagasló egyéniségévé vált. . Mint az erdélyi kulturális és tudományos élet tevékeny harcosa, demokrata politikus, kiváló jogász, és történész, Papiu Ilarian számottevő történelmi, jogi és politikai művet hagyott az utókorra. A feudális zsarnokság, a nemzeti és társadalmi elnyomás ellen, valamint a román nép egységének és függetlenségének megteremtéséért vívott harcát történelmünk egyik legjelentősebb lapjára jegyezhetjük be. Hálatelt szívvel és elismeréssel gondolnak az iskola jelenlegi és volt növendékei azokra a tanárokra, akik tudásszomjat oltottak beléjük, akik arra tanították őket, hogy életüket magasztos eszmék és célok szolgálatába állítsák. Engedtessék meg, hogy közülük néhányat név szerint is megemlítsünkdr. Nicolae Sulica, Gh. Tirnoveanu, René Larchet, David Roman Arthur Dupont, dr. Antalffy Endre, Dumitru Martinas, Ion Lupsa, Pálffy Antal, Macavei Vasile és mások. E cikk terjedelme és jellege nem engedi meg, hogy mélyreható elemzésekbe bocsájtkozzunk. A továbbiakban mindössze néhány gondolatot szeretnék vázolni iskolánk alapításával, öt évtizedes tevékenységével és egyes eredményeivel kapcsolatosan. Az 1918. december 1-én megvalósult Egyesülés a modern Románia fejlődésében jelentős határkövet jelentett. Megnyitotta a nemzet fejlődésének, haladásának útját, kedvező feltételeket teremtett a nemzetgazdaság, a tudomány és kultúra hangsúlyozottabb fejlődésére, fokozta hazánk forradalmi munkásmozgalmát és a társadalom összes haladó erőinek tevékenységét. A nemzet előrehaladásában, a tudomány és kultúra fellendítésében jelentős szerep hárul az iskolára. A tanulóifjúság itt ismerkedik meg és teszi magáévá a nemzeti és egyetemes kultúra legértékesebb gyöngyszemeit. Az akkori Erdély területén azonban aránylag kevés román nyelvű iskola működött, viszonyítva az itt élő román ajkú lakosság számához, így például Maros megye területén mindössze 68 román nyelvű elemi iskola működött, és nem létezett egyetlen középfokú iskola sem. Éppen ezért egyik megoldásra váró problémaként vetődött fel román nyelvű középiskolák létesítése azon ifjak számára, akik anyanyelvükön, azaz román nyelven óhajtották folytatni tanulmányaikat. Így jön létre 1919 őszén Marosvásárhelyen az első román állami gimnázium, melyet Alexandra Papiu-Ilarianról neveztek el. FINYAK Tibor, a marosvásárhelyi Alex. Papiu-Ilarian Líceum aligazgatója (Folytatás a 2. oldalon) MA ESTE # Bemutató az Állami Színházban A marosvásárhelyi Állami Színház román tagozata ma este tartja idei évadjának első bemutatóját. A színre kerülő kétrészes vígjáték, Ulysses ... és a véletlenek, Mircea Peptilici és Gh. Dumbraveanu munkája. A főbb szerepekben fellép Mihai Gingulescu, Ana Nagy-Scarlat, Vasile Vasiliu, míg az előadás rendezői munkáját Hunyadi András jegyzi. A bemutató este 8 órakor kezdődik. Szezon után a szezon előtt A nyáron több mint 36 000 dolgozó töltötte pihenőszabadságát Tusnádon, Borszéken és Gyilkostón. Ezeknek a fele gyógykezelésben részesült. Az említett fürdőhelyeken rövidesen befejeződnek az előkészületek a téli idényre. Gyilkostó az idén lesz először télen is nyitva. Tusnádfürdőn már most készülnek a jövő nyári idényre: megkezdődött egy új szálloda, egy étterem és egy korszerű üzletsor építése. Üzempróba Az Olt megyei Corabián megkezdődtek az új cukorgyár üzempróbái. Terv szerint a gyár naponta 3 000 tonna cukorrépát dolgoz majd fel, vagyis évi termelése 56 000 tonna cukor lesz. Az egységhez hatalmas gyártási csarnok, három, egyenként 15 ezer tonna kapacitású siló, több tágas raktár stb., tartozik. Új szakkönyvek főiskolásoknak A Bukaresti Egyetemen új szerveskémia-, komplex vegyületek kémiája, becsléselmélet-, hipotézisvizsgálat-kurzusokat, a kolozsvárin (Raluca Ripan akadémikus tollából) fémkémiai kurzust adtak ki. A bukaresti Politechnikai Intézet, illetve a Iasi-i Politechnikai Intézet professzorai többek között az alábbi szakkönyvekkel sietnek a leendő mérnökök segítségére: Mecanica (Mechanika), Probleme de rezistenta materialelor (Anyagszilárdsági problémák), Mecanica teoretica (Elméleti mechanika) és Irigatiii desecár (öntözés és lecsapolás). A Pedagógiai és Tankönyvkiadó még ebben az évnegyedben újabb szakmunkákat jelentet meg, többek között agrokémiai, fitotechnikai, tüzelőanyagtechnológiai és kőolaj-desztillálási főiskolás tankönyveket, géptant, farmakológiai tankönyvet, Románia Szocialista Köztársaság gazdasági földrajzát, pénzügyi jogot, elektrotechnikai alapismereteket. Pronoexpres október 8-i különleges húzásának nyerőszámai: I. 40, 32, 18, 27, 3, 35 II. 23, 40, 36, 14, 1, 43, 35 III. 2, 37, 1, 25, 45 IV. 3, 18, 23, 8, 15, 33, 28 V. 2, 7, 11, 43, 35, 1, 4 VI. 43, 5, 33, 29, 9, 37, 36 Nyereményalap: 1 946 190 lej.