Vörös Zászló, 1969. október (21. évfolyam, 232-258. szám)

1969-10-09 / 239. szám

XXI. évfolyam 239. (5548.) szám 1969. október 9. csütörtök Ára 30 iáni A beszámoló közgyűlés jelentős esemény a párt­­szervezet életében Az RKP KB Titkárságának határozata és a párt X. kongresz­­szusán elfogadott Szervezeti Sza­bályzat értelmében az október 1 - december 30-a közötti idő­szakban kerül sor a pártszerveze­tek évi beszámoló közgyűlésére. Ez alkalommal az alapszervezetek bürói, az üzemek, mezőgazdasági egységek, intézmények pártbizott­ságai, a községi, városi és municí­­piumi bizottságok beszámolót ter­jesztenek a közgyűlés vagy a pártaktíva elé. A beszámoló közgyűlések rendkívüli jelentősége abból fa­kad, hogy olyan körülmények közt tartják őket, amikor a kom­munisták, egész dolgozó népünk lelkes munkával törekszik valóra váltani a X. pártkongresszus ha­tározatait. A beszámoló közgyűlé­seknek a kommunistákat, a párt­szerveket és szervezeteket arra kell ösztönözniök, hogy minden energiájukat, alkotó­készségüket, politikai, szervező­készségüket a kongresszusi célkitűzések példás megvalósításának szolgálatába ál­lítsák. A közgyűléseket magas fokú pártos igényesség kell hogy jel­lemezze. A beszámolónak és a vita során felszólalóknak felelősségér­zettel kell elemezniük, hogy mi­ként ültették a gyakorlatba a párt és a kormány határozatait, vala­mint a pártszervezet saját hatá­rozatait. Magukévá téve a X. kongresszus szellemét, a párt­szervezeteknek kötelességük ha­tározottan visszaverni az önelé­gültség, a tények rózsaszínű be­mutatására, a hibák­ elkendőzésé­re irányuló törekvéseket. A viták homlokterébe a hibák okainak feltárását, s a mielőbbi megszün­tetésükhöz vezető intézkedések megtárgyalását kell állítani. A beszámoló közgyűlések ha­tékonysága jórészt attól függ, hogy miként sikerül a kommu­nistáknak feltárni és megvitatni az illető munkahely és pártszer­vezet sajátos problémáit, felada­tait. Éppen azon mérhető le a pártszervezet politikai érettsége, az, hogy miként találja meg azo­kat a leghatékonyabb módozato­kat, amelyek biztosítják a párt által kijelölt feladatok sikeres tel­jesítését az illető pártszervezet sajátos körülményei között. Rendkívül fontos, hogy a gaz­dasági egységekben az 1969-es évi tervfeladatok teljesítésével kap­csolatos feladatok megbeszélésé­vel párhuzamosan alaposan vi­tassák meg a jövő évi tervelő­irányzatok valóra váltásának előkészítését is. Az üzemekben, az építkezési és szállítási válla­latoknál a vita középpontjába az anyagi források és a munkaerő jobb értékesítése lehetőségeinek elemzését kell állítani, ami biz­tosítja a gazdasági tevékenység ja­vulását, minden termelőegység jövedelmezőségének növekedését Az utóbbi időben jelentős in­tézkedések történtek a termelés és a munka tudományos meg­szervezésére, a termelőkapacitá­sok maximális kihasználására, a pénzalapokkal való helyesebb gazdálkodásra. A közgyűléseken számba kell venni, hogy miként alkalmazták ezeket az intézkedé­seket. Nagy felelősségtudattal kell megtárgyalni az export­terv teljesítésével kapcsolatos problé­mákat is. A X. pártkongresszuson a me­zőgazdaság fejlesztésére és kor­szerűsítésére elfogadott átfogó program szellemében, az állami mezőgazdasági vállalatok, terme­­lőszövetkezetek, a mezőgazdasági gépesítő vállalatok pártszerveze­­teinek feladata igényesen ele­mezni a szocialista mezőgazda­ság belső tartalékai magasabb szintű értékesítésének lehetősé­geit. Olyan intézkedéseket kell előirányozni, amelyek biztosítják a mezőgazdasági termelés foko­zását, az egységek gazdasági­szervezeti megerősödését, a föld­területek és gépi felszerelések maximális kihasználását, a me­zőgazdasági munkálatok idejében és jó minőségben való elvégzé­sét. Ugyancsak nagy figyelmet kell fordítani az állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatos felada­tok megvitatására is. A pártszer­vezeteknek állást kell foglalniuk a fegyelem és a rend megerősí­tése, az állammal szembeni kö­telezettségek teljesítése a terv­feladatok maradéktalan valóra váltása mellett. A mezőgazdasági egységekben a beszámoló köz­gyűlésekre az őszi munkálatok befejezése után kerül sor. A művészeti és kulturális in­tézmények pártszervezeteiben nagy felelősségérzettel kell meg­vitatni, hogy a kommunisták mi­ként járulnak hozzá szocialista kultúránk fejlesztéséhez, a dol­gozók neveléséhez, milyen ered­ménnyel állítják tehetségüket a szocialista építés szolgálatába. Mint ismeretes, a X. kong­resszus az iskolai és egyetemi pártszervezeteket ellenőrzési jog­gal ruházta fel. Ezért a beszá­moló közgyűléseknek elemezniük kell, hogy miként valósul meg az oktatás javítására és korszerű­sítésére kidolgozott pártprog­ram. A legnagyobb figyelmet az oktató-nevelőmunka leglényege­sebb kérdéseinek kell szentelni. Az összes városi és falusi párt­­szervezetekben nagy alapossággal kell elemezni az ideológiai mun­ka sokoldalú problémáit. A be­számoló közgyűléseken elemez­zék a pártszervezeteknek a kom­­munisták politikai-ideológiai kép­zéséért, főleg az új párttagok ne­veléséért végzett munkáját. Ha­­sonlóan meg kell vitatni, hogy a pártszervezetek milyen tevékeny­séget fejtettek ki a dolgozó töme­gek szocialista tudatának fej­lesztéséért, a burzsoá ideológia megnyilvánulásaival szembeni kombattív szellem kialakításáért, a társadalmi életben megnyilvá­nuló negatív jelenségek visz­­sza­veréséért. A pártszervezeteknek az ideo­lógiai nevelést az illető mun­kahely sajátosságainak és köve­telményeinek figyelembevételével kell megszervezniük. Ki kell ik­tatni a propaganda tevékenység­ből, a tömegpolitikai munkából a meghaladott, elavult módsze­reket, amelyek nem veszik figye­lembe a párttagok igényeit. A beszámoló közgyűlések irányoz­zanak elő olyan konkrét intézke­déseket, amelyek biztosítják a X. kongresszus dokumentumainak alapos megismerését, a párt bel- és külpolitikai alapelveinek megértését, ösztönözzék a kom­munisták, a többi dolgozók al­kotó gondolkodásának fejleszté­sét. A pártvezetőség útmutatá­sainak szellemében tökéletesíteni kell a kommunisták, az összes dolgozók politikai tájékoztatását. A beszámolókban és a vita so­rán is nagy figyelmet kell for­dítani a belső pártélet kérdései­nek elemzésére, a gazdasági te­vékenység, a politikai és ideoló­giai munka vezetésében alkalma­zott módszerek megvitatására. Mi­lyen tevékenységet fejtett ki az alapszervezet a párt sorainak erősítéséért? A kommunisták hogyan teljesítik szakmai fel­adataikat? Miként mozgósítják a dolgozókat a párthatározatok teljesítésére? A tömegszerveze­tek irányításában alkalmazott módszerek hatékonysága... Íme néhány olyan fontos kérdés, a­­melyet a pártszervezeteknek nagy felelősségérzettel kell elemezniük. A beszámoló közgyűléseknek munkaülés jellegük kell hogy legyen. Ennek fontos feltétele, hogy a beszámoló ne kerülgesse a hibákat, hanem mutasson utat azok felszámolására, teremtsen kedvező légkört az alkotó vitá­ra, a bírálat és önbírálat elv­­szerű alkalmazására. A közgyűléseknek tükrözniük kell, hogy a kommunisták megér­tették és magukévá tették a­­ kongresszus határozatainak szel­­lemét s azokból gyakorlati követ­keztetéseket vontak le a maguk számára, szüntelenül törekednek a belső pártdemokrácia elmélyí­tésére, a pártfegyelem erősítésére, ösztönzik az összes pártszerveze­tek, kommunisták alkotó kezde­ményezésének kibontakozását. A közgyűlések eredményessége érdekében a pártbizottságok nyújtsanak konkrét segítséget a pártszervezeteknek a gyűlések előkészítésében. Őrködjenek a Szervezeti Szabályzat előírásai­nak, a pártdemokrácia követel­ményeinek betartása felett. Min­den pártszervezetben úgy kell előkészíteni a beszámoló köz­gyűléseket, hogy azok hathatósan járuljanak hozzá a pártmunka színvonalának emeléséhez, az il­lető szervezet vezető szerepének növeléséhez. ­Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA a IV. oldalon KÜLPOLITIKAI Minisztertanácsi határozatok az új bérezési rendszer kikísérletezésének általánosításáról és a bérek emeléséről a mezőgazdaságban A Minisztertanács a napokban két határozatban hagyta jóvá — november 1-i kezdettel — az új bérezési rendszer kikísérletezésé­nek általánosítását és a bérek e­­melését az állami mezőgazdasági vállalatok, a mezőgazdaság-gépe­sítési vállalatok és más állami me­zőgazdasági egységek dolgozói, va­lamint a mezőgazdasági termelő­­szövetkezetekben működő szakem­berek számára. A határozatoknak megfelelően az állami mezőgazdasági egységek­ben dolgozók fizetését átlag 9 szá­zalékkal emelik; a­­ kisf­izetések 1967-ben történt emelésével együtt ez összesen 12,6 százalékos átlag­­emelkedést jelent. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben működő szakemberek fizetése átlag 20,6 százalékkal e­­melkedik, s így jobb lesz az arány a szövetkezeti és az állami mező­­gazdasági vállalati szakemberek fizetése között. Több mint 425 000 mezőgazda­­sági alkalmazott részesül fizetés­­emelésben, évi jövedelmük mint­egy 725 millió lejjel lesz nagyobb, mint 1967. augusztus 1 előtt. Az új bérezési rendszer szem előtt tartja a sajátos mezőgazda­­sági munkaviszonyokat, s rugal­mas bérezési formákkal biztosítja e fontos nemzetgazdasági szektor dolgozóinak nagyobb anyagi érde­keltségét abban, hogy mind az ál­lami mezőgazdasági szektor, mind pedig a szövetkezeti szektor jobb hozamokat érjen el gabonából, zöldségféléből, ipari növényekből, tejből, húsból, tojásból és más termékekből. Ily módon az állami mezőgazdasági egységek dolgozói­nak és a mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek szakembereinek fi­zetése szorosabban kapcsolódik sa­ját munkájuk és munkahelyük eredményeihez. Az új bérezési rendszer szerint a fizetést a megjelölt termelési feladatok megvalósításának ará­nyában folyósítják. Tekintettel a mezőgazdaság sa­játos viszonyaira , a termelő­­munka eredményei csak a­ mező­gazdasági év végén ismeretesek teljes egészében — a mezőgazda­­sági dolgozók tarifáris fizetése két részből áll: az egyik részt, amely 80—90 százalékot tesz ki, havon­ta folyósítják, a másik részt az év végén, a termelési terv megvalósí­tása arányában. A farmok dolgozóinak jövedel­me közvetlenül kapcsolódik a farm termelési eredményeihez, s füg­getlen a mezőgazdasági vállalat összességében elért eredmények­től, így a farmok dolgozói inkább érdekeltek abban, hogy minél jobb eredményeket mutassanak fel. A mezőgazdaság-gépesítési vál­(Folytatás a 2. oldalon) AZ ŐSZI VETÉS TELJÉBEN 100D SZERVEZŐKÉSZSÉGET ÉS TISZTÁNLÁTÁST M­ÉRŐK FELHASZNÁLÁSÁBAN ! Még több mint 50 százalék Szentpálon a reggel együtt talál­ja a mérnököt, elnököt és a párt­titkárt. A „nem hivatalos“ meg­beszélés témája természetesen a kampány. Mit ,hogyan, mikor vé­gezzenek el, hiszen még 50 száza­lékával adósai a vetési tervnek. — Három vetőgépünk dolgozik — mondja Szőcs László mérnök —, kedd estig 190 hektáron tették földbe a magot a 400-ból. Jócskán van még előttünk. Vasárnap is dol­goztunk, 20 hektárt vetettek a gé­pek. — A talajelőkészítés? — Elég jól halad. A vetésre vá­ró területből még 70 hektárt kell felszabadítani, 42 ebből kukorica, a többi cukorrépa. ■— Ez mennyiben akadály? — Nem mondhatnám, hogy gá­tol, mert a szántott terület meg­haladja a 60 hektárt, s öt tárcsa készíti a magágyat. Folyamatban van 10 hektár lóhere-föld szántá­sa is, s így a területfelszabadítás mindenképpen a vetés előtt jár. Ha végeztünk a lóhere-földdel, ú­­jabb 20—25 hektáron szánthatnak a traktorok. A cukorrépát 130 hektáron ástuk ki, majdnem 80- ról be is hordtuk. Dellőn hétfőn, Besenyőben pedig kedden kezdő­dött meg a kukoricatörés. Úgy vélem, Szentpálon rendben haladnak a dolgok, nem futnak ki a határidőből. Az is igaz ugyan, hogy a kampányok mindig a vége felé a legnehezebbek. Nem lehetne jobban ? Kissé belegabalyodunk a szá­mokba Szélkúton. Még a mérnök és az elnök is nehezen értek kl ki belőlük. 250 hektár búzát vetnek az idén, ebből 160-on földbe ke­rült a mag. Van még tehát 90 hektár, amiből 20-at előkészítet­tek, 28-at pedig most szántanak. 30 hektáron szállításra vár a ki­ásott répa. Nem találjuk a szőrén­­szálán eltűnt több mint 10 hektárt, de nem is firtatjuk, jobb, ha ke­vesebbet mond az ember, mint többet. Persze, kedves Negru Flo­rin mérnök, azért erre is vigyázni kell, s ha nem is órára, de napra tisztán kell látni a helyzetet. Mé­gis hagyjuk ezt, mert van figye­lemre méltóbb probléma is. Pél­dául az, hogy a répaszedő asszo­nyok „reggel“ 10 órakor mennek ki dolgozni, kisebb-nagyobb cso­portokban. Ha felszámoljuk a déli pihenőt, s azt, hogy korán söté­tedik, bizony erősen lerövidül a munkanap. Nincs szükség ember­­feletti teljesítményre, csupán em­berire ... — Hat teherautó szállítja a ré­pát — válaszol kérdésünkre a mér­nök. — Háromszor fordulnak na­ponta. Hamarosan végzünk a ki­szedéssel s a területfelszabadítás­sal is. — Munkaerő van? — Elkelne még néhány száz munkáskéz. De mit tegyünk, azzal gazdálkodunk, ami van. — Hogyan? — A répaterületet családonként takarítják be. A rakodáshoz egy 30 tagú férfi csoportot alakítot­tunk, így gyorsítottuk meg a szál­lítást. A melléktermékeket két re­­morka szállítja, állandó jelleggel. — S a kukorica? — Még nem kezdtük meg a be­takarítást. Előbb a vetésre kerülő területekről gondoskodunk. — A traktorokat hogyan osztot­ták el? — Ma 6 szánt, egy-egy vet, si­­lót, szállít, de hát ez naponta vál­tozik, a szükséglet szerint. Ahogy növekszik a szántott terület, mun­kába állnak a tárcsák. — Nem kevés az egyetlen vető­gép? — Még van egy, és holnaptól ismét dolgozik. — Hogyan segíti a brigádosokat a vezető tanács? — fordulok az elnökhöz. — Hát hogyan segítsük? — kér­dez vissza. — Nyomon követjük, hogy’ mit végeznek — vág közbe a mérnök. — Segítünk a szervezésben... Oldalról rápillant az elnökre, s aztán arról kezdünk beszélgetni, hogy tíz nap alatt be lehet-e fejez­ni a vetést. Be,­vallja, ha az idő is segít... A minőségre is ügyelni kell! — Itt ötször tárcsáztunk — mondják a dégi határban. Nézzük az ötszöri tárcsázás nyo­mát. Rögös talaj, a frissen vetett búza a felszínen maradt, élelmes madárrajok csak arra várnak, hogy eltűnjön a vetőgép nyomából a por. — Ez az öt hektár ilyen — ma­gyarázkodik a 3-as brigád vezető­je, Gabudean Simion. Csak öt hektár! A tervezett terület több mint felén elvetették a búzát a dégi szövetkezetben. Negyven hektáron előkészítették a talajt, s 50 hektár vár még szántásra. Most kezdték meg a heremag kaszálását, eddig nem jutott idő rá, mert a répaszál­lítás kötötte le az amúgy is szűkös munkaerőt. A here­k a még 10 hektáron betakarításra váró cu­korrépa helyére búzát vetnek. Tíz nap még a vetés, ígérik itt is. Egy nappal határidő előtt kellemesen csalódtunk Bükkö­sön. Az örökös kullogok most e­­léggé jól állnak ahhoz, hogy be­tartsák a határidőt.­ Szilárd elha­tározásuk ez, amit csak dicsérni tudunk. Végre, hogy önmagukra találtak. A látottak után nem kell ria­­dozni azon, hogy még majdnem 300 hektár vár vetésre az 520-ból. Nem, mert három vetőgép dolgo­zik megállás nélkül, s utat nyit számukra kilenc eke és öt tárcsa. Igaz ugyan, elkelne még néhány eke, de bíznak benne, hogy a je­lenlegi erőkkel sem vallanak szé­gyent. A területfelszabadítás már nem jelent akadályt. Mindössze 18 hektár répa vár kiszedésre és 20 hektár vetés alá kerülő területről kell behordani a termést.­ ­ Végül néhány következtetés. Gyakorta találkozunk, különösen a gyengébben álló MTSZ-eknél a tá­jékozatlansággal. A vezetők nem ismerik kellőképpen a helyzetet, ezért csakhamar kezdődik a telje­sítmények csűrése-csavarása. Ta­­pasztalható továbbá bizonyos fokú belenyugvás abba, hogy jobban nem lehet. Helytelen belenyugodni például abba, hogy családokra osz­tották fel a kapásokat. Betakarít­ják az emberek, mert itt az ideje, de az ösztönzés itt sem árt. Sehol sem említették a gyárakból, üze­mekből hazatérő munkaerő fel­­használását. Egy kis ötletességgel, szervező­készséggel ezt az értékes munkaerőt is mozgósítani lehetne, avagy helyenként­ jobban mozgó­sítani. Megéri. Nem beszélt egyetlen gazdaság­vezető sem az ütemtervekről, pe­dig léteznek, csak elenyésző fon­tosságot tulajdonítanak nekik. Ok­tató szándék nélkül mondjuk, hogy azok nem az ellenőröknek és fő­nököknek készülnek, hanem arra hivatottak, hogy biztosítsák az e­­lőrelátást, a jól beütemezett mun­kát. Ezt aligha pótolhatják a szük­ség­megoldások. Alkalmazni kell tehát az ütemterveket, hogy elejét vegyék a kapkodásnak, a rendel­kezésre álló erők ésszerűtlen, tá­volról sem gazdaságos kihaszná­lásának. Mindezek régi dolgok, és egyre távolabb kerülnek az igényektől. Észre kellene már venni. Ünneplő iskola — 50 éves az AI. Papiu Marian Líceum­ A marosvásárhelyi Alexandra Papiu-Ilarian Líceum ez év októ­berében ünnepli fennállásának fél­évszázados évfordulóját. Ünnepségünk évét jelentőségtel­jessé teszik azok az események, melyeket dolgozó népünk arany­betűkkel jegyzett be történelmé­be: az RKP X. Kongresszusa, ha­zánk felszabadulásának XXV. év­fordulója és az 1969—70-es tanév­vel általánossá vált kötelező tíz­­osztályos oktatás. Minden évforduló számadásra, elért eredményeink felmérésére, újabb tervek és célkitűzések meg­fogalmazására kötelez. Az idősebb nemzedék emlékei közt kutat, az ifjabb generáció a rendelkezésére álló dokumentumok lapjait forgat­va próbálja feleleveníteni a múl­tat. Méltányoljuk elődeink ered­ményeit, jelenünk megvalósításait, terveket szövünk a jövőre. Emlékezünk Alexandra Papiu- Ilarianra, iskolánk névadójára, az 1848-as generáció jelentős képvi­selőjére, aki A. Iancu, S. Barnu­­jiu, G. Barițiu és más hazafiakkal vállvetve harcolt Erdélyben az 1848-as forradalmi eszmék győzel­­­méért, aki a román tudomány és kultúra kimagasló egyéniségévé vált. . Mint az erdélyi kulturális és tudományos élet tevékeny harco­sa, demokrata politikus, kiváló jo­gász, és történész, Papiu­ Ilarian számottevő történelmi, jogi és po­litikai művet hagyott az utókorra. A feudális zsarnokság, a nemzeti­ és társadalmi elnyomás ellen, va­lamint a román nép egységének és függetlenségének megteremtéséért vívott harcát történelmünk egyik legjelentősebb lapjára jegyezhet­jük be. Hálatelt szívvel és elismeréssel gondolnak az iskola jelenlegi és volt növendékei azokra a tanárok­ra, akik tudásszomjat oltottak be­léjük, akik arra tanították őket, hogy életüket magasztos eszmék és célok szolgálatába állítsák. Enged­tessék meg, hogy közülük néhá­nyat név szerint is megemlítsünk­­dr. Nicolae Sulica, Gh. Tirnovea­­nu, René Larchet, David Roman Arthur Dupont, dr. Antalffy End­re, Dumitru Martinas, Ion Lupsa, Pálffy Antal, Macavei Vasile és mások. E cikk terjedelme és jellege nem engedi meg, hogy mélyreható e­lemzésekbe bocsájtkozzunk. A to­vábbiakban mindössze néhány gondolatot szeretnék vázolni isko­lánk alapításával, öt évtizedes tevé­kenységével és egyes eredményei­vel kapcsolatosan. Az 1918. december 1-én megva­lósult Egyesülés a modern Romá­nia fejlődésében jelentős határkö­vet jelentett. Megnyitotta a nem­zet fejlődésének, haladásának út­ját, kedvező feltételeket teremtett a nemzetgazdaság, a tudomány és kultúra hangsúlyozottabb fejlődé­sére, fokozta hazánk forradalmi munkásmozgalmát és a társadalom összes haladó erőinek tevékeny­ségét. A nemzet előrehaladásában, a tudomány és kultúra fellendíté­sében jelentős szerep hárul az is­kolára. A tanulóifjúság itt ismer­kedik meg és teszi magáévá a nemzeti és egyetemes kultúra leg­értékesebb gyöngyszemeit. Az ak­kori Erdély területén azonban a­­ránylag kevés román nyelvű isko­la működött, viszonyítva az itt élő román ajkú lakosság számához, így például Maros megye terüle­tén mindössze 68 román nyelvű elemi iskola működött, és nem lé­tezett egyetlen középfokú iskola sem. Éppen ezért egyik megoldás­ra váró problémaként vetődött fel román nyelvű középiskolák létesítése azon ifjak számára, akik anyanyelvükön, azaz román nyel­ven óhajtották folytatni tanulmá­nyaikat. Így jön létre 1919 őszén Maros­­vásárhelyen az első román állami gimnázium, melyet Alexandra Pa­­piu-Ilarianról neveztek el. FINYAK Tibor, a marosvásárhelyi Alex. Papiu-Ilarian Líceum aligazgatója (Folytatás a 2. oldalon) MA ESTE # Bemutató az Álla­mi Színházban A marosvásárhelyi Állami Színház román tagozata ma es­te tartja idei évadjának első be­mutatóját. A színre kerülő két­részes vígjáték, Ulysses ... és a véletlenek, Mircea Peptilici és Gh. Dumbraveanu munkája. A főbb szerepekben fellép Mihai Gingulescu, Ana Nagy-Scarlat, Vasile Vasiliu, míg az előadás rendezői munkáját Hunyadi András jegyzi. A bemutató este 8 órakor kez­dődik. Szezon után a szezon előtt A nyáron több mint 36 000 dolgozó töltötte pihenőszabadsá­gát Tusnádon, Borszéken és Gyilkostón. Ezeknek a fele gyógykezelésben részesült. Az említett fürdőhelyeken rövide­sen befejeződnek az előkészüle­tek a téli idényre. Gyilkostó az idén lesz először télen is nyit­va. Tusnádfürdőn már most készülnek a jövő nyári idényre: megkezdődött egy új szálloda, egy étterem és egy korszerű üz­letsor építése. Üzempróba Az Olt megyei Corabián meg­kezdődtek az új cukorgyár ü­­zempróbái. Terv szerint a gyár naponta 3 000 tonna cukorrépát dolgoz majd fel, vagyis évi ter­melése 56 000 tonna cukor lesz. Az egységhez hatalmas gyártási csarnok, három, egyenként 15 ezer tonna kapacitású siló, több tágas raktár stb., tartozik. Új szakkönyvek főiskolásoknak A Bukaresti Egyetemen új szerveskémia-, komplex vegyü­­letek kémiája, becsléselmélet-, hipotézisvizsgálat-kurzusokat, a kolozsvárin (Raluca Ripan aka­démikus tollából) fémkémiai kurzust adtak ki. A bukaresti Politechnikai Intézet, illetve a Iasi-i Politechnikai Intézet pro­fesszorai többek között az aláb­bi szakkönyvekkel sietnek a le­endő mérnökök segítségére: Me­­canica (Mechanika), Probleme de rezistenta materialelor (A­­nyagszilárdsági problémák), Me­­canica teoretica (Elméleti me­chanika) és Irigatii­­i desecár­ (öntözés és lecsapolás). A Pedagógiai és Tankönyv­­kiadó még ebben az évnegyed­ben újabb szakmunkákat jelen­tet meg, többek között agroké­miai, fitotechnikai, tüzelőanyag­technológiai és kőolaj-desztillá­­lási főiskolás tankönyveket, géptant, farmakológiai tanköny­vet, Románia Szocialista Köz­társaság gazdasági földrajzát, pénzügyi jogot, elektrotechnikai alapismereteket. Pronoexpres október 8-i különleges húzá­sának nyerőszámai: I. 40,­ 32, 18, 27, 3, 35 II. 23, 40, 36, 14, 1, 43, 35 III. 2, 37, 1, 25, 45 IV. 3, 18, 23, 8, 15, 33, 28 V. 2, 7, 11, 43, 35, 1, 4 VI. 43, 5, 33, 29, 9, 37, 36 Nyereményalap: 1 946 190 lej.

Next