Vörös Zászló, 1969. november (21. évfolyam, 259-284. szám)

1969-11-08 / 265. szám

ninn Hilinpnij Nin­! Tudományos kísértetek a Bőr- és Kesztyűgyárban A közel kétezer munkást fog­lalkoztató gyár főmérnökhelyet­­tesével, MELTZER OTTÓval taglaljuk az üzemi tudományos kutatás időszerű kérdéseit. Megtudom, hogy kutatásuk fő témaköre a technológiai folya­matok tökéletesítése. Arra tö­rekszenek, hogy a rendelkezé­sükre álló nyersanyagokat mi­nél ésszerűbben, gazdaságosab­ban használják fel. Üzemük ku­tatási tervében szerepel többek között az import bőrfestékek és vegyi anyagok helyettesítése belföldi gyártmányokkal; az alapanyagok minél magasabb fokú kihasználása; a nagy vo­lumenű kézi munkálatok (a­­nyagmozgatás, szőrtelenítés stb.) gépesítése; a munkavédel­mi kesztyűk futószalag-rendsze­rének bővítése. AZ EDDIGI EREDMÉNYEK Sikerült belföldi gyártmá­nyokkal helyettesíteni az eddig importált vegyi anyagok egy részét. — Kutatásunk két irányban bontakozott ki — mondja a mérnök. — Egy részt belföldi festék- és vegyi anya­gok használatával végeztünk megfigyeléseket. Több hónapos kísérlet után megállapítottuk, hogy a „Negro-Velur-AM“ fes­ték kémiai és fizikai tulajdon­ságainál fogva nem hatol be kellőképpen a bőrbe, nem rög­zítődik eléggé a különböző ré­tegekbe, s az említett festékkel kezelt bőrök színe se megfele­lő árnyalatú. Sok mindennel próbálkoztunk. Technológiai módosításokat vé­geztünk a bőrfestés előkészíté­sénél. Megfigyeléseinket közöl­tük a Központi Kutató Intézet­tel is. Megelégedésünkre szol­gál, hogy a Kutató Intézet köz­benjárására a festékgyár óha­junknak megfelelően javított gyártmányainak kémiai összeté­telén, s így azokat az üzemünk­ben műszakilag megkövetelt szinten­ hasznosíthatjuk. Ily módon nagyobb jövedelmet biz­tosítottunk vállalatunknak, s egyúttal valutát takarítottunk meg az országnak. AZ ALAPANYAGOK MAGASFOKÚ FELHASZNÁLÁSA A gyár termelésének alapanya­ga a bőr. Fő célkitűzésük en­nek minél gazdaságosabb fel­használása. Hogy csak néhány dolgot említsünk: a timársá­gon éveken át gondot okozott az, hogy a disznóbőrök sonka­­részét nem tudták felhasználni a kesztyűgyártásra. Elégtelen rugalmassága alkalmatlanná tette erre. A mérnökök és technikusok hiába kutattak bel­vagy külföldi szakfolyóiratok­ban erre vonatkozó kísérletek leírása után — nem találtak. Ezért született az a döntés, hogy saját tudásukra és szak­mai ismeretükre alapozva kezd­jék meg a kísérleteket. Több hónap telt el addig, amíg meg­született az eredmény. Abból a bőrmennyiségből, amely eddig kárbaveszett, vagy csak nagyon alacsony szinten (szappan vagy enyvgyártásra) értékesíthették, ma jó minőségű és tartós mun­kavédelmi kesztyűk készülnek. ÚJ NYERSANYAGFORRÁS A kutatások során új nyers­anyagforrásra is bukkantak. A bőrkabátok hagyományos alap­anyaga a kecske és.. a juhbőr. Az egyik kutatócsoport új, ha­zánkban eddig nem ismert technológiai eljárásokat dol­gozott ki, melyek alkalmazása révén a disznóbőröket kabátok gyártására használják fel. Eddig ezt az alapanyagot bélésbőr, bőrdíszművek stb., gyártására használták. Elmondhatom — mondja a főmérnökhelyettes —m, hogy a disznóbőr felhasználásá­ért minden egyes munkafázis­nál új, megfelelő technológiai eljárást vezettünk be. Az ered­mény: a disznóbőrből készült kabátok, zakók, szoknyák stb., amellett, hogy olcsóbbak, mi­nőségileg is megfelelnek a kö­vetelményeknek. Megjegyzem még, hogy a kereslet kielégíté­se mellett, számottevő jövedel­met jelent vállalatunknak. (Az első három évnegyedben közel egymillió lett). A mérnökök és technikusok kutatómunkájukban fontos fel­adatnak tekintik a hulladék­­anyagok ésszerű felhasználását. A bőrkabátok gyártásánál ke­letkező hulladékból — az or­szágban csak mi egyedül — egy és ötujjas gyermekkesztyűket készítünk, amelyek egy részét már átadtuk a kereskedelem­nek. Nagyon népszerűek a hul­ladékanyagból készült bőrdísz­műáruk — bőrnyakkendők, Pénztárcák, irattartók stb. A JÖVŐ TERVEI A továbbiakban, vagyis az elkövetkező esztendőben az ü­­zemi kutatások során főleg a bőriparban használatos hazai vegyszerek hatékonyabb fel­­használásával, a bőr festési technológiájának tökéletesítésé­vel fognak foglalkozni. Az üze­mi kutatásokat természetesen az új technika követelményeinek rendelik alá, a végső célkitűzés valóra váltásáért, azért, hogy termékeik mind a hazai, mind a külföldi piacokon továbbra elismerésnek örvendjenek. PAPP József mtSM VÉREDÉNY-ÁTÜLTETÉS V­éredény-átültetés esetén a beteg egy személy­ben lehet recipiens és donor is, amint ezt be­bizonyították a Kísérleti Sebé­szeti Intézet, orvosai, élükön Borisz Petrovszkij akadémikus­sal, az ismert szovjet tudóssal és sebésszel. A véredénysebészet egyik­­legnagyobb problémája a sérült artéria pótlása. Magas vérnyo­más, érelmeszesedés, agyvérke­­ringési zavarok, valamint egyéb véredény-megbetegedések ese­tén néha el kell távolítani az artéria sérült szakaszát. Helyé­­re rendszerint mesterséges vér­edényt varrnak be: recézett, bordázott műanyag-csövecskét. Az emberi szervezetben azon­ban nem mindenütt lehet mes­terséges véredényeket alkalmaz­ni: ilyenek például a végtagok hajlatai. Ezeken a helyeken a mesterséges véredényeket vér­rögök dugaszolják el, vagyis trombózis keletkezik. Ilyenkor a beteg vénájából vagy artériájából ültetnek át megfelelő hosszúságú darabot a sérült véredényszakasz helyére. A moszkvai sebészek sikerrel alkalmazzák az új módszert. Az agyat tápláló sérült véredénye­ket a combtájról kivett haj­szálerekkel, a kéz roncsolt vér­­edényeit a bőr alatti nagy vé­na darabjaival, a vesevéredé­­nyeket és a bélrendszer arté­riáit a medence véredényei­vel pótolják. A műtétet két fázisban végzik. Először eltávo­lítják a sérült szövetet, és he­lyére bevarrják a donor-arté­riát. Majd a donor-artéria he­lyére, ha szükséges, bevarrják a mesterséges véredényt. — Újabban egy másik, szin­tén merőben új elven alapuló műtéti eljárást is alkalmazunk — mondotta Marat Knyazev, az orvostudományok kandidátusa, az intézet véredényosztályának vezetője —. A megbetegedett, trombus által eldugaszolt arté­ria-szakaszt használjuk fel az átültetéshez. Ideiglenesen eltá­­volítjuk, „kifordítjuk“ és meg­tisztítjuk a vérrögtől. Azután ismét a „színére fordítjuk“ és a helyére varrjuk. Ezt az eljárást alkalmazzuk nagyon sürgős e­­setek­ben, amikor a véredények súlyosan megsérültek. Az ilyen műtét után a beteg vérkeringé­se hamar normalizálódik. (A „Szovjetunió“ című folyó­iratból.) A­z emberiségnek egyik legrégibb tápláléka a frix­hús, ami tulajdonkép­pen a szervezet fenn­tartásához szükséges fehérjének a többségét teszi ki. A fe­hérjék a sejt protoplazmájának fő alkotó részét képezik. Nél­külük nincs élet. A természet­ben leginkább az állati szerve­zetben és növényekben találha­tók. seink a húst kezdetben nyersen, majd a civilizáció fej­lődésével, a tűz felfedezésével, sütve majd különféleképpen el­készítve fogyasztották. N­apjainkban a technikai vív­mányok bevezetésével a hús­iparban is számos, sikert értek el Többek között igen fontos szerepet tulajdonítanak a szin­­tetikus húsnak. Jelenleg világviszonylatban gondot okoz az állati eredetű fehérjék biztosítása , ez a probléma nemcsak a gyengén fejlett gazdasággal rendelkező országokban tevődik fel, amit főként a következőkkel lehet indokolni: a világ népessége 1900-ban 1,3 m­illiárdot, tett ki. jelenleg 3,4 milliárdra tesszük, s az alapos becslések szerint 1983-ra 4,5 milliárdra, 2000-re eléri a 7 milliárdot is. Jelenleg a világ állati erede­tű fehérjetermelése évente kö­rülbelül 25 millió tonna, ami a jelenlegi szükségletnek mind­össze 31 százaléka. A F.A.O (a világ mezőgazda­­sági és élelmezésügyi szerveze­te) adataiból és egyéb forrá­­sokból kiderül, hogy a vilá­g né­pességének állati eredetű fehér­je szükségletét — még ha csal: a valóban vitálisan reászoruló kisgyermekeket és serdülőket, terhes nőket, betegeket, vesszük is számításba — csupán állatf­ehérje forrásokból nem lehet kielégíteni. Ezekből a tényekből logiku­san­ következett a gondolat, hogy megfelelő eljárással az emberi táplálkozásban az álla­ti eredetű fehérjét direkt növé­nyi eredetű fehérjefélékkel pó­toljuk. M­int olyan gyakran megtör­ténik, a gyakorlat itt is meg­előzte a tudományt. Ma már nemcsak, hogy beszélni lehet a szintetikus mesterséges, vagy műhúsról (symb­etic Meat, Meat Substitute, Kustfleisch, Viende artificiale ,carr.e artifi­ cial stb.), hanem ilyen termékei, sok külföldi piacon a húshoz viszonyítottan olcsó áron vásá­rolhatók is. A történelmi előzmények vo­natkozásában többek között a távol-keleti buddhista kolosto­rok szerzetesei, miután a hús­evést a hitük tiltotta, évezredek soráin szójalisztből készítették a húshoz hasonló ízű húst pótló ételeket. D­e nem kell ilyen messzire menni. Magunk is emlékszünk az első, de intenzívebben a má­sodik világháború utáni időkből húspótló, főleg pástétom-szerű ételekre, melyeknek alapanya­gában semmi hús nem volt, ha­nem élesztő, szójaliszt, fűszer, esetleg tojás. R­öviden tekintsük át, hogy­­­­gyáltalán milyen nyersanya­gok jönnek számításba a hús­pótló készítmények előállításá­nál. Szóba jöhetnek a szagmen­­t­es hal, tojás, fehérje, a külön­böző hüvelyesek (bab, borsófé­lék), a gabonaneműek (búza, zab, kukorica, stb.) az olajos magvak (napraforgó, szója len, földimogyoró, gyapot, stb.) al­gafehérje vagy tisztított para­­finolaj. A­z ipari gyártásban jelenleg a szójafehérjét állítják elő na­gyobb mennyiségben. N­apjainkban az Egyesült Ál­lamokban szójafehérjéből már négyszer annyit termelnek, mint állati eredeti fehérjéből. Ha pedig az előállítási árat néz­zük, kiderül, hogy egy kilo­gramm húsfehérje (marhahús­ból) 9,7 dollár, csirkefehérje 3,3 dollár, tejfehérje 1,12 dollár, gyapot magfehérje 0,37 dollár és szójafehérje 0,24 dollár Gondoljuk, hogy több érv fe­lesleges annak bizonyítására, hogy a szójafehérje nemcsak ké­miai összetétele, hanem gazda­ságossága miatt is alkalmas húspótlónak. A jelenlegi helyzet alapján, ennek az élelmezési problémá­nak a szójafehérjével való meg­oldása ma már nem tartozik az utópiák közé. A kutatások továbbfolytatásá­val más, olcsón és nagyban elő­állítható növényi fehérje for­rások is alkalmasak lehetnek szintetikus (mesterséges) hús előállítására. Dr. NAN Tibor : SZINTETIKUS HÚS Látkép egyik megújhodott v­­ősünkről, Piatra-Neamt­ ról A világ legnagyobb tű­zoltólétrája. Nyugatnémet cég szállította Moszkvába. Hétrészes létrája teljesen acélból készült, és 60 m­ magasra tolható fel! Valamennyi mozgása gépi és kézi úton egyaránt meg­valósítható. Repülőgép a műanyagból Több nyugat-német repülőgép­­gyár közös vállalkozása nyomán született meg az egymotoros, négy­üléses „LFU 205“ típusjelű repülő­gép, melynek teljes burkolata üvegszálerősítésű műanyagból ké­szül. A prototípus két millió nyu­gat-német márkába került. A 10,85 szárnyfesztávú, 7,65 m sárkány­­testhosszúságú gép üres súlya 700 kg, terhelhetősége 350 kg, a szál­lítható üzemanyag 150 kg. Víz alatt is fűré­szel az Airmaster Egy különleges,­ gépi hajtású ké­ziszerszám, a McCulloch Airmaster pneumatikus fűrész, különlegesen jól használható víz alatti munkák­hoz. A rozsdaálló, korróziótól vé­dett kézifűrész közönséges fémfű­részlappal el tud vágni akár 12 cm vastagságú koaxiális kábelt is, tel­jesen sima vágásfelülettel. Hídalap­­zatok építéséhez, vagy víz alatti akadályok eltávolításához használ­ják­. Jól beválik, ahol a víz alatti lángvágás alkalmazására nincs le­hetőség. Szőlőszüret géppel A szőlőszüret gépesítésére tett erőfeszítések során többféle szer­kezetet alakítottak ki. A Kalifor­niában használatos szüretelő gép­­üzemeltetésének az a feltétele, hogy a szőlőt huzalos támberende­­zéssel neveljék, és a levélzetet szü­ Elektromos vezérlésű billenőszerkezet gépjárművek ürítésére A romani cukorgyár szakembe­rei elektromos vezérlésű billenő­szerkezetet készítettek a gépjár­művek gyors kiürítésére. Az új berendezéssel egy 5 tonnás teher­gépkocsi két-három perc alatt közvetlenül a bunkerbe üríthető, az eddigi 30—40 perc helyett. A billenőszerkezet mintegy 25—30 százalékkal növeli a munkater­melékenységet. Az oldalt szerkeszti: PAPP JÓZSEF ret előtt lehetőleg távolítsák el ró­la. A huzalokról lecsüngő fürtök kocsánya ebben az állapotban el­vékonyodik és könnyen elszakad. A gép a huzalt rázza, s ennek ha­tására a fürt egy szállítószalagra hull. A szalag vagy tartályba vagy szállítójárműbe továbbítja a ter­mést, amelyet közvetlenül a fel­dolgozó gépekre visznek. Biztonsági beren­dezések — tör­vényerővel A bonni törvényhozás tavaly fo­gadta el azt a javaslatot, mely sze­rint büntetéssel kell sújtani azokat a gyárosokat, akik hiányos bizton­sági felszereléssel hoznak gépeket, forgalomba. Vonatkozik ez a for­górészek, a vágó, nyíró, morzsoló stb. elemek kellő fedésére, a bal­eseteket megelőző berendezések al­kalmazására. A törvény arról is intézkedik, hogy csak olyan gépet minősítsenek, amely megfelel az ilyen szempontból támasztható kö­vetelményeknek. Kőtörő-szerkezet Érdekes eszközt hozott forgalom­ba egy angol cég. Célja: a burgo­nyaföld megszabadítása a kövektől, amelyek valamennyi, de különösen a betakarító gép munkájának ha­tékonyságát rontják. Az eszköz működtetésére a töltögetéssel egy­idejűleg kerül sor. A töltögető ka­putestek előtt soronként 6—6 dará­ló­ kalapács jár, s ezek a felszedett kavicsot, murvát, rögöt felaprítják, mielőtt az a kapatestekre kerülne. A teljesítményleadó tengelyről haj­tott kalapácsos töltögető óránként kb 2 h-nyi területet járhat be. A gyártók állítása szerint az eszköz rendszeres használata néhány éven belül megszabadítja a táblát a kel­lemetlen kövektől. Új típusú főzőkályhák A szatmári­­ Septembrie vál­lalat szakemberei kidolgoztak egy új típusú főző gyártási technoló­giáját. A nemzetgazdasági kiállítá­son is bemutatott főző két válto­zatban készül. Az első változat HÉTVÉGI FEJTÖRŐ A TERMÉSZET „MŰEMLÉKEI“ VÍZSZINTES: JPL Helység Dob­rudzsában. Hazánkban, csak itt láthatók homokdűnék­: 6. Állami­lag védett fenyőféle, amelyből sok szép faragott tárgy készül, 11. Só­s románul, Fölé tölte, 14. Pa, IV Feri egyik fajta betűi. 16­ R­ után neves szovjet történész, 18. Hóban marad, "26.­^Heves nyugta­lanság,­­S2. Kutyája (ápa),­­23- VÖH, 24. Háziállat, 26. Vegyesen írt, "St. Római 12. "Sft. Mennybolt­­ja, SA Sorra (ék. hid),­­33. Hazánk egyik legszebb barlangja, 36. Kö­tőszó, 37- Erős vihar (az egyik be­tű fölöslegesen kettőzve), 38. Ál­­latszállás, Xl Sakk játszmában fordul elő, 41. Engedő egyik fajta betűi, 43. Íróeszköz, 4. Taszított, StL. Kárt teszek, Ront ikersza­va, Ütőkártya, 55.­ Fölé,­­56. Riadó nagyobbik fele, "56. Vés, "SB. Kortyolná,­tüK Verkli, 63. SZ. 64. Indulatszó, IGT/ Hazánkban ezek is védett területek. FÜGGŐLEGES. .. A Haregi hegységben látható a természet­nek ez a remekműve. Kerítés — románul, "3­, Betűket vet, 4. Be­cézett férfi név, ík Nyári munkát végezz!, X, Ilyen rajta az a fél­ezeréves fa, amely a balázsfalvi érsekség udvarán áll, 2­. INÉ, -ík, Suta egyik fajta betűi,X. Bong ikerszava, 10. Helység Vidra mel­lett, ahol a Dealul cu melci látha­­­tó, 10. A sütemény (ék. hibák), Nk- Arcképet, X Arab főváros, Angol hosszmérték, és Rosszul úszott, X Vissza, női név, Hegylánc a Szovjetunióban és nö­vendékállat, ISR, 30. Kínából származó, igen ritka fa. Megyénk­ben két példányát Görgényszent­­imrén látni, 3. Rendszeres fel­jegyzés­ek, 35. Egyforma be­tűk. dfT) A Keleti-Kárpátokban emelkedik ez a csodálatos szikla­tömb, 40 Balkáni nép, 42. Hang­szer, XríDunába ömlő folyónk, 46. Időmérői, 47. Tészta (ék. hib.), ’hk. Borszakértő (ék. hib.), 49*_ Földet forgatnak, NT Zavarosan írok, 54. E megyénk beli helysége mellett található az ország egyedüli va­dontermő bazsarózsa telepe, szin-^ téri államilag védett övezet, 57. Fej része, 58- Rossz aroma, 61. Egyforma betűk, 62. Mutatószó, 63. Tagadószó. (A hosszú és rövid magánhang­zók között nem teszünk különbsé­get.) A A modern embernek naponta hatalmas mennyiségű információ­val kell megismerkednie. Ebben segítségére vannak a korszerű a­­datfeldolgozó módszerek és készü­lékek. Az egyik ilyen módszer a gyorsolvasás. Főként azoknak a munkáját könnyíti meg, akiknek nagy mennyiségű írott dokumen­tumot kell elolvasni, áttanulmá­nyozni. Gyorsolvasással 5—7-szer annyit olvashatunk el, mint a szo­kásos módon. Az új olvasási mód­szer lényege az, hogy egyszerre nem egy sort olvasunk el, hanem egész szövegrészeket, tehát több sort, együtt és egyszerre ragadunk meg. Ehhez természetesen megfe­lelő gyakorlat kell. A gyorsolva­só különleges optikai eszközökkel dolgozik, hogy azonnal felismerje a betűket és könnyebben elolvas­hassa a szövegrészeket. S képzel­jük el, mekkora segítség az értel­miségi munkát végző embernek az elektronikus számítógép és az elektronikus adatfeldolgozó gép. Mindezek birtokában lényegesen könnyebb a munka az irodákban, a számítóközpontokban, a labora­tóriumokban, noha, mint már ele­ve hangsúlyoztuk, az információ mennyisége szinte felmérhetetle­nül megnövekedett, s napról nap­ra gyarapszik. A korszerű adatfel­dolgozó eszközök nemcsak mennyi­ségi, hanem minőségi előnyökkel is járnak: segítségükkel sokkal pontosabb az adatfeldolgozás, mint klasszikus módszerekkel és eszkö­zökkel. magnetofon nemcsak közis­mert szórakoztatóeszköz, hanem ■modern irodagép, sőt ipari gép­elem. Ki ne hallott volna olyan programvezérlésű szerszámgépről, amelynek programját magnósza­lagra vették? Ki ne látott volna diktafont, ha másutt nem, legalább a híradóban? A magnetofont ma egyébként nemcsak a rádióállomásokon, nem csupán riportkészítésre, nemcsak gépelemként használják, hanem a vakok képzésére, oktatására is. Az erre használatos különleges magnó gyorshallgatásra való. A gyors­hallgatást ■— lényegének könnyebb megértése céljából — talán az is­mertebb gyorsolvasás fogalmával kellene összehasonlítanunk. Nor­mális körülmények között mintegy 150 szót mondunk, illetve hallunk percenként. Ha azonban a hango­kat megfelelő harmonikus egysé­gekre tagoljuk, s ezeket megfele­lő sorrendben a Bell Telephone amerikai cég készülékével hang­szalagra vesszük, percenként mint­egy 300­­szavas sebességet érhe­tünk el. Kísérletképpen 120 000 világtalannal hallgattattak meg ilyen készüléken imprimált világ­irodalmi szövegeket, illetve híres színészek beszédét. A felmérés nyomán kitűnt, hogy az új készü­léket viszonylag rövid begyakor­lás után nemcsak a vakok, hanem bárki más is eredményesen hasz­nálhatja. A Bell Telephone szak­emberei már tovább akarják fej­leszteni: percenként 600 szavas sebességet kívánnak elérni. A modern ember állandóan harcban áll az idővel. Biztosra ve­hetjük­, hogy már a közeljövőben a modern információs módszerek és eszközök újabb formáival is­­merkedhetü­nk meg. Eugen IONESCU-PISSU Harcban az időre! gázos sütővel, két villamos főző­lappal és két gázégővel működik. A másodiknak villanysütője van, főzőfelülete pedig az elsőével azo­nos. A főzőkályhák bármilyen la­kásban használhatók. Becsapott mikrobák Érdekes találmánya van két szovjet tudósnak, J. Konyevnek és J. Zubarjovnak. Különféle talajbio­lógiai kutatásokhoz kivonják a ta­lajból az élő mikroorganizmusokat. Ezt a nehéz feladatot úgy oldot­ták meg, hogy sztatikus elektro­mossággal töltött szigetelőanyagból készült lemezkét helyeznek el köz­vetlenül a talaj felett, amelyre a mikrobák maguk ugranak rá és „jelentkeznek" elemzésre. 3 Műanyagcsavarok a villamosiparnak A villamosiparban már régen al­kalmaznak műanyag csavarokat. Az ezekkel szemben támasztott fő követelmény a nagy mechanikai és termikus szilárdság, a jó villamos szigetelés és a korrózióállóság. A Bayern AG által gyártott üvegszálerősítésű polikarbonátból készült műanyag csavarok megfe­lelnek az előbbi követelményeknek, könnyen szerelhetők és hosszú ide­ig tartó használat után is könnyen kicsavarhatók.

Next