Vörös Zászló, 1969. december (21. évfolyam, 285-310. szám)

1969-12-02 / 285. szám

2 OH m mposi aim.­uroas own Télküszöbén a régeni Sportfelszere­­ léseket Gyártó Vállalatban December 2 kedd A Nap kel 7 óra 33 perckor, lenyugszik 16 óra 37 perc­kor. Az évből eltelt 936 nap­;­­ hátra van 29. . Az Építési és Építésgazdálkodási Kutató Intézetben kísérleteket vé­geztek annak megállapítására, hogy miként viselkednek a kaucsuk­­tejjel kevert cementhabarcsok savas közegben. Hosszabb tanulmányozás után megállapították, hogy a kaucsuktej növeli a habarcs szilárdságát és vízhatlanságát. A kaucsuktejes és a kaucsuktej nélküli cementhabarcsokon a korró­zió terjedését ultraszonikus mód­szerrel figyelték meg. A fővárosi finommechanikai üzem megkezdte különleges hőmé­rők gyártását. Az új műszerekkel belsőégésű motorok hűtővízének és kenőolajának, valamint más gépek nem korrozív hatású folyadékainak a hőfokát mérik. A hat változatban készülő műszerek skálája 0—120 Celsius fok. Nevessünk Smithné késve érkezik meg a hangversenyre, és szomszédnőjé­hez fordulva megkérdi, milyen művet játszanak. — A IX. szimfóniát. — Jaj de sajnálom, hogy kés­tem és így elszalasztottam az elő­ző nyolcat. — Nagytata, miként lehetséges,­­ hogy a hajad fehér, a szakállad jó pedig fekete? — Egyszerű a dolog. Hajam is hamarabb lett, mint szakállam. » ­ SZÍNHÁZ A Művelődési Palota nagytermé­ben december 2-án, kedden du. 15.30 órakor: TRÓN ALATT A KIRÁLY. Este 20 órakor: DANSUL SER­­GENTULUI MUSGRAVE. A román tagozat országos bemutatója. A Színművészeti Intézet Stúdió Színházában december 2-án, kedden este 20 órakor: BRITANNICUS. Az Intézet hallgatóinak előadása. MOZI ARTA: A balta (román—olasz film) Előadások kezdete: 9; 11; 15; 17,30 és 20 órakor SELECT: Bolondok hajója I. és II. rész (amerikai film) Előadások kezdete: 10; 14,30; 17,30 és 20,30 órakor PROGRESUS: Beru és San Antonio komisszár (francia film) IFJÚSÁGI: Lakáskiutalás (lengyel film) UNIREA: Hétfői gyilkosság (német film) MUNKÁS: A pasa (francia—olasz film) FLACARA: Karambol (magyar film) SEGESVÁRI LUMINA: Doktor Ma­buse testamentuma (német film) TIRNAVÁ: DRDA elbeszélései (csehszlovák film) RÉGENI PATRIA: Doktor Mabuse testamentuma (német film) VICTORIA: özvegy menyasszo­nyok (magyar film) DICSŐI MELÓDIA: Hivatásos vere­kedők (amerikai—olasz film) LUDASI FLACARA: Egri csillagok I. és II. rész (magyar film) SZOVÁTAI DOINA: Ne bántsd a boldogságot! (jugoszláv film) ERDŐSZENTGYÖRGYI POPULAR: Élni az életet (francia—olasz film) GYUL­AKUT­AI PATRIA: Az apáca és a komisszár (jugoszláv film) NYARADSZEREDAI NIRAJUS: A „vad“ Angelica (francia—német—olasz film) SÁRMASI POPULAR: Csillagosok, katonák (magyar—szovjet film) A kis ház tornácán, amelyben a postahivatal volt, nyolcéves forma kislány szunyókált, arcát kis ök­lére hajtva. Kék cédula kandikált ki összeszorított markából. Odaléptem hozzá és kihúztam a cédulát. Nekem szóló értesítés volt a moszkvai telefonmeghívásról. A kislány felugrott, s amikor meglátott, szemrehányóan ingatta a fejét: — Te meg hol voltál? Kereste­lek, kerestelek . .. A telefonmeghívás éjjel tizen­kettőre szólt. Sok idő volt még ad­dig. __ Hová mégy? — kérdezte a kislány. — Sehova. — Vigyél el engem is, légy szí­ves, oda, sehova. — Jól van. És elindultunk — sehova. Különös volt a kapcsolatom ez­zel a kislánnyal. A telepen lakott, harmincöt év körüli magányos, be­teg anyjával. Mindent­ értő, szomo­rú szeme volt ennek az asszony­nak. Egy alkalommal gyámoltalan, egyszerű szavakkal lépett hozzám: — Én itt nem ismerek senkit. Úgy érzem, maga jó ember. Ne­kem nehezemre esik a járás, a kis­lányom pedig úgy szeretne el­menni a hegyekbe... És járni kezdtem a kislánnyal a hegyeket. Voltunk a Kara-dagon is, ahol virág helyett szúrós cserjeágakat szedtünk, amelyeket mintha fény­lő zúzmara lepett volna be, jár­tunk a Holt-öbölben, ahol titokza­tosan zizegett lábunk alatt a ha­­muszínű homok, gyíkok surrantak rajta kísértetiesen, láttuk az utol­só orosz szimbolista festő sírját, aki furnértáblájú vázlatkönyvvel lenvászon-lebernyegben és római saruban kóborolt itt valamikor. Sírján tarka tengeri kavicsokból kirakott kereszt. A kereszt közepén egy halványkék, nagy, lyukas kő. — Még neki is van a tyúk-istene — mondtam csüggedten. — Csak nekem nincs. — Mi az a tyúk-isten? — kér­dezte a kislány. Elmondtam neki. — Lesz neked is — nyugtatott meg. — Hiszen te jó vagy, a jók­nak pedig mind boldogoknak kell lenni. Meghagytam ebben a hitében, hogy a jó embereknek boldogok­­nak kell lenniük, de megkérdez­tem: — Honnan tudod, hogy én jó va­gyok? — A mama rögtön meglátta raj­tad. Ő pedig megismeri, ki a jó, ki a rossz. És én is megismerem. — Hogy ismered meg? Ilyen ki­csi lány létedre. — Én csak kívülről vagyok ki­csi, én belül nagy vagyok. Elmosolyodtam, de most néztem meg először figyelmesen. Zöld szeme, mint két nagy ten­­gervíz-csepp, még növésben levő, hegyes fogai között elől egy kis rés, lenszőke haja önmegtagadó ló­farokba kötve, hámlóbőrű lába vé­konyka, térdén lilás sebhelyek, horzsolások nyomai. Lesütötte a szemét, napbarnított kis keze a tarka kavicsokból ra­kott keresztet simogatta, úgy kér­dezte : — Te mindig így vagy — egye­dül? — Néha még rosszabbul is. — Hogyan lehet rosszabbul. — Úgy, hogy az ember nincs egyedül, mégis egyedül van. Tenyere megállapodott a kereszt szívén, a halványkék talizmánkö­­vön és komolyan, roppant komo­lyan azt kérdezte: — Akarod, hogy a feleséged le­gyek? — De hiszen én öreg vagyok. — Dehogyis vagy öreg, fiata­labb vagy, mint a mama, és őrá se mondja senki, hogy öreg. Meg az­tán: az öregeket talán nem lehet szeretni? — Hát te szeretsz engem? — Miért akarnék különben a feleséged lenni? — És mit gondolsz, mit jelent az: feleségnek lenni? — Hogy: nagyon szeretni. — És nagyon szeretni mit jelent? — Úgy csinálni mindent, hogy neked jó legyen. És hogy ne légy egyedül még akkor se, amikor egyedül vagy. Rámpillantott, és egészen felnőt­­tesen sóhajtott. — Attól félsz ugye, hogy min­denki nevet majd rajtunk. Hát majd titokban leszek a feleséged. Hogy ne tudja senki. — De én szeretek egy nőt — mondtam, most már éppen olyan komolyan, mint ahogy ő beszélt velem. — És ő téged? — Nem tudom. Néha úgy érzem, igen, máskor, hogy nem. De hiszen nem is az a fontos. — Nekem se az a fontos — mondta a kislány. — Én akkor is szeretlek téged. Majd csak úgy magamban leszek a feleséged. És elmehetek hozzád reggel kitakarí­tani? — Eljöhetsz. — De szemetelj jó sokat, mert különben nem lesz érdekes. —Jól van, majd szemetelek. És eljött minden reggel, söprűt ragadott, és fontoskodón kitakarí­tott. A nyaralók közül sokan nevettek barátságunkon. A homeopata mu­latott rajta a legjobban. A kislány anyja azonban értett bennünket. Hiszen súlyos beteg volt, a súlyos betegek pedig mindig többet érte­nek. Most hát elindultam kicsi barát­nőmmel — sehova. — Ő telefonál neked? — kérdez­te a kislány. — Nem tudom. Lehet, hogy ő. — Szeretnéd, ha ő hívna? — Szeretném. — Akkor ő. Leültünk a lassan sötétedő esteli tenger partján egy kiugró sziklára. Mellettünk, a hegyre kaptató ös­vényen, ittasult lármával, egy csa­pat fiatal lány meg fiú haladt el. Rövid sortot viseltek, apró faha­­sáb-kötegeket vittek, olyan kicsi­nyeket, mintha játékszerek volná­nak, csillogó Air France feliratú sötétkék táskákat, amelyekből bo­rosüvegek meredeztek. Azok ket­ten, akikre nem tudtam reggel rá­bizonyítani, hogy nem értenek a modern művészethez s többek kö­zött Salvator Dalihoz, egy óriási fazekat cipeltek büszkén, a fazék fedele alól messzire áradt a nyers pácolt hús szaga. Ennek az egész társaságnak egy kopaszra borotvált, barnára sült akadémikus volt a vezére, melléke­sen szólva, szintén sortot viselt. Nem látszott többnek ötven éves­nél, pedig azt hiszem, még az első világháború alatt nősült először. De az akadémikus ionizálódott, va­lahogy leföldelte magát, s mindig fiatalok között volt. Óriási nyara­lója volt a tengerparton. Ez a vil­la, mint az ionizáció és leföldelt­­ség temploma tornyosult az alkotó­­ház szomorú írógépkopogása és a benne kísértő inzultusok és infark­tusok árnyai fölé. Az akadémikus hozzánk lépett, s megláttam a vállán függő minia­tűr tranzisztoros rádiót, amely ép­pen Törökországot fogta. Törökor­szágnak, a rádióból áradó hangok­ból ítélve, éppen vidám kedve volt. — Maguk, mint mindig, elvárha­­tatlanok — jegyezte meg az aka­démikus, és gálánsan kezet csó­kolt a kislánynak. Az, persze úgy fogadta a kézcsókot, mint ami ki­jár neki. — Én is elvárhatatlanul, mint mindig. Tétova, s ettől a tétovaságtól ki­csit szomorúra sikerült mozdulatot tett a sortos társaság felé, amelyet vezérelt. — Nem tisztelnének meg ben­nünket azzal, hogy részt vesznek a sasliklakománkon? — fordult mint kitűnően nevelt férfiú a kislány­hoz, nem pedig hozzám, s megint némi szomorúsággal idézte: A legteljesebb földi és égi gyö­nyör ez: saslik, melyet hegyes táj és holdfény fűszerez! — Köszönjük, de Aljosa telefont vár Moszkvából. — Remélem, hogy kellemes hírt kap. Az akadémikus még egyszer kezet csókolt a kislánynak, s türelmetle­nül várakozó fiatal alattvalói felé fordult. A vigadó Törökország hangjai hamarosan elhaltak az ös­vény kanyarulatában. (Folytatjuk) Ar ERRŐL VÁRJON HÉT-HÁROM HÓNAPOT... 1956-ban betegedett meg Nagy Anna, az „Augusztus 23" Bútor­gyár alkalmazottja. A tüdőklinikán, majd a torjai szanatóriumban ke­zelték. Betegségéből ki is gyógyí­tották, s az orvosok meghagyták, hogy tartózkodjon minden­féle vé­dőoltástól. 1966-ban mégis beoltot­ták, amitől mindjárt beteg lett. 1967-ben ismét be akarták oltani, de tekintettel az előző tapasztala­tokra, nem hagyta. Ezért 75 lejjel büntette meg az akkori Sanepid. Rá két hónapra a Bútorgyárnál is levontak 75 lejt a fizetéséből, u­­gyancsak büntetésképpen. A Sane­­pidtől kapott számlával igazolta, hogy egyszer már megbüntették, de azt válaszolták rá, hogy nem tudják visszaadni a pénzt. Ugyan­ezt a választ adták a Sanepidnél is. Elment a néptanácshoz, ahol közölték, hogy oda nem utalták át a büntetés összegét. Próbálkozzon esetleg a Banknál, ott kell, hogy tudják mi van az összeggel. A Banktól a CEC-hez irányították, hogy kerestesse ki, a Sanepid és a Bútorgyár milyen számú számlá­ra utalták át a pénzt. De ott sem találták meg. Azonban megvigasz­talták, hogy várjon 2-3 hónapot, majd csak tisztázódik az ügy. Két esztendeje múlt, hogy Nagy Anna jár a pénze után. Úgy lát­szik, várják, hogy teljen el a har­madik év is, mert akkor az ügy au­tomatikusan elévül s­zinte, s egyes falubelijei szerint hi­bátlanul. Valójában az áruk össze­vissza dobálva, 90 százalékuk árcé­dula nélkül, gumicsizmák az élel­miszerek között, a fiókok tele sze­méttel, nem tartja be a nyitási, zárási rendet. Az ő boltjában is tilos az italkimérés, de azért a pulton kidugott üvegek, decinként árulja a szeszt. A literes üvegben rózsaszínű seprőpálinka, szirupot tesz bele, mert amint mondja, úgy kérik a vásárlók. Igen ám, de a szirup 9 lej, a seprőpálinka pedig 30,25 lej. Egy deci sziruppal fel­hígított seprőpálinkát 3,05 lejért ad, s így csak nyer valamicskét minden decin. Nagyon elkelne az ellenőrzés ebben az üzletben. LELEMÉNYES ÜZLETVEZETŐ Több mint hét esztendeje vezeti Becus Silvestru a leppendi (Bony­­ha község) szövetkezeti boltot. Sze- RÁDIÓ DECEMBER 3. SZERDA Román nyelven : 5.00—5.30-ig : Reggeli zenés beszélgetés. 17.00— 18.00-ig: Hírek, tudósítások. Opera­áriák. Irodalom és művészet. Jelen­kori lírai antológia. Medalion. Nép­dalfeldolgozások. Jogi tanácsadó. Bűnös ... bűnrészes... és szájtátik. Magyar nyelven: 5.30—6.15-ig: Kí­vánságmuzsika. Folklóralbum. 13.00 —13.30-ig: Lapszemle. Hangszerszál­­lók. Tájak és emberek. 16.15—17.00. ig: Hírek, tudósítások. Zenés posta. Ipari krónika. TELEVÍZIÓ 18.00 — A gyermekek világa 18.30 — Középiskolások 19.00 — Híradó 19.20 — Koreográfiai közjáték 19.30 — Az atom — a nagy is­meretlen 20.00 — Színházi est: G. B. Shaw: Candide 22.00 — Reflektor 22.10 — Szépművészetről 22.25 — Híradó 22.40 — Varieté-műsor film­szalagról Korszerűsített országút A Brassó és Cimpulung-Muscel közötti, 1 300 méter magasságban húzódó korszerűsített országúton megindult a forgalom. A Déli-Kár­pátokat átszelő útvonal áthalad a Dimbovicioara-szoros és a Dimbo­­vicioara barlang, Negru Voda vára, a Topliceanu emlékház, a Törcsvári kastély stb. mellett. A jö­vőben az út mentén moteleket, fo­gadókat és menedékházakat épí­tenek. A korszerűsített útvonal nagy gazdasági jelentőségű, javítja az összeköttetést a fatelepek és a fa­­feldolgozó vállalatok, valamint a brassói, Cimpulung-i és Pitesti-i gépgyárak között. Az utat a brassói építő-szállító vállalat építette újjá. A munkála­tok során több mint 300 000 köbmé­ter földet kellett megmozgatni. (Agerpres) összeállította: MÁRTON Balázs ARRÓL APRÓHIRDETÉS ELVESZETT egy iskolatáska III. osztályos tankönyvekkel. Becsületes megtaláló juttassa el a következő címre: Gagyi Péter, Legelő utca 2. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szerető férj és édesapa, SZENTE JÓZSEF, életének 49. évében tragikus körülmények kö­zött elhunyt. Temetése de­cember 2-án 14 órakor lesz a szentkirályi gyászháztól. A gyászoló család. örös Zászló Szerkesztőség és kiadóhiva­tal­ Marosvásárhely, Szov­jet Hősök tere 3. sz. Tel.: 34—96, 34- 62, 20—32. Index: 40.469. Emeljük az értelmiségiek ideológiai oktatását a követelmények színvonalára­­ . Amint azt a X. pártkongresszus dokumentumai leszögezték, a je­lenlegi időszakban a pártszerveze­tek egyik legfontosabb feladata irányítani és vezetni a kommunis­ták, a dolgozó tömegek politikai­ideológiai nevelését, hogy alapo­san elsajátítsák a marxi-leniai ta­nokat, pártunk politikáját. A megyei pártbizottság útmuta­tásai alapján, a régeni pártbizott­ság, a többi dolgozók politikai ok­tatásának biztosítása mellett, ez évben nagy figyelmet fordított a város értelmiségi és ideológiai ne­velésének megszervezésére. Az értelmiségiek valamennyien felső típusú tanulási formákban vesznek részt. Több mint 130-an a marxista-leninista esti egyetem hallgatói, amelynek mindhárom évfolyamán történelmet tanulnak. Az első éven a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom tör­ténetét, a másod- és harmadéven pedig a haza és a Román Kommu­nista Párt történetét. Az esti egyetemen — akárcsak a többi oktatási formákban — az év első felében a pártkongresszu­son felvetett legfontosabb elméleti kérdéseket vitatják meg, ezt köve­tően pedig az évfolyam tantervé­ben előirányzott sajátos témákat. A hallgatóknak gazdag forrás­anyagot jelölnek ki s a szeminári­umokon egy-két résztvevő által készített referátumok alapján vi­tatják meg a kijelölt témákat. „Az RKP X. kongresszusa a sokoldalú­an fejlett szocialista társadalom megteremtéséről, és más témák megvitatása során kitűnt, hogy a hallgatók többsége tanulmányozza a forrásanyagot, — még a nem kö­telezőt is — szép számban fejtik ki véleményüket a kötetlen és köz­vetlen vitákban. Persze akadnak olyanok is, akik nem készülnek, nem vesznek részt a vitában, vagy csak bizonyos elvi tételek gépies ismétlésére szorítkoznak. Ha kis számban is, de vannak, akik a sze­mináriumon túlságosan „támasz­kodnak“ jegyzeteikre és saját vé­leményük nyilvánítása helyett idé­zeteket olvasnak fel. partélet A pártbizottságnak, a kabinet­nek a formalizmus minden meg­nyilvánulásával szembe kell száll­nia, s arra ösztönöznie a hallgató­kat, a lektorokat és propagandis­tákat egyaránt, hogy magas szín­vonalú, eszmeileg gazdag, alkotó viták kibontakoztatásával járulja­nak hozzá az oktatás hatékonysá­gának növeléséhez. A régeni értelmiségiek egy ré­sze a nemzetközi kapcsolatok kér­déseit tanulmányozó kör hallgató­ja. A kör tantervében a kongresz­­szusi dokumentumok megvitatása mellett, a legfontosabb nemzetkö­zi kérdések tanulmányozását irá­nyozták elő. Íme néhány a tan­tervben előirányzott témák közül: A nemzetközi erőviszonyok, Ro­mánia részvétele a nemzetközi szervezetekben. Pártunknak és ál­lamunknak az európai biztonság érdekében kifejtett nemzetközi te­vékenysége. A városi pártbizottság ez évben differenciáltan szervezte meg a tanügyi káderek ideológiai okta­tását. Sajátos tematikájú köröket létesített az óvónők, a tanítók szá­mára, a zeneiskola, a mezőgazda­­sági gépkezelőket képző iskola tan­erői számára. Ezekben a körökben, valamint az orvosok részére létesí­tett körben az illető munkaközös­ség legégetőbb problémáit vitatják meg, a kongresszus dokumentu­mainak tükrében. A tanügyi káde­rek ideológiai oktatására létesített körök tantervében, igen helyesen, az oktató-nevelő munka színvona­lának emelését, korszerűsítését, a tanerők sokoldalú képzését előse­gítő témák megvitatását irányoz­ták elő. Az új pártoktatási évnek még csak az elején vagyunk, de már az eddigi tapasztalatok alapján is le­vonhat bizonyos következtetéseket a városi pártbizottság. Az értelmi­ségiek, és általában az ideológiai oktatás színvonalának emeléséért, hatékonyságának növeléséért a pártbizottságnak következetesen kell ellenőriznie és irányítania a körök és tanfolyamok, az esti e­­gyetem tevékenységét, hogy a pártoktatás érdemlegesen járuljon hozzá a kongresszuson kijelölt nagyszabású feladatok teljesítésé­hez. (wvs) Egy különös rész (Folytatás az 1. oldalról) Csapnivaló a kocafiaztató. Igaz, felépült az új, de halogatják a be­fejező munkálatokat. —• Egyetértek — nyugtázza a Tény. Lényegében teljes az egyetértés. Vita csak akörül keletkezik, hogy 20, vagy 28 szarvasmarha döglött-e meg. Mindnyájan hallgatnak, ki­merült a halzsák. — Változtatni kell — követeli az állatorvos. — Változtatni — hagyja rá a mérnök. — Bizony változtatni — egyezik bele a brigádos. — Nekem mindegy — húzódik félre a Tény. Volt tehát, hol nem volt Ludason Innen és Radnóton túl egy falu. Ez a falu arról volt nevezetes, hogy náluk a kecskék is többet tejeltek, mint a tehenek. De arról nem kevésbé, hogy egy év alatt csak a szarvasmarhaállomány egytizede jutott dögrovásra, míg az utóbbi két hónapba egy tehén sem fogott sarjat. Miféle vész vert itt tanyát, dús legelő mellett? Ismerős kór szedi áldozatait. Több neve van: tehetetlenség, ha­nyagság, és érdektelenség. Tehe­tetlenek a vezetők, hanyag a tag­ság és érdektelenek azok a szervek, amelyek év elejétől közömbösen szemlélik a dolgok alakulását e mesebeli faluban. Ezek után valószínűnek tartjuk, hogy nem mi fogjuk helyreállítani a szélkúti állattenyésztést, így hát mindössze a figyelmeztetésre szorít­kozunk. Az állatkínzást törvény bünteti! A Megyei Építkezési és Szerelési Vállalat Sepsiszentgyörgy CSÍKI UTCA 55 SZÁM. a szükségleten felüli készletéből azonnal szállít: — olaj és oxidfestékeket bármilyen színben, — öntöttvas nyomócsöveket (80-as és 100-as). Bővebb felvilágosítást a vállalat beszerzési osztálya ad a fenti címen, vagy a 347-es számú telefonon. Minden igényt kielégít | || ill. A Balánbányai Bányaipari Vállalat azonnal alkalmaz segédmunkásokat föld alatti munkára A VÁLLALAT BIZTOSÍTJA: a maximális fizetést a bányászati szakágban, az ingyenes szállást közös hálótermekben, a napi háromszori étkezést ellenértékének megtérítésével, lehetőséget a szakképesítéshez. Az érdekeltek jelentkezzenek a vállalat székhelyén: Balánbánya, Izvorul Oltului Vasútállomás, Hargita megye. Bővebb felvilágosítást a­ vállalat személyzeti osztálya ad.

Next