Vörös Zászló, 1969. december (21. évfolyam, 285-310. szám)
1969-12-03 / 286. szám
Makacs koponya volt világéletében. Neki a közös gazdálkodás előnyeiről is mondhattak bármit—, ő megmaradt magángazdának. Amíg az egészsége engedte, ha közösségi munkáról volt szó, nem vonta ki magát. De az MTSZ? Nem. Orbán Mihály arról nem akart hallani. Mikor azonban bajba jutott, egyszeriben szüksége lett a közösségre: támaszt keresett. Kilincselt imiti amott. Igaza tudatában csak azt kérte: a való tényeket vegyék figyelembe, úgy döntsenek. . . . Görnyedt hátú öregember lépett a szobába, nyitva hagyva maga mögött az ajtót. Talán az esetleges visszavonulásra? — Lehajtott fővel jöttem ide panaszra — szólalt meg fakó hangon —. Magángazda módjára dolgoztam . . . azaz kínlódtam, a kibédiek nagyon jól tudják, hogyan élek . . . — Mi a panasza? — Az úgy történt kérem, hogy szerződést kötöttem egy üszőre. Fel is vettem az 1 300 lej előleget, majd amikor az állatot átadtam a szovátai vágóhídnak — megkaptam az ottani CEC-től — hatvannyolc május huszonkettedikén — a még hátralévő 2 234 lejt. Később a CEC beperelt, hogy fizessem vissza a pénzt, mivel a kibédi néptanácsnak „1967-es adóhátralék és büntetés" címen átutalt valamilyen összeget. Az állat kifizetésekor adóhátralékom az 1967-es évre nem volt, így az átutalt összeggel kifizették az adómat előre. — Hány éves a bácsi? — Hetven. Valóban furcsa. Egy 70 éves, beteges embernek előre kifizetni az adóját két évre . . . — Szóval, első fokon igazat adtak nekem, de másodfokon elvesztettem, és végrehajtói végzést adtak ki, hogy elvigyék a tehenem, annak az összegnek a fejében, amit valaki átutalt az én adókivetésem törlesztésére. Én erre senkit sem kértem meg. Nem értem . . . nem értem, sehogysem értem én kérem ezt az egész ügyet. Mások hibájából kerültem én ilyen fonák helyzetbe. Többször is jártam a néptanácsnál, hogy adót fizessek, de visszautasítottak, rájöttek, hogy az a bizonyos többletpénz ott szerepel az én adószámlámon. Igaz, úgy mondták Kibéden, hogy ezt az átutalt összeget adó fejében amúgyis majd jóváírják. Én nem is tiltakozom ez ellen. Ez lenne a dolog könnyebbik oldala: a nehezebbik az, hogy perköltséget fizettem egy olyan ügyben, amelyben nem vagyok hibás. Eddig is már vagy 1000 lejembe került ez a tánc. S aztán a lefoglalt tehén is megdöglött, így, november 3-án, elvitték a disznómat. S aztán ott van a zöld lucerna ügye, amiből megint csak azt érzem, hogy valakinek szálka vagyok a szemében. 1966. június 6-án a kibédi néptanács elnökének az utasítására elvitték 12 szekér lucernámat. Orbán Vilmos az MTSZ könyvelője szerint állítólag átutaltak 1 000 lejt a néptanácsnak. Még bár papírt sem adtak róla. Nagy Emese, a makfalvi néptanács könyvelője, több évi vaskos iratcsomót lapoz fel, (tavaly júniustól Kibéd közigazgatásilag Makfalvához tartozik), majd az utolsó dossziét is leteszi a kezéből. — Nincs. Határozottan nincs ilyenszerű virament. Átnéztem több évre visszamenőleg az adóhelyzetét is. Sehol sem írtak jóvá átutalt összeget adó fejében. Különben hiába is keressük, hiszen Orbán Vilmos, a kibédi MTSZ könyvelője is megerősítette: nem utaltak át semmiféle összeget a lucernáért, sőt tudomása szerint még csak le sem mérték. I 3 ! A kibédi néptanács illetékesei, noha meggyőződhettek arról, hogy 1967. dec. 31-én Orbán Mihálynak nincs adóhátraléka, figyelmen kívül hagyták az 1968. február 2-án, a 10-es sz. Hivatalos Közlönyben megjelent Dekrétumot is, amely törölte a húskvótát a magángazdáknál és az e kötelezettség elmulasztásáért kirótt büntetéseket, s nem végezték el a szükséges törlést az adókönyvben: nem vonták vissza az 1967. június 9-i, 6-os számú letiltási jegyzőkönyvüket, amely hiteles aktaként szolgált a Húsipari Vállalatnak arra, hogy 1968. május 25-én ,,1967-es évi adóhátralék" címén átutaljon a néptanácsnak 2 113 lejt. És a CEC? Kifizette a szerződéses kötelezettségét teljesítő termelőt és eleget tett a Húsipari üzem által kért átutalásnak is. Tévedésből kétszer fizetett ki egy állatot. Vissza kellett perelnie a pénzt. S amikor a két adós fél között kellett „választania", Orbán Mihályt perelte be, anélkül ,hogy figyelembe vette volna, hogy saját alkalmazottja, Covaci Constantin, a szovátai CEC- fióktól követte el a hibát. Mert ha ő nem téved, a termelő az adónyugtáival bebizonyíthatja a néptanácsnál, hogy igenis jogos a leszerződött állat teljes ellenértékére. A kibédi néptanács nem tájékoztatta a makfalvi néptanácsot erről a helyzetről. Ezért, 1968. május 25 után továbbra is elfogadták Orbán Mihálytól az adóilletéket. Sőt mi több, még 1969-ben is 400 lejt, így 1969. január 1-én 1 500 lej adótúlfizetéssel van nyilvántartva. Orbán Mihálynak még ez év augusztusában előre elkönyvelték az ez évi adóját. A fennmaradt összeget pedig átutalták a CEC- nek. Az ügyet az összeg átutalásakor kellett volna tisztázni, hiszen a kibédi néptanácsnál tudták, Orbán Mihályt beperelték ezért az összegért, még csak a megyei néptanács jogügyi osztályához sem fordultak, pedig szakavatott jogügyi tanácsot kaphattak volna. A dokumentumok még másról is vallanak: az 1967. dec. 31-én bejegyzett büntetés összegét egyszerűen „szélnek eresztik", és nem vezetik át követelésként a következő évre (noha a nyilvántartó előre nem tudhatta, hogy 1968. februárjában egy törvényrendelkezés azt törölni fogja); az 1966-os adókönyvben nem megengedett módon — ceruzával is végeztek bejegyzést. Első fokon az ügyet a segesvári Bíróság tárgyalta. Szakács K. Vilmos törvényszéki bíró néhány pillanat alatt előkerítteti a dossziét. Az alapfokú ítéletből kitűnik, hogy a kibédi néptanács olyan letiltási jegyzőkönyvvel próbálta bizonyítani igazát, amelyet az adós féllel nem közölt, és így az nem élhetett fellebezési jogával. Éppen ezért az első fokú ítéletnek a sarkpontja pontosan a letiltási eljárás törvénytelenségének a megállapítása. A bíróság tekintetbe vette, hogy Orbánnak az 1967-es évi adóját joga volt az év végéig kiegyenlíteni, amit meg is tett, következésképpen 1968. májusában az aktának már nem lehet jogügyi alapja. Mint ahogyan arra is törvény van, hogy a hátralékot is csak az adóév elteltével lehet végrehajtani. — Orbán Mihálynak tehát igaza van? — Szerintem, igen. Éppen ezért az eljárási jogszabályokat olyan formában kellett volna igénybe venni, hogy biztosítsák végső soron az anyagi jog érvényesülését. A fentiek figyelembe vételével döntött Aristide Lucresia bírónő első fokon. — Mi a véleménye önnek mint törvényszéki bírónak arról, hogy a másodfokú döntés így alakult? — Kissé kerülő úton válaszolok, ön mint újságíró valószínűnek tartom, meg akarja írni ezt a fordított igazságot. Ezért beszerezte azokat a bizonyító aktákat, amelyekkel most itt érvelt, és amelyek hiányoznak a dossziéból. A másodfokú védelemmel kapcsolatosan az a véleményem, hogy nem képviselte kellő kompetenciával az ügyet. Ezzel magyarázható, hogy a másodfokú ítélet olyan amilyen. Sajnos, az ügyvéd nem mindig áll hivatásának magaslatán és végkövetkeztetéseit az adott perben — ha kedvezőek is annak a félnek, akinek a védelmét képviseli — nem bizonyító aktákra, hanem üres szólamokra alapozza. így, a felületesség hozta olyan helyzetbe a végrehajtó szervet, hogy olyan döntést hozzon, amely a szocialista törvényességbe ütközik. S mi az, amit most utólag tenni lehet a hibák helyreigazításáért? Spirlea Vasile, a segesvári Bíróság elnöke válaszol kérdésemre. — Tekintettel arra, hogy tévedés történt, másfelől pedig, hogy egy 70 éves munkaképtelen emberről van szó, akinek lényegében IGAZA van — úgy vélem, kérheti az ingyenes jogsegélyt az ügy újbóli felülvizsgálására, így kívánja a szocialista törvényesség és humánum. 5 Tőkés József, Maros megye Törvényszékének elnöke egy befejezetlen riport kéziratát olvassa. Néhány sor hiányzik már csak belőle: véleménye az ügyről. — A dosszié s a való tényállás különbözik. Kétségtelen, hogy Orbán Mihálynak érdemben igaza van. A végső döntésig leállítjuk a további végrehajtást. A Megyei Törvényszék feladata, hogy megtalálja azokat a törvényes lehetőségeket, amelyek biztosítják az IGAZSÁG érvényesülését. WOLFE Erika FORDÍTOTT GAZSÁG ! új , „ú. tUgo Miért szünetelt vasárnap a vízszolgáltatás ? — Beszélgetés LISZKA KÁROLLYAL, a közüzemek technikusával Vasárnap délelőtt Marosvásárhely felső övezetében, az úgynevezett II., III. és IV. zónában a vízcsapok rövid hörgés után felmondták a szolgálatot. Megszűnt a vízszolgáltatás. Méghozzá minden előzetes bejelentés nélkül. Sok-sok panasz, felháborodott hangú bejelentés után szükségesnek tartottuk, hogy a közüzemek illetékeseihez forduljunk felvilágosításért. Első kérdésünk: — Mi okozta a vasárnapi váratlan üzemzavart? — Csőrepedés a fővezetéken, a klinikák mögötti szakaszon. A csőrepedés pedig két fő tényezőre vezethető vissza. Elsősorban a gyors hőmérsékletcsökkenésre: a víz 6—7 Celsius fokra hűlt le, a fémcsövek összehúzódtak, és nem bírták ki a megnövekedett feszültséget. A hegesztésnél a cső eltört, 3—4 milliméteres rés keletkezett. További következmények: megszűnt a Verni utcában lévő víztároló táplálása, és ezzel egyidejűleg a tisztviselő-telep, valamint a Somostető környékének vízellátása. — Milyen intézkedéseket hoztak a vízellátás helyreállítására? — Állandó szolgálatunk van a gyors közbelépés megszervezése érdekében. Megértem a fogyasztók türelmetlenségét, közülük sokan bizonyára úgy értékelték, hogy nem voltunk elég operatívek, éppen ezért szükségesnek tartom röviden elmondani, hogyan is történt a fővezeték kijavítása. Körülbelül 11-kor következett be a csőrepedés, azonnal intézkedtünk, hogy a helyszínre szállítsuk a munkásokat, de körülbelül 3—4 órára volt szükség, amíg a csőhálózatból leengedtük a vizet, hogy hozzáláthassunk a javításhoz. Délután öt órára fejezték be az ásást, utána következett a sérült szakasz kicserélése, hegesztése, biztosító abronccsal való ellátása, és éjfél körül megindult a vízszolgáltatás. — Volt-e hasonló fennakadás a vízellátásban a város más övezeteiben? — Ugyancsak vasárnap, és ugyancsak az említett okok miatt, a Dózsa utca és a Poklos-patak közötti szakaszon szünetelt a vízszolgáltatás. Néhány lakóházat érintett csupán, és hétfőre azt is megjavítottuk. — Elöljáróban két fő okról tett említést. A víz hőmérsékletének csökkenése mellett mi volt a másik ok? — Az utóbbi években a municipium nagyobb összegeket irányozott elő a régi vezetékek kicserélésére, ebben az évben és a jövőben is végzünk hasonló munkálatokat, azonban még mindig elég sok a régi vezeték, amely már nem bírja sem a hőmérsékleti ingadozást, sem a magas víznyomást. A városnak több mint 100 km hosszú a vízvezeték hálózata, ennek mintegy 35—40 százaléka 35—60 esztendős. — Ezek szerint továbbra is fennáll a hasonló „üzemzavarok“ veszélye? — Sajnos igen. Megnyugtatásképpen azonban elmondhatom, hogy állandóan készenlétben vagyunk, és igyekszünk minden csőrepedést vagy más hálózati üzemzavart a leggyorsabban kijavítani. Ugyanakkor —, amint már említettem — a régi vezetékeket fokozatosan kicseréljük, és ezzel állandóan csökken majd a hasonló üzemzavarok száma. — Ha már a vízellátásnál tartunk, még egy gyakran panaszolt jelenségre kérnénk felvilágosítást: miért sárga időnként a víz? — összefügg az eddig elmondottakkal. A vezetékek javításakor — mint már említettem — a vizet leengedjük. A régi vezetékekben a cső falán elég vastag a lerakódás, a víz leengedése után meglazul, majd a bekerülő vízsugár lemossa a meglazult réteget. Egyébként szórványos esetektől eltekintve, a víz tisztasága megfelel a követelményeknek, szennyeződést vagy az egészséget veszélyeztető baktériumokat nem tartalmaz. V. M. Sporteseményekben gazdag év Az Országos Testnevelési és Sport Tanács a közelmúltban közzé tette az 1970. évi sport naptárt, amely magában foglalja az öszszes országos jelentőségű sportrendezvényeket. Több rendezvény döntő szakaszainak valamelyikét vagy éppen magát a döntőt megyénk székhelyén, Marosvásárhelyen rendezik meg. A megrendezésre kerülő atlétikai versenyek közül Marosvásárhelyen bonyolítják le, 1970. november 1- én, az országos felnőtt és ifjúsági, női és férfi mezei futóverseny döntőjét. Ebben az évben az Ifjúsági Kupa döntőjét rendeztük, a mostani országos döntő rendezési jogának elnyerése az eddigi tevékenység elismerésének tekinthető. Az ejtőernyős sport kedvelői is jelentős eseménynek lehetnek tanúi a jövő év folyamán. Június 6 és 10 között Marosvásárhelyen rendezik meg az országos bajnokság I. fordulójának egyik szakaszát. Gazdag az ökölvívók sportnaptára is. Az országos felnőtt egyéni ökölvívóbajnokság egyik zónaszakaszát szeptember 21 és 27 között Marosvásárhelyen rendezik meg. Az országos ifjúsági és serdülőkorúak bajnoksága egyik zónájának ugyancsak Marosvásárhely lesz színhelye, április 6 és 12 között. Az ifjú öklözők még egyszer ellátogatnak Vásárhelyre, éspedig október 6 és 1 között, amikoris az országos őszi ifjúsági verseny egyik zónáját rendezik meg itt. A kerékpáros sport kedvelői számára eseményt jelent majd a május 16— 17-én Marosvásárhelyen lebonyolításra kerülő verseny, amely a Városok Serlegéért kiírt vetélkedő második szakaszát képezi. A modern torna, amelyet eddig művészi tornának neveztek, nagy népszerűségnek örvend megyénkben. Ez késztette arra a szakszövetséget, hogy a modern torna egyéni és csapatbajnokságának országos döntőjét Marosvásárhelyen rendezze meg 1970. november 28 -29-én. Az ifjúsági és serdülőkorú birkózók legnagyobb versenye döntőjének részvevőit ugyancsak megyénk székhelye látja vendégül. A kötöttfogású birkózók május 5 és 7, a szabadfogásúak pedig május 8 és 10 között mérik majd össze erejüket az országos elsőség eldöntéséért. A vívósport legjobbjai az országos felnőtt bajnokság B zónája keretében találkoznak Marosvásárhelyen, április 18.és 19-én. A sakk kedvelői a vegyes csapatbajnokság döntő szakaszát április 20—29 között, valamint az országos egyéni ifjúsági női bajnokság elődöntőit július 12—17 között, a döntőjét pedig július 19 és augusztus 2 között tekinthetik meg Marosvásárhelyen. Szeptemberben itt bonyolítják le a Muresul Serlegért kiírt teniszversenyt. Az Élelmiszeripari Kombinát marosvásárhelyi tejfeldolgozó üzemének korszerű pasztőrizáló részlege Minden üzemben magas termelékenységei (Folytatás az 1. oldalról) kihasználásából, a munkaerő-vándorlásból és egyéb jelenségekből származó űröket újabb alkalmazással igyekeztek pótolni, s így 1969. október 31-én a megye ipari egységei a tervezettnél , 738-cal több alkalmazottal rendelkeztek, az év folyamán igénybe vett túlórák száma pedig meghaladta a 665 000-ret. A munkaidő ésszerű kihasználása a munkatermelékenység fokozásának fontos útját képezi. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az idén a munkaidő-kihasználás az elmúlt évihez viszonyítva csökkent, ahelyett, hogy növekedett volna. A mint évi 96 000 igazolatlan órával szemben az idén 131 000 órát, a 104 000 óra fizetés nélküli szabadság és engedélyezett eltávozással szemben 111 000- ret, a 46 000 óra munkaidő megszakítással szemben 59 000-ret vettek nyilvántartásba. A munkaidő kihasználása terén különösen súlyos a helyzet a régeni Sportfelszereléseket Gyártó Vállalatnál (91,2%), a segesvári Készruhagyárnál (89,8%), a marosvásárhelyi Készruhagyárnál (85,9%). A segesvári „Nicovala" vállalatnál az igazolatlan hiányzások száma megháromszorozódott, az engedélyezett távozások és fizetés nélküli szabadságoké pedig megkétszereződött; a marosvásárhelyi IUIA-nál az igazolatlan órák száma az idén kétszer akkora volt, mint a tavaly és így tovább. Rossz a munkaidő-kihasználás a faipari és az élelmiszeripari kombinát alegységeiben is. Az idén gyakoribbá vált a betegszabadságok okozta munkakiesés. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy egyes üzemekben nem elemezték mélyrehatóan a megbetegedések okait, nem teremtettek megfelelő, egészséges munkakörülményeket a dolgozóknak. A szovátai vállalat fűrészüzemében még most sem készítették el — bár a tervben előirányozták — a légmelegítő berendezést, nem korszerűsítették a ládagyárat, vontatottan halad a munkabiztonsági intézkedések gyakorlatba ültetése, minek következtében növekedett a megbetegedések és a betegszabadságok száma. A régen Sportfelszereléseket Gyártó Vállalatnál növekedett az idegmegbetegedések száma. Az elemzések során kiderült, hogy egyes helyeken könynyelműen adják a betegszabadságokat. Megállapítást nyert az is, hogy a megbetegedések számának növekedése szoros kapcsolatban áll a szervezési intézkedésekkel (munkahely változtatás és mások). A vállalat igazgató bizottságaitól megtudtuk, hogy sok alkalmazott betegszabadságát a cukrászdákban és vendéglőkben tölti. A szakszervezetek, az egészségügy és a munkaügyi igazgatóság a jövőben fordítsanak nagyobb figyelmet a megbetegedések okainak tanulmányozására, ellenőrizzék, hogy az orvosok miként adják a betegszabadságot. Az elemzések során felszínre kerültek más tényezők is, így többek között az, hogy egyes üzemekben célszerűbb tervmutatókat kell alkalmazni, olyanokat, melyek hűebben tükrözik a munkatermelékenység színvonalát. A javaslatokat a megyei pártbizottság bürója elé terjesztettük. A büróülésen hozott határozatok kötelező akciótervként szolgálnak a pártszervek és pártszervezeteknek, az üzemek igazgató bizottságainak. E terv előirányzatainak maradéktalan teljesítésével valósítható csak meg a megyei szinten előirányzott munkatermelékenységi terv. Ne tessék tréfálni! Kell a tréfa, kell a nevetés, olyan ez, mint a só az ételben, megízesíti az ember napjait. Vannak azonban, akik a komoly dolgokból is viccet csinálnak. És jót nevetnek, ha embertársukat sikerült rászedni, félrevezetni. Fickón panaszolta Bakos Levente tanár, milyen csúnyán megviccelték, azóta sem tudja felejteni. A magyarói művelődési otthon igazgatója értesítette, hogy november 26-án Marosvécsen felkészítőt tartanak a falusi művelődési otthonok igazgatói és a könyvtárosok számára. Neki is ott kell lennie, örvendett is, mert amióta ezzel a munkával megbízták, senki sem mondotta meg, mi tulajdonképpen a tennivalója, és hogyan csinálja. El is ment a meghatározott napon. Ott voltak a disznatói, idecspataki, idecsfalusi, erdőszakosi művelődési otthon igazgatók, könyvtárosok, úgy hetennyolcan gyűltek öszsze. Keresték a gyűlés helyét, de senki sem tudott felvilágosítást adni. Elmentek az iskolába, arra gondolva, hogy esetleg ott lesz a felkészítő. Meglepetésükre ott nem is hallottak gyűlésről. Aztán valaki azt javasolta, menjenek a pártbizottsághoz, talán ott tudnak a dologról. Senkit sem találtak ott. Mit lehet ilyenkor tenni? Várni, hátha valahonnan előkerül valaki, aki tájékozottabb. Közben eltelt az idő. Délután négyfelé ki-ki fogta magát, s vonattal, busszal, gyalog, ahogy lehetett, hazament. Azóta se derült ki, ki volt a tréfacsináló. Befejezésül csak azt szeretnénk megjegyezni: Marosvécs és Magyaró községek falvaiban elég nagy hiányosságok mutatkoznak a kulturális nevelőmunkában, úgyhogy nem tréfára, hanem segítségre van szükség. DÉZSI Ödön RÉSZLEGES ÁRAMSZÜNET A FŐTÉREN A Rózsák terén a Művelődési Palota és a Korzó-köz közötti szakaszon, valamint a Szovjet Hősök tere felső részén a következő napokban rövidebb árammegszakítással kell számolniuk a fogyasztóknak. A megnövekedett fogyasztás kielégítése érdekében ugyanis szükségessé vált egy új elosztó és transzformátor állomás építése (a Gulliver áruház mögött), és ezzel egyidejűleg az említett körzetben kicserélik a föld alatti kábeleket. A jelenlegi vezetékek ugyanis már alkalmatlanok a fokozott igénybe vételre, nagyobb keresztmetszetű, a követelményeknek megfelelő kábeleket kell lefektetni. A munkálatok miatt — a nap bizonyos óráiban — rövid időre szünetelni fog az áramszolgáltatás. Az új elosztó és a transzformátor állomás építése, valamint a hálózat kicserélése előreláthatólag két hét múlva befejeződik. Aszó• Fakitermelő •• és mm üzem azonnal alkalmaz olyan fékezőket, akik a keskenyvágányra vasutakra a CFR-től kiadott jogosítvánnyal rendelkeznek. Részletes felvilágosítást az üzem ad. Szonáta, Eminescu utca 5. szám. Telefon 19, belső 20. 3 Intelem tanároknak (Folytatás az első oldalról) Példával is jövök, hozzátéve, hogy távolról se célom általánosítani, még kevésbé a tanári tekintélyt csorbítani. Az egyik vásárhelyi líceum tanárnője közvetlenül a pihenő szabadságának letelte után igazgatójától két szabadnapot kért magánügyei intézésére. Az igazgató nem akarta teljesíteni a tanárnő kérését, aki erre ugye, felháborodott. Végül az igazgató beleegyezett eltávozásába, azzal a feltétellel, hogy gondoskodik helyettesről, aki az óráit megtartja, és természetesen a két napi fizetését is levonják. Erre a tanárnő még jobban felháborodott: miféle dolog, hogy ő gondoskodjék az óra megtartásáról, meg hogy fizetéslevonás ... Fogta magát, és elutazott, (nem életbevágóan fontos magánügyben), s míg távol volt, az órái elmaradtak. Sajnos, nem először. Hasonló utazásokat máskor is tett. Legszívesebben kiírnám a nevét, de tapintatból nem teszem. Csupán megkérdezem —, mert biztosra veszem, magára ismer, ha kezébe kerül e cikk —, hogy óráin szokott-e beszélni a kötelességteljesítésről, a fegyelemről, az áldozatkészségről. Ha a tanár fegyelmezetlen a munkájában, veszteség sajnos, elsősorban a tanulót éri. S végül arról, hogy a tanár késhetik-e óráiról. Természetesen nem. S mégis ... Az egyik vásárhelyi líceum igazgatója mondotta: „Egy reggel üljön be a tanáriba, s látni fogja, hogy nyolc óra után 5—10 perccel is érkeznek a késők“. Nyílván, ilyenkor az illető tanár órája is 5—10 perccel később kezdődik. S ki sínyli ezt meg? Megint csak a tanuló, aki ilyenkor nemcsak ismeretekben kap kevesebbet tanárától. A káros jelenséget megemlítettem az egyik tízosztályos iskola igazgatójának is. „Nálunk is előfordul“ — mondotta. S hivatkozhatnék 50 éves vásárhelyi líceumunk évfordulós ünnepségére, amelynek ideje alatt a tanárok — és az ő példájukat követő tanítványok — zajos jövésmenése sértette a fegyelmet. Vagy megemlíthetném a „Tanerők házát“ avató gyűlést, amelynek kezdetét 9 órára hirdették. Ebben az időpontban a meghívott újságíró még a jelét sem tapasztalhatta a várt eseménynek. A tanárok, tanítók lépéseit ezer és ezer szem figyeli. A pedagógus nem engedheti meg magának a legkisebb fegyelmezetlenséget sem. Különben önmaga tekintélyének árt, saját nevelői munkáját hátráltatja. S mit válaszolna, ha tanítványai megkérdeznék: A tanár lehet fegyelmezetlen? Faipari Komplexum gyári s — különböző vonós és pengetős hangszert (hegedű, gitár, mandolin, nagybőgő), ■— csónakokat (szandolin, kajak, túracsónak, kenu, sikiff) A Régens