Vörös Zászló, 1970. január (22. évfolyam, 1-24. szám)

1970-01-13 / 8. szám

— AZ ÚJÍTÁSI tématerv A TERVTELJESÍTÉS SZOLGÁLATÁBAN A Megyei Helyiipari Igazgató­sághoz tartozó vállalatokat az 1970- es tervfeladatok az eddigieknél is erőteljesebben ösztönzik a helyi nyersanyagforrások feltárására és értékesítésére, a gyártási techno­lógia korszerűsítésére, új termékek bevezetésére, valamint a nyers- és segédanyagokkal való ésszerű gaz­dálkodásra. A megye helyiipari vállalataiban nagyszámú műszaki káder dolgozik, akiknek mozgósítá­sával maradéktalanul megvalósít­hatók ezek a feladatok. A mérnö­kök, technikusok és magas szak­képzettségű dolgozók mozgósításá­ra számos lehetőség kínálkozik. Ezek egyikét az újítói mozgalom képezi. Az elmúlt napokban Bíró József mérnöktől, a Helyiipari Igazgatóság újítási felelősétől ér­deklődtünk az 1970-es újítási té­materv főbb célkitűzéseiről. — Az igazgatóságunkhoz tartozó hét vállalat mondhatni minden iparágat felölel, s így szakembe­reink képzettségi köre is sokoldalú — állapította meg Bíró József mér­nök. — Az igazgatósági szintű újí­tási tématerv összeállításakor min­denekelőtt arra törekedtünk, hogy a tervfeladatokból fakadó, de még megoldásra váró célkitűzések ki­vitelezésében nyújtsunk segítséget újítóinknak. Ezért feladatkörön­ként csoportosítottuk a témákat, mint például: hulladékanyagok (gumi és növényi eredetű anyagok) felhasználása, új technológiai eljá­rások kidolgozása, a nehéz fizikai munkát igénylő munkahelyek gépe­sítése, tökéletesebb szerszámok és készülékek előállítása stb. Ezek a tématervek általunk jól meghatá­rozott területeket ölelnek fel, így a hulladékanyagok felhasználását illet­ően, pontosan körvonalaztuk céljainkat és tájékoztattuk újítóin­kat arról, hogy padlóanyagként tervezzük felhasználni a gumi és kenderhulladékokat. Hasonlóan körvonalaztuk az új technológiai eljárások kidolgozásával kapcsola­tos témát is. Az újítók útbaigazítá­sáért fő területként a fémöntést jelöltük meg, vagyis azt, hogy mi­lyen darabok öntése gazdaságos héjöntéssel. Az idei újítási témák közül mint érdekességet szeretném megemlíteni a kristályüveg előál­lításának és a fémmel bevont mű­anyag termékek előállításának megoldását. Ez utóbbiak technoló­giájának kidolgozása nagyszerű távlatokat nyitna egy egész sor új termék gyártásához. — E tématerv felöleli az összes helyiipari vállalatok újítási tevé­kenységét? — A felsorolt tématervek csak az igazgatósági szinten felmerült feladatok megoldására mozgósítják a helyiparban dolgozó szakembere­ket, és általában olyan feladatokat tartalmaznak, amelyeknek megol­dása meghaladja egy vállalat lehe­tőségeit. Vállalati szinten e tervet kibővítik a sajátosságaiknak meg­felelő témákkal. Igaz, hogy vállala­taink újítási tématerveit összesíti igazgatóságunk és tanulmányozza, de ennek inkább koordonáló szere­pe van. Arra törekszünk, hogy már most, az év elején kiszűrjük azo­kat a témákat, amelyek esetleg meghaladják a vállalat lehetőségeit, vagy több vállalat is napirendre tűzte, s így igazgatósági szinten is érdemes tervbe foglalni. A vállala­tok újítási tématerveinek össze­hangolása révén is elkerüljük a kísérletek esetleges párhuzamos­ságát. — Az újítási tématerv csak ab­ban az esetben válhat gyakorlattá, ha azt minél szélesebb körben is­mertetik a dolgozókkal, ösztönzik őket az új kutatására. — Ez valóban így igaz, viszont igazgatóságunk újítási tématervét csak, azután, népszerűsíthetjük. ..mi­után jóváhagyja a megyei népta­nács Végrehajtó Bizottsága mellett működő újítási bizottság. Ezen sor- VARGANCSIK István (Folytatás a 2. oldalon) XXII. évfolyam 8. (5627.) szám 1970. január 13. kedd 9 óra 30 báni ——■UM ! ————— IGNÁC EMIL, a marosvásárhelyi bútorgyár dolgozója díszítő elemeket készít GAZOLIN­­TELEPET ÉPÍTET­TEK DOFTANA MELLETT Újabb termelőkapacitásokat adtak át rendeltetésének a mol­dovai kőolajvidéken. Doftana mellett nagy gazolintelepet épí­tettek, ahová 24 szondát kap­csoltak be. Az ugyanitt épített kompresszorállomás napi kapa­citása 180 000 köbméter szon­dagáz. A két víztisztító állomás teljesítő képessége 1 000 köb­méter naponta. Zöldségtermesztők ígérik — Már megint az ígéretek — mondhatnák az olvasók. Évek óta így megy ez. Télen ígéretek, tavasz­­szal nagy előkészületek, s aztán mégis az egyéni termelőkkel kell alkudni, ha zöldségre van szüksé­ged, mert a szakosított üzletekben silány az áru. Nos, szeretnénk hin­ni, hogy az idén másképpen lesz. Számtalan előjel erre enged kö­vetkeztetni. Már az a tény is, hogy a zöldségtermesztést a városok körüli gazdaságokba összpontosí­tották, nagy jelentőségű. Az áru frissebben érkezik a piacra, nem­ romlik sokat a minősége. Egy má­sik jó dolog, hogy a legtöbb ter­melőszövetkezetben, ahol a zöldsé­ges területe meghaladja a száz hektárt, magas képzettségű szak­ember vezeti e termelési ágat. A legtöbb helyen „megoldották az eső kérdését is“. Általában a zöld­séges kertek a Maros, Nyárád és a Küküllő partjain terülnek el, ahon­nan öntöző berendezések hozzák a vizet a földekre. Ezek lennének, nagy vonalak­ban. De ha egyenként fogjuk val­latóra a termelőegységeket, ott is sokkal nagyobb szorgalommal, több tenniakarással találkozunk, mint az előző években. Ernyőből az idén 127 hektár ter­mését indítják útnak a város felé. Idejében munkához láttak. A zöld­ségtermesztő mérnök irányításával hordják a trágyát, földet a meleg­ágyakhoz, készítik a kereteket, amiből csupán a palánta-előneve­léshez 3000 négyzetméterre van szükség. Ha sikerül, a jövő hét ele­jén egyes zöldségfélék magvait földbe is teszik. Backamadarason az a 140 négy­zetméternyi hajtatóház jelenti az újdonságot, amelyet a helyi erő­források felhasználásával építettek. A paradicsom, korai karalábé és káposzta palántákat tehát az idén itt nevelik elő. A paradicsom in­nen kerül egy hektárra a szolár alá. E mellett azonban még mint­egy 1600 négyzetméternyi meleg­ágyra van szükség. Előállításához eddig több mint 24 vagon trágyát és jelentős mennyiségű gyepföldet hordtak össze. Hat fogat állandó­an ezzel a munkával foglalkozik. Számbavették a melegágy-kerete­ket is. Egy részük javításra szorul,­­de szükség van újakra is. — Szívesen segítünk a szomszé­dokon — ajánlotta nemrég a szentháromsági termelőszövetkezet mérnöke. — Nekünk ugyanis több­letünk van, s a palánták nagy ré­szét úgyis a hajtatóházban nevel­jük elő. A szentháromságiak nem nagy területen, mindössze 17 hektáron kertészkednek. Azonban olyan fon­tos növényfajtákat termesztenek, mint a 2 hektár fokhagyma, 1 hek­tár paradicsom, műanyagfólia alatt. E módszerrel a szenthárom­ságiak ezelőtt két évvel kiváló eredményeket értek el. Már április második felében szedték a piros paradicsomot. A tavaly azonban ez se valami jól sikerült. Egyik törek­vésük az idén tehát, hogy vissza­szerezzék a jó hírnevet. N. F. (Folytatás a 2. oldalon) Nagybányai képeslap (MARX József felvétele) Első nap az iskolákban Hétfő reggel csaknem 4 millió gyermek és ifjú foglalta el helyét ismét az iskolapadban. A vaká­ció idején sokan részt vettek az Oktatásügyi Minisztérium, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség, a Pio­nírszervezet Országos Tanácsa és a Szakszervezetek Általános Szö­vetsége akcióiban­ táboroztak, ki­rándultak a Prahova, az Olt völ­gyében Pirinl Rece­n, Tömösön, Calimanegt­-en, Predeaion, Diha­­mon, Girbovan, társasgépkocsin különböző ipari létesítményeket vagy múzeumokat,­­emlékházakat, műemlékeket kerestek fel az or­szág legszebb részein. Az ifjúsági klubok és művelődési házak látogatóinak alkalmuk volt találkozni politikai, tudományos, művészeti életünk jeles személyi­ségeivel, részt venni szavalóeste­ken, szimpozionokon, táncos ösz­­szejöveteleken, karneválokon, ha­gyományos télifa ünnepségeken és szilveszteren. A vakáció napjaiban bonyolítot­ták le nagy érdeklődés mellett a pionírok és iskolások filmnapjait, a Gyermekfilm fesztivált. Bővül a közúti­­ szállítás gépkocsi­­­­parkja a megyeközi utas- és áruszállítás, új járatokat állítanak be, s általá­­­n 500 tehergépkocsival és 900 társasgépkocsival bővül az idén a közúti szállítóeszközök állománya. Az új tehergépkocsik és autóbu­szok legnagyobb részét a brassói, illetve a bukaresti gyár szállítja. Jelentős beruházással újabb kor­­szerű karbantartó állomások épül­nek.­­ I I I Az intézkedés nyomán fellendült g­ban javítják a kiszolgálást. HEROSZTRATOSZ BABÉRJAI Dr. SPIELMANN JÓZSEF „Ó, micsoda lángelme... Semmi sincs az ínyére" (Voltaire)­ ­ A krónika feljegyzi, hogy időszám­­­ításunk előtt 356 évvel Efeszosz görög város Herosztratosz nevű polgára felgyújtotta Artemisz vi­lágszerte híres templomát. Herosz­tratosz tettét nem sugallta sem az istennő valamelyik papnője iránt táplált titkos szerelem vagy gyű­lölet, sem más indulat. Maga val­lott cselekedete egyetlen indíté­káról: nevét örökre híressé akarta tenni. Herosztratosz neve él azóta is a köztudatban, de nem mint HÍRES, hanem mint elrettentő például szolgáló HÍRHEDT egyéné. Történelemmel foglalkozom. Ol­vasmányaim, tanulmányaim során Herosztratosz nem egy szellemi ro­konával találkoztam. Ki tudná meg­mondani, miért vonzották minden időkben az elmélyülésre képtelen, gyors és látványos sikerekre vágyó embereket a herosztratoszi babé­rok? Napjainkban is találkozunk igen sokszor nyilvánvalóan jószándékú, de minden áron eredetieskedő, fe­negyerekekkel, akiknek magatartá­sa olykor szellemi rokonságba ke­rül a hajdani, rosszhírű ere­­szoszi polgáréval. Egyben a Voltaire megrajzolta, mindent lefitymáló, mindenkinél „bölcsebb" Procu­­rante-ra is emlékeztetnek. A fran­cia író így vélekedik róla: „Ó, mi­csoda felsőbbrendű ember... Mi­csoda lángelme ez a Procurante, semmi sincs az ínyére!’’. Ez az eredetieskedés nem egyszer olyan megnyilvánulá­sokban éli ki magát, a­­melyek — helytelen általánosítá­sokra alapozva — könnyen értel­miség-ellenes hangulatot kelthet­nek azokban, akik felületes benyo­mások alapján ítélkeznek. Gondo­lok olyan jelenségekre, amikor e­­gyes orvosok hibái miatt igyekez­nek felelőssé tenni a „fehérköpe­nyesek“ egész világát, avagy „cim­­borság”-nak minősítik a munkával kivívott tudományos címek haszná­latát. Tévedés ne essék, nem a hig­gadt és jogos bírálat — a kétke­dés — jogát vonom kétségbe. A hibás felfogásokat és magatartá­sokat — hordozói akár munkások, akár értelmiségiek — egyaránt vissza kell vernünk, s ha szükséges, le kell lepleznünk. A kétkedés jo­gával magam is sokszor élek, hi­szen a kétkedés az emberi gondol­kodás fejlődésében annyira döntő szerepet játszott, hogy egyes kul­­túrtörténészek úgy vélik, a modern tudomány Descartes híres „Kétel­kedem, tehát gondolkodom" téte­lével kezdődött. Csakhogy a des­­cartesi kétely természettudományos felismerésekre és az azokból le­vont következtetésekre épült. Marx, a hegeli módszert bírálva, a polgári közgazdaságtan tételeit cáfolva, saját felfogását „lényegé­ben kritikus és forradalmár”­néze­teknek nevezte. De a marxi kétely is termékeny tagadás volt. Nem állt meg a hibás felfogások bírá­latánál,­­ kivezető utat mutatott. Azóta is az IGEN és a NEM dia­lektikusan összefügg. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kimondott szó olyan, mint a folyóba vetett kő, hullámokat ver. Az írott szó felelőssége ennél is nagyobb. Nem szabad a tollal játszadozni! Az írott szó közvéle­ményt alakító, érzelmeket felkorbá­csoló, ítéletet befolyásoló ... Min­den leírt szónak aranyfedezete kell hogy legyen. Mert a tények makacs dolgok, megfellebbezhetet­len valóságok. Szentül hiszem, hogy a ma közírójának is szem e­­lőtt kell tartania a descartesi té­telt: „kételkedem — tehát gondol­kodom". Csak tényekre alapozott gondolatsor végén fogalmazhatja meg kétkedő ítéletét. Félreértett tények, alaptalan, érzelmek sugall­ta rokon­ vagy ellenszenv nem képezheti objektív ítélet kiinduló­pontját. Abból csak önkényesen megfogalmazott vélemény születhet, s az más elbírálás alá esik: ve­szélytelen, míg emberi kapcsolato­kat meg nem hamisít, veszélyes, mihelyt negatív társadalmi kihatá­sa lehet. Márpedig az értelmiséggel szem­beni bizalmatlanságkeltés senki­nek sem válik becsületére. A ha­sonló állásfoglalást a marxizmus mindig elítélte. Nem kétséges, a polgári társada­lomban nem egy, a tőkések szeke­rét tologató értelmiség akadt. Vol­tak bér­tollnokok is! Akadtak u­­gyanakkor elmaradott gondolkodá­sú munkások és parasztok, akik az értelmiségiekkel szemben általa­(Folytatás a 2. oldalon) !Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPA! | A III. oldalon * - ------------------------------ ' | ! | | 3 } NICOLAE CEAU$ESCU, az Államtanács elnöke fogadta Franciaország gazdasági és pénzügyminiszterét Hétfő délben Nicolae Ceau$escu, az Államtanács elnöke Predeálon fogadta Valery Giscard d’Estaing francia gazdasági és pénzügymi­nisztert, a román—francia gazda­sági, tudományos és műszaki e­­gyüttműködési vegyes kormánybi­zottság második ülésszakán részt­vevő francia küldöttség elnökét. A vendéget elkísérte Pierre Fe­len, Franciaország bukaresti nagy­követe. A fogadáson ugyancsak részt vett Manea Manescu, a Gazdasági Tanács elnöke, a román—francia vegyes kormánybizottság üléssza­kán résztvevő román küldöttség elnöke és Constantin Fittan, Ro­mánia párizsi nagykövete. Ez alkalommal Valery Giscard d’Estaing tolmácsolta Nicolae Ceaușescu, az Államtanács elnö­kének Georges Pompidou, Fran­ciaország elnöke szívélyes üdvöz­letét, amelyben felvirágzást kívánt a román népnek és kifejezte óha­ját, hogy Románia és Franciaor­szág kapcsolatai a jövőben is a két ország közötti jóviszony szelle­mében fejlődjenek. Nicolae Ceausescu, az Államta­nács elnöke megköszönte az üze­netet és felkérte a vendéget, tol­mácsolja Georges Pompidou elnök­nek meleg üdvözletét, s azt, hogy a francia népnek felvirágzást, bé­két és haladást kíván. Kifejezte Romániának azt az elhatározását, hogy fejleszti sokoldalú kapcsola­tait Franciaországgal a két nép érdekében, a nemzetközi megértés, a béke és a biztonság érdekében Európában és az egész világon. A megbeszélés folyamán közös megelégedéssel hangsúlyozták, hogy a Románia és Franciaország közötti együttműködési, gazdasá­­sági, tudományos és műszaki koo­­perálási kapcsolatok, a kereske­delmi cserék egyre jobban fejlőd­nek az együttműködés és a kölcsö­nös előny, a nemzetközi kooperá­­lás és a népek közötti béke érde­kében. A megbeszélés szívélyes légkör­ben folyt le. Tudósítás ION GHEORGHE- MAURERNEK, a Minisz­tertanács elnökének jugoszláviai látogatásáról (IV. oldal) Január 12-én ismét benépesedtek az iskolák, megkezdődött a tanítás. A kellemes vakáció után kipihenve, felfrissülve lát munkához újra tanár és diák egyaránt, azzal az erős elhatározással, hogy a második évharmadban még jobban tesz eleget feladatának. hírek 62 új terméket ajánl a Prod­­complex vállalat A marosvásárhelyi Prodcom­­plex Helyiipari Vállalat újabb és újabb termékekkel jelentke­zik a vásárló közönség előtt. Az elmúlt évben például 79 új, sorozatban gyártott terméket kínált megvételre 1970-ben sem akarja alább adni. Erre az évre 62 új termék, köztük ösz­­szecsukható gyermek-sportkocsi, gyermekeknek való asztalkák és székek gyártását tervezi. Ugyan­csak tervében szerepel több ol­csó szőnyegváltozat, valamint számos új gumitalp típus és más közszükségleti cikk előállítása. Román traktorok külföldnek Az Auto-Tractor külkereske­delmi vállalat legutóbb 330 da­rab U-650, U-651, U-500 és U-400 jelzésű traktort szállított ciprusi, francia, iráni és holland megrendelőinek. Többszáz vetőgépet és füg­gesztett kultivátort szállított a Német DK-ba, Magyarországra és a Szovjetunióba. Újabb szerződések szerint 525 terepjárót és furgont kell szállítania Lengyelországnak és Magyarországnak. Marosvásárhelyi fiatalok sikerei A múlt év végé­n zajlott le Bukarestben a zenei líceumok országos fesztivál versenye, ame­lyen 40 iskola vett részt. A marosvásárhelyi művészeti iskola résztvevői a fesztiválon kiváló sikereket értek el. A jutalmazott szólisták között voltak Mihály András IX, Benő László XI, Horga Codruta XI, Mészáros Enikő XII, Kreutzer Enikő VI osztály tanulók. Az is­kola Vasile Corjos tanár által vezetett kamarazenekara okleve­let nyert. A vásárhelyi fiatal tehetségek teljesítményéről elismerően nyi­latkoztak és írtak a bukaresti szaktekintélyek és lapok. hírek

Next