Vörös Zászló, 1970. február (22. évfolyam, 25-48. szám)
1970-02-14 / 36. szám
1)EZER TITOK" Az előkelő londoni Regent's Park-i lakásán, áttetsző baby dollban, ágyon fekve, kezében egy vörösbe kötött naplót szorongatva, holtan találták a 21 esztendős francia származású Géraldine Rochet-t. A rubensi formájú, feltűnően szép fiatal lány aktmodell és pornófilmek főszereplője volt. Naplójában, mintha csak az angol előkelő közönség almanachja lett volna, 40 nevet találtak. A Scotland Yard azt nyomozza, milyen kapcsolatban voltak a nevek viselői az öngyilkossággal. Altatóval ölte meg magát a szép Géraldine, akinek esete kissé hasonlít a Rosemarie Nitribittére. A napló nevei és a lakásban ugyancsak megtalált szerelmes levelek aláírói között két alsóházi képviselő is szerepel. Sőt mi több, a jelenlegi hadügyminiszter, Denis Healey neve is fellelhető. Nemcsak a politikai élet, az arisztokrácia képviselői, hanem az iparlovagok is tagjai voltak a cseregyerekként Londonba került francia lány ismeretségi körének Géraldine pályája egy londoni művészkocsmában, az Ecset és palettában kezdődött, ahol esténként másfél fontért az étterem melletti stúdióban — vacsorautáni csemegének —■ aktot állt. Itt ismerte meg a londoni filmes, Lant, aki magánhasználatra pornófilmeket forgatott a francia lánnyal. A lapok az eset kapcsán ,,Ezer titokról" írnak, amelyek közül a legnagyobb éppen az, hogy miért lett a lány öngyilkos, ha ugyan valóban öngyilkos lett? A marosvásárhelyi gyermekfogászati klinika ambulanciáján nagy a betegforgalom. Naponta százhúsz-száznegyven gyerek fordul itt meg. Dr. Papp László fogorvost is munka közben találjuk. Szakértelemmel beszél munkájáról, a gipszlenyomatok sokaságáról, melyeknek egy részét azért készítettek, hogy megfelelő fogszabályozó készüléket szerkeszthessenek. A fogszabályozás múltja és jelene a kérdések fő témája. A kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy a készülékes fogszabályozás aránylag fiatal tudomány, alig 200 éves múltra tekinthet vissza. Bár a mai értelemben vett fogszabályozásról még nem beszélhettünk, mégis nyomát már az ókorban fellelhettük. Celsius (i. e. 25 i. u. 50) a hibás állásban lévő fogát naponta gyakorolt ujjnyomással igyekezett helyre hozni. Később Avicenna már rendszerbe foglalja az általa észlelt rendellenességeket (980—1047). A készülékes fogszabályozás kezdetét P. Fauchard (1678 —1761) pántszerű íves tágítója jelentette. A fogszabályozás mint gyógyító tevékenység a század első évtizedeitől nyert szélesebb körű alkalmazást a mindennapi orvosi gyakorlatban. Az első fogszabályozó készüléket a múlt század elején, 1808-ban Catalan készítette. A múlt század végén Angle amerikai fogorvos járult hozzá tevékenyen a fogászat ezen új ágának fejlődéséhez, ő azonban nem vette tekintetbe a funkció szerepét, azt, hogy az anatómiai elváltozások megváltoztatják az illető szerv működését is. A megváltozott működés — például a fogazat esetében — anatómiai elváltozásokat idézhet elő. Kortársai olyan készüléket szerkesztettek az „Angle-beosztás A fogszabályozást tudományosan Andersen és Heupl fogorvosok munkássága alapozta meg. Az 1920-as években szerkesztették azt a készüléket, azok alapján, melyek különböző rugókkal fejtették ki hatásukat a rendellenesen álló fogakra. Nem számoltak azonban a biológiai tűrés fogalmával, ezért néha éppen ellentétes hatást értek el készülékeikkel, nem javítottak, hanem ellenkezőleg, rontottak a beteg helyzetén, mely az arc izmainak működési energiáját használta fel a fogszabályozásban. Később komplikáltabb szerkezeteket is készítettek. Nagy érdemeket szerzett az orvostudomány eme új ágában Reinchenbach és Schwartz. Mondhatni, ők lettek ennek a fejlődésnek indult új tudományágnak a klasszikusai. Hazánkban kezdetben (1900) csak szórványos fogszabályozási kísérletről beszélhetünk. A készülékek sokba kerültek, szakember hiányában külföldről hozták be, s így kevesek számára voltak hozzáférhetőek. A fogszabályozó készülékek két típusát különböztetjük meg. Vannak, amelyek a fogsorok záródása közben izomerő közreműködésével fejtik ki hatásukat a szabálytalanul fekvő fogra (passzív készülékek), mások pedig különböző rugók, csavarok segítségével igyekeznek befolyásolni a fogak elhelyezkedését. Természetesen szükség van az egyén akaratára, hozzájárulására, akár passzív, akár aktív fogszabályozó készüléket alkalmazunk. Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet keretében 1961-ben létesült a gyermekfogászati klinikán, ahol a fogorvosok százai sajátították és sajátítják el a fogszabályozás ismereteit. Ma tizenegy fogorvosi székkel működő rendelő, több szakorvos, technikus várja a fogszabályozásra jelentkező gyerekeket. Az elmúlt évben 360 db fogszabályozó készüléket szerkesztettek a város és környéke gyermekeinek. A fogszabályozás feladata, hogy helyreállítsa a normális funkcióhoz szükséges anatómiai helyzetet. Ezenkívül a beszéd és fizionómiai funkciók korrigálására is hivatott. Ugyanakkor jelentős megelőző szerepe is van. A hibásan elhelyezkedő fogak sokkal könynyebben esnek a szuvasodás és a fogágy-megbetegedések áldozatául. Régebb a készülékek többnyire nemesfémből készültek, (arany, platina) s ez nagyban befolyásolta a költségeket és elterjedtségüket is. Ma mint az élet sok más területén, itt is kifogástalan minőségű, könynyen tisztítható műanyagok vették át a nemesfémek helyét, lényegesen megkönnyítve az előállítási technikát is. (PDJ) FOGSZABÁLYOZÁS »HÍREK*ESEMENYEK«ÉRDEKESSEGEK* Polisztirén csomagolóanyag 1964 óta vizsgálják a habszivacs (polisztirén) göngyöleg alkalmasságát paradicsom exportcsomagolására. Előnye, hogy állandó a túvasúly; nincs szüksége belső csomagolásra, és közvetlenül alkalmas kereskedelmi forgalomba hozatalra. Hátránya: nagyobb a tárolótér szükséglete, magas máglyázás esetén labilis, sarokpántok híján nehezen rögzíthető és fehér színe miatt gyorsan piszkolódik. A színek hatása Egy kanadai festékkutató intézet igazgatója szerint a zöld szín a szemnek ugyan nagyon kellemes, megnyugtatja az idegeket, de a hivatalokat és a munkahelyek falait mégsem szabad zöldre festeni, mert e szín hatására a jelenlévők elálmosodnak. A falakat leghelyesebb különböző színűre festeni, mert ez teszi a legjobbat az idegeknek és üdítő hatású. Törhetetlen lámpa Olyan lámpákat szerelnek fel Angliában, amelyeknek sem a kődobás, sem az ütés nem árt. Azért volt erre szükség, mert a fiatalság egy része azzal szórakozott, hogy a lámpákat kövekkel megrongálta. Az új világítótesteket antivandál lámpának nevezik. Ezekből a lámpákból egyelőre hetvenezret készítettek. Az alvás tudománya A nyugatnémet Christusz Welt című folyóirat az alvás tudományáról cikkez. Egyebek között megírja, hogy meleg szobában nehezebben alszunk el. Az ágy inkább legyen kemény, mint puha, és alkalmasabb a könnyű takaró. A hátonfekvés fárasztja a testet, nem tesz jót a lábaknak. A leghelyesebb, ha a jobb oldalunkon fekszünk, mert a bal oldalon való fekvéskor a szív és a gyomor összeszorul. Vandalizmus Ijesztő méreteket öltött a vandalizmusnak az a hulláma, amely valósággal elárasztotta az Egyesült Államokat, több százmilliós károkat okozva. New York államban a köztulajdon megkárosítása meghaladta a 10 millió dolláros összeget. Egyetlen biztosító társaság, az Allstate 1968-ban 4,5 millió dollárt fizetett ki autók megrongálásáért. Chicagóban 1969-ben 1 millió dollár értékben törtek be ablakokat iskolákban. Los Angelesben gyújtogatással 1965 óta 850 ezer dollár kárt okoztak. San Franciscóban középületek, iskolák és parkok megrongálása nyomán mintegy 700 ezer dollár kár keletkezett. Kaliforniában a vandalizmus következtében a biztosító társaságok az iskolai biztosítások díját 40 százalékkal emelték. A hatóságok tehetetlenek e vandalizmussal szemben. Ennek érzékeltetésére egyetlen adatot idézünk: New York városába 1969-ben 100 ezer panasz érkezett vandál rongálok ellen. A hatóságok összesen 3 216 személyt vettek őrizetbe és ezeknek is alig a felét tudták bíróság elé állíta Pátyautasok A Göteborgs Tidning arról panaszkodik, hogy rengetegen utaznak villamoson és autóbuszon ingyen. Ezek az utasok, akik nem váltanak jegyet, érzékenyen megkárosítják a várost. Az elmúlt évben nem kevesebb, mint 30 millió korona volt a veszteség. Egyesek valóságos rendszereket dolgoznak ki, hogyan lehet a legkönnyebben ingyen utazni. Az utazás ezeknek még akkor is olcsóbb, ha néha büntetést fizetnek. Új madárfaj a megyei múzeumban tájain fészkel, s apró gyommagvakkal táplálkozik. A tél folyamán a Megyei Múzeum madárgyűjtői és megfigyelői — Antal László és Kulcsár László — ezt a ritka és eddig országunkban ismeretlen madárfajt a Maros partjának meggyesfalvi szakaszán fogták, azonban már megfigyelték megyénk más helyein is. A téli kenderke hasonlít a közönséges, nálunk nagy számban előforduló kenderike tojójához is. Szárnyhossza általában 72—82 mm, farktollainak hossza 55—60 mm, testsúlya pedig 14—21 gramm között váltakozik. Jellegzetes vonása, a csőrének élénksárga színe, melynek hegye feketésbarna, ez pedig nem fedezhető fel a közönséges kenderikénél.. Hátoldala sötétbarna, az oldalak sötétbarna szárfoltokkal, a szárnyfedők sárgásfehér szegélyűek. A farok belső zászlóin elmosódó szürkés szegély van. A nőstény csak annyiban különbözik a hímtől, hogy farkcsíkja nem pirosas, hanem hátoldalainak színével egyezik. A megfigyelők az elmúlt év december 27-én azt észlelték, hogy az új vendégek, kenderikék, tengelicék és fenyőpintyek társaságában szedegetik táplálékukat. A téli kenderke hazánkban történt megjelenését nemrég az Országos Természetrajzi Társaság Maros Megyei Ornitológiai Szakosztályának alakuló gyűlésén ismertették a begyűjtők. (I. P.) A gazdag madárvilág új, érdekes faja került a Maros Megyei Múzeum természetrajzi gyűjteményébe. A téli kenderke (Carduelis Flavirostris) hazánk madárfaunáját véve tekintetbe új faj, melyet eddig a román madártani katalógus nem tartott nyilván, mivel mindeddig az ország területén nem sikerült megfigyelni. A téli kenderke Írország, Skócia és Skandinávia északi Autószalon Mint az alábbi képsorozat is bizonyítja, az USA autóipari mammutvállalatai általános támadásba lendültek a wolfsburgi cserebogár ellen. Ugyanis a Volkswagen cég kis fürge gépeinek sikere olyannyira megnőtt, hogy tavaly már több kocsit adtak el az USA-ban, mint odahaza. De az amerikai mini-sorozat autóiba, melyekkel a Volkswagen importot szeretnék már 1970-ben megfékezni, még mindig 2— 3,8 literes, 86—145 lóerős motorokat terveztek. A méretarányos képeken (felülről lefelé) a bogárhátú VW-ét, a Ford Ponyt, a General Motors XP-887-es és az American Motors Gremlin nevű „kisautóját" láthatjuk. (Chryslerék csak '71-re készülnek el a minivel.) Valamennyi kétajtós változat, de hosszabb, szélesebb és alacsonyabb a nyugatnémet gépnél. Hogy milyen sikerük lesz, az a jövő titka. „Haszontalan" fém-e az arany ? Ki ne ismerné az aranyat, a vagyon, a hatalom évezredes szimbólumát, az érték hajdani egyetemes mércéjét, a legtisztább fémet, amelyhez annyi szenny és vér tapadt? Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a „ sárga ördög", amely nem is olyan régen a leghaszontalanabb fém volt, ma már igen hasznos tagja a fémek nagy családjának. Néhány évtizede a lexikonok, szakkönyvek az aranyról még csak azt írták, hogy a nemzetközi pénzrendszer alapja, ékszerek, dísztárgyak készítésére és a fogászatban használják. Szélesebb körű gyakorlati alkalmazására — bár kiváló tulajdonságai ősidők óta ismeretesek ■— senki sem gondolt, hiszen ára a többi féméhez viszonyítva nagyon magas volt. Kinekutött volna eszébe, hogy például az electrotechnikában réz helyett aranyat használjon? A korszerű technika azonban az alkalmazott anyagokkal szemben egészen különleges követelményekkel lép fel. Az elektronika, a félvezető-technika, az atomenergia-ipar, az űrhajózás igényeit nem elégítik ki a hagyományos fémek. A félvezetők előállításához például nagyon nagy tisztaságú anyagokra van szükség. Milliomodrésznyi szennyeződés is döntően befolyásolja az anyag viselkedését. Ilyen nagy tisztaságú fémek előállítása olyan sokba kerül, hogy áruk eléri, sőt néha meg is haladja az aranyét. S ha tekintetbe vesszük, hogy az arany — a fémek királya — minden körülmények között megőrzi tisztaságát, kiderül, hogy alkalmazása sok esetben gazdaságosabb, mint a sokkal közönségesebb, olcsóbb fémeké. Az atomenergia felszabadításához szükséges uránizotópok szétválasztása nagyon korrozív közegben történik. A berendezéseknek tehát nagyon ellenállóaknak kell lenniük. Az arany vegyi közömbössége folytán nagyon jó szolgálatot tehet még nagy méretű berendezésekben is, hiszen egészen vékony bevonat elég a korrózió elleni védelemre. Ugyanez a helyzet az úgynevezett üzemanyagcellák (a legújabb típusú áramforrások) esetében. Az elektronika fejlődése egyre inkább a miniatürizálás irányában halad. A miniatűr integrált áramkörök készítésére az arany alkalmazását — fő vezetőképessége és stabilitása mellett — rendkívüli képlékenysége indokolja. Egy gramm aranyból két kilométer hosszú huzal készíthető. Minden fémből lehet egészen vékony, molekuláris vastagságú, átlátszó réteget előállítani. Az ilyen vékony aranyréteg a látható fényt jól, az ibolyántúli fényt viszont egyáltalán nem engedi át. Ha az űrhajók kabinjának ablakát arannyal vonják be, ez megvédi az űrhajósokat a káros napsugárzástól, anélkül, hogy a látási viszonyokat rontaná. A fenti néhány példa is bizonyítja, hogy az arany — bár természetesen nem tonnányi mennyiségekben használják — egyre nagyobb szerepet játszik a technikában s a hasznos fémek rangjára emelkedett. OLTI Géza „BÉBIKOCSIK" ERFURTBAN Nőnek a városok, szaporodik a lakosság, és világszerte a közlekedés jelenti az egyik legfontosabb problémát. Erfurtban, a „virágvárosban" (évről évre itt rendezik meg a messze földön híres virágkiállításokat), a többi között a villamosok túlzsúfoltsága is nagy gond. A városi közlekedés vezetői e tekintetben most elsősorban a munkába járó kisgyermekes anyák problémáin próbáltak segíteni. Néhány hét óta a város északi részén elterülő új lakótelepek és a városközpont, illetve a gyárnegyed között közlekedő villamosok egyik szerelvényét a kisgyermekes anyák részére tartják fenn. Eddig 12 „bébikocsit" állított be villamosvonalain az erfurti közlekedési vállalat. - 3 Az erdélyi konyha egyik jellegzetessége, hogy az ételnek megadja a „sajátborsát". Külföldiek számára néha gyilkosan paprikásnak vagy borsosnak tűnik az, ami számunkra megszokott és ízes falatnak számít. Hajdanában sokkal többféle fűszert használt rendszeresen a háziasszony. Ezekből a fűszerekből ma már csak hallomásból ismerünk egyeseket, használni azonban nem használjuk. Nem árt, ha egy kissé tallózunk régi szakácskönyvekben, talán még ötletet is ad a gyakori „mit főzzek" kérdésre. A ma háziasszonya büszkén tálalja a vendég vagy a ház népe elé a „jól sikerült", aranyosan-zsírosan csillogó húslevest. A hajdani háziasszony húslevese mindig aranyszínben ragyogott, mert ízesítésére — s főképp színezésére! — sáfrányt használt. Nemcsak levesek színezésére, hanem tárkonyos bárány és sok más, ma már nem ismert étel ízesítésére is használták. A könyvtáralapító Teleki Sámuel feleségének, Bethlen Zsuzsánnának kéziratos szakácskönyvéből idézünk néhány fogást. A töltött káposztát például nemcsak borssal, hanem gyömbérrel is ízesíti. Javallja, hogy a káposzta közé helyezzünk néhány szelet avas szalonnát, amely jó ízt ad az ételnek. Ezt egyébként az 1886-ban Marosvásárhelyen megjelent „Erdélyi szakácskönyv" is előírja. Milyen lehetett az íze? Ki kellene próbálni! A gyömbér a XVIII—XIX. század egyik legelterjedtebb fűszere. Izét kölcsönözte a rizzsel készült marhahúsnak, a savanyú levesnek, a tyúksült mártásának, a híres „fekete levesnek" (amely egyébként nem a kávét jelentette, hanem különlegesen pácolt dióbelet, almát, hagymát, mézet, borsót, gyömbért, szekfűszeget, tárkonyt tartalmazó mártást, amit sovány disznóhússal tálaltak. A fenyőmag (borókabogyó) csak mellék ízesítőként szolgált, s borssal, gyömbérrel és sáfránnyal együtt. Egymagában nem használták. Érdekes ízt kölcsönözhetett az ételeknek a zsálya, melyet Teleki Zsuzsánna szakácskönyvében a „zsályás pecsenye" — zsályával tűzdelt marhahús — és a sült lúd ízesítésére ír elő. Elterjedt fűszer volt a szerecsendió-virág, mely a főtt tyúkhús mellé adott borsos-gyömbéres mártás, a húsleves, krumplileves, rákleves és a párolt hal íz-kompozíciójának képezte fontos alkotó elemét. A majoránnát egymagában is használták, a „majoránna lév" alapanyagaiként. Sült lúd ízesítésére fenyőmaggal és zsályával e■gyütí használták. A kakukkfű a vegyes saláták fűszernövénye. Ugyancsak ilyen célra használták a borsmentát, a fodormentát, néha a turbolyát is. A tormának nemcsak a gyökerét használták a régiek (például főtt marhahús beszúrására, vagy a forró musttal leöntött sültek ízesítésére), hanem a levelét is: fiatal csirke mellé torma- és fokhagyma-levél felhasználásával készítettek mártást. A főtt húsokat hidegen is fogyasztották, megfelelő saláta-körítéssel, így például főtt bárányfejet és lábat keménytojással, turbolyával, tárkonnyal, petrezselyemlevéllel, borssal és ecettel ízesítve tálaltak. A hajdani konyha meglehetősen sok édesített ételneműt ismert. Ma már bizarrnak tűnik mint fűszer a bodzavirág, melynek forrázatával, az édes köleskását fűszerezték. Meg lehetne próbálni a következő — hitelesen lemásolt — zöldség-saláta összeáruítását: „Misculantia saláta. Igen ■szép gyermekded (fiatal, sz. m.) salátát, sárga levelet, fodorminta levelet, pulpumellát (hasznos földi tömjén sz. m.) borrágot (kerti berúgó sz. m.) petrezselyem levelet, turbolyát, tárkonyt, kömény levelet (!) és a'mi füvek hozzá illenek, és mint egyéb salátát jó bor eszettel, sós fa olajjal önts mag és felyül az borrágo virágával hintsd bé, jó tiszta saláta a'ki szereti, ha akarod felyülnád mézzel (cukor, sz. m.) trágyázd meg". Hogy milyen arányban állítsuk öszsze? Azt bizony ki kellene kísérletezni. Hja, a hajdani háziaszszonynak is megvoltak a maga műhelytitkai! ZRINYI Endre Az erdélyi konyha elfelejtett ételei és fűszerei Érdekes cikket olvastam nemrég az amerikai Nobeldíjak szociológiájáról. A cikkíró szerint a Nobel-díj az USA-ban nemcsak a laikusok, hanem a tudósok körében is a tudományos munka legnagyobb megbecsülésének számít. 1 300 amerikai tudós közül a Nobel-díjat majdnem mind elébe helyezi egyéb régebbi, vagy nagyobb összegű díjaknak, mint a Rumford,, az E. Fermi, vagy az A. Einstein-díj. A Nobel-díj tekintélye olyan nagy, hogy nemcsak a díjazottak, hanem nemzetek, intézmények tekintélyét is megnöveli. Az USA előretörését Németországgal szemben néha a két állam tudósai által kapott Nobel-díjakon mérik le. Az USA-ban a díjak megoszlása fokozza a tekintélyért folyó versengést a különböző egyetemek, kollégiumok, kutatóintézetek között. Ez tulajdonképpen üzlet. Tudományos intézetekben nincs a teljesítménynek olyan objektív mutatója, mint például a vállalatok profitja, a Nobel-díjakat teszik meg az intézetek munkájának mutatójául. Minden olyan amerikai intézmény, ahol Nobel-díjas dolgozik, vagy ahol ezek a díjazottak valamikor is alkalmazva voltak, nagy megbecsülésnek örvend. A Nobel-díjasra igényt tart az az egyetem, ahol tanult vagy végzett, vagy doktori fokozatát nyerte — függetlenül attól, hogy a díjazott munkát hol és mikor végezte. A Nobel-díj elnyerése egyesek számára megpróbáltatást jelent; mások hozzászoktak a nyilvánossághoz, könnyen viselik el. Habár a díjat ösztönzőként adják a további munkához, időnként éppen az ellenkező hatást váltja ki, így például az amerikai díjnyertesek produktivitása egyharmadával csökkent, tehát öt év alatt 6,2 cikkre 4,2 cikkre. Gyakran a díj korlátot emel a nyertes és kollégái közé. A cikkíró adatai szerint a Nobel-díjas és kollégái között a munkatársi kapcsolat átlagosan 3-6 év alatt bomlik fel, díjnyertes cárok között az együttműködés 5,4 évig tart. Azt gondolnánk, hogy a díjnyertesek ,, mozgékonysága" növekszik a díj hatására, pedig nem így van: 82 százaléka előbbi helyén folytatja munkáját. (Zoltán)